Maria Orlova – Unsplash -

Sažetak na srpskom jeziku

Zašto baš Srbija? Zato što se upravo ovde, u realnom vremenu, odlučuje budućnost evropske pekarske industrije.

U ovom članku nezavisni inženjeri prehrambene industrije analiziraju:

zašto je Srbija postala živi laboratorij za pekarstvo,

kako se mađarsko i srpsko tržište sve više približavaju,

šta znači kada 6 od 9 proizvoda u pekari premaši 60% troškova samo na sirovine i radnu snagu,

i kako praćenje troškova u realnom vremenu (sa tačnošću od 6 decimala) može spasiti posao.

Posebno analiziramo srpski model sa regulisanom cenom hleba (65 RSD, 500g), gde pekare moraju 30% proizvodnje da posvete ovom proizvodu – a preostalih 70% može biti sve ostalo.

Poruka je jasna:
Ono što se danas dešava u Srbiji – sutra će se desiti i u Mađarskoj.
Pitanje nije da li ćete pratiti troškove u realnom vremenu, već šta će se desiti ako to ne učinite.

-----------------------------------

Ako vašoj organizaciji treba ovo detaljno stručno znanje o cenama, kontaktirajte nas sa poverenjem!

Možete nam poveriti ovaj zadatak, a mi smo spremni da doprinesemo svojim znanjem uspehu vaše kompanije! --- > Pišite nam!

lecsomernok@gmail.com 

----------------------------------------------

Csapjunk is bele a lecsóba, nézzük, miért Szerbiában dől el az Európai pékipar sorsa az elkövetkezendő 10 évre. A változások most zajlanak, és az elkövetkezendő két év nagyon kritikus lesz, ahogy mi független élelmiszermérnökök látjuk a mostani valóságot.

Ha már Szerbia, akkor nézzük is meg, hogy milyen az élet arrafelé. Lássuk, mit mutat a nubeo.

Lássuk, hasonlítsuk össze Sabac – Veszprém. Ahogy látjátok ti is, a két ország nagyjából együtt mozog.

Ez nem jelent mást, csak azt, hogy Magyarország levált az Észt- Lett- Litván – Lengyelország – Szlovákia fejlődési vonalról, és együtt mozog Szerbiával. Hogy miért történt ez, és hogyan hat ez az élelmiszergazdaságra, az egy másik bejegyzést érdemelne itt a Lecsón – az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján -  https://lecsos.blog.hu - 

I. Kik vagyunk, és miért elemezzük a Szerb pékipart ebben a cikkben?

Az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogja – https://lecsos.blog.hu – független élelmiszermérnökök, és az élelmiszergazdasághoz közel álló szakemberek publikálnak. 

Teszik ezt azért, hogy a nagyközönség számára elérhető legyen egy független hang az élelmiszergazdaság világáról.

A blogot nagyon sokan olvassák, a tartalom nem csak a szűk szakmai közvélemény számára érdekes, hanem azok számára is, akik kíváncsiak arra, hogy milyen világ van egy jó vasárnapi ebéd mögött. 

Tehát független szakemberek vagyunk, akik szívükön viselik az élelmiszergazdaság jövőjét.

 II. Hogyan lesz a blogon megjelent tartalomból tényleges haszon a cégek számára?

Minden bejegyzésünk egy felhívást tartalmaz, például a következő szöveggel:

----------------------------------------------

Amennyiben szervezetüknek szüksége van erre a mélyreható árképzési szakértelemre, keressenek minket bizalommal!

Meg lehet bízni bennünket ezzel a feladattal, és mi készen állunk arra, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk céged sikeréhez! --- > Írj nekünk!

lecsomernok@gmail.com

---------------------------------------------------

Ha a cikk pl. egy cég, vagy szervezet érdeklődését felkeltette, a tulajdonosok, vagy a menedzserek, vagy a cégnél az adott szakterülettel foglalkozók – írnak nekünk a fenti e-mail címre egy rövid levelet. A rövid levél után felveszem a kapcsolatot a céggel, vagy a szervezettel, elkezdünk beszélgetni. A cél az, hogy a lehető legrelevánsabb tapasztalattal rendelkező kollégát tudjam ajánlani a cégnek a cég belegyezésével.

Ennyi kitérő után, most már tényleg csapjunk bele a lecsóba, miért is mondjuk azt független élelmiszermérnökök, hogy Szerbiában dől el most az Európai pékipar jövője?  - Ezzel azt is mondjuk, hogy ami ma Szerbiában történik a pékiparban, az fog történni Magyarországon is pl. a közeljövőben.

III. Vágjunk bele, miért is Szerbia, ha már Pékipar? Meg hogyan jön ide a költségtudomány?

Amit a fenti ábrán látsz, az egy 5 fős pékség valós idejű gyártási költség szimulációjának pillanatfelvétele egy adott pillanatban.

Itt meg kell állnunk egy polgári védelmi pillanatra, mivel értenünk kell, mit is látunk:

1. Amit látunk a fenti ábrán, az nem vélemény, hanem a gyártásból származó adatok adta tény 6 tizedes pontossággal.
2. Most éppen pékipar, de bármilyen szervezetnek, cégnek, stb. ki tudjuk számolni valós időben a működési költségét, nincs limit.
3. A valós idejű költségszámítás üzemi szint!
4. Az ábra épp 9 terméket tartalmaz – mivel a szimulációban ezt a 9 terméket gyártja a pékség az adott műszakban – ez lehetne bármennyi, nincs limit.
5. A gyártási költség a következőt jelenti: - a fenti ábra számai a következő végtermék pozíciót jelenti: Boltba, vagy vevőnek kiszállítva –„ready to sell pos 9:00 AM” – értékesítésre kész pozíció reggel 9:00 óra ” - pozíció.

Azaz:

A termék ott van a polcon, amit az eladó levehet, a vevőnek átadhatja, és kiállíthatja róla a blokkot, vagy a számlát az értékesítés pillanatában. A kassza csöröghet, - mert az, amit terméknek nevezünk eladásra került, és mindenki happy -

6. Az, hogy ez az ábra létezik, és megosztjuk veletek, azt jelenti, hogy egy cég – pékség, malom, bármilyen szervezet – működése teljes mértékben, természetes módon szimulálható itt a XXI. század első negyedének a végén valós időben, nincs megkötés.
7. Azaz: ha mi meg tudjuk csinálni, akkor bárki meg tudja csinálni, akár te is. Tehát nem az a kérdés, hogy mi van akkor, ha megcsinálod, a kérdés az, mi van akkor, ha nem csinálod meg?
8. Ha kell a segítségünk a gyártási költségszámítás terén, akkor nem vállalatirányítási rendszert vezetünk be, vagy egy „csiri-viri költségszámítási modult” akarunk rád sózni, „nem varázsolunk az SAP-be” – pedig tudnánk J - hanem kapsz egy megoldást, amivel mindig látni fogod, hogy mennyibe kerül az, amit éppen csinálsz valós időben.
9. Ha kell a segítségünk a gyártási költségszámítás terén, akkor nem egy „minőségbiztosítási rendszert” vezetünk be neked, vagy egy „új HACCP-t” hanem kapsz egy megoldást, amivel mindig látni fogod, hogy mennyibe kerül az, amit éppen csinálsz valós időben.

IV. Szóval, meglátod az ábrát, és sokkot kapsz

Egyszerűen azért, mert azt látod az ábrán, hogy valós időben – most, lent a gyártásban – a 9 db gyártott termékből 6 db termék alapanyag + munkaerő költsége valós időben a termék teljes költségéből eléri, vagy meghaladja a 60%-ot. A maradék 40% megy a többire.

Most tudom, mit akarsz tenni. De nem jó ötlet. Az „alapanyag” felirat az ábrán nem a T-500-as lisztet jelenti. Tehát nem tudod megtenni azt, hogy fogod a T-500-as liszt általad preferált kg árát, és visszaszámolod azt, hogy mennyibe került pl. a „B” termék.

Mivel hogy az – alapanyag – felirat nem a T-500-as lisztet, vagy más lisztet jelenti.

Ebben az alapanyagban benne van minden, ami a műszakban gyártásban volt, pl – a teljesség igénye nélkül –:

• - Különböző lisztek
• - Élesztők
• - Kovászok, kovász készítmények
• - Cukor, só stb.
• - Kész liszt keverékek
• - Toppingok, stb. 
• - Segédanyagok

és még sorolhatnám napestig.

Tehát az ábrán az „alapanyag” felirat az nem a „nyers tej” felirat, mint ebben a cikkben. Azért nem cizelláltuk tovább az ábrát, azaz azért nem tettük fel a teljes alapanyag rendszert, mert nem lehetne értelmezni az ábrát, túl sok információ került volna fel rá.

De hidd el nekem, tudjuk azt 6 tizedes pontossággal, hogy milyen alapanyagokat, hogyan, és mennyiért használtunk fel az adott termék gyártásához, és az miért volt így. 

Ott meg lehetett csinálni a százalékszámítást, itt nem lehet.

Itt a cikk a nyers tejről, csak lásd a különbséget:

Kis nyers tej, és az árának elemzése - 2025 julius 21.-

Szóval, valós időben meg tudom mondani innen Veszprémből a gyártási költségedet. Ebben semmi titok nincs 2026-ban.

Ugye az ábrán azt látod, hogy alapanyag + munkabér 6 db gyártott terméknél a 9-ből: 60%, a többi költségre marad: 40%.

Ez rettenetes – mondod, te- ezen fognod kell, és lehet, hogy érzelemből döntesz- mivel mindenhol azt hallod, hogy drága a munkaerő, és drága az alapanyag. És elkezdesz gondolkozni azon, hogyan spórolj az alapanyagon, vagy a munkaerőn. Mert ez van a szemed előtt, „mivel mindenki ezt mondja, ez a szokás.”

V. Költségtorta cégszinten

Na de ha látod a teljes gyártási költséget termékenként az adott pillanatban valós időben, akkor látni fogod a pillanatnyi gyártási költséget valós időben cég szinten:

Ezt az ábrát szokták mutogatni sok helyen, de nem mindegy, mit látsz. A fenti ábra a mi szimulációnk egyik pillanatnyi ábrája. nem vélemény, hanem 6 tizedes pontosságú tény.

VI. Állandóan jövünk a 6 tizedes pontossággal, minek az? Ez egy pékség.

Egyszerűen azért, mert a céged mögött egy 6 tizedes pontosságú „valós idejű költségszámítási szoftver” fut, akkor elkezdenek frusztrálni olyan dolgok is, ami egyszerűen eddig nem volt szem előtt, vagy egyszerűen nem láttál rá, hogy ott épp pénz megy ki a zsebedből.

VII. Értelmet nyer a hatékonyság fogalma  

Értelmet nyernek a kis dolgok. Érdekelni fognak olyan dolgok, mint pl. hogyan számszerűsíthető a hatékonyság.

A fenti ábrát eléggé régen dolgozták ki a költségtudósok, az első verzióját olyan 40 éve ismertették az élelmiszergazdasági minőségmenedzsmentben. Ha látod a teljes működést valós időben, az ábra nagyon egyszerűen értelmezhetővé válik nálad. 

De ha nem tudod merre vagy arccal előre, akkor a piros görbe létezésébe csődbe lehet menni.

Volt már olyan, hogy egy megbízó azt mondta, hogy:

- Jé, van ilyen, hogy „összes gyártási költség”?

- Eddig ezt nem tudtam, hogy létezne…

Ez a mondat mentette meg a cégét, és sok embernek a munkahelyét, mert beleálltunk, és közösen a tulajdonos, és az élelmiszermérnökök helyre rakták a történetet. Nem volt egyszerű menet, de érdemes volt megtenni, amit meg kellett tenni. – Persze nem munkaerő elbocsátással oldotta meg a dolgot.. -

A fenti ábra másképp néz ki szolgáltatásnál, és másképp néz ki kereskedelemnél. A végzetes baj azzal szokott lenni, ha valaki nem tudja, hogy a cége éppen most gyártó, vagy szolgáltató cég…

VII. Szóval már hatékonyak vagyunk, jön a pénz az értékesítésből, akkor lesz olyanunk, hogy fedezeti pont

Ezt tanította a XX. század. Ez olyan 40 éve elég volt, most már kevés lesz. A szimulációnkban valós időben látjuk a gyártási költségeinket, így szuperül tudunk árazni terméket az adott értékesítési csatornában.

Ezért nem látod az első ábrán – amin az egy 5 fős pékség valós idejű gyártási költség szimulációjának pillanatfelvétele egy adott pillanatban - hogy pl. „profit” Egyszerűen azért, mert a gyártási költség az gyártási költség, a profit meg az értékesítési ártól függ, és nem „gyártási költségtől”.

Az egyik költségtudomány, a másik polci ár képzési tudomány, homlokegyenest más tudományágak, másra való. Mindegyik tudomány kell ahhoz, hogy profitot tudjál termelni.  A céged eszköz legyen – ami pénzt tesz a zsebedbe – és nem forrás -. ami pénzt vesz ki a zsebedből -   

VIII. Szóval miért Szerbia? És most itt dől el az Európai sütőipar jövője? Hogyan is van ez?

 Ennyi „bevezető” után tényleg csapjunk bele.

Az elmúlt időszakban Szerbia egy tökéletes élő, „valós idejű élelmiszergazdasági laborrá” alakult. A gazdasági szereplők a szerbiai lokáció piaci viszonyaiból levezethető megoldásokat elemezni fogják, és a közeljövőben ezen tapasztalatok alapján fognak dönteni, és eljárni más hasonló piacok esetében is, ilyen pl. Magyarország. Azaz vigyázó szemünk Szerbián van. 

 IX. Lássuk, miért Szerbia a tökéletes „valós idejű élemiszergazdasági labor” a pékipar számára?

Szerbia általánosságban:

1. Szerbia hagyományosan fejlett pékipari struktúrával rendelkezik, jelen van az országban az értéklánc minden eleme, mélyen integrálva. Vannak malmok, pékségek, adalékanyag forgalmazók, stb. Nagyon mély piaci integrációval.
2. Közel van az EU, Szerbia ezer szállal kötődik az EU 500 milliós piacához.
3. A nettó átlagkeresetek az EU-hoz – még Magyarországhoz – mérve is relatíve alacsonyak. Lásd nubeo – Sabac vs. Veszprém -
4. Szerbia Magyarországról importál dízel üzemanyagot  -- Ez előre vetíti a dízel üzemanyag árának emelkedését Szerbiában is.  Mivel jelenleg Magyarország hozzányúlt a stratégiai tartalékként kezelt olajkészleteihez, hogy biztosítani tudja az ország üzemanyag ellátását. Magyarországon is emelkedtek a kutakon az üzemanyagárak.  
5. A munkaerő képzett, és akar is dolgozni.
6. Irán blokád alá vette Hormuzi-szorost, ahol a világ olajtermelésének kb. 20%-a megy át. Ez előre vetíti az olaj árának növekedését.

7. Most épp nem érkezik a Barátság kőolajvezetéken orosz olaj Magyarországra.

Pékipar általánosságban – de nem csak a pékipar… -:

1. A Covid alatt már, de utána elszálltak az alapanyag, és az energia költségek, ezekek nyomják a cégek mérlegét, finanszírozni kell, amire hiteleket vettek fel, amelyeknek a refinanszírozása eléggé drága lehet. érvényesíteni kellene ezt a költségnövekedést az értékesítési árakban, a kérdés az, hogy lehet-e, és ha igen, mennyire? Ez igaz lehet a pékekre, gép gyártókra, és bármelyik szereplőre, és funkcióra az értékláncban. 
2. A piac koncentrálódik, kis és a közepes pékségek zárnak be, nem bírják az árversenyt.
3. Szerbiában létezik a T-500-as lisztből készült hatósági áras 500 g-os kenyér, aminek az értékesítési ára most épp 65 RSD (0.55 EUR), a termelési költsége meg 55.74 RSD (0.47 EUR).

Ehhez tartozik egy végrehajtási rendelet, ami előírja a pékeknek, hogy a napi termelés 30%-a ebből a termékből kell hogy álljon, a maradék 70% napi termelés lehet más.

Lehetne tovább sorolni még a problémákat, de az alap probléma bemutatására már ez is bőven elég.

Összefoglalva:

Van egy piac, ahol limitált a vásárlóerő, koncentrálódnak a szereplők, mert a kis, és közepes pékségek zárnak be, mert nem bírják az árnyomást. Több problémával állnak szemben:

1. Nem tudnak végtermék árat emelni a cégek, mert a piac nem fogadja el
2. A beszállítói árak nőnek – alapanyagok, energia, munkaerő – valahogyan tudni kellene, hogyan hat ez a költségnövekedés a működésre, és a termékárazásra.
3. Minden egyes EUR, RSD megfogása a termelésben a túlélést jelentheti.

X. Mi lesz?

A valós idejű költségszámítás nem utópia! Napi gyakorlat!

Pl. felmerülhetnek a következő kérdések, amire választ kellene találni nagyon gyorsan:  

1. Tudni kellene valós időben, hogy a költségnövekedések hogyan hatnak a teljes termelésre, és az árazási modellre. Hogyan lehet profitot termelni, vagy egyszerűen életben maradni ilyen körülmények között?
2. Modellezni kellene tudni, hogyha elszállnak a dízel, és a gázárak, akkor az hogyan hat a teljes termelésre?
3. Mi van akkor, ha emelkedik a munkaerő költsége?
4. Mi van akkor, ha jön egy alapanyag szállító, és azt mondja, hogy emelni kell az termék árát, mert megy fel minden, az infláció, az energia ára, stb.?

Sorolhatnám még, de nem teszem.

Ha látjuk a gyártási költséget valós időben, akkor ezekre a kérdésekre, - és  még keményebbekre is – meg lehet találni a választ. A jó válaszok megtalálása biztosíthatja a további profit termelést, vagy egyszerűen a túlélést. 

Mi élelmiszermérnökök ebben tudunk segíteni, hogy átlásd a jelenedet, és jó döntéseket tudj hozni! 

----------------------------------------------

Amennyiben szervezetüknek szüksége van erre a mélyreható árképzési szakértelemre, keressenek minket bizalommal!

Meg lehet bízni bennünket ezzel a feladattal, és mi készen állunk arra, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk céged sikeréhez! --- > Írj nekünk!

lecsomernok@gmail.com

---------------------------------------------------

Nekünk független élelmiszermérnököknek az az érdekünk, hogy te szerb pék, vagy sütőipari vállalkozó prosperálj. Mert akkor nem csak valós idejű költségszámítással bízhatsz meg minket, hanem netán mással is.

Hisz a végén minden számlát te fizetsz ki.

Az elkövetkezendő két év fontos időszak lesz, sok minden el fog dőlni ebben az időszakban.  Engedd, hogy segítsünk!