We arrived to a new era in Hungary. We have a problem. The great generation wants to retire. Father and Mother want to pulls out the share transfer form from the drawer. They want to handover the responsibility. But we have a problem. The corvinusonline.blog.hu wrote about if father and mother hand over the company to the next generation, only 3 companies out of 10 survive the first year after the company handover.
It means, 70% handed over companies are going to bankrupt by the end of the first year! Which is a lot! Let’s see the numbers! – KSH – Hungarian Statistics Agency, in Hungary there are 11 749 companies, and self-employed in field manufacture of food, beverages, and tobacco production. Let’s say 5 000 companies have a problem with the generation hand over. It means, 5 000 company owners sign the share transfer form. It means, after one year, out of this 5 000 companies only 1 500 companies - 3 500 companies went bankrupt. If this was the case, it would be seriously visible in GDP! This must be prevented!
Let’s be more specific!
Mother and father don’t want to hand over the responsibility. Mother and father want to secure the children’s, and grandchildren’s future! This is a little bit different questions, than they want to hand over the responsibility. But what the children, and grandchildren want? The answer is simple. Maybe they want to work for the company, maybe not. The children and the grandchildren want to have reasonable, spendable free net. monthly cash-flow.
This means, that the family has a challenge! A serious challenge! This question is the following:
How can I – as a company owner – acquire and integrate the knowledge what we need to achieve the right impact? Where can the knowledge come from? What knowledge do we even need in this position? A change of perspective may be needed?
As a Food Engineer M. Sc., for example, I can help by reviewing the company's operations, determining the real costs of production, looking at quality costs, etc., in order to we present with the team a good operational plan to the decision-makers.
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
Hallva a Micimackó dalát a mézről eszembe villan 2023/2024-es évek magyar méz mizériája. Panaszkodnak a magyar méhészek, hogy forgalmuk csökken, a méz ára pedig az ukrán méz behozatala miatt szintén csökken. Ezek szerint olcsóbban nőnek a mézelő növények Ukrajnában? Aztán egy nap kiderült, hogy nem ukrán méz örvendeztet csak meg minket, hanem bizony a kínai méz és még török is.. És hogy ezen méz elfoglalhatja a hazai helyét a piacon, ahhoz bizony magasabb körök segítsége szükségeltetik. Állítólag még az a csúfság is megesett, hogy gyermekeknek bemutató, méz irányába való kedv csinálás során kínai mézet tálaltak fel. De hát én már ilyen dolgot el sem szeretnék hinni. És még az idegen mézek közül éppen az ukrán a legkevésbé hamis.
Jenci lassan végez a napi teendőivel. Nagy halom megmaradt műhúsos és valódi marhahúsos húspogácsát rak össze, amit majd rovar, nevezetesen katona légy lárva nevelőben adnak le.
-Ezek a „dögök” minden hulladékot megesznek, rendkívül falánkak, viszont takarmányozásra jó minőségű fehérjét szolgáltatnak.
-De Jencikém, hisz az én gyermekkoromban az a hír járta, hogy az államilag nevelt baromfinak hal íze van. Én ugyan nem éreztem, de elhittem, mert olyan sokan állították. Most nincs ilyen hang? Hogy kukac íze van a sertéshúsnak? Vagy éppen a halnak van lárva íze? Mert ugye haltápként is felhasználódik a rovarfehérje.
- Feri bácsi, ma az lenne a természetes, hogy hal íze van a halhúsnak, de hát a maga korában a halat aranyért adták. Még csak nem is aranyhalat.
Jenci azt ajánlja, hogy menjünk el hármasban a Tas Vezér és Bocskai út sarkán lévő étterembe.
Tas Vezér út- Bocskai út sarok - 2024 március, Budapest -
-Te, Jenci, még megvan az? Ott laktunk a Zsombolyai utcában, de már az én gyermekkoromban is valamiféle étkezés folyt ott.
- Bizony, még megvan. Üljünk be a kocsimba, és egy fél óra alatt ott is vagyunk.
Az elektromos autóval az út zökkenőmentesen megtörtént, a Duna-hidak teljes pompájukban tárultak elénk. A Duna szépen tele vízzel, a színe, ha nem is kék, de tisztának látszik. A Gellért-hegy üde zöld színben kelleti magát. A Rakpartokon moderált forgalom, s az utak mentén rengeteg a kerékpáros, rolleres ember.
-Te, Jenci, még vannak a Gellért-hegyen fügebokrok? Tudod, azt tanultuk róluk, hogy még a török időkbe nyúlik az eredetük.
- Hát, bizony megvannak, s olyan számban, hogy nyaranta az emberek szívesen csemegéznek belőlük. Amúgy is szívesen sétálgatnak az emberek a Gelázson, mert tiszta a levegő, tiszták az utak, nem kell félnünk semmiféle támadástól. Sokkal jobb a helyzet, mint húsz egynéhány évvel ezelőtt volt.
Megérkezünk a Bocskai Étteremhez. Jenci a kocsiból kiszáll, valamit pötyögtet a műszerfalon, ás a kocsi elindul.
-Most keres magának parkoló helyet.
Belépünk hát az étterembe. Kicsit más jellegű a hely, mint Zsigmond barátom étterme. Itt is folyik a közétkeztetést kiszolgáló munka, de kellemes, a közeli Feneketlen-tó hangulatához illeszkedő a légkör. Mi egy tömör fából készült asztal mellett telepedünk le. Jenci megnyom egy gombot az asztal lapján, nyomban megjelenik egy itallap, és étlap. Én jóféle barna sört választok, Jenci egy hosszú lépést kitűnő rizlingből. Zsigmondra még munka vár este, így alkohol mentes italként naspolya ivólevet választ. Lám, a naspolya ivólé, melynek íze oly hasonlatos a valaha Kenyában fogyasztott guava léhez.
Jenci ajánl nekünk is, magának is egy Bocskai tálat, melyen halszeletek, jóféle szalmaburgonya, és pirított hagymakarikák vannak. Csemegeként ecetes gombát kérünk. Néhány gombnyomás, és máris megtörtént a rendelés.
-Tudjátok, a gombát éppen a mi házunk pincéjében termesztik, s a termés nagyobb részt savanyítva kerül fogyasztásra. Itt is, mint minden vállalkozásban, a fele tulajdon az Államé, fele pedig a hús-vér emberé. Itt ez a hús-vér ember közös ismerősünk, a Béla a Bocskai suliból. Hogy honnan szedte azt a remek receptet, aminek alapján a gombáját fűszerezi??!! Tény, hogy még a környező települések is járnak ide bevásárolni belőle.
-És mond csak Jenci, mi az a zöld mártás a kis tálban?
-Azt a halhoz adták, nem wasabi, ahogy gondolod, de érdemes kipróbálni. Alga mártás. Igazából eszünk alga termékeket, ugyan nem túl sokat. De egy fajta „zöldség” a maga előnyös bioanyagaival, újfajta ízével. Azért egy majonéznek nyomába sem ér.
-Mi 2023-ban azt hisszük, hogy 2050-re felfordul a világ. Rovarpaszta, algamártással, tetején 3D hús szelettel. Műanyaghalak, virtuáliszöldség, s a valódi hús-vér állatokból származó húsoknak nyoma sincs. Vegán kommandók törnek rá vacsoraidőben a családokra, hogy ellenőrizzék a menüt.
-Ó, ilyesmiről szó sincs! Valahol megfertőzte korotokat a politika, a média, és a sci-fi irodalom. Igaz, a növényi ételek nagyobb részt foglalnak el táplálkozásunkban, mint korábban, népszerű lett a hüvelyesek fogyasztása, de bizony ma is szeretjük a csülkös bablevest, s nekem kedvencem a sonkás tészta. Ugyanakkor a fagyasztva szárított zöldségekből hihetetlenül finom krémlevesek készülnek. Kis füstölt íz, kis ilyen fűszer, olyan fűszer, és máris készen van egy kiváló reggeli ital. Forró zellerkrém leves kis kukoricapehellyel. De, Feri bácsi, ha ritkán is, de bizony elfogy nálunk is a hagymás rostélyos.
-Hogyan?!! Ti marhahúshoz juttok? 2023-ban ritkaság volt jó marhához jutni, pedig a szoci 70-es éveiben az egyszerű melós családok sem nélkülözték a jó marhapörköltet nokedlivel. És a paprika magyar volt!
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
If so, contact us!
Contact Food Engineers!
lecsomernok@gmail.com
________
-Hát, Feri bá, ez hogy jön ide?
-Úgy Jencikém, hogy mielőtt átröppentem hozzátok 2023-ból, éppen egy zacskó paprikát vettem. Otthon veszem észre, hogy a paprika 69 %-ban spanyol, 31 %-ban szerb?????????, de sokféle valaha hazai élelmiszerről derül ki, hogy már nem hazai. Persze, ha egy szelet akkut kérnék, az talán itthonról származna. De még szerencsés voltam, hogy nem kínai paprikát kaptam. A gazdák panaszától hangos a rádió, TV hírek, ügyefogyott tüntetéseket tartottak, de jó magyar szokás szerint a tűntető banán termelőkhöz nem csatlakoztak a narancs termelők, mert ők öten másnap mentek az utcára.
Na, jó ez kicsit túlzás, csak azt fejezném ki, hogy a legcsekélyebb előre mutató összefogás sem volt.
-Már akkor értem az összefüggéseket. 2028 körül a klíma hirtelen nagyon rossz lett. Nagy lett a szárazság, majd iszonyatos esőzések jöttek, viharok, stb. Tartott ez 2-3 évig, s szerte Európában, sőt még tovább. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nem tudott elég árut termelni a hazai piacra, s az import is akadozott. Addigra már minden ország orrolt ránk, s nem igyekeztek minket kisegíteni a volt baráti országok, új barátaink pedig még annyira sem. Tehát beköszöntött egy olyan állapot, amikor világossá vált, hogy az élelmiszeripar és feldolgozás elhanyagolása végzetes.
Szinte érthetetlen módon mindenütt munkaerőhiányról panaszkodtak, kedvetlenül tették az emberek a munkájukat, aki esetleg becsapott valakit, azt talán még aznap valaki más csapta be.
Nem volt érdemes híreket hallgatni, mert csak politikusok fantázia dús füllentéseit lehetett hallani.
Utólag el is nevezték a kort Háry átmeneti kornak.
-Feri bá, maga előtt és kortársai előtt egy rendkívül nehéz időszak áll. Régi és új, elvtelen propagandát folytató emberek küzdenek egymással az országos és világ politikai porondján. Összevesznek, kibékülnek, „ma leköpöm, holnap lenyalom”, ahogy nagyapám jellemezte a politikusokat. Ma itt, holnap ott tűntek fel tűntetők, már tán maguk sem tudják, mit követeltek. Minden összekuszálódik, kiteljesedtek háborúk, országos vezetők vádoltak más szociálisan aberrált feltörekvőket. Jobb híján atomháborúval dobálództak hatalmasságok, akiknek pedig diliházban lett volna a helyük. Egymással összetalálkoztak, lapogatták egymás vállát, hatalmasabbnak képzelték magukat a Teremtőnknél. A gazdaságok hanyatlottak, az erkölcsök világszerte romlottak. Naponta derült ki, hogy a kapitalizmus már nem időszerű. Ahogy ez megfogalmazódott : „a kapitalizmus nem kompatibilis az emberi természettel.” Mondjuk ez sem teljesen igaz, mert nagyon sokan élősködtek a kapitalizmus emlőin.
-Még kicsit folytatnám azt az elborzasztó folyamatot, ami kis híján a teljes összeomlásba taszította fajunkat. Valaha élt egy olyan erkölcsi norma, hogy kismamák, idős emberek leülhettek a tömegközlekedési járműveken, intelligens emberek előre engedték a nőket az ajtóban. Nem raboltak ki idős embereket, nem rugdaltak halálra hontalanokat, s aki élvezhette az adakozás melegségét, nem élt vele vissza.
Hiába jöttek a hírek egyre vadabb természeti károkról, hőhullámokról, földcsuszamlásokról, földrengésekről, a hatalmaskodók nem tértek észhez.
Ma már antropológiai vizsgálatok, DNS tesztek bizonyítják, hogy a Homo sapienssel párhuzamosan létező neandervölgyiek és a nagyon is alkalmazkodó Gyeniszovai ember a mi áldozatunk lett. Együtt élésünk bizonyítéka a génjeinkben lévő nyomok. Eltűntettük őket, mint annyi más fajt a Földről.
A korai középkorban a szegénységet és másokon való segítséget hirdető kolostorok, amelyek kezdetben gyógyítással, a sötét időkben a szellemi tudás átmentésével foglalkoztak, meggazdagodva már csak a kényelmen járt az eszük. A Szentföld meghódítása idején a zarándokokat, szegényeket, betegeket segítő rendekként kezdték pályafutásukat a Johanniták, Templomosok, jómódba kerülve már csak a hatalom érdekelte őket. Az ember már csak ilyen.
2023-as években, az ökológiai lábnyomunk rohamosan nőtt. Növekvő népesség, növekvő igények, és csak siránkoztunk, hogy romlik a klíma. A napi reklámok még több fogyasztásra ösztönöztek.
Még a húszas években egy tanulmány kimutatta, hogy bírók a nap különböző szakaszaiban kipihenten vagy fáradtan más-más erélyű ítéleteket hoztak. És még akkor hol van a napi kis problémák serege, hogy nem léptették elő, vagy otthoni gondok nyomasztják őket.
Nem tudott élni az emberi faj a megadatott fejlődéssel. A digitális technika, technológia a fejére nőtt az embernek. Valahogy, mint a mákos tészta. Eleinte nagyon jól esik, majd még mindig jól esik, aztán elrontja a gyomrot. Nem megoldásokat sugallt, nem fontos kérdésekben segített döntést hozni, egyszerűen szórakoztató eszközzé vált, uralkodott rajtunk, nagyon sokakat manipulált.
A technika fejlődése nem párosult a testi lelki fejlődésünkkel. A digitális világ előnyei mellett egyre inkább előjöttek hátrányai. A kézműves tudás, a klasszikus értelembe vett műveltség elfelejtődött. Az emberek a zsebükben hordták az agyukat, s percenként nézték meg, hogy ki kereste őket.
-Igazam van, Feri bá?
-Jencikém, nagyon is igazad van, sőt, amire már csak nagy vonalakban emlékszel, azt én ki tudnám egészíteni. Már 2023-as években megfogalmazódott, hogy az ember teljességgel alkalmatlan a bonyolulttá váló világban utat találni magának és a Földnek. Létrehozzuk a csodálatos információs bázist, több tudást halmoztunk fel, mint amennyit elmék százai kezelni, értelmezni tudnának. Mert az a függetlenség feladása, ha engedjük, hogy számítógép uralkodjék felettünk. A tömegközlekedési járműveken az emberek a telefonjukat nyomogatják, nézegetnek, fals híreket olvasnak és fogadnak el igaznak, majd leszállva a járműről, legtöbbször már nem is emlékeznek arra, amit néztek. Legfeljebb az ragad meg bennük, amit szűkülő tudásuk átenged, s ezt terjesztik, adják tovább mint valami pestist.
És akkor egyszer csak valami történt! Nem értettem, hogy mi, de az elektronikus eszközeinken szövegek jelentek meg, hogy valamiféle Intelligenciák irányítják az országot, mindenki folytassa a munkát. Akárhogyan is, de eltűntek a politikusok, viszont nyomban minden jól szervezetté vált. Mintha kisütött volna a nap, a munkakedvünk is megnőtt! Én is, mint maga Feri bá, élelmiszeripart tanultam, s egy jó kis hal feldolgozó terve, vagy csak egy jó mártás receptje az a fejemben is megvan nem csak a zsebemben.
-S nem korlátoznak, uralkodnak az Intelligenciák felettetek?
-Nem, mert humánusabb lett a világ. És mellette megkezdődött az elmúlt évszázadok környezeti kárainak felszámolása. Tudja, Feri bá, igaz, hogy az ember bármilyen irányítást elfogad, csak ne a saját fajtájától eredjen. De most látom, érkezik a halunk.
-Zsigmond barátom, Feri bá, fogjunk hozzá. Ráérünk még a finom falatok után is tanulni a jövőt.
Megérkezett a hal, s csodák csodája, igazi ponty! Nem papírból, nem műanyagból, nem rovarból, hanem vérbeli halból! Forrón, illatosan. A panír sem elégetve, a hal tökéletesen átsütve.
-Tudja, Feri bá, a haltenyésztésünk rendkívül fejlett. A halhús előállításához viszonylag kevés takarmány szükséges. Élünk is a lehetőséggel, hogy minél több halat fogyasszunk. Nem csak az egészségessége miatt, de szeretjük a halakat. A megújuló folyóink bőséggel nyújtanak szórakozást a horgászoknak, s jut a tányérra is belőlük. Megkezdődtek, sőt nagyban folynak azok a munkálatok, amelyek nyomán a korábbi lecsapolások visszanyerik vizüket. Pezsgő élővilág alakul ki, öröme embernek, madárnak, rovaroknak.
-Megnyugtatsz Jencikém, hogy nem vész kárba korunk jobban gondolkodóinak erőfeszítése. De voltak-e polgárháborúk? Véres harcok, hogy a politikusok visszaszerezzék hatalmukat?
-Természetesen voltak próbálkozások, de a digitális világban már nem volt titok a készülődés. A tömegek élete sokkal jobb lett, kiszámítható életet éltek, biztonságban voltak. Az egészségügy, oktatás, bankszektor, mind megjavult, s a tömegek már gondolatban sem támogatták a régi rendet. Persze, ehhez hozzájárult, hogy az ember vonzódik a jobb élethez. A régi urak hatalom nélkül már nem voltak vonzók. Újra törődnek az emberek a környezetükkel. Nem szemetelnek, nem rongálnak. Nálunk nem szemetelhet már sem magyar, sem külföldi.
-Mit szól Feri bá a söréhez? Ezt a barna minőséget kezdjük megkedvelni, úgymond divatba jött. Egyre több helyen készítik. Kimentek a divatból a gyümölcsös sörök, a sör legyen sör.
-S Jencikém, hadd kóstolom meg a borodat. 2023-ban kicsit válságba került a borászat is, a kis borászatok keresték helyüket.
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
If so, contact us!
Contact Food Engineers!
lecsomernok@gmail.com
________
-Hm, tényleg kiváló. Érezni a rizling jellegzetes aromáját. Ha ilyen kiváló borászitok vannak, akkor már magára is talált a borászat.
-A minőség mindenekelőtt. Korlátozva vagyunk, no lám, egy korlátozó tényező, mennyit ihatunk meg alkoholból egy nap alatt. De ezt elfogadjuk!
-Te Jencikém, lehet-e kávét kérni? Még 2023-ban felmerült, hogy a kávé, banán, kakaó szinte feledésbe merül, olyan súlyos betegségek támadták meg őket.
Nyugodjon csak meg, Feri bá, van kávé is, banán is, csokoládé is. A kávét mindjárt rendelem, de csodálkozni szabad, mert nem úgy jön ki majd a kávé ahogy azt megszokta.
Ezzel Jenci az asztal lapján keresztül rendel is. A pincér srác, akiről kiderült, hogy nem ez a szakmája, beugrott felszolgálni. Vannak kiszolgáló robotok is, ahogy Zsigmond éttermében is, de az emberi kiszolgálásnak nincs párja. Pincérünk, Vince, egyetemista, molekuláris gasztronómiát tanul. Bónusz pontokat gyűjt azzal, hogy felszolgál, egy párizsi gasztronómiai konferenciára készül, arra gyűjt. Specialitása a kávé, csokoládé, tea porításos bevitele a szájba. Mindjárt meg is mutatja a használatát.
A kis szerkezet inhalátorra emlékeztet. Benne a kávénk elkészítve, melegen tartva várja, hogy a kis gomb megnyomásával nagyon apró átmérőben a szánkba kerüljön. És csoda!!!! Csodás ízvilág terjed szét számban. Belepi nyelvem, szájpadlásomat, a nyelv alatti területet. Szinte érzem, ahogy a koffein lassan szívódik fel, oszlik szét ereimben. Valami ilyesmit érezhettek az első ópiumszívók!
Vince elmagyarázza, hogy például a csokoládé függőséget kiválóan lehet ezen kis szerkezettel kezelni. Néhány nyomás és szétárad a szájban a csokoládé aromája. Nagyon kevés kalória, hatalmas ízhatás.
Természetesen kapható hagyományos csészés kávé is, de ez a meglepetés a kis porlasztóval minden pénzt megér!
Vince még rákérdez, hogy hozhatja-e a számlát? Amig az elkészül egy kis burát helyez fejünkre, amely segít ellazulni. Mindannyian behunyjuk szemünket, s ellazulunk. Zsigmond még vesz néhány szem édes kömény és kaporszemet egy tálkából, s amig behunyt szemmel lazulunk, ő azt rágcsálja. Nekem a 1960 70-es évek jutnak eszembe, amikor kis srácként mindennap elmentem a mai Bocskai Étterem mellett. Sokszor küldtek el szüleim, hogy néhány üzlethelyiséggel odébb a ZÖLDÉRT-ben vásároljam meg az esti sóska szószhoz a sóskát, mire hazaérnek, tisztítsam meg. A jóféle sóskaszósz, burgonya pürével és főtt tojással! Igen, egyelőre úgy látom, hogy jó élni 2050-ben!
Jenci fizet. Azt mondja, ne aggódjunk, van bőven pénze. Most a volt Kertészeti Egyetemen dolgozik, csak részben a szakmájában. Talajmikrobákat kutat, amik a talajjavító programban hozzák el a leghatékonyabb talajjavítást. Növény és ember együtt működése, na és a mikroorganizmusoké is.
Sétálunk egyet a Feneketlen-tó körül, s folytatjuk beszélgetésünket a múlt-jelen-jövő kérdéseiben.
A KSH adatai szerint a hazai fejenkénti éves gyümölcsfogyasztás az utóbbi 5 évben nagyjából a 45 -54 kg-os sávban mozgott, és enyhén emelkedő tendenciát mutatott, de a 2020-es koronavírus-válság jelentős visszaesést okozott. És fontos megjegyezni, hogy a fogyasztás alakulása nagyon erősen függ az áraktól. Gyümölcsfogyasztásunk sajnos messze elmarad a 77,3 kg /fő/év körüli uniós átlagtól. Legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsfajunk az alma: 9,8 kg/év/fő. Melyet a citrusfélék és a banán követnek: 8,2 kg, illetve 8,0 kg/fő/év, de fontos még a görögdinnye 6,3 kg /fő/év, és a csemegeszőlő valamint a hatalmas ingadozásokat mutató őszibarack egyaránt 2,5 kg /fő/év fogyasztása is. Mindez azt jelenti, hogy napi gyümölcsfogyasztásunk 128 kg /fő alatt marad.
A statisztikai adatokat néha fenntartással kell fogadni. Mert például 100 kg banánból cca., 65 kg marad hámozás után. S legtöbben hámozzák az almát, körtét, kiwit. A vásárolt súlyban benne foglaltatik még a mag, az esetleges romlás. Ugyanígy a nagy tételben fogyasztott citrusféléket is héj nélkül használjuk fel. Tehát akkor mennyi is az annyi ?
Sok évre visszamenőleg a pl. 2010-es év alacsonyabb zöldség, gyümölcs fogyasztása mögött azért ott van a korábbi évek statisztikai adatként nem beszámolt jelentős öntermelése és önfogyasztása.
Szintén a Fruitweb cikke alapján nagyon érdekes adat az EU tagállamokban a Zöldség/gyümölcs fogyasztás gyakorisága. Pedig mindenki tudja, vagy tudnia kellene, hogy milyen egészségügyi előnyökkel jár ezek fogyasztása. Vagy elfelejtődött már az elmúlt években ?
Zöldségek beszerzésével foglalkozó cikkünkhöz tennék még egy érdekességet. 20 éven keresztül forgalmaztam vetőmagot, vegyszert, így a szomszédos osztrák falvak gazdáinak is. Hatalmas tételekben vásároltak nagyon sokféle zöldség magot, ragaszkodva a magyar fajtákhoz, minőséghez. Ugyanakkor a Fertő menti magyar kistermelők, háztáji termelők egyre inkább ragaszkodtak a drágán kínált un. holland import magvakhoz. Én nem láttam be, hogy a drága import magvakból különb zöldségek nőttek, ez inkább amolyan magyaros viselkedésforma volt. Ma pedig már alig van hazai nemesítés, hazai zöldség vetőmag termelés. Sikeres kiszorításos akció zajlott le.
Nos, meglátogatva egy kedves osztrák partneremet, azt láttam egy augusztusi napon, hogy zöldbab földjén százával hajlonganak főkötős török asszonyok Bécsből főleg, akik a török babnak is csúfolt hosszú, széles hüvelyű babot szedték „Szedd magad” akció keretén belül. De ők hasonló módon szedtek padlizsánt, lila hagymát, uborkát, dinnyét is. Maga az osztrák gazda földje jól művelt, öntözhető földdarab, szőlős kertekkel körülvéve. S úgy tűnt, a kis gazdaság jól megtalálta számításait.
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
Miért is hozakodtam elő ezzel? Mert a magyar gyümölcs beszerzések egyik formája szintén a „Szedd magad” akción belül realizálódik.
Közelünkben működő szamócát és őszibarackot kínáló kedves barátom, akinél bizonyos bio növényvédelmi módszerek alkalmazásában besegítek, elmondja, hogy milyen sokan, sőt évről évre jelentkeznek szedésre. Vannak kisebb tételben szedők, akiknél talán a helyben elfogyasztott szamóca több a fizetésre bemutatottnál (egészségükre) de bizony komoly tételekben is visznek zöldség boltokba tovább értékesítésre, cukrászdákba tartósításra. És szerte az országban több kevesebb sikerrel működnek a „Szedd magad” akciók.
A lassan elfeledett köszméte mellett a szamóca jelenti az első várva várt gyümölcsöt. A szamóca legyen sötétebb piros, már-már bíbor színű, nagy szemű, bár a később érésű szemek gazdagabbak aromában, édesek. Sokaknak a szamóca jam egyik kedvelt édessége, míg előszeretettel használja fel a tejipar tejtermékek ízesítésére.
A köszmétéről az jut eszembe, hogy a szoci ZÖLDÉRT-jében vásárolt egrest más néven mindig nekem kellett megtisztítanom. Édesanyám rendszeresen készített a még éretlen gyümölcsből egres szószt vagy levest főleg burgonya püré és marhaszelet társaságában. Erről jut eszembe, hogy ma egy generáció tuja meg, hogy micsoda finom étek marhahús, én pörköltként szeretem jó adag vegyes vágottal vagy savanyú almapaprikával.
Ha ma, január végén elballag a kedves olvasó egy multiba gyümölcsöt vásárolni, a következőt látja. A kínálat széles ugyan, de a kínált gyümölcsök 70 %-a trópusi gyümölcs, többféle citrus, banán, bio és nem bio, avocado, amiről a legtöbben nem is tudják, hogy micsoda, hogy kell fogyasztani, néha fellelhető gránátalma, amiről szintén kevés a felhasználhatósági információ, néhány darab mangó, szinténfelhasználási, tisztítási tanács nélkül, itt-ott előfordul ananász. Az ananász nagyon hasznos, kiemelkedően egészséges gyümölcs. Ön tudja, hogyan lehet profi módon megtisztítani?
És tudja-e Ön, hogyan lehet egy pillanat alatt megállapítani a kókuszról a frissességét? És a felnyitásáról mit tud? A citrusfélék kínálata széles, lehet választani, de itt is feltűnnek „ismeretlen” gyümölcsök, mint a Pomelo, amely nagyon nagyon finom tud lenni.
Egy lánc mai kínálatában még ott szerepel a tamarind, főzőbanán, physalis, passio gyümölcs, gyömbér. Még szerencse, hogy ez utóbbit már többen kezdik megismerni . Elmondható összefoglalásképen, hogy nagyban növelhető lenne az egzotikus gyümölcsök fogyasztása, ha szélesebb körű ismertetés a fogyasztásukról elérhető lenne.
A nagy élelmiszer áruházak kínálatában van 3-5 fajta alma. Hazai és import. Áruk a mai napon akciós 360 Ft / kg -tól egészen 1 100 forint / kg árig terjed. Sajnos, ezen almák zöme import. Szépek, gyönyörűek, csillognak, de hát nem a mi gyerekünk. Miközben a banán csak 685 Ft / kg!!! Ez az olcsó vagy az alma a drága?
Ejtenék még szót a dinnyéről. Valaha a nagy zöld színű Hevesi Görögdinnye fogalom volt! Már alig vártuk, hogy ehessük a valóban mézédes, nagyon piros bélű dinnyét. Hatalmas darabok, akár 10 kg nagyságot is elértek. Felezve, akár negyedelve árusították a piacokon. Helyben meglékelték, vagy késsel vágtak egy gúlát a dinnye húsába, vagy egy speciális késsel kúp alakú mélyedést, amelyet kés hegyével kivéve a vevő kóstolhatta, hogy megfelelő-e az áru. Magam soha nem láttam visszautasítani egy-egy meglékelt dinnyét, de hagyomány volt ez a mozzanat, megkóstolni az árut, s valószínűleg udvariatlanság lett volna nem élni ezzel. Mára a multik kisebb méretű dinnyéket árusítanak, s akadnak „szakértők”, akik csalhatatlanul ki tudják választani a biztosan édes dinnyéket a hatalmas konténerekből. Általában estére minden elfogy, tehát mind jó.
Valaha a sárga dinnyének óriási keletje volt. Magam is imádtam a kockákra vágott, picit megcukrozott, hűtött sárgadinnyét meleg napokon. 2023-ban képtelen voltam sárgadinnyét vásárolni, mert ami volt szerény kínálat, az horribilis áron kellette magát.
Találkozni még dinnye szezonban útszéli árusokat, akik más portékákat is kínálnak esetleg. Sok esetben az üzlet már nem is csupán egy kalyiba, hanem szépen kiépült árusító épület. Legtöbbször idényjelleggel, de némelyikük szélesítve a kínálatát száraz húsáruval, sajtfélékkel, mézzel, egész évben üzemel. Nem piac, hanem egy zöldséget/gyümölcsöt árusító hely. Ha valaki Simaság falun keresztül hajt a 84-esen, feltétlenül nézzen be.
Általános iskolai társunk a szekrény tetejére jófajta almát tettek ki. Valószínűleg a Húsvéti Rozmaring volt. Illatosította a szobát, s Január felé már kezdett aszalódni, ráncosodni. Ízei koncentrálódtak, a texturája kicsit kásás lett. A lényeg, hogy kitűntetve érezhette magát az, aki kapott ebből a finomságból. Sok családban volt ez a szokás.
Már az Egyetemen a szabályozott légterű tárolást tanultuk, de egyszerűbb hűtőtárolók serege szolgálta a lakosságot. Óriási előrelépés volt ez. Ezen hűtők aztán jó szolgálatot tettek a nyári gyümölcsök, pl. Nógrád megyében a málna, ribiszkék előhűtésében a Hungarofruct által kiszállított exportban. Konzervgyárak is tudtak élni a hűtés előnyeivel, mert kisimította a tárolás lehetősége a meggy, cseresznye, szilva dömpinget.
Én nagyon kedveltem a talán Nagykőrösi Konzervgyár által készített Almuska gyümölcslevet. Az almalé alkotórésze volt több gyümölcslének is, üdítőnek. Aztán csökkent az almások területe, elmaradtak a besűrítések, az ezzel járó exportbevételek. Mára maradt a panasz, hogy a gonosz lengyelek és még gonoszabb románok, ukránok olcsóbban szállítanak almát.
Nagy környékünkön is sorra tűntek el almáskertek, olyan kertek is, ahová 30-40 km távolságból mentek az emberek évtizedeken keresztül almát vásárolni.
Lehet, hogy még van ilyen, de én pár éve már nem találkozom a teherautóval, amely almát árult utcán át a lakosság részére. Amolyan szabad légterű árusítás keretén belül.
Hasonló a helyzet a körtével. Gyermekkoromban valahogy népszerűbb volt, s az un. téli körték mostanra már kezdtek megpuhulni, besárgulni, s ízük mennyei volt. Most a körtékből mindösszesen 2 fajtát látok, áruk 1 000-1 100 Ft / kg.
Már nem is tudom, mi a drága, mi az olcsó, de kelleti magát a fekete áfonya, ami ha drága is, de finom, egyszer-egyszer kipróbálható. Rövidesen meg fognak jelenni az import gyümölcsök, mint a spanyol, marokkói szamóca. A különös csak az lesz az idén is, mint előző években, hogy áruk olcsóbb, mint a hazai szezonális, szabadföldi szamóca ára.
Előfordul néha import szőlő, maggal, mag nélkül. Legalább tudjuk, hogyan kell fogyasztani.
Elmúltak azok az idők, amikor egyetemista koromban az alma közönséges cikk volt. Néha éjszakánként a Budapesti Konzervgyárban éppen ilyen tájt sok vagonnyi almából készítettünk levet, azt rögtön sűrítették, s export cikk lett belőle. Igaz, almából a Jonathan vitte a prímet. Mikulásra ritkán narancsot, inkább fényesre viaszkozott piros almát kaptunk. Én nagyon szerettem a Starking ízét, de voltak a Goldennek is bőven fogyasztói. Régmúltból ismertem embereket, falun is, városon is, akik már reggel a felvágott mellé megettek egy almát.
Nem kétséges, hogy visszafejlődés mutatkozik a hazai gyümölcs ellátásban. Talán még tartja magát a „Pálinka fa gyümölcse”, a szilva. Micsoda kavalkádja az ízeknek!
Vidéki kisvárosokban még előfordul a házak elé kitett gyümölcs, becsületkasszás megoldásban. Legutóbb Kőszegen vettünk a kétszer termő málna gyümölcséből az Orsolya napi vásáron. De hát már a málna, fekete és piros ribiszkék ritkaságszámba mennek. Egyre kedvezőtlenebb számukra az idő. Mi lesz veled MÁLNASZÖRP?
Széles az aszalt gyümölcsök választéka. Valószínűleg azonos forrásokból kicsomagolt aszalt gyümölcsöket forgalmaznak sokféle piacon, pulton. Ha nincs is vitamin tartalmuk már, de még ízük nagyon jó, étrendi hatásuk vitathatatlan. Még gyógy ereje is van némelyik aszalt gyümölcsnek, mint a vörös áfonyának a húgy utak rendben tartásával.
Valaha gyárak sok tucatjai ontották bel és külföldre egyaránt a gyümölcsbefőtteket. A kínálat szűkült, az igény csökkent. A téli déligyümölcs kínálat kiszorította a befőtteket. Talán még a meggy őrzött meg valamennyit a régi respektusából, elsősorban mint cukrászati célú felhasználás. De talán már a befőző tudás is eltűnt. Pedig egy zsírosabb ebédhez igen jól esik a befőtt, mint „savanyúság”. Hallottak Önök az ecetes szilváról?
Sokféle fagyasztott gyümölcs elérhető az áruházakban. A kosarak tartalmát látva lehetne több is a megvásárolt zöldség /gyümölcs.
Alternatíva lehet, talán lesz is a vákuum és fagyasztva szárított zöldségek, gyümölcsök felhasználása. Az egészségtelennek mondott chipsek helyébe léphetne a liofilizált alma, banán, cékla, körte stb. fogyasztása, mint rágcsálni való élelmiszer. A fagyasztva szárítás során a szárított termék bio anyagainak legnagyobb része megmarad, adalék mentesek, ízletesek, szinte a szárított gyümölcs, zöldség eredeti ízét érzi a fogyasztó. Nekem a szárított cékla szelet és alma darabok tetszenek legjobban.
Megemlíteném még valaha népszerű gyümölcsünket, a csipkebogyót. Sokan éltek meg csipke szedésből. Gyárak csipke ízt készítettek belőle, amely ízében a legkülönlegesebb ízek egyike. Én például a kedves császármorzsát csak ezzel tudom elképzelni. Teája igen népszerű volt, s szörpként is nagy mennyiségeket vásároltak meg belőle. Imádtam a hígítatlan szörpöt magában kóstolgatni.
De némelyek még emlékeznek a kökényre is, ma talán még itt-ott pálinkát készítenek belőle.
Som is hasonló cipőben jár. Egy nyugdíjas ismerősünk háza előtt 3 sombokor nőtt. Tavaly még szedett róla valamennyit pálinkának, s kivágta a bokrot, mondván már nincs kedve szedni. Mert kicsit macerás?? Pálinkája viszont elképesztően finom, egy kupica som párlat kitöltve, megédesíti a helyiség levegőjét.
Ahogy itt ülök egy tányér hámozott alma előtt, mellette tisztított mandarin a közeli Multi Áruházból, az jut eszembe, hogy valamit kihagytam.
Tehát szót ejtenék még a zöldség/gyümölcsökben lévő rost tartalomról.
A rost (vagy élelmi rost) olyan szénhidrát, amely növényekben található, vagy élelmiszerekhez és italokhoz adják hozzá. Más szénhidrátokkal ellentétben a rostokat a szervezetünk nem képes megemészteni. A rostokat a vastagbél baktériumai bontják le. Az élelmi rostoknak két fajtája van: az oldható (vízoldékony) és az oldhatatlan rostok.
Hogy mi a szerepük? A rostok táplálékul szolgálnak az emésztőrendszerünkben élő „jó baktériumok” számára, vagyis támogatják a bélflóra egészségét. Ezért sose feledkezz meg a megfelelő rostbevitelről, akár gyerekről, akár felnőttről van szó.
Az élelmi rostok – különösen a vízoldékony rostok - fogyasztása nélkülözhetetlen az emésztés egészségének fenntartásához és a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozáshoz.
Az oldhatatlan rostok nem oldódnak fel a bélrendszerünkben, és az emésztőrendszerünkön áthaladva nagyrészt változatlan formában maradnak. Ez a tulajdonságuk segít a bélmozgás szabályozásában, ha az étrendünk elegendő rostot tartalmaz. A barna rizs, a burgonya, a búzakorpa és a diófélék jó forrásai ennek a szénhidrátnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján felnőttek számára napi 25 -30 g rost fogyasztása javasolt. Gyermekek számára az életkor (években) + 5g rost fogyasztása ajánlott naponta.
A Gasztroenterológiai Világszervezet iránymutatása szerint pedig a gyakori emésztési panaszok - mint például a székrekedés - elkerüléséhez 20-30 g a javasolt mennyiség.
Ennél jobban magam sem tudnám megfogalmazni. Azon tűnődöm még, hogy a javasolt 20-30 g rost nedves állapotú vagy száraz állapotú rostra vonatkoztatható ? Én az utóbbira tippelek.
Tehát tűnődve a hámozott alma felett, jut eszembe, hogy a héjával együtt kellene fogyasztani. De ha már így alakult, akkor a héját leforrázom és ízletes teaként elfogyasztom némi mézzel tovább ízesítve.
A cikk állításaival lehet vitatkozni, javítgatni, elvetni. Lehet, hogy többen hivatkoznak a csemegeszőlő magas cukor tartalmára vagy a fruktóz allergiások a körte magas fruktóz tartalmára. Nekik is igazat adok, pótolják a gyümölcsöt zöldséggel.
És mg egy előny a zömében nyersen fogyasztott gyümölcsök, saláták mellett. Szakemberek állítják, hogy szervezetünknek szüksége van enzimekre. Az élelmiszereink elkészítése, finomítása során zöldségek, gyümölcsök enzimjei tönkre mennek. Tehát minden bizonnyal további haszna a friss gyümölcsök fogyasztásának azok enzimjeinek fogyasztása. Akár így van, akár nem, ártani nem árthat.
Köszönöm figyelmüket.
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
A WHO és az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági szekciója felnőttek részére napi 5 adag zöldséget, gyümölcsöt ajánl, amiben a burgonya nem is foglaltatik benne.
Évente több híradás is szól arról, hogy mennyire kevés halat fogyasztunk. Az Élet és Tudomány 2024 év 2 számában A Kőkorszaki falu az Al-Duna partján című cikk egy főleg halászatból élő kőkorszaki falut mutat be. A Lakói kitűnő egészségi állapotnak örvendtek a sírleletek alapján, amit a cikk írója így kommentál: Évezredes tapasztalatok igazolják, hogy milyen előnyökkel jár a rendszeres halfogyasztás…Mára azonban mintha elveszett volna ez a fontos tudásunk. Jó lenne felfrissíteni, nehogy egészségünk bánja.
Ugyanilyen szomorú adat, hogy mennyire kevés zöldség és gyümölcs kerül a tányérunkra, más szóval évről évre csökken a fogyasztás volumene Pedig sokkoló következménye is lehet ennek a zöldségmentes életmódnak!
A zöldség-gyümölcs fogyasztás fedezi napi ásványi anyag szükségletünk zömét, vitamin ellátásunkról gondoskodik, a feltétlenül szükséges rost mennyiséget biztosítja. A felgyülemlő hiány a fenti bio anyagokból már középtávon is elindíthat rendellenességeket testünkben. S most, amikor az egészségügyi ellátás egyre nehézkesebb, óriási előny testünk épségének megőrzése a zöldség-gyümölcsök által. Igen, belátom, ez nem olcsó mulatság, s főleg azokat érintheti, a kevéssé módosakat, akik a külön utas orvosi ellátást nem tudják megfizetni.
Kezdetekben arról írtam volna, hogy milyen forrásokból is tudja a városban, falvakban élő ember beszerezni a napi zöldség-gyümölcs betevőjét.
1. Szerettem volna városiként eloszlatni egy legendát, miszerint a multikban vásárolt zöldség és gyümölcs nem igazán egészséges. „Ki tudja honnan van, nem tudjuk, mit eszünk meg!”
Aztán a cikk tartalma bővült, ahogy egyre több szakmabeli és szakmán kívüli baráttal, ismerőssel beszélgettem, mintegy benyomásokat gyűjtve. A meginterjúvoltak között fiatalok, idősek, többféle anyagi háttérrel rendelkező emberek szerepeltek.
Sikerült egy multi cég egyik felső vezetőjével, az ellátásért is felelős embertől információkat begyűjteni. Már amennyit megadhatott. De sikerült éppen egy multi cégeknek beszállító zöldséget termelő, felvásárló, kezelő, csomagoló termelővel is felvenni a kapcsolatot.
Így legalább arra választ tudok adni a zöldség beszerzés dzsungelében, hogy milyen is a multi minősége?
2. Kérdésemre, hogy mi a garancia arra, hogy a multi bevizsgált, egészséges terméket kínál, mind bio, mind kommersz minőségben, a válasz:
Kérdésére válaszolva: vállalatunk természetesen a hatályos szabályozási környezetnek megfelelően végzi üzleti tevékenységét. Ez tehát azt jelenti, hogy a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi a zöldség-gyümölcs termékeket.
Ezt támasztja alá egy beszállító ismerősöm, aki 400 multi üzletébe szállít ki csomagolt vagy lédig előkészített zöldségfélét. Megerősített abban, hogy a kiszállításra kerülő zöldségeit gyakran ellenőrzi a NÉBIH, elsősorban a megengedett növényvédőszerek mennyiségének határértéken belüliségére nézve. Ha nincs permetezve a csomagolt termék, arra az esetre is vonatkozik a határértéken belüliség.
Tehát a nagy élelmiszer láncok biztonságos zöldség/gyümölcsöt kínálnak!
A láncok által kínált termékek köre természetesen különböző lehet, akár a láncon belül is, de tapasztalatom szerint igazodnak az évszakhoz kínálatukban. A mai napon, 2024. január 17-én egy közeli multiban nézelődve megtaláltam mindazt a választékot, amelyből össze tudtam volna állítani több napi ajánlott zöldség-gyümölcs igényemet.
Tehát elérhető a fekete retek, piros retek, cékla, zeller, 3 féle paradicsom, hegyes erős paprika, piros kaliforniai paprika, póréhagyma, újhagyma, lila hagyma, fejes káposzta, vörös káposzta, saláta, sárgarépa, petrezselyem, gombafélék, saláta keverékek, többféle csíra, csomagolt savanyú káposzta, kétféle sütőtök stb.
Többféle minőségben csomagolt és lédig vöröshagyma, két féle burgonya. Ma nem láttam édesburgonyát, bár szokott lenni.
Valószínűleg a többi multi láncban is hasonló a kínálat, s összehasonlításom szerint az árak sem térnek el egymástól különösképpen. A városi lakások szűkös tároló lehetőségeihez igazodik a kínálat. 2-3 legfeljebb 5 kilós egységben forgalmaznak többféle burgonyát, hagymát. Minek is száradna meg feleslegesen a meleg konyhai környezetben a drága termék?
Vásárolható dió, mogyoró lédig. A napi diétához hozzá tartoznak.
Mint egy előző cikkünkben írtuk már, nagyon fontos eleme lenne táplálkozásunknak a többféle hüvelyes. Van ugyan bab, lencse, csicseri borsó, de import minőségben. Egyedül felezett sárgaborsó van hazaiként jelezve.
A mai napon megfőztünk egy fél kilós csomag kanadai termelésű, bár hazai csomagolású apró szemű tarkababot. A bab viszonylag apró szemű, beáztatva 12 órára kiderült, hogy több fél, törött szem található benne. De a nagyobb baj az, hogy a babnak megfőzve alig van íze!
Nem az a jó megszokott, nyálcsordító bab aroma jött ki a levesből! Hol vannak a régi ízek?
A babot ¾ órán keresztül főztük kuktában, s még így is némileg keménykés maradt! Ez azt jelenti, hogy a bab nem volt a legutolsó termés, a keményítő tartalom már hozzákezdett az átkristályosodáshoz.
Viszonylag széles választékban találkoztam konzerv főtt babbal, fehér, lila babokkal paradicsom szósszal vagy sós vízben. Ezt a babot már nem kell áztatni, főzni, teljesen készen áll a további felhasználásra. Így igazán nincs akadálya a szélesebb körű konyhai vagy akár nagykonyhai felhasználásnak.
A csomagolt saláták, saláta mixek, kis vödrös savanyúságok, csírák magyar cégek készítményei.
Még a kisebb multiknál is megtalálható a fagyasztott zöldségként a zöldborsó, vágott zöldbab, francia saláta keverék, wok keverék, brokkoli, spenót, sóska krém, csemegekukorica. Nagyobb üzletekben még szélesebb a kínálat.
Ugyan visszaszorulóban van sokak sajnálatára az üveges savanyúság, mint csemegeuborka, alma paprika, vegyes vágott, de azért megtalálható a teljes választék, néha több gyártó képviseletében is.
És ami a lényeg, vásárló is akadt, s az áruért felelős dolgozó folyamatosan frissítette a kínálatot. Tehát egy jól működő zöldség-gyümölcs értékesítés folyik.
Több megkérdezett ismerős a multikon kívül ellátogat a hagyományos értelemben vett piacra is. Azonban majdnem egyöntetű véleményük szerint a piac árai magasabbak.
A multikban rendszeres az akciózás, ami ténylegesen vonzó a vásárlók részére. Elmondható, hogy az igényekhez is igazodik az akciók sora, tehát nem csak a kevéssé menő cikkek kelletik magukat olcsóbb áron.
A régebbi, ízletes magyar fajták forgalmazási készségére a következő választ kaptam:
A nyári szezonban jelenleg is megtalálható a pultjainkon például a „Bugaci fürtös paradicsom”, amely ötvözi a régi ízvilág nosztalgiáját a pulton tarthatósággal. Többek között ezt a terméket cégünk pontosan az említett „aroma” miatt választotta ki beszállító partnerével együttműködve. Nagyon fontosnak tartjuk az ízvilágot, de természetesen mindig megfelelő minőséget szeretnénk biztosítani a vásárlóink számára. A „régi” fajták tekintetében a magyarországi termelés is igen meghatározó és fontos tudni, hogy a termelőknél sem könnyű már régi fajtákat vagy régi termelési technológiákat találni.
Minden esetre, ha van vásárlói igény, talán lesznek régebbi fajták is a zöldség szigeteken.
És akkor boncolgassuk tovább, hogy egy városi polgár milyen forrásokból jut Zöldség-gyümölcs termékekhez.
3. Kiskertjében hétvégi háznál vagy akár családi házának kertjében termel.
Ide kívánkozik, hogy a gazdaboltokban beszerezhető magok választéka csökkent, áruk jelentősen növekszik. A kis felhasználók részére forgalmazott vegyszerek, termésnövelők ára drasztikusan emelkedik. Még azon cikkek ára is horribilis mértékben nő, amelyek a biotermesztést céloznák. Például mára hatalmas az ára a szexferomon csapdás rovar jelzőknek, miközben minőségük jottányit nem javul.
Megbízható ismerős termelőnél szerez be rendszeresen terméket. Legtöbbször már a valaha aktív ismerősök is abbahagyják a termelést.
A régi időkben a TSZ, Állami Gazdaság, vidéken, pedagógus földön nagy volumenű termelés folyt. Példaként, a Fertődi Á.G. Konzervüzemének évi 2000 tonna körüli felvásárlását felében az illetmény földeken megtermelt zöldség-gyümölcs tette ki.
További jelentős mennyiséget biztosítottak Fertőd és szűk körzetéből beérkező háztulajdonosok többlet termékének, meggy, cseresznye, szilva stb. behozatala. A maradékot pedig a megyei ÁFÉSZ-ektől vásároltuk fel. Kisebb mennyiségben megyén kívülről érkezett árú, pl. Kokadról almapaprika, de ezt az ottani TSZ tagok által illetmény földön termelt és a TSZ által felvásárolt paprika és egyéb termék tette ki.
Szerte az országban ez a szisztéma működött, például a Nógrád megyei málna, ribiszke úgy került a Zöldérthez vagy a Drégelypalánk Szörpüzemhez, hogy háztáji termelők, tagok beszállítása jelentette az áru alapot.
De még 10 évvel ezelőtt is jobban volt kiskerti zöldség termesztés.
Megszűnt a TSZ, megszűnt az illetmény föld. Eltűntek a felvásárlást profi módon végző ÁFÉSZ, Zöldért egységek, amelyek saját kezelésű boltjaikban terítették az árut az árut.
S e mellett még jutott a Nagybani piacokra is bőven portéka.
A Konzervgyárak, hűtőházak, kisebb volumenű savanyítók, konzerv üzemek virágoztak, nagyon jelentős nyugati, keleti export bevételhez juttatva az országot.
Igaz, még multi bevásárló egységek nem léteztek, a Zöldség-gyümölcs beszerzést a lakosság a nagyon jól szervezett Zöldség-Gyümölcs boltokból szerezte be.
Például Budapesten, a Feneketlen-tó környékén lakva 500 méteren belül 4 ilyen üzletben vásárolhattam. Az árak nagyjából egyformák voltak, a minőség változó, de zömében azért kielégítő. Inkább a frissességre lehetett néha panasz.
És ott volt a Budapestet is átszövő piac hálózat, ahol akár ZÖLDÉRT üzletek, ÁFÉSZ üzletek működtek a számtalan rendszeresen árusító valódi kistermelők társaságában. Mások esetleg a nagybani piacon szerezték be és terítették portékáikat. Nagyon sok városi embernek volt „saját” elárusítója, mintegy baráti viszonyt alakított ki vevő és eladó. A „maszek” árak mindig olcsóbbak voltak az állami áraknál.
Piacok még vannak, sőt létrejöttek un. kosár közösségek is.
Sok megkérdezett ember városokban és falun is, hisz ma már a falusiak zömében nem termelnek, inkább a közeli városban vásárolnak a multiból, szívesen járnak a sokféle áruházba vásárolni zöldséget/gyümölcsöt. Szinte idézve a régi nagyszerű standokat szemével és kezével is vásárolhat a vevő.
Illetve elhangzott panaszként, hogy nem lehet olyan szabadon válogatni a piacon, mint a multikban. Mára már nagyrészt megszűntek a befőző háziasszonyok, akik zömében piacról szerezték be a paradicsomot, barackot, paprikát, s ”cekkerükben” vitték haza befőzésre. Valahogy elfogyott a kedv, a konyhai hely, a tehetség a befőzéshez. Ma un. házi praktikákkal eltett paradicsomlé, baracklekvár, szilvalekvár piaci kézműveseknél szerezhető be. Legtöbbször nem olcsón.
Érdemes ránézni néhány nagyváros nagybani piacára. A zöldség- és gyümölcstermesztés területén a nagybani piacok alapvető értékesítési csatornának számítanak, ahol a mezőgazdasági termelők értékesíteni tudják a megtermelt terményeket. Ezáltal a nagybani piacok kiváló terepet jelentenek a termelők, a nagy- illetve kiskereskedők árukínálatának egymás közötti tranzakcióinak lebonyolítására.
Mivel hazánkban több nagybani piac is létezik, ezért a budapesti nagybani piacon más árakkal találkozhatunk, mint a szegedi nagybani piacon vagy a debreceni nagybani piacon. A hazai nagybani piac árak követése ezért kiemelkedően fontos a piac minden szereplője számára. Itt szerzik be zömében a viszont eladó kereskedők a zöldség-gyümölcs választékukat. Hogy mi igazán a hazai kínálat, s mi az import, nehezen lehet ellenőrizni. Termelők az interneten is kínálnak eladásra nagyobb tételben saját termelésű zöldséget. Pl. épp most olvastam egy 50 mázsás vöröshagyma tételről.
Valóságosan szaporodnak a piacok, helyi kínálatok. Sajtosok, száraz húsárút kínálók, tojást forgalmazók száma emelkedőben van. Remélhetőleg a zöldség-gyümölcsösök is visszanyerik régi formájukat. Több vásárló azt nehezményezte, hogy nem válogathat úgy az áruk között, mint azt a multi zöldséges portálján teheti. Nem utolsó szempont.
Otthoni körülmények között kis helyen előállítható a csíra. Kitűnő téli bio anyag forrás! Nagyon könnyű csíráztatni a lucernát, zsázsát, retket. Hozzájuk való bio mag kisebb és nagyobb csomagolásban elérhető, csíráztató szerkezet kínálatában sincs hiány. Savanyúkáposztából napi 100 g fogyasztása több, mint javallott. Olyan jótékonyan befolyásolja a bélrendszerünk mikrobiomját, hogy rost tartalma mellett a Lactobacillus reuteri által előállított anyag a demencia megelőzésére is jó. És akkor még a vitamin tartalmáról nem beszéltem. Sajnos messze nem elegendő a savanyítók száma, vagy a savanyított termékek fogyasztása is visszaesett ?
Tipikus téli zöldség a fekete retek.
Két naponta reszeljen le egy fekete retket, reszeljen hozzá nyers karalábét Reggel sózza be, estére kellően pácolódik, s épp az alkalmas időben fogyasztható. „A népi hagyomány szerint „reggel méreg, délben étek, este orvosság" - inkább csak hasznos tanács, reggel sem méreg, csak nem ajánlott éhgyomorra fogyasztani”
Eleink sok-sok káposztát fogyasztottak. A káposztás étkek száma végtelen. Póréhagyma is hozzátartozna a napi diétához, de bizony egy fej vöröshagyma vajas vagy zsíros kenyérrel kifejezetten kellemes vacsora.
Ez a sütőtök sütés ideje. Mind a hagyományos Nagydobosi, mint a hosszúkás alakú Orange kiváló csemege. Desszertként fogyasztható édes, sült húsuk. Ha pedig maradna, akkor édeskés vagy sós karakterű sütőtök leves készíthető. Ne feledjen néhány pirított tökmagot a leveshez adni vagy csorgasson a kész leves tetejére tökmag olajat. A legkiválóbb gyógyszer a prosztata betegsége ellen.
A régi időkben, amikor a primőr még ritkaság számba ment, a hagyományos, nagy raktárakban tárolt hazai zöldségeket fogyasztották az emberek. Több cékla, káposzta, téli retek, eltett savanyúság, savanyú káposzta fogyott. Egy négytagú család a vasárnapi rántott hús mellé simán megevett két üveg uborkát vagy vágott vegyes savanyúságot.
Összefoglalva a fentieket.
Ma 2024 januárjában elmondható, hogy a kiskerti termelés és saját termelésű zöldségek fogyasztása már nem a régi. Sokkal kisebb.
A zöldség-gyümölcs kínálatot a nagy élelmiszer áruházak biztosítják. Egymással vetélkedő áruházak, majd mindegyikének kínálata felér egy régi idők Zöldség-Gyümölcs üzletének kínálatával.
A lakosság nagy része ugyan kilátogat a piacokra, de az árakat magasabbnak ítéli, mint a nagy áruházak árai. A kis helyi piacok pedig még nem tudták visszanyerni régi fényüket, jelentőségüket.
Nem állom meg, hogy felsoroljak néhány olyan, kicsit feledésre ítélt zöldséget, amelyet régente a kiskertekben termesztettek.
Fehér vagy zöldspárga. Nem könnyű termelni, de évente néhány étkezéshez valót elő lehet állítani. A kenyai Nakuru városában lakó francia barátaink spárgás étellel kínáltak, mint az otthonról hozott ritka csemege.
Szerencsére többen ismerik a padlizsánt, aminek konyhai feldolgozásáról több cikket is közölnek népszerű színes lapjaink.
A sárga színű vágott bab mellett fogyasszák a zöld színű vágott babot, a széles hüvelyű vágható babokat, és a líma babot is. A babok egy része több funkciós. Vágott babként, kifejtő babként vagy száraz babként fogyasztható. Illetve a vágott babot nem is fontos mindig vágni, hisz párolt köretként egészben is kiváló.
Gyermekkoromban valahogy többször fogyasztottunk sóskát. Mindig én tisztítottam meg, s Édesanyám csak elkészítette szósznak. Marhahús szelethez igen jó volt. Szezonján kívül pedig a fagyasztott vagy üvegben hőkezelt sóskapürét fogyasztottuk. Nem egyszer.
Én a spenótot is kedveltem. Popeye, Matador néven futott, s az első zöldségek egyike. Később a Újzélandi spenót szedhető, sőt egészen őszig rendelkezésre áll. Spenót pótlásként használható, de salátába is tehető a mángold levele. Indiai háziasszony barátunk azt tanította, hogy kétféle spenótból készül az igazi spenótos étel. Például párolt köret.
Eszünk elég céklát? valahogy népszerűbb lehetne, mint amilyen most. Többek között nagyon jó gyulladás csökkentő szervezetünkben.
Én még az egyetemen kísérleteztem bimbós kel tartósításával. Igen jó falat párolva, prézlivel vagy anélkül.
Fodros kel!!!! Lila vagy fehéres/zöldes fodrú. Mindegy. Állítólag daganat megelőző hatású, de saláta keverékekbe igen jó.
Zeller szár, más országokban kifejezetten kelendő zöldség.
Fekete gyökér! Hát ez számomra is talány. Egyszer megpróbálkoztam vele a kertben, nem igazán sikerült. De újra megpróbálom. Leírás szerint magról vethető, s a mosott, főzött gyökér vajjal kitűnő.
Endívia. Elkészíthető, mint a spenót, vagy kevés párolt vöröshagymára téve sütőben süthető.
Édeskömény. Valaha népszerűbb volt, az utóbbi években nem láttam. Nyersen különleges ízű, de párolva sem megvetendő.
Cikória. Magról vethető. Saláta keverékben jó. A fejek 20-26 percig párolandók, majd sóval, kis szerecsendióval, sajttal vajas mártásban tálalható.
Hüvelyes borsó, ahol a lapos, mag nélküli zsenge levelek párolhatók. Különleges ízű köret.
Tarlórépa, angolul turnip. Hát igen, kicsit előkelőbb név. Ugyanakkor Augusztus elején vethető, nagyon gyorsan karalábéhoz hasonló állagú és ízű gumókat terem. Sok országban nagyon népszerű zöldség.
Lassan feledésbe kerül a pasztinák. Nem is olyan régen tömegével termelték hazánkban. Kiváló, kicsit édeskésebb, kicsit másabb ízű gyökérzöldség. Levesben a sárgarépa mellett nagyon is elmegy.
És még sorolhatnám a valaha népszerűbb saláta félék számtalan változatát mint Galambbegy saláta, fodros saláta laza fejű saláta stb.
Érdekes egzotikum, de nálunk is megterem az okra. A magtokokat főzik, savanyítják, nyersen fogyasztják, vagy salátákba teszik. Az okrát a fejlődő országokban az alultápláltság enyhítésére és az élelmezési bizonytalanság csökkentésére is fel lehet használni. Mi is próbálkoztunk már a kertünkben. Virágja impozáns. Ajánlatos megkóstolni.
Ismerős a kedves kis gyermek dalocska ? Hallgassa csak meg.
És még tekintse csak meg az Égig érő paszulyról szóló magyar mesét.
És egy kevéssé mosolyra fakasztó adat. Hazánkban alig egy kg-nyi száraz babot fogyasztunk fejenként. Ez bizony nem sok, tekintve, hogy egy tápláló, egészséges, télinek mondott zöldség féléről van szó.
És a lencse? Bizony sokan csak egy évben egyszer fogyasztják, hogy sok legyen a pénzük. De pont azért nem lesz sok pénzük, mert egészségük látja kárát annak, hogy megfosztják magukat a száraz hüvelyesek élvezetétől.
Lássuk csak :
A lencse 12 jótékony hatása
Javítja a májfunkciót
Jót tesz a szemnek
Nyugtat
Magas folsav tartalma miatt terhesség esetén kiemelten ajánlott a fogyasztása – a magzat fejlődését támogatja
Jó hatással van az anyagcserére, szuper étel székrekedésre
Segít stabilizálni a vérnyomást
Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát
Segíti a vércukorértékek kordában tartását
A változókor tüneteit csökkenti
Fokozza a férfiak termékenységét
Segíti a hajnövekedést
Támogatja a sebgyógyulást
És a száraz bab jótékony hatásai?
Vitamin és hasznos ásványi anyag forrás.
A bab remek B1, K-vitamin, folsav, foszfor, magnézium, és nátrium forrás. Ásványi anyagai közül pedig jelentős a molibdén, a vas, és a mangán tartalma.
Megelőzheti a daganatos betegségeket :
Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a babban is megtalálható IP6 elnevezésű anyag játszik közre a rák megelőzésben. Most azonban felfedeztek még egy rákellenes összetevőt a hüvelyesekben, az IP5-öt, amely nemcsak gátolja a rákos sejtek növekedését, hanem a citotoxikus gyógyszerek hatását is növeli.
Színtől függően magas az antioxidáns tartalma.
Lassan emésztődik, hosszan teltség érzést okoz, így a túlsúly ellen is hatásos.
Magas rezveratrol tartalmú színes babok késleltetik az öregedést.
Szakszerű főzéssel megelőzhető a kellemetlen gázképződés.
Már korán el lehet kis cserepekben vetni a zöldbabot, s a kifejlődött növénykét a külső időjárás jobbra fordultával lehet kiültetni. Ily módon évek óta a zöldborsót meg tudom előzni vagy egy időben takarítom be a zöldbabot és borsót. Mi évek óta cserélünk zöldbabot borsóra.
Valaha Kenyában zöldbabot konzerváló üzemben ténykedtem.
A szó legszorosabb értelmében zöldbabról volt szó, hisz francia, belga, német. svájci stb. exportra ment a dobozba, üvegbe párhuzamosan berakott egyforma vastagságú ceruza bab. Addig csak a hazai sárga hüvelyű babot ismertük, s akkor jött egy teljesen új ízvilág.
Tudták, hogy a zöldbab kiváló 2. típusú cukorbetegséget blokkoló hatással bír?
S ha nincs zöldbab, ugyanezen célra szolgál a babhéj tea.
A zöldbab kiváló köret, magában fogyasztva kitűnő diétás, rostban gazdag étel. Persze kis forró kókuszolajban meghempergetve még finomabb! Főzelék, leves alapanyag. Kicsit előfőzve, apróra vágott hagymával, picit sós, édeskés, ecetes lében pácolva remek saláta.
Nagy szemű saláta bab segítségével ínycsiklandó finomságú saláta készíthető.
Szinte fejedelmi étel a fejtett bableves. Vannak erre alkalmas bab fajták. Például a kereskedelmi forgalomban is kapható Borlotto bab mind kifejtőnek, mind száraz babnak kiváló.
Száraz babot termelni talán nem nehéz. Néhány négyzetméteren a kertben, semmi esetre nem az. Persze nagyüzemileg már több dologra oda kell figyelni, de aki manapság már belekóstolt a szója termesztésbe, a száraz babbal is elbírna. Miért a feltételes mód???
Mert a kereskedelemben kapható babok és lencsék jó része import !!! Ha nem hiszik, csak járjanak utána!
Ezen blog írásnak nem titkolt célja az lenne, hogy kedvet csináljunk a hüvelyesek fogyasztásához.! Ahány bab annyi féle íz. Fehéret, feketét, tarkát, csak fogyaszd!
Igen, belátom, hogy a babot jól puhára főzni, hogy zamatos, ízletes, omlós legyen, de mégse repedt, nem könnyű. Áztatni kell. Már ez maga tudomány, hisz nem mindegy, hogy mennyire kemény az áztató vagy a főző víz. Aztán a főzésnél kiderül, hogy mégis csak egy-egy szem kemény maradt.
Hát persze, jó magyar szokás szerint összekeverték a tavaly előttit a tavalyival! S a bab keményítő tartalmának lassú átkristályosodása miatt különböző a főzési idő. Ez a felemásság is elveheti a kedvet a fogyasztástól.
EGY JÓL ELKÉSZÍTETT GYÁRI BABKONZERVTŐL NEM FI...$...ASZ!!
Itt jegyeznék meg egy rendkívül fontos előnyt a konzervált szárazbabok előnyére. Tudvalevő, hogy a bab a köztudatban „fújós” étel. Azaz sokan panaszkodnak, hogy kényelmetlen szeleket okoz. Nos, ez igaz, mert a szárazbab héjában olyan anyag található, amely emésztést gátló, akár kisebb rosszulléteket is okozhat. Ezért a babot kötelezően szükséges áztatni, az áztató vizet időnként cserélni, s a lényeg, hosszabban főzni, vagy kicsit magasabb hőmérsékleten rövidebb ideig.
Ezeknek a feltételeknek maximálisan eleget tesz a gyárilag feldolgozott bab. Főleg a főzés tekintetében, hisz a dobozba, esetleg üvegbe zárt bab olyan hőkezelést kap, amely legalább két évre megbízhatóan eltarthatóvá teszi a bezárt terméket.
Tehát a gyárilag konzervált bab már nem okozhat emésztőszervű kellemetlenségeket!
Az angol reggeli része a paradicsomos bab. A Fourteen’s Fall -nál járva Kenyában a kiránduló indiai családok mind-mind paradicsomos babot piknikeztek. Laktat, jó ízű, még annyi gond sincs vele, mint egy szendvics elkészítésével.
Húspótló !!!! Fehérje tartalma a száraz babnak 21%. Imponálóan magas. Maga a főtt bab, kiválasztva az alkalmas fajtát húsként fűszerezhető, többféle növényi adalékkal akár húspogácsa állítható elő.
A zöldbabot feldolgozó üzemben magam is kísérleteztem dobozos bab konzerv készítésével. Bab főzelék, klasszikus kicsit fokhagymás ízzel és két virslivel. Nagyon jól sikerült. Iszlám hitűeknek marha hús virslivel, indiaiaknak sertés virslivel. S amikor indiai főnökömnek véletlenül a marhás virslivel kísért babfőzeléket adtam ??!!
Persze, ha belegondolok, hogy valaha a Debreceni Konzervgyár a zöldborsó feldolgozás Mekkája volt! Ma lítiumot feldolgozó üzemek vannak a jó borsó földek helyén. Mert alig várjuk, hogy megjelenjen az első zöldborsó. Zsenge sárgarépával, mellé téve néhány zsenge borsó hüvelyt is !!! Mennyei!
Miért is írok erről?
Mert babot termelő egység, kis üzem akadna. Nem is lehet veszteséges a termelés, hisz egy moderált termésátlag is veri a 2000 kg / ha mennyiséget. A búzáéval vetekedő bevétel, kitűnő elővetemény szántóföldi növényeknek. Még talán a bab feldolgozás is megoldható, hisz van/lesz pályázati pénz.
De fogyasztó nélkül hiába való fáradozás a termelés, dobozolás.
Egy gyár számára eszményi a babkonzerv gyártása. S nem csak 420 grammos, azaz kis dobozba, de nagykonyhák részére akár 3-5 kg-os dobozban is. Ha belátnánk, hogy világhálón fellelhető százezernyi babos étel recept megihletné úgy a magyar háziasszonyokat, közétkeztetőket, hogy az évi egy kg szárazbab fogyasztást megdupláznák, akkor már érdemes gyárat alapítani.
Mondjuk, szemeljük ki a volt Szigetvári Konzervgyárat. Száraz, jól tárolható alapanyag. Az év minden napján gyártható, nincsenek problémák a szezonalitással. Mellette termelhető még lencse konzerv sós lében, némi csicseri borsó, esetleg mungó bab. Ha akad felesleg, az helyben csomagolható a hazai piacra, kiváltva az importot.
Fagyasztva szárító gépemen többféle babos készételt, mint bableves, babfőzelék, paradicsomos bab, szárítottam.
Ilyen formában nagyon hosszú ideig eltartható a termék, s kinyitva egy csomagolási egységet, akár kirándulás, sport elfoglaltság idején 10 perc alatt előáll a friss, illatos étel. Legtöbbször a csomagoló anyag szolgál edényként is, amiben a forró víz feloldja az ételt.
Ha 3 millió családban csupán havi 1 doboz szárazbab konzervet elfogyasztanának, akkor évente közel 40 millió doboz fogyna el.
Ekkora mennyiségű minőségi babkonzerv világszínvonalú legyártásához már nagyon komoly mérnöki csapat együttműködése szükséges!
A gyártás folyamán a Tartósítóipari mérnök munkája elengedhetetlen, továbbá a logisztikai szakmérnöki, folyamatmérnöki, minőségügyi mérnöki tudások bírnak kiemelkedő fontossággal, ez nem megkerülhető!
Népszerű női hetilapunk utolsó néhány példányát átolvasva nem találtam babos receptet. Viszont az interneten magyar és angol nyelven száznál is több recept elérhető.
Milyen szép munka lenne felkutatni az országban vagy akár külföldről beszerezni a sok féle létező bab magból minél több fajtát, s azokat felszaporítani, termesztésbe, gyártásba vonni. Hisz ez nem újdonság, még 40 éve is több tucat fajta volt termesztésben.
A mungó bab nagyon jó csíráztatva, s úgy konzerválva.
Tudod, hogy már több éve itt vagyok, és nagyon szeretem azt, amit csinálok! Itt van mit tenni az élelmiszergazdaságban.
Te, remélem lesz majd olyan projekt is itthon, amibe akár távolról is be tudok majd kapcsolódni szabadidőmben.
De nem ezért hívtalak. Olvastam a lecsón az írásodat a Szigetvári Konzervgyárról, Meg olvasom folyamatosan Bujna Feri cikksorozatát, az élelmiszergazdasági Sci–fi sorozatot, hogy hogyan néz ki Budapest élelmiszergazdasági rendszere2050-es években! Hogyan teremt jól- létet az AI, és a z ember közösen!
Tetszett!
Eléggé keményen odateszitek a lényeget.
Te, hol akarjátok megvalósítani a 2050-es projektet?
Lennének ötleteim, hogyan induljunk el!
Ziggy, ha ilyen jól leírtátok azt, hogy mit kellene tenni konzervgyár ügyben, nyomjátok már egy kicsit részletesebben, hogy mi is a stájsz ezzel a történettel!
Csak szőr mentén érintetted a témát – hogy az elején kell egy csapat – és ezzel el is intézted!
Ismerlek, te nem szoktál csak úgy leírni gondolatokat a semmibe! Szívesen elolvasnám a teljes mesét! Ne kímélj!
Szét akarom szedni, és bele akarok kötni minden szavába! : )
Alig van konzervgyár, ha bezár a szigetvári is – igaz francia tulajdonú – akkor megint szegényebbek leszünk egy működő gyárral.
Sajnos eljöhet az az idő, amikor csak az emlékeink maradnak egy tényleg nagyszerű élelmiszeriparról?
----- > Beszélgettünk még sok mindenről, például van olyan ága az élelmiszergazdaságnak, amiben India fényévekkel előbbre jár, mint a világ többi része!
Kezdődjék is a mese! A mese egy konzervgyárról szól, amit nemsokára be akarnak zárni, és ezzel megszűnne kb. 130 munkapozíció, ami azt jelenti, hogy 130 ember munkája offolna a gyárban.
I. Konzervgyárat akarsz megmenteni? Ahhoz termék kell! Válasszunk terméket! Az meg legyen egy konzerv!
Kicsit nézzünk erre a témára egy kicsit komolyabban, vegyük elő az élelmiszermérnöki szemléletet, és nézzük meg, mire megyünk vele!
A mese úgy kezdődik, hogy élelmiszeripari terméket akarok gyártani. Ehhez meg ki kellene választani egy terméket, ami jól megy a piacon pl. Európában, ismert annyira a tervezendő termék, hogy a vásárló levegye a polcról. Mondjuk, pl. mondjuk azt, hogy a választott terméket konzervként akarjuk forgalomba hozni.
Tehát terveznünk kell egy konzervet, ez a terv!
II. Felteheted a kérdést, hogy miért?
Mivel élelmiszermérnökök vagyunk a konzervek tervezése alapszint, mondhatni level 1, beugró!
Szóval konzervet akarunk tervezni. Azért akartunk tervezni egy jó kis konzervet, mivel élelmiszermérnökök vagyunk és értünk hozzá, hogy hogyan is kell megtervezni egy jó konzervet. Az egyetemen tanulsz az évek során ilyeneket, hogy fizika – részeként hőtan – géptan, élelmiszeripari műveletek. Van ilyen tárgy is, hogy mikrobiológia, vagy élelmiszeripari mikrobiológia, gyártáselmélet, vagy minőségügy. Szakirányon meg vannak az iparági technológiák, ilyen a konzerv is.
Szóval a konzervtechnológiához komolyan ismerni kell ismerni a hőtant, az élelmiszeripari gépeket, az élelmiszertechnológiát, gyártáselméletet, terméktervezést, ez alapszint.
Ha valakit részletesebben érdekel, hogy mit tanultunk az egyetemen, ebben a cikkben részletesebben írtam a témáról:
III. Tehát konzervet kell terveznem, mert az jó! Lehetőleg itthon adjuk el első körben!
Tehát terveznünk kell egy konzervet. Megterveztük, van egy konzervünk. Ez nagyon jó, de ezt a tervezett konzervet valahol le akarjuk gyártani. Legyen ez a gyártási helyszín történetesen egy konzervgyár! Ha meg ezt így akarjuk, akkor semmi más dolgunk nincs, mint az, hogy a megtervezett terméket gyártásra optimalizáljuk. Foglaljuk össze mit tudunk:
Kell tervezni egy jó konzervet!
Lehetőleg olyan konzervet kell tervezni, amit mindenki ismer, és szívesen megvesz!
Mivel konzervet terveztünk, ezért a gyártást optimalizáljuk egy konzervgyárra!
Értékesítsük a tervezett konzervet pl. a kisker láncoknál, és szállítsunk is ki!
IV. Pár gazdasági aspektus, amit figyelembe veszünk: Tervezzünk Európai szinten látható fizetésekkel, és szép osztalékkal!
A kapitalizmus lényege sokak szerint a szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Ahol fejlett kapitalizmus van, ott szabad pénzpiac van, és szabadon lehet befektetni a reálgazdaságba is. A hagyományos fogalmi megközelítés szerint az élelmiszeripar egy nagyon jó üzlet, enni mindig fognak az emberek. Ez az axióma valahogy az elmúlt 33 évben nálunk nem nagyon volt értelmezhető, ennek megvannak a történelmi okai.
A kérdés az, hogy a tervezett konzervünk, amit egy konzervgyárban akarunk gyártani - optimalizáltan- hoz-e annyit, hogy érdemes legyen befektetni a történetbe? Hoz-e többet, mint egy ingatlan befektetés, vagy mint a papír alapú befektetések?
Mindezt úgy, hogy Európai szinten látható fizetéseket rakunk a rendszerbe?
Egyetértek Nick Hanauerrel, amikor azt mondja, hogy meg kell fizetni a dolgozót. Mivel ha meg van fizetve a dolgozó, akkor fenn tudja tartani a kapitalizmust, mivel elkölti a pénzét, mivel van neki, amit el tud költeni.
The dirty secret of capitalism | Nick Hanauer
Papír alapú befektetéseknek szoktuk nevezni minden olyan befektetést megtestesítő értékpapírt, amelyekkel pl. a tőzsdén lehet kereskedni: kötvény, részvény, állampapír. Ha ezt nem ugorja meg a tervezett business, akkor ne is tervezzük tovább a történetet!
V. A zord valóság
A befektetőknek, és cégtulajdonosoknak mostanában eléggé fáj a feje, mivel meg kellene őrizni az eddig megtermelt készpénzállomány értékét, azért, hogy ne vigye el az infláció. Lehet olyan cég is, amelyik azt fontolgatja, hogy megvalósít egy beruházást. Számára a kérdés az, meddig emelheti az eladósodás mértékét, hol a határ? A dolgozókat eléggé sújtja az infláció, folyamatosan fel kell élni a megtakarításokat, vagy hiteleket kell felvenni ahhoz, ha tartani akarják a megszokott életszínvonalukat. Van egy másik út is számukra, az pedig a munkahelyváltás ahol nagyobb fizetést kapnak. Szóval a helyzet nem egyszerű egyik szereplőnek sem.
Vájunk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.
VI. Babkonzervet fogunk gyártani, méghozzá paradicsomos babkonzervet, a híres baked beanst! Miért pont a bab, és miért a babkonzerv?
A paradicsomos babkonzerv UK-ban, (az USA-ban is) alapélelmiszer. Mondhatni minden kamrában van pár dobozzal, mivel tradicionálisan több főételhez megy, továbbá fogyasztják pirítósra téve is. A Full english breakfast nem létezhet baked beans nélkül! : ) Aki a baked beans történetére kíváncsi, itt olvashat róla részletesebben:
Mivel a baked beans – paradicsomos bab - eléggé ismert itthon is, úgy gondolom, hogy nagyon jó választás lesz, mivel itthon is szívesen fogyasztják az emberek. Szívesen vásárolják, a kulcskérdés az ár lesz. Olyan áron kell gyártani, és értékesíteni, hogy a hazai piacon versenyképes legyen a termék.
Legyen a neve az általunk tervezett baked beans konzervnek: BAB 2023 RDE – BAB 2023, Reggel- Délben – Este = RDE –
a. Hogyan néz ki a baked beans – paradicsomos babkonzervünk?
Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:
Nettó tömeg: 420 g – 42 dkg –
Töltőtömeg: 240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg
Nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)
a maradék a paradicsomszósz:
– 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma.
Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket
Teljes konzervet, és trópusi konzervet fogunk gyártani
A két kifejezés gyártástechnológiai műveleti minőséget határoz meg, melyet a gyártás során be kell tartani.
A fenti két termék a boltokban elérhető, én is itthon szereztem be (saját fotó)
V. Hogyan készül a konzerv, amit konzervdobozba töltünk?
Itt van egy pár perces film a youtubeon, hogy hogyan is készül egy húsos konzerv, csak azért, hogy lássuk a gyártási folyamatot egyben.
Tehát a főbb műveletek -- > ha egyszerű konzervet gyártunk:
Nyersanyag fogadása
Előkészítés
Tisztítás mosás
Válogatás
Osztályozás
Darabolás
Előfőzés
Töltés
Zárás
Hőkezelés
Nem akarlak titeket untatni részletesen a baked beans részletes gyártástechnológiájával e helyen, erről később majd szó lesz. Pár mondatban összefoglalnám azért a gyártás lényegért.
Fogadjuk a nyersanyagokat, előkészítjük gyártásra. Tisztítjuk, válogatjuk, mossuk a fő alapanyagot. Megtörténik az előfőzés. A bab betöltésre kerül a konzervdobozba, rá kerül az elkészített paradicsomlé (felöntőlé) A konzervdoboz lezárásra kerül. A lezárt dobozokat autoklávba teszik, itt megkapja a hőkezelést.
Ha a hőkezelés kész, akkor a kész konzervekre egy palást címkéző gép felteszi a címkét, és lehet is csomagolni, raklapozni a készterméket.
VII. Nyomjuk a businesst, fessük fel az üzleti modellt, és álljunk bele!
Let's do the business! - Let's make money!
Szóval kellene egy üzleti modell, amivel fel lehet emelni a vidéket!
Azt tudjuk, hogy egy gépkezelőt havi nettó 400 000 Ft alatt nem találni szélese vidéken! A baj az, hogy a nettó 400 000 Ft már Nyugat-magyarországon sem annyira látható fizetés sajnos! Hát, még ha ezt a fizetést Bécsből, vagy Londonból, vagy Berlinből tesszük vizsgálatunk tárgyává! Az ország az EU második legszegényebb országa, vásárlóerő paritáson vett fogyasztásban már Románia is lehagyott minket. Az infláció az egekben, és folyamatos az elvándorlás, főleg a szakképzettek körében. A szegénység rossz tanácsadó, járja a mondás.
--- > Brutó fizetések 2020-ban… Akkor sem volt mesés látvány a térkép sajnos….
A fenti térképen a bruttó bért látod 2020-ban, ami azt jelenti, hogyha a bruttó fizetésed most 2023-ban pl. 378 000 Ft, akkor abból a nettó elkölthető pénz, amit a hó végi borítékban van az 251 370 Ft. …..
Szóval egy olyan business modell kell, amely annyira innovatív, hogy 2 év alatt önjáró legyen, és pl. szolgáljon etalonként a szakma számára! Sajnos látható az, hogy 40 éve hasonló logika mentén szerveződnek munkapozíciók, eléggé elkeserítő eredménnyel! Mivel hogy én tervezem az üzleti modellt, szabadon tervezhetek, hiszen ez nem más, mint egy mese – rögzítettük is a történet elején : )-
Peremfeltételek a business modellhez:
- Az egyes munkapozíciókban a kezdő nettó fizetés: 500 000 Ft / hónap
- Egy gyártási hét: 5 nap / gyártási hét
- Egy gyártási hónap: 4 gyártási hét / hónap
- Egy műszak: 8 óra / műszak
- Egy gyártási év: 52 gyártási hét / év
- Időkeret: napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!
Így a teljes gyártási napok száma évente: 260 gyártási nap / év
Így a teljes gyártási órák száma évente: 260 gyártási nap x 8 óra = 2 080 gyártási óra / év
--- > Ha nettó 500 000 Ft-ot ér egy munkapozíció, akkor a cégnek,és a munkapozícióban dolgozónak, és a cégnek 849 624 Ft-jába kerül. Azaz a cég, és a munkapozícióba dolgozó együttesen 349 624 Ft járulékot, és adót fizet be az állam felé. -- > Bérkalkulátor
A mesében 130 munkapozíció szerepelt, számolgassunk kicsit. Mennyi lesz a 130 munkapozíció teljes bérköltsége havonta:
130 munkapozíció x 849 624 Ft = 110 451 120 Ft ---- > EUR-ban (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) --- > 288 712 EUR / hó (Legyen 300 K EUR)
VIII. Gyártani kellene, kezdjük is el! Fessük fel a teret alapszinten!
a. MI kell a gyártáshoz?
A teljesség igénye nélkül:
bab
paradicsomsűrítmény
konzervdoboz
konzervdoboz alj (mivel gyártáskor az alja a teteje : )
egy jó gyártási receptúra
címke a konzervdobozra --- > ahhoz meg kell egy egyszerű palást címkéző gép, mégse kézzel nyaljuk fel a címkét a doboz oldalára!
Dobozok a csomagoláshoz
A csomagolt dobozokat le kell zárni
A dobozokat raklapozni kell
A raklapot körbe kell tekerni fóliával
Készáru raktár
Targonca, mivel az elkészített raklapokat targoncával visszük be a készáru raktárba
A készáru raktárból targoncával rakjuk kamionra a terméket, mivel a minimális rendelési egység 1 raklap.
b. Hány db konzervdoboz van egy raklapon?
Ezt nagyjából egyszerű kiszámolni. Erre is igaz, hogy mindenki másképp csinálja. Én is kiszámoltam, legyen egy EUR raklapon. 2100 db 42 dkg-os baked beans konzerv. A raklap szállításra kész. Akinek más ötlete van, azt szívesen várom.
1 kamionba 22 EUR raklap fér. Akkor egy kamion rakomány: 22 EUR raklap x 2 100 Db = 46 200 Db.
IX. Lássuk az árakat! Hogyan állunk paradicsomos bab árakkal Itthon, Deutschlandban, és UK-ban?
a. United Kingdom
UK egy furcsa hely. Ott a Ködös Albionban az adófizetés, a monarchia, és az ötórai tea örök! Így nézzük meg, mennyibe is fáj, ha netán baked beanst akarunk venni pl. a Morrisonsban:
Szóval, eléggé nagy a választék… A 410 g-os Morissons Saver Baked Beans már kapható Ł 0.27 –ért. (most a Ł a wise-n 439.667 1Ł / HUF), azaz Ł 0.27 x 439. 667 Ft = az 118. 71 - legyen 119 Ft – a polcon…
Szóval elég sok babkonzervet lehet venni minimál órabérből is. Az, hogy 0 % az ÁFA az élelmiszeren, azt jelenti, hogy mindenki meg tudja fizetni a minőségi élelmiszert. Igaz arrafelé is betett a vásárlóerőnek az infláció, de ahogy látjuk, baked beans kapható Ł 0.27- ért a polcon.
Ez egyet jelent. Valakik, valahol legyártják ezt a konzervet, csomagolták, raktározták, és kiszállították a boltba. Természetesen a bolt is ráteszi a saját hasznát, mivel arrafelé is elképzelhetetlen a beszerzési ár alatti értékesítés!
Azt is látni lehet a képen, hogy ne legyél vevőként garasoskodó – penny ……. - szánj egy konzervre legalább Ł 0.75- öt, ezt mondja a kihelyezési gyakorlat. Legyél ennyire nagyvonalú magaddal.
b. Németország
Bundesrepublik Deutschland, Deutschland sokunk számára ismerős hely. Nem győzöm hangsúlyozni, olyan, hogy „Németország” nem létezik. Németországi Szövetségi Köztársaság a becsületes neve. EDEKA általában elérhető minden szövetségi köztársaságban, Bajorországtól NRW-ig.
X. Már sok mindent tudunk. Kezdjük el megtervezni a gyártást, úgy, hogy az „versenyképes” legyen!
Dobállózunk sokat a versenyképesség fogalmával. Jelen esetben, ebben a történetben a menedzselt teljes gyártási rendszerre vonatkozó versenyképesség fogalmi környezete egzakt módon meghatározható. Határozzuk is meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, melyek a peremfeltételek:
a. Foglaljuk össze, hogyan is nézne ki a gyártás – így a teljes üzleti terv – peremfeltétel rendszere, csak felvetésképp – nem cégforma specifikusan -:
Transzparens működés – A kezdetektől készülni a tőzsdei bevezetésre. NyRt szintű működési szint.
Hazai viszonylatban látható nettó fizetések, legyen nettó 500 000 Ft minden munkapozícióban
A nettó fizetéseket negyedévente indexáljuk – emeljük meg a kimutatott maginfláció mértékével –
Munkaidő: napi 8 óra
Éves munkanapok száma: 260 gyártási nap / év
Időkeret: Napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!
1 db EUR raklapon 2 100 db 42 dkg-os konzerv van
1 kamion rakomány – ami 22 raklap, ha tele van a kamion – az 46 200 db 42 dkg-os konzervet jelent egy szállításra.
A legyártott termékeket expediálás után szerződött hazai fuvarozóval szállítjuk le a megrendelő központi logisztikai központjába
Nagykereskedelmi rendszernek is értékesíteni fogunk
Egy kulcsrakész megoldás szállító szervezi, és tartja fent az online értékesítési rendszert
Üzletkötői munkapozíciók is vannak, országos területi lefedettséggel, akik megkapják a nettó 500 000 Ft fizetést fixen + 0,5 % nettó árbevétel utáni jutalékot az értékesített mennyiség után
A nettó profit 7%-a minden évben egyszer kerül kifizetésre a gyártásban dolgozók számára.
A nettó profit 15 %-a fejlesztési tartalékba kerül, mely pénz értékének inflációkövető megőrzéséről professzionális szakágazati bankárok gondoskodnak.
18 % profit megy innovációra, termékfejlesztésre
10 % profit rendelkezésre áll a menedzsment motiválására – ez a szokásos 1-3 %-hoz képest eléggé decens összeget is takarhat.
15 % profit a befektetőké.--- > Ők lehetnek privát befektetők, dolgozók, intézményi befektetők, stb, ők ebbe a cash-flow-ba fektetnek be. /azért fogják ütni a menedzsment hátát, hogy mielőbb indítsák be a második műszakot : ) /
Az egész rendszer egy TQM – Teljes Minőségmenedzsment - Total Quality Management – rendszert alkot, ettől eltérni a szervezeti felépítésben nem lehet!
Az egész rendszert úgy kell felépíteni, hogy nagyon egyszerűen lehessen integrálni a fenntarthatósági követelményeket, mérhetően, ellenőrizhetően --- > A fenntarthatóság fogalmi rendszere nem egy „tanulmányt” takar – sokan hiszik ezt, sajnos… De nem. Hanem egy nagyon komoly fejlesztési irányt határoz meg, amelybe komoly erőforrásokat kell beletenni.
És még mindig baked beanst akarunk gyártani!
A fenti peremfeltételek összecsengenek Nick Hanauer felfogásával – hogy érdemes megfizetni a munkást, mert akkor részt tud venni a kapitalizmus játékban. Más megközelítésben eltoljuk a fenti felfogással a tőke- munka részesedését az általunk menedzselt teljes értéklánc mentén a németországi szint felé.
Mi a baj a modern gazdasággal? | A gazdaság újragondolása Róna Péterrel
Amikor véget ért a II. Világháború, Konrad Adenauer, Ludwig Erhard, - és sokan mások – 1945 Júniusa után elkezdenek gondolkozni azon, hogy milyen gazdasági rendszer legyen a volt birodalom nyugati megszállási zónájában – későbbi NSZK -, alapvetően azt akarták, hogy a gazdasági rendszer jól- létet hozzon, és megerősödjön a középosztály. Ebből a gondolatból született meg a szociális piacgazdaság eszméje. Írtam erről a témáról a:
Tehát ha létrejön egy jól működő üzem, akkor a cél az, hogy az üzem a tágabb környezetével un. multiplikátor kapcsolatba legyen, mérhetően, ellenőrizhetően. Ez kihasson a tágabb környezet minden szintjére. Pl. NRW-ben, Bajorországban ennek nagyon mély hagyományai vannak.
Mivel gyártani akarjuk ezt a konzervet, kellenének hozzá az alapanyagok a gyártáshoz. Kell a konzervdoboz tetővel, és kell a bab, kellenek fűszerek a paradicsomos alaplébe.
a. A babot szerezzük be Kazahsztánból! (Astana (NQZ), Kazahsztán)
Asztana Budapestről elérhető, kb. 10 órányi repülőútra van Kazahsztán. Arrafelé termelnek babot, amit fel lehetne használni a termék gyártásához. A repülőjegy relatíve olcsó. Miért mondom ezt? A bab arrafelé $ 1.88 - $ 5.81 / kg áron pörög.
--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $ 8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé.
b. A paradicsompürét is onnan szerezzük be
A nemzetközi kereskedelemben senki nem szállít paradicsomlevet. Mindenki nemzetközi szabvány szerinti paradicsompürét hoz forgalomba. Ezt szállítják a felhasználás helyére. A felhasználás helyén ebből a paradicsompüréből az igények szerinti – receptúra szerinti - paradicsomlevet állítja elő az üzem, és használja fel a gyártáshoz. 1 kg paradicsompüréből 4 kg jó minőségű paradicsomlevert lehet előállítani, és felhasználni a gyártáshoz.
Levet nem szállítunk hajón, nemzetközi kereskedelemben, én úgy tanultam. Mert feldől tőle a hajó, így nem tervez vele senki.
A paradicsompüré ára tonnánként: 385 062 Ft / tonna
A paradicsomlevet is 40’ feet konténerbe szállítják, férjen bele a konténerbe 21,5 tonna, ez 21 500 kg.
Így a 21 500 kg paradicsompüré ára:
(21, 5 tonna x $ 1 109 ) + $ 10 000 –szállítási költség: $ 33 843,5 --- > 11 751 004 Ft / 21 500 Kg -- > paradicsompüré
---- > 1 kg paradicsompüré: 546, 55 / kg -- > Felhasználásra kész.
---- > Ebből az 1 kg paradicsompüréből lesz 4 kg paradicsomlé a felhasználás helyén, mivel 1 kg sűrítményhez rakunk 3 kg vizet. 25% paradicsom sűrítmény (1/4) + 75 % víz (3/4)
1 kg víz 1 liter (így a legegyszerűbb számolni) --- > sűrűség, hőmérséklet, térfogat -- > alap fizika kell hozzá : ) --
A az ivóvíz kg-ja legyen 2 Ft
– víz sincs ingyen sehol sem : ) – Találós kérdés: -
Így 1 kg paradicsomlé ára a gyártás kezdetén:
1 kg paradicsompüré (546, 55 Ft) + 3 kg víz (3 kg x2 Ft) = 546, 55 Ft + 6 Ft = 552, 55 Ft / 4 kg
1 kg paradicsomlé: 552, 55 / 4 kg = 138, 1375 Ft / 1 kg paradicsomlé
1 g paradicsomlé a felhasználás helyén: 138, 1375 Ft / 1000 = 0,1381 Ft / g
a. Hány db terméket tudunk gyártani a beszállított mennyiségből?
töltőtömeg: 240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg
nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)
a maradék a paradicsomszósz:
– 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma.
Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket
b. Bab: Nagyon jó termék, mert ha beáztatjuk, akkor a saját súlyának 80%-át felveszi, nézzük, mi is ez a történet
Dobozonként kell – beáztatott!!- 240g bab.
Ha fogunk egy kg babot, amit pl. bablevesnek akarunk felhasználni, be kell áztatnunk, és meg kell várnunk, hogy jól beázzon. Egy átlagos bab a saját súlyának 80%-át is képes felvenni. Így 1 kg bab, ha beáztatjuk lesz belőle 1,8 Kg. Nekünk a gyártáshoz a beáztatott 1,8 kg az alapanyag kell a gyártáshoz. A dobozban van 240g – beázatott- bab + fűszerek (persze a paradicsomlét fűszerezzük) + paradicsomlé
Tehát a gyártást 240g / doboz áztatott babról indítjuk a gyártás elején.
XIII. Mennyibe fáj a 240g – Beszállított- bab?
Jó árat értünk el a babra, $ 1, 88 –at fizetünk egy nagyon jó minőségű babért Asztanában. A babot 40’ feet conatinerbe szállítják ki hozzánk. Egy ilyen konténerbe 21,5 tonna bab fér. Vegyünk egy $ 10 000 –os szállítási költséget (nagyvonalúak vagyunk, benne van az árban a biztosítás), kifizetjük az árut, és meg is jön hozzánk.
A 21,5 tonna bab a raktárunkba, felhasználásra készen, ennyibe kerül: ($ 1, 88 x 21 500 kg)+ $ 10 000 = $ 50 420 / konténer, ami 17 506 630 Ft / értéket képvisel az alapanyagraktárban. --- > Ezt még be kell áztatni!!
XIV. Mennyit lehet gyártani? Beszól a Chat GPT, mert látnunk kell a gyártást --- > Ehhez áztatott bab kell!! –
Beszállítunk 21 500 kg babot. Ezt beáztatjuk. Felveszi a saját súlyának 80%-át. Nézzük, hogyan néz ki a történet számokban:
17 506 630 Ft / 21 500 kg = 814, 26 Ft / kg -- > áztatás előtt, beszállított bab a raktárban.
Áztatás:
1 kg bab: 814, 26 Ft + 0,80 kg víz: ((0,80 kg x (2 Ft / kg víz)) = 815, 86 Ft / 1, 80 kg bab beáztatva.
1 kg beáztatott bab:
1 kg = 815, 86 Ft / 1, 80 kg = 453, 25 Ft / kg
1g áztatott bab: 453, 25 Ft / 1000 = 0, 45325 Ft / g
A dobozba kell 240g áztatott bab: ami: 240 g x 0, 45325 Ft /g = 108, 78 Ft / doboz
A beszerzett babot beáztattuk-- > (21 500 kg /100) x 80) +21 500 kg = 38 700 kg áztatott bab a beszállított mennyiségből.
38 700 kg áztatott babunk van, a dobozba kerül 0,240 kg.
Így hány dobozzal lehet gyártani a beszállított mennyiségből:
38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban =161 250 db konzerv.
Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárba 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76,78 raklap termék, ami majdnem három és fél kamion.
--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : )
Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet.
Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük (1,1197 műszak alatt), ami 1 műszak, ami 8 óra, és következő műszakból 57, 45 perc --- > legyen 58 perc!!
38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.
Azt kiszámoltuk fent, hogy egy kamion készáru, az 22 EUR raklap, ami 46 200 db konzervet jelent, azaz gyárthatunk a beszállított mennyiségből 3, 49 kamion készterméket.
A konzerv a következőképpen néz ki az eddigiek alapján:
1 dobozba betöltött áztatott bab értéke: 108, 78 Ft / db.
1 doboz ára: 90, 27 Ft / db
Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz: 26, 10 Ft / db
Címke / 1 doboz: 5, 20 Ft / db
Gyűjtőkarton: 24, 16 Ft / db
Gyűjtőkarton zárás: 0, 36 Ft / db
Raklapfólia: 0, 41 Ft / db
Munkabér / db: 38,31 Ft / db
+______________________
Összesen: 293, 59 Ft / 1 db
a. Csomagolás
--- > 1 db karton doboz, ami megfelelő már a csomagoláshoz, az kb. bruttó 290 Ft, ami net. 228 Ft + 62 Ft ÁFA.
Ebbe a dobozba 12 db konzervet teszünk, azaz 1 konzerv hely a dobozban: 290 / 12 db = 24,16 Ft.
Ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet, akkor kell 13 438 db doboz, ami 13 438 db x 290 Ft = 3 897 020 Ft csomagolóanyag.
Ragasztó szalag 33 m-es 110 Ft / 33 m, legyen elég 25 doboz zárására alul- felül, így: 4,4 Ft / doboz, amit osztani kell 12-vel:
0,366 Ft konzervenként. --- > Ragasztószalagra kell 59 125 Ft, ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet.
Raklapfólia 0,30 kg / raklap, (2 749 Ft / 2 kg) (76,78 db raklapra kell fólia, így kell 11, 55 db 2 kg-os tekercs. – azaz 12 db -) --- > 2 100 db / raklap -- > 12 db x 2 749 Ft = 32 988 Ft / 161 250 db --- > 0,2045 Ft / konzerv
Ahogy a haverom mondaná: Űberf______a : ) Csúcs számok jöttek ki! Ezzel eddig megvolnánk.
XVI. Na, most már tényleg gyárthatunk, rakjuk össze a történetet készre.
a. Mit tudunk:
1. Vettünk 21,5 tonna babot, ami 17 506 630 Ft,
gyárthatunk belőle 161 250 db konzervet.
2. Vettünk paradicsompürét, 21,5 tonnát 11 751 004 Ft
és gyárthatunk belőle 455 026 db konzervet.
3. Vettünk konzervdobozt + aljat 100 000 db-ra
adtunk le rendelést, de csak 50 000 db-ot fizettünk ki 4 513 808 Ft
gyárthatunk belőle 50 000 db konzervet.
4. Vegyünk 161 250 db címkét: ez 838 500 Ft
5. Raklapfólia: 32 988 Ft
6. Gyűjtőkarton: 3 897 020 Ft
7. Ragasztószalag: 59 125 Ft
Mindösszesen: +________________________
38 599 075 Ft
+ Munkabér: 6 178 185 Ft
Azt tudjuk, hogy 161 250 db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártunk le.
38 599 075 Ft / 161 250 Db = 239, 37 Ft / db ---- > munkabér nélkül, a címkéző gép végén!
38 599 075 Ft. Ennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a 8 óra 57 perces gyártáshoz szükséges anyagokat beszerezzük.
Van 130 db munkapozíciónk, ami havonta 110 451 120 Ft-ba fáj. Ami 160 óra havonta. Bent van az ütemben a 130 ember, akkor 1 másodperc üzemi munkaidő költsége: (110 451 120 Ft / 160 óra) / 3 600 = 191,75 Ft / másodperc.
Legyen az, hogy a 161 250 Db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártsuk le, és ne 8 óra 57, 45 perc alatt, egyszerűbb számolni.
Azaz: ((8 x 60 perc) x 60) + (58 perc x 60) = 32 220 másodperc a gyártási munkaidő. Pénzben:
32 220 másodperc x 191,75 Ft = 6 178 185 Ft munkabér / 161 250 db konzerv, azaz --- >
38, 31 Ft / konzerv / munkabér költség.
Persze ekkor feltételezzük, hogy a gyár napi 8 órában, havi 20 gyártási napon át tolja 300 db / perc / konzerv teljesítménnyel a paradicsomos babot!
Feltételezzük, hogy EUR raklap megfelelő számban rendelkezésre áll.
Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárban 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76, 78 raklap termék, ami majdnem két kamion.
--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : )
Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet.
Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük 8 óra, és 57 perc alatt!!
Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!
XVII. Gyártási energia, logisztika, marketing, karbantartás, és üzletkötés, iroda, és egyéb költségek
a. Gyártási energia
Szóval kellene egy kis energia. A gépek árammal mennek, mondjuk azt, hogy majd a fejlesztés második felébe elkezdünk azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne helyben áramot termelni, amivel csökkentük majd az áram számlát.
Simán tegyük fel, hogy van még másra is áramfogyasztás, szorozzuk meg minimum 2- vel: 513 370 Ft --- > De legyen inkább 700 000 Ft.
Így a gyártási energia dobozonként, feltételezve, hogy egész hónapban paradicsomos babot gyártunk:
300 db / perc --- > 2 880 000 doboz / hónap (20 gyártási nap, 8 óra / műszak)
Gyártási energia: 700 000 Ft / 2 880 000 db =0, 2430 Ft / konzerv
--- > Normál hónap, amikor nincs karbantartás
Persze, most mondhatod azt, hogy ez kevés, mert a gyár nagyobb is lehet, és különben is. Értelek. Ezzel az egységgel lehet továbbmenni, majd a részletes tervezésnél. Úgy vesszük, e köré a 300 db / perc termelés köré épül fel az üzem jelen állapot szerint. A 130 fő ezt a gyártást szolgálja ki.
Legyen nettó 50 000 Ft + 27 % ÁFA / raklap --- > 63 500 Ft / raklap / 2 100 Db konzerv = 30, 23 Ft / konzerv szállítási költség
c. karbantartás
Nehéz dió ez nagyon. Mivel hogy nem terveztük meg az üzemet, nincs karbantartási terv, semmi. Csak nézelődünk még. De mégis kellene rá mondani valamit.
A gépek újak – most néztük a neten – az épület régi, és minden van, ami a gyártáshoz, és a gyártás kiszolgálásához kell, teljes értékű konzervgyár, irodával, raktárral, belső raktári logisztikával, stb.
Szóval ez drága lehet.
Legyen éves szinten 450 000 000 Ft, mert az szép szám.
--- > Évente gyártott konzervek száma --- > 50 hétig gyártunk, 2 hétre leállunk, és a karbantartás megy:
Így 50 hét alatt gyártunk: 36 000 000 db konzervet, így akarbantartási költség konzervenként: 12,50 Ft
d. Üzletkötés
Ahogy azt az elején mondtuk, vannak üzletkötői pozíciók. Lízingelt autóval járnak, Ami be kell szállni az elején mondjuk 3 millióval, és fizetni kell a lízingdíjat, meg tankolni is kell, javítatni kell a kocsit, és az üzletkötőnek ennie is kell munka közben.
Legyen 6 ilyen pozíció. Legyen 100 Ft / km, amibe a kocsi fenntartása fáj, (ebben legyen benne a javítás, lízingdíj a biztosítás, amortizáció, tankolás)
Naponta menjen az üzletkötő 500 km-t, az 10 000 km / hó.
Ez 1 000 000 Ft havonta, a pozícióból van 6 db.
Adjunk még 230 000 Ft-ot kajára, az üzletkötőnek havonta, ne a fizetéséből vegye magának a kaját. (Mobiltelefon, internet: céges „globális” költség része)
1 230 000 Ft x 6 pozíció: 7 380 000 Ft / hó
Évente: 7 380 000 Ft x 12 hó = 88 560 000 Ft / év
6 db kocsi kezdő lízingdíja:
3 000 000 Ft x 6 = 18 000 000 Ft
106 562 000 Ft / év / 36 000 000 db konzerv = 2, 96 Ft / db konzerv üzletkötői díj
Költsünk 400 000 000 Ft / év marketingre, mert alap terméket gyártunk, de mégis, kell pár tűzrőlpattant influenszer, aki bemutatja a terméket erre-arra:
400 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év = 11, 111 Ft / db konzerv marketing költség
XVIII. Dobjuk hozzá a fenti költségeket, lássuk a gyártási költséget:
1 dobozba betöltött áztatott bab értéke: 108, 78 Ft / db.
1 doboz ára: 90, 27 Ft / db
Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz: 26, 10 Ft / db
Címke / 1 doboz: 5, 20 Ft / db
Gyűjtőkarton: 24, 16 Ft / db
Gyűjtőkarton zárás: 0, 36 Ft / db
Raklapfólia: 0, 41 Ft / db
Munkabér / db: 38,31 Ft / db
Gyártási energia: 0, 2430 Ft / db
Logisztika költsége 30, 23 Ft / db
Karbantartási költség: 12,50 Ft / db
Üzletkötés költsége 2, 96 Ft / db
Marketing költség: 11, 111 Ft / db
+__________________
Mindösszesen: 350, 634 Ft / db.
XIX. Van gyártási árunk! Woow! Mit is jelent ez?
Egész jó, nekem tetszik. Van gyártási árunk!
Mit is jelent ez?
Ez az az ár, ami minden fenti költséget takar, amit eddig részleteztünk:
Becsomagolt szállításra késztermék
Szállítási költség
Karbantartási költség
Üzletkötés költsége
Marketing költség
XX. Mennyiért adjuk?
De nem ennyirét adjuk, mert miért tennénk? Profitot is kell termelnünk. Mégis menyiért adjuk?
A tesco alsó polcon a hasonló termék kint van bruttó 380 Ft-ért. A happy frucht hasonló termék meg kint van a polcon 520 Ft- ért. de van világmárka prémium termék 1 099 Ft –ért. Eléggé szép sáv.
Első karikában nem a tesco alsó polcára kellene pozícionálni a terméket, annak valahogy nem látom értelmét.
a. Varázsszám: 520 Ft polci ár
Az 520 Ft Bruttó az a polcon az 409 Ft nettó + 111 Ft (27 % ÁFA)
Legyen a kereskedelmi „árrés” 20 %, akkor a beszerzési ára a terméknek: (409 Ft / 100) x 80 = 327, 20 Ft / db + ÁFA -- >
Bruttó 415, 54 Ft = nettó 327, 20 Ft + 88, 344 Ft (27 % ÁFA)
b. De mi 350- ért gyártunk profit, és „finanszírozási költség” betervezésre nélkül.
Tervezzünk egy évi 620 000 000 Ft-os hitel finanszírozási költséggel: ---- >
Finanszírozási költség: 620 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év = 17, 22 Ft / db
1 dobozba betöltött áztatott bab értéke: 108, 78 Ft / db
1 doboz ára: 90, 27 Ft / db
Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz: 26, 10 Ft / db
Címke / 1 doboz: 5, 20 Ft / db
Gyűjtőkarton: 24, 16 Ft / db
Gyűjtőkarton zárás: 0, 36 Ft / db
Raklapfólia: 0, 41 Ft / db
Munkabér / db: 38,31 Ft / db
Gyártási energia: 0, 2430 Ft / db
Logisztika költsége 30, 23 Ft / db
Karbantartási költség: 12,50 Ft / db
Üzletkötés költsége 2, 96 Ft / db
Marketing költség: 11, 111 Ft / db
Finanszírozási költség: 17, 22 Ft / db
+______________________
Mindösszesen: 367, 85 Ft / db
Legyen a tervezett profit konzervenként: 42, 15 Ft. Hogy miért? Mert szép szám! De tényleg ezért. – Azért mert „csak, az eléggé vadul néz ki….
367, 85 Ft + 42, 15 Ft = nettó 410 Ft --- > 10,28 %-os „profitráta” konzervenként, hagyjuk így, mert csak!
---- > Ezért az árért odaszállítjuk (DAD paritás)
Ha egész évben paradicsomos babot gyártottunk, és el is adtuk- mennyi „bruttó céges profitot” tud tervezetten termelni a gyár 1 műszakos munkarendben (1 műszak, 8 óra / műszak, 20 gyártási nap / hó):
Tervezett „bruttó profit”: 1 517 400 000 Ft / év / 1 műszakos munkarend!
c. Bruttó polci ár a boltban
--- > Kereskedelmi árrés: 20% ---- > Így a polci ár nettó: ((nettó 410 Ft / 100) x 120) = 492 Ft
Bruttó ár: (Nettó 492 Ft / 100) *127 = 624, 84 Ft / doboz.Bingó!
Hol is vagyunk a nettó 410 Ft-os DAD átadási árukkal?
Ott vagyunk a bruttó 629 Ft – 1 099 Ft polci árban, így nagyjából jók vagyunk! Nézzük, miért is
XXI. Na okkás, de fent egy 15 %-os tervet látunk nem többet! Mi is ez a terv? Akarsz keresni évente 1,5 milliárdot, de hogy is van ez?
A fenti terv egy 15 %-os terv, semmi más. Az egész történet arról szól, hogy tervezhető-e termék, vagy nem tervezhető? A 15%-os terv (a komolyabb tervezési munka 85%-a nincs elvégezve!)
Az volt a kérdés, hogy lehet-e paradicsomos babkonzervet tervezni hazai piacra? A válasz az, hogy a középső polcra lehet. A mesében az van, hogy 130 munkapozíciót kell megfizetni, ezt szálaztuk szét.
Na, most a gyár nincs részletesen lerajzolva. Feltételezzük azt, hogy van egy létező konzervgyár, amit be akarnak zárni, mivel ez van a mesében. A 15%-os terv pont erre jó, - de erre nagyon! -, hogy végterméket tudjunk tervezni. A komplex tervezéshez egy nagyon komoly csapat kell, majd, de a fenti mese nem erről szól!
Csak arról, hogy érdemes ezt a dolgot nagyon komolyan átgondolni. Ahogy látszik a paradicsomos babkonzerv nagyon jó üzlet, - ahogy azt az egyetemen is tanították –, és ki lehet számolni, hogy mennyire jó.
Mondhatni a történet arról szól, hogy műszakonként feldolgozol egy kamion babot, 1/ 4 kamion paradicsompürét, és legyártasz belőle műszakonként 3,5 kamion paradicsomos babkonzervet.
Évente egy műszakos munkarendben legyártasz 36 000 000 db babkonzervet.
Tételezzük fel, hogy van hazánkban 3 000 000 háztartás. 36 000 000 db gyártott paradicsomos babkonzerv / 3 000 000 háztartás: 12 / db / év
Tehát minden háztartás havonta megvesz, és meg is eszik 1 db gyártott babkonzervet!
XXII. Ez egy kb. 50 500 000 Ft –ba fájó business műszakonként, ami 1,1 milliárdos költség havonta.
A bevétel 1, 1808 milliárd Ft havonta, ami 180 800 000 Ft bruttó profittermelés havonta.
620 000 000 Ft-os éves finanszírozási költség van betervezve az értékesítési árba. Legyen az, hogy 20 évre kapunk hitelt. Vissza tud fizetni 12,40 milliárd Ft-ot a mesebeli gyár – a 15%-os terv alapján- Úgy gondolom, hogy a 15%-os terv alapján egy 10 milliárdos projekt körvonalazódik! Ekkor 2,40 milliárd Ft-ért kap 10 milliárd Ft-os a finanszírozást a gyár 20 évre.
Havernak átküldtem a mesét, hogy olvassa el. Fel is hívott, a következőt mondta:
Ziggy, ilyen én még nem olvastam, nekem nagyon tetszik!
Mikor kezditek el tolni a valóságban?
Mennék én is alkotni!
Ez egy mese, nem a valóság : )
A mesék valósággá tudnak válni, nem hallottad ezt a mondást? : ) : )
Várjál már, de miért akarsz elégetni $ 10 000- et műszakonként, hogy Kazahsztánból veszed a paradicsom sűrítményt, és a babot is?
Csak a babon buksz műszakonként $ 10 000 !!!
Nem termeltek babot?
Vedd meg legalább a babot helyben, és spórold meg a $ 10 000 szállítási költséget legalább a babon műszakonként! Az tudod mennyi pénz csak a babon évente??
$ 10 000 x (20 nap / hó) x 12 = $ 2 400 000 évente!!! amit elégetsz csak a bab importon!
Huha, mondasz valamit! Ezt ha meg lehetne fogni, tiszta profit!
A gyártáshoz kellene évente 5 400 tonna bab, és akkor a paradicsomsűrítményről nem is beszéltem.
Ehhez kellene az, hogy 2 700 ha-on termeljünk babot.
Na de Magyarországon kb. 800 ha-on termelünk babot. Ide meg egységes minőség kell.
Egyelőre marad az import!
Tehát azt mondod, hogy a mostanihoz képest további 1 900 ha területen kellene babot termelni?
Úgy van!
Tudod, hogy ez mennyi munkahelyet teremtene?
A munkahelyek nem teremtődnek! Az emberek hozzák létre a munkahelyeket, mivel veszik a termékeket. Jelen esetben az emberek ha veszik, és eszik a babkonzervet, akkor lesznek munkahelyek a bab termelésében is! Másképp nem!
Ez igen!
Tovább kellene vinni ezt a témát, de nagyon!
Az ország dél- keleti részében komoly paradicsomtermelés is van, ezt tudtad?
Igen, de ez lenne a következő etap a bab mellett : )
Ezzel nagyon komolyan meg lehetne pörgetni az innovációt, mert lenne hozzá alap. Energetika, körforgásos gazdaság, zero vaste, stb.
Üdvözlöm, kedves olvasó. Ma ismét csatlakoznék Zsigmond barátom és blog társam cikkéhez.
A mai nap nagyon alkalmas (2024. Január 3.) a babról való csevegésre, mert tegnap reggel a Hajnaltáj című műsorban Nagy mezőgazdasági miniszter úr bejelentett óriási mennyiségű forrást a mezőgazdaság és feldolgozás tekintetében.
Felénk a kissé nagyképű, magáról sokat képzelő emberre azt mondják, hogy „Azt hiszi, hogy a bab is hús.”
Mit is rejt ez a mondat? Azt, hogy a bab valaha hazánkban sokkal gyakoribb és elfogadottabb táplálék volt. A szárazbab étel mindennapi életünk része volt (a lencse, a felezett borsó, sőt a csicseri borsó is). Gyakran szerepelt még a jobb éttermek menü lapján is, mint Jókai bableves. De a 60-90-es évek bakancsos turistái tudják, hogy a klasszikus turistaházak is kínáltak jófajta csülkös bablevest a fáradt, éhes turistának. És húspótlók.
Mert a babételek, általában a hüvelyesek egészségesek. Erre vonatkozó gondolataimat egy rövidesen megjelenő írásban bontanám ki, most csupán annyit, hogy szüleim 50 éve azzal bíztattak a bableves elfogyasztására, hogy „egyed fiam, ettől erősödnek a csontjaid”. Jó-jó, több ilyen szlogen szerepelt a szülők repertoárjában egészen a fütyülni tanító sárgarépától a díjbirkózóvá fejlesztő spenóton át sokféle zöldség bevonásával.
A bab félék bizony húspótlók. Ez tény. A szárazbab 21% fehérjetartalmával kiemelkedő. Nagyon sokféle módon feldolgozható, s ahány fajtája csak létezik, márpedig nagyon sok a szárazbab fajta, mindnek más az íze, zamata, felhasználhatósága. Boldogult gyermekkoromban az a városi legenda járta, hogy a gesztenye masszát főtt babbal hamisítják. Ebben a legendában az van benne, hogy van olyan nagy szemű főtt bab, melynek íze a főtt gesztenyéével vetekszik.
Igaza van abban Zsebők kollégának, hogy a babtermesztésünk mennyiségileg is, minőségben is a bányász béka ülepe alatt van!
A ma elfogadott évi 1 kg elfogyasztott szárazbab / fő valóban nagyon kevés. Összehasonlítva a fejenkénti 50 kg körüli húsfogyasztással.
30 évvel ezelőtt, mint vetőmagot forgalmazó vállalkozó, legalább 15 féle bab fajtát forgalmaztam. De az az idő már a leszálló ágban volt, hisz még régebben falvanként volt legalább egy tájfajta.
Színük változatos, ízük sokféle. Ma nyugodtan ajánlanám csemegének is. Terjedhetne a babliszt konyhai felhasználása.
Nincs hiányunk termesztés technológiai ajánlásban. Íme:
Kiváló munka, figyelmébe ajánlom minden leendő termesztőnek a beszerzését, hasznos forgatását.
www.agroinform.hu/forum/szarazbab-termelese/t2630/p/2 linken nagyon érdekes, több éven keresztül tartó chatelés folyik érdeklődők és termelők között. Sajnos, úgy látom, hogy az egyszerűen termeszthető szárazbab termesztése mégsem egyszerű. Pedig valamikor a magyar kiskertekben, akár csak néhány négyzetméteren, elengedhetetlen volt a zöldborsó, a vágni való bab, kifejtő bab és a szárazbab termesztése. Akkor a fogyasztás is több volt.
Ma, ahogy a kiskerti termelés visszaszorult, már-már kihalt, több ezer hektárról betakarított bab sem kerül fogyasztásra.
Jó, jó, megértem. A bab nehezen fő meg! Volt is ebből probléma, amikor sok évvel ezelőtt afrikai menekülttáborba babot szállítottak segély gyanánt. Nyilván a raktárakban elfekvő, több éves babról volt szó, amit olyan helyen kellett volna megfőzni, ahol híján voltak a tüzelőnek.
Finoman szólva nem volt előre látó a politikus, aki ezt szervezte. Mert igen, a bab nehezen fő. A legfrissebb, egy éves termés fövési ideje, alig néhány órás előáztatással még elmegy, de ahogy telnek, múlnak az évek, a babban a keményítő tartalom átkristályosodik, s alig akar megfőni. Ilyenkor tesz hozzá a háziasszony némi szódabikarbónát.
De hát nem kell otthon főzni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Zsigmond barátom fentebb levezette, hogy a dobozos bab, netán üveges, paradicsommal vagy csak egyszerűen sós vízben, kidney bab, fehér bab, tarkabab, stb. minőségben elérhető. Akár olcsón is. S kis fáradozással hazai termésű babból!
A fentebb jelölt Agroinform linkben ugyan van egy hozzászóló, aki a kínai bab hazai előretörésétől retten meg. Én is, hisz a Zsigmond által említett 1 900 ha szükséges szárazbab termesztésre fordítandó területet már részben kínai akkumulátor gyárak foglalják el, de hát Nagy miniszter úr szerint lesz forrás új területek kijelölésére. - Régen Debrecen környéke kiváló babtermő vidék volt! -
Játszunk el hát a gondolattal!
A polcokon sokféle szárazbab kelleti magát. A háziasszony csak lekap egyet, otthon egy rántással feltépi a villámzárat és máris döntheti bele a kellően megfőtt babot a hagymás rántásba.
Kerestem egy nagyon népszerű, nőknek szóló heti lapban babos és lencsés recepteket. Mondván, hogy tél van, s a magyar felfogás szerint a száraz hüvelyesek téli ételek. De nem találtam. Egyet sem.
Tehát azt hiszem, hogy a havonta 3-4 doboz bab és lencse konzerv fogyasztása családonként olyan mennyiségű termelést feltételezne, amit érdemes lenne kiaknázni.
Én, mint 48 éve gyakorló tartósítóipari mérnök szívesen adok tanácsot termesztéshez, feldolgozáshoz. Vannak gépek, lehetőségek. A szárazbab és lencse feldolgozása folyamatos munkát ad a feldolgozónak az év során. Eszményi termék.
Egy körben gyerekeknek meséltek. Szépen beöltözött színészek adták előAndersen: Mindent a maga helyére című meséjét. Az önfeledten hallgató gyerekek liofilizált zöldséget, gyümölcsöt ropogtatnak a hallgatás közben. A mese arról szól, hogy senki ne akarjon többnek mutatkozni annál, amennyit ér.
Még maradtam egy kis ideig, így szerencsém volt meghallgatni egy tanulságos keleti adomát, amelyben a dúsgazdag király még mindig több pénzt és hatalmat kíván imájában. Az imát meghallgató bölcs szavai nyomán érti meg a király, hogy nagyon gazdag, de nem a pénzben és hatalomban telik sok öröme.
Egy másik asztalnál játékos matematikai feladványokat oldanak meg a kicsik. Ki hinné, milyen nagy számban hallgatják az előadót!
Példának álljon itt egy feladvány: Egy embernek volt 17 tevéje. Három fiára hagyta azokat, azzal, hogy a legnagyobb fia a tevék felét, a középső a tevék harmadát, a legkisebb pedig a tevék egy kilencedét örökölje.
Hogyan tudták a tevéket igazságosan úgy elosztani, hogy egy tevét sem kellett feldarabolni ?
Hosszú hallgatás, sugdolódzás, majd egy fiúcska jelentkezik. S lám, elmondta a megoldást:
Egy bölcs embertől kölcsön kértek egy tevét. Így 18 tevéjük lett, amelynek fele, 9 teve a legnagyobb fiút, harmada, azaz 6 teve a középső fiút, míg a 18 teve egy kilencede, tehát 2 teve a legkisebb fiút teve illette. Ezután a 9+6+2 = 17 tevén felül megmaradó egy tevét visszaadták a kölcsön adónak) - Régi arab feladvány-
Másutt feszülten figyelik a gyerekek az előadót, aki arra keres megoldást, hogy ha egy pohárban lévő vízbe vékony madzagon lógó 30 grammos kulcsot lógatnak, hogyan változik a pohár víz súlya? !
- Kedves Ferenc, örülök, hogy ismét találkozunk. Gondolom, hasznos volt a néhány óra csatangolás a jövő élelmiszere világában szólít meg Zsigmond barátom.
- Olyannyira hasznos volt, hogy szóhoz sem jutok! Hisz visszaköszönnek nem csak a 2020-as évek, hanem még az én fiatal korom termékei, technológiái. Mi azt képzeljük, hogy futurisztikus élelmi anyagok, ízetlen termékek, az egész világon egyforma ízek jellemzik a jövőt. Mint a MÁTRIX című hallhatatlan film Morpheusának hajóján.
-Úgy-úgy! Szó sincs erről! A Mesterséges Intelligenciával együtt részben visszatértünk a jól bevált korábbi technológiákhoz. Ami bevált századokon keresztül, azt pazarlás elvetni.
- Kedves kis viccet hallottam egy régi-régi riportban. A halálos ágyán a borkereskedő magához hívatja fiát. S elmondja neki, hogy, édes fiam, elárulok egy titkot! Szőlőből is lehet bort készíteni. Nos, így vagyunk mi is.
Lehet felhasználni a zöldség-gyümölcs termelésben régebbi, kiváló genetikai adottságú fajtákat. A nemesítés már-már öncélúvá vált, egyre több cég egyre több fajtát kívánt piacra dobni. Miközben az emberek suttogva emlegették gyermekkoruk ritkán elfagyó kajszibarackját, az ízében utánozhatatlan remek lekvár alapot, a bőtermést, a minden ízében kíváló gyümölcsöt. Egy hibáját találták csupán, nem érett túl korán, nem érett túl későn, hanem akkor, amikor egy normális baracknak érnie kell! Nem volt romlékony, nem volt igényes, csupán kicsit apróbb szemű volt.
A sokféle nemesítési irány egy érzékeny, úgymond kevéssé „gyakorlati” gyümölccsé alakította az eredeti jót.
Ahogy Nagyapám mondaná, ha már a hegy tetején állunk, onnan minden út lefelé vezet. Vagyis a legjobb után már nincs tovább, valami fog hibádzani az új fajtában. Így is lett!
Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs nemesítési munka, de az öncélú kutatók közötti versengés helyet a MI által meghatározott cél felé kell haladni. Megmarad az emberi kreativitás, de jó irányba.
- És láttam, hogy ismét divatba jön a szarvasmarha legeltetés.
- Igen, ez így van. Az Angus fajtával kitűnő eredményt érünk el. Ismét hozzájut mindenki jó minőségű marhahúshoz. Hangsúlyozom, mindenki, aki munkájával hozzájárul az ország, a közösség, a FÖLD újjáépítéséhez. Ismét vannak legelőink, az arra alkalmas területeken több célú legeltetés folyik. Csupán a legelőket öntözzük, lomb trágyázzuk, növekedést serkentő baktérium tenyészetekkel dúsítjuk. Az Angus a mai legelőkön napi 1300 gramm súlygyarapodást is elér.
Felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szükség, a pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!
Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:
lecsomernok@gmail.com
Az állatokon egészségi állapotot ellenőrző megfigyelők vannak, amilyeneket ma már minden ember visel. Mozgásukat drónok figyelik és értékelik szokásaikat, viselkedésüket. Ezeken a legelőkön helyre áll a biodiverzitás, vannak virágzó növények, ismét megjelentek a rovarok nagy létszámban.
Az élelmiszer termelés minden ágazatában a legmagasabb fokon működik együtt az ember és a Mesterséges Intelligencia. Mi lehetővé tesszük fennmaradásukat, s ők a mi fennmaradásunkat garantálják. Mert ember nélkül nincs MI és ma már tudjuk, hogy MI nélkül már nem létezne az ember.
Mert bizony a 2023-as év olyan klimatikus változásokat hozott, illetve indított el, amely alapvetően megváltoztatta fajunk kilátásait.
Összefogott-e az EMBER a természet, az élővilág, saját maga hosszútávú életének megjavítása érdekében?
Nem, hanem újabb és újabb háborút indítottak. Mintegy tetézve a Föld gondjait további szennyező anyagokkal, rombolással.
És itt lépett az életünkbe a Mesterséges Intelligencia. Ahogy, Ferenc, az elmúlt napokban Zsigmond barátunk is emlegette, drasztikus változást indítottak el az egymással összekapcsolódó Mesterséges Intelligenciák.
Ahogy erről már szó volt, átvették a politikusok szerepét, egy minden ország, nemzet javát szolgáló politikát folytatva.
A kapitalizmus minden fajtája, ágazata megszűnt. Nem a profit uralja a gazdaságunkat. Egy olyan helyzetben, ahol a gazdagodás sokadrendű probléma a klímaváltozás ellenében, ott nincs helye annak, hogy megéri? Nem éri meg?
Például a légköri széndioxid folyamatos csökkentése csak költség, de létfontosságú munka. De Ferenc, erről még fog látni berendezéseket és előadást is hallgathat a napokban.
Úgy fogalmaznék, hogy egy DIGI- HUMANIZMUS rendszer van, ahol a legfontosabb a Föld, az ember, a digitális világ, élővilág fennmaradásának biztosítása. Ez az újszerű a mai világban. Ne csak szóval, tettel bizonyítsunk.
Ferenc, az elkövetkező napokban, még mielőtt visszaindul a 2023-as világába, szeretnénk megismertetni az alapveő változásokkal, nemcsak az élelmiszergazdaság tekintetében, hanem az igazságügy, a pénzrendszer, az egészségügy, és az oktatás viszonylatában is.
A maguk, és a Föld érdekében összekapcsolódtak világszerte, olyan új felfogást képviselve, amely talán megmenti a FÖLDET.
Nem biztos még a végeredmény, de már vannak javuló tendenciák. Minden Föld lakónak van elég és főleg egészséges élelme! Megindultak a széndioxid mentesítő, napenergiával működő berendezések szerte a világban.
Olajszerű, energiát szolgáltató üzemanyag jön létre, amelyet ma már világszerte felhasználnak fűtésre, vegyészeti alapanyagnak. Sőt takarmányozási célra is alkalmassá tehetők.
Az elmúlt napokban látta kedves Ferenc, Zsigmond barátunk beszámolt róla, hogy Budapest, de minden településünk körzetében talajt előállító, szennyeződést, hulladékot kezelő üzemek épülnek.
Új típusú zöldséget, gyümölcsöt termelő Zöldség Házak létesülnek. Már tízezernyi ilyen üzem létesült, amely bőséggel el tudja látni a lakosságot a legjobb minőségű élelemmel. Típusterv szerint készülnek, a különféle fajtájú zöldségek mellett halat és gombát termelnek. Óriási a termelési potenciáljuk, s részben függetlenek a klímától. Napelemek szolgálják az energiát a különleges világításhoz és fűtéshez. 12 hónapon keresztül működőképesek. Szükség esetén a földhő segít be.
Sok száz haszontalanná vált üzemet, gyárat alakítottunk át élelmiszer termelés céljaira, így erre a sorsra jutott számtalan szennyező lítium gyár is. Már 2030-ban sokkal hatékonyabb módját találták meg az elektromos energia tárolásának, mint a lítiumos akkumulátorok.
Mint láttad és a jelen Kiállításon is bemutatásra kerül, a gyümölcsösök igen intenzív, öntözhetőek, árnyékoló és jégvédő hálókkal ellátottak. Nagyban segítik a munkát a kis napelemes talajt gyomtalanító robotok.
A feldolgozásban nincsenek új technológiák.
A már 2023-ra is ismert technológiákat javítjuk, korszerűsítjük, de mindig szem előtt tartjuk a minőséget és biológiai értéket. Mindig akad valamilyen jó ötlet, újítás. Hihetetlen módon megugrott az újító ötletek áradata. Az intelligenciák értékelik az ötletet, s akár indulhat a megvalósítás. Senki ötlete, találmánya nem kerül a fiókba, nem tulajdonítják el.
Nagy változás az étkezésben történt! Energia és anyagtakarékosság szellemében az étkezések lebonyolítását nagyon tiszta, korszerű, barátságos helyeken bonyolítjuk. Az emberek válogathatnak, de csak annyit fogyasztanak, amennyit ténylegesen megesznek és jó társaságban vannak. Rendszeresen hirdetve vannak afrikai, indiai konyha estek, sokféle magyar náció ételeit is elkészítik konyháinkon. E konyhákon is a robotok és emberi erő egymást kiegészítve szolgálnak. Vannak kiszolgáló robotok, de célja az Intelligenciáknak, hogy az emberek ismét találják meg egymást.
Próbálkozások folytak arra nézve, hogy gyors éttermekben az asztalokba integrált számítógépen keresztül közvetlenül a konyhába lehetett leadni a rendelést. Nem vált be. A pincér személye fontos része a leülős éttermeknek.
A svédasztalos kiszolgálásnál pedig fontos, hogy a melegítő tálak előtt az emberek néhány szót váltsanak a kiszolgáló emberrel, sűrűjét vagy hígabbját kérjék a levesnek, megjegyzést tegyenek a merést végző asszonyka csinosságára, vagy épp a férfi szakács bajuszát dicsérjék a hölgy vendégek.
Sőt, akár kipróbálhatók, megrendelhetők különleges recept alapján készülő ételek. Természetesen nem tiltott az otthoni főzés, sütés! De higgye el Ferenc, hogy mára nagyon sokan élnek ezzel a nagyon kényelmes, szociális színezetű közös étkezéssel. Itt az emberek megbeszélhetik a maguk vagy éppen ismerőseik, gyermekeik allergiáját, recepteket cserélnek.
Ami fontos, az ételt meg kell rágni, tilos rohanni az étkezéssel, tilos telefont vagy laptopot bámulni az ebéd ideje alatt.
Állítólag bennünk van a jóra és rosszra való hajlam is, csupán a politikusok szeretnék a rossz hajlamokat a maguk javára erősíteni. Mert az emberek minden kétely nélkül cselekszenek valaminek a nevében, amit nem is értenek.
A nagyüzeminek nevezett gabona, és olajos növények talaját pedig folyamatosan évről évre nagyobb mértékben töltjük fel tudományos módon készült talajjal, komposzttal.
Önök, Ferenc olyan gyatra talajt hagytak maguk után, amit muszáj javítani. Ismét vannak méhek, s majdnem a régi a beporzó rovarok száma. Azt hiszem éppen 2023-ban jelentették be, hogy megindult a beporzást végző drónok gyártása, használata. Micsoda kifacsarodott gondolkodás!! Nincs méh? Nem baj, van másik! Ahogy a cirkuszi előadáson harsogja a zenebohóc.
Mindenütt van öntözés, napelemes működtetésű szivárogtató öntöző rendszerek látják el a növényi igényeket precízen. A munkagépek mérete lecsökkent, hogy a talajt ne rongálja a nagy súly. Csökkentek a talajt bolygató munkafolyamatok, s ennek következtében a telepített giliszta populációk már maguktól folytatják a talaj javítását. A szarvasmarha trágya minden morzsája érték, alapja mindennemű talaj javító eljárásnak. Újabban nagy tételben porított sziliát anyagokat szórnak a talaj felszínére, amely anyagok a csapadék, illetve a benne oldott széndioxid hatására karbonátokat képeznek, így növelve nagyban a lekötött széndioxid mennyiségét. Hektáronként sok tonnával. Ez közben segít a növényi szerves anyagok képződésében is.
Az emberi hulladékok feldolgozása folyamatos. Biogáz, komposztálás. Igen jó hatásfokú napelemek gyűjtik az energiát, amelyet a már teljesen elfogadott elektromos meghajtású járművek, mind a személygépkocsik, mind a szállító eszközök felhasználnak.
Mint látta és még a következő napokban látni fogja, a feldolgozóipar nagyon sok munkaerőt köt le.
A legoptimálisabb módon lettek területileg és fogyasztásnak megfelelve kisebb nagyobb üzemek telepítve. Megoldott a területek közötti élelmiszer árucsere, sőt az újjászerveződött Export-Import cégek hatalmas mennyiségű feldolgozott élelmiszert exportálnak. Az Intelligenciák nem veszik el a munkahelyeket, csupán értelmesen megszervezik a munkát. De ez minden iparágban így van. Az állam minden vállalkozásban részes. Általában a tervezés, piac felmérés, a különféle gyártási kapacitások összehangolásában, gazdasági tanácsadásban segít. Nincs kizárva az emberi kreativitás, sőt! És nincs felesleges gyártás, pazarlás.
A nehéz fizikai munkát elvégzik a robotok, de teret engednek az egyéni kezdeményezéseknek.
Egy dolog nagyon fontos: MINDENKINEK DOLGOZNIA KELL!
A Föld még messze nem gyógyult meg! Nem lehet, hogy bárki is tehetsége szerint ne járuljon hozzá a közösség boldogulásához.
Először is leváltották a politikusokat. Már régóta nem töltötték be azt a feladatukat, amelyet vállaltak. Akik ténylegesen a FÖLD érdekeit szolgálták, a társadalmon, a termelésen keresztül, azokat az Intelligenciák társul tartották meg.
Ma már az Intelligenciák tökéletesen kooperálnak egymással a diplomácia, azaz a politika terén, a termelésszervezésben, irányításban, gyógyászatban, diagnosztikában, oktatásban, igazság szolgáltatásban, jogi ügyek rendezésében. És még számtalan terén a minden napi életben.
30 évvel ezelőtt úgy képzelte az ember, hogy jó asszisztense lesz neki a Mestersége Intelligencia. De amit ember ellenőriz, az máris kétes értékű, már előtérbe kerül az önös érdek. Az ember sajnálatosan képtelen megszabadulni gyarlóságaitól, agressziójától, önzőségétől, bosszú vágyától, és még sorolhatnám sokáig rossz tulajdonságainkat.
Megszabadultunk végre a pártoktól, csoportoktól, és egyéb ki tudja milyen, valakik manipulálását szolgáló kreálmányoktól, azaz a politikusoktól. Populista, demagóg politikusok uralták, manipulálták az embereket.
-Demagóg?
-Olyan politikusok, akik az emberek félelmeit, előítéleteit meglovagolva szereznek hatalmat. Amit aztán önös érdekek megvalósítására fordítanak.
Szabad a vallásgyakorlás, csupán a gyűlölködés van tiltva. De úgy látjuk, hogy a különböző felekezetek szolgálói sikeresen hajlítják híveik hangulatát a klíma változás felszámolásának ügyében. Egyre másra hangzanak el nagyon hangulatos, szívet, lelket gyönyörködtető példabeszédek, amelyekbe a Természet védelme bele van szőve, mint Teremtőnk elvárása.
2023-ban félelme volt az embereknek, hogy az Intelligenciák elveszik munkájukat. Szó mi szó, az adminisztrációs munkákat sokkal hatékonyabban végzik nálunk. Nincs határidő, nincs tologatás, újabb halasztások. Csak célszerű, gyors ügyintézés van!
Viszont elvárás ma az emberek felé, hogy tehetsége szerint mindenki vegyen részt a közös újjáépítésben! Nincs már ember hiány a nevelésben, bölcsődékben, óvodákban. Van bőven rendkívül képzett oktató a különféle iskolákban. 2023-ban kiváló fizikai Nobel-díjasunk, Krausz úr szóvá tette, hogy szülővárosában az iskolában fizika tanár hiány van. Hát hogyan lesz újabb és újabb Nobel díjasunk, ha a természettudományok oktatása gyatra??? Tanárhiányból és lyukas órákból nem lesz Nobel-díj!
Most kiemelt területe az oktatásnak a természettudományok művelése. Az iskolákból kitiltottuk az „okos” telefonokat, mondván, hogy a diák legyen okos, ne a telefonja. De nyelveket tanulnak a diákok, többféle sportban kipróbálhatják magukat. Akit az irodalom köt le, annak rendelkezésre áll a világirodalom minden színe java. A digitális könyvtárakban milliónyi mű elérhető. Például 2023-ban már csak elvétve ismerték a diákok Batsányi János nevét.
Mindenféle új és szinte elfeledett kézműves ágakban kipróbálhatják magukat az emberek.
Ma, mondja Zsigmond, az elmúlt évezred jelentősebb költői, írói, színdarab íróit újra felfedezzük. Hisz időnk van, a robotok elvégzik a munka zömét. Valahol itt a Kiállításon a régi kézműves szakmák ifjú mesterei ténykednek.
Bemutatják a kosárfonás, gyékényszövés, fafaragás és még ezernyi elfeledésre ítélt szakma fogásait. Nem hal ki a csipkeverés, sokféle hímzés, textil munka, fazekaskodás tudománya. Mindenre jut idő, anyagi forrás. Hisz a MI átvitt értelemben érdekelt abban, hogy az egyetemes emberi kultúra fenn maradjon, és virágozzék.
-Igen, jegyzem meg. 1990-ben, amikor Kenyában éltünk, még találkoztunk, sőt üzleteltünk is valódi maszájjal. Egyet el is vittünk egy távoli helyre, egy bómához, ahol boldogan mutogatta, hogy őt a muzungú, azaz a fehér mze hozta el. Húsz évvel később beszámoltak Kenyából érkező turisták arról, hogy a valaha büszke maszáj harcos már a gyári botjára támaszkodva nyomogatta a mobil telefonját. Már csak utánzata volt a maszájnak.
Dísz maszáj, aki csak túrisztikai maszáj. S mi lehet 2023-ban Kenyában? Nairobi, még általam ismert kedves helyein felhőkarcolók, parkolók terpeszkednek.
Egy csodálatos mintáját láttuk a Kiállításon, hogyan valósul meg a Családi vállalkozás és MI kooperációja. Szezonja lévén a baracknak filmecskét láttunk egy családi barackosról. Csepegtető öntözés, alacsony növésű, de kicsit sűrűbben ültetett fák, melyek jól körbejárhatók, kezelhetők. Már nem kell vegyszereket használni tafrina, monilia ellen, mert aromás növények kivonata, pl. menta, kakukkfű, sőt tejsavas készítmények stb. permetezésével megállítható a kór. Állítható védőháló a túlzott napsugárzás ellen, a jég ellen. A háló anyagába napelem cellák beépítve, amelyek ellátják energiával a kis gyommentesítő robotokat és a szüretelést segítő gépeket. A sorok között a talaj felszínét gyommentesen tartó kis szerkezetek járnak fáradhatatlanul.
A gyümölcs leszedése kézzel történi, s a sorok között a mobil szállító szalagok viszik a gondosan leszedett gyümölcsöt a sor végi gyűjtő tartályba. A barackokat szeretettel, nagyon kíméletesen mozgatják. A szüretre alkalmasság időpontját nem bízzák teljesen a műszerekre. A gazda, akinek szülei is barackot termeltek már a jó meszes Budapest környéki parcellákon szemre tudja, hogy mikor jó a gyümölcs.
A látogatók speciális szemüveggel virtuálisan bejárhatják az ültetvényt, akár érinthetik is a barackot. A fák egészségesek, minden ötödik fán feromonos molycsapda fogja meg a molyokat. S mennyi katica bogár!!! Itt esélye sincs a levéltetűnek a túlélésre.
A gyümölcsöst jókora gyepes gyűrű veszi körül, ahol virágzó növények adnak táplálékot a beporzó rovaroknak. Százféle növény biztosítja a rovar világ jólétét.
Itt helyben a Kiállításon pedig látjuk a barackot a maga valóságában. Ép, egészséges, beszínesedett gyümölcsök. Megkóstolunk Zsigmonddal egy régi, klasszikus Champion fajtát. Mézédes, zamatos.
A barackot nagyon kíméletesen felönti egy apró targoncát vezető úr a vizes fogadó garatba, ahonnan indul a válogatás. Gumis gépújjak pillanatok alatt végeznek a konténernyi barackkal, háromfelé válogatva őket. A legszebb, legnagyobb legszínesebb gyümölcsöket helyben lehet elfogyasztani. Megvásárolhatók. Ez megy friss fogyasztásra. Egy másik frakció
tartósításra kerül, mint őszibarack befőtt, liofilizált szeletek.
Egy újabb frakció pedig őszibarack jam lesz. Bevallom, nekem ez a kedvenc édességem. Nem olyan édes, mint gyermekkorom klasszikus dzsemjei, de az aromája, sűrűsége kitűnő. A barack vákuum szárítással kerül részbeni „sűrítésre”, majd ez az elősűrített gyümölcs pulp kerül összefőzésre kevés cukorral.
A gyümölcsösben és a feldolgozásban részt vevő emberek jó kedvűek, a munka nem nehéz, s a dolgozók biztosak lehetnek abban, hogy egész évben van munkájuk. Később mennek az almás kertbe, majd a körte szüretben és feldolgozásban vesznek részt. Ötféle gyümölcsöt termelnek, összesen 10 ha területen. Úgy, hogy a szezon kezdődik a szamócával, s végződik a körtével. Az alma és körte részben betárolásra is kerülnek, a már régen „feltalált” szabályozott légterű hűtőkamrában. A szociban, diákkoromban már mint újdonságról tanultunk. A tárolás hűtött térben, alacsony oxigén és magasabb széndioxid tartalom mellett valósul meg.
S hogy ne csak a szájnak és szemnek legyen kellemes a csodálkozás a korszerű és tényleg üzembiztos termelő, feldolgozó vertikum láttán, bárki készíthet elvitelre barackbefőttet, lekvárt, ivólevet a kikészített háztartási gépeken. Tucatnyi aprító gép, passzírozó, dzsem készítő gépen tüsténkednek a háziasszonyok. Az urak ezen idő alatt valószínűleg a lovaknál, a szarvasmarháknál időznek, tanulmányozzák a korszerű legeltetési módszereket.
Többen megcsodálják a fiatalka Iluskát, amint őszibarack levet nyer egy profi gép segítségével, majd a levet 7 bar nyomású széndioxiddal préselik 20 literes fém tartályokba. Majdan a felhasználás, elfogyasztás előtt a lefejtett levet vákuum segítségével dekarbonizálják. Mások a levet műanyag palackba töltik, amit lefagyasztanak. Így az elfogyasztásig a lé megőrzi az eredeti minőségét.
Feltűnt, hogy a kis feldolgozó helyiségben milyen jó hűs van. Hát kiderült, hogy a nagy hatékonyságú napelemek működtetik a klímaberendezést. A kinyert hőenergiával pedig abszorpciós hűtőszekrények működnek. A vásárolt gyümölcsöt oda lehet helyezni, amig nézelődünk a Kiállításon. Senki nem fogja ellopni.
Nem tudjuk, de a rendre kamerák ügyelnek, s ahol valamilyen összetűzés lenne, azonnal néhány mediátor siet a helyszínre a kibékítés céljából. Azonban már 2050-re igen ritkán kerül sor erre, az emberek megtanulták kezelni indulataikat.
Megszólítunk egy középkorú hölgyet az alma feldolgozóból. Érdeklődünk, hogy szereti-e a munkát, nem érzi-e, hogy alacsonyabb rendű munka ez, mint egy számítógép előtt ténykedni.
Magdika, mert így hívják a kedves hölgyet, hangosan felnevet.
- Semmi pénzért nem hagynám itt a helyet. Változatos, az alkotás öröme köt össze a többiekkel. Különben is diplomás élelmiszeripari mérnök vagyok, s most tanulom a gépek beállításait. A mi kis családi vállalkozásunkhoz hasonló termelő, feldolgozó, tárolást végző tevékenységet tízezernyi hasonló vállalkozás végzi. Gyümölcs, zöldség termelése, feldolgozása folyik, az MI által összehangolt módon. Nincs gond a termékek értékesítésével, mert minden darab baracknak, almának, édes burgonyának helye van. Semmi nem megy tönkre, minden hasznosul. Volt év, amikor a szamóca helyet mentát kellett termelnünk növényvédelmi céllal, de soha idő, energia nem megy pocsékba.
-Köszönjük Magdi a tájékoztatást, s kívánjuk, hogy érezze jól magát továbbra is.
Tovább sétálunk Zsigmonddal a következő parcallához. Édesburgonyát termelnek itt bemutató céljából. Kis filmecskéken követhetjük a szaporítás műveleteit. A gyökeresítés, csírák eltávolítása az anya burgonyáról majd a csírákból felnövő és futó leveles indák leveleinek tovább gyökereztetése.
Az alig 100 nm-es parcellán egy úr éppen a legyökeresedő indákat tépi fel, mert mint magyarázza, minden gyökeresedés helyén megindulna a gumó képződés. Így viszont csak az eredetileg kijelölt bakhátban fejlődnek a méretes gumók. Ugyanakkor elmagyarázza az édesburgonya szaporító anyag készítését is. Tucatnyian hallgatják, kérdéseket tesznek fel.
Kellően megcsodálva a jelen, 2023-ban még a jövő ígéretes termesztésbe vont növényeit, visszaindulunk a Főépülethez, ahol még beszélgetés vár ránk.
Lassan ballagva elhaladunk kivi, földimogyoró, mák, füge és még általam sem ismert, a 2050-es klímához jobban illeszthető növény kultúrák sora mellett. Mindenütt rengeteg az érdeklődő, a tanulni vágyó ember.
Visszaindulunk a Kiállítás szervezőinek Irodájába, ahol még egy tartalmas beszélgetés vár ránk.
A holnapi programok és bemutatók közül már regisztráltunk Zsigmonddal a „Közétkeztetés múltja jelene és jövője” workshopra.
Bujna Ferenc Élelmiszermérnök válasza Zsebők Zsigmond: - Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat! - cikkre.
Gondosan elolvastam Zsigmond barátom cikkét, de én bizony csak technológiai és üzemi gyakorlati ismeretekkel rendelkezem, nekem kicsit idegen némely kifejezés, gondolat.
Mire is gondolok ? Pl. átmeneti strukturális probléma, „jóárasítani” a paradicsomot, diszkrecionális jövedelem, EU-s munkaerő piac, turbulens a gazdasági környezet, lokális globális megoldásokat kell találni.
Hol is kezdjem ? Tehát legyen a vetőmag termelő. Eladja a vetőmagot a gazdálkodónak.
De honnan tudja a vetőmag termelő, hogy milyen magra lesz szükség ? milyen fajtára lesz igény ?
Megmondja a farmer, aki paradicsomot akar termelni és eladni. Valamennyit szeretne friss piacon eladni, piacon, kosár közösségben, szomszédoknak. Nagyobbik részét egy feldolgozónak.
De hol a feldolgozó ? Szigetvári Konzervgyár ? Már nincs. Fertődi Konzervüzem ? Már az sincs.
Tehát akkor hová adjak el ? Mert más minőség kell friss fogyasztásra, sűrítésre, hámozott üveges vagy dobozos paradicsomnak, kockázott fagyasztott paradicsomnak. Tehát elmarad a paradicsom termelés, és akkor bocs, vetőmag sem kell.
És így tovább a különféle valaha kívánatos zöldség félékkel. Hasonló lehet a gyümölcsökkel is a helyzet, hisz ország szerte lehetett látni nyáron le nem szedett almát, körtét.
Pedig igény lenne, hisz a Röjtökmuzsaj határában működő „Szedd magad „ szamóca és őszibarack farm minden mennyiséget el tudott adni tavaly is, idén is. De hát ez csak néhány hektárnyi felület.
Mi legyen a sok-sok valaha zöldséges felületekkel? Gabona???!!, Napraforgó??!!
Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. a terméktervezés, gyártás, csomagolás, minőségügy, gyártási költségtervezés, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!
Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:
De ha esetleg valaki felvásárolna bármely terméket, még ott az ár kérdés.
Mert a gazdálkodó, termelő jóvoltából sokan szeretnének megélni. Például, aki befektet és befektetése után kamatot vár el. A felvásárló szeretne jól megélni, a kereskedő szeretne jól megélni, szükség lenne öntözésre, eszközökre. Aztán ott van a ma már közgazdasági fogalommá magát kinövő klímaváltozás, szárazság, túl sok csapadék, molyok, legyek, gombák, baktériumok.
Hú, ezek nagy költségek. Hogyan lehetne akkor „jóárasítani”?
Mi lenne, ha a termelőt alig fizetnénk meg??
Ez akkor kapitalizmus? Igen, a magyar kapitalizmus. Egy sajátos formája a kapitalizmusnak.
Te Zsigmond! Hogy történt az, hogy az 1970-1990-es évek világszínvonalú hazai élelmiszer vertikuma így tönkre ment mára? Import krumpli, import hagyma, import hüvelyesek stb. Cseheknél, szlovákoknál, szlovéneknél vagy akár az ukránoknál készített tovább feldolgozott élelmiszerek.
Miért lett francia tulajdonú pillanatokon belül a konzervgyáraink zöme, illetve más nációk birtokába miért került?
Az a mese jut eszembe ahol a bolond ember elindul a piacra, s mire odaér, egyre értéktelenebb dolgokra cseréli az értékes tehénkét. Haza már csak egy tűt visz boldogan, hogy jó vásárt csinált.
De hol a tű? Már az sincs meg. Vagy mégis megvan valahol?
Jómagam 1994-ben a frissen induló Trösch- Príma Kft-nél mint termelési mérnök dolgoztam. Éppen „újjáalakult” a valahai Mosonmagyaróvári Konzervgyár. Minden nagyon jó volt-látszólag-.. Elmaradt a látványos fejlesztés. Ami kis csöpp felújítás történt, az nem hazai anyagból lett megvalósítva. Elmaradt a beigért „majd exportra” termelünk megvalósítása. Akkor a hazai piacon már hemzsegtek a termékeiket kínálók. Új verzió : elmaradtak a nyersanyag kifizetések. Majd jöttek a bezárások. Lassan, folyamatosan megszűnt a valaha kimagasló hazai élelmiszer feldolgozói bázis.
Jöttek ugyan aprócska üzemek, amelyek jókora támogatással beszereztek gépet, új és impozáns feldolgozó csarnokok épültek. Zömében családi vállalkozások, ahol nem volt és nincs is szükség igazi, vérbeli élelmiszeripari mérnökre.
című Andersen meséjének vérbeli hercegnője. A vérbeli élelmiszer feldolgozó mérnök mindenhez ért, ami gond a gyártás folyamán felmerül. Nyersanyag beszerzés, átvétel, minőség ellenőrzés, gépészet, technológiai ismeretek, csomagolás, tárolás, értékesítés – azért kell értenie mindehhez, mert egyszerűen erre képezték ki-
Nos, ebben van igaza Zsigmondnak, ha egy gyártó közelében nincs ilyen szakember, mit sem ér a befektetők pénze.
Tehát a lakosságot kérdezzük meg a pénzügyi helyzetéről?
Azt a Merciből kiszálló urat.
-Van pénz?
Van, van.
Jó, akkor azt a farmeros komát kérdezzük:
Van pénz?
Nincs, nincs.
A minap a Híradóban az élelmiszer árak kapcsán megkérdezték a járó-kelőket, hogy mit gondolnak az árakról.
Jaj, aranyoskám minden nagyon drága…….
Engem nem érint a dolog, szerencsés vagyok (részletezés nélkül) meg tudok mindent venni, amit megkívánok.
Tehát ezek szerint talán nem is közgazdasággal kellene foglalkoznunk, hanem filozofikusan kellene a dolgokról tűnődnünk.
Min eközben országunkban tovább nyílik az olló a szupergazdagok, és a szegények között.
Te, Ziggy, és miért sorvadt el a kiskerti termelés? Legalább saját szükségletre?
Talán mert igen megdrágultak a magok, vegyszerek, eszközök? Inkább miért áll bele a magyar az ipari termelésbe? Mert mindent kínál a multi? És mégis van rá pénz?
És akkor még hol van a korszerű táplálkozás kérdésköre? Mert nem elég enni, egészségesen kell enni!
Igen, erre választ nem tud adni a közgazdász. De akkor ki??
Álmot bizony. Ismét gyermek voltam, s édesanyám elküldött a Bocskai úti nagy KÖZÉRT-be.
Hozz Ferikém egy liter tejet, egy kiló kenyeret. Az összesen 3.60 Ft + 3.60 Ft = 7.20 forint. Vegyél magadnak egy Pozsonyi Kiflit, az 1.50 - ért. És tényleg annyi volt!
A nyolcvanas évek elején néhány napot dolgoztam diákként a Thököly úti kenyérgyárban. Igazán jó kenyeret sütöttek, pedig a kemence még régebbi típusú, - két menetben sütő - alkalmatosság volt. Ahogy emlékszem, az egyik dolgom az volt, hogy a szakajtóból a megkelt kenyeret a sütőlapátra kellett helyeznem, amit aztán a szaki „bevetett” a kemencébe. Máskor a kész, kisült kenyeret kellett elvennem a sütőlapátról (hú, de forró volt) és a rakaszra tennem, hogy ott hűljön ki.
Tehát a kenyér sütése a gyári és kisüzemi technológia között volt. Az biztos, hogy folyamatosan ment a sütés, tehát szinte legjobban ki volt használva a kapacitás. De, akárhogy is volt, ennek a kenyérnek az ára is 3.60 Ft/kg volt. És valószínűleg adott pillanatban veszteséget sem termelt az üzem.
Felébredek.
2023-at írunk. Mennék a KÖZÉRT- be, de már nincs. Megyek a multiba, a kenyér kilója közel 1.000 forint, a tejet már 350 ért is megkapom.
Panaszkodom az üzletvezetőnél.
Uram, 50 éve a tej és a kenyér egy árban voltak. Most pedig a tej ára százszorosára emelkedett, a kenyéré majd 300 szorosára. Igaz, első munkahelyemen, felelős munkát végző fiatal mérnökként 3.200 Ft-t vihettem haza a próbaidő letelte után. Igaz, akkoriban az ÁFA még nem volt!! A tej esetében még valahogy arányban vagyunk, de mi van a kenyérrel?
Kérdem az üzletvezetőt, elírták volna az árat? Nem, jön a válasz. Hát akkor mi a nagy áremelkedés oka? Hisz a kenyér egy alapvető élelmi cikk. Még a legelvetemültebb diktatúrákban is a némi visszafogottság volt érezhető kenyér ár ügyében. 3 évig éltem diktatúrában, Kenyában. Itthon pedig demokrácia van!
A búza termésátlaga 40 mázsa körül volt hektáronként a szociban. Ma a 60 mázsa sem kiváló termés! 2022-ban megugrott a kenyér ára, mert igen jó lett - ismeretlen oknál fogva - a búza átvételi ára, azaz a liszt ára is. Percnyi pontossággal reagált rá a kenyér ára, azaz igencsak megszaladt. 2023-ban visszazökkent a búza átvételi ára, a kenyér ára pedig jó, ha stagnál. Persze, az input! Mennyi inputot tettél a levesbe? Egy csipetnyi elég! Szóval az input miatt van a bősz emelkedés. Tudjuk, műtrágya, vegyszerek stb.
De hát búzát termelni ma már nem igazán nehéz! Jó nehéz gépek, majd kinyomják a talaj lelkét, száguldoznak a föld hátán. Egy 10 hektáros táblát pillanatok alatt szántanak, elmunkálnak, vetnek, műtrágyáznak, permeteznek, aratnak. Tehát a bérköltségre olyan nagy panasz nem lehet. Legfeljebb a gép ára nyom sokat.
Aztán, reklamált a nép, hogy a kenyér ára miért nem fejlődik vissza, ha már a búza ára csökkent. Válasz : hja, nem a búza teszi a kenyeret, hanem az input.
Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. a terméktervezés, gyártás, csomagolás, minőségügy, gyártási költségtervezés, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!
Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:
lecsomernok@gmail.com
Az energia, az a fránya energia.. Igaz, az energia ára drága. 1 m3 gázzal nagyon nem takarékosan is 14 x1 kg kenyeret meg lehet sütni. Tehát, ha a gáz ára akár 1000 forint is volt, akkor is legfeljebb 70 forint költség akasztható a kenyér nyakába! De még ez is sok. Ma pedig 2023-ban az energia árak is visszarendeződnek.
Koma, piszkáld meg a kenyér árát, fenn akadt, nem akar lejjebb jönni!
No, akárhogy nézzük, a kenyér ára kicsit előre szaladt. Már 2050-ben jár. Ha levesszük a 18% ÁFA tartalmat, ami 18%, még akkor is marad 850 forintnyi nettó ár.
Lássuk a tejet. 50 éve a tehenenkénti hozam 3 200 liter /év volt. Ma ez akár 6 000 liter is lehet! Már nem kézzel fejnek, a gépesítettség a legkisebb tejelő telepeken is kielégítő. A tehén tartása nem olcsó. A tehén ára, legalább két év eltelik az első laktációig, majd lassabban fut fel. A tehén öregszik, tejelő képessége lassan csökken. Régi szocis viccecske, miszerint a vevő rendel egy széket.
- Mennyi is az? 20 forint!
-Jó akkor kell 100 szék. De az 10. 000 forint. Hát hogy-hogy?
- Egy székhez lopom az anyagot, száz székhez már vennem kell.
Tehát, amikor a szociban, a falvakban tejátvevő működött, amikor még kézzel fejtek, amikor még nem számolták a befektetett munkát. Azaz lopták a munkaidőt a tejtermeléshez. Nagyon olcsón lehetett háznál tejhez jutni. Ügyes gazdasszony abból a tejből elkészítette a vajat, túrót, tejfölt. A még ügyesebb a sajtot is.
A tehén takarmányozása egy tudomány. Oly sokféle szempontnak kell megfelelni, amely több könyvet tölt meg. Az állatot jó egészségben kell tartani, vitaminozni, esetenként gyógyszerezni. Gond lehet a tej minőségével. Egy érdekes tanulmány alapján a tehén hálás, több tejet ad, ha szeretettel gondozzák. De hát erre manapság nincs idő, tehát mínusz 5 százalék a tejből. Majd a szeretetre kifejlesztett robotok ezt is megoldják.
Szó mi szó, a tej termelése nem egyszerű. Talán még több gond és feladat adódik, mint egy kiló kenyérhez elegendő búza betakarításával, őrlésével, sütésével. A tehenészetben dolgozni, kitéve az időjárás viszontagságainak, hideg, meleg, aszály, a lekaszált takarmány megázik stb. Bizony embert próbáló feladat. Ja, még az adminisztráció, számon tartani az ellenőrzések hosszú sorát.
A tej nagyon sokféle táplálékunknak alapja: sajt, vaj, túró, joghurt, a számtalan desszert termék. Tehát nagyon fontos ágazat a tejipar. És mégis, miért tudják 1/3 áron adni a jó tejet a kenyérhez képest?
Sőt, a kis falusi tejárusító automatában a sarkon (unokám "tejmatának" hívja) csak 220 forint a tej literje. 4 % körüli zsírtartalommal, és fenséges ízzel.
A pékek és tejtermelők bére sem kiemelkedő. Például egy banki alkalmazottéhoz képest.
Az asszonyi munkát végző ember (feminista magyar népmesék 12, Az asszonyi munkát végző ember)
A történet:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény házaspár, mely a mesebeli szegény házaspárok egyszerű életét élte - a férj dolgozni járt a határba, az asszony pedig vezette a háztartást.
Az idillnek azonban vége szakadt egy napon, amikor a férj fejébe vette, hogy ő nap nap után végzi a nehéz, izzasztó munkát a földeken, míg élete párja otthon pihenget, és csak akkor hagyja el a házat, ha tereferélni jár a szomszédasszonyhoz. A ház ura emez megfigyelését azonnali hatállyal a feleség szemére vetette, egyenlő bánásmódot követelve a férfiúi nemnek.
Az asszony erre a panaszra az egyetlen logikus választ adta: "Holnap cserélünk."
A mese hátralévő részében a panaszos úriember kezei között minden elromlik a háztartásban, ami csak el tud romlani. Fut a konyha, odaég a kenyér, kifolyik a tejfel, megdöglenek a csirkék, a gyereken nem cserélődik le a pelenka, a kutya megeszi a szalonnát, a tehén felakasztja magát (mert a férj a tetőre húzza fel füvet legelni), egyes cenzúrázatlan változatokban megdöglenek a háziállatok, leég a ház, és férjuram még a péniszét is elhagyja valahol...
A történet végén a hazatérő feleség kis híján sokkot kap a pusztulás láttán, a férj pedig beismeri, hogy háztartást vezetni/gyereket nevelni igazából kemény munka.
Ki gondolta volna?
Vajon a bankár megállná-e helyét negyed bérért a tehenészeti telepen? Mert talán a tehenész, akinek manapság oly sok pénzügyi nehézséget kell leküzdenie, bankárként is megállná helyét.
Tehát kérdezném, miért a nagy árkülönbözet ma a tej és kenyér árában?
A kenyér túl van árazva?
A tej alul van árazva?
A tej kicsit alul van árazva, míg a kenyér nagyon felül árazva?
Ez így jó?! (De kinek is?)
De, aki van olyan ügyes, hogy erre a találós kérdésre (Gordiuszi csomó??) választ tud adni, talán azt is meg tudja magyarázni, hogy miért keres egy Ausztriában szüretelő háromszoros árat a magyar szüretelőhöz képest? A bor ára közel sem háromszoros Ausztriában…
Még mielőtt jobban belevágnánk a répába, a téma felvezetéseként, meg kell értenünk alap szinten, hogy hogyan is működik a bankrendszer, amikor valaki hitelt kér a banktól. Legyen alanyunk egy élelmiszeripari cég vezetője, aki úgy gondolja, hogy fejleszteni szeretne, és ehhez a fejlesztéshez benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. A hitelkérelem felmegy a kockázatkezelési osztályra, és ott döntenek a sorsáról. Tételezzük fel, hogy formailag, és tartalmilag is a hitelkérelem rendben van, a hitel fedezete is rendben van, a kockázatkezelés azt mondja, hogy rendben, aláírható a hitelszerződés. Az ügyfél bemegy a bankfiókba, a hitelszerződés, és az egyéb papírok kinyomtatva, csak alá kell írni egy kávé mellett. Ez meg is történik, és az ügyintéző, vagy a fiókvezető az aláírás után lenyomja az entert a rendszerben, és aktiválja a hitelszerződést, pár napon belül folyósítják is. Mindenki boldog. Mi történt a hitelszerződés aktiválásának pillanatában? Erre mozzanatra világít rá a BoE – Bank of England – Bank of England Quaterly Bulletin 2014 Q1 – Money creation in the modern economy –
II. BoE – Bank of England a kereskedelmi bankok pénzteremtéséről
„Commercial banks create money, in the form of bank deposits, by making new loans. When a bank makes a loan, for example
to someone taking out a mortgage to buy a house, it does not typically do so by giving them thousands of pounds worth of banknotes. Instead, it credits their bank account with a bank deposit of the size of the mortgage. At that moment, new money is created. For this reason, some economists have referred to bank deposits as ‘fountain pen money’, created at the stroke of bankers’ pens when they approve loans. „
Természetesen a kereskedelmi bank nem teremthet limit nélkül pénzt, vonatkoznak a pénzteremtésre a pénzügyi törvények, és egyéb jogszabályok, ámbátor „egy tollvonással” teremthet új pénzt. Arról is ír a kiadvány, hogy nem a betétesek pénzét adja kölcsön a bank, ámbátor a bank működéséhez szükség van a betétesek pénzére. Ezért általában a magánszemélyek számára a bankszámla fenntartása –Current Account -, és egy magánszemély bankszámlájához + hozzá tartozó megtakarítási bankszámla –ISA –Individulal Savings Account - Internetes bankolás, bankkártya műveletek, -pl: azonnali átutalás, bank kártya díjak, levelezés, vásárlás, stb - tartozó összes pénzügyi művelet teljesen természetes módon - belföldön ingyenes. A privát bankszámlák fenntartása a bank számára lehet – angolul liability - - olyan kötelezettség, amely pénzbe kerül a banknak, és a bank az ilyen kötelezettségeket a minimálisra akarja csökkenteni, mert ez olyan kockázat, amely a költségeket növeli, és a profitot csökkenti.
Mégis, ha pl. UK-ban azzal állna elő valaki, hogy pénzt kellene kérni a bankoknak a privát számlák fenntartásáért, az sokak szerint a kapitalizmus végét jelentené, mivel megdőlne egy mítosz. Ott ilyen a kapitalizmus. Német, osztrák területen már más a helyzet, történelmi hagyományok alapján arrafelé kérhetnek a bankok díjat a privát számlák fenntartásáért, ámbátor ingyenes alternatíva is létezik arrafelé.
Tehát a bankár egy „tollvonással” teremti a pénzt, ha bemegy a vállalkozó hitelért.
Azt már látjuk, hogy hogyan teremti a bank a hitelpénzt egy bankári „tollvonással”. Ezért a „tollvonásért” kőkemény fedezeteket kér a hitelfelvevőtől, ez természetes, mivel így működik a bankrendszer. A bank nem szereti a kockázatot, így csak olyan cégeket finanszíroz, melyek elég „hard” fedezetet tudnak felmutatni a hitel mögé. Nálunk erre épül a kereskedelmi bankrendszer, ezzel nincs is semmi gond. Nyugaton a kereskedelmi bankok teljesen természetes módon finanszíroznak kereskedelmi ügyleteket - folyamatot, és nem céget -, mivel azért bank. Itthon ez kevéssé jellemző.
Teljesen más kapitalizmust szoktunk meg itthon, mint amilyen pár száz km-re már elérhető. Nem mindegy, hogy a pár százéves hagyomány szerint hogyan is alakul a bank- és a hitelfelvevő kockázatmegosztása.
A bankár azt nyilatkozza a cikkben, hogy a bank képes a pénzteremtésre – képes hitelezni - , ámbátor a gazdasági helyzet olyan, hogy lassan-lassan már nem akar pénzt önteni az élelmiszergazdaságba, mivel megtette az utóbbi időben, az NHP programban. Ezek alacsony kamatozású hitelek voltak, amely ebben a formában – még állami kamattámogatással is – nyomják a bank mérlegét negatív irányba, ezt a kockázatot meg minimalizálni akarja. Mit tesz? Szűkíti a hitelfelvétel lehetőségét, ezáltal csökkenti a kockázatát. Ezek mellet egy bank eléggé decens profitokat tud termelni most is. A bank általában egy részvénytársaság, amely abban érdekelt, hogy profitot termeljen a részvényeseinek, és olyan hiteleket akar kihelyezni, amelyek számára eszközt jelentenek, és nem forrást.
III. A lecsógyártás - élelmiszergyártás - csak távoltól hasonlít a Golf VI. gyártásához. Makó- Jeruzsálem
Azt mondja a bankár, hogy az élelmiszergazdaság hasonló a járműgyártáshoz.
Ehhez kellenek az Élelmiszermérnökök, hogy erre a problémakörre rávilágítsanak. A mentorom, NRW-ben, akinek nagyon komoly tapasztalata van a gépgyártásban, a következőt mondta nekem gyerekoromban:
„A gépgyártás azért jó, mert a vas nem kér enni. Milliméterre számolható minden, ha legyártasz valamit, az le van gyártva, nem romlik meg, és ha oda teszed, akkor ott marad! Tiszta profittermelésről van szó!„
Ez így is van, a vas ott marad a polcon, nem mászik el, nem csinál semmit, nyugiban várja azt, hogy beépítsék, szállítsák, stb.
A bankár, - mivel ezt mondja – fogadjuk el neki, hogy teljes mértékben érti azt, hogy hogyan is néz ki egy globális autót – mint végterméket – gyártó multi komplex gyártási környezete. Mivel érti ezt, meg is tudja finanszírozni. Mivel érti az iparág finanszírozási szokványait, és az anyacég beruházás politikáját pl. Európában. Ezzel a tudással profitot tud termelni részvényeseinek.
A fenti cikk egy globális autógyártó lokális gyártóegységbe telepített márkájának gyártásáról szól, hogy milyen problémák is keletkezhetnek akkor, ha picit bezárónak a határok, és nem lehet tartani a tervezett – JIT – „Éppen időben” -, vagy JIP – „Éppen a gyártási helyre” gyártási struktúrát netán.
IV. Az élelmiszergazdaság kicsit szofisztikáltabb játék, mint összerakni egy Golf VI. – ot, ehhez kellenek a képzett élelmiszermérnökök.
Az belátható, hogy az élelmiszergyártáshoz felhasznált alapanyagok élő anyagok, amit élő anyagként kell kezelni. Ebből adódik az, hogy kicsit több paraméterrel dolgozgatunk, mint amit az autógyártásban megszoktak. Egyszerűen azért, mert az alapanyag nem vas, hanem egy nagyon komplex fizikai- kémiai paraméterekkel rendelkező élő anyag.
Ezért pl, hazánkban a Kertészeti Egyetem Élelmiszertudományi Kara a Tartósítóipari Karból fejlődött ki.
Mi kell a tartósítóiparhoz?Biokémia, élelmiszerkémia, élelmiszerfizika, szerves kémia, fizikai kémia, mikrobiológia, ipari mikrobiológia, Bioreaktorok tervezése, és még sorolhatnám a kémiára, fizikai-kémiára, szerves, és szervetlen kémiaára, biokémiára épülő tantárgyakat, amiket az egyetemen meg kell tanulni, és vizsgázni, vagy szigorlatozni kell belőle. Erre a tudásra épülnek rá az iparági technológiák, amelyeket egyszerűen tudni kell.
Nagyon nem mindegy a nézőpont! Nem mindegy, hogy pl. egy alapanyagot pl. egy kétkomponensű anyagnak lát valaki, vagy élelmiszeripari alapanyagnak. Az első egy vegyészmérnöki nézőpont, a második egy élelmiszermérnöki nézőpont. Teljesen másképp gondolkodik a két iparági mérnök, ha pl. ezt az anyagot szét kell választani. Más nézőpont, más iparági megoldások, más-más végtermék, más-más profitszintek, ilyen egyszerű ez.
Én foglalkozásomat tekintve Élelmiszermérnök M. Sc. vagyok, kiválóan beszélek írok, tárgyalok az anyanyelvemen kívül két világnyelven, kiválóan értek az élemiszergazdasági értékláncokhoz. Két iparág a kedvencem, amiben dolgozok is. Ami különösen érdekel, az komplex, végtermék alapú élelmiszergazdasági értékláncok tervezése –legyen az integrált egy telephelyes gyártási rendszer, vagy több telephelyes gyártási rendszer -, az ilyen rendszerek költségviszonyai, és profitmodelljeiben rejlő innovációs potenciál. Érdekel továbbá az ilyen rendszerek néhány minőségügyi problémaköre, ilyen pl. a minőségi költségek problematikája a teljes értéklánc mentén.
Tapasztalataim azt mutatják, hogy egyszerűen nem igazán tudják az iparági szereplők azt, hogy mit tud egy élelmiszermérnök, mennyit ér egy élelmiszermérnöki tudás. Legyen az egy egyszerű HR-es, tulajdonosi szint vagy menedzseri szint. Ha tudná, vagy tudta volna az elmúlt 25 évben, a lecsómérnökök itthon tolnák az iparág szereplőinek szekerét előre, és nem máshol, pl. Londonban, vagy NRW- ben, Kanadában, vagy Ausztráliában. Tisztelet a kivételnek.
Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szükség, a pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!
Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:
lecsomernok@gmail.com
Ezt mondja a bankár:
„A válságban megmutatta stratégiai jelentőségét az élelmiszer-gazdaság, amelyet fejleszteni kellene. Ezzel párhuzamosan azonban azt is be kellene látni, hogy a most induló fejlesztéseknek, beruházásoknak nem azonnal, csak 5-10 éven belül lesznek majd eredményei. A szakértő szerint vannak már jó kezdeményezések, példaként a Magyar Élet- és Agrártudományi Egyetemet említette, azonban a szakemberek kiképzése is időbe telik. Az élelmiszeriparban kiesett egy vezetői generáció azzal, hogy ‘90-es évek elején szétestek az élelmiszeripari vállalatok, a piacainkat pedig eladtuk nyugati-európai cégeknek. Ha minden rendelkezésre állna egy ilyen céghez, akkor viszont az egyik legnagyobb kérdés, hogy ki vezesse. „
Elárulom, hogy a fenti bekezdés rólunk is szól, a mostani 40-es korosztályról.
Azokról, akik a 2000-es évek elejére, közepére végezték el az egyetemet, és cseppentek bele a munka világába. Ez a generáció az amely először tapasztalhatta meg azt nagyobb számban, hogy nyugaton a tudására szükség van, és meg is fizetik.
Ezek az emberek sajnos nem igen akarnak hazajönni, vagy ha igen, nagyon meggondolják azt, hogy miért is látogassanak haza egy-egy projektre, és húzzák a lábukra az üzemi bakancsot. Egyszerűen azért, mert akkoriban próbálkoztak, és nagyon nem kellettek. Tisztelet a kivételnek persze. Ezek az emberek beszélnek pár nyelvet, értenek ahhoz, amit csinálnak, és pl. láttak már külkereskedelmet is belülről, értik, hogy milyen vezetni egy céget, vagy egy leányvállaltot nyugaton.
A szomorú az, hogy most is ugyanaz a helyzet van, mint 1993-ban, vagy 2008-ban, válság felé közeledünk, - azt beszélik, hogy nemsokára 400 Ft lesz az EUR.. és azok az emberek, akik értenek magas szinten az élelmiszeriparhoz, nem csak hazánkban keresett emberek. Mondhatni azonnal ad neki egy fejvadász ajánlatot. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nincs 5- 10 év idő, ebben a témában nincs, itt hónapok is számítnak! Vagy most megoldjuk ezt a kérdést, vagy már holnap is nagyon nagyon nehéz lesz. Az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogja – lecsos.blog.hu – azért jött létre, hogy bemutassa azt, hogy érdemes részt venni az élelmiszermérnököknek a hazai élelmiszergazdaságban, és lehetőleg ne az legyen az első gondolatuk, hogy irány a reptér…. /
Olyan is van, hogy egy integrátor cég szervezi a környék alapanyag felvásárlását. Az integrátor minden támogatást megkap – legyen az EU-s, vagy állami fejlesztési támogatás- ezzel kialakul egy komoly feldolgozási potenciál. Ezzel gond nincs. A gond azzal van, hogy a felvásárlási ár a nullához konvergál. Ebből az következett, hogy a lokális alapanyag termelési potenciál leépült, vagy leépül, és kezdi a végét járni. Az integrátor erre mit csinál? Saját maga telepít alapanyag termelő potenciált – nem kell bíbelődni a kicsi alapanyag termelőkkel - de ez a történet is kezd nagyon nem működni az EU-n belül. A cégek elvannak, de nem prosperálnak, -ám, ez nem azt jelenti, hogy nem lehet profitot termelni, lehet – Itt szóba sem jön a tudástranszfer, mert nincs kinek, és nincs hova átadni tudást.
A fenti történet – mivel ez ment az elmúlt 33 évben- tényleg azt hozza, hogy kiürül a vidék. A családok, amelyek abból éltek, hogy alapanyagot termelnek, egyszerűen nem termelnek, - vagy már rég felhagytak vele – azért, mert ilyen alacsony alapanyag átvételi árak mellett nem éri meg. Sajnos itthon nem láttam olyan kutatást, hogy miért is van az, hogy a Bajor paraszt, aki tart két tehenet, és megéri neki? Hogy néz ki a matek? Ilyen matekot láttam Bajorországban. Valahogy érdemes lenne kicsit jobban megkapargatni a felszínt.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az EU-ban az, hogy a lokális alapanyagból is lehet lokálisan élelmiszert termelni, az egy ELVI lehetőség, és nem axiómatikus szabály! Más pl. az elvi értelmezés Bajoroszágban, más nálunk, és más Lengyelországban, vagy Olaszországban.
Axióma II:
Az élelmiszermérnök, és pl. egy élelmiszeripari vállalkozás számára az, hogy létezik lokális mezőgazdasági kibocsátás, és ez a kibocsátás felhasználható polci végtermék gyártására a lokalitásban, ez egy ELVI lehetőség! Csak ismételni tudom: Más pl. az elvi értelmezés Bajoroszágban, más nálunk, és más Lengyelországban, vagy Olaszországban.
Axióma III:
Nem mindegy, hogy mit veszek alapanyagnak a gyártáshoz!
Mielőtt bárki rám vetné az első követ, elmondom, hogy a fenti I.-II.- III. axiómára épül a hazai valóság az élelmiszergazdaságban 1989 óta! Ebben nem hozott változást 2004-es EU csatlakozás sem, és a 2008-as világválság sem. Nem kutatott terület...
Axióma I. -- > Lehet, de nem kötelező! Minden tagállam önmaga eldöntheti, hogy milyen szinten engedi ezt az elvi lehetőséget érvényesíteni a teljes értéklánc mentén! Az Aldi pl. nemrég szépen bemutatta, hogy a központi beszerzése hogyan működik pl. amikor sertéshúst szerez be. És mivel az Aldi egy profitorientált cég, amely arra alakult, hogy a tulajdonosok profitérdekét kiszolgálja, ezért a sertéshús beszerzése terén is szeme előtt tartja a tulajdonososok profitérdekét. Ilyen ez a popszakma.
Erre mondom azt, hogy egyszerűen 2004 óta nem értjük azt, hogy hogyan is működik az EU-s élelmiszergazdaság, és nem választottunk szerepet sem. Van a hazai élelmiszergazdaságnak szerepe az EU-s piacon, persze, de ezt a szerepet nem választottuk, hanem így alakult az évek során, és természetes módon fogadjuk el, hogy ez van, ez a történet. Ez a paradigma van most porondon.
Ezért semmilyen szinten nem tudjuk elemezni a saját helyzetünket, és szerepünket sem. Ebbe nagyon sok pénzt, időt, és erőforrást kellene mozgósítanunk, hogy megkeressük a válaszokat.
VI. A lengyelek
Szóba kerülnek a lengyelek a cikkben:
„A modernizáció és a hatékony technológiák bevezetése az iparágban hozzájárult a termelékenység jelentős növekedéséhez, és lehetővé tette Lengyelország számára, hogy versenyképes maradjon a globális piacon. Hollósi Dávid szerint ennek a hátterében az áll, hogy a lengyelek ki tudták választani azt a három-négy iparágat, amelyben erősek akartak lenni. Ezzel szemben a hazai támogatáspolitika mindenre lő, és így nem egyszerű eltalálni a célt. „
A lengyelek teljesen másképp privatizáltak a rendszerváltás után, mint ahogy azt tettük mi. Nem is voltak gazdagok akkoriban. Nálunk volt lengyel piac akkoriban, és nem arrafelé magyar piac. Mivel a lengyelek már akkor járták Európát, eléggé sokat tanultak. Az 1990-es évek közepétől nagyon komolyan elkezdtek gondolkodni azon, hogy milyen is legyen a lengyel élelmiszergazdaság. 2004-re úgy csatlakoztak az EU-hoz, hogy tudták azt, hogy mit akarnak, és azt hogyan is fogják akarni. Tehát ez a történet egy kicsit többről szól, hogy kiválasztottak két- három iparágat, és azzal megcsinálták a csodát. E mögött a siker mögött nagyon sok veríték, összeomlás, felállás, újrakezdés, nem beletörődés, nem feladás van!
Érdemes ott kezdeni megérteni a lengyel mentalitást, hogy az ember elmegy mondjuk Wroclawba, megiszik egy-két sört. Nézelődik. Elmegy és megnéz egy-egy üvegházat. Mindezek után felül egy londoni gépre, és bemegy UK-ba egy lengyel boltba, kicsit tanulni, hogy mit is jelent az, amikor valós, működő tudások leszivárognak az iparág minden szintjére. Ezen sokat kellene töprengeni itthon.
„Hollósi Dávid a szektor fejlődését egy reális, életképes, napi politikától megszűrt stratégia megalkotásában látja. Ehhez azonban első lépésként szerinte fel kellene mérni, hogy hol tartunk most, azonosítani az erőforrásainkat és meghatározni a fő célokat. A kormány is áhítja a nemzeti bajnok élelmiszeripari cégeket. Míg Lengyelország 260 exportálni képes nagyvállalatot tud felmutatni, mi jelenleg 54-et, amiből körülbelül 5 ismert. „
Ezzel megyünk tovább a következő cikkben, és ígérem, hogy már tényleg írni fogok nektek arról a témáról, amit az előző cikkben beharangoztam, miszerint:
„Hogy egy kicsit fokozzam a hangulatot, a következő posztban foglalkozni fogunk többek között egy 10 000 milliárdos lehetőséggel. Azzal, hogy hogyan is nem tudunk megtermelni évente 10 000 milliárd forintnyi értéketa hazai gazdaságban, úgy, hogy ezt simán ki lehetne hozni a valóságból, természetesen ebben az élelmiszergazdaság is szerepel..
--- > Kicsit körbejárjuk azt a kérdést, hogy jó, jó, de ki veti el a babot? < ----
Globally, five out of six farms are operated by smallholder farmers who produce around one-third of the world’s food. These farms provide a wide range of additional ecosystem services, such as carbon storage, pollination, and cultural and supporting services. However, smallholder households face continued and often growing challenges to making a living from their farms. They also tend to be the poorest and most food-insecure populations in low-and middle-income countries.
Evidence suggests that payments for ecosystem services can diversify smallholder earnings and incentivize more sustainable farming and land management practices. While a number of such smallholder-focused schemes have been implemented around the world, they have not gained enough traction to improve farm incomes or environmental outcomes.
This second seminar of theCGIAR Policy Seminar Series on Strengthening Food Systemsexamines past and current ecosystem service payment schemes targeted at smallholders, evaluates their effectiveness, and impacts, and explores how such schemes could be taken forward in order to help build greater resilience within food systems.
A képen látható szerzők könyvei mind arról szónak, hogy milyen is lehet a kapitalizmus, meg hogyan is lehetne megvalósítani.
Érdemes belelapozni a művekbe.
Nézzünk mögé, hogy hogyan is függ össze a kor kapitalizmus felfogása az élelmiszergazdasággal. Ez egy nagyon ritkán kutatott téma, és nagyon komoly kihatása van az adott kor élelmiszertechnológiai innovációira.
Ha nem tudjuk megfogalmazni jól a problémát - rossz, vagy nem megfelelő kérdést teszünk fel - akkor nem lehet megválaszolni jól a kérdést. Ha pedig rossz választ adunk, és erre a válaszra technológiát fejlesztünk, az nagyon nem jó, mert csak pazaroljuk az értékes erőforrásokat.
Kommentelni bejelentkezés után, vagy facebook azonosítóval lehet.
"Manches sollte, manches nicht Wir sehen, doch sind wir blind Wir werfen Schatten ohne Licht
Nach uns wird es vorher geben Aus der Jugend wird schon Not Wir sterben weiter, bis wir leben Sterben lebend in den Tod
Dem Ende treiben wir entgegen Keine Rast, nur vorwärts streben Am Ufer winkt Unendlichkeit Gefangen so im Fluss dеr Zeit... "
-Rammstein- Zeit
2023 Augusztus 6.-án jelent meg az Élelmiszermérnökök Gazadasági Blogján, a
cikk, amelyben felvettetem, hogy érdemes lenne mélyebben foglalkozni azzal, hogy hogyan is függ össze kapitalizmus felfogásunk és a belőle kialakult valóságértelmezésünk a hazai élelmiszergazdaság jelenlegi állapotával.
A téma eléggé aktuális, mivel folyamatosan jönnek a hírek arról, hogy valamit tenni kellene az egyes ágazatokban, legutóbb pl. ilyen hír jött az ipari alma ágazatból:
Azon tünődök, hogy vajon a feudalizmus nem volt-e föld alapú kapitalizmus ?
Aztán jött a gőz alapú, a kerozin alapú, mostanság a digitális alapú.
De bármi is volt, van (lesz ??), a lényeg, hogy vagy 10.000 éve, - vagy ha nem több éve - az ember belakja környezetét, amit jól ki is zsákmányol.
Kivág fákat, kipusztít "később hasznosítható lenne" álltokat, föld minőségét rontja, szemetet termel, már nem csak égen, földön, vízen, de jócskán ürszemetet is.
Közben egyre többen vagyunk, egyre növekvő igényekkel. De nő azok száma is, akik jobb életre vágynak, azaz nő az ökológiai lábnyom is. Szerintem az már a Marsig ér.
Ugyan vize egyre kevesebbekenek lesz, élelme (nem junk foodra gondolok) sem lesz több. Hacsak nem töri fel az utolsó erdőt, hacsak nem pusztítja el a rovarokat.
Naponta épülnek újabb gyárak, még nagyobb kapacitással, óriás hajók kelnek útra Kína felől, melyek rakománya néhány éven belül a szemetet gyarapítja.
Nem hogy szarvas rudlik nem lesznek, de nudli sem lesz sokaknak.
És még mindig a kapitalizmusról beszélünk. Van első osztályú kapitalizmus és másod osztályú?
Vagy közeleg a "szemét alapú kapitalizmus"?
Biztos lenne megoldás, ha az ember kicsit kevesebb igénnyel lépne fel. Mondjuk vállalná azt a kényelmetlenséget, hogy az olasz városokban a turista férfiak nyakukba veszik feleségüket, hogy az így felszabaduló helyre még többen léphessenek be.
A technika fejlődése évezredeken keresztül, és főleg a gőz alapú kapitalizmus beköszönte óta mindig a népesség növekedésével járt.
Oly sok okos közgazdász regnál, találjanak ki valami új rendszert, ami nem megy a Földi létünk rovására. Vegyük észre, az elmúlt egy két év időjárása alapján, hogy elege van a Földnek belőlünk. Teremtőnk valószínűleg úgy gondolta, hogy az ember használja a Föld javait, de ne kihasználja!
Szóval van egy vízióm!
Mivel jócskán úgy tűnik, hogy az ember nem alkalmas sorsa irányítására, segítsenek a megalkotott intelligenciák.
Oly sok mindent jobban tudnak nálunk.
Nem fáradnak el, pillanatok alatt millió adatból döntenek, nem fáj a fejük, azt sem tudják, mi a korrupció, s tudják, hogy ha az ember elpusztítja önmagát, akkor a digitális világnak is vége.
Zsigmond barátom valószínűleg Állam digitalizmusnak nevezné az új rendszert.
1. A Safe and Sustainable Future Calls for Creativity
A biztonságos, és fenntartható jövő kreativitást igényel
--- > Idézet a fenti cíkkből, az 1. pont:
" The widespread adoption of pasteurization in the early 20th century revolutionized food safety. It remains a critical process today, ensuring the safety of plant and animal-based dairy products and fruit juices. However, the process is often energy intensive, prompting the need for creative solutions to reduce energy input while maintaining a safe output.
Perhaps even more important than energy conservation is water conservation. Water sits at the center of critical food production operations such as crop irrigation, equipment sanitation, food preparation, and cooking/cooling. With a growing strain on freshwater resources,reusing water is vital for sustainability, but it may increase the risk of pathogen contamination and foodborne illness. Innovative co-management solutions that address disinfection and detection are essential for safely optimizing water reuse.
No single solution will yield a sustainable food system. Rather, a collection of small, creative solutions is needed to tackle the multi-faceted issue of sustainability while prioritizing food safety. "
2. Data Quality and Availability Remain Challenges
Az adatok minősége, és elérhetősége továbbá is kihívást jelent
3. Training is a Crucial Investment
A képzés kulcsfontosságú befektetés
4. Communication is Critical for Consumer Trust
A kommunikáció létfontosságú a fogyasztói bizalom szempontjából
5. Relationships are More Important than Ever
A kapcsolatok fontosabbak, mint valaha
---> Ez már nem a XX. század, és annak problémái....
Ahogy azt az egyik haverom szokta mondogatni: "itt valami kezd nagyon megváltozni .."
Az első pont magyar nyelvű fordítása nem adja vissza jól ennek a mondatnak a tényleges mélységének jelentését.
Azért idéztem az 1. pont eredeti szövegét, érdemes ezen nagyon mélyen elgondolkodni. Ez egy olyan kihívás, amire kreatív, és hatékony válaszokat kell találni a kihívása minden szintjén, mert esszenciális lesz a jó megoldások használata.
Augusztus közepétől már minden vadőr jobban odafigyel az ígéretes szarvasbikákra. Egy esti lesen, ha jó a széljárás, akkor lehet hallani az erdőben a szarvasokat, hogy merre járnak, sok esetben lehet hallani az agancsok csattogását az erdőben. A szarvasok – így a bikák is – előszeretettel járnak ki a még fent lévő vetésekre, vagy a tarlókra legelni. Ekkor lehet jobban megnézni a bikák agancsát, mivel lassan itt a szeptember, amikor is megelevenedik az erdő, és megkezdődik a szarvasbőgés. A magyar erdők királya, a szarvasbika ősi ösztönöktől hajtva megkezdi a párzási időszakot, megverekszik a másik bikával a tehenekért. A szarvasbőgés szeptember végéig, legkésőbb október közepéig tart, attól függ, merre járunk a Kárpát-medencében. A bikák eléggé legatyásodnak a bőgési időszak végére, akár a testsúlyuk 30 %-át is elveszíthetik ebben az időszakban. Ezzel nincs semmi baj, az őszi határ bőséges táplálékot nyújt, így meg tud még erősödni a tél beállta előtt. A beborított tehenek a tavasz beálltával ellik meg borjaikat.
---------
Felkeltette az érdeklődésedet a téma?
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén?
Ha így van, írj nekünk!
Írj az Élelmiszermérnököknek!
lecsomernok@gmail.com
--------
A szarvas rudlit a vezértehén vezeti. Pl. ha a vezértehén átkel egy úton, akkor az egész rudli át fog kelni az úton. A tavaszi erdő bőséges táplálékot nyújt a borajaknak, hogy jól tudjanak fejlődni. A vadász tudja azt, hogy mi a természet rendje, télen, amikor nincs táplálék, eteti, itatja, és sóval látja el az állományt folyamatosan. Miért is jutott ez a csoda eszembe?
Július végén megrendezésre került a Portfolió online konferenciája – Mi lesz veled magyar élelmiszeripar? – címmel. Ha visszahallgatjátok a konferenciát, akkor szóba kerül az, hogy a gyenge cégek ki fognak hullani, az erősebb cégek fognak életben maradni, mivel – az erősebb sz…… – Hallgatva az előadást jutott eszembe az, hogy szarvas okosabb, és többet tud a „kapitalizmusról”, mit mi. Egyszerűen a szarvasnak, és a szarvasbikának több esze van, mint nekünk, ha kapitalizmusról van szó.
Aki járja az erdőt, legyen az vadász, vagy erdőszerető ember, általában azt veszi észre, hogy az erdő, és az erdő lakói egymástól függenek, törékeny egymásra utaltságban élik életüket mióta világ a világ.
Tizenkét hónap az erdőn
Az erdőjáró embernek, és a vadásznak egy dolga van. Segítse ezt az egyensúlyt fenntartani, ha beavatkozik, akkor a beavatkozásával érje el azt, hogy az egész helyi ökoszisztéma egyensúlya egy stabilabb állapotba kerüljön. Pl. ha száraz időszak van, ne engedje azt, hogy kiszáradjanak a dagonyák, és az itatóhelyek, mivel egy természetes itatóhely megléte nem csak a nagytestü vadnak jó, hanem minden erdőlakónak.
Nem akarom jobban elemezni a szarvas viselkedését, egy biztos. A szarvas populáció az erdőben a szaporodási időszakot leszámítva nem az – erősebb sz …. –ik - törvény hatása alatt éli az életét. Ha így lenne, a szarvas, - mint faj - 4 éven belül egyszerűen eltűnne a Föld színéről, mivel egyszerűen a természet törvénye nem az, hogy egész évben az – erősebb sz … -ik – törvénye uralja az életet. Szaporodási időszakban – szarvasbőgéskor – kb. 3-5 hétig működik az erőfitogtatás, de akkor sem olyan szinten, hogy az erősebb bika elpusztítsa ellenfelét. Bőven elég néha, ha csak bőg egyet, és megvillantja az agancsát. A cél az, hogy megvédje háremét, és nem az, hogy fizikailag elpusztítsa ellenfelét.
Ezért természetes az, hogy az ígéretes fiatal bikák is villogtatják, próbálgatják erejüket, de esze ágában sincs az idősebb bikának elpusztítani őket. Egyszerűen ez nagyon ritkán, kivételes esetben fordul elő, nem ez a természet célja. Persze előfordulnak nagyon ritkán halálos sebek, vagy néha-néha összeakad egy-egy bika a küzdelem során, de ezek az esetek inkább kuriózumok, és általában írnak róla a vadászújságok. Tehát egy éven belül a bikák élete egy másfél hónapig a szaporodásról szól az év 1 /12 –ed része, azaz az év 8,33 %-a, nem több! Ez a természet rendje! Kiválasztódnak a legjobb bikák, ennyi történik.
Ez azt jelenti, hogy a bikák között korlátozott verseny van minden évben, az év egy – másfél hónapjában, és akkor sem öldöklő versenyről szól a történet.
A konferencián szóba került, hogy az erősebb sz ….. –ik, a többiek el fognak bukni.
Eszembe ötlött, hogy manapság szerintem nagyon kevesen forgatnak a kezükben Max Webert. Van egy könyve, ami könnyű nyári olvasmány helyett érdemes lenne jobban tanulmányozni. A könyve címe: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Max Weber: Die protestantische Ethik und der Geist der Kapitalismus)
Mindez egy élelmiszeriparról szóló konferencián hangzik el egy olyan időszakban, amelyben minden erőforrásra szükség lenne, ha meg akarjuk újítani az élelmiszergazdaságot. Ezt a kapitalizmus felfogást már hallottam történelem órán, amikor azt tanultuk, hogy hogyan is ment az eredeti tőkefelhalmozás Angliában az 1600-as évek közepétől. Az eredeti tőkefelhalmozás polarizálta a társadalmat Angliában az 1600-as években.- Abban a korban volt ez divat. Most 2023-at írunk, pár száz év eltelt, a XXI. századi problémákat akarjuk megoldani az 1600-as évek béli gondolkodással?? - Economic Expansion and a Polarizing Society in Early Modern England, 1560-1640 -
A mai kapitalizmus az egymásra utaltságra épül, arra, hogy értékláncok versenyeznek azért, hogy egy-egy körzetet el tudjanak látni. Ez közelebb áll az egymásra utaltsághoz, mint ahhoz, hogy egy-egy értéklánc dominánssá válik a lokalitásban. A kormányok általában aktívan beleszólnak abba, hogy egy-egy nagy szereplő ne vigye el a lokalitás lehetőségeit. Government strategy to regenerate high streets.
Ez számomra azt jelenti, hogy nem értjük, hogy milyen kapitalizmusban élünk, és azt sem értjük, hogy a körülöttünk lévő országokban milyen kapitalizmuselméletek honosodtak meg, és azok hogyan fordultak le a napi gyakorlatra.
Beszélnünk kellene arról, hogy milyen kapitalizmus felfogásra akarjuk ráépíteni életünket, mert - ahogy kinéz -, mindenki mást ért e fogalom jelentése alatt.
Sokak számára a mostani korban a kapitalizmus a szabad tőkepiacokat jelenti, mások számára a szabad vállalkozások rendszerét profitmotívummal. Sokak számára a kapitalizmus a szabad pénz teremtést jelenti – szabad cash- flow –. Nyugaton az egyes országokban élők számára természetes az, hogy a tőketulajdonosnak, és munkaerő tulajdonosnak is teljesen tiszta a kapitalizmus tudata, és teljesen tisztában azzal, hogy ebből a kapitalizmus tudatból milyen szerepet játszik éppen az adott időszakban. Ez leképez egyfajta egyensúlyt.
A vezető bankár azt mondta, hogy olyan cégeket nem lehet majd finanszírozni, amelyeknek nincs „track recordja” – gazdasági múltja –. Továbbá azt is mondta, hogy valamilyen szerepet majd kapnia kell a bankoknak az EU-s vissza nem térítendő támogatások elosztásában.
A 80-as évek közepére a hazai élelmiszergazdaság azért volt világszínvonalú, mert 30- 50 km-es lokális körzetekben képes volt integrálni a teljes diverz élelmiszeripari végtermék előállítást. Egyszerűen mindenből volt egy kicsi, közepes, vagy nagy, amit a körzet elbírt. Így a lokális körzetekben lévő előállító üzemek részleges versenyt folytattak a piacon, és megvoltak a piacra lépési szintek. Ezt az államkapitalista felfogást követi ma Kína. Ott van privát, és vegyes – állami + privát – tulajdonlás, és ezek a cégek versenyeznek az ellenőrzött belpiacon.
Ez a gondolkodásmód nagyban hasonlít az olasz, vagy pl. a Bajor, vagy NRW- ben meghonosodott rendszerre, amely a lokalitásban – járások - fellelhető potenciálokat fogja össze, innen indulnak országos (NRW) szintre, ott megerősödve hódítja meg a szövetségi piacot (Bundesrepublik Deutschland). Mindezek után a rendszer exportképesé válik. Ezek a lokális szerveződések pont annyira erősek, hogy érdemes legyen tartani akár egy db tehenet is, vagy akár érdemes legyen fenntartani egy sor szőlőt, borászat nélkül!
A bankár cégekről beszél, hogy azoknak a cégeknek fog hitelt nyújtani, amelyek vissza tudják majd fizetni a hitelt. Arról nem mesél, hogy a bank hogyan tudja támogatni majd egy esetleges integrációt, erre az ötlet az, hogy országosan ki kell alakítani 4-5 termékpályát, amelyek prosperitást fognak hozni az „élelmiszeriparnak”.
Ha ki lesz alakítva a négy-öt termékpálya, az azt fogja jelenteni, hogy lesz pár cég, amelyik a regionális telephelyein keresztül szervezni fogja a komplex integrációt országosan. Ezek elérhetik a lokális, vagy regionális multivá is szerveződési szintet, eléggé gyorsan. A kérdés az, hogy az ezekre épülő feldolgozó kapacitások is lokális szinten jelentősek lesznek, vagy egyszerűen lesz egy csúcs feldolgozó, amely végterméket bocsájt ki? Ha igen, akkor ez egy amolyan amerikai stílusú fejlődési utat jelentene.
Amerikában a „KATÜ-kre” épülő –integrált rendszerek - épültek ki. Pl. van egy komplex csak kukoricát termelő monokultúrás övezet, amelyre egy kukorica feldolgozó épült, pl. keményítőt, izocukrot, meg alkoholt állítanak elő. Az itt előállított izocukrot, és alkoholt veszi alapanyagnak az élelmiszeripar a gyártáshoz. Így szállítják erről a gyártási körzetről mindenfelé, mivel ezeket az alapanyagokat nagyon sokféle élelmiszer gyártásához fel lehet használni. A körzet nem termel mást, csak kukoricát, és előállítja belőle az élelmiszeripari intermediert: izocukrot, meg alkoholt. A baj akkor van, ha beüt a gikszer – pl egy aszályos időszak a kukorica övezetben -, vagy elszállnak az input költségek, és megváltozik a profittermelés karakterisztikája, akkor drága lesz izocukrot, meg alkoholt gyártani.
Ebből egy furcsa kapitalizmus felfogás képe bontakozik ki előttünk. Nézzük kicsit a mélyére.
Nézzük egy olyan termékpályát, ami már megvan, és eléggé nagy ahhoz, hogy vizsgálni lehessen. Vegyük bele a képletbe az EU-t is, mint világrégiós piacot.
Legyen ez a sertéstenyésztés.
Legyen például egy sertéstenyésztő integráció az országban, amely egy másfél millió sertés tenyésztését integrálja. A tenyésztett állományt központi telephelyén levágja. A húsból saját telephelyein végterméket állít elő belpiacra, vagy exportra. A kérdés az, hogy ez az integráció hogyan, és milyen jellegű integrációkkal, vagy komplex potenciálokkal kerül versenybe, ha pl. alapanyag előállításról van szó? Mit takar ez a piaci potenciál, és piaci pozíció az EU belpiacán, vagy mit takar ez az integrált rendszer egyes értékesítési csatornákban, ha az exportképességet veszem górcső alá?
Ezek nagyon komoly kérdések, amelyeket vizsgálni kell, ezekre a kérdésekre nagyon jó válaszokat kell adni úgy, hogy a teljes EU-s piac mozgásban van.
Az EU-ban teljesen természetes módon támogatják az élelmiszergazdasági innovációkat, legyen az termék innováció, vagy komplex technológiai innováció, nincs megkötés, hogy ez most mekkora cég legyen. Az innováció érkezhet bárhonnan! A cél általában az, hogy a lehető leggyorsabban elkezdje termelni a pénzt – bocsánat, profitot-.
Egyszerűen olyan rendszert hoznak létre, amelyben részt akar venni az, aki az innovációt csinálja, mert megéri neki, és olyan fejlesztési környezetet, és életstílust kap, amelyet érdemes végigélni egy darabig.
Itthon jelenleg az élelmiszergazdaságba a belépési küszöb nagyon magas, főleg egy fiatalnak. Egyszerűen nem tudod azt megcsinálni, hogy pl. tartasz két tehenet, vagy tartasz öt birkát, csak hogy lenyírják a füvet. A gazdasági környezet teljesen alkalmatlan arra, hogy ezt meg tudd tenni, pedig igény lenne rá, nem kicsi!
Persze vannak példák az országban, hogy létezik ez, de ami a lényeg: nincs rendszerbe foglalva ez a dolog! Nincs komolyan megszervezve egy ilyen lehetőségnek a háttere.
Ez megvolt a rendszerváltás előtt, a legjobb példa rá a Pápai Húskombinát alapanyag ellátása. A hízók nagy részét háztájiban állították elő, a tenyésztést a háztáji agronómus támogatta.
A teljes tenyésztést a helyi TSZ, és a húskombinát közösen szervezte meg. A háztájiban a tenyésztő felnevelte az anyakocákat, és a szaporulatot, a TSZ-től megkapta az állatorvos, és a háztáji agronómus támogatását, a táp mellett. Ha a hízó elérte a vágósúlyt, a húskombinát tervszerűen átvette feldolgozásra. Kezdődött a következő kör. Ez a rendszer a rendszerváltással megszűnt, helyette jöttek a horizontális- vertikális integrációk, néhol sikerrel.
Diszkrecionális jövedelem az az a jövedelem, amit a kereső minden költségének kifizetése után szabadon elkölthet belátása szerint. Magyarország EU-s mércével mérve szegény ország, ahol a népesség 80 %-a az EU-s szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a hazai népesség limitáltan, vagy alig rendelkezik szabadon elkölthető – diszkrecionális jövedelemmel -. Ebben inkább Indiához vagyunk közelebb, mint Észak-Rajna Vesztfáliához sajnos…
......... ...... ......
Az előző cikkben foglalkoztam azzal, hogy Éder Tamás azt mondta, hogy középtávon akár meg is szűnhet az élelmiszergazdaság hazánkban. Nálam a középtáv 5 év időtartamot jelent.
Nem gondolom, hogy 5 éven belül meg fog szűnni a hazai élelmiszergazdaság… Nagyon nagy a gond, ha már erről kell beszélni! Hogy ez bekövetkezzen, meg kell előzni!
Alapanyagot mindig érdemes lesz termelni, a kérdés az, hogy lesznek-e lokális diverz, élelmiszergazdasági rendszereink? Erre meg nagyon nagy szükség lesz, ha azt akarjuk, hogy a vidéki körzetek élhetőek maradjanak az elkövetkezendő 10 évben!
Olyan egymásra épülő élelmiszergazdasági rendszerek kellenek, amelyek képesek a lokalitást a lokalitásból származó diverz, élelmiszeripari végtermékkel ellátni. A kérdés ez lesz. Olyan rendszer kell, ahol, ha egy 13 éves gyerek gondol egyet, hogy milyen jó lenne tartani egy darab tehenet, azt meg tudja tenni, és legyen olyan gazdasági környezet körülötte, hogy be tudja bizonyítani azt, hogy ez neki megérni!
Németországban ez természetes, hogy ezt meg lehet tenni. Ehhez meg olyan lokális szerveződések kellenének, melyek képesek, és tudják támogatni azt, hogy egy 13 éves gyermek tartani akar egy tehenet. Direkt nem írtam TSZ-t….
Innen kellene kezdeni a közös gondolkozást. Hogy erre a gondolkodásmódra hogyan épül el a lokális, mindenki számára megfizethető élelmiszertermelés? Ennek a megtervezésébe meg be kell vonni a helyi közösségeket, és a mérnök társadalmat is, ez nem szimpla közgazdasági kérdés.
/Ha egy család fenntart magának egy 40 m2-es kiskertet, az ugye 0 STE – Sztenderd Termelési Érték – de a család simán lehozhat róla 250 kg – 300 kg diverz zöldséget, amivel biztosítja a család egészséges táplálkozását./
Egy régi – rendszerváltás előtti TSZ az termelő szövetkezetnek indult.
Az Európai Unió ajánlásai szerint 5 fő már alapíthat szövetkezetet, a szövetkezés célja nem csak termelő tevékenység lehet, hanem pl. értékesítési, beszerzési, szövetkezet, nagyon nincs megkötés, hogy mire alapítnak szövetkezetet.
Sőt a szövetkezetek alapíthatnak másodlagos szövetkezetet, hogy üzleti céljaikat elérjék. Nálunk úgy néz ki – ha elfogadják a törvénymódosítást -, hogy elég lesz, ha három fő úgy gondolja, szövetkezetet alapít.
Ahogy látom a valóságot, érdemes lenne kidolgozni egy három fős szövetkezet, és mondjuk két- három három fős szövetkezet másodlagos szövetkezetének komplex profitmodelljét, és tesztelni működését virtuálisan például, csak azért, hogy tesztelni lehessen azt, hogy milyen lehetőségek vannak benne.
Mert szerintem van benne lehetőség, de még nem látjuk tisztán, mert senki sem számolja ki az ilyen lehetőségeket, pedig kellene.
Hogy szó ne érje a ház elejét, hogy csak beszélni, kommunikálni tudunk, leírom, hogy hogyan termesztek zöldbabot a házi kertben.
Valaha, Kenyai konzervgyári munkásságom során zöld színű ceruza babot dolgoztunk fel. Ilyen fajtájú bab megtalálható a magyar palettán is, neve Slenderette. Én ugyan harmadik éve után termesztem a magot, mert az ellátásban a fejlődés jegyében hiányosságok mutatkoztak.,
Tehát május elején a babot kis üvegházunkban 12 cm átmérőjű cserépben elvetettem. Cserepenként 2-2 szemet. Nagyon rövid idő alatt a bab kikelt, s imponálóan rövid idő alatt az üvegházi langyosság védelmében 3 levélpárig fejlődött.
Ekkor a fejlett gyökérzetű, jó kondiban lévő bab palántát kiültettem.
Párhuzamosan csemegekukoricából is készítettem palántát, s a bab közé ültettem azt is. Ugyan ez a bab bokor típusú, tehát nem fut, azonban a két növény jól megfér egymással.
46 kiültetett bokorról a mai napig leszedtem 20 kg-nyi ceruza méretű, zsenge, szálkátlan, ízletes babot.
A bab időközben elöregedett, köszönhetően az extrém melegnek, azonban a folytonos lombtrágyázának köszönhetően éppen megújul. Azaz újra rengeteg virág fejlődik rajta. A csemege kukoricát pedig mostanában törjük, s jó étvággyal fogyasztják unokáim.
Hozzá tartozik a dologhoz még, hogy a napokban kivett burgonya helyére már korábban előnevelt babot ültettem tegnap. ( Anna napon ) Így várhatólag még november elején is lesz friss zöldbabunk.
A babot számtalan módon dolgozzuk fel. Hagyományos friss fogyasztás, fagyasztóba tétel, vágott zöldbab keverve szeletelt hagymával és enyhén ecetes, enyhén sós, édeskés ( uborka felöntőlé ) lében eltéve hőkezelt savannyúság.
És még jut a babból liofilizálásra, azaz fagyasztva szárításra. A zöldbab jó rost forrás, ízletes, sokrétűen felhasználható zöldség és még cukrosoknak is ajánlott napi fogyasztása.
Egyszerű intelligensnek mondott állampolgárként írom le mondandómat. Nincsenek közgazdasági gondolataim, csupán érzések, benyomások vezérelnek.
68 éves vagyok, tehát jól benne éltem a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fénykorának mondott 1970-1990 esetleg 2000 években.
Gyermekkoromban a tejnek, sajtnak, túrónak és egyéb tejtermékeknek, sőt marhahúsnak, vágóállatnak volt belföldi kereslete, jutott exportra, és elmondható, hogy haladt a szarvasmarha tenyésztés, tejfeldolgozás a korral.
És ami a lényeg, volt alapanyag, - mármint tej -, volt vágómarha, vágóhidak, húsfeldolgozás.
Budapesten a Bartók Béla úton laktunk, nem messze egy tej feldolgozó üzemtől. Már hajnalban csörömpöltek a tejes rekeszek, ahogy ürítették a fém rekeszeket, majd feltöltötték literes tejes palackokkal és készítették elő szállításra. Még korábbról emlékem, hogy a literes tejes üveggel elbaktattam a KÖZÉRT-be, ahol 3 Ft / l áron megvehettem a tejet. Később korszerűsödött a csomagolás, már fém kupakkal lezárt literes üvegekben kaptam a pasztőrözött tejet. Egy különösen hideg télen pedig kilóra kimérve árulták a tejet.
Volt rögös túró, egy fajta natúr joghurt és kefir, de ízük nagyon jó. Volt bőven vaj és olcsón, és sokféle sajt.
-----
Felkeltette az érdeklődésedet a téma?
Vagy úgy gondolod, hogy élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén? Ha így van, írj nekünk!
Írj az Élelmiszermérnököknek!
lecsomernok@gmail.com
-----
Lehetett is sajt, mert hisz Vitnyéd-Csermajorban működött a 2010 körül 100 éves múltra visszatekintő tejipari iskola. A sok tej feldolgozóüzemet igazán képzett szakemberek működtették. Ezen iskola már az élelmiszeripar fellendítésének jegyében szűnt meg a közakarat és józan ész ellenére. Valami politikusi trükközés lehetett a háttérben, megjegyzem, a megszűnés előtt röviddel korszerűsített iskola helyébe kétes színvonalú 3 napos tanfolyamok, jobb esetben OKJ-s képzés lépett.
Itt lehetett Pálpusztait kapni, amely egy nagyon finom, érlelt büdös sajt. Messze földről jöttek helybe is vásárolni az Ilmici, Óvári stb. sajtokat.. Szerettem még a Hóvirág krémsajtot, amely kiváló alapanyag is volt a konyha részére.
A Fertődi Konzervüzem képviseletében adtunk el Répcelakra csemegeuborkát, cseresznyepaprikát a Tejüzemnek a híres kockasajtok ízesítésére. Én a C-vitaminos sajtot kedveltem. Egy-egy kör alakú csomagolás, 200 g tömeggel, dobozonként 6 cikkel a hetvenes évek végén is még 6 Ft volt. Ma kicsit gyengébb minőséget felmutatva 140 g a tömeg, legalább ötvenszeres áron.
Zacskós tej
Közben megjelent a zacskós tej és kakaó. Ki lehetett harapni a zacskó csücskét és a lyukon keresztül szívni a tejet hátra vetett fejjel. Esetleg nyomni a zacskó alsó részét. A kakaó isteni volt! Sajnos, a zacskós csomagolás nem volt mindig tökéletes, a kék színű gyűjtőládákban sokszor volt kihasadt zacskó, és a többi zacskó akkor úszott a kakaóban.
Megjelent a Túró Rudi és mire gyermekeink születtek már volt vaníliás, mazsolás krémtúró.
Gyermekes anyáknak járt még napi fél liter emelt zsírtartalmú, minőségi zacskós tej. Ugye, milyen romlott volt a szoci?
Még gyermekeim megkóstolhatták a Gervais nevezetű krémtúrót, ahol a dobozka alján meggy, sárgabarack, szamócalekvár volt, amire töltötték a krémes, zsíros túrót. Mintha mascarpone minőség lett volna. Még márványsajtot is vehettem itthon a KÖZÉRT-ben, - tudják az a kékes színű erekkel átszőtt sajt-. Nekem ízlett, ahogy a parenyica is. Vágyam, hogy egyszer a kemény, óriási kerek svájci sajtot megkóstolhassam.
Mert hát a sajtgyártás nagyon ősi tartósítási módja a tejnek.
Csak érdekesség képen említem, hogy kenyai tartózkodásunk ideje alatt volt szerencsénk ilyen-olyan ügyben Nairobi környékén ügyeket intézni. Látom ám, hogy az utak szélein állnak a 25 literes alumínium kannák. A tűző napon! Kedves ismerősömet a Tejipari cégtől, - amúgy angol származású úriember -, kérdezem, hogy mit tesznek a kannába, hogy a tej ne romoljon meg, amig begyűjtésre kerül. Semmit! Volt a válasz, a tehenek valódi, jól karban tartott legelőn eszik a valódi füvet egyéb réti növényekkel, mint zsálya, kakukkfű. Ezek aztán elvégzik az átmeneti tartósítást. Tehát a legeltetésnek óriási a haszna. Ahogy ezt Svájcban is teszik.
Mellesleg volt egy év, amikor kimaradt az igazi esős évszak, s tejet a lecsökkent tehén állomány miatt ( szárazság) limitált mennyiségben adták. De mivel alapvető népélelmezési cikknek számított a kukoricaliszt és dara mellett, árát még így sem emelték. Olyan volt, mint egy szocio-diktatúra.
A marha trágyázza a legelőt, a nyelve karban tarja a gyepet. Olyan üzemben dolgoztam Kenyában, amely zöldbabot dolgozott fel, konzervált. A közeli farmon termeltek nagy mennyiségben zöldbabot. Ugyanazon a területen, évi 3 vetéssel. Két ciklus között a föld pihent egy hónapot, de száraz marhatrágya porral javították fel és készítették elő a következő vetéshez. A dolog működött! Azóta hiszem el, hogy a marhatrágya a trágyák királya, s nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban.
1973-ban Franciaországban ismerkedtem meg a Camambert típusú sajttal, amikor a Dijon-i Youth Hostelben ebéd után desszertként felszolgálták. Aztán nagyon rövid idő alatt már itthon is lehetett kapni, ami azt jelenti, hogy a szakma, szélesebb értelemben az egész élelmiszeripari feldolgozás haladt a korral, rendkívül innovatív volt!
No, de honnan a tehén, honnan a tej? Kérdezhetné az egyszerű ember. Hát a TSZ-ek, Állami Gazdaságok majd mindegyikében volt tehenészet. A Fertődi ÁG-ban, ahol Konzervüzem vezetőként ténykedtem, három telep is volt. A növendék borjúktól kezdve a tejelő teheneken át a hízó marháig.
Föltételezem, hogy a marhahús, borjú nagy része exportra ment, ahogy a sajtfélék is kapósak voltak a világban. A gulyást marha húsból készítették a konyhák és házi asszonyok, nem holmi hamis gulyásokat készítettek. Az akkori szakácskönyvek sok-sok oldalon keresztül írták le a kiváló marhahús alapú ételeket.
Az utcai plakátokon rendre reklámozták a tejtermékeket.
Egy pohár tej, tiszta fej
A legendás "tehéntúró"
Megjegyzem, ma mindkét húsfajta nagyon drága, pedig a diétánk része kellene, hogy legyen.
A mi kis városunkban két út is volt a falú két végén, ahol reggelente hajtották a teheneket a legelőre. Este aztán vissza. Majd minden falú határában állott a franchise rendszerben épülő tej átvevő állomás, ahol ceruzával, néha tollal felírták a kiskönyvbe a bevitt tej mennyiséget.
Mára hírmondója maradt a kis tej átvevőknek, ahogy a valahai csorda hajtó utak is megszűntek, velük a kapcsolódó legelők is.
Tehát meg van a vaj. A háztáji és a virágzó szövetkezetek adták a tej zömét.
Ma is van tehén a kisvároskánkhoz közeli tejtermelő gazdaságban. Például a Fertőd közelségében működő kis tehenészetben, ahol cca. 50-60 tejelő tehenet tartanak. Részben eladják tejüket a kapuvári feldolgozónak, részben a háznál működő tej-automatában értékesítenek. Van saját földjük, amin megtermelik a takarmány egy részét.
A tej rendkívül finom, ízletes. Nagyon sokan vásárolnak 10-20 litereket, hogy otthon dolgozzák fel tejjé, túróvá, néha sajttá. Már én is próbálkoztam.
De…. hiába a friss gondolkodás, hogyha tej-automata levezeti a tej egy részét, jobb áron, mint a felvásárló, hiába van korszerű fejő gépük, de nincs egy perc szabad idejük sem! Önkéntes robotra adták fejüket, s a rendszeres különféle típusú ellenőrzések, vizsgálatok el is viszik a jó létüket. Marad a küszködés!
Pedig ennyi állatot tartani, korszerűen táplálni őket, gondozni őket szeretettel, nem kis munka. Néha, amikor ott járok, azt gondolom, hogy csak egy napra cserélhetnének a sokat beszélő politikusokkal. Minap elolvastam egy régi újságból kivágott cikket, még 1992-ből, a kenyai Nation-ból, ahol a kenyai kistermelőknek adott részletes etetési tanácsokat a cikk. Kitérve a számtalan táplálkozással összefüggő betegségre. Hát, azt hiszem, azokat ismerni, kivédeni, az a tudomány.
Mert a tejet lehet importálni. Ahogy ezt meg is teszi számtalan tej feldolgozó. Valahogy produktívabbak az északi tájakon tejelő tehenek. -A hűvöset kedveli a marha inkább- Számtalan EU ország a tervezett feleslegét nagyon kedvező áron értékesíti, amire zömében magyar kereskedők csapnak le. Aztán itthon megjelenik a külföldi tej, és tejtermék. Már igazi hungaricumnak tekintik ezt.
Aztán vannak külföldi feldolgozók, akik magyar tejből állítanak elő kiváló minőségű sajtot, természetesen kizárólag exportra.
Akkoriban, a szoci jeles időszakában közel 2 millió szarvasmarha jelentette a hazai állományt.
2022-ra az összes szarvasmarha állomány csökkenő tendenciával alig múlja felül a 900.000 darabot.
Tehát hasonlóan a sertés állomány drasztikus csökkenéséhez a szarvasmarha állomány és ezen belül a tejelő állomány száma is csökken. Ezt némileg kompenzálja a tejtermelés tehenenkénti számának növekedése.
Az 1990-es évekig a fajtaváltás egyrészt még nem fejeződött be, másrészt szakmai körökben vitatták annak helyességét, irányát. Sokan a világpiacon vágómarhaként keresett és jól értékesíthető, de laktációként átlagosan csak mintegy 2500–3000 liter tejtermelésű magyartarka ilyen mértékű visszaszorításával nem értettek egyet (Ugyanis a holstein-fríz hústermelésének mennyisége és minősége elmarad a magyartarka mellett).
A fajtacsere eredményeként az egy tehénre jutó tejtermelés az 1970-es évek első felétől az 1980-as évek végére megkétszereződött 2300–2500 literről 4600–4800 literre emelkedett. Az ország tejtermelése a tehénállomány fokozatos csökkenése ellenére is, ez idő alatt 1,8 milliárd literről közel 2,8 milliárd literre, csaknem 55%-kal nőtt.
A vágómarha-termelés, amely az 1970-es években 300 ezer tonna körül volt, az 1980-as évek közepére meghaladta a 350 ezer tonnát, ez azonban a magyartarka fajtájú állomány fokozatos kivágására vezethető vissza.
A rendszerváltást követően az ország szarvasmarha állománya rohamosan fogyott, 1990-ben még csak 11%-kal, 1993-ban már 45%-kal és 1995-ben közel 50%-kal volt kevesebb az év végi szarvasmarha-állomány az 1985. évinél. A nagyarányú állomány-visszaesést elsődlegesen a rendszerváltás utáni agrárpolitika okozta. Az 1990–1991-ben jelentkező tejértékesítési gondok miatt – annak ellenére, hogy az állománycsökkenés kezdett aggasztóvá válni – a kormányzat intézkedéseket hozott a tehénkivágások dotálására, amelynek eredményeként a tehénállomány két év alatt több mint 110 ezerrel, 30%-ot meghaladó mértékben csökkent.
Fiam haza látogatott Svájc-Franciaországból. Csorog a nyálam, ahogy hallgatom a családot a sajtokról beszélni. Kis apró sajtműhelyektől eltekintve a multik sajt választéka elég szegényes. Nem biztos, hogy ők tehetnek erről. Sem fizetőképes kereslet nincs a sajtra, sem sajt kultúránk nincs.
Pedig lehetnénk tejjel sajttal folyó Kánaán. Újra meg kellene próbálni.
Igen, tudom, sokféle dolgot kellene átgondolni.
Szeretném megérni, hogy elérhető árú sajt válogatást vihessek ajándékba. Hogy alkalomhoz illő, sőt talán hangulathoz illő sajttal kényeztessem reggel, este ízlelő bimbóimat.
Hogy a vajas, (nem margarinos) zsemlébe tehessek jóféle sajtot. Hogy a spagettire igazi kemény sajtból reszelhessek.
Idáig jutottam álmomban, amikor egy gonosz kis ördög előugrott, s mindent elrontott.
" Multi-stakeholder collaboration is an important process that can serve as a tool and strategy to solve complex issues and problems such as transforming national food systems towards more sustainable outcomes.
This guide aims to support stakeholders working at all levels of the food system in the implementation of actions to transform their food systems. Centered on 5 building blocks underpinning successful multi-stakeholder collaboration for food systems transformation, the guide uses these constructions to illustrate ingredients of the process and show the interconnectedness of the steps needed to be successful. The guide also contains two annexes with a list of tools, and assessment questions. Annex 1 highlights a range of tools to support facilitators and participants with deeper guidance on a specific topic. Annex 2 contains a checklist of questions, customized to the content provided under each Building Block, and serves as an ongoing monitoring tool that can be used alongside the recommendations provided."
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy város. Abban a városban volt egy vendéglátóipari egység, ami egy nagyon szépen működő országos lefedettséggel rendelkező hálózatnak volt a nem kiemelt tagja. Az egységeket a regionális központotokból látták el félkész termékekkel.
E helyen történik e mese. Gondolkoztak nagyon a messzi városban, hogy hogyan is lehetne nagyobb rálátásuk arra, hogy mi is történik az egyes üzletekben. Volt egy szépen kidolgozott informatikával támogatott rendszerük arra, amivel látták nagy vonalakban a napi működést. Főleg a működés pénzügyi részére koncentráltak a rendszerrel, és szépen működött is a téma.
Egyszer aztán jött egy új vezető a központba, aki kitalálta azt, hogy az adott egységekben csökkenteni kell a veszteséget. Ezt úgy képzelte el a vezető, hogy minden egységben meg kell figyelni a pultot, a konyhát, mivel ott dől el az, hogy akkor mennyi is a veszteség.
Érdekes megközelítés. Persze mindennek lehet eredményessége, a kérdés az, ebben a megközelítésben van-e ráció. Nekem egy vicc jut eszembe erről a megközelítésről.
Szása a ládagyárból minden nap hazavisz egy darabot, hogy otthon összerakjon egy ládát, amire a csöves TV-t teszi, hogy Másával nézhessék az esti műsört. A baj az volt, hogy mindig teherautót sikerült összehegeszteni belőle, arra meg nem lehetett ráhelyezni aTV-t. Volt benne ráció, csak másképp, na.
Őrhalom, 1978 
