In der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts wurden Gesells Ideen nur im überschaubaren Kreis seiner Anhängerschaft publiziert und diskutiert. Seit der Jahrtausendwende geriet Gesell wieder stärker in den Blick der Öffentlichkeit. Gründe dafür sind unter anderem die Diskussionen rund um die sogenanntenRegional-undKryptowährungen[1]sowie um dieNiedrigzinspolitikverschiedener Zentralbanken.[2]
PART I. DISTRIBUTION Introduction 1. Aim and Method 2. The Right to the Whole Proceeds of Labour 3. Reduction of the Proceeds of Labour through Rent on Land 4. Influence of transport costs on Rent and Wages 5. Influence of social conditions on Rent and Wages 6. More precise definition of freeland 7. Freeland of the third class 8. Influence of freeland of the third class on Rent and Wages 9. Influence of technical improvements on Rent and Wages 10. Influence of scientific discoveries on Rent and Wages 11. Legislative interference with Rent and Wages 12. Protective-Duties, Rent and Wages 13. The entire wage-scale is based on the Labour-Proceeed of the cultivators of freeland 14. Influence of capital-interest on Rent and Wages 15. Summary of results attained so far 16. Rent of raw materials and building sites and its relation to the general Law of Wages 17. First general outline of the Law of Wages
PART II. FREELAND 1. Meaning of the word Free-Land 2. Free-Land finance 3. Free-Land in practice 4. Effects of Nationalisation of the Land 5. The case for Nationalisation of the Land 6. What Free-Land cannot do
PART III. MONEY AS IT IS Introduction 1. How the nature of money is revealed 2. The indispensability of money and the indifference of the public to the money-material 3. So-called "Value" 4. Why money can be made of paper 5. The safety and covering of paper-money 6. What should the price of money be? 7. How the price of money can be measured with precision 8. What determines the price of paper-money ? 9. Influences to which Demand and Supply are subject 10. The supply of money 11. The laws of circulation of the present form of money 12. Economic Crises and the conditions necessary to prevent them 13. Reform of the Note-Issue 14. Criterion of the quality of money 15. Why the crude Quantity Theory fails when applied to money
PART IV. FREE-MONEY, OR MONEY AS IT SHOULD BE Introduction 1. Free-Money 2. How the State puts Free-Money in circulation 3. How Free-Money is managed 4. The laws of circulation of Free-Money 5. How Free-Money will be judged A. The Shopkeeper B. The Cashier C. The Exporter D. The Manufacturer E. The Usurer F. The Speculator G. The Saver H. The Co-operator I. The Creditor J. The Debtor K. The Unemployment Insurance Office L. The Disciple of Proudhon M. The Theorist on Interest N. The Theorist on Economic Crises O. The Theorist on Wages 6. The International Exchanges 1. Mechanism of the exchanges 2. Stabilisation of the exchanges: Theory 3. Stabilisation of the exchanges: Practice
PART V. THE FREE-MONEY THEORY OF INTEREST 1. A story of Robinson Crusoe 2. Basic Interest 3. Transfer of Basic Interest to the wares 4. Transfer of Basic Interest to so-called real capital 5. Completion of the Free-Money theory of interest 6. Former attempts at explaining Capital-Interest 7. The components of gross interest 8. Pure Capital-Interest a fixed magnitude Appendix LIST OF WRITINGS BY SILVIO GESELL METHODS OF APPLYING THE PRINCIPLE OF FREE-MONEY PUBLISHED REFERENCES TO GESELLS THEORY
Amikor a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karára jelentkeztem hallgatónak, azzal tettem, hogy enni, inni mindig kell, akármi történik. Vannak nagyon hasznos étkek, amelyekkel akár gyógyítani is lehet. Talán nem véletlen, hogy a konzervtechnológia mellett borászattal is foglalkoztunk tanulmányainkban, sőt borász tudást is szereztünk. A fő szakjukként borászatot választó társaim pedig a konzerv és hűtő tudományokban szereztek társtudást.
A bor élvezete hozzátartozik a humán kultúrához. Még hazánkban 150 évig állomásozó török testvéreink sem vetették meg a nedűt, jó írónk, Gárdonyi Géza szerint a pincében ittak, hogy Allah észre ne vegye.
De elegendő-e a borról fecsegni, amikor a semmiből nem lesz bor. Bizony ehhez a szőlészet rendkívül nemes tudománya is szervesen hozzátartozik. Az egyetem segített eligazodni a különféle termesztési módok között, mint gyalogművelés, alacsony kordon, magas kordon, kettős kordon stb. Fajtának, környezetnek, klímának a legmegfelelőbb termesztési mód dukál. Megtanultam, hogy a szőlő minél idősebb, annál minőségibb a nedűje. Megtanultuk a szőlő szüretnek, feldolgozásának több mikéntjét.
Az országban szépen kialakultak a történelmi borvidékek a maguk jellegzetes fajtáival, különleges házasításokkal. Megmaradtak a nem történelmi, de igazán minőségi bort adó kisebb tájkörzetek. Sőt, illet, hogy legyen szőlő a háztájiban, mert azt a hektócska bort, amit megiszik a gazda, főleg, ha fizikai munkát is végez rendszeresen, nehogy már venni kelljen.
Falun a borok gazdát cseréltek, egymás borát dicsérték, kritizálták a népek, ahogy jó magyar emberhez illik.
De a lényeg, hogy itták, mégpedig társaságban. Mert ugye, a magyar ember iszik bánatában, iszik örömében. Nem tojáslikőrt a sarki Pennyből.
Én budapestiként és gyermekként annyit tudtam, a szőlőről, borról, amennyit olvasmányaim és diák munkásként megtudhattam. Írásokat a Dionüszosz kultuszról, bacchánsokról, a magyar borkereskedelemről, a tokaji borok kialakulásáról. A rómaiakról, akik először telepítettek szőlőt Pannónia területén. Az Egri Bikavér nevének kialakulásáról, a harci kedvet növelő italról, miért kékfrankos a kékfrankos, mitől egészséges őrülten a napi egy deci vörös lefekvés előtt. És mások szerint miért nem egészséges?
Romain Rolland, Colas Breugnon című remek regényében egy francia mester kis háztáji szőlőjében kívánja élete utolsó napjait eltölteni. Beveszi magát a kis pincébe, s elhatározza, hogy ha már elkapta a pestist, akkor részegen kíván meghalni. S lám, egészségesen ébred. Mi a tanulság? Hogy a bor gyógyszere sokféle betegségnek. Ha csak kedélyjavító, máris aranyat ér a mai kedélytelen világunkban. De hát van ott más is.
Igen, próbálkoztak sokan bort készíteni sunyi, tisztességtelen úton, tablettás borra gondolok. Ennek is van tanulsága, a bor olyan érték, amit érdemes volt hamisítani.
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
If so, contact us!
Contact Food Engineers!
lecsomernok@gmail.com
A bor, mint ajándék. Önök is, én is számtalan esetben vittünk látogatáskor bort ajándékba. Olcsóbbat, drágábbat, de a palackbor mindig kifejez bizonyos figyelmességet. Olyan nincs, hogy - Hé hoztam egy doboz sört születésnapodra -
És a jó borhoz jó szőlőre van szükség. Nincs jó technológia rossz szőlőre és vica-versa. Bor és szőlő egymást feltételező fogalmak.
Vagy mégsem ???!!! Mi van az import borral? Ja, erről elfeledkeztem. Hisz a barátom apjának szőlője helyén már lítium gyár van.
Félre a tréfával, tegnap kérdezem „Szedd Magad szamócást és barackost” fenntartó barátomtól, hogy mi lesz az idei szőlőjével? Húszon valahány hektár. Ja, kivágtam. Te, mit lehet a helyére tenni? S miért vágtad ki? Mert 120 forintért alig tudtam eladni a szőlő kilóját.
Tehát visszaköszön Zsebők kolléga cikkének mottója, miszerint érdemtelenül olcsó a szőlő felvásárlási ára.
Már gimnazistaként is ismertük a bor értékét. Osztálytársaimmal többször kóstolgattuk a nedűt, a lerészegedés legcsekélyebb igénye nélkül. Kívülről fújtuk a bor egyszer egyet.
És Budapesten, számtalan helyen kiskocsmákban, ahová néhány lépcsőn lefelé kellett bejutni, hajópadlós kocsmák, műanyag asztalok mellett lévő műanyag székek stb. Ott jókat lehetett egyre vehemensebb vitákat folytatni politikáról, lányokról, az igazságtalanságokról….. a fröccs mellett. A minőségbiztos urak azt vizsgálták ilyen kis kocsmákban, hogy mennyi is a három deci? Mert ismert volt a trükk, hogy a nyeles mérőhenger, amivel kimerte a kiszolgáló a bort a porcelán csészéből, be volt horpadva. Talán a sok használattól.
Egy-egy ilyen helyen szinte kötelező volt a Rizling, Kadarka, Kéknyelű kimérése. Termelői bor!!!
De, hadd mondjam el, mind eközben haladt a termelés országosan, volt munkaerő, amire szükség volt, nem rejtezett hatalmas számú munkaerő el a digitális világ útvesztőjében.
Sajnos ennek leáldozott. Hiába beszélnék a frissen sült pogácsáról egy „deci tisztán„ mellett. Vagy a köményes kifli jó borral. Ez az élmény bizony a nosztalgia világába süllyedt.
Pozitív élményem még, amikor érettségi osztálykirándulásunk alkalmával Badacsonyban borozgattunk. Olyan Szürkebarátot, aminek ízére még most is örömmel emlékezem. Vagy életem első palackos Pinot Noirja, aminek a bora még az üvegpoharat is megfogta. Íze pedig az Istenek italával vetekedett.
Emlékem még a külföldi borokról, hogy egyetemistaként elidőzve Marseille környékén az emberek kizárólag vörösbort ittak, jó könnyű vörösbort, valószínűleg sem jobbat, sem rosszabbat minőségében, mint az akkori idők Alföldi borai. Jól meg is jártam egy alkalommal, amikor kiderült, hogy a Coca-cola drágább, mint a jó vörösbor. A vonatból Marseille felé végeláthatatlan sorban tűntek fel a vöröses föld csíkok között a zöld szőlősorok.
Ahogy néhány irodalmi alkotásban olvasom, nagyon gyakorlott és tudós szőlészek a talaj tapintásáról, illatáról tudják, hogy milyen fajta illik oda. Ez nem tudás, hanem tudomány!!
A könnyű alföldi boroknak is megvolt a maga helyük. Egy egyetemen hallott történet szerint a Szovjetunióba eladott hordós borocskával kínálták a kereskedelmi tárgyaláson lévő magyar kollégákat. A bor kiváló volt az elbeszélők szerint. Meg is ijedtek, hogy oda az üzlet, ha ilyet tudnak venni a szovjetek. Aztán kiderült, hogy a bor magyar, csak valahogy elkallódhatott, s két év után előkerülve megnemesedett a hordóban. Valamelyik borkombinát bora!!!
Az ókori rómaiak a Falernumi bort itták víz helyett is, illetve némi vízzel hígítva. Hány olyan regényt olvasunk, ahol egy hordócska borral megvesztegetett őrség mellett lehetett rabokat kicsempészni. Vagy ahogy a hadak a bort keresték meg először, mint hadi zsákmány.
Igen, a bor érték volt. Valuta, aranyat érő árucikk.
"Kék frankot" adtak akkoriban a kékfrankosért Sopron környékén Napoleon katonái, ez a hagyomány- a képen igaz egy 1863-as "kék frank" kiadás látható, nem az 1810 körüli.. -
Kedves feleségem sátoraljaújhelyi lány volt. Mily büszke voltam arra, amikor Szerencs után a vonatból vagy később az autóból kinézve a szőlősorokat láttuk. Pedig már akkor immáron közel 50 éve, gond volt, hogy a szőlő „lecsúszott” a szoknya vidékre. Már nem volt akkora kedve az embereknek a domboldalakon művelni a szőlőt. Felcipelni kosárban a földet, kis teraszokat készíteni. El sem tudtam képzelni, hogy milyen munka volt kézzel az aszú szemeket válogatni.
Egy kedves leány ismerősömmel a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában ismerkedtem meg. Egymással szemben szüreteltünk, s véletlenül, ugyanazon fürt felé nyúlva kicsit megvágtam az ujját. Szerencsés vágás volt. Tehát még a városi embereknek, fiataloknak volt kötődésük az iskolai szüreteken keresztül a szőlőhöz. S nem emlékszem, hogy szerencsétlennek éreztük volna magunkat, hogy szüretelünk. Örültünk az elmaradt óráknak. Ugyanakkor pedig mégis megtanultuk már gimiben az integrálszámítás bonyodalmait. És ma??!!
A szüret szóról sok-sok évvel később már az osztrákban szüretelő magyar munkások jutnak eszembe. Akik a magyar béreknél jóval több pénzért szüreteltek odaát. Közben pedig a bolti palackos borok ára nem sokkal haladta meg a magyar árakat. A felvásárlási áraik pedig magasabbak voltak. Mindez már 14 évvel ezelőtt is.
Mint növényvédős szakmérnök gyakori vendége voltam a környékbeli szőlős kerteknek, ahol tanácsot kellett adni. Se szeri, se száma nem volt a különféle szőlős szakmai találkozóknak.
A Fertőrákos közeli Balfi vidéken tartották rendszeresen a növényvédelmi bemutatókat. Rendezett sorok, foghíj nélküli parcellák. Hatalmas birtokok, mint a Soproni Á.G. szőlőskertjei.
A bor tehát hozzá tartozott az életünkhöz, szerves része volt.
Sajnos, ma ugyanezen Balfi dombokon megjelent a gondozatlan, majd eltűnő szőlők sorai. Kivágott szőlők, eltűnő sorok. De eltűnnek a szőlők a borászattal nem rendelkező kisebb birtokokon.
„Nem éri meg” felkiáltással. Nemcsak az árak alacsonyabbak a kívánatosnál (ld. Zsigmond írása) de a felvásárlások bizonytalansága miatt is.
És nem csak itt, és a Balaton környékén. Nászuramék a történelmi Tokaji borvidékekhez tartozó gazdaságukban vágják ki lassan a szőlőt. Pedig olyan bort tudnak házilag készíteni, hogy napokig az íze a számban van. A kivágott szőlő helyébe pedig a négy muskétás egyike kerül, leginkább búza. Mert hogy a fiatalság már csak a traktoron érzi jól magát.
A szomszédos Ausztriában Pomogy és Nagyboldogasszony között is fogyatkozik lassabb ütemben a szőlő terület, azonban ott leginkább zöldséges kertek veszik át a helyüket. A szőlőt régóta hálóval védik a madarak, jég ellen és öntözik a szőlőt. Nem, nem kell tátani a szájakat, igen, öntözik több helyen a szőlőt.
A munkaerő problémákon pedig a szőlő kombájnok bevetése sem segít. Nem hogy vidám szüreti munka nincs, de lassan a kombájn sem old meg semmit.
Hová lett a munkaerő? Talán kinyomozható lenne, de ez egy másik történet.
Fiatal koromnak nem volt jellemzője, hogy arra emlékeznék, hogy a bor milyen drága. Emlékszem, hogy az első önállóan megivott palack borom, még mint Diósgyőrben népgazdasági munkán ténykedő, leszerelés előtt álló katona, egy üveg Tokaji Furmint volt. Gyönyörű hosszú nyakú üveg, ízléses címke. S mint tengődő kiskatona is meg tudtam venni. Ahogy mások is.
Azon tűnődöm, hogy mit tartalmazhat a Zsebők kolléga által említett 45.000 forintos boros üveg?
De akár csak az 5.000 forintos, kis soha nem hallott nevű magán borpincékben árusított nedű is kicsit soknak tűnik. Hogyan lesz a 120 forintos szőlőből 5.000 forint? Ahogy Zsebők kolléga, mint gyakorló borász említette, 2 kg szőlőből lesz 1.4 liter bor kb. Elismerem, sőt tudom, hogy nagyon sok a munka a szőlészetben, a pincékben. Mekkora kihívás az időjárás, a kór és károkozók hada, a különféle borászati munkák sora, gép hibásodások, bor betegségek jelentkezése. Bármit is csinálni, alkotni, az nagyon fáradságos. Erről beszélni, ahogy ezt most én is csinálom, sokkal könnyebb. És aki jó pénzért, fizetésért beszél a semmiről, az könnyű is, hasznos is.
Visszatérve a valósághoz. Itt a környékünkön, a Fertőszentmiklós-Sopron viszonylatban is fogynak a szőlők. Nincs respektusa annak a nemes munkának, amit szőlőtermelésnek hívnak.
Én rendszeresen vásárlok helyi kistermelőktől vörösbort, mert egészséges, kellemes ital időnként. Most egy 5 literenként bezacskózott igen jó Zweigelt ára 700 Ft / liter. Nagyon reális ár. A gazda családi vállalkozásban meg is tud élni belőle.
De… a bor kitűnő ízű, aromás, csodás. Vajon mi történne, ha egy nap 5.000 forintért próbálná eladni ? Vagy egy vagy több köztes kereskedői csatornán keresztül haladó áruról nyúzna le több kereskedő bőrt. Milyen viccesen hangzik : bor bőr.
Kérdésem lenne még, hogy egyszerű banki alkalmazottként, sofőrként, vonatvezetőként stb. mennyire tudják megkülönböztetni a különféle borok ízét, zamatát egymástól? Ismerik-e a jellegzetes, fajtához, borvidékhez köthető, ne adj isten évjárathoz köthető zamatokat ? Nem, ezt nem hiszem. Addig jutunk el, hogy egy megvásárolt kis borászat palackos bora ízlett vagy kevéssé ízlett.
S amikor egy év után keressük a kis borászat borát, kiderül, hogy eltűnt a süllyesztőben. Vagy tönkre ment, feladta működését vagy csak egy jól támogatott dísz borászat volt, amely mégsem bírta a versenyt.
Sirassuk-e tehát a magyar borágazatot? Mi tudná feltámasztani?
Esetleg az alkoholmentes bor vezetőknek is? Vagy a dobozos sörök mintájára a csekélyebb alkohol tartalmú, enyhén szénsavas üdítő? Ezt majd a szakértők kitalálják.
A lecsós blog azért jött létre, hogy olyan látens, azonnal hozzáférhető komoly szakmai tudásokat mozgasson meg, ami haszonnal alkalmazható a napi gyakorlatban 2023- ban is egy-egy cég, vagy szervezet életében.
Érdekel a lehetőség?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com
Kicsit megágyazunk a hangulatnak, Matthias Reim:
"Komm erst mal rein und setz dich hin Dir scheint es echt nicht gut zu gehn. Komm, lass es einfach alles raus Ok, verstehe, es ist aus. As you can see I need a friend Someone to talk, to lend a hand Maybe some words to sooth the pain Can't keep from crying and these tears fall like November rain. Lass sie fließen Let it rain Die wilden Tränen Salty rain Brauchst dich dafür ganz bestimmt niemals zu schämen...."
Die wilden Tränen (Salty Rain)
Volt egy online konferencia, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság tartott 2023. május 16.-án online. Az online konferencia egyik előadását Éder Tamás tartotta, Gondoltok a magyar élelmiszeriparról címmel. A konferenciát közvetítették online egyenesben a youtubeon, alább meg is nézhetitek az egész 1:50:52 órás teljes konferenciát vágatlanul.
40:36 --- > 1:50:52
A dátum 2023. május 16, 40:36-nál beszél arról az előadó, hogy milyen kihívások előtt áll a hazai élelmiszeripar:
Az élelmiszeripar előtt álló rövidtávú súlyos kihívások
Jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza talán csak a rendszerváltás időszakához hasonlítható.
Rendkívüli bizonytalanság a gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve
A gyártáshoz szükséges eszközök, alapanyagok, kiegészítő anyagok alkatrészek árának drasztikus növelése
Az energiahordozók árának drasztikus növekedése, azok tervezhetetlensége
Kormányzati intézkedések (NETA, emelése / termékkör bővülés a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása)
Az ársapka fennmaradásának következtében kialakuló kereskedői kármentési gyakorlat okozta bizalomvesztés a termékpálya szereplői között
Az első mondatot alá is húztam, mivel arról beszél az előadó, hogy az ágazat problémái akkorák, hogy az csak a rendszerváltás időszakában történt eseményekkel mérhető össze. A rendszerváltás 34 éve volt, felnőtt azóta három generáció, akiknek a 1989-es események, és az utána következő pár év történései már csak a történelemkönyvekből ismertek.
A kérdés az, hogy mire is gondolhatott az előadó, amikor ezt mondta.
Az előadást meghallgatva úgy néz ki, hogy az 1989-es rendszerváltásnak, és a rendszerváltás hatásának a teljes élelmiszergazdasági rendszerre eléggé messze ható következményei lettek, ha most itt állunk ugyanazzal a problémával, 2023-ban, mint ami volt 1989-ben. 34 év, lassan lerajzoltunk egy teljes kört?
Az elmúlt 34 év élelmiszergazdasági története nem volt olyan régen, hogy ne tudnánk megkérdezni a mostani 50 + os generációt, hogy mesélje el, mi is történt akkoriban, itt vannak közöttünk. Éder Tamás elmondta, hogy akkora változások előtt állunk, mint 1989-ben.
Igen, a változások lehetnek akkorák, mint 1989-ben, ámbátor az egész gazdasági környezet teljesen más. Így a változások is teljesen más irányokat fognak venni, mint 1989-ben. Nézzük is miért.
“No problem can be solved from the same level of consciousness that created it.”
---- > Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.
Albert Einstein
Einstein szerint nem lehet megoldani a mai problémánkat 1989-es nézőpontból.
1989 után történt pár dolog, amit bele kell vennünk a képletbe, azért, hogy egyáltalán vizsgálni lehessen a problémát:
A fő dátumok a téma megértéshez:
1989: Rendszerváltás
1989 - 1993: A privatizáció lassan végéhez közeledik, megszűnik Magyarországon minimum 1,5 millió
munkahely.
1995: A privatizáció nem hozta meg a várva várt felzárkózást, az ország fizetőkésségével gondok
A fenti dátumokat minimum bele kell venni a képletbe, ahhoz, hogy egyáltalán rendszerbe tudjuk foglalni a problémahalmazt. Érdemes még hozzávenni azt, hogy az egyes gazdasági régiókban mi történt az élelmiszergazdaságban, és az ott történtek hogyan hatnak, vagy hatottak a hazai élelmiszergazdaság működésére.
Sokat beszélnek az előadásban az élelmiszergazdaság versenyképességéről. Beszélnek arról, hogy pl. „commodity” feldolgozásban nem vagyunk valami jók, és nem sikerült összerakni egy EU-s piacon versenyképes feldolgozóüzemet..
Lássuk, hogyan is néz ki ez a „commodity” dolog. Mi is az, hogy „commodity”?
Ez az EU előtt is volt, de mivel 2004-ben beléptünk az EU-ba, így része vagyunk az egységes EU-s belső piacnak. Mivel része vagyunk az EU-s egységes piacnak, a 2004-es belépéssel elfogadtuk azt is, hogy ránk is vonatkoznak az EU egységes piacának írott, és íratlan szabályai.
Pl. az is természetes, hogy valakik valahol jegyzik azt, hogy mennyiért lehet eladni egy kg élősertést EXW /ár az állattartó telepen, szállító autóra felrakva, szállításra kész/. Ez azt jelenti, hogy az, aki élősertést vásárol (pl. egy vágóhíd) nézi a jegyzés árakat, és a jegyzésárakhoz igazítja felvásárlási árat.
Sok fajta félig feldolgozott, vagy feldolgozott termékre létezhet a tőzsde, vagy egyéb szervezetek által karbantartott jegyzésár, amit az adott piac adott piaci szegmense figyel, és a jegyzett árhoz igazítja az adott termék – legyen az „commodity” – adásvételi árát.
Nézzük, milyen gond adódik ebből.
Mivel 2004-ben csatlakoztunk az EU-s piachoz, vannak olyan szektorok, ahol pl. a német jegyzésárak dominálnak. Ne felejtsük el, hogy a hazai 10 milliós piac egy kb. 500 milliós EU-s piacnak a szerves része, ahol az áruk, és szolgáltatások, a tőke, és a munkaerő szabadon áramolhat az EU határain belül.
Pl. most 2023. április 05.-én az állattartó telepen 1 kg. élősertés ára 2.025 EUR / kg volt.
Ez nagy általánosságban azt jelenti, hogy a magyar termelőtől sem veszi meg több pénzért az EU területén székelő külföldi felvásárló az élő sertést, mert nem érdemes többet fizetni érte, általában nem is fizetnek érte többet. Itthon ezt az EUR árat eddig általában HUF-ban kell érteni, mivel ha nem EUR-ban kötik a szerződést, akkor a kifizetések HUF-ban történnek. A hazai infláció meg csapkodja a 21.50 %-ot…
Az utóbbi két évben elindultak felfelé a takarmányárak, amivel számolni kellett, így a tenyésztési költségek eléggé elszálltak. Nagyon tudni kellett kiszámolni azt, hogy akkor most mennyibe is kerül a tenyésztés, rentábilis-e a gazdálkodás, vagy nem. Vagy mikortól nem?
Ez a fenti példa is megmutatja azt, hogy úgy kellene foglalkozni az ágazati versenyképesség fogalmával, hogy azt tartjuk szem előtt, hogy a hazai lokalitás csak egy kis része egy 500 milliós EU-s belpiacnak. Meg hogy a jegyzésárat úgy hívják a szakmai szlengben, hogy „német jegyzésár”.
Ez így együtt nagyon rossz képet mutat, amit elemezni kellene…. Rossz a kép, és sajnos mutatja a statisztika is:
2022: 2 558 100 db élősertést állított elő az ország (1989-es db szám csökkent 2023-ra 67.03 %-al!)
--- > Kb. 1989-es db szám egyharmada!
Ne felejtsük el, hogy 2004 óta jönnek az EU-s transzferek, így az élelmiszeriparban is. Ha innen nézem, akkor azt kell látnom, hogy nem, nem ugyanazzal a problémával állunk szemben, mint 1989-ben, mivel akkor tenyésztettünk évente 7 760 000 db élősertést, ma tenyésztünk 2 258 100 db sertést.
Ez a helyzet nagyon más! Nagyon kevés a hasonlóság, 2023 van, nem 1989.
Igen, elszállt az infláció, de egy teljesen más gazdasági környezetben vagyunk, egy teljesen másképp működő piac részeként, mint 1989-ben. 1989-ben pl. az élősertés hazai kibocsátása háromszorosa volt a mainak...
A baj az, hogy a fenti trend nem csak a sertés ágazatra igaz. Így történt ez ugyanezen az idővonalon a szőlőtermesztéssel, a hagymatermesztéssel, az intenzív almatermesztéssel, és még lehetne sorolni az ágazatokat.
Az előadásban szóba került az, hogy nézzük meg, hogy a csirketenyésztés egy exportképes sikerágazat Magyarországon, és tessék, ők meg tudják csinálni.
Azt, hogy ezt megértsük, hogy a csirkések miért tudnak „hatékonyak” lenni ebben a furcsa változékony világban, itt 2023-ban, vissza kell mennünk az időben minimum 55- 60 évet, (kb. 1963- 1968) környékére.
Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár, 1970. /Frotepan/
Abban az időben már az állami gazdasági, és a termelőszövetkezeti rendszer kialakult az országban. A 60-as évek közepétől indult el a termelőszövetkezeti rendszer integrációja, TSZ-ek egyesültek, és kialakultak a korszakra jellemző integrációs struktúrák. A korszakban két „szomszédvár” uralta a teljes termelési struktúrát. Volt egy termelőszövetkezeti mintaüzem, és volt egy állami gazdasági mintaüzem.
Mind az állami gazdasági rendszerben, mind a termelőszövetkezeti rendszerben ha be akartak vezetni egy termelési, vagy feldolgozási újítást, vagy újdonságot, akkor először ezekben a mintaüzemekben dolgozták ki az új technológiára épülő eljárásokat, tesztelték, vizsgálták, és ha az új technológia megállta a helyét, akkor bevezették a TSZ- rendszerbe, vagy az állami gazdasági rendszerbe az eljárást, vagy új technológiát.
Ezzel egy dolgot értek el. Minden TSZ, és ÁG hasonló technológiai szinten volt.
A TSZ rendszer mintaüzeme a Nádudvari Vörös Csillag TSZ volt, az Állami Gazdasági rendszer mintaüzeme a Bábolnai Állami Gazdaság volt. A Bábolnai ÁG nagyon híres volt, Burgert Róbert személye meghatározta a korszakot. Pl. Bábolnán tesztelték le pl. a nyugati technológiára épülő integrált termesztési rendszereket a 60-as évek végétől, és vezették be általánosan a hazai mezőgazdaságba.
Boci iskola a nádudvari tsz-ben
Nem megálmodták a hatékonyságot: két traktor három megye szántóföldi területére több, mint elég volt..
Pl. a hatékonyság fogalmát a70-es években eléggé komolyan meg tudták fogni a szántóföldi növénytermesztési munkák terén. Volt két nagy teljesítményű John Deere traktor, amivel képesek voltak három műszakban megművelni Veszprém, Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megye szántóföldi területeit. A John Deere Magyarországon tesztelte le a gépeit, és ezen intenzív igénybevétel alapján fejlesztette tovább gépeit.
Bábolna volt a hazai brojler csirke (húshasznú csirke), és tojástermelő hibrid csirkenemesítés, és tenyésztés központja. Bábolna részben megúszta a 1990-es évek privatizációs őrületet, és a mai napig a világ vezető tojástermelő hibrid csirke nemesítő központja.
Tehát az, hogy Magyarországon a csirketenyésztés jó bőrben van 2023-ban, ahhoz az kellett, hogy a teljes integrált tenyésztési rendszert, és a hozzá tartozó tudás ne vesszen el a 1989-et követő privatizációs őrületben.
A teljes rendszert sikerült „átmenteni” ezen a történelmi korszakon, egyben maradt a tenyésztési rendszer.
Csak ezért lehet az, hogy hazánkban komoly eredményeket lehet elérni a csirketenyésztés terén, legyen az tojástermelés, vagy brojler csirketenyésztés. Ebben a tudományban világvezetők vagyunk.
A többi integrált mezőgazdasági rendszer nem volt ilyen szerencsés, abban a korszakban, ott 1989- 1993 között.
Így 2023-ban itt állunk, és újra kell gombolni a teljes élelmiszergazdaságot.
Ezért mondom azt, hogy ma 2023-ban nem az 1989-es problémákkal állunk szemben, hanem teljesen más aspektusból jelentkezik egy problémakör, amit fel kellene tárni.
Nézzünk egy másik fajta időbeni megközelítést, amire érdemes lenne odafigyelni, ha meg akarjuk érteni azt, hogy mi történik az „élelmiszeriparban” – „” mert még mindig élelmiszeripart fejlesztünk, és nem élelmiszergazdaságot-.
„10 évenként válság”
1958- 1959: Beszolgáltatás vége, a paraszt kezd fellélegezni, eladhatja az áruját piacon.
Több a pénz, sokan fejlesztésekben gondolkoznak. Nem jött össze, elkezdődik a
„téeszesítés”, elkezdik megszervezni a TSZ-eket. Vége az egyéni ambícióknak.
1968 – 1969: --- > 1969: Új gazdasági mechanizmus, a Tsz rendszer megszilárdul, a létrehozott TSZ – AG
rendszer elkezd integrálódni, specializálódni.
1969- 1979: Az első olajválság (1972), és második a világban, a TSZ- AG rendszer stabil, kibocsátása
világszínvonalú, nyugati exportképes ágazat, termelési rendszerek elterjedése.
1982- 1989: Államcsőd közeli helyzet 1982-ben, 1989-ben rendszerváltás.
2009 - 2019: 2008-as világgazdasági válság hatásai, a korszakot a 2019-es COVID-19 pandémia zárja
le, ennek következményei alatt élünk ma is. 2019-re 600 000 ember gondolta úgy, hogy az EU-ban vállal munkát.
2023: --- > Covid-19 hatásai, és Oroszország háborújának következményeit éljük.
Az látszik, hogy 10 éves ciklusokban éljük a válságjelenségek hatásait, a 10 éves ciklus végén további 3-4 évvel jön valami világválság, aminek hatásai nagyon komolyan lecsapnak a hazai gazdaságra, és meghatározzák a következő 10 éves ciklust.
Ezzel a szemmel vizsgáljuk a fenti idősort, akkor 2019 óta eltelt az a bizonyos 3-4 év, így 2023- 2024-ben megint készülni kell a válságjelenségek hatásaira… Ebben a környezetben kell megfogni a lényeget.
Érdemes lenne foglalkozni a fogalmi környezettel kicsit.