VI.
1989, Magyarországra érkezik Shoji Shiba professzor, és forradalmi változások indulnak el a minőségügyben.
Shoji Shiba professzor Magyarországra érkezik 1989-ben, és ezzel új szintre emelkedik a hazai minőségügyi szemlélet.
Shiba professzor szerint a minőségnek négy fokozata van:
Shoji Shiba
- Szabványnak való megfelelés
- Használatra való alkalmasság
- A vevő ismert igényeinek való megfelelés
- A várható (látens) igényeknek való megfelelés
A fenti fogalmi környezetet érdemes nagyon komolyan mélyen ízlelgetni, ez a minőségügyi felfogás előre vetíti már a XXI. század minőségfelfogását. Miért mondom ezt?
A fenti fogalomkör nem csak és kizárólag termék minőségi környezetét vizsgálja, hanem a teljes minőségügyet komplexen, a termék gyártási környezetével együtt teszi a minőségügy vizsgálati tárgyává.
A szemléletmód forradalmi, de miért is?
Az első pontban a professzor azt mondja, hogy a minőség első fokozata a szabványnak való megfelelés.
A szabvány fogalomköréhez eléggé integrált módon hozzá tartozik a gyártási környezet fogalomköre. Egy szabványos élelmiszeripari terméket egy olyan helyszínen tudunk előállítani sztenderd módon, amelyet más iparágak szabványai (pl. építőipari szabványok) determinálnak.
És itt álljunk meg egy pillanatra.
A fogalomkörrel eljutottunk a szabványos gyártási terek által határolt élelmiszeripari gyártási struktúrákhoz.
Mit jelent ez?
Bárhol a világon telepíthető szabványos kimenetre (élelmiszeripari végtermék szabvány) szabványos élelmiszeripari gépek egymásra építésével olyan modulokból álló üzem, mely az adott lokális környezetre egyszerűen optimalizálható.
Szabvány üzemterv
A fenti minőségfelfogás nem jelent mást, mint azt, hogy megszülettek az élelmiszergazdaságban típus üzemtervek.
Ezeket az üzemeket általában modulokba szervezték annak érdekében, hogy egyszerűbben, gyorsabban lehessen telepíteni az üzemeket.
Ezzel a felfogással eljutunk oda, hogy az élelmiszeripari szabvány üzemet platform függetlenül bárhova telepíteni lehessen. Szállítani kell a modulokat, és el is jutunk a logisztika fogalomköréhez.
Logisztikai egységrakomány, és szabvány logisztikai lánc minőség
Logisztikai lánc minőség
A múlt század 60-as – 70-es éveire kialakultak a nemzetközi áruszállításban az egységrakományra épülő komplex fuvarozási rendszerek.
Az élelmiszergazdaságban nagyon komoly szerepe van a szállítási láncok minőségbiztosításnak. Pl. egy fagyasztott köztestermék szállítása közben biztosítani kell a folyamatos hűtőláncot, mely nem szakadhat meg semelyik logisztikai átadási ponton sem.
Eléggé komplex, integrált logisztikai rendszerek alakultak ki mára, melyek működését eléggé komoly nemzeti, és nemzetközi minőségügyi szabványok segítik.
Logisztikai egységrakomány
Egy általános egységrakomány az élelmiszergazdaságban pl. a sztenderd EUR raklap, amely 800 mm széles, x 1200 mm hosszú maximum 1950 mm magas, ás általában a rakomány bruttó maximum 970- 1100 kg.
Szabványos receptúra – moduláris üzem – szabványos logisztikai egységre épülő gyártási struktúra
Tehát a fogalmi megközelítéssel eljutottunk oda, szabványos receptúra alapján, szabványos üzemterv alapján felépített modulokból álló üzemben szabványos logisztikai egységekbe rendezett végterméket állítunk elő időközönként, ha kell, raktározzunk, és szállítjuk le vevőknek.
A fenti gondolatmenet elvezet minket a professzor szerinti második fokozathoz, miszerint ez:
2. Használatra való alkalmasság
Holnap innen megyünk tovább.
