Ehhez a témához vagy Rammstein kell, vagy Helene Fischer, legyen Helene Fischer. A Rammsteint a linken hallgassátok meg, ha kedvetek van hozzá :)
Melissa Naschenweng & Helene Fischer | Rock Medley | Die Helene Fischer Show 2023
Ez a tábla 25 éve nem művelt
Balaton- part, 2024 Júliusa. Amit a fenti képen láttok, az nem más, mint a 30 éves rohadásnak az eredménye. A képen egy tipikus szőlőültetvényt láthattok, amihez olyan 25 éve nem nyúltak hozzá. Van még ilyen területről képem, azt meg alább láthatjátok:
Ez meg kb. 35 éve nem művelt
Ezen a képen látható terület kicsit más, mint ami az előző képen látható. Ez a terület nem 20 éve rohad, hanem immáron 30 -35 éve. A távolban látszik a Balaton.....
Nekem a Balaton a riviéra..... borvidék.....
Ezek a területek olyan települések közelében vannak, ahol egy összközműves építési telek olyan 55 millió – csillagos ég Ft között kapható. Egy olyan ház, amibe már érdemes beköltözni egy fiatal családnak, az már kapható valahol 120 millió Ft – csillagos ég között.
Siker, pénz, csillogás
Persze tegyük hozzá, hogy borvidéken járunk, hazánk egy nagyon kiemelt borvidékén, ahol egy palack bor a pincéknél eléggé drága, az éttermekben – főleg a híres, felkapott éttermekben egy-egy palack helyi termelőtől származó palack bor 8 000 – 45 000 Ft / palack áron érhető el. Egyszóval a környék a hazai felső 1%, és 10% felkapott lakó, és nyaralóhelye. Nagyon sok olyan család lakik már most a környéken, akik rendelkeznek minimum éves nettó 100 millió – 400 millió Ft jövedelemmel. Mielőtt bárki is kételkedne a szavamban, a nettó 200 milliós családi jövedelemhez elég, ha a házaspár orvos, és mondjuk, felkapott szakmában fogadja a magánbetegeket Budapesten, egy magánklinikán.
Szóval, ez a környék egy felkapott gazdag környék, ahová nagyon sokan érkeznek pihenni, nyaralni a nyári időszakban. Ez az a hely, ahol általában arról megy a szó a helyiek között, hogy hogyan lehetne meghosszabbítani a szezont, hogy a szezon ne csak július 20 - augusztus 20 között tartson ki. Ez az a hely, ahol nyáron egy 800 fős faluban régebben - a 90-es közepéig – a nyári hónapokban elérte a 10 000-es lélekszámot.
A nyári szezon után beáll a gazdasági tél
De ma más idők járnak. Amikor vége a szezonnak, akkor bezár majdnem minden. Bezárnak a szállodák, az éttermek, büfék. A bezárt helyekkel a nyári időszakos munkahelyek is megszűnnek, beáll a gazdasági tél.
Természetesen, akik itt laknak – a bennszülöttek, a „gyüttmentek”, és a „beköltözőttek”, azok télen nyáron fizetik a nyári árakat a szolgáltatásokért, legyen bármekkora a jövedelmük.
Teljesen természetes mára, hogyha télen este el akar menni az itt lakó egy jó étterembe egy közeli városba, akkor annyit parkolási díjat fizet óránként, mint Windsorban, vagy Londonban. – A város az nem Windsorban van persze :) -
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?
Ha így van, írj nekünk!
Írj az Élelmiszermérnököknek!
lecsomernok@gmail.com
________
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
If so, contact us!
Contact Food Engineers!
lecsomernok@gmail.com
Igen, beáll a gazdasági tél, ami azt jelenti, hogy nincs, és nem is nagyon keletkezett errefelé az elmúlt 35 évben a környéken olyan munkahely, amely biztosítani tudja a tisztes középosztálybéli megélhetést. Ebből a szempontból ugyanazzal a problémákkal néz szembe a környék, mint Borsodban, vagy Szabolcsban, vagy mit – és ez fontos – London környékén.
Nincs munkerő, nincs fiatal, mert elköltözött
Errefelé sincs ember arra, hogy elvégezze az olcsónak tartott munkákat, azért a pénzért, mint amennyiért ez máshol általános az országban.
Londonban azt történik folyamatosan, hogy hiány van olyan emberekből, akik elvégeznék a – „low paid jobs” /alacsony jövedelmű munkapozíció/, vagy „entry- level jobs” /belépő szintű munkapozíciók/ által elvárt munkákat. Azaz nincs ember, aki dolgozna alacsony bérért a rendőrségen, nincs aki az üzletbe elmenjen takarítani, nincs bolti eladó, és még sorolhatnám. Azért nincs, mert egyszerűen olyan alacsony a kereset, vagy az órabér, hogy nem éri meg elvégezni a munkát. Tehát előfordulhat olyan eset, hogy hiába laksz egy jó környéken, ahol magasak az ingatlan árak, és ahol nagystílű életet lehet élni, nem lesz kávézó, fodrász, vagy nem lesz bejárónő. Ezzel csökken a „high- life feeling” ---- > // an exciting and luxurious way of living that involves a great deal of entertainment, going to parties, and eating good food. // Tehát London eljutott arra a szintre, hogy nem engedheti meg magának az alacsony béreket!
Hozzáteszem, ez a környék sem engedhetné meg magának az olcsó béreket, de az a magyar valóság, nem UK, meg London. Ennyi bevezető után térjünk át a képen látott szőlőre, és beszéljünk a szőlészetről, és borászatról, hogyan is néz ki az ágazat üzleti modellje errefelé.
A szőlészet- borászat, jó befektetés...
Ahogy azt írtam a bevezetőben is, vannak errefelé nagyon szépen felépített történettel bíró borászatok, és borkészítő műhelyek. Sikk lett a felső 1%, 10% körében errefelé venni egy-egy területet szőlővel, hogy el lehessen mondani, hogy van saját szőlő ezen a helyen, a cocktail partyn a yahton. Úgy van vele, majd műveli az, aki ért hozzá helyben, és bérbe adja neki. Sikk lett a felső 1%-nak, 10%-nak befektetni kisebb- nagyobb borászatokba, olyanok is jó cash- flowt látnak ma is a bor businessben, akik nem kapcsolódnak tradicionálisan a szőlő- bor üzlethez. Tehát nagyon szépen prosperáló cégek vannak a környéken, ha belenéz az ember egy-egy beszámolóban. A bencmark net. 40- 140 millió HUF nyerség adózás előtt, ami nem rossz, egy átlagos családi borászatnál. Papíron szép tiszta befektetésre ajánlott a kép, ezt mutatja az excel tábla...
…..A számok mögött látszik a borvidék rohadása, ennek megyünk most utána, miért van ez.
Megújul a csopaki strand - 2017. október 31. - Aquamagazin.hu -
Az augusztus vége, a szeptember általában a szüret ideje. Meg is hirdetik a felvásárlók a borszőlő várható felvásárlási árát, ami 35 éve változatlan trendet követ. Olyan 120 Ft / kg borszőlő vonalon mozog a történet. Régen – talán igaz sem volt – a felvásárlók csináltak olyant, hogy cukorfok alapján állapították meg a kilógrammonkénti felvásárlási árat sávosan. Ez már nincs így.
Erről beszélgettük egy angol úrral, aki elég komoly időt töltött el a borszakmában, UK-ban. Ültünk egy strand büfében és épp fröccsöt ittunk:
- Mennyibe kerül egy középkategóriás palack bor egy átlag pincénél a környéken?
- 1 500- 5 000 Ft / palack
- És mennyibe kerül a felső kategória?
- 5 000 Ft – csillagos ég / palack
- Mennyi a borszőlő felvásárlási ára?
- 120 Ft – 130 Ft
- Mondd, ti normálisak vagytok? Miért teszitek tönkre a saját szőlőtermelőiteket?
- Ennyire greedyk vagytok, vagy nem tudtok számolni?
- A kérdés nagyon jó, 38 éve megy ez a játék, és most már a hazai szőlészeti szakma van végveszélyben.
- Eartha Kitt mondta: Greed is so destructive. It destroys everything.
- Simán fizethetnének a borászok és a felvásárlók normális árat a szőlőért, hogy megéljenek azok is, akik csak szőlőt termelnek. Nem tették. 38 éve nem teszik. Ezért fizetnek azzal, hogy szétrohad a borvidék, és pár éven belül megszűnik önálló borvidékként létezni. A név marad, talán még lesznek errefelé pincék is, de pezsgő élet a bor körül nem lesz. Mert így döntöttek, régen is, és ma is így döntenek.
- Ez meg senkinek nem jó, a helyi társadalomnak sem, a befektetőnek sem, egyszerűen senkinek. Talán meg van visszaút, gondolkozzatok el rajta. Szőlő nélküli borvidéket még nem láttam.
- Ezeket a köröket mi lejátszottuk UK-ban a XV. -XVI. században....
- Ebben a cipőben jártok, sajnos..
120 Ft-os szőlő felvásárlási ár, és a palackos bor ára, a mágikus közgazdaságtan, meg a verseny
Szüret, 1981 - Magyarország, 1981, Képszám: 31856 - Gábor László - Fortepan -
Szóval a kérdés az, hogy miért is alacsonyak a szőlő felvásárlási árak Magyarországon? Azaz a kérdés az, hogy miért 120 Ft- 150 Ft egy kg borszőlő felvásárlási ára az integrátornál, akkor, amikor egy családi borászatban egy üveg bor eléri 2 000 Ft – csillagos ég árat a középkategóriában, és felette? Tegyük azt hozzá, hogy egy családi borászat nem vásárol fel szőlőt általában, mivel ez történelmileg így alakult ki, értékesítsen bármilyen piacra végterméket. Ezt a tényt nem kérdőjelezi meg senki. Persze, itt lehet beszélni versenyről, de mivel nincs verseny, és nem is volt - a psiztálcia elfogyott, csokoládé nem is volt - de ha lenne verseny, akkor nem rohadna el a borvidék lábon!
Ezért a verseny nem a borászatok között van – hogy ki kínál magasabb felvásárlási árat – a szőlőért – ilyen soha sem volt Magyarországon, mivel minden felvásárló hasonló árakat kínál az országban, legyen bárhol 38 éve is ez volt.. Tehát, felvásárlási árakban nincs verseny a borászok között, annak ellenére, hogy a helyi borászatok eléggé magas árat is el tudnak érni a palackozott kategóriában.
Az arány: 1: 10, 1: 20
Szóval az arány 1: 10, vagy 1: 20 is lehet akár. Azaz 1: - a szőlő felvásárlási ára – aránylik 10: - a pincei EXW palackos bor árához.
Mivel az arány 1: 10, vagy 1: 20, az történik, hogy semmilyen szinten nem éri meg csak szőlőt termelni Magyarországon. Az alapanyag termelésben nincs pénz, ebben a profitmodellel. A borvidéken az, aki csak szőlőt termel, fel fog hagyni a termeléssel, kapjon bár területalapú támogatást a termelésre. Egyszerűen nem éri meg. Az önkormányzatok meg rájátszanak erre, és azt mondják, hogy bizonyos négyzetméter felett lehet külterületen is építeni, csak legyen a „pince” körül szőlő. Marad is pár sor a medence mellett, felkapott lett ez a környék. Tehát a borvidék megszűnik létezni, egyszerűen beépül, - vagy ha nem lehet a területre építeni - egyszerűen a tulajok hagyják elrohadni a szőlőt. Minek művelje, ha nem éri meg? Ez egy nagyon egyszerű kérdés.
Hogyan is néz ki a profitmodell?
Mert úgy néz ki, mintha az integrátort 35- 40 éve zavarná a helyi alapanyag. Ha nem így lenne, akkor magasabbak lennének a felvásárlási árak, de nem azok, 40 éve nem azok. Nem éri meg szőlésznek- borásznak menni.
Mivel nem azok, olyan családok mennek tönkre akik értettek a szőlőhöz, e miatt profitmodell miatt, a borvidéki befektetések nem hozzák az elvárt számokat, az otthagyott szőlők a többi még művelt szőlő hozamát veszélyezteti, azaz az is ott fogja hagyni az ilyen táblát, aki még művel ott egy darabot.
Az integrátor ezt a profitmodellt követi, ezért a pénzért vásárol fel. Kapja a telepítési támogatást, és telepít is szőlőt „mert nincs szőlő” oda fog telepíteni, ahol lehet, olyan területekre, amely nem szerves része a borvidéknek, vagy távol van a parti sávtól. Ezzel megszűnik a borvidék egységes szerkezetű lenni. Megszűnik a tradicionális tájhasználat, és megszűnik egy olyan gazdasági ág, amiből csodákat lehetett volna csinálni 38 év alatt, nem tettük! Kb. semmit nem értünk abból, hogy mi is az, hogy kapitalizmus a XXI. században. Ez a helyszín egyszerűen most nem lehet a "magyar" Kent megye, és ott nem tud olyan lenni egy-egy település, mint Royal Tunbridge Wells....
Na de mi van a 40 éve nagyon alacsony szőlő felvásárlási árak mögött?
Figyeled
, € 78 / 100 l -- > 2023. október 23.-i adat. (Akkoriban az EUR 382. 84 HUF / 1 EUR volt) Azaz az € 78 = € 78 * 382.84 HUF = 29 861. 52 Ft / 100 l --- > 1 liter = 298. 61 Ft ---- >
Bűvös hármas!
Előjön a bűvös hármas szorzó!
Azaz veszem az alapanyag árát és megszorzom a „bűvös hármas számmal” és akkor megkapom az eladási árat, mert az jó!
Faék egyszerű gazdaságtan, ehhez nem kell semmilyen egyetem, és nem kell egyetemi borászati- szőlészeti kurzus.
A „bűvös hármas szorzó” mondhatni a DNS-ébe ívódott egyes szakmáknak az 1960-as évek végétől. A baj, az, hogy akkor, abban a társadalomgazdasági közegben ennek volt értelme! Szocialista gazdaságtan...
Akkoriban a „bűvös hármasnak” volt is valamilyen értelme, de ma kicsit szofisztikáltabban kellene tolni az „üzemgazdaságtant” itt a XXI. század végén. Mert eltellt 60- 70 év, és pár birodalomnak leáldozott ezen időszak alatt... Updatelni kellene a könyvekbe leírt tudást, mert ha nem, nagyon gyorsan belebukhatunk.....
Úgy néz ki, a „bűvös hármasba” 60 életév alatt nem akar senki befektetni, mert csak belebukni lehet, mindegy, hogy milyen befektetési pénz áramlik a borászatba. Egyszerűen ez a profitmodell 1960-ból származik, és makacsul tartja magát!!!
Ebben a profitmodellben a vidék kiürülése, a lecsúszás, és az elvándorlás van benne, még ezen az elit környéken is.
A „bűvös hármas” olyan mint a mátrix 2024-ben Magyarroszágon, körül vesz minket, mindenhol, és elvégzi áldásos tevékenységét.
Lassan megszűnik a kertészeti ágazat, érdeklődés hiányában. Koncentrálódik a termelés, mert „bűvös hármas”. Most hallom a vezető bankártól, hogy a mezőgazdaságban a belépési küszöb magas, csak integráltan lehet termelni jól... Bankár, és a "bűvős hármas, egyszerűen azért, mert ezt tanították az egyetemen, nem volt más... Ahogy látom, ez nincs így Európában, ránk is vernek mindenben...
Hogy leszokjunk a „bűvös hármasról” ahhoz gondolkozni kellene, és nagyon sokat dolgozni, nagy cégek, KKV-k, és egyéb cégek, termelők fognak belebukni a működésükbe, mivel egyszerűen az életük a „bűvös hármason” múlik, akkor is, ha nem tudnak róla.
Nagyon komoly tudást, és ha tudás megvan, akkor célzottan pénzt kellene ebbe a történetbe beletenni, hogy a „bűvös hármast” legyőzzük, mert ha nem tesszük, akkor majd megteszi más. Pl. Lengyelország, vagy Románia, vagy Ausztria. Mi meg elkockázzuk az életünket.
A termelő mindent jól csinál – mivel kiváló szőlőt állít elő – de nem kap érte jó árat, mondván, ilyen a piac. Nem, a piac nem ilyen, csak mi vagyunk ilyenek, hogy nem látjuk át, hogy a „bűvös hármas” működik a háttérben, ami 60 éve elfelejtett tudás...
Ausztria, ahol nem tette tönkre a valóságot a "bűvös hármas"
Burgenland
Egy almatermelő ismerősöm családja Ausztriában szépen megél abból, hogy almát termel. A felső 10 000 életét tudja élni, mivel ott olyan a piac. Ha kézzel szárával szedeti az almát, akkor az net. 2 EUR bevétel nekik almánként. Ezért mindent megtesz, hogy 2 EUR- os almát termeljen. Ez meg nem agysebészet. Jut is világkörüli útra. Ott olyan a piac….
Ideje lenne elgondolkozni már, hogy maradjon hazánkban szőlészeti- borászati kultúra 5 év múlva is, és ne csak cégek….
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?
Ha így van, írj nekünk!
Írj az Élelmiszermérnököknek!
lecsomernok@gmail.com
________
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
If so, contact us!
Contact Food Engineers!
lecsomernok@gmail.com
