Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Hatékonyság- egyensúly- fejlődés, meg a optimum - út a halálzónán keresztül -

Hatékonyság, egyensúly, fejlődés, meg a optimum, és akkor beérsz a halálzónába, és fogalmad sincs, hogy ott vagy

2020. október 30. - lecsós

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek!       lecsomernok@gmail.com

Ehhez a bejegyzéshez orosz zene kell :) 

Sokszor hallom egy-egy gazdasági műsorban, vagy olvasom gazdasági szakcikkekben, hogy hatékonynak kell lenni, vagy növelni kell a hatékonyságot, mert ez a kulcsa a versenyképességnek. A versenyképesség fogalmi környezetéről volt már szó, szépen kielemeztük ezt versenyképesség ebben a bejegyzésben.

zona.jpg

Szóval akkor hatékonyság. Nézzük, mi is az, hogy hatékonyság, mint általános fogalom. Ezt mondja erről a wikipedia, hogy azt mondja:

„A hatékonyság a kibocsátás és a ráfordítás viszonyszáma. Egy adott tevékenység során előállított, termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. A hatékonyság fogalmát két oldalról vizsgálhatjuk: a meghatározott cél elérése a lehető legkisebb ráfordítással, vagy az adott ráfordítással a lehető legjobb eredmény elérése. A hatékonyság fogalma nem egyenlő a hatásosság fogalmával. A hatásosság csak az eredmények mérésén alapul, míg a hatékonyság esetében az eredmények és a aráfordítások mérése együttesen történik.“  Wikipedia

Vitatkoznék ezzel a fogalommeghatározással, mivel a mérnöki gyakorlatban ismeretesek pl. a mérlegegyenletek, főleg a hidrosztatikában, de használjuk a mérlegegyenleteket a mérnöki tervezés során nagyon sok helyen. Tehát mérlegegyenletek, itt tartunk. Aki kicsit behatóbban meg akar ismerkedni a mérlegegyenletek magánéletével, javaslom, hogy nézzen bele a Vegyipari művelettan jegyzet megfelelő fejezeteibe, amit itt lehet megtalálni

Itt kanyarodnék vissza a hatékonyság fogalmához, miszerint a mérnöki gyakorlatban nagyon nem ismert az, hogy egy folyamat eredménye mindenek felett hatékony legyen kimeneti eredmény oldaláról ránézve a történetre. Mivel pl. ha van egy Trabantom, és ki akarom hozni a Trabant motorból azt, hogy menjen 170 km/ h- val, mert ez a kimenetei cél. Felpimpelem a haverokkal a motort. Ezek után, lehet, hogy tudni fogja, de maximum 2 másodpercig, szakadéknak hátszéllel. Persze, atomjaira hullik a motor, ahogy kell. Tehát szembe kerülünk azzal, hogy létezik olyan, hogy optimum, maximum, és minimum kimenti teljesítmény a gépegység életében. Tehát van optimuma a hatékonyságnak is.
Nem minden esetben lesz a legalacsonyabb ráfordítás - input - mellett a legnagyobb kimeneti teljesítmény elérése a nagybetűs hatékonyság. Például elindítod az autód. Vagy egyben van minden, és miden a helyén van, és pöccre indul a gép, vagy nem. Nem mondhatod azt, hogy kevesebb benzint adsz a kocsinak, mert akkor nem indul el.

Tehát a hatékonyságnak létezik optimuma, ha fogalmi környezetet vizsgáljuk. A kérdés az, mi a viszonyítási pont, amihez a kimenetet hasonlítjuk az optimum fogalmi környezetét. Feszegetjük itt a hatékonyság, és az optimum fogalmi környezetét, így beszélnünk kell a fejlődésről is, mint fogalomról.

Ahogy láttuk a hatékonyság fogalmánál, a fejlődés sem mehet minden határon túl, itt is megjelenik az optimum fogalmi környezete. Hiába akarok pl. 5 km magas felhőkarcolót építeni fából, nem fog sikerülni, mivel a fa, mint építőanyag nem alkalmas arra, hogy 5 km magas felhőkarcolót építsek, mivel össze fog omlani. Persze tudok építeni felhőkarcolót fából, csak kisebbet.

Vessünk egy pillantást a fenti ábrára, és vonatkoztassuk a felrajzolt teret egy élelmiszeripari cégre, ami lokálisan gyárt valamit, helyi szintre bocsát ki, de exportál is ezt-azt.

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek! lecsomernok@gmail.com

Mi a hatékonyság az életében?

Gyárt egy jól bevált termékrendszert, ebben penge. Nagyjából megvan az a szaktudás, hogyha át kellene állítani a gépeket egy nagyjából új termékre, duzzogva meg tudná tenni. Tehát ki van élezve a cég élete egy nagyon hatékony működésre, ebből a pozícióból szépen feji a fejősteheneit, erre a szintre beállt a rendszer, és a tulaj életstílusa is. Ebbe a hatékonyságba fektet be.

Hatékonyság mező közepe

Pl. gépeket vesz, automatizál, hogy a mostani három gomb helyett csak egyet kelljen megnyomnia.
Nem jellemző egy merőben forradalmi termékrendszer gyártásoptimalizálása, mivel az viszi a pénzt, és nem biztos, hogy megtérül. Ez egyfelől hatékonysági csapdának is lehet nevezni egyfajta nézőpontból, amikor a cég stabilan termeli a pénzt, a mérleg nagyon jól mutat, és mondjuk beáll a cég arra, hogy x-y-z millió nyereséget termeljen huzamosan.
Ezt a nyereséget általában a vezető tulajdonos kilapátolja a cégből. Pl. lesz egy roppantul hatékony, automatizált kisüzemi tésztagyár, amit laptopról, vagy okostelefonról lehet ügyvezetni. Ezt az állapotot lehet nevezni hatékonysági fekete lyuknak. Pénzügyileg nagyon szép játék, kevés a fejőstehén, és az innovációs potenciálnak van egy nagyon szépen körültapintható tere, amit nem tud kihasználni, pl. nem fog jó fizetésekkel embereket alkalmazni, mert ahhoz pl. új fejőstehenek kellenének.

Ez a cégtípus a hatékonysági mező közepe, a langyos víz, a komfort zóna.

A fejlődés mező közepe

Ez egy olyan céget takar, amelynek szüksége van arra, hogy roppant komolyan termelje a cash-flowt például. Ilyen lehet egy nagy átbocsátó képességű input-output raktár típusú kereskedő cég ami faék egyszerűséggel méri a hatékonyságát. Pl. minél gyorsabban szabadít fel pl. egy raktár helyet, annál többet keres. Minél több ilyen raktárat épít, annál jobban érzi, hogy fejlődik. Határ a csillagos ég.

Egyensúly mező közepe

Ez egy olyan céget takarna, ahol a cég életében minden egyensúlyban van, van kibocsátás. van input is, van vevő is, de a cég lényege nem az, hogy pl. profitot termeljen mindenek felett, hanem az, hogyha akar, termelhet is, de pl. a tulaj jól érzi magát ebben a helyzetben, köszöni szépen, ez így okkás. Pl. egy órásmester, aki nem akar szériában egy típusú órát javítani a protokollban meghatározott idő alatt, hanem órákat akar javítani, és el akarja dönteni, hogy milyent.
Az élelmiszergazdaságban tipikusan ilyen szolgáltatók azok, akik valamilyen szinten az önellátásra, vagy egy határozott céltermékrendszer gyártására specializálódtak, és köszönik szépen jól vannak.

pablo-merchan-montes-ec4fkhwweuo-unsplash.jpg

Jön a halál a zónákban. /Hatékonyság- fejlődés között félúton/

Ha egy hatékony cég elkezd a fejlődés felé tartani, azt onnan lehet észrevenni első körben, hogy elkezd gépeket venni, vagy lízingelni. Ez már út a halálzónába. A bank a szép számok láttán tolja a lóvét a gépvásárlásra, és mindenki happy. Ha túltolja a fejlődést, akkor megrekedhet a pénzügyi halálzónában, amit általában későn vesz észre. ha észreveszi, dönthet két irányba. Vagy beszáll a fejlődésbe, és azt gondolja, hogy most azonnal neki a gyártott termékeire hiper- szuper raktárbázist kell építenie, ahonnan kiszolgálja a vevőit. Ezt tolhatja szakosítva is. Ekkor ha marad itt biztosítania kell az inputokat minden oldalra, ami felvetheti azt, hogy drága lesz az utazás, vagy azt, hogy a fejlődés tetőfokán fog kimúlni a történet, túl a halálzónán egy idő múlva.

Mindenek után, ha túléli megindul az optimális zónába.

Zsé első törvénye:
Az optimum, a cég életében a tervezett nirvána mindig a halálzónán keresztül vezet.

Zsé második törvénye:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

Tehát megindul az optimum felé, miután megtapasztalta azt, hogy milyen is a halálzóna, vagy mi van a zónán túl. Dönt, és elindul az optimális működés felé. Ekkor képessé válik arra, hogy elérje a halálzóna - optimum határát. Általában ez a folyamat már elemzésért kiált. Ekkor jönnek a tanácsadók, és varázslók, és szervezik szét a folyamatokat több cégbe. Ekkor kezdi hatékonyan újra pozicionálni a kiszervezett szabad kapacitásait. Innen lehet tudni, hogy a delikvens megtapasztalta a halálzónát, és épp most vonja le a tapasztalatokat úton a céges optimum nirvánába. Ezt imádja a tőzsde, mivel tőzsde érett céges is születhetnek.

Nagy halál zónák között félúton /Egyensúly felől irány a hatékonyság/

Jó élete van a cégnek egyensúlyi zónában, és jön egy flash a cégvezető fejében, hogy fejlődni kellene. Pl. elkezdi felpimpelni mondjuk az egyik célterméket, és csak azt elkezdi kiautomatizálni, de azt minden szinten, mert az nagyon jó. Elindul pl. nagy hatékonyságú gyártás felé pl. egy külön e célra tervezett telephelyen. Ezt is szeretik megfinanszírozni a bankok, mivel építés, meg miegymás, lesz szép kibocsátás, banki oldalról tökéletes a történet. Általában bekövetkezik az összeomlás, egy idő után, ez általában termék, és gyárthatóság oldaláról indul meg, és általában későn veszik észre. Ha igen, akkor megint elindulnak az optimális működés irányába, irány a céges nírvána. Ekkor szokott az lenni, hogy a külön tervezett telephelyet elkezdik olyan célra használni, amit lehet integrálni az egyensúlyi működésbe. Ezért lett pl. nyugaton a lóistállóból étterem, vagy a juhhodályból esküvői helyszín, vagy pl. a japánoknál irodaházból városi saláta termelő rendszer, vagy egyszerúen gyártóegységből raktárbázis.

Sajnos nálunk a Zsé második törvénye van érvényben ez esetben is:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

Sajnos többet hagytunk elrohadni az elmúlt 50 évben, mint ami optimális lenne.

Halálzóna, /egyensúly felől a fejlődés felé félúton /

Van egy szép egyensúlyi cég, ami mondjuk nagyon szép sütöde, amolyan fél manufaktúra. Nagyon szépen muzsikál helyi szinten, a tulaj super B-vel rója az utakat, évente kétszer nyaral, de nincs jacht az Adrián. És jön egy flash, hogy ebből kellene nagyon komoly lóvét csinálni. És hogyan lehet ebből sok lóvét csinálni? Nagyon sok ilyen boltot kell nyitni, és lehetőleg cégrendszerbe, „holdingba“ vagy franchiseba kell szervezni, mert a haver azt mondja. Általában elindulnak ezen az úton, de megakadnak a hatékonyság halálzóna szélén, általában a szaktudás hiánya miatt.
Ha megindulnak az optimum felé, akkor általában maguk mögött hagynak pár üres boltot, amit nem tudnak ellátni inputtal. Itt is Zsé második törvénye lép életbe.

Mit mond ki Zsé második törvénye?

Zsé második törvénye:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

A kérdés az, mit lehetne kezdeni azokkal a rohadó szabad kapacitásokkal, amit hagynak elrohadni?

Zsé második törvénye sajnos aktuálisabb, mint valaha, mivel a hazai gazdaságban, főleg a KKV rendszerben nyakunkon a generáció váltás problémája.

Ha most itt, a XXI. század elején, ezt a történetet jól fogjuk meg, lehet belőle egy sikertörténet. Az első a szemléletváltás. Pl. a bankok, meg az egyéb szereplők az utat is megfigyelik, elemzik. Azt, hogy az egyes cégek melyik zónában vannak pillanatnyilag, és melyik halálzónán keresztül akarnak eljutni az optimum nirvánába. Ezt az utat finanszírozzák meg pl. Mivel nincs más lehetőség, azonnal nem lehet a nirvánába kerülni, először meg kell tapasztalni a disznók vályúját. Ezen az úton ott vannak a jól fizető munkahelyek.

Fotó: Pablo Merchán Montes

 

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek!       lecsomernok@gmail.com

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lecsos.blog.hu/api/trackback/id/tr9416264528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása