Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja

A világ, amiben élünk.. Válság? Nem! Paradigmaváltás közepén vagyunk, csak nem vettük még észre..

A számra kell vennem a „k” betűs szót – „k”, mint kapitalizmus – Avagy: a világ, amiben élünk 2023-ban – a Covid-19 után. Válság vár ránk, vagy mi lesz?

2023. március 26. - lecsós

 

abandoned.jpg

Komoly viták után a legjobb zene, amit a cikkhez választottunk, íme:  

Vienna calling! 

Hello, Vienna calling hello?

Hello, Vienna calling, hello?

He-He-He-He-He-He-He-Hello?

Vienna calling Talk, Talk! Hello,

Vienna calling Hello,

Vienna calling Talking about

- Falco - Vienna Calling - 

 

A valóságunk pár aspektusa:

Egy jó barátom Nyugat- Magyarországon él. Nemrég mondta, hogy a faluban 56 napja nem esett az eső…

A legutolsó kiadós eső január végén volt arrafelé.

Ez egyet jelent. Nagyon komoly aszály volt télen. A baj az, hogy nem csak az idei tél volt aszályos, hanem 2022 is nagyon komolyan aszályos év volt, olyan komoly a probléma, hogy a szántóföldi mezőgazdasági kultúrákban, a 2022-es szezonban a gazdáknak minimum 1000 milliárd Ft-os káruk keletkezett. Novekedes.hu - Sok mezőgazdasági termelő teljesen védtelen az évszázad aszályával szemben - 

Alig termett takarmány, az állattartó telepek nem tudták megtermelni a takarmányt maguknak az alföldön. 

Hogy ez a szituáció, erről már beszélt a vezető bankár 2023 Januárjában, hogy a szántóföldi növénytermelőknek minimum 500 milliárd Ft tőkére lesz szükségük ahhoz, hogy meg tudják kezdeni a tavaszi munkákat, ezt az összeget a bankrendszernek kellene rendelkezésre bocsátani a termelők részére. Portfolio.hu - 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból, ki fogja ezt pótolni? - 

Lefordítva a számokat. Ekkora értékű élelmiszermennyiség nem termett meg az aszály miatt. Ez az élelmiszer nagyon fog hiányozni, főleg ha idén is aszályos évünk lesz, a problémák összeadódhatnak. Ezt az élelmiszermennyiséget valahonnan pótolni kellene. Nem kellene azt, hogy jövőre arról kelljen beszélni, hogy idén az aszálykár elérte az 1500 - 2000 milliárdos szintet, mert az azt jelentené, hogy nagyon komoly problémákkal kell szembenéznünk ott, és akkor.     

aszaly.jpg

 

Energiaköltség, infláció

Közben, 2022 áprilisában azt írtam, hogy a 2022-es évben a költségvetésben meg kell spórolni 1000- 1500 milliárd forintot, ez kb. arányaiban az 1995-ös Bokros- csomag kétszerese a 2022-es évre. 2022 nyár végén elindult az energetikai lottó a vállalkozások számára, mivel meg kellett újítani a villany, és a gázszolgáltatási szerződéseket az év végéig. Nem volt mindegy, hogy ki milyen papírt ír alá.

Nem csak nálunk mentek fel az energia, és a lakhatás költségei. Beszéltem Ausztriába, Németországba, Svédországba szakadt hazánkfiaival, akiket olyan nagyon nem rázott meg, hogy akkor most elszálltak a rezsiköltségek, sokan észre sem vették. Az állam komolyan támogatta a családokat célzott támogatásokkal. Arrafelé a kapitalizmus lényege az, hogy az emberek vásárlóerejét fenn kell tartani, mivel csak akkor tudnak fogyasztani, ha van pénzük – diszkrecionális jövedelmük- a fogyasztásra, mivel fogyasztói társadalmaknak ez a lényege.

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

Közben itthon, 2022-től a vállalkozások számára is érezhetően felpörgött az infláció, az MNB folyamatosan elkezdte emelgetni az irányadó kamatot, annak érdekében, hogy az inflációt megfékezze. A jegybanki alapkamat jelenleg 13 %-on áll.

MNB Inflációs Jelentés 2022 December 

Béremelések – Ár- bér spirál

Közben az év elején megkezdődtek a bértárgyalások, a munkavállalók érvényesíteni akarták az infláció hatását, 15- 25 % közötti béremeléseket elvárva. Volt olyan szektor, ahol sikerült látható béremelést elérni, de voltak olyan szektorok, ahol nem igazán lehetett érvényesíteni az elvárt béremelést a munkaadó felé. 2023. március elejére több közgazdász szerint kialakult az ár-bér spirál a nemzetgazdaságban.

Portfolio.hu: Hatalmas bajban van Magyarország, ez már az ár- bér spirál és az életszínvonal visszaesésének időszaka 

Tegyük hozzá, hogy a magyar egy szegény társadalom. Egyszerűen európai nézőpontból nézve a népesség 75 %-a, az EU-s szegénységi fogalmak szerint teljes szegénységben él. A nettó 700 EUR -950 EUR fizetés már egy jó fizetésnek számít a hazai vidéken. Tegyük hozzá, hogy az ország teljes lakosságának 82,09 százaléka él az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régióinak valamelyikében. 

eur_fogyasztas.jpg

Hozzáteszem, ezeket a fizetéseket nem lehet összehasonlítani a nyugati fizetésekkel, mert onnan nézve ez értelmezhetetlen.

Emlékszem, nem olyan rég történt az eset egy Londonhoz közeli kisvárosban:

Egy bevándorló hölgy elhelyezkedett egy konyhán, mosogatóként. Kibérelt egy szobát, és elkezdte a munkát. Három hónap múlva – úgy hogy közben egyszer haza is ment – elment 3 hétre a Maldív – szigetekre nyaralni két hétre a párjával, és az egész utat Ő állta, abból a fizetésből, amit kapott. Tette ezt úgy nem mondott le a szabadnapjain a tervezett programjairól.

Ebből a nettó 700 – 950 EUR havi fizetésekből egyszerűen ki kellene törni, ha nem tudjuk elérni, akkor ránk csukódik közepes fejlettség csapdája.

Persze, elérhető a nettó 750 000- 800 000 Ft-os fizetés is, most az egyik kiskereskedelmi lánc meghirdetett ilyen pozíciót. Egy ilyenhez hasonló pozícióban Uk- ban évente Ł 55 000 – Ł 87 000 fizetnek. Hasonló a helyzet német nyelvterületen is. A kérdés az, hogy arrafelé mire elég a Ł 55 000 – Ł 87 000 fizetés évente. A háztatársok medián jövedelme 2022-ben Ł 32 300 volt, ehhez viszonyítva érdemes vizsgálni a fenti számokat, meg ahhoz, hogy mennyibe kerül a lakhatás.

Sokan érzik, hogy gond van a fizetésekkel. Sok olyan gyártó cég van, ahol a fluktuáció elérte mára a 70 %-ot…..     

Teljes foglalkoztatottság

Közben, mára – 2023. március végére – elértük a teljes foglalkoztatottságot a nemzetgazdaságban, azt mondják a szakértők, hogy nincs friss munkaerő tartalék a gazdaságban, így érdemes lenne bevonni olyan inaktív munkavállalói csoportokat is a munka világába, mint a nyugdíjasok, diákok, megváltozott munkaképességű munkavállalók, munkavállalási szándékkal letelepedni akarók. Érdemes egy vetni egy pillantást a Phillips- görbére.    

phillips_curve.png

 

A Phillips- görbe arról mesél, hogy minél közelebb vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, annál nagyobb az inflációs nyomás a nemzetgazdaságban… /--> Lassabban fog csökkenni az infláció, mint ahogy várjuk? Ööö, remélem nem... /       

Élelmiszer,  infláció, élelmiszerinfláció

Az idén nyáron a Balaton mellett – lent a parton – egy 5 dkg-os gombóc fagyi 450 – 650 Ft / 5 dkg- os gombóc áron lesz mérve.

Tehát, lemegy a partra apa, anya, meg a két kamasz gyerkőc, és ha jól akarják magukat érezni a strandon, akkor érdemes elvinni csak a strandra minimum 50 000 Ft-ot. Tavaly elég volt még 40 000 Ft egy napra, idén az 50 000 Ft lesz az új 40 000 Ft. /Ez csak a strand, és hol van még a családi nyaralás többi élményének a költsége../     

Az élelmiszer infláció elég magas szinteket ért el - akár 50 % felett nőtt az ára - , az ember csak kapkodta a fejét, ha bement egy boltba venni pár dolgot. Németországban, Ausztriában, Angliában, és Svédországban is olcsóbb az élelmiszer, mint itthon. Most kezdik a láncok átárazni a termékeket, mondván, konszolidálódik a piac, olcsóbban jutnak hozzá a termékekhez, így továbbadják az árcsökkentést a végfogyasztónak. Olcsóbbak lesznek az élelmiszerek, de a bázis, ahonnan az árcsökkentés indul, eléggé magas, meglátásom szerint olcsó élelmiszerről nem szabad álmodni.

Tehát a polcok tele vannak élelmiszerrel, csak sok esetben az emberek nem tudják megvenni maguknak azt az élelmiszer mennyiséget, ami a normális napi étkezéshez szükséges. Beütött a funkcionális éhezés.

Oroszország háborúja a szomszédban

Sajnos nem ért véget még.

Ukrán gabona az EU-ban, befagyott gabonapiac

Mivel a háború az ukrán kikötőket is érinti, ezért az ukrán gabona nem tudta elhagyni az országot a szokott módon hajóval a tradicionális piacaira pl. Afrikába, és máshova, ezért az EU engedélyezte azt, hogy az EU-n keresztül szállítsák ki az ukrán gabonát a tradicionális felvevőpiacokra, pl. Afrikába.  Ez volt a terv. A gyakorlatban az történt, hogy az olcsó ukrán gabona az EU-ban maradt, főleg a szomszédos országok gabonapiacán kötött ki az import termék. Olyan szintet ért el a betárolás, hogy a szomszédos országok termelői nem tudják eladni a drágában megtermelt gabonát, sem belpiacra, sem exportra, az áru befagyott a termelőnél.

 Hagymatermelés Makón: vége van

 aszaly_2.png

Közben jött a hír, hogy Makón megszűnik a hagymatermelés, mivel az eddig termőterületek kritikus szint alá csökkentek. Így egy tradicionális termelési ág, és vele együtt a hozzá tartozó tudások (termelési, és feldolgozási ismeretek) a szemünk láttára szűnik meg létezni. Mondván, öntözés nélkül lehetetlen hagymát termelni arrafelé, meg az import termékek olcsóbbak.

Érdekes dolog ez. Ausztriában, Tirolban, érdemes hagymát termelni, olyan szinten megy az osztrákoknak arrafelé a hagyma termelése, hogy itthon is osztrák hagymát lehet kapni több kiskereskedelmi láncban. Nekik megéri, nekünk nem éri meg.

Lassan a makói hagyma sorsára jut pár tradicionális hazai termőhely, pl. a Kisalföldi bogyósgyümölcs termesztés (málna, eper), szatmári szilvatermesztés, Balaton É-i part, szőlőtermesztés a parti sávban….  

Pár bank is tönkrement mostanában a világban, s Svájci jegybank épp most mentette ki a Credit Suisse-t.

Amúgy itthon a bankok decens profitokat tudnak termelni még ezekben a vérzivataros időkben is, a hazai bankok egészségesek, a hazai adósok pedánsan fizetik a hiteleik esedékes törlesztő részleteit.  

Ha ránézünk a valóságunkra, akkor kapkodjuk a fejünket, mivel eléggé turbolens időket élünk. Sokak szerint 2019 óta permanens válságban vagyunk, az MNB azt mondja, hogy 2013 – ban meg megúsztunk egy válságot. Huha, eléggé sok az információ! Akkor most miben is vagyunk?

A három részre szakadt ország – fizetésekben-

 

keresetek.jpg

Magyarország, (Forintban) 

 

germany_purc_power_2022.png

Ausztria, Németország, Svájc (Euróban..) -- > Nagy a különbség.... kb. évi 8 400 EUR aránylik a 40 332 EUR-hoz....  

Nyugat-magyarország, Kelet- Magyarország, és Budapest- Közép-magyarország. Havi fizetésekben az országrészek között akár nettó 150 000 Ft – 250 000 Ft –os eltérés is lehet…

Hasonló eltérés mutatkozik az ingatlanárakban is. Ez azt is jelenti, hogy a keleti országrészben valaki elad egy ingatlant, mert a nyugati országrészben kapott munkát, akkor nem kap annyit az ingatlanáért, hogy az ország nyugati felében tudjon venni egyet. Nem tud odaköltözni.

 Pl. Balatonalmádiban az átlag albérlet árak elérik mára a nettó 250 000 – 350 000 Ft –ot rezsi nélkül! Találós kérdés, mennyi havi nettó fizetésért érdemes Balatonalmádiba költözni? Azt elfelejtettem, hogy az átlag lakóház árak arrafelé elérik a 75 000 000 – 300 000 000 Ft-ot, de van ingatlan arrafelé 650 000 000 Ft-ért is.

Ez azt is jelenti, hogy egy átlag fiatal nem tud hazaköltözni, bármennyire is szeretne. Azt fogja hozni ez a fajta kapitalizmus, hogy a gyerekek 100 000 Ft alatt nem is fognak nekiállni a fűnyírásnak, mert nem éri meg. Ha el akarnak menni bulizni kicsit a nyáron, - le akarnak menni a partra – az idén nyáron egy fiatal ha „lightosan” bulizni akar a parton, nem fogja betakarni az akciót 50 000 Ft egy este. De akkor tényleg eléggé „lightosra” fog sikerülni az este. Itt tartunk 2023 márciusában.  

Persze tegyük hozzá, hogy nagyon nem használnak forintot arrafelé az emberek, csak épp annyira, amennyire szükséges használni a napi megélhetéshez. A fő fizetőeszköz az EUR, GBP, vagy az USD lett, de legfőképp az EUR.  

A változás a 1989-es rendszerváltáshoz hasonló most is  /vagy nagyon gyorsan lesz/, csak még nincs neve!!

1989_siofok.png

Siófok, 1989 

Meglátásom szerint a kor, amiben élünk, az felér a 1989-es rendszerváltással, csak még nem neveztük el!

Olyan, mintha száműzetésbe került volna a racionalitás, és repkednek a számok, de lassan olyan érzésem van, mint gyerekkoromban, 1993- 1994 táján. Akkor a DM – Német márka – volt a fő fizetőeszköz, ma az EUR.  És ha ránézek a valóságra, nem nagyon látszik a történet vége, de van néhány pozitív hatás, megy a business as usual.

1989-es változások korszakát a Bokros- csomag zárta le 1995-ben…. 

Talán van egy különbség az akkori, és a mai viszonyok között. Akkor mindenki akart valamit, és hitte azt, hogy meg tudja valósítani mentek az emberek, csinálták.  Ma inkább a kivárást érzékelem a KKV tulajdonosokkal beszélgetve, kivárnak, nem döntenek, ez sem ördögtől való, a kockázatkerülés tradicionális hozzáállás errefelé, de a kérdés az hogy most is bejön a történet?

Szóval minden mozog, minden változásban van, nagyon komoly tulajdoni átrendeződések, felvásárlások, koncentrációk vannak az egyes iparágakban. Úgy gondolom, lassan a szánkra kell venni a „k- betűs szót”: csak suttogva: Kapitalizmus.

Annak idején, amikor a németek jöttek, a 90-es évek elején, és vettek mindent, amit eladtak nekik, azt mondta az egyik befektető vállalkozó, amikor beszéltem vele gyerek fejjel:

- Te, figyelj, mi azt a pénzt, amiből itt vásárolunk, ingyen kaptuk, el fogjuk költeni, és meg tudnánk fizetni a normális árat azért, amit veszünk….

Abban az időben alakultak ki a "német leányvállalatok" alapjai. A hazai KKV rendszer innen ismeri a "német mentalitást"... Érdemes lenne elmenni a forráshoz, és ott megtapasztalni, milyen a "mittelstand" felfogása, hogyan él, hogyan vezeti egy tulajdonos a családi vállalkozását. A "német leányvállalati szint" itthon egyfajta a központban elfogadott üzleti terv végrehajtására, és betartatására irányul, ez a "mittelstand" terméke. Mi általában ebből a nézőpontból ismerjük azt, hogy mi is a "mittelstand": tévesen.  

Ezt itthonról, "leányvállalati szintre kiképezve megérteni" nagyon korlátozottan lehet. Ahhoz ott kellene élni, és olyan helyeken élni, ezt az életstílust, ahol ezt az életstílust átérzi az ember.

Akkor úgy fogtuk fel a kapitalizmust, hogy minden eladó, minden szabad, és 5 év múlva itt lesz Ausztria. /Ebben volt is valami, mivel akkor olyan 65 %-ra voltunk az osztrák fejlettségi szinttől, ez mára szelíd 25- 35 %-ra csökkent.. De ma is azt mondjuk, 10 év múlva itt lesz Ausztria – A portfolió szerint ez sajnos szelíd álom, 2035-re sem lesz itt Ausztria. -

1989: A példa: Németország, az ottani kapitalizmus.

Szóval 1989-ben volt egy elképzelésünk a kapitalizmusról, nagyon sokan úgy gondoltuk, hogy pár év, és itt német, vagy osztrák szintű gazdagság lesz, mivel majd megtanuljuk tőlük, hogyan is megy ez a kapitalizmus, ámbátor nagyon sok céget vettek meg, egyre-másra nőttek ki a földből a vegyesvállalatok, meg a német tulajdonú gyárak. Eltelt pár és rá kellett jönnünk, hogy ebből nem lett se Németország, se Ausztria, sőt csak gondjaink lettek, mert akik Németországot, vagy Ausztriát akartak a saját életükben, azok elmentek Németországba, és Ausztriába, és megtapasztalják a helyszínen, főleg tették ezt az EU csatlakozás után…

Na most, olyan, hogy „német kapitalizmus”, na olyan az nincs!

Olyan sincs, hogy „Németország”. A becsületes neve: Bundesrepublik Deutschland, ami magyar fordításban: Német Szövetségi Köztársaság, 1949 óta ez a becsületes neve.

Tehát egy szövetségi köztársaságról beszélünk, ahol az egyes tagköztársaságoknak saját kormányai vannak, saját miniszterelnökkel, és pénzügyminiszterrel pl. Nagyon nehéz ezt átlátni, mert ha megy az ember az A3-as autópályán, nem nagyon érzékeli azt, hogy átmenne egy-egy államhatáron, pedig igen. Ezért az egyes tagköztársaságokban a kapitalizmus felfogás eltérhet, és el is tér. Ezt akkor érzékeli az ember, ha elég időt tölt el egyes helyeken, mivel csak az ott eltöltött idő után jönnek vele szembe a finom, de mégis markáns eltérések. Így más az élet a Bajorországban, az ottani kapitalizmusban, vagy NRW- ben (Észak –Rajna – Vesztfália) az ottani kapitalizmusban, mivel mindkét ország vezetésének határozott elképzelése van arról, hogy milyen a kapitalizmus náluk, ennek a szövetségi kormányban, Berlinben hangot is adnak.

Jól ismerem, hogy milyen a kapitalizmus Bajoroszágban, NRW- ben (Észak- Rajna- Vesztfália), vagy UK-ban. Ég és föld a különbség az egyes kapitalizmus felfogások között.  

A „német piacgazdaság” az nem „kapitalizmus”

ludwig_erhard.png

Ludwig Erhard

Ebből még nagyobb félreértések vannak, mivel sokan azt gondolják, hogy a kapitalizmus = piacgazdaság, német módra. Na ez sincs így, erről írtam egy cikket: 

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID-19 után, a német példa Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet

Tehát eléggé katyvasz van a fejünkben ezzel a kapitalizmus témával kapcsolatban.

Például, a kapitalizmus, és a németek által a háború után megvalósított piacgazdaság az nem ugyanaz! Az ottani kapitalizmus felfogás adta az alapot, és erre az alapra építették fel a szociális piacgazdaságot. Ezt láttuk a TV-ben, amikor a Derricket, vagy a Klinikát – Die Schwarzwaldklinik -, vagy a Guldenburgok Örökségét, vagy az Öreg, vagy a Tetthely –Tatort – sorozatokat néztük a TV-ben.

Na, olyan kapitalizmust akartunk, azt gondoltuk, hogy 1994-re eléjük ezt a szintet, amit ott látunk. Na da nem értük el… Sajnos ma sem értük el azt a szintet.

Mittelstand

Ebben a cikkben - Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet – írtam a mittelstand fogalmáról, hogy mit is értenek alatta pl. NRW- ben. 

A kérdése az, hogy a hazai KKV rendszer és a „német mittelstand” között lehetne- vonni bármilyen párhuzamot? A tapasztalataim azt mutatják, hogy csíráiban megvannak ezek a képességek hazai KKV rendszerben, na de van egy kis gond. A hazai KKV rendszer még csak nagyon kevés ideje tanulja azt, hogy hogyan is működik a „német” mittelstand. Amit én megtapasztaltam, hogy a „német mittelstand” állandóan innovatív ötleteken gondolkodnak, cégvezetők sörözés közben. Pl. ha kitalálnak valami jót, - legyen az egy új termék, vagy eljárás innováció – akkor azt a lehető leggyorsabban szeretnék letesztelni, látni szeretnék hogyan is működik a dolog, először náluk. Ha a teszt sikerül, akkor elkezdenek gondolkozni azon, hogy hogyan lehetne belőle piacképes terméket, vagy szolgáltatást csinálni belőle. Ez már inkább körzeti szint. Egy egyszerűbb innováció tesztelése, és termékké formálása nem éveket vesz igénybe, nem kenegetik, menedzselik a témát évekig, hanem a lehető leggyorsabban, - hónapok alatt - megvalósítják.   

Szóval ezt kell megnézni, hogy ezzel a történettel hogyan termelnek pénzt, pl. exportképes termékrendszert hogyan állítanak gyártási rendszerbe.

Szóval még katyvasz van a fejünkben a kapitalizmus fogalmával kapcsolatban, rendet kellene a témában tenni. 

next_stage.png

Why the next stage of capitalism is coming -bbc.com - 

Azt mondják, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés nem versenyképes.

Az eddigiek alapján azt látjuk, hogy minden rossz összeállt ahhoz, hogy a válságjelenségek együtt fejtsék ki hatásukat az elkövetkezendő évben, most, már 2023-ban is, de legfőképp 2024-ben. Ezt el kellene kerülni.  

Újra kell tervezni a teljes élelmiszergazdasági rendszert, úgy, hogy a szereplők akarjanak részt venni a megvalósításban.

A rendszert hatékonyra kell tervezni úgy, hogy nyugat európai szinten látható fizetések is megjelenjenek a rendszerben.

 

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

 

 

Az élelmiszeripar fejlesztését el kell felejteni, már nem divat Európában 50 éve.

climachange_food_sys.png

Élelmiszergazdaságot kell építeni, tégláról téglára, eléggé komoly munkával, tudva azt, hogy az egész világ élelmiszerellátása egy dinamikus rendszert alkot, amelynek működése dinamikus egyensúlyban van a környezettel. Másképp fogalmazva, az élelmiszergazdaság és a természeti környezet ezek után nem választhatóak el egymástól. Nem létezhet az egyik a másik nélkül. Ha így tekintünk az egész élelmiszergazdasági ellátásra, akkor nagyon komoly innovációs tér nyílik meg, és nagyon sok elvégzendő feladat fogalmazódik meg. Az EU úgy gondolja, hogy ebbe az irányba viszi a folyamatokat.

Ha nem így fogjuk fel a témát, akkor nem lehet fenntartható módon növelni a kibocsátásokat, nem lehet visszahozni az elveszett brandeket, legyen az a Makói Hagyma, a "Zirci Krumpli", vagy bármilyen más növény. Ha nem lesz alapanyag, akkor nem lesz hatékony lokális élelmiszergazdaság sem.   

Ehhez semmi más nem kell, csak azt, hogy benne vagyunk egy paradigmaváltás közepében, meg kellene érteni azt, hogy mi zajlik körülöttünk. A Lecsómérnök Gazdasági Blogja azért is jött létre, hogy segítsen megtalálni a jó válaszokat.   

Ha nem fogjuk megérteni, és nem változunk, valós a veszély arra, hogy ránk záródhat a közepes fejlettség csapdája. Ezt el kell kerülni!

Pár adalék a témához: 

Legyen itt egy jó film ma estére: 

Monte Christo grófja (2002-es feldolgozás)

 

Vagy érdemes beleolvasni - Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg - művébe: _idézet, 13.: 

" A negyedik bolygó az üzletemberé volt. Ennek annyi dolga volt, hogy még csak föl se nézett, amikor a kis herceg megérkezett.

- Jó napot! - mondta a kis herceg. - Uraságodnak kialudt a cigarettája.

- Három meg kettő, az öt. Öt meg hét, az tizenkettő. Tizenkettő meg három, az tizenöt. Jó napot! Tizenöt meg hét, az huszonkettő. Huszonkettő meg hat, az huszonnyolc. Nem érek rá újra rágyújtani. Huszonhat meg öt, az harmincegy. Hopp! Tehát összesen ötszázegymillió-hatszázhuszonkétezer-hétszázharmincegy.

- Ötszázmillió micsoda?

- Mi az? Még mindig itt vagy? Ötszázmillió izé... már nem is tudom... Annyi dolgom van! Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet! Kettő meg öt, az hét...

- Ötszázmillió micsoda? - ismételte a kis herceg, mert ha egyszer egy kérdést föltett, nem tágított tőle többé.

Az üzletember fölkapta a fejét.

- Ötvennégy éve lakom ezen a bolygón, de eddig még csak háromszor zavartak. Először huszonkét éve egy cserebogár; isten tudja, honnét pottyant ide. Iszonyatos zajt csapott, úgyhogy négy hibát is ejtettem a számadásomban. Másodszor tizenegy esztendeje köszvényrohamot kaptam. Keveset mozgok, nincs időm lófrálni; én komoly ember vagyok. Harmadszor pedig: most! Szóval azt mondtam, hogy ötszázegymillió...

- Micsoda?

Az üzletember látta: semmi reménye rá, hogy békén hagyják."

A bejegyzés trackback címe:

https://lecsos.blog.hu/api/trackback/id/tr9718080692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása