- Szia Ziggy!
- Hogy vagy?
- Megvagyok, köszi

---- > Itt személyes rész következik a beszélgetésben, amit nem kívánok leírni – 30 perc sípolás –

- Szóval csak azért hívtalak, hogy elmondjam, a jövő héten költözünk a barátnőmmel (……………. ebbe az országba) mert ott kaptam munkát.

---- > Beszéltünk arról, hogy hogyan vadászta le a cég, milyen ajánlatot kapott, stb. Itt megint személyes rész következik a beszélgetésben, amit nem kívánok leírni – további 20 perc sípolás –

- Vigyázzatok magatokra!
- Majd beszélünk!

Megbeszéltük még, hogy hol, mikor tudunk találkozni a közeljövőben itthon, vagy Európában.     

Két élelmiszeripari szakemberrel kevesebb foglalkozik innovációval itthon….

Ő is élelmiszermérnök, és sajnos dobbantott, máshol képzeli el a szakmai jövőjét, viszi a barátnőjét is. Sajnos eléggé általánossá vált ez a történet mostanában. Ássunk a téma mélyére, és nézzünk utána, hogy hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot, mert ez a probléma nem 3-5 év múlva lesz gond, hanem már most nagyon komoly gondot jelent az elvándorlás a szakmából.

Azt szoktuk mondani, hogy mérnök nélkül nagyon nincs EU-s szintű innováció, termékfejlesztés, konzervgyár üzemletetés. Ehhez meg az kellene, hogy pl. a hazai középvállalatok is meg tudják, és meg akarják fizetni az élelmiszermérnöki tudást….

Nemrég megjelent egy cikk a 24.hu-n – Meddig lesz még álom, hogy olcsó minőségi magyar élelmiszertől rogyadozzanak a polcok? (2023.03.20)

Eléggé kemény szavak vannak leírva a cikkben, a nyilatkozók nem kertelnek a témában, pl. ilyeneket mondanak:

„Ahhoz, hogy a fogyasztó elégedett legyen, például az kell, hogy a magyar paradicsom olcsóbb legyen, mint a spanyol.”  …

 „….Másrészt, mivel a támogatási tarifát euróban határozzák meg egységesen, ez Magyarországon sokkal többet ér a gazdáknak, mint nyugatabbra. Emiatt az uniós támogatás kvázi méregként hat a gazdák egy részére.”

„A húsipari szereplők döntő többsége versenyképességi problémákkal küzd, le vannak maradva az európai átlaghoz képest.

Ennek szerinte éppen az az oka, hogy az elmúlt két évtizedben nem állt rendelkezésre megfelelő forrás azokhoz a technológiai fejlesztésekhez, amelyekkel javítható lett volna a versenyképesség.„

A.) Úgy néz ki, pénz az van

Szóval a megszólalók szerint akad egy két kihívás, amit orvosolni kell a közeljövőben. Ez a cikk 2023. márciusában jelent meg a 24.hu-n, azóta eltelt egy kis idő, pl. a cégek leadták 2022-es üzleti évre szóló beszámolóikat. A cégeknek a beszámolót minden év április 30.-ig kell közzétenni.

Ha megnézünk egy-egy random élelmiszeripari cég beszámolóját, azt fogjuk látni nagy általánosságban, hogy 2022- ben mind az árbevétel, mind a profit szépen nőtt, akár 30- 90 %-al is. Szóval itt elmentem inni egy kávét.

Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. a terméktervezés, gyártás, csomagolás, minőségügy, gyártási költségtervezés, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!

Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:

lecsomernok@gmail.com

B.) Mégis, milyen is helyzet a szakmában?

A cikk szerint rendszerszinten komoly kihívásokkal nézünk szembe az élelmiszeriparban, amúgy a cégeink meg köszönik szépen rendben vannak. Eléggé szép profitokat tudnak termelni. Nagyon nem érintette őket a pandémia utóhatásai, az alapanyag árak emelkedése, az energia, és a munkaerő költségek növekedése.

Az sem hatott a céges profitokra, hogy az embereknek alig maradt elkölthető pénze 2022-ben. 

Ha cég szinten nézek rá a hazai élelmiszeriparra, akkor a helyzet rózsás, soha ne legyen ennél rosszabb! A tulajdonos, vagy a részvényes mehet nyaralni, megrendelheti az új kocsit, vagy meg lehet venni az új lakást befektetési célra pl.

C.) Szóval mi is itt a néznivaló?

Ha rendszerszinten nézek rá a hazai élelmiszeriparra, akkor komoly kihívásokkal lehet találkozni minden ágazatban. Ha cégszintről nézek az élelmiszeriparra, akkor mondhatni nincs itt semmi látnivaló, mivel nagyon jó profitokat tudtak realizálni a cégek.

Tehát az egyik oldalon van egy rendszerszintű problémákkal terhelt élelmiszergazdasági környezet, amely olyan strukturális problémákkal küzd.  A másik oldalon meg ott van az, hogy a cégek beszámolója szerint nagyon komoly profitokat lehet termelni ilyen strukturális viszonyok között is. 

Hogy is volt? 

Újra kell gondolni az élelmiszeripart…, olyan változások vannak, ami csak a rendszerváltáskori változásokkal összemérhető – mondja Ő… Welcome! Back to the future 1989?
Reflektálás Éder Tamás előadására, amit a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén tartott
2023. június 27. - lecsós -   --- > Idézet a cikkből: 

"Az élelmiszeripar előtt álló rövidtávú súlyos kihívások

Jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza talán csak a rendszerváltás időszakához hasonlítható.

• Rendkívüli bizonytalanság a gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve
• A gyártáshoz szükséges eszközök, alapanyagok, kiegészítő anyagok alkatrészek árának drasztikus növelése
• Az energiahordozók árának drasztikus növekedése, azok tervezhetetlensége
• Jelentős és folyamatos bérnövekedés
• Munkaerőhiány (szakképzett, szakképzetlen egyaránt)
• A háború és az aszály miatti alapanyaghiány
• A külső erőforrás bevonásának drágulása
• A forint árfolyamának hullámzása
• Kormányzati intézkedések (NETA, emelése / termékkör bővülés a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása)
• Az ársapka fennmaradásának következtében kialakuló kereskedői kármentési gyakorlat okozta bizalomvesztés a termékpálya szereplői között  "

D.) Hol az igazság? Akkor most gond van, vagy nincsen gond? Ez egy átmeneti strukturális probléma, vagy nem? Vagy mi van most?

The Big Short (2015) – Jared Vennett’s Pitch to Front Point Partners (Jenga Blocks Scene)

-8%, armageddon.. - 

 Van néhány haverom a nagyvilágban, akikkel néha szoktunk beszélgetni szakmai dolgokról. Egyik beszélgetésünk alkalmával a következőt mondta a haver:

- Igaza volt az előadónak az egyetemen, amikor azt mondta, hogyha valamelyik alapanyag termőterülete itthon az 1985-ös szint 25 %- a alá esik, akkor elkezdődnek a gondok. Ha ez bekövetkezik, akkor az összes energia, és pénz arra fog elmenni, hogy a folyamatot megfordítsuk, ha lehet...-

- Szóval, ha 25% alá esik pl. 2024-ben valamelyik, akkor ott az armageddon?
- Úgy van.

Nem akartam elhinni neki ezt a nagyon egyszerű bemondást. Amúgy érdemes ezzel a szemmel is ránézni az elmúlt szűk 40 év gazdaságtörténetére, és kielemezni, hogy mi történt.

E.)  Nézzünk egy kicsit a mélyre a dolognak, mi is van, meg hogyan is van manapság?

Kezdjük kicsit messzebbről fókuszálni a témára.

Csirke jegyet egyet vegyek? Vegyél kettőt veled eszek! Mi lesz 2050-ben, kis gazdaságtan, mert itt infláció, a defláció!
Bujna Ferenc élelmiszermérnök, és a Lecsós közös cikke!  2022. április 24. - lecsós

F.)  Kapitalizmus, és a befektetések

A fenti cikkben kezdtük el feszegetni ezt a kapitalizmus témát. Ekkor írtam ezt:  

„Az én megfogalmazásom szerint, a kapitalizmus nem más, mint a szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Mások szerint a kapitalizmus nem jelent mást, mint szabad pénzpiacot.”

Tehát ha valahol kiforrott kapitalizmus van, ott befektethetsz bármibe, vehetsz reáleszközöket, befektethetsz cégekbe, befektethetsz „papír alapú eszközökbe” ez lehet részvény, kötvény, jelzáloglevél, stb. Teheted ezt szabadon.

Meg lehet tenni, hogy befektetsz az élelmiszergazdaságba, akár szakmai, vagy pénzügyi befektetőként, minden megkötés nélkül. Egy befektetés célja az – legyen az bármilyen – hogy csörögjön a kassza nap végén.  A befektetés a lehető legtöbb elkölthető pénzt termelje meg, tegye ezt a befektetési időszak végéig. Ezt az elkölthető pénz bármilyen típusú befektetésből származhat, a lényege az, hogy minden költség kifizetése után legyen elkölthető pénz az asztalon. Ezt szokás a szakmai szlengben általánosságban „kamatjövedelemnek” nevezni. E felfogás szerint kért fajta típusú jövedelem lehetséges. Munkabérből származó jövedelem, és befektetésből származó kamatjövedelem.       

A mezőgazdasági inputok termelésébe befektetni eléggé jó üzlet mind a mai napig így van ez. A rendszer adja magát. Egyszerűen elemezhető piac. Az élelmiszeripar az már egy kicsit más tészta, ott több dologra kell figyelni, több a paraméter, amire figyelni kell.

Itt már bejönnek olyan fogalmak, amivel nagyon komolyan foglalkozni kell, pl.: – csak néhány, amolyan felsorolás szinten -:

• Folyamatos alapanyag ellátás a gyártáshoz egész évben
• Az élelmiszeripari feldolgozás néhány ága munkaintenzív ágazat, így biztosítani kell a szükséges munkaerőt a gyártáshoz, és a működéshez
• Makrogazdasági környezet (infláció, adórendszer, időzóna, stb.)
• Helyszín, és helyszíni infrastruktúra
• A hazai piac az EU-s piac része, amely egy 500 millió fő nagyságú fogyasztói piac
• Lokális rendelkezésre álló diszkrecionális jövedelem
• Tervezett feldolgozási kapacitás – direkt nem üzemméretet írok – és a hozzá tartozó elvárt időszakos profit  
• Menedzsment tudás
• Logisztikai hozzáférés
• Értékesítést, és minőségi gyártást támogató rendszerek

Szóval a lokális élelmiszeriparba történő befektetés eléggé bonyolult játék is lehet, tudni kell hozzá pár dolgot.

Persze azért beszélhetünk a fenti összefüggésben a fenti történetről, mivel még mindig úgy gondoljuk, hogy van olyan külön iparág, hogy mezőgazdaság, és élelmiszeripar, mert ebben a paradigmában gondolkozunk még mindig….sajnos….

A 24.hu cikkében van egy nagyon komoly megállapítás, amit idéztem már:

„Ahhoz, hogy a fogyasztó elégedett legyen, például az kell, hogy a magyar paradicsom olcsóbb legyen, mint a spanyol.”

Ilyen ez a popszakma. Az a kérdés, hogy hogyan lehet „jóárasítani” a paradicsomot.  

The State of Agricultural Commodity Markets 2022
The geography of food and agricultural trade: Policy approaches for sustainable development

G.) Legyen a kaja olcsó, és legyen a kaja jó

Fordítsuk le ezt az „élelmiszeriparra”:

--- > A fogyasztó akkor elégedett, ha a pénzéért nagyon jó ár/ érték arányú terméket tud vásárolni. --- >

H.) A „jóáras” torta, meg a diszkrecionális jövedelem

A fogyasztó drágának érzi a süteményt, vagy a tortát a cukrászdában. Mit tehet?

1. Megsüti magának, és házi tortát, vagy süteményt visz ajándékba
2. Nem a cukrászdában veszi meg a tortát, hanem egy élelmiszerüzletben, és kompromisszumot köt a termék minőségében
3. Alternatív beszerzési forrást keres a neten itthon…
4. Alternatív beszerzési forrást keres a neten külföldön…

Egy biztos. Mivel igény van a jó süteményre jó áron. A jó ár az, amit a fogyasztó ki akar, és ki tud fizetni a jó süteményért a pillanatnyilag rendelkezésére álló pénzéből. A lényeg az, hogy mivel olcsó és jó süteményre van igény, ezért lesz olyan szolgáltató, aki ki fogja szolgálni ezt a fogyasztói igényt. Azaz ezeknek a termékeknek van piaca.

A fenti történet arról szól, hogy az emberek többségének alig van diszkrecionális jövedelme. A verejtékes munkával megkeresett pénzüket jó termékre akarják elkölteni, így lassan vagy a polc tetejére nyúlnak a prémium termékek felé, vagy a polc alját keresik, és a sajátmárkás termékek felé nyúl a kéz. A középső polcok felé, a márkázott termékek felé ritkábban nyúlnak. Ez a trend manapság. Azért nem kell eltemetni a márkázott termékeket sem. Érdemes őket gyártani, ezt a cégek is így gondolják.

(Persze van egy másik trend is, mégpedig az, hogy a határ mentén átugranak bevásárolni a határ túloldalára a boltba, ahol másképp néz ki az érték /ár arány.--- > Gorenje- korszak reloaded…?? Csak úgy lightosan egyelőre?) 

Sokan kérdeztétek, hogy lesz-e élelmiszerhiány Magyarországon. Nem, nem lesz élelmiszerhiány. Az kereskedelmi láncok polcain mindig lesz elegendő friss élelmiszer, ezzel nem lesz gond. 

 I.)  Akkor most hogyan is állunk?

J.)  Diszkrecionális jövedelem (Pénz már nincs az embereknél, elfogyott.)

Egyetlen megyén belül százezres különbség is lehet az átlagkeresetekben (Novekedes.hu)   

A fenti térképen a bruttó bért látod, ami azt jelenti, hogyha a bruttó fizetésed most 2023-ban pl. 378 000 Ft, akkor abból a nettó elkölthető pénz, amit a hó végi borítékban van az 251 370 Ft.  

A diszkrecionális jövedelem az a pénz, ami az a pénz, amit a fogyasztó szabadon elkölthet bármire, ha már kifizetett mindent.

Ez az a pénz, amire a legtöbb szolgáltató hajt. Minél több egy fogyasztó diszkrecionális jövedelme, annál valószínűbb, hogy költi a pénzét. Magyarországon az átlagember nagyon kevés szabadon elkölthető pénzzel rendelkezik, ezért „huzatos” kicsit a hazai fogyasztói társadalom, mivel az emberek nem tudják fenntartani, mert nincs hozzá pénzük, mert szegények. Annyira nincs pénz, hogy az emberek a párnacihából, meg a banki megtakarításból pakoltak ki minimum 1 800 milliárd forintot az elmúlt időszakban.

Azt is szokták tanítani az egyetemen, hogy a magyar fogyasztó „ár érzékeny”. Szögezzük le, bármely országban, ha megnézünk egy fogyasztót, az ár érzékeny, de nem biztos, hogy szegény, és nem rendelkezik diszkrecionális jövedelemmel. A magyar fogyasztó azért ár érzékeny, mert alapvetően szegény, ez mutatja a valóság. A két fajta fogyasztási attitűd között óriási különbség van! Teljesen mást jelet az „átlag fizetésből” történő fogyasztás itthon, mint UK- ban, NRW- ben, vagy Hollandiában….        

K.)  Az utóbbi időben ráöntöttek a fogyasztókra pénzt, ami felhajtotta az inflációt, ez az axióma

Az utóbbi időben a fogyasztókra az állam nagyon komoly pénzt öntött... Azt mondják, ez hozzájárult az inflációs kockázatok növeléséhez. Tehát az történt, hogy az általában szegény fogyasztók pénzt kaptak, amit el is költöttek. Mit tettek a kereskedők, meg a termelők? Felemelték az árakat, mivel megugrott a kereslet. Először volt az áremelkedés. Az infláció csak ezek után ütötte fel a fejét általánosan, amihez természetesen hozzájárult az árak emelkedése, de nem ez volt az elsődleges ok, ebbe belejátszott a tágabb makrogazdasági környezet.

L.)  Profit, az van, meg sokan váltanának

A cégek képesek profittermelésre, ahogy az a beszámolókból is látszik. A probléma azzal van, hogy mostanra annyira elszállt az infláció, hogy minden második dolgozó váltana, akkor, ha jobb ajánlatot kapna. Regionális összehasonlításban is nagyon alacsonyak a bérek, a cseh, lengyel, vagy lassan a román szinthez mérve is. Természetesen nincs olyan, hogy lokális munkaerőpiac, regionális – EU-s munkaerőpiacban - gondolkoznak a munkavállalók. 

M.) Integráció, és lehetőség keresés

Eléggé turbolens a gazdasági környezet, minden változásban van. Az élelmiszeriparon belül több szegmensben egyszerre figyelhető meg a centralizációra, és decentralizációra való törekvés. Ez azt jelenti, hogy a cégek optimalizálgatják a cégméretet, nézegetik a profitszinteket, és komplexen alakítgatják a terület potenciálokat.

Key figures on the European food chain – 2022 edition - Eurostat - 

N.) Jó, de mi lesz ebből?

Ahhoz, hogy legyen lokális élelmiszergazdaság, és jó termékek legyenek, kellene az, hogy az emberek, akik az élelmiszergazdasági értékláncban dolgoznak –tegyék ezt az értéklánc bármely szintjén- megéljenek abból, amit csinálnak. Jelenleg érdemesebb tulajdonosi, vagy menedzseri szinten részt venni egy élelmiszeripari vállalkozás életében, mint dolgozni benne, mivel az iparág híres arról, hogy eléggé alap szinten fizeti azokat, akik benne dolgoznak. A redditen megy több topic erről a témáról, érdemes beleolvasni néha, hogy mit gondol a történetről a 16+ -os korosztály…

Tehát, ha az élelmiszergazdaság nem tudja emelgetni a fizetéseket egy elfogadható szintre, akkor nem marad más hátra, ki fog ürülni a talent pool, és rá záródik a közepes fejlettség csapdája az iparágra.

Nem rég beszéltem egy, az osztrák határhoz közel termelő élelmiszeripari cég menedzserével. Azt mondta, hogy a történet roppant egyszerű. Mivel úgy is EUR-ban számolják az üzleti tervet a nemzetközi szabványok szerint – P&L - Meg kell adni az osztrák béreket napi árfolyamon EUR-ban, és kész, akkor életben tud maradni a cég, másképp nem. Meg persze jó ár/ érték arányú terméket kell értékesíteni belföldre, és exportra. Arrafelé ritka a HUF, mint fizetőeszköz. Persze megy ez a vendégmunkás sztori még egy darabig, de ez egy innovatív élelmiszeripari cégnek nem opció, több okból kifolyólag.

Tehát átalakulnak a profitmodellek, valahogy tartani kellene az elvárt profit szinteket EUR-ban, és magasabb bért is kellene fizetni, mivel ha nem teszik, akkor egy nap arra ébredhetnek, hogy nem jött be a műszak, és a kulcsember is szabadságra ment.

Átmeneti időszakban vagyunk, ahol a teljes regionális EU-s piac mozgásban van. Ebben a környezetben kell olyan profitmodelleket kidolgozni, amely működhet. Lokálisan globális megoldásokat kell találni, amelyben európai szinten értelmezhető fizetések jelenhetnek meg.

Magyarország számokban, 2022 

O.) ----- > Frissítés:  --- > Be fog zárni a szigetvári konzervgyár -

Átküldtem a cikket megjelenés előtt egy haveromnak, hogy olvassa el. Ezt a választ írta:

Ziigy, a cikk nagyon jó! Olyan témákat feszegetsz, amivel senki nem foglakozik. Na de rossz hírem van a mai napra:

Mai hír, hogy be fogja zárni a francia tulaj a szigetvári konzervgyárat 2024 áprilisában, mert nem termel profitot, és 130 embert tesz utcára. Ha annyira guru vagy az élelmiszergazdasági költségszámítás terén, had kérdezzem már meg, mit lehetne ebben a helyzetben csinálni?

Bezár a szigetvári konzervgyár, 130 ember veszíti el a munkáját

--- > Fogtam a telefonom, fel is hívtam a haveromat, és sokáig beszélgettünk a témáról.   

A Szigetvári Konzervgyár a 80-as években nagyon híres volt szója termékeiről, jutott bőven exportra is.  

…. Nem jó az, ha egy gyár, és a felhalmozott tudás megy a levesbe, mert végigéltük ezt gyerekkorunkban,a 90-es évek elején, nem volt jó, nem vezetett sehova… 

Az alábbi képen láthatjátok a régi Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzemének épületét a mai formájában. Az épület, amelyben egykori jó nevű konzervüzem működött, az Esterházy- kastély Lovardája. A konzervüzem híres volt az a kiváló minőségű termékeiről.   

Hol jó nevű konzervüzem álott régen, most sitt, halom.. 2023. november

(Magyarország, Győr- Moson- Sopron Vármegye, Esterházy-kastély Lovarda, egykor ebben az épületben működött a Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzeme.…saját fotó)  

Az üzem a 90-es évek privatizációs őrületének lett az áldozata.....sajnos. 

A Fertődi Konzervüzem címkéjén az Esterházy- kastély főbejárata volt, akinek van korabeli termékcímkéje, kérem, hogy küldje el nekünk! (kép forrás: kisalfold.hu)

P.) Kellene egy jó csapat! Újra kellene indítani a gyárat a bezárás után, erre készülni kellene 

Ha bezár egy gyár, akkor félő, hogy az ott összerakott professzionális tudás elszáll, és nem lehet visszahozni.

Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni.

A tudás megőrzése az első, utána jön az, hogy mit tekinthetek alapanyagnak a gyártáshoz, ott, akkor, és abban az időben. Ez fontos. Mindezek után el lehet kezdeni tervezgetni azt, hogy mi is legyen a végtermék. Ha ez megvan, be lehet menni a gyárba, és körülnézni kicsit. Nézelődni kicsit. És skiccelgetni kicsit. Közben már beszélgetni az export tervező csapattal, és a marketingesekkel, hogy mi is lenne itt a történet.

Persze a költség, és profitmodell kialakításánál minden időben tudni kell, hogy hogyan is néznek ki a minőségi költségek az értéklánc mentén. Ekkor már lehet a bank, vagy a befektetői csapat fejét ütni, hogy mennyi pénz is kell, meg milyen konstrukcióban is kellene az a pénz.  Szóval lehet, hogy elkezdi a csapat valahol és teljesen más alap végtermék rendszer lesz a vége, mert az kell a piacnak. Nem egyszerű játék, de nem is lenne megugorhatatlan a valóságunkban. … Meg kellenének az élet más területéről is professzionális szakemberek!

Ehhez kellene egy kiváló élelmiszermérnöki csapat! – Nem szanálni akarunk egy üzemet, hanem megőrizni a lehető legtöbb tudást, ami ott van, ehhez mérnökök kellenek, jól képzett mérnökök, és technológusok, szakmunkások!

Például olyan élelmiszermérnök kellene, aki tervezett, épített élelmiszeripari gépet, gyártósort, és rakott össze tervezett végtermék rendszerre élelmiszeripari üzemet a semmi hátán a nulláról. Persze a végtermék rendszert is maga tervezete. És még sorolhatnám.

… Hogy a pénz lenne az első? Az is nagyon fontos! Elsősorban szakmai tudás kell, meg annyi pénz első körben, hogy ezek az emberek ráérjenek alkotni! Ehhez sok minden más is kell a pénz mellett...... 

Új konzervgyár Nyíregyházán, 1964. december - Filmhiradokonline.hu -