Errefelé játszódik a történetünk

Die Toten Hosen // Feiern im Regen (Offizielles Musikvideo)

Nézegettem a képeket a fortepanon, kerestem egy jó képet ehhez a történethez, ami most következik. Találtam is egy nagyon jó képet Urbán Tamástól, íme:

Ugorjunk kb. 40 évet, és lássuk a következő képet, Mark König lőtte, Németországban:

Nagyon nem változtak az ízlések ez idő alatt, lássuk be. Jó társaság, szuper natúrszelet, meg rántott hús, krumpli, finom bor, és egy jó zsemle, nem kell más, tökéletes ez így.

De miért is jutott ez eszembe ez a történet?

Már elhagytuk Passaut az autópályán, mentünk az NSZK-ba /Német Szövetségi Köztársaság, vagy Nyugat- Németország/, és beszélgettünk utazás közben. Vittek nyaralni kicsit a nyári szünetben. Arról beszélgettünk utazás közben, hogy már az NSZK-ban vagyunk, és lassan megállunk enni, és hogy mit is fogunk rendelni az étteremben. Ekkor mondta azt a későbbi mentorom, hogy igaz, hogy az NSZK-ban vagyunk, de fontosabb az, hogy nemrég léptük át a német – osztrák határt Passaunál, Bajorországban, megyünk tovább észak- nyugat felé az A3-as autópályán, a következő állam Hessen lesz, és csak utána érjük el Észak- Rajna- Vesztfália határát. / NRW/.

Nagyon furcsa volt, gyerekként, hogy akkor most hogyan is van ez a dolog. Az NSZK most akkor hogyan NSZK, és akkor most miért is fontosabb az, hogy van ilyen, hogy Bajorország, meg Hessen, meg NRW.

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Elkezdett érdekelni a téma. Elkezdett érdekelni az is, pl. hogy ki volt Christoph Amberger, Elsbeth Tucher, vagy hogy hova mentek a Gorch Fock vitorlással. később Bettina von Arnim, Annette von Droste-Hülshoff, Balthasar Neuman, Clara Schumann életrajza is fontos lett.

Így kezdődött. Az elkövetkezendő pár évtizedben volt alkalmunk sokat beszélgetni ezekről a témákról is sokat. Csapjuk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

/Kérdezhetnéd, hogy miért. Egyszerűen tudni akartam gyerekként, hogy mi is ez meg ez, mert a hajóval találkoztunk néhányszor többek között. : ) : )/ 

Hogy hogyan jön ide a fenti történet?

A Covid-19 pandémia több mint egy éve keseríti az életünket

Emberek halnak meg, cégek, gazdaságok omlanak össze, mindenki tanakodik, hogy mi lesz, meg hogyan lesz, ha vége lesz a járványnak.

Többek között az MNB – Magyar Nemzeti Bank- is felhívja a figyelmet arra, hogy kellene egy mesterterv, amibe az újraindítás utáni gazdasági viszonyokról kellene hogy képet kapjunk.

Matolcsy György is megszólalt az újraindításról

Idézet a cikkből:

„Miért ne gondolkodhatnánk arról már most az ország újrazárásának időpontjában, hogy miképpen érdemes jól elkapni a gazdasági újraindítás lépéseit, és nem egyszerűen csak kinyitni azt, amit időlegesen bezártunk? – teszi fel a kérdést a jegybankelnök a Novekedes.hu portálon megjelent blogbejegyzésében.”

Elolvastam a cikket, meg az MNB Versenyképességi Programját, meg szembe jött velem ez is pl: What we must do to rebuild,

meg ez is: - World Economic Forum-  Coronavirus and capitalism: How will the virus change the way the world works?

Idézet:

„A killer virus has exposed major weaknesses within Western capitalist economies. Now that governments are on a war footing, we have an opportunity to fix the system. If we don’t, we will stand no chance against the third major crisis – an increasingly uninhabitable planet – and all the smaller crises that will come with it in the years and decades ahead.”

Na, ekkor döntöttem el, hogy cikket fogok írni, márpedig egy sikertörténetről, ami Frankfurtban kezdődött.  

1948, Kreditanstalt für Wiederaufbau - KfW

1948, Az NSZK megalapítása még csak tervben van, de 1948. november 18.-án a németek elkezdenek történelmet írni, mert megalapították a KfW-t.

Mi az a KfW?

A rövidítés azt jelenti, amit a címben leírtam, szó szerinti fordításban: Hitelintézet az Újra Továbbépítéshez – wieder: újra, már megint, ismét, auf: tovább, bau: építeni- az újra tovább építés az egy kicsit más jelentéstartalommal bír, mint az újjáépítés. Az egyik egy folyamatot fejez ki, a másik azt, hogy ezt be lett fejezve. A kérdés az, hogy a Németek hogyan értették ezt, mert roppantul nem mindegy!

Igen, a KfW-t arra hozták létre, hogy menedzselje az ERP-t, European Recovery Program –ERP – a magyar szlengben – pl. 8. oszt. történelemkönyv-nem vagyok hajlandó belinkelni- „Marshall segély” néven fut ez a történelmi tett.

Pedig a becsületes neve ERP – European Recovery Program –European: Európai – Recovery: felépülés, visszaszerzés, gyógyulás, visszanyerés – program: program – Tehát: ha szó szerint fordítom: Európa Felépülésének Terve a becsületes neve, a nyugati szlengben a Marshall Terv néven ismeri mindenki.

Hogy miért lett az ERP-ből Marshall terv? 

1947 Június 5.-én George C. Marshall Amerikai külügyminiszter hirdette meg Európa Újjáépítésének Tervét a Harvardon tartott beszédében. Az, hogy milyen volt az élet a háború befejezése után a nyugati megszállási zónákban, és hogy milyen volt az élelmiszerellátás, arról írtam már - az 1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? c. bejegyzésemben, ahol idéztem /ZeitZeugenBörse Mülheim an der Ruhr - Horst Rübenkamp/ - Nahrung vor, während und nach dem Krieg - cikkét.

Idézet tőle:
„Doch im April 1945 mussten wir vor der vorrückenden russischen Armee flüchten. Ab da lernten wir zu hungern. Wir bettelten und stahlen unterwegs alles, was genießbar war. Das Wort stehlen war tabu, es hieß „organisieren“. Von Anfang Mai 1945 bis Anfang Oktober hatten wir bei einem Bauern in der Oberpfalz Unterschlupf gefunden – zwei Jungs, mein Freund und ich. An eine Rückkehr nach Mülheim war zu dieser Zeit nicht zu denken. Ich half dort in der Landwirtschaft, so gut wie man mit 13 Jahren helfen kann. Ich hatte ein Bett und ausreichend zu essen.”
Kemény idők voltak, az biztos.

Nézzük a kronológiát:

• 1945. május 8.-án véget ér a Második világháború.
• A megszállt birodalmat a szövetséges hatalmak megszállási zónákra osztják
• 1945 Augusztus 31.-én Konrad Adenauer belép a CDP-be /Christlich Demokratischen Partei/ (CDP) . A CDP a CDU regionális pártja volt NRW-ben. 
• 1947 Június 5.-én George C. Marshall beszédet mond a Harvardon, ahol meghirdeti Európa Felépülésének Tervét – ERP- Marshall tervet
• 1948. Június 20.-án Ludwig Erhard bevezeti a Német márkát – Deutsche Mark DM -
• 1949. május 24.-én formailag megalakul a Német Szövetségi Köztársaság a GG Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland elfogadásával. A bizottságnak, amely a GG-t megalkotta, Adenauer volt az elnöke, Ő lett az NSZK első kancellárja.  

Ahogy a fentiekből is látjuk, hogy NRW, Észak-Rajna- Vesztfália, Düsseldorf környéke a történelem színpadára lép.
1945 – 1949 –es időszak nagyon mozgalmas volt, senki nem tudta, hogy mi lesz. Amikor eldőlt, hogy Amerika pénzügyi segítséget fog adni Európának, az nem volt kőbe vésve, hogy a németek is kapnak ebből pénzügyi segítségből, nagyon nem. Az amerikaiakat sikerül meggyőzni, hogy nem kell egy anarchiába süllyedő hatalom Európában, így kap a ERP- ből. A teljes ERP összege 1948- 1953 között 13, milliárd dollár volt, ennek az összegnek a 10,16 %-t kapta meg az NSZK, ami 1,412 milliárd dollárt tett ki 1948 – 1953 között.

Ennyi történeti bevezető után, térjünk rá ara, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdeni az országban, csak felsorolás szinten pár aspektus:

1. Az ország porig rombolva, az ipari körzetek, pl. a Ruhr-vidéki gyárak eltűntek a bombázások alatt.
2. Nincs munkaerő, a férfiak még hadifogságban
3. A teljes infrastruktúra romokban, legyen az út, vízvezeték, lakás, középület
4. Megszállási zónák vannak, az államot a nulláról kell felépíteni
5. Kevés az élelem, éheznek a túlélők, az élelmiszergazdasági infrastruktúra romokban

Még lehetne sorolni, hogy hogyan nézett ki pl. NRW közvetlenül a háború után, nem teszem.

1949-ben deklarálták a döntést, mely bele is került az NSZK alaptörvényébe, - GG –  Artikel 20: (1) Die Bundesrepublik Deutschland ist ein demokratischer und sozialer Bundesstaat.

 A szövetséget alkotó államoknak vannak saját hagyományai, minden államnak saját kormánya, saját törvényei

Az államok jogokat, és kötelezettségeket adnak át szövetségi szintre – szövetségi kormány -, melyet szabályozni kell, annak érdekében, hogy fel tudjon állni az új államalakulat.

Felsorolás szinten, pár aspektus, amit figyelembe kellett venni:

• Nagyon erős állami hagyomány, és autonómia
• Nagyon erős helyi, járási autonómia
• Nagyon erős tradíciók.
• Olyan gazdasági rendszer kell, amiben az ember kiteljesedhet, mert érdemes benne részt venni, bármilyen szinten.

Amikor a tradíciókról beszélek, akkor arról van szó, hogy a bajor paraszt az bajor paraszt akart lenni a háború utáni NSZK-ban, és nem akart gyári munkásként dolgozni. Vagy például NRW-ben évszázados a kruppiánus tradíció, vagy pl a bajor, vagy német sörfőző tisztasági törvény tisztelete, és betartása. Több nagyon egymástól távol álló dolog, de mégsem. Ebben a történelmi pillanatban olyan gazdasági szerkezetet kellett kidolgozni, ahol minden hagyománynak helye van, és nem esik bele a történelmi fekete lyukba.

A németség nagyon komoly gazdaságtudományi hagyománnyal is rendelkezik, pl Silvio Gesell, munkássága eléggé komoly hatást gyakorolt a gazdaságpolitikára a XXI. század elején /könyve: A természetes gazdasági rend/ 

Konrad Adenauer vezetésével, Ludwig Erhardnak, és még sokan másoknak – olyan gazdasági rendszert kellett kidolgozni, amivel sikerre vihető egy ország hosszú távon, egy élhető országot kellett életre hívni.

Nem utolsó sorban vissza kellett adni a jövőbe vetett hitet, és reményt.

A gazdaságpolitikai válasz: Szociális piacgazdaság – Soziale Marktwirtschaft -

A fenti linken eléggé komolyan leírják, hogy milyen is a szociális piacgazdaság. Egy mondatban összefoglalva: Egymást támogató gazdasági élet, minden szinten, erős állami támogatással állami, és szövetségi szinten. 

A kérdés az, hogy hogyan érték el azt, hogy mindenki részt akarjon venni a gazdasági életben?

Amikor megalapították a Hitelintézetet az Újra Továbbépítéshez – KfW – 1948-ban, a Marshall terv támogatására, akkor felvázolták azt az utat, amivel azt érték el, hogy a gazdasági szereplők együttműködjenek, ne vonják ki a pénzt a gazdaságból pl.

A szabály nagyon egyszerű volt:

1. Csak gazdasági szereplő kaphatott hitelt a KfW- től.
2. Ha a gazdasági szereplő visszafizette a hitelt, akkor azt a pénzt, amit kamatokkal visszafizetett, megkaphatta egy másik gazdasági szereplő, és így tovább.

Ebből az következett, hogy olyan tudások jelentek meg a gazdasági szereplőknél, és a hitelintézetnél, ami arra ösztönözte a gazdasági szereplőket, amivel a gazdasági szereplő sikerességét támogatta a valóság.

Az egész gazdaság célja az volt, hogy a gazdasági szereplő vissza tudja fizetni a hitelt, hogy azt megkaphassa a másik szereplő. A gazdaság pörög, a pénz forog a gazdaságban, az egész társadalom abban érdekelt, hogy a gazdasági szereplők sikeresek legyenek. Ezért mit tesznek? Lehetőleg otthon vásárolnak, vagy körülnéznek szövetségi szinten. Kialakul a stabil munkával rendelkező gazdag középosztály. Mivel a középosztály költi a pénzét, így született újjá, és erősödött meg a német „mittelstand” nem csak az élelmiszergazdaságban.

A mittelstand jelentését három fogalmi környezettel lehet leírni: üzletvezetés, tulajdonosi struktúra, és gazdasági függetlenség-

Ez általában igaz lehet egy család, vagy családok által tulajdonolt cégre. Itthon a „német mittelstand” fogalmával a családi tulajdonban lévő kis, és középvállalkozásokat azonosítjuk „Németországban” tévesen.

Nagyon gyorsan, és nagyon komoly innovációkat tudnak sikerre vinni, ezt gyakorolják több mint 70 éve.

Ez volt a fő szempont az élet minden területén!

Érdekes, nekem az iskolában homlokegyenest mást tanítottak itthon. Élni, és élni hagyni, ilyen, és az erre építhető együttműködésre építő tanítások, bölcsességek valahogy nem jöttek le a tankönyvekbe a gimnáziumban.

Hogy pontosan mit is jelent a „leben und leben lassen”, arról érdemes beszélgetni egy-egy családi vállalkozás vezetőjével.

Ezzel a működésmóddal elérték azt, ami az NSZK lett, a 60-as évek végére vezető élelmiszergazdasági hatalom, diverz asztali végtermékből önellátó. 1970-es évek közepétől az NSZK vezető hatalom az élelmiszergazdasági innováció terén. Az NSZK 1990-ben egyesült a keleti tagállamokkal, és létrejött Németország -1990 - – Bunesrepublik Deutschland -

 Ha csak más aspektusát nem vizsgálom a KfW működésének, akkor már ez is elég. Ezt a sikert testesítette meg a Német Márka – Deutsch Mark – a szociális piacgazdaságot.

A végére itt a slusszpoén:

A Kreditanstalt für Wiederaufbau – KfW nem szűnt meg, a mai napig létezik, és ellátja azt a feladatot, amire tervezték. Ez azt jelenti, hogy létezik egy olyan pénzintézet szövetségi szinten, amely a 1948-ban deklarált elvek szerint nyújt hitelt a vállalkozások számára. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy ma, 73 évvel a KfW alapítása után is élő valóság, és hitelt ad az Újjá felépítéshez. Ja persze, majd elfelejtettem.

Nem létezik már az NSZK sem, és a Német Márka sem. De a KfW igen!

Leben und leben lassen!

Érdemes lenne mélyen elgondolkodni ezen a 73 éves sikertörténeten, és beszélgetni róla. 

Képek:

Mark König

Nicolas Peyrol

Érdekel a téma?

Írja a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Mielőtt belekezdünk, az elmaradhatatlan zene:

Die Toten Hosen // Alles passiert (Offizielles Musikvideo)

Autobahn - A3, Németország. nyomod a gázt, mivel időben akarsz odaérni a komphoz Calaisba. Megvetted a kompjegyet az átkelés idejére, két órával indulás előtt oda kell érned a terminálba, ha nem akarsz kétszer fizetni az átkelésért, mivel előbb érkezhetsz, de ha lekésed a kompot, új jegyet kell venned, ez a szabály. Kinézel az ablakon, épp az erlageni lehajtó mellett húzol el, vissza is veszed gázt, mivel koncentrálsz, hogy jó helyre sorolj be, mivel maradni akarsz az A3-on. Szóval Erlagen, azon gondolkozol, hogy:

„Á, már mindjárt odaérek, ez már csak pár km, nincs messze..”

Nyomod a gázt, azt veszed észre, hogy már a szendvics sem ízlik, meg már a harmadik túrórudit eszed. Már a hangos könyvet is ami ment, Jimmyre cseréled, mivel kell egy kis idegnyugtató zene.

/Aki hosszabban jár autópályán, annál van legalább egy Jimmy lemez, vagy tracklist, ez alap. Olyan, mint a langyos kávé a termoszban, vagy az elakadásjelző háromszög, mindig nálad van, és amikor kell használod is. Igen, van kedvenc Jimmy számod, de miért furcsa ez? : )/ 

Lassan haladsz, mert „stau” van, és már pisilned is kellene, mivel eltelt pár óra, és még eléggé messze vagy Würzburgtól is. Kibírod. Kiállsz a pihenőbe, van akkora szerencséd, hogy ki tudsz állni. Kicsit sorba kell állnod a WC előtt, de abszolválod a dolgot. Visszafelé battyogva a kocsihoz azon morfondírozol, hogy vajon milyen messze van az aacheni kanyar..  Innen még Calais kb. 800 km, olyan autópályán, ahol bármikor, bárhol előállhat 1- 3 órás dugó. 

Ez a kis történet jutott eszembe, amikor elkezdtem ehhez a bejegyzéshez gyűjteni az anyagot.

Szóval egy fogalmi környezet jelentéstartalmáról fogunk beszélni ebben bejegyzésben. Arról, hogy ennek a fogalomnak a jelentéstartalma hogyan változott 2010 – 2020 között. Ez 10 év időtartam, ebben az időtartamban már érdemes megvizsgálni egy fogalmi környeztet jelentéstartalmának változását.  

A fogalom, melynek jelentéstartalmának változását vizsgálni fogjuk 2010- 2020 közötti időtartamra vonatkoztatva Magyarországon, közkívánatra az:

élelmiszeripar

Amikor a lecsós haveromnak elmondtam, hogy erre készülök, hogy ezt megírom, csak mélyen a szemembe nézett, és a következőt mondta:

- Végre vazz! Ki kell ezt vesézni, mert eljött az ideje!

- Amúgy sok sikert!

/A srác most jött haza nagyon messziről, ahol a lecsós mérnöki tudományok gyakorlati megvalósításába fáradt bele 15 évig, és úgy gondolta, hogy 50 körül itthon fogja tengetni nyugdíjas éveit családjával. Mert van egy laptopja is. /

- Kösz, aranyos vagy : )

Ennyi bevezető után térjünk rá a lényegre. Miért is fontos ez a téma. A történet roppant egyszerű. Ha mindenki ugyanazt érti egy fogalmi környezeten, akkor az jó, arra vélt, vagy valós jelentéstartalomra rá lehet építeni egy elképzelést, ami vagy kiállja a valóság próbáját, vagy nem.

Nézzünk egy ilyent, mire gondolok. Amikor az ember elkezdett foglalkozni azzal komolyabban, hogy mi az a repülés a XX. század első éveiben, akkor azok nyomták a témát, akik komolyan foglalkoztak a biciklizéssel. Ők fektették le az aerodinamika elméleti, és gyakorlati alapjait. Bicikli, meg repülés? Az ám! Semmi másról nem szól a történet, csak az egyensúlyról. Aki meg bicikliket alkot, az ért az egyensúly fogalmi környezetéhez. Nem találod az egyensúlyt biciklizés közben? Eltaknyolsz. Ilyen egyszerű ez. Nem találod az egyensúlyt repülés közben? Semmi gond, lezuhansz, oszt kész.

Wright 1901 Lift Balance Design

Before they built airplanes the Wright brothers built bicycles

Pár napja egy cikk jelent meg egy gazdasági portálon: - Ezért határoztam el, hogy megírom a bejegyzést, de ízibe! - 

Most dől el a vidék sorsa, ezermilliárdok érkeznek - De mire készül a kormány?

Hollósi Dávid

Pl. ilyent mondott:

„Bizonyos szempontból történelmi pillanatnak vagyunk a szemtanúi, mert a komparatív előnyeinket valódi előnyökké akarjuk alakítani. Ennek kapcsán nem árt leszögezni, hogy amit ma befektetünk, az csak 5-10 év múlva hoz igazán eredményt.

A befektetni ráadásul komplex stratégiával kell. A fő üzenetem a piacnak most az, hogy a 21. században nincs olyan, hogy mezőgazdaság és élelmiszeripar. Élelmiszer-gazdaság van. A kettő egymástól nem elválasztható, csak egyben, szakértői alapon lehet jól kezelni. Ahhoz, hogy ez jól működjön, a lánc minden elemének a helyére kell kerülnie. „

Figyeljünk a szóhasználatára. Számára élelmiszergazdaság van, és nincs élelmiszeripar. Tehát van egy vezető bankár, aki nem hisz abban, hogy van ilyen a XX. század elején, Magyarországon, hogy élelmiszeripar.

Élelmiszeripar. Mi is tartozik a fogalmi környezetéhez?

Az internetet hívtam segítségül, hogy mondja már meg, hogy ebben a témában mit gondolunk igazságnak. Be is írtam a keresőbe:

élelmiszeripar fejlesztés 2010- 2020

Érdekel a téma?

írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Be is másolom a képet, hogy mit dobott ki a kereső, érdemes végigolvasni tételenként, hogy mit is dobott ki. Élelmiszeripar ezerrel, mindenhol, 2020-as bejegyzés is.  

  Tehát 2010 óta nem csinálunk mást, csak élelmiszeripart fejlesztünk…

2009, Éder Tamás a Csányi- birodalom első embere nyilatkozik az Indexnek, mondom 2009: A magyar élelmiszeripar nem tanulta meg, mi a verseny

Idézet:

„A probléma az, hogy a magyar élelmiszeripar teljesítménye az elmúlt húsz évben folyamatosan visszaesett.

Mi az oka ennek a húsz éve tartó visszaesésnek?

Sok oka van. Az egyik, hogy az elmúlt húsz év agrárpolitikája alapvetően mezőgazdaság-központú volt, és nem igazán foglalkozott az élelmiszeriparral. Az élelmiszeripar egy szürkületi területté vált a mindenkori kormányzati tevékenységben. A mezőgazdasági minisztérium nem igazán érezte a magáénak, a gazdasági minisztérium nagyon nem érezte magáénak. Stratégiai szintű gondolkodás az ágazatról gyakorlatilag nem volt. Persze voltak más ágazatok is, amikről nem volt stratégiai szintű gondolkodás, és mégis fejlődtek, csak az élelmiszeripar nagyon sajátos ágazat.”

Foglaljuk össze kicsit, hogy milyen kép rajzolódik ki előttünk:

• 2009, egy vezető iparági szereplő azt mondja, hogy az élelmiszeripar szürkületi terület, meg hogy az élelmiszeripar nem tanulta meg azt, hogy mi az a verseny.
• 12 évvel később, 2021 márciusában egy vezető bankár azt mondja, hogy nem hisz az élelmiszeriparban, hanem az élelmiszergazdaságban hisz, meg kellene a kockázati tőke is a történetbe.
• Az internetes kereső meg azt mondja, hogy 2021-ben élelmiszeripart fejlesztünk.

Szóval ez így eben eléggé lehangoló.

Ahogy ma itt a XXI. század elején, Európában kinéz a történet, nagyon nem beszélnek élelmiszeriparról, más fogalmi környezetben gondolkoznak. Ilyenbe például:

European Commission ---  >    Documents and Events related to the Food Systems

Food Systems- élelmiszer rendszer, szó szerinti fordításban. Ez már nem agribusiness, ez már food system:

wikipedia ezt mondja a food system fogalmáról:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

/A következő mondatban a global food system kezdődik, ezt egy másik posztban majd megbeszéljük./

A fenti fogalom meghatározás a food systemre nagyon komoly dolgokat takar, amivel érdemes lenne foglalkozni, mivel az European Commission csak ebbe a fogalmi környezetben tudja értelmezni azt, hogy mit tesz a témában, mivel food system- ről beszél.

Ebből kis szóelemzésből pár dolog kikövetkeztethető, nézzünk párat:

• Az EU nem foglalkozik élelmiszeriparral, food systemben gondolkozik
• A vezető bankár 2021-ben nem hisz abban, hogy létezne élelmiszeripar, hanem számára csak élelmiszergazdaság van, nincs más.
• A wikipedia meg azt mondja, hogy a food system fogalmába beletartozik:

- megismételm a fogalom meghatározást:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

• Ingyenes rendezvény - Portfolio Agrár Klub: Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től? /online konferencia/  – Nem élelmiszeripar, meg élelmiszergazdaság, meg food system, hanem agrárium… oda jön az óriási pénzeső….. Most dől el, hogy mi lesz a 2021- 2027 programozási időszakban, erről konferenciát is fognak rendezni.

A nyugdíjas lecsós havernak átküldtem az eddigieket, hogy olvassa el. Elolvasta, és fel is hívott a következőkkel: 

- Zsé, agrár ország már voltunk, ezt a szót nem is hallottam mostanában, gazdaságtörténet szemináriumon fordult  elő utoljára, ha jól emlékszem. Nem kellene megint agrár országnak lennünk még egyszer itt a XXI. század elején. Egyik ország sem akar az lenni, mivel ebbe a fogalmi értelmezésbe az olcsó alapanyag termelés van determinálva, és kész, nem több.  

- Amiben én hiszek a global food system, és mivel ez a szakterületem, ezért tudom értelmezni azt, hogy miről       beszél az „European Commission” amikor a food system fogalmát használja. Ez fogalmi környezet nagyon komoly innovációs potenciált képvisel, talán jó lesz ez a megközelítés olyan 4-6 évig, de tovább nem.  

- A többi tedd hozzá te, most mennem kell.

Számomra sem létezik olyan, hogy élelmiszeripar, ez a fogalmi megközelítést olyan 50 éve dobták.

Számomra csak az élelmiszergazdaság, food system, global food system fogalmi környezetbe beilleszthető játékterek, és levezethető innovációs potenciálok értelmezhetőek.

A vezető bankár meg csak erre fog pénzt adni, ha fene fenét eszik is, mert ebben hisz, mindenki más is ebben hisz.

A környező országokban is ebben hisznek, meg minden olyan helyen ebben hisznek, ahol meg akarják nyitni a XXI. század elején az ebben rejlő innovációs potenciált.

A nyugdíjas lecsóst, aki most 50 körüli, csak akkor lehetne rávenni, hogy vegye fel az üzemi bakancsot, hogyha élelmiszergazdaságot fejlesztenénk, másképp szóba sem állna senkivel.

Milyen útra indulunk? Hogyan, meg milyen fogalmi környezetbe fektetünk be, meg mit? Milyen szótárt használunk? 

A használt szótár meghatározza azt, hogy milyen lesz az eredmény. Ez most roppantul nem mindegy!

Időben odaérünk az aacheni kanyarhoz, és elérjük a kompot, vagy nem? Ez itt a kérdés.

Kép: 

Suhyeon Choi

A mai Húsvét eléggé rendhagyó. A karanténból figyeljünk a ragyogó napsütést, mivel kint egy láthatatlan ellenség leselkedik ránk, ami bármelyik pillanatban lecsaphat ránk, és ha nem vagyunk eléggé óvatosak, vagy szerencsések, akkor bele is halhatunk ebbe a fertőzésbe. Kinézek az ablakon, üres a parti sétány a Balaton mellett, mivel lezárták, hogy ne adhassák át az emberek a vírust egymásnak. Félelemmel teli ez a húsvét. Nagyon sokan teszik fel a kérdést, hogy oké, most ez van, de mi lesz azon a napon, amikor vége lesz?
Erről szól ez a mai bejegyzés, kicsit rendhagyó lesz. Kezdjük is el.

Szinte az egyik óráról a másikra állt le a kapitalizmus globálisan mindenhol, szinte teljesen, erre még nem volt példa a kapitalizmus történetében, amióta a modern közgazdaságtan feljegyzi a kapitalizmus történetét. Egyszerre van keresleti, és kínálati sokk, ez az a rendkívüli esemény, ami zavarja a tisztánlátást. Leálltak a globális ellátási láncok, az emberek nem járnak dolgozni, a helyi gazdaság összeomlóban. Az embereknek nincs, vagy alig van tartalékuk, most kénytelenek bevétel híján ezekhez a tartalékokhoz nyúlni.
Azért, hogy a családok, az emberek ne veszítsék el vásárlóerejüket, az államok nyugaton a polgárok, a családok, és a cégek segítségére siettek, és jelentették be a nagyon komoly gazdasági csomagokat azért, hogy a gazdaság szövete valamilyen szinten túlélje ezt a leállást.

Itthon is bejelentette a csomagot az MNB, és a kormány is, így tett NAK, a Nemzeti Agrárkamara is, nézzük, mint mondott:

2020. április 7:

NAK

MNB

Pár napra rá a NAK bejelentette még ezt:

2020. április 10:

MNB

Tehát az MNB elkezdte a korlátlan pénzt a gazdaságba önteni, elment a falig, ellőtt minden patront.
Erre jön a Zsiday Viktor, és azt mondja, hogyha a kormány nem segít, akkor halálspirálba kerülünk.

Ma, Húsvét vasárnap itt tartunk, nézzünk egy kicsit a mélyre, mit lehet ezzel kezdeni.
Tehát van pénz, azoknak a cégeknek, akik eddig képesek voltak pénzt termelni, azaz volt cash-flowjuk, továbbá van pénz a számláikon, azaz képesek finanszírozni a nem termelő rendszert xy hónapig, évig, ameddig a világjárvány tart. Na de meddig is kell a zsebbe nyúlni? Vagy meddig kellene? És mi van akkor, ha üres az a zseb?
Erre mondta azt a haverom, hogy nem csak ezt a ki tudja meddig tartó időszakot kell finanszírozni, hanem még utána is, míg a rendszer be nem áll a régi egyensúlyi állapotra, felételezve, hogy a partnerek is hasonlóképpen cselekszenek, és minden tuti, nincs semmi gikszer a láncban, és mindenki happy, az élet csodás. Pelikán óta tudjuk, hogy az élet nem habos torta, nem lesz ilyen egyszerű ez a pite, sajnos. A kérdés az, meddig még?

 Miért is?

Az emberek, ha nem dolgoznak, akkor nem találnak pénzt, és ha ez így van, akkor nem tudják finanszírozni az életüket. Mivel a cégnek, ahol dolgoznak, nincs megrendelése, ezért egy idő után ki fogja őket rúgni, mivel ez a célszerű, nem finanszírozza a veszteséget egy idő után. Az emberek az utcán, pénzük nincs, mivel fel kell élniük, mert nem dolgozhatnak, mivel nincs hol, a cégek leállnak, mivel nincs megrendelés, ez így egy ördögi kör, lefelé tartó spirál, az elszegényedéshez. Láttunk már ilyent 1989- 1995 közötti időszakban, amikor azt hittünk, hogy 15 éven belül Ausztria lesz itt. Kb. 1995-re láttuk be, hogy nem, addig még megvolt a hit. Lehet, hogy nem olvasták Keynest pl. az akkori gazdasági vezetők, ez mára már kutatható történelem.

Szóval, egy ilyen típusú válságra Keynes megadta a megoldást már régen, aki azt mondta, hogy az államnak kell belépni és fenntartani a keresletet, vagy a kínálatot, a kezében lévő speciális eszközökkel. Most az a speciális eset van, hogy az állam sok helyen beállt középre, és egyszerre kívánja fenntartani a keresletet, és kínálatot is.

A nyugati országok rá is álltak erre, mégpedig tolják a végtelen pénzt a gazdaságba, közben ugyanakkor belépett az állam több országban a cégek helyére, átvállalván a munkabérek kifizetésének nagyobb részét a cégek helyett mondhatni a járvány nulladik napjától. Ez egyes országokban a nettó bér 80%-a is lehet. A shownak folytatódnia kell!

You need to keep the ball rolling—that's how this game works! So simple!

Itt van a gazdag milliárdos csóka, Nick Hanauer - befektető - , aki azt mondja, hogy a gazdagok nem teremtenek munkahelyet, erre csak a középosztály képes, mivel költi a pénzét, íme: 

Így nyilatkozott pl. a Politiconak: The Pitchforks Are Coming ... For Us Plutocrats .. Meg azt is mondja, hogy minél gazdagabb a munkás, neki annál jobb, mert annál több általa gyártott terméket vesznek, ami által Ő még gazdagabb lesz. Több fizetés, az neki csak jó.

Itt van Mark Cuban – szintén milliárdos – aki a CNBC-n tolja azt, hogy a kapitalizmus meg fog változni a vírus után, hogy most a dolgozó fog előtérbe kerülni, és nem a részvényes, mint eddig.

Szóval a milliárdosok azt mondják, hogy változás lesz a kapitalizmusban a vírus miatt, meg hogy a munkatárs kerül előtérbe.
A kérdés az, hogy mi lesz, és az hogyan lesz, mert ezt még senki nem tudja.

Nézzük meg, az előremutató dolgokat, amiből ki lehet hozni valamit:

A NAK – Nemzeti Agrárkamara ezt mondja -:
Pl:

„3.) A hazai termékek nagyobb arányú megjelenésének támogatása a hazai közétkeztetésben és boltokban
• Szabályozási környezet módosítása, a konyhák közösségi beszerzéseinek promotálása, optimalizálása, központosított beszerzéssel rövid ellátási láncban a hazai élelmiszer-gazdasági szereplők megerősítése érdekében;
4.) Kistelepülések ellátásbiztonságának elősegítése
• Ehhez kapcsolódóan a szükséges logisztikai rendszer kialakítása, illetve megerősítése, munkahelymegtartó támogatások biztosítása.”

Na, most ez nem semmi, hogy megjelenik program szinten ez a meglátás. Ha e mögé a történet mögé komoly ösztönzőket tud tenni az állam, akkor ezzel lehet kezdeni valamit.
A rövid ellátási lánc fogalmi környezete EU-s élelmiszergazdasági fogalom, komoly EU-s támogatásokat lehet mögé tenni, komolyabbat, mint az EU-s de minimis. Tehát ez a történet mérnökileg fogható, a kérdés az, hogyan jön ki a matek időben. Nézzük meg, volt-e ennek hagyománya már itthon, menjünk vissza kicsit az időben, back to the future.

A 60-as évektől a 80-as évekig virágzott a háztáji rendszer, - tekintsünk el most a tsz rendszer szervezésének politikai hátterétől, a korban – csak a felépített rendszert vizsgáljuk működés szinten.
Tehát volt egy nagyüzem, aki kiadta az alapanyag termelést a tsz tagoknak, szállított hozzá mindent, ami kellett. Pl. a Pápai Húskombinát alapanyagának biztosítása nagyobb részt a háztáji sertéstenyésztésre épült, ennek a megoldásrendszernek volt tudásbázisa itthon, de azóta eltelt 40 év, meg egy rendszerváltás.

Ha meglévő fizikai faktorokra kötünk rá rövid ellátási láncot, az lehet egy komplex innovációs mező alapja, abban az esetben, ha a rendszert jól definiált. Ebben az esetben nagyon komoly mérnökök léphetnek be az innovációs szintre, és lehet Európai szintű játékokat előadni. Ekkor lehet ebből egy szintugrás. Ha nem, akkor elég nehéz dolgunk lesz, mivel a történet kimenete csak kvázi innovációs potenciálokat nyit meg, erről komoly disputa zajlik szakmai körökben, mivel ez egy általános fejlesztési eszközrendszer.

A rövid ellátási lánc fogalomkészlete eléggé komoly innovációs potenciált képviselhet, amit érdemes lenne kutatni, és lefektetni az üzemgazdaságtani környezetét, ennek nincs hagyománya hazánkban, mivel általában vállalkozásokról beszélünk, vagy szövetkezésről, és nem termékről, ami alaphiba.
Lehetne arról is beszélni, hogy sokan költözünk ki vidékre, mivel nagyon sok az elhagyott romos ház.. A kérdés az, hogy hogyan lenne ebből rövid ellátási lánc? Hmm….

Back to the future!

• Az első, és legfontosabb ebben a helyzetben, hogy vásároljatok bármit helyi szinten, ha tudtok, és van mit – van vállalkozó, vagy termelő, és van neki terméke – hogy ne maradjon bevétel nélkül, ez mindenkinek jó. Ne féljünk a holnaptól!
• Nézzük meg mik a hagyományaink!
• Nézzük meg miből tudunk főzni!
• Toljuk a XXI. századi valós, működő megoldásokat, okostelefon, internet, stb!
• Tervezzük meg a jövőt, most van rá időnk!
• Ebben az országban mindenki extrém kockázatkerülő, ezt most félre kellene tenni! Bízz a másikban, gondolkozzatok közösen!
• Mérnök, és / vagy közgazdász vagy? Gondolkozzatok közösen!
• Ja persze, majd elfelejtettem: El kell ültetni a kertbe a magokat, ez most fontos! Legyen kerted, ha csak egy paradicsompalántád van a balokon ládában, mindegy, de legyen! Kelleni fog nyár végén!

A zene a végére:

Van itt egy nagyon komoly problémakör, amiről nagyon ritkán beszélünk, pedig nagyon kellene, és amikor szakmai körökben szóba kerül, akkor eléggé elhalkul a szó. Képzeld el a következőt. Ott van egy 16 – 18 éves lány vagy srác, aki nyomja napi 15 órában a sulit, mert elmegy oda, meg hazajön, meg tanul, meg felkészül a másnapi órákra, meg a dolgozatra, meg miegymás.
Jobb esetben van egy laptopja, meg okostelefonja, hozzáfér az internethez, tolja ezerrel a dolgot, van heti maximum 500 Ft szabad tőkéje, van heti két nap szabadideje a hétvégén, és van egy hobbija, amiben nagyon jó. Ez a srác, vagy lány odaáll eléd, - mert bízik benned, mert te vagy a nagy vállalkozó- és a következőt mondja:

- Figyu, hogyan álljak neki, jó vagyok a hobbimban, és vállalkozni akarok, mert 7 éves korom óta szeretem csinálni, segítesz?
(Ott áll előtted, teljes elmével, és a válaszodra koncentrál, amire vár.)

Te, meg megkaptad a kérdést, és ott állsz levegőért kapkodsz, vakarod a töködet, és mire leküzdötted a gyors 10 másodperces sokkot, végre megszólalsz, és valami olyan ótvaros baromságot mondasz. Olyant, hogy a lány, vagy a srác nem fog tőled kérdezni az elkövetkezendő 20 évben, és különben is, lehet, hogy a válaszoddal egy életre elvetted a kedvét.
És ezt zsigerből érzed. Már azon gondolkozol, mit tegyél, - hogyan tedd jóvá - mert roppantul nem vagy számára hitelesen kompetens ebben a témában. És eltöprengsz az élet nagy kérdésein, mert zsigerből érzed, hogy önmagad számára sem vagy hiteles, és ez nagyon komolyan problémás pl. reggelente, ha tükörbe kell nézni.

Szerencsére, úgy nőttem fel, hogy azok az emberek, akik körülöttem voltak, azok, amiben alkottak éppen, szívvel lélekkel tették azt, amit abban a pillanatban tenniük kellett, értettek ahhoz, amit csináltak, fel sem merülhetett az, hogy színházat adnak elő. Lehetett tőlük kérdezni, és válaszoltak is a feltett kérdésre, a legjobb tudásuk szerint.
Manapság látom ezt a 10 másodperces csendet sok esetben, és a hideg verítéket lecsorogni a háton egy ilyen helyzetben. Mert a válasza nem hiteles a kérdező számára, és ez süt. Nem meri azt mondani válaszként, hogy:

- Figyu, nem tudom b…meg, kérdezz mást.

Ha ezt mondaná, akkor egyéb kérdések merülnének fel a kérdező részéről, amire meg végképp nem tudna válaszadó válaszolni, önmaga számára komoly filozófiai válságot okozna egy ilyen kérdezz-felelek, inkább nem vállalja be. / Ezért választottam ezt a képet a poszthoz, semmi másért : ) /

M is a kérdés?

Van egy fiatal, aki tehetséges, ambiciózus, van heti 500 Ft szabad pénze, heti két nap szabadideje, és baromi jó a hobbijában.
A kérdésével azt kérdezi, hogy mit kellene csinálnia azért most azonnal, és az elkövetkezendő 5 évben, hogy az 5. év nyarára legyen egy 20 fős vállalkozása, amit vezetgethet, és jól él belőle? Azért, mert akkor lesz 24 - 25 éves.
Na, most erre a probléma halmazra kellene tudni válaszolni.
Méghozzá olyan válaszokkal, ami azonnal működik, és működhet, mindenhol az országban. Mert ha erre a történetre lenne komplex válasz, akkor az ország tele lenne rövid időn belül nagyon komoly innovatív fiatalokkal, akik tudják azt, hogy az ötletük értékes, és azt is tudják, hogy mennyire az.
Továbbá azzal is tisztában vannak, hogy van az a tudásbázis, hogy a nulláról elindulva tényleg el lehet jutni a 20 fős középvállalati szinting 5 év alatt.

Hogyan néznek ki egy ilyen 5 éves business modell?
– Peremfeltétel: heti 500 Ft, és heti két nap szabadidő-

Megkérdeztem egy CEO-t a témában. Majdnem kiröhögött. Kérdeztem egy expatot is, az meg félrebeszélt.
Megkérdeztem egy könyvelőt is, hogy mi a stájsz. Azt mondta, hogy ez lenne a legfontosabb kérdés, mivel dumálunk a KKV-k ról, de az, hogy hogyan lehet eljutni erre a szintre a nulláról, arról nincs egy céda szó sem.
Erre a történetre közösen kellene megtalálni az egzakt válaszcsoportot, mert eléggé felpörgetné az innovációt.
Ez a játék az élelmiszergazdaságban?
Elkezdene pezsegni az élet, ha csak egy kicsit megkapargatnánk a felszínt a témában. Nem kellene nekiállni, és megválaszolni a kérdéseket közösen?
Na megyek, és iszom egy kávét.

Kép: https://sovkusom.ru/neudachnye-blyuda/