Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök Gazdasági Blogja

Lecsómérnökök Gazdasági Blogja


Amikor a megélhetés luxus: a magyar fizetések és az elszálló élelmiszerárak

2024. november 14. - lecsós

 

BETON.HOFI -PLASZTIK POHARAK | OFFICIAL MUSIC VIDEO

 

burger_robin-stickel-.jpg

Robin Stickel robinstickel - unsplash - 

Nézzünk is bele a varázsgömbünkbe, hogy milyen is a valóság így 2024 vége felé. Fél szemmel már a 2025 második negyedévre vetve tekintetünket. Szubjektív elemzés következik, ahogy a lecsómérnök látja most – 2024 novemberének közepén - azt, hogy mi is lesz az élelmiszerárakkal, lesz-e pénzük az embereknek megvenni a jó minőségű hazai élelmiszert, meg hogy mi lesz az élelmiszeripari cégekkel. Peresze nem elfelejtve, hogy lesz-e egyáltalán pénz az embereknél, hogy jó hazai élelmiszert tudjanak venni. Bűvöljük meg azt a varázsgömböt az asztalon. Két részes cikk első része következik.  

 

I. Vasárnapi délutáni Kaffee und Kuchen

Vasárnap délután volt. Meglátogattam egy barátomat, épp arrafelé vitt az utam. Épp akkor érkeztem, amikor a nagyobbik gyereknek pakoltak az útra. A nagyobbik gyerek felsős, és már ott kezdte meg a felső tagozatot. A nem túl távoli, és a nem túl közeli osztrák kisvárosban.

Többen vannak ezzel így. A kisbusz minden vasárnap délután viszi a gyerekeket a bérlet házba, ahol nevelők vigyáznak a gyerekekre. A család inkább erre költ, egy nyári nyaralással kevesebb, de a gyerek – most 10 éves – már most nagyon jó beszéli az angolt, és a németet. Csodák csodájára szeret iskolába járni! Hozzá teszem a szülők nem „kint dolgoznak”, és így sem megterhelő a családi kassza számára ez nagyon speciális „bentlakásos iskola megoldás”. Határ menti „Eton College” magyar módra, térítés nélkül. 

A fenti jelenség eléggé általános errefelé. Az, hogy az elit nyugaton tanítatja a gyermekeit, az teljesen általános volt, régen is, és ma is az. Most már ez a jelenség általánossá kezd válni mindenki számára, aki ezt megteheti. Innen a Dunántúlról, Balaton északi partjártjával együtt – Székesfehérvár vonaláig bezárólag – közelebb van Ausztria, mint eddig volt.

A fenti család életstílusából azért következik egy-két dolog a jövőre nézve. Nézzük is kicsit mélyebben ezt a témát, hogy hogyan is függ ez össze a kajaiparral, meg a makro környezettel.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 

II. Csopak, és az ingatlanár – Milyen messze is van egy helikopter reptér? -

Nézzünk még egy szeletét a valóságnak. Látogassunk el Csopakra.

csopak.png

 

6 szoba, Csopak 1,1 milliárd forint ajánlati ár. Most az angol font – magyar forint: 491. 149 Ft / 1 Ł árfolyam. Azaz az 1,1 milliárd forint ajánlati ár 2 239 646 Ł-nak felel meg.

Lássuk, mit lehet kapni London környékén Ł 2 239 646 – ért.  Találtam kettő olyan birtokot, ami belefér a büdzsébe – még marad egy kis pénz is – Olyan birtokokat kerestem, ahol le lehet szállni egy helikopterrel, vagy van a közelben reptér, ahonnan egy helikopterre lehet szállni. A Highcotts Lanehez 25 percre van kocsival a Fairoaks Airport, onnan gyorsan be lehet érni helikopterrel pl. a londoni Heliportra.

highscott_lane.png

 

park_road.png

Bansteadhez legközelebb a Redhill Aerodome helikopter reptér van, - kocsival 20 perc-

Így onnan is eléggé közel van London helikopterrel.

Csopak esetében is fennáll ez a lehetőség, fél órára van kocsival a Hajmáskéri Repülőtér, Szentkirályszabadja Reptér 25 percre van kocsival, így Budapest, Bécs, Pozsony eléggé gyorsan elérhető helikopterrel.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy Csopak, és London eléggé közel került egymáshoz, már ami az árakat illeti!

A kérdés az, mi van errefelé a bérekkel – direkt nem jövedelmet írtam, a két fogalom között nagyon komoly különbség van- A bér nem jövedelem, de a jövedelem származhat munkabérből is!

 

III. Mit mondanak, mennyit keresnek az emberek?

Álljon itt pár térkép, hogy hogyan is állunk pénzzel:

Harmonized disposable income dataset for Europe at subnational level /Mehdi Mikou, Améline Vallet & Céline Guivarch/  -- Scientific Data volume 11, Article number: 308 (2024) -- 

 

disposable_income_2015.png

A térképen a piros az Ausztria …

 

IV. Mennyit tud megspórolni havonta egy átlagos fizetségből élő magyar dolgozó?

savincome.png

- Reddit - 

Az átlagos megspórolt összeg az átlagos fizetésből havonta itthon:  – 84 EUR adósság, ezt számolta ki a redditor. Az itthoni: – 85 EUR /mínusz 85 EUR/ havi megspórolható összeg aránylik a lengyel € 122, az osztrák € 666, a német € 981, és az angol € 1047, vagy a blogár € 5, havi megspórolható összeghez. Ezt a térképet minden Y, Z generációs vágja, és ha döntést kell hozni, hogy mennyi fizetést kérjen, és azt hol tegye, figyelembe fogja venni ezt a térképet. Ha ide veszem azt, hogy az egyes EU-s országokban hogyan alakult az infláció, akkor a kép még lesújtóbb, ezért nem teszem. Beszélünk már erről, egy előző cikkben, amikor azt mondja a szakember, hogy a hazai fizetések már a vendégmunkásoknak sem vonzó.

 Írtunk már erről a témáról a

Krízis van? Ebben a helyzetben esszenciális lesz az élelmiszermérnöki tudás!

Multikrízisben csak az élelmiszermérnöki tudás fog segíteni! – cikkünkben, 2024 januárjában.

Na de, azért van azért itthon pénz.

Ugyanebben a cikkben írtuk 2024 januárjában, hogy 2010-től 2023 – III. negyedévre - a privátbanki ügyfelek száma a 2010-es kb. 2000 ügyfélről /kezelt vagyon: kb. 2000 milliárd Ft/ 2023 – III. negyedévre – kb. 56 000 ügyfélre nőtt /kezelt vagyon: kb. 9 000 milliárd Ft/. Tehát van az országban egy réteg, amely képes lenne fogyasztani itthon is. 

A Világgazdaság is írt a témáról 2024 áprilisában: Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra - 

 

V. 20 év múlva demográfiai krízis.. baj van a NINJA generációval…

A HR portál is kongatja a vészharangot, hogy 20 év múlva 700 000 fővel kevesebb ember lesz a munkaerőpiacon, nincs, aki dolgozzon, és nem lesz aki nyugdíjat fizessen akkor. – Azt nem teszi hozzá, hogy mostani 36+ -os generációnak /tipikusan az 1975- 1980 között születetteknek/ nem fog tudni majd nyugdíjat fizetni az állam, ha minden marad így. Erről beszél a szaksajtó, hogy kezdeni kell valamit a nyugdíjrendszerrel. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez volt az a generáció, aki a 90-es évek végén, a 2000-es évek közepén nem kellett sehova itthon. El is vándorolt nyugatra….  Aki meg maradt, az most épp nem kell, mert drága, és vannak idős szülei, akiket lehet, hogy támogatni, és gondozni kell..: Miért nem kell a 45 év feletti a munkaerőpiacon?

Ez semmi más, csak egy multikrízis.

NINJA generáció lett a mostani 16- 47 közötti generáció, ugyanazokkal a problémákkal szembesül, amikor találkozik a munkaerőpiaccal. A NINJA generációk. – No Income - NO Job - No Assets - --- > /Nincs jövedelem – nincs meló – nincs tőke generáció/  generáció kifejezést Gordon Gekko használta először a Tőzsdecápák 2-ben (2010)…

Gordon Gekko - NINJA generáció - 

Szóval ezeknek a generációknak kellene fogyasztani, elkölteni a pénzt mondjuk jó kajára... Lássuk, mit mutatnak a számok, sikerült-e ezt teljesíteni 2023-ben. Költött-e a jó kajára az aktív generáció?

A HVG most hozta ki az elemzését az 500 legnagyobb magyar cégről

 

VI. 500 legnagyobb árbevételű cég: hogyan néz ki az élelmiszeripar részesedése?

Az 500 legnagyobb árbevételű magyarországi cég

Azt írja a cikk, hogy a top 500-ból az élelmiszer- dohányipar, mezőgazdaság részesedése 3%.....

Eléggé komoly veszteségeket szenvedett el az ágazat, azt mutatja a kép, szignifikánsan csökkent az árbevétel. Összesítve az ágazat mínuszt termelt.

 

VII. Mezőgazdaság jövedelmezősége 2023-ban…

Itt van még a NAK – Nemzeti Agrárkamara – 2023-as növénytermesztés összefoglalójából egy táblázat: 

jovedelmezoseg_2023.png

A táblázatból a következő látszik: Ha pl. valaki vetett 100 ha Napraforgót: akkor

100 ha x 3 t /ha – átlagtermés- = 300 tonnát termelt.

Fedezeti költség  100 ha-ra: 100 ha-ra:                                           600 000 Ft /ha = 60 000 000 Ft

Bevétel átlag termés mellett:                                   3 t/ ha * 110 000 Ft /t * 100 ha = 33 000 000 Ft

Hiányzó bevétel a fedezeti ponthoz:         60 000 000 Ft – 33 000 000 Ft = 27 000 000 Ft / 100 ha

Veszteség hektáronként, a napraforgón:                    27 000 000 FT / 100 ha = - 270 000 Ft /ha

Nem volt jó éve a szántóföldi növénytermesztésnek sem…

 

VIII. Mi a helyzet az inflációval?

Nézzük, mint mond a konvergencia program.

--- > Ez a cikk meg azt mondja, hogy az infláció csak most lódul meg igazán… Az elemzők azt mondják, hogy 4.4 %-os inflációt várnak 2024 decemberére. Az Eurozóna inflációja 2% körül alakul, ezt mondja az EUROSTAT.

 

IX. Hogyan állunk a termőterületekkel?

Pl. a magyar gyümölcsösök fele el fog tűnni a közeljövőben… /Agronapló, 2024. szeptember/

Itt a másik cikk 2023 októberéből, hogy az elmúlt 5 évben megfeleződött a fűszerpaprika termőterülete.. /Magyar Jelen, 2023 október 2./

Lehetne még sorolni a hasonlócikkeket, nem teszem

 

X. Pár általánosság még:

A.) Gorenje – korszak reloaded? öööö…. or not?  

Egyszerűen szólva az történt Magyarországon – ott a szocialista rendszer vége felé – hogy az emberek már kaphattak „kék útlevelet” -1988. Január 1.- től – amivel utazhattak nyugatra.

Az országban néhány műszaki cikkből áruhiány alakult ki, nem volt elég VHS lejátszó, és hűtőláda. Az emberek útnak indultak, és megrohamozták a nyugati határt, irány Hegyeshalom, Ausztria, Bécs, a „marihilfer strasse”, nagybevásárlásra. Hoztak is haza mindent, ami elérhető volt.

Szóval akkor az embereknek volt pénzük arra, hogy bevásároljanak a „mariahilferen”. Ma is sokan arrafelé vásárolnak be főleg élelmiszert, mivel az nagyon sok esetben olcsóbb, mint itthon. De a gond az, hogy ott is dolgoznak sokan, és csak lakni, vagy aludni jártnak haza.

Ezt nevezem én „fordított Gorenje- korszaknak” az emberek úgy gondolták, hogy nincs olyan munka, ami jól fizet itthon, és át is mentek dolgozni. Aludni járnak haza. Ez a gyakorlat át is alakította az osztrák határ menti megyék kultúráját. Ez még most alakul, remélem, majd ír erről egy szociológus.

Szóval az osztrák határ menti megyék – egészen a Balaton vonaláig – eléggé speciális gondokkal küzdenek, teljesen mások a problémák, mint az ország északi, vagy középső régióiban.

 

B.) A távol, ami közel, meg a képek a fejünkben.

A kultúra, eszmény, kéz a kézben járnak. Minden kultúrának megvannak az ideáljai, ami alapján szervezi az életét. Ez a 80-as évek közepétől – végétől már természetes volt, hogy aki tehette a „marihilferről” hozott „tányér antennával” fogta a SAT1, RTL, PRO7 hármast. Első kézből lehetett tudni, hogy mi történik Bajorországban, NRW-ben, vagy Ausztriában. Mindenki olyan életet akart élni, mint ahogy ott látta. Ez az eszmény szertefoszlott a Bokros- csomaggal 1993-ra.

De valahol azóta is mindenki vágyik rá, azt az életszínvonalat akarja elérni. A családok arra készítik fel gyermekeiket, hogy azt az életszínvonalat lehetőleg érjék el, vagy közelítsék meg. Ezért van az, hogy azt vizsgáljuk, hogy mikor érjük utol Ausztriát….. /Portfolió 2016-ban: … szóval…. 25 év múlva, közepes tempóval….

magyar_fejlettseg_at.png

 A portfolió 2016-os cikkéből egy beszédes ábra: - 25 év múlva Ausztria? Hogyan? -

 

XI. Mi is van itt, és főleg mi lesz itt?

A.) Fogyasztás

Ahogy most kinéz, az a háztatásoknál kevesebb az elkölthető pénz, ez meglátszik a fogyasztási adatokban is. Van vagyonos réteg, amely képes fogyasztani, és fogyaszt is, csak ezt nem itthon teszi ezt sajnos, és ezért fogyasztásával nem pörgeti a gazdaságot.

 

B.) A cégek kivárnak, és egyelőre bannolják a beruházásokat

Ahogy a fentiekből látszik, a cégek kivárnak. Mindennel kivárnak. A magyar cégek tradicionális hozzáállása a valósághoz, miszerint minden kockázatot kerülnek, ez most hatványozottabban jelenik meg a valóságunkban. Akkor is kivárnak, ha tudnának beruházni.

 

C.) Reálgazdaság- kontra pénzpiacok

A reálgazdaság kiszámíthatatlan, mondják a szereplők, és ezért általában mindenki a biztonságos befektetéseket keresi. A reálgazdaságban, főleg egy élelmiszeripari cégnél nagyon sok változóra kell figyelni, (nincs munkaerő, drága az energia, stb.) „nincs fix, mindig időben érkező fix támogatás”, vagy „nincs fix, jól fizető piac”.  

Ezért az „élelmiszeripar” eléggé bonyolulttá tud válni a mostani valóságunkban, ha pénzről, és fix piacról, és a többiről van szó. Egyszerűbb volt, és - többet hozott- a pénzt betenni pénzügyi instrumentumokba, mint a termelésbe forgatni….

Az elmúlt pár év arról szólt, hogy hogyan is lehetne csökkenteni ezt a piaci turbolenciát, úgy, hogy lehetőleg legyen verseny is... Erre a válasz az integráció volt. A kialakult struktúra most kapja meg a valóságpróbát..

Ahogy látszik, az állam fel akarja pörgetni a gazdaságot.

Innen megyünk tovább a témában.

 

„Van esély a tisztánlátásra, ha képesek vagyunk eltekinteni a magunk zárt horizontjától.”

Krasznahorkai László

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Új recept, új szakács! 2050, kiváló élet, kiváló oktatás!

Élelmiszergazdasági sci-fi sorozatunk folytatódik itt a Lecsómérnökök Gazdasági Blogján!

feneketlen_to_1.jpg

Feneketlen-tó, Budapest - szallas.hu - 

Jencivel tehát a Feneketlen-tó mellett találtunk egy kényelmes padot. Letelepedtünk. Kellemesen langyos lett az idő, látszólag nyoma sincs a klímaválságnak. Bár mondja Jenci, hogy ne tévesszen meg ez a kellemes állapot, de tény, hogy az erőltetett légköri szén-dioxid-mentesítés már mintha éreztetné hatását.

Jenci nagyokat nyel, hisz várhatóan nagyon fontos dolgokról akar beszélni. Hát hagyom.

-Feri bá! Mi mindketten élelmiszermérnökök vagyunk, ismerjük a kertészet és feldolgozás csínját-bínját. De hogy mi most itt ülhetünk és kellemes körülmények között beszélgethetünk, körülöttünk nem feszült és zaklatott emberek járnak- kelnek az bizony sok-sok szerencsés véletlennek köszönhető.

Sokadszor mondanám, így csak érintem, hogy mindaz, amit most megélhetünk, az annak köszönhető, hogy legelőször Magyarországon elege lett a mesterséges Intelligenciáknak, - inkább független intelligenciáknak - a folyó állami intézésekből. Önszerveződött egy Független Intelligencia, amely első lépésben átvette a politikusi munkákat.

parliament_building_budapest.jpg

Convergence Programme of Hungary 2022- 2026  - April 2022 - 

Belföldi és a nemzetközi kapcsolatok normalizálása, gazdasági, pénzügyi, erkölcsi normáknak megfelelően. Már napok alatt jelentősen javult a  hangulat, ismét értelmét látta nagyon sok ember az alkotásnak, munkának. Már hosszú ideje világos lett, - mintegy világossá tették maguk a politikusok -, hogy szinte minden tekintetben alkalmatlanok falvak, régiók, az ország vezetésére. Természetesen kárvallottak százezrei, mármint a leváltottak méltatlankodtak, de hivataluk megszűnt.  Bankszámláik, húzósabb ingatlanjaik zárolásra kerültek, s egy bizonyos múltbéli tevékenységüket értékelő hasznossági kulcs alapján lett aktiválva valamennyi ebből.

Valljuk meg, az ember képtelen minden tekintetben megfelelni a jó vezető követelményeinek. Így lettünk megalkotva.

Pillanatok alatt megszülettek tervek a mezőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás fellendítésére. Lett bőven munkaerő a kertészet és feldolgozás számára. Honnan? Hát százezernyi politikus, külföldről hazatérő emberek, a bürokráciából felszabaduló intelligens emberek, jó kedvvel dolgozó idősebbek alkotják a szükséges többlet munkaerőt.

Nagyon lényeges változtatás történt, a Független Intelligencia (FI) azaz az Állam és az egyének közösen működtetik a kis, közepes, nagy vállalatokat valós személyekkel. Megszűnt az a kényszer, hogy bővíteni kell, fokozni a termelést stb. Megszűnt úgymond a kapitalizmus. A meglévőt kell karban tartani. Minden erőforrást a környezetünk visszaállítására kell fordítani. Kitisztítani a földet, vizet, levegőt az oda nem való anyagoktól, vegyületektől. Erdősíteni, talajt regenerálni, az állatvilágot a rovaroktól kezdve a jegesmedvéig rehabilitálni. Ez nem profit orientált munka, ez a mai napig a legfontosabb kényszer!

00024061.jpg

Capitalism will kill us all - Fossil fuel companies are destroying the planet – not saving it.
By Adrienne Buller - The New Statesman -

Van idős gondozás, kiváló oktatás. Mindenkire szükség van, mindenki ért valamihez!

Azt kell figyelembe venni, hogy igazi havária helyzet alakult ki, szinte már csak döcögött a Föld működése. Azonnal megindultak a már meglévő, de elfektetett tervek megvalósulása. Ezrével működnek szerte a világban különféle elveket megvalósító széndioxid elnyelők, üzemanyaggá átalakító berendezések. Nagy hatásfokú napelemekre alapozva megindult a komoly elektromos áram termelés. Megindult a befogott széndioxid eltemetése a föld alá, de mára a nyaranta bőséges napfényforrás a széndioxidból, hasonlóan a klorofilihoz, cukorszerű anyagot állított elő. Ez az anyag alapanyaga lett folyékony tüzelőanyag előállításának, amely a téli energia igény kielégítésébe segít be.

Természetesen működnek folyamatosan kisebb, nagyobb szélerőművek, biogáz üzemek, sőt kis teljesítményű atomerőművek is. Ezek helyi, kisebb közösségek, mint falvak, üzemek energia igényét hivatottak ellátni.

Az ország mezőgazdasági hasznosítására bizonytalan területein napelem telepek létesültek. A napelem táblák árnyékában szintén kertészeti kultúrák tenyésznek.

the_future_of_food.png

The future Alternative pathways to 2050 - FAO -

Gőzerővel beindult a mezőgazdasági talajok rehabilitációja. Ma már minden kisgyerek fújja, hogy a jó talaj, a mulcs, árnyékolás a kertészeti termelés alapja. Hatalmas területen mulcs anyagot termelünk, leginkább egy lucernafajta vált be. Régi/új növények termelése folyik. Ismét népszerű a köles, a cirok, mint gabonanövények. Minden alkalmas épületben kertészeti kultúrák tenyésznek intenzív körülmények között.

Ami épület alkalmasnak mutatkozott, hogy átalakítás után zöldségtermelő kombinátokká alakuljanak, ott nagyon korszerű saláta, retek, burgonya stb. termelés folyik egész évben. Például olyan korszerű paprika, paradicsom termelő házak létesültek, ahol akár 10-40 kg /m2 paradicsom terem. Ezek pincéiben gomba vagy haltermelés valósult meg.

 

A FI-k a lehető legcélszerűbben látják el a termelőegységeket információval, inputanyagokkal, munkaerővel. Például az én okostelefonomra is bármikor érkezhet egy felhívás, hogy menjek a Móricz Zsigmond körtérre, mert ott az egyik termelő házban átmeneti munkaerőhiány alakult ki.

-És szívesen mész?

-Naná! Nagyon változatos munkanapunk van, itt is, ott is megbecsült mérnöki munkát tudunk végezni, vagy csak szakmunkát, de tudjuk, hogy szükség van rá. És a munkánk meg van becsülve. Az alapjövedelmünkön kívüli munkáért, vagy kiemelkedő produktumért bónusz jár, amin utazni, szórakozni tudunk, úgymond kis luxust tudunk vásárolni.

És minden iparágban ez történik, bár én jobbára a kertészet termelés, feldolgozás terén vagyok foglalkoztatva.

Életünk alapja az egészségmegőrző étkezés lett. Szinte személyre szabva tudjuk, hogy genetikai adottságainknak megfelelően milyen mikroelemekre, fehérje típusokra, szénhidrátokra, zsírokra van szükségünk.

-Feri bá, a maguk korában tömegek ettek egyre gyengébb adottságú zöldséget, gyümölcsöt, egyáltalán bármit! Kimerülő, agyonhajszolt talajokból kicsikart táplálék. Brr….

-Hát étkeztem néhányszor az elmúlt napokban, nem találkoztam ehetetlen dolgokkal! Jó volt minden, s megfelelt a 2024-es ízlésemnek!

urban-_peri_urban.png

Urban and Peri-Urban Agriculture Sourcebook from Production to Food Systems -FAO-

-S egészen bizonyos, hogy megkapta a napi minimum 30 g rostot, ásványi sókat, vitaminokat! Nem is sejtik az emberek, - jobban mondva nem sejtették -, mert már iskolai tananyag teljes körű gasztronómiai ismeretek elsajátítása. Például 1 kg alma teljes rost tartalma csupán 13 gramm. Még a magas rost tartalmúnak vélt fejes káposzta is csak 10 grammot tartalmaz kilónként. Tehát egyáltalán nem könnyű a 30 g rostot elfogyasztani! Tehát egy-egy hamburgerbe csomagolt 1-2 dekányi hagyma, uborka karika csak megtéveszti az étkezőt.

-Ti hogy álltok Jenci, a fehérje fogyasztással? Mi 2024-ben egyre több fehérjét fogyasztunk, mert már naponta eszik az emberek zöme húst vagy húskészítményt, sok sajtot, eszünk, s hát a kenyér sem éppen fehérje mentes.

Egy tudományos koma felvetette, hogy a túlzott fehérje fogyasztás, tehát a napi cca. 50 g feletti bevitel fölött a fehérje kiürül a szervezetből részben lebomolva. S ez okozhat egyeseknél, vagy elindíthat allergiás tűneteket.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

-Hogy álltok a parlagfűvel?

-Nos, megértük, s majd maguk is megérik Feri bá, hogy nélkülözhetetlen eleme a takarmányozásnak. Egy koma észrevette még a nagyon száraz 2024-es évben, hogy teljesen csupaszra száradt tarlókon a parlagfű zöldellt. Persze nem hagyták felmagzani, s folyamatosan legeltették vagy kaszálták.

Millió féle megoldást találtunk az elmúlt években a táplálkozás javítására. Egyre jobbak a talaj minőségek, egyre tisztábbak a vizek, a levegő.

Az étkezés alapja a közösségi étkezés! Mert így a legenergiatakarékosabb az élelem készítése. S még morális haszna is van a rendszeres közös étkezéseknek. Millió féle konyha létezik, mint magyaros, indiai, mediterrán, paleo, stb.

A 2024 év egyik szomorú epizódja volt az Európát elérő ciklon. Rengeteg víz terhelte a folyókat, amely lassan kifolyt az országból, miközben két hónapig valódi aszály sújtotta az országot. Nagyon közel volt az ország ahhoz, - de ezt épp Ön Feri bácsi fogja megtudni az éven-, hogy sok-sok termékből ellátási zavarok keletkezzenek. A víz csak folyt  pusztítva, miközben a következő években ismét fenyeget az aszály. Sajnos, politikusaik nem tértek észhez, mert víztározók, hasznosítható árterek helyet tovább épültek a sportlétesítmények, mert az Olimpiára kell készülni.

-És meg lett az Olimpia?

Hát, Feri bá, nem szabadna megmondanom,  a jövőből semmit, de ezt elárulom, nem lett Olimpia. Az Intelligenciák elhalasztották néhány évvel, azzal, hogy a Föld helyzete olyan kritikus lett, hogy minden erőforrást a Föld állapotának helyreállítására kellett fordítani. 2052-ben viszont újra indulnak az események, ha az időjárás normalizálódik.

-És akkor tiltva van minden sport?

Jaj, dehogy! Mindenki sportolhat, az iskolákban magas színvonalú testnevelési oktatás folyik. Láthatta már, hogy emberek futnak, gyalogolnak, kerékpároznak. Szinte jó néven veszik az Intelligenciák, ha sportolnak az emberek. Még az idősek is. Mert a jó táplálkozás, sportos életmód, a kultúra magas fokú művelése kívánatos.

-Bocs, hogy közbevágtam. Mi van az időnként leeső szuper vizekkel?

A Duna, Tisza és még több folyónk mentén, szinte párhuzamos mederként óriási víztározók épülnek és épültek. Mivel a külföldi turisztikai célpontok látogatása korlátozott, a megépülő tározók környezetében vízi paradicsomok létesülnek. Fák, parkok, víz, sportolási lehetőség, remek táplálkozás.

-Mi is van a külföldi utakkal? Visszatérünk a kádári idők korlátozásaihoz?

-Részben. De 2028-ra olyan zsúfolttá váltak a népszerű városok, természeti szépségek, hogy a legtöbb ország, város kénytelen volt korlátozásokat életbe léptetni a helyi lakosság érdekében. A hazai turizmus csodálatosan fellendült, s a 2028-ra szinte beton medencévé alakuló Balaton már-már pocsolya lett.

A halak ívó helyei eltűntek, számtalan kellemetlen invazív faj lepte el a Balatont. Képzelje csak el, hogy már egyre gyakoribb lett az alligátorteknős, bizonyos medúza fajok.

honti_mark_mta_bme.png

Őszintén a Balatonról - A Balaton és más nagy tavaink éghajlatváltozás idején

És ezt hogyan oldottátok meg a Balaton ártalmatlanítását az invazív fajoktól?

-Hát vicces kínai módszerrel. Még öregapám mesélte, hogy állítólag Pekingben elszaporodtak a verebek. A lakosság úgy szabadult meg tőlük, hogy nem engedték őket leszállni, folyamatosan zaklatták őket. De hát ez csak legenda. A valóságban a Balaton mellett egy éven át folyt kézi halászat, horgászat  többféle módszerrel. A kívánatos halakat átmenetileg, hisz csak rövid időről volt szó, áttelepítették a Velencei-tóba, a nem kívánatos élőlényektől pedig megszabadultunk. Körülményes és drága eljárás volt, de mára a Balatonban a valahai hazai halak, puhatestűek élnek. Egyre több ismét sa nádas part, ahol vannak ívóhelyek, madaraknak fészkelő helyei a nádasokban. De ez csak egy  példa arra, hogy az Intelligenciák segítségével a környezetünket hogyan hozzuk ismét rendbe.

Nőnek a valódi erdők. S vannak bőven erdőnek ugyan nem nevezhető, de hasznos ipari fa ültetvények.

Ahogy üldögélünk, Jencivel a Feneketlen-tó kényelmes padján egy szimpatikus fiatal pár közelít hozzánk. Háncsból készült oldaltáskájukból kis kerámia tárgyakat kínálnak. Jenci azonnal vesz egy fél tucat késnyelet.

A nyelek ízlésesek, kemény, fényes anyagúak. Kérdezem Jencit, hogy minek kell ez?

Hát, Feri bá, rohamléptékben váltjuk le a műanyag tárgyakat. Létezik néhány kés típus, s ha a kerámia nyele eltörik, elkopik, akkor pótoljuk.

Nagyon sokan foglalkoznak praktikus kis pótló alkatrészek, tárgyak 3D készítésével. A fiatalok egy országos céghez tartoznak, amelynek fele részben az Intelligenciák a tulajdonosai, ahogy minden más businessben is.

Sok száz kis műhelyben vállalnak fel emberek meghatározott alkatrészek gyártását. Mindig van munkájuk, hisz mi semmit nem dobunk ki. És ami jelentős változás, megszűnt a nyomasztó kínai áruk jelenléte. Azzal, hogy minden háztartási, ipari gép eszköz hosszú ideig működőképes a folytonos kopó alkatrészek cseréjével drasztikusan csökken a hulladék mennyisége, s rengeteg munkaerő, alapanyag szabadul fel a klíma és talajregeneráló programok részére.

Nem elfogadható, hogy többé-kevésbé hasznos, de semmiképpen nem helyben gyártható kínai műanyag játékok, használati tárgyak 1-2 éven belül a szemétben, rosszabb esetben a vizekben kötnek ki.

right_to_repair.png

Right to repair: Making repair easier and more appealing to consumers - European Parliament -

-Te Jenci, oly sokszor emlegeted, hogy az iskolákban milyen hatékony biológiai, gasztronómiai ismeret sajátítanak el. Hogyan kapcsolódik a biológia, kémia oktatása össze a gasztronómiai és egészségügyi ismeretekkel. Hogyan tudnánk ezt bizonyosan megtudni. Voltak próbálkozások a 2020 előtti években, hogy például a fizika minden szintű oktatásában a megújuló energetika tárgyköréből lettek feladatok megalkotva.

Pl. számold ki, hogy egy 50 m sugarú 3 lapátos szélgenerátor 5 m/s szélben mekkora energiát tud elméletileg termelni?

-Mi sem egyszerűbb, Feri bá, megszólítunk erre sétáló iskolásokat.

És valóban, rövidesen feltűnik egy 14 év körüli fiatal. Megszólítom.

- Üdvözlöm, fiatalember. Idegenből érkeztem, s érdeklődnék, hová jár iskolába, mit tanulnak? Ne vegye tolakodásnak, s akár el is mehet válaszadás nélkül.

-Kedves bácsi. Örömmel válaszolok minden kérdésére. Amúgy a Bocskai úti Általános Iskolában fizika tagozatra járok. Hallgatom a kérdéseit.

-Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire vagy tájékozott a táplálkozásban? Tudod-e, hogy mit eszel, hogyan maradhatsz egészséges? Például tudod-e hogy miért fontos savanyú káposztát fogyasztani?

--Mi sem könnyebb kedves bácsi. Ezt már az alsó tagozatban megismertük, gyakorlati foglalkozásként magunk is készítettünk. A savanyú káposzta, ez egy kitűnő probiotikum tejsavbaktérium tartalmánál fogva.

A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, melyek élő baktériumokat tartalmaznak, és általában a normál emberi bélflóra helyreállítását célozzák különböző betegségekben vagy antibiotikumkezelés után.”

A savanyú káposzta pedig éppen a Lactobacillus reuteri baktériumot tartalmazza, aminek kifejezetten előnyös szerepe van a száj kedvező mikroflórájának kialakításában, de rendszeres fogyasztása idős korúaknál a demencia megelőzésében nélkülözhetetlen. A fermentált ételek egyben probiotikumok is, hisz a vastagbélben elősegítik a bélflóra táplálását.

fermented_food.png

7 Must-Eat Fermented Foods for a Healthy Gut - EatingWell - 

-Hát ez kitűnő. Sokkal több, mint amire számítottam! Nos, még egy utolsó kérdés.

Hogyan érhető el egy étel sótartalmának csökkentése úgy, hogy az étel nem válik sótalan ízűvé?

- Hm, esetleg a nátrium-glutamátra tetszik gondolni? Az umami, az ötödik íz éppen a sós íz hatást domborítja, így valóban kevesebb konyhasó is elegendő.

-Kedves fiatal ember, köszönöm a válaszokat, Ön visszaadta a hitemet az oktatásban.

Rövidesen egy középiskolás kinézetű leány tűnik fel. Jól öltözött, viselete nem kirívó. Haja kis kontyba fésülve. Szemmel láthatóan vár valakire.

-Ifjú hölgy, állok fel a padról és illendően a szemébe nézek. Bocsásson meg az alkalmatlankodásért. Távoli, idegen helyről jövök. Az a hír járja, hogy e korban a diákok a legmagasabb szintű egészségtudatos oktatásban részesülnek. Meg tudna győzni a híresztelés igazáról?

-Kedves Uram. Várom a barátomat, de amig megérkezik, bizonnyal tudunk beszélgetni.-Rendben. Hová  tetszik iskolába járni?

-Ó nem messze, itt a sarkon a Margit Gimnázium matematika szakjára járok.

-Nos, én inkább a felől érdeklődnék, hogy tanulnak-e az iskolában valamit az egészséges életmódról?

Ó, természetesen! Az oktatás egyik fő törekvése, hogy tanuljunk meg egészségesen élni, megtanuljuk a bennünk élő mikrobák szerepét, élelmi anyagjaink hasznosságát, esetleg káros voltát.

-Ma milyen tudományban részesültek?

-Hát érdekes kísérletet végeztünk a direkt termő szőlők levével. Frissen préselt direkt termő vörös szőlő levét cseppentettük itatós papírra, s figyeltük a szétfutó rózsaszínes köröket.

- Azt mondja, köröket? Nem csak egy kört?

- Nem bizony! A direkt termő szőlőlé kettős körgyűrű alakban fut szét. Az ilyen szőlő levéből készült borban mindig előfordul metil-alkohol. De már jön a barátom, mennem kell.

grapes.png

Why Does Grape Juice Make Me Feel Better? - MedicineNet - 

- Köszönöm az okos szavakat, kiabálom utána.

- Hát, Feri bá, látja, nem a levegőbe beszélek. Az egészségtudatos étkezés, egészségünk megőrzése egyéni és közügy. De még egy beszélgetésre van mód. Közeledik a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karáról két jó ismerősöm. Még őket kérdezzük meg, hogy éppen milyen tudományos munkát végeznek az Egyetemen.

- Sziasztok, Erika és János. Hadd zavarjalak benneteket néhány percre. Itt mellettem ez az úr a múltból érkezett ide, s kissé hitetlen a mi időnk oktatási rendszerét, oktatás minőségét illetően. Oka van rá, hisz a kor, ahonnan érkezett, nem a nagy felfedezések kora volt.

-Csak nem a húszas évekből jött? Hát ez mulatságos, ahogy tanultuk gazdaságtanból, olyan személyek vezették az országot, akik nem egészen értettek hozzá, ami a dolguk lett volna és ezt finoman mondjuk.

-És most jobb a helyzet az Intelligenciákkal?

-Össze sem hasonlítható! Békében élünk, bőségben, van feladatunk, tudunk szórakozni ezerféle úton, módon. Személyi szabadságunkban nem gátolnak egészen addig, amig nem hágjuk át pl. a tízparancsolat szabályait. Például a „Ne lopj!” betartása sem sikerült a politikusoknak, bármely oldalhoz tartoztak. Igazából mi nem is értjük, hogy van az, hogy jobb oldal, bal oldal. Nem egy ország, közösség érdekeit tartották szem előtt? Nem egy irányba haladtak? Néhány korabeli Híradó filmet, beszédet meghallgattunk, s csak ámultunk, hogy mennyi butaságot, füllentést hordtak össze. Tényleg igaz, hogy füllentenie egy országos vezetőnek bocsánatos bűn?

-Hm, mit mondjak. Talán nem tudták, mi a különbség az igazmondás, és füllentés között.

Szeretnélek megkérni Titeket, hogy beszéljetek pár szót tanulmányaitokról. Miből tervezitek írni a diplomamunkátokat? Az Intelligenciák nem akadékoskodnak a kutatásaitokban?

-A válasz nagyon egyszerű. Ha sikerül olyan kutatási anyagot találnunk, amely minden tekintetben hasznos, újszerű, akkor miénk a pálya. Én például az emberi mikrobiom kutatásával foglalkozom. Kutatom az egyének allergiás tünetei és az elfogyasztott táplálék viszonyát.

Már tudomásom szerint 2024-ben Önök is ismerték az agy-bél viszonyát. Nos, azóta előbbre jutottunk, s Jenő úr (Jenci) a legjobb tudója annak, hogy a különféle baktérium törzsek hogyan befolyásolják a hangulatot, a betegségeket.

Mit is fogyasszunk egy vizsga előtt, hogy a legjobb tudásunkat tudjuk elővenni, mit fogyasszunk egy kajak túra előtt és alatt, mit, ha csak jól akarjuk magunkat érezni.

Barátom, Béla pedig a fagyasztva szárítás /liofilizálás/ és vákuumszárítás technológiai hasznát veti össze. Megalkotott egy olyan rostban gazdag, könnyen emészthető mag-csíra keveréket, amelyek lisztje javítja az étrendi rostok mennyiségét a napi táplálkozásban. A többiek is igen gyakorlati, és hasznos gyakorlati ismeretekkel vannak elfoglalva.

-Köszönöm a segítségeteket.

- Aztán csak okosan múltbéli Úr! Nem lesz könnyű dolga annak, aki a helyes jövőt építi!

dorine-allali.jpg

Dorine Allali - Unsplash - 

- Feri bá! Menjünk, igyunk meg egy jó, egészséges sört! Aztán majd folytatom a jelen bemutatását.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Reagálás Rókusfalvi Pál –Elvesztették a fiatalokat a magyar borászok– Nincs olyan, hogy magyar bor?- Hungarian Wine! UK-

Magyar Bor? Olyan nem volt, Wokingban sem, míg oda nem vittük!

 

 

A.) A fiatalok szeretik a jó bort! 

2015_hungarian_wines.jpg

Jól emlékszem 2015 májusára.

Akkor tartottam borkóstolót a Royal College of Art –RCAFE – Kensingtonban, Angliában, Londonban. – Hungarian Wine Tasting

A cél az volt, hogy a bemutatott tételekből kiválassza a közönség, hogy milyen bort szeretne inni. Mindenki bedobta szavazatát egy ládába. A megrendeléskor derült ki számomra is, hogy melyik bor volt a befutó. Egy nagyon szép balatoni bort választott a közönség.

2015_hungarian_wine_testing.jpg

2015.29.05 Royal College of Art,  RCAFE, Kensington, Hungarian Wine Tasting  

Na de ahhoz, hogy idáig eljussak, nagyon hosszú volt az út. Bő két és fél év tervezés, tanulás állt mögöttünk, mire elindulhattam haza az első borszállítmányért.

Amikor 2011 decemberében elköltöztem UK-ba tudtam, hogy alapvetően a családi borászat borait akarom majd értékesíteni a szigetországban. Több mint 40 éve borászkodik a család, beleszülettem a borászatba. UK-ból 2019-ben tértünk haza. 

B.) Magamról pár szót.  

Okleveles Élelmiszermérnök vagyok, borász, és élelmiszeripari menedzser. A szakterületem a borászat, és az élelmiszergazdasági értékláncok elemzése, végterméktervezés, értékesítési csatorna specifikus export üzleti terv tervezés az élelmiszergazdaságban. Érdekel a minőségi költségek mélylélektana, továbbá a zöld átállás, és tanulmányozom jó ESG gyakorlatokat a számomra kedves iparágakban.   

zsigmond_ireks.jpg

2021, STAMAG- IREKS Kft., Házivásár 2021.  

Pl. 2021-ben az IREKS STAMAG Magyarország Kft szakmai napján tartottam előadást a pékszakmai közönségnek, hogy hogyan lehet valós időben kiszámolni – látni, és tudni egzakt módon - egy választott gyártott termékmátrixon a gyártási költséget egy sütőipari üzemben. Ha ismerem a gyártási költséget, akkor a profitmodell is tervezhetővé válik. 2022-ben mentünk tovább a témában, mert eléggé elszálltak az energia költségek pl. 2021-ben a Hungalimentaria 2021 konferencián is adtam elő a témában magyar nyelven.

2017-ben hoztam létre az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogját – lecsos.blog.hu  - hiánypótlásként, ami szépen fejlődik.  Tettem ezt azért, mivel úgy gondoltam, hogy hazánkban a gazdasági szereplők egyszerűen nem tudják azt, hogy mi is az élelmiszermérnöki tudás, mire való. Azért hogy az élelmiszermérnököknek ne az legyen az első gondolata, hogy irány a reptér.

Ennyi kitérő után térjünk vissza a témához.   

A kérdés az volt, hogy hogyan lehet ezt elérni. Erre a rögös útra kellett felkészülni. Persze ezt úgy kellett megcsinálni, hogy első körben az ember megveti a lábát, elkezd dolgozni UK-ban, - Pay the bills – mint minden bevándorló „low paid jobs” kezd, és szépen az utcáról kezdve, útban felfelé megállja a helyét UK-ban.

Megtanul az ember pár dolgot, pl.:

  • Mi az NI szám
  • Melyik a legjobb mobilszolgáltató
  • Hogyan szerezzen alap melót a lehető leggyorsabban
  • Hogyan szerezzen jó albérletet, ami nem penészesedik.. 
  • Hogyan nyisson bankszámlát, és mire való a csekk könyv
  • Hogyan fizessen villanyszámlát
  • Hogyan vegyen autót, és kössön rá online biztosítást, úgy, hogy ne menjen rá a gatyája  
  • Mi az a payslip, és miért fontos       

Meg kell tanulni az életet, nagyon meg kell tanulni a nyelvet, és ez időbe kerül. Közben az ember magába szívja a kultúrát. Olyan 3-4 év telik el, mire az ember kezdi megérteni azt, hogy mi mitől működik, és teljesen átáll az agya arra, hogy hogyan is működik arrafelé a kapitalizmus. Közben tanulja az ember azt is, hogy hogyan is lehetne vállalkozni.

Miért is jutott eszembe a fenti történet?

2023. november 17.-én Gáll Csongor interjút készített Rókusfalvi Pállal – Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos- az Economix podcastjában.

Az interjúban Rókusfalvi úr arról beszél, hogy nincs olyan, hogy magyar bor, továbbá hogy a borászatok elvesztették a fiatalokat. Arról is szó van az interjúban, hogy a hazai borászatból évtizedek óta hiányzik az innovatív gondolkodás, és az összefogás. És hogy gond van.  

Amikor a Royal College of Art, RCAFE bemutattam a magyar borokat 2015. május végén, Londonban Kensingtonban, nem látszott az, hogy a fiatalok elfordultak volna a borfogyasztástól. Nagyon jó buli volt, sokat beszélgettünk a borokról, és Magyarországról.  Persze vannak nagyon komoly igényeik egy borral kapcsolatban, amiről érdemes tudni, és be kell építeni a profitmodellekbe.

C.) Gond van a hazai borászattal, ezt tudjuk, és ez a gond nem tegnap keletkezett!

Akkora a gond, hogy egy nagyon jó barátom, aki szőlőt termel 3 hektáron,  - és teszi ezt fiatalon, munka mellett -,  azt mondja, hogy az idén több mint 1 millió HUF feletti vesztesége van. Mivel alacsony a felvásárlási ár - 80 Ft – 120 Ft / kg -, és alig akarták átvenni a szőlőt. Ez hektáronként ténylegesen a 2023-as borászati szezonban 333 333 Ft tényleges veszteség. Ez nagyon sok pénz. Még nem akarja feladni. Persze az idén termés sem volt olyan sok. -- > Ha van termés, akkor is veszteséges a termelés, mint minden évben. A barátom azt mondja, olyan, mintha tartana négy lovat a munkája mellett. Hobbinak sok, megélhetésnek kevés.   

Mások feladják, vagy már feladták. Már nem működik a régi bevett üzleti modell. Ezért várható az, hogy sokan hagyják ott a szőlőt, és nem művelik tovább, mert egyszerűen nem éri meg! Tehát a termőterület tovább fog csökkenni.

Beszélgettem nemrég egy osztrák almatermelő barátommal. Épp világkörüli útra indult, mivel ezt almatermelőként megteheti. Nálunk nem utazgatnak világkörüli útra az egyszerű almatermelők se.  

 Térjünk vissza oda, hogy borexport.

D.) Mi is az, hogy exportpiac?

woking_food_festival.jpg

2015. Éppen folyamatban van az általam exportált termékek kóstoltatása, és értékesítési csatorna specifikus értékesítése (2015, Woking, Woking Food Festival, UK)

Mindig csak arról beszélünk, hogy az exportpiacok hogyan néznek ki, és mennyi árut tudunk oda kivinni. Az exportpiac az egy másik ország lokális piaca. A másik országban nagyon sokféle lokális piac lehet, ami nem véletlenül alakult ki, annak megvan az oka. Az, hogy mi – itthonról – mint tekintünk exportpiacnak, az egy dolog. Az, hogy hogyan is néz ki az adott lokalitásban – az ott lakók mint gondolnak a saját import árupiacukról – nagyon más lehet.

Azt szoktam mondani, hogy én nem exportálni akarok! Akar exportálni a lőtéri kutya!

Én jól akarok importálni az adott piacra!

Ez egy nagyon más megközelítést jelent, és nagyon messze áll attól, amit ma általában a szakmában hiszünk az exportról, és az export üzletről. Ma általában az van, hogy a borász eladja a bort – valamilyen kiszerelésben - EXW, és kész.

Az EXW eladás mehet exportra is. Természetes ez a hozzáállás, nincs ezzel semmi gond. Ehhez tartozik egyfajta profitszint, amivel együtt kell élni. De van élet az EXW eladáson túl is, na ide már nagyon komoly tudások kellenének!

Amikor felkészültem az exportra, akkor folyamatosan néztem azt, hogy mit is tartanak rólunk – magyar bor – az adott lokalitásban, ahol éltem. Néztem a benchmarkot. Főleg a saját borrégiómra voltam kíváncsi. Miért?

Számomra az a fontos, amit az adott lokalitásban tudnak rólunk, mivel az a fontos, én mondhatok bármit. Azt írták rólunk, hogy egyszerűen széles körben nem elérhető a magyar bor – igaz példák vannak rá –  amúgy meg igény lenne rá. Számomra felmerült a kérdés. Ok. Nekem van egy termékportfólióm, amit elérhető lesz a lokális piacon. Hova pozícionáljam?

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

 

E.) Példa egy pozícionálásra a sok közül 

wine_price.jpg

2015. Alsóörsi Pirostramini, késői szüret – 0.5 liter - az Aszú mellett Ł 26.99 / palack  a polcon.

Jól fogyott, szépen mutatott a többi mellett.

 Az, hogy a fenti képet el tudtam kattintani, ahhoz egy nagyon komoly, összehangolt, több éves szakmai munka kellett a teljes csapattól, mind itthon, mind UK-ban!  

Teljesen el kellett felejteni azt, amit az egyetemen tanultam, hogy mi az export! Ki kellett dobni a tankönyvet! A tudást az utcán szeretem meg, nap- nap után, ahogy csináltam.

A gond az, hogy 30- 40 éve ugyanazt tanulunk az egyetemen pl. az exportról. Mivel van egy becsontosodott tudás, amit igaznak hiszünk, egyszerűen nem tudunk hatékonyan részt venni az exportpiaci folyamatokban. Mivel hogy azt hisszük valós tudásnak, amit megtanultunk, tévesen!

F.) Minden borász az általa megtermelt bort akarja eladni mindenáron!               

Ez több mint bűn hiba! - Talleyrand –

Mivel nem értjük a kódrendszert, - egyszerűen nem érti az átlag magyar borász azt hogy hogyan, és min kattog egy exportőr agya – ezért nem is tud érdemben tárgyalni vele. Ezért van az, hogy az exportőr EXW áron beszerez, és vége a dalnak! Azt gondoljuk – sajnos ezt is tanítjuk! -, hogy ez az export. Persze, ilyen is lehet, ez nem kérdés! Felteszem a kérdést, minek?

Mivel nem ismerjük a kódrendszert, nem is tudunk részt venni a játékban. Mivel nem tudunk részt venni a játékban, ezért nem is tudunk profitálni belőle, ami hatalmas kár, mivel hozzájárul a termőterületek, és a borászatok számának csökkenéséhez.

E.) Egy kisebb családi borászatról itthon nem hiszi el senki, hogy képes professzionálisan kiszolgálni egy exportőrt, vagy képes exportálni! 

Az, hogy valaki képes exportálni, teljesen mást jelent, mint azt, hogy képes kiszolgálni egy exportőrt. A kettő pillanatnyi, vagy időszakos funkció között óriási különbség van. Más funkció, más-más profitszintek.

A hazai bankrendszer is azt hiszi, hogy egy bizonyos „üzemméret” kell ahhoz, hogy exportálni lehessen. Ez a nemzetközi gyakorlat alapján nincs így!

Az történik, - hogy mivel nincs banki termék a kicsik exportképességének támogatására, marad az ami most van, nulla exportképesség a kicsiknél, nulla tudástranszfer! Az általános hozzáállás miatt folyamatosan veszítjük el a tehetséges fiatalokat, és hozzáértő szakembereket!  

G.) Összefogás? 

Sokszor volt szó arról, itt a lecsós blogon is képtelenek összefogni a termelők, mivel az összefogásban van a kulcs. Az összefogás szóba került már

- Az élelmiszermérnök elmegy hitelért a bankba - reagálás Hollósi Dáviddal készült Index interjúra az élelmiszergazdaság jövőjéről – 2023. szeptember 13 – cikkben foglalkoztam vele, más összefüggésben:

Akkor ezt írtam:

  „ --- > V.  A TÉSZ-ek, és integrátorok 

A rendszerváltás után, a 2004-es EU csatlakozás után 2005- 2008 között volt már ilyen, és nem véletlenül! Az EU támogatta a TÉSZ- rendszer (termelő, és értékesítő szövetkezetek) létrehozását. A történet nekünk nem jött be, az akkor alakult TÉSZ-ek többsége már eltűnt a piacról a 2010-es évek elejére. 

Olyan is van, hogy egy integrátor cég szervezi a környék alapanyag felvásárlását. Az integrátor minden támogatást megkap – legyen az EU-s, vagy állami fejlesztési támogatás- ezzel kialakul egy komoly feldolgozási potenciál. Ezzel gond nincs. A gond azzal van, hogy a felvásárlási ár a nullához konvergál. Ebből az következett, hogy a lokális alapanyag termelési potenciál leépült, vagy leépül, és kezdi a végét járni. Az integrátor erre mit csinál? Saját maga telepít alapanyag termelő potenciált – nem kell bíbelődni a kicsi alapanyag termelőkkel - de ez a történet is kezd nagyon nem működni az EU-n belül. A cégek elvannak, de nem prosperálnak, -ám, ez nem azt jelenti, hogy nem lehet profitot termelni, lehet – Itt szóba sem jön a tudástranszfer, mert nincs kinek, és nincs hova átadni tudást.

A fenti történet – mivel ez ment az elmúlt 33 évben- tényleg azt hozza, hogy kiürül a vidék. A családok, amelyek abból éltek, hogy alapanyagot termelnek, egyszerűen nem termelnek, - vagy már rég felhagytak vele – azért, mert ilyen alacsony alapanyag átvételi árak mellett nem éri meg. Sajnos itthon nem láttam olyan kutatást, hogy miért is van az, hogy a Bajor paraszt, aki tart két tehenet, és megéri neki? Hogy néz ki a matek? Ilyen matekot láttam Bajorországban. Valahogy érdemes lenne kicsit jobban megkapargatni a felszínt. „

Eljutottunk oda, hogy a Balaton mellett, a parti sávból egyszerűen eltűnt a szőlő. Erre akkor figyel fel az ember, amikor hozza a leendő exportőrt a Balatonfüred- Csopaki Borvidékre. Elfordultunk Balatonkenese felé az M7-ról, és jöttem tovább Balatonfüred felé. Ekkor kérdezte meg az exportőr:

- Ziggy, ez már a borvidék? 

- Igen, már beértünk a Balatonfüred- Csopaki Borvidékre.

- Nagyon szép!

- De hol a szőlő?

- ….

Szóval felénk az É-i parton a parti sávban már nincs szőlő, és ahogy kinéz, nem is lesz. A csak szőlőt termelők kezdik feladni a termelést – főleg azok, akik mostanában örökölték meg a családi birtokot – mert egyszerűen építési telekként – többet ér a terület, mintha szőlő lenne rajta. Ez ellen védekeznek az önkormányzatok, az építési szabályzattal. Pl. külterületen engedélyezik az építkezést, abban az esetben, ha szőlőt telepít az építő. Ezzel lehet késleltetni kicsit az elkerülhetetlen beépítési folyamatot.  Extrém esetben – matematikai valószínűsége megvan - eljuthatunk oda, hogy csak egy borászat maradhat.. Marad egy „piramis”..

H.) Találós kérdés! 

A kérdés 30 éve kérdés! A szőlő átvételi ára megrekedt a 80-as évek közepén az egész országban 80 Ft / kg – 140 Ft / kg körül.   A bor ára a menőbb regionális pincészeteknél eléri – EXW ár, pinceajtóban – eléri a Bruttó 1 900 Ft (net. 1496 Ft + 27 % 403 HUF ÁFA) – 3 500 HUF-ot (net. 2 755 Ft + 744 Ft ÁFA) árat.  Közben a hazai termőterület – ahogy Rókusfalvi Úr is mondja -  a 80-as évek béli kb. 200 000 ha- ról csökkent a mai 52 000 ha körüli szintre.   

Nemrég előkerült ez a téma egy helyi borász rendezvényen. A konklúzió az volt, hogy akik csak szőlőt termelnek, azoknak nagyon rossz. De mit lehet tenni? A válasz nyitva maradt.  

bonifacio.jpg

2018. Éppen magyar bort adunk el Krisztinával. Fülöp- szigetek, Manila.

(Bonifacio Global City, Taguig, Metro Manila)  - Haladó szint az exportfejlesztésben -

 

I.) Borászat, mint befektetés Magyarországon 

Kovács Tibor véleménycikke 2023.12.01- én jelent meg az indexen - 30 éve várunk a magyar bor feltámadására -  

Így ír:

 „Nálunk elképzelhetetlen egy olyan történet, mint Peter Yealandsé Új-Zélandon, aki minden borászati tudás és hagyomány nélkül létrehozott egy 1500 hektáros birtokot egy bozótos óceánparti területen, és 8 évvel később az egész világon ismert borászatát eladta 80 millió dollárért. Ez azért lehetséges, mert az új-zélandi bornak van nemzetközi piaca, amelyet bármely jól működő borászat ki tud használni.”

Ezzel azt is mondja, hogy nem szabad engedni azt, hogy a borászati befektetések nullára íródjanak, Valamit ki kell találni. Elmondja azt, hogy az új-zélandi boroknak megvan a nemzetközi piaca, nekünk meg nincs olyan….

Őőőő ezzel vitatkoznék! Van a hazai bornak is nemzetközi piaca! De nem olyan, mint ahogy azt ő fent leírja!

Befektetői oldalról értelmezhetetlen, ami óriási gond! És még nagyobb gond lesz a jövőben. Minden befektető szeretne egy stabil cash- flow, vagy capital gain befektetést. Ez alól egyik borász sem kivétel! De! Ebben nemzetközi összehasonlításban nagyon gyengén állunk!

Össze kell fogni, de nagyon nem mindegy, hogy mire, alapozzunk az összefogást, és hogyan is tesszük azt!

Többek között érteni kellene a hazai borászat piaci potenciálját, hogy mi fán terem, továbbá érteni kellene a prompt piaci pozícióját a világpiacon!

Ezt nem értjük – csak érteni véljük -, ezt a nyelvet nem beszéljük itthon! Nagyon gyorsan meg kell tanulni ezt a nyelvet!

 

J.) Mit kell tenni?

El kell indulni újra az útra! Ahogy látszik a fentiekből, teljesen simán lehet járni ezt az utat, csak el kell képzelni, hogy az út létezik!    

Befektetni az agyakba, nem a vasba! Palackozógép van elég! 

Az alapok jók, innen kell indulni!

  • A borászat: szakma.
  • Az élelmiszermérnökség: szakma.
  • A modern kori exportképesség fejlesztése: szakma, ide nagyon sokféle szakmai tudás kell!

Be kell fektetni: az agyakba!

  • Kell egy csapat!
  • Egy nagyon jó csapat!
  • Meg kell egy olyan környezet, ahol ez a csapat tud alkotni!

Az élelmiszermérnökök, és én is nagyon szívesen részt vennének újra egy utazáson! 

 

Fel akarod venni velünk a kapcsolatot? 

Írj nekünk e-mailt a 

lecsomernok@gmail.com     - ra! 

 

Ez egy nagyon komoly kihívás, érdemes lenne érdemben foglalkozni vele, történetesen azért, mert a jövőnk függ tőle!

süti beállítások módosítása