Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja

1980-as évek közepe, Magyarország a 10 millió sertést tenyésztő ország, ma jó ha van 2,5 millió...

Reflektálás az ez év június 27.-én a lecsós blogon megjelent -Újra kell gondolni az élelmiszeripart..- cikkre

2023. július 06. - lecsós

Üdvözlöm Önöket !

Reflektálni avagy alátámasztani szeretném a lecsó mérnök gazdasági blokkjában ez év június 27-n megjelent, Újra kell gondolni az élelmiszeripart…, olyan változások vannak, ami csak a rendszerváltáskori változásokkal összemérhető – mondja Ő… Welcome! Back to the future 1989? cikkére.

2000 év körül egy megújuló energetikai tábor keretén belül meglátogattunk egy dán farmert valahol Dánia északi részén Ydby nevezetű hely közelében. A dán farmer termelt repcét, kiváló minőségben, elképesztően nagy termésátlaggal.  Jó, jó, kiváló az éghajlat a repcének.

danemark_pig_cenzus.png

A repcéből olajat préselt a farmer, amit részben a munkagépeinek üzemanyag ellátására fordított. A repcepogácsát feletette a sertéseivel, amelyek végterméke nem okozott gondot, mint az a sertés tenyésztők körében oly gyakori. Nem, hanem biogáz alapanyagként hasznosult a trágya. Ebből aztán biogáz lett és jól felhasználható talajjavító. A biogázt a farmer egy nagy hangárban, légmentesen lehegesztett fóliában tárolta. Ez volt az akku. Lítium nélkül.

A biogázt a farmer az áramfogyasztás szempontjából csúcsidőszakban elégette a gázmotorjában, ami áramot eladott a szolgáltatónak jó pénzért.

A kierjedt trágyát pedig felhasználta kiváló talajjavítóként.

biogas.png

FAO, 1984

Nem véletlen, hogy 2000-ben a dán sertéshúst a legolcsóbban lehetett előállítani Európában.

Vagyis vagy a repcéről, vagy a sertésről, vagy a trágyáról több bőrt húzott le az illető. És az eset nem egyedi, tömegével  ténykedtek így a dán farmerek.

Forduljunk hazánk felé. Manapság mindenféle fórumon, kis és nagy húsosok, sertésezők siránkoznak, hogy drága az input. Amikor meg bejött az olcsó input ukrán gabona képében, akkor meg azon folyt a siránkozás.

Valaha, legszebb éveiben a magyar sertés kibocsájtás közelítette  az évi 10 millió darabot. Illetve, nincs tudásom arról, hogy a saját felhasználásra levágott sertések benne vannak-e a 10 millában. Valószínűleg nem.

Jutott a levágott sertésből a padlásra, a bödönbe, a városi rokonoknak bőven. A rántott hús olyannyira hungaricum volt, hogy megszületett a viccecske. Ha vasárnap elrabolják Kovács urat, és repülőn viszik, honnan tudja, hogy dél van és Magyarország felett repülnek vele ?

-Hát a rántott hús illatából.

Elfogadjuk azt, hogy a jólét egyik ismérve a heti, napi húsfogyasztás? Igen, ezzel pártállástól függetlenül egyet kell érteni.

A karaj, a tarja, a dagadó, a comb és a jó kis bőrös kocsonyának való nem luxus volt, hanem a mindennapi diétánk része. Hogy ez egészséges volt-e, azt most ne firtassuk. Ez egy másik történet.

De hogyan is jött össze az a 10 millió sertés ? Amikor most a 3 milliót is megismételhetetlen, világra szóló, ilyen még nem volt a történelemben tényként harsogja a média?

urban_tamas_1977.png

Fortepan, 1977, Urbán Tamás 

Nos, voltak hatalmas sertés hizlaldák. Egyik ilyen emlékem, hogy a vonat Nagytétény közelében elhaladva sertás illat felhőjében robogott. Másik emlékem már - mint tartósítóipari mérnök- a Nógrád megyei ZÖLDÉRT kebelén belül, amikor az Érsekvadkert község határában megláttuk a táblát. SERKÖV. Ez azt jelentette, hogy Sertéstenyésztő Közös Vállalkozás. Én mindig Sertés kövérítőnek értelmeztem.

Hasonló kövérítők százával működtek szerte az országban.

További emlékeim már a 20 évvel ezelőtti időszakból, amikor elkezdődött a csökkenése a kibocsátott sertések számának. Jó barátom, akivel napi szinten találkoztam, viszonylag kis helyen, nem túl jó felszereltséggel, de annál nagyobb szeretettel, hozzáértéssel, 2-3 anyakocával dolgozva tartott fenn egy kisebb állományt. Rendszeres állatorvosi felügyelet, a sertések mindennapi jó gondozása. Főtt az üstben a malac krumpli, morzsolódott, őrlődött a kukorica.

A leadás a Kapuvári Húskombinátnál, előre megadott időben, ütemezve. Adott napon az állatorvos kiadta a bizonyítványt, a szomszédok feltuszkolták az előírt súlyú disznókat az utánfutóra és már jöhetett a pénz.

Bizonyos időszakokban eladott malacokat, amiket elvittek az alkalmas időszakban. De vállalta a megvásárolt malacok felhízlalását is, amolyan bérhízlalás formájában. Aztán a hízlalt állatot a gazdája elvitte és vágta le családi használatra.

Ugyan örülni soha nem hallottam a gazdát az ár miatt, de valahogy mégis megérhette.

Még egyetem alatti emlékem, hogy a Békésszentandrási TSZ-ben egy nagyon nagyon kedves ifjú hölggyel bejárva az óriási potenciálú, gazdag termelő egységet, láthattam disznó fedeztetést. Sajnáltam is a disznót sanyarú sorsáért.

8_tsz_1971.png

1971, Magyarország, Monor.
A járás nyolc termelőszövetkezetének közös sertéstenyésztő vállalkozása.

Szinte minden TSZ vagy gazdaság tartott fenn hízlaldát. A Fertődi Á.G. Konzervüzemének vezetőjeként hét végi ellenőrzések során magam is bejártam a gazdaság telepét.

Amikor megvettük házunkat Fertődön, tartozott a házhoz egy fából készített kutrica, hidas, amiben a disznók éltek kis tételben tartva, azaz egy-két darab csak saját felhasználásra.

Minden régebbi ház szerves része volt a sertés tartására alkalmas kisebb nagyobb hely.

Hát így jött össze a tíz millió sertés. Akkoriban még nem ismerte a magyar az input szó jelentését, s jóval kisebb kukorica termésátlagok mellett is bőséggel rendelkezésre állott a takarmány. Kapható volt minden faluban az un.” táposéknál” többféle táp, étrend kiegészítő sertés, marha, baromfi részére.

Utcánként értett legalább egy ember a vágáshoz, feldolgozáshoz.

Innen is van emlékem. Balassagyarmaton a főnököm meghívott a szomszéd utcába, ugyan nézzek meg egy vágást. Minden jól haladt egészen addig, míg egy kisfiú a húsos tekenőbe nem dobott egy kis marék földet. Hogy miért tette ? Máig rejtély, valószínűleg azt látta, hogy mások is szórnak a teknőbe sót, fűszereket.

disznovagas_1978.png

Disznóvágás, 1978 

Lett nagy patália, el is tanácsolták a fiúcskát a helyszínről rövid úton. Mi a tanulság ????? Az, hogy a legegyszerűbb ember is jól tisztában volt a higiéniai szabályokkal, az egészségügyi veszélyekkel, mint a földdel való szennyeződés kockázata a botulinizmusnak.

A feldolgozása a levágott sertést több fajta módon használták fel. Friss fogyasztás, a hús egy részének elajándékozása, amely mennyiség akkor jött vissza, amikor az ajándékozott vágott disznót. Ez is egy formája a lefagyasztásnak.

Ebben az időben született az a mondás, hogy a gabona bőrbe töltve adható el a legjobban.

Füstölés, pácolás, bödönökbe való lesütés stb. a fagyasztók megjelenése előtt.

A hideg kútban is csak limitált ideig lehetett eltartani a húst, s néhány napig keze lába csupa zsír volt az embereknek.

Nagyon büszke voltam a nagyon híres Kapuvári Húskombinátra, amely USA-ba küldött ki tartósított sonkát, értsd sonka konzervet. Egy ilyenhez hozzájutni belföldön, maga volt a Menny ország.

De Sopronban készült a világ legfinomabb párizsija, soproni felvágottja. Nem volt hiány a tőkehúsban sehol az országban. 1970-re már tejben húsban fürdő Kánaán lett országunk.

Édesanyám otthon, budapesti emeleti lakásunkban rendszeresen készített fokhagymával tűzdelt sertés combot. Háziasszonyok féltve őrizték a titkot, hogyan lehet ebből a kicsit összezsugorodó főt/sült sertés húsból vékony szeletet vágni. Hát úgy, hogy szeletelés előtt kicsit ki kell fagyasztani. Ja, hogy nem mindenhol volt még fagyasztó ?

soros_sertessult.png

Sörös sertéssült

Azután a Fertődi Á.G. Tartósító Üzemének vezetőjeként a heti gyűléseken meghallgattuk egymás panaszait. A sertés telep vezetője rendszeresen a trágya elhelyezésére panaszkodott és a „modern” trágya kezelés, értsd nagy mennyiségű vizes hígtrágya elfolyása miatt kifizetett bírság. És akkor már a dán paraszt vígan és olcsón termelte a sertést Európa piacaira.

Tényleg, meg is akartam kérdezni Zsigmondot, hogy mi is változott ? Miért nem éri ma meg a korszerűbb körülmények között sertés húst termelni ? 8-10 tonnás kukorica termésátlag (mellesleg ezt is elég drágán állítja elő a magyar termelő) mellett sem éri meg?? Amikor hatalmasnál hatalmasabb munkagépek járnak a földeken?

Valaha azt tanultam az egyetemen, hogy a kézimunka igényes kertészeti és otthoni állattenyésztési feladatokban az idősek, leszázalékoltak, gyesen lévők, gyerekek, diákok jól kiveszik részüket. Úgy nevezte őket az előadó, mint „hulladék munkaerő”. Ha nem is hulladék, talán a megnevezés nem helyén való, de olyan munkaerő, amely nem zúgolódott, nem panaszkodott, hanem többé kevésbé örömmel dolgozott.

A bejegyzés trackback címe:

https://lecsos.blog.hu/api/trackback/id/tr5318159854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2023.07.06. 21:52:07

Régóta olvasom a blogot, de eddig csak olvasó üzemmódban voltam. Ez a sertés-ügy nekem nagy szívfájdalmam. Nagyon-nagyon szeretnék sertést tartani, de ma már luxus.

Nekem nagy helyem van, ahol 30 éve még malacok laktak. Nálam meg is teremne az ennivalójuk, sajnos nem ezért nincsenek. Amúgy aki nem tudja megtermelni és a falusi "táposnál" vásárol, az rendre panaszkodik a megvett áru gyér minősége miatt.

Az állatjóléti előírások, a különböző szabályozások (pl.: mit lehet tenni a trágyával) önmagában elég bonyolulttá teszi a helyzetet. Ami régen működött az ma sajnos illegálisnak számít. Óriási ráfordításokra van szükség, de a nagy támogatásokat nem kicsi őstermelők kapják (mi nem kapunk semmit).
Rengeteg dologgal nehezítik a falusi házaknál lévő kisgazdaságok mindennapjait. Ahol van városi beköltözés, ott még az exvárosiak közül is vannak páran, akik képesek szóvá tenni azt, ha kukorékol a kakas, ugat a kutya vagy hangoskodik a malac. Olyan is volt, hogy a frissen kiköltöző szülők követelték, hogy az utcán közlekedő lovaknak takarják el a micsodáját, mert a kisgyerekeik észrevették.
A kisebb mezőgazdasági üzemek azért hagytak fel a sertéssel (legalábbis nálunk), mert nagyobb profit van a növényekből. Az a cég, amelyik pénzből él, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Az energiaköltségek miatt ma ez sokkal inkább így van.

Laptop1789 2023.07.07. 15:17:14

@nayzoli:

Tisztelt nayzoli. Üdvözlöm. Köszönöm a bejegyzést.
Az a gyanúm, hogy a kisebb, házikerti nem hangoskodó növényeket termeszteni kívánók sem elégedettek.
( Jean, mi kopog az erkélyen ?
-A futórózsák edzést tartanak, Uram. ! )
Most vásároltam néhány alapvető magot, lombtrágyát, permetszert. Áruk horribilis, már a pénztárnál kiderül, hogy "nem éri meg". Elképzelhető, hogy olyan állapotot kellett teremteni, hogy semmi ne érje meg, mindent akadályoznak ? ( Kik is ? ) Nos, olvasni, hogy EU-s támogatásból ??????????, itt-is ott is állattartó kombinátok létesülnek. Hiába, "aki ......er, az nyer. "
Azt is hallani rendszeresen a reggeli Hajnaltáj című műsorban, látni néhány típusú Híradóban, hogy szerte az országban nagyon méltatlan körülmények között tartanak kutyát, lovat, marhát, bárányt. Véletlenül fedezi csak fel valami jóravaló természet vagy állat védő.
Másrészt eddig úgy volt, hogy a falura költözők azért költöznek, mert lelkük mélyén ????? természet kedvelők. És a falu bizony hang és szag effektusokkal is jár, ami gfalusi hang és szag.
Manapság egyre több a környező falvakban az akár hét végén is zúgó fűnyíró, fűkasza, flex, fűrészgép. Egyre több gödröt ásnak hangos gépek medencének, készítenek elő talajt a járókőnek. És ez is hanggal jár. Méghozzá kellemetlen hanggal.
Megkérdezném a szagra ( a jól és tisztán tartott állat nem elviselhetetlenül büdös ) érzékeny polgártársaimat, hogy a sülő hús illatát is elviselhetetlennek érzik ? Vagy túrisztikailag felkapott helyeken a zsúfoltságot és ebből eredő hangzavart hogyan értelmezik?
Nos, tisztelt kolléga. Ráhibázott egyik okára a csekély állattartó kedvnek, de azért kettőn áll a vásár, valahol az effajta munkák iránti kedv és szeretet is elfogyott.

nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2023.07.08. 07:19:27

@Laptop1789: Nagyon hasonlókat gondolunk ezekről :)

Szerintem is tudatosan nehezítik a falusi házaknál működtetett gazdálkodást. A lelkem mélyén abban hiszek, hogy ez fontos vésztartalék (lehetne) az élelmezésben, ráadásul a hatalomtól és minden egyébtől erősen független. Kissé túlzás azt állítani, hogy a semmiből állítunk elő egészséges és tápláló élelmet, de azért nem annyira nagy csúsztatás.

Gondolom nem újdonság, de most az megy, hogy 8-10 háztartásra jut 1 malactartó ház. Elvisszük a malacoknak a kertből ami nekik jó, vágáskor meg viszonozzák. Ugyanígy elvisszük a tehéntartónak is, akitől 150-200 forintos áron kapjuk a frissen fejt tejet. Ezekről a helyekről viszonzásként érett, komposztált trágyát is kapunk, ami egyébként önmagában is elég lenne. Baromfi még azért sok helyen van, hiszen minimum a tojás miatt megéri.

Számomra mégis a sertés az igazi jószág. 2000-ig voltak sertéseim, nagyon megérezni a pénztárcán a hiányukat. Valahogy azt érzem, hogy amikor sertés is van, akkor semmilyen gond nem lehet.
süti beállítások módosítása