Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja


Megmentsük a Szigetvári Konzervgyárat? Jó fizetések mellett milliárdos profitot is termelünk! Lássuk hogyan tennénk ezt!

Álmunkban paradicsomos babba lóg a kezünk.. De mi van, ha mégsem álmodunk?

2024. január 03. - lecsós

November közepén jelent meg az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján – itt a lecsón – a cikk, hogy meg kellene menteni a Szigetvári Konzervgyárat.  --- >  Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat!

bbq-sandwiches.jpg

What to Eat with Baked Beans (13 Tasty Side Dishes) - insanelygoodrecipes.com- 

Sokan kerestetek meg minket, engedjétek meg hogy idézzek az egyik telefonbeszélgetésből:

  • Szia, hogy mennek a dolgok Indiában?
  • Tudod, hogy már több éve itt vagyok, és nagyon szeretem azt, amit csinálok! Itt van mit tenni az élelmiszergazdaságban.
  • Te, remélem lesz majd olyan projekt is itthon, amibe akár távolról is be tudok majd kapcsolódni szabadidőmben.
  • De nem ezért hívtalak. Olvastam a lecsón az írásodat a Szigetvári Konzervgyárról, Meg olvasom folyamatosan Bujna Feri cikksorozatát, az élelmiszergazdasági Sci–fi sorozatot, hogy hogyan néz ki Budapest élelmiszergazdasági rendszere2050-es években! Hogyan teremt jól- létet az AI, és a z ember közösen!
  • Tetszett!
  • Eléggé keményen odateszitek a lényeget.
  • Te, hol akarjátok megvalósítani a 2050-es projektet?
  • Lennének ötleteim, hogyan induljunk el!    
  • Ziggy, ha ilyen jól leírtátok azt, hogy mit kellene tenni konzervgyár ügyben, nyomjátok már egy kicsit részletesebben, hogy mi is a stájsz ezzel a történettel!
  • Csak szőr mentén érintetted a témát – hogy az elején kell egy csapat – és ezzel el is intézted!
  • Ismerlek, te nem szoktál csak úgy leírni gondolatokat a semmibe! Szívesen elolvasnám a teljes mesét! Ne kímélj!
  • Szét akarom szedni, és bele akarok kötni minden szavába! : )
  • Alig van konzervgyár, ha bezár a szigetvári is – igaz francia tulajdonú – akkor megint szegényebbek leszünk egy működő gyárral.
  • Sajnos eljöhet az az idő, amikor csak az emlékeink maradnak egy tényleg nagyszerű élelmiszeriparról?
  • Remélem nem lesz igazad, és lesz itt még élet!

 

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

----- > Beszélgettünk még sok mindenről, például van olyan ága az élelmiszergazdaságnak, amiben India fényévekkel előbbre jár, mint a világ többi része!

Kezdődjék is a mese! A mese egy konzervgyárról szól, amit nemsokára be akarnak zárni, és ezzel megszűnne kb. 130 munkapozíció, ami azt jelenti, hogy 130 ember munkája offolna  a gyárban.

 

 

I. Konzervgyárat akarsz megmenteni? Ahhoz termék kell! Válasszunk terméket! Az meg legyen egy konzerv!

Kicsit nézzünk erre a témára egy kicsit komolyabban, vegyük elő az élelmiszermérnöki szemléletet, és nézzük meg, mire megyünk vele!

A mese úgy kezdődik, hogy élelmiszeripari terméket akarok gyártani. Ehhez meg ki kellene választani egy terméket, ami jól megy a piacon pl. Európában, ismert annyira a tervezendő termék, hogy a vásárló levegye a polcról. Mondjuk, pl. mondjuk azt, hogy a választott terméket konzervként akarjuk forgalomba hozni.

Tehát terveznünk kell egy konzervet, ez a terv!

 

II. Felteheted a kérdést, hogy miért?

Mivel élelmiszermérnökök vagyunk a konzervek tervezése alapszint, mondhatni level  1,  beugró!

Létezik olyan tanszék a Villányi Úton – a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Villányi Úti Kampusza Budapesten, a híres „K” – mint központi épület, Budapesten - --- > az egyetem most a MATE – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része - , hogy Konzervtechnológia Tanszék. Igaz, a „Konzerv tanszék, a „sörészet”, a „bor tanszék” és a „hűtő tanszék” a Ménesi Úton volt megtalálható nem oly régen még.

Szóval konzervet akarunk tervezni. Azért akartunk tervezni egy jó kis konzervet, mivel élelmiszermérnökök vagyunk és értünk hozzá, hogy hogyan is kell megtervezni egy jó konzervet. Az egyetemen tanulsz az évek során ilyeneket, hogy fizika – részeként hőtan – géptan, élelmiszeripari műveletek. Van ilyen tárgy is, hogy mikrobiológia, vagy élelmiszeripari mikrobiológia, gyártáselmélet, vagy minőségügy. Szakirányon meg vannak az iparági technológiák, ilyen a konzerv is.

Szóval a konzervtechnológiához komolyan ismerni kell ismerni a hőtant, az élelmiszeripari gépeket, az élelmiszertechnológiát, gyártáselméletet, terméktervezést, ez alapszint.

Ha valakit részletesebben érdekel, hogy mit tanultunk az egyetemen, ebben a cikkben részletesebben írtam a témáról:

Élelmiszermérnöknek egyetemre menni vagy nem menni, ez itt a kérdés! Válasszátok? (2021. január 19.)

Irány konzervet tervezni!

 

III. Tehát konzervet kell terveznem, mert az jó! Lehetőleg itthon adjuk el első körben!

Tehát terveznünk kell egy konzervet. Megterveztük, van egy konzervünk. Ez nagyon jó, de ezt a tervezett konzervet valahol le akarjuk gyártani. Legyen ez a gyártási helyszín történetesen egy konzervgyár! Ha meg ezt így akarjuk, akkor semmi más dolgunk nincs, mint az, hogy a megtervezett terméket gyártásra optimalizáljuk. Foglaljuk össze mit tudunk:  

  • Kell tervezni egy jó konzervet!
  • Lehetőleg olyan konzervet kell tervezni, amit mindenki ismer, és szívesen megvesz!
  • Mivel konzervet terveztünk, ezért a gyártást optimalizáljuk egy konzervgyárra!
  • Értékesítsük a tervezett konzervet pl. a kisker láncoknál, és szállítsunk is ki!

 

IV. Pár gazdasági aspektus, amit figyelembe veszünk: Tervezzünk Európai szinten látható fizetésekkel, és szép osztalékkal!

A kapitalizmus lényege sokak szerint a szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Ahol fejlett kapitalizmus van, ott szabad pénzpiac van, és szabadon lehet befektetni a reálgazdaságba is. A hagyományos fogalmi megközelítés szerint az élelmiszeripar egy nagyon jó üzlet, enni mindig fognak az emberek. Ez az axióma valahogy az elmúlt 33 évben nálunk nem nagyon volt értelmezhető, ennek megvannak a történelmi okai.

A kérdés az, hogy a tervezett konzervünk, amit egy konzervgyárban akarunk gyártani - optimalizáltan- hoz-e annyit, hogy érdemes legyen befektetni a történetbe? Hoz-e többet, mint egy ingatlan befektetés, vagy mint a papír alapú befektetések?

Mindezt úgy, hogy Európai szinten látható fizetéseket rakunk a rendszerbe?

Egyetértek Nick Hanauerrel, amikor azt mondja, hogy meg kell fizetni a dolgozót. Mivel ha meg van fizetve a dolgozó, akkor fenn tudja tartani a kapitalizmust, mivel elkölti a pénzét, mivel van neki, amit el tud költeni.  

The dirty secret of capitalism | Nick Hanauer

Papír alapú befektetéseknek szoktuk nevezni minden olyan befektetést megtestesítő értékpapírt, amelyekkel pl. a tőzsdén lehet kereskedni: kötvény, részvény, állampapír. Ha ezt nem ugorja meg a tervezett business, akkor ne is tervezzük tovább a történetet!

V.  A zord valóság

 

A befektetőknek, és cégtulajdonosoknak mostanában eléggé fáj a feje, mivel meg kellene őrizni az eddig megtermelt készpénzállomány értékét, azért, hogy ne vigye el az infláció. Lehet olyan cég is, amelyik azt fontolgatja, hogy megvalósít egy beruházást. Számára a kérdés az, meddig emelheti az eladósodás mértékét, hol a határ? A dolgozókat eléggé sújtja az infláció, folyamatosan fel kell élni a megtakarításokat, vagy hiteleket kell felvenni ahhoz, ha tartani akarják a megszokott életszínvonalukat. Van egy másik út is számukra, az pedig a munkahelyváltás ahol nagyobb fizetést kapnak. Szóval a helyzet nem egyszerű egyik szereplőnek sem.

 

Vájunk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

VI.                Babkonzervet fogunk gyártani, méghozzá paradicsomos babkonzervet, a híres baked  beanst! Miért pont a bab, és miért a babkonzerv? 

A paradicsomos babkonzerv UK-ban, (az USA-ban is) alapélelmiszer. Mondhatni minden kamrában van pár dobozzal, mivel tradicionálisan több főételhez megy, továbbá fogyasztják pirítósra téve is. A Full english breakfast nem létezhet baked beans nélkül! : ) Aki a baked beans történetére kíváncsi, itt olvashat róla részletesebben: 

What To Eat With Baked Beans - 13 Main & 10 Side Dishes

Baked beans

Full English breakfast

 full_english_breakfast.jpg

Full english breakfast

(consisting of bacon, fried eggs, sausage, mushrooms, baked beans, toast, hash brown, and grilled tomatoes)

 

Mivel a baked beans – paradicsomos bab - eléggé ismert itthon is, úgy gondolom, hogy nagyon jó választás lesz, mivel itthon is szívesen fogyasztják az emberek. Szívesen vásárolják, a kulcskérdés az ár lesz. Olyan áron kell gyártani, és értékesíteni, hogy a hazai piacon versenyképes legyen a termék.

Legyen a neve az általunk tervezett baked beans konzervnek: BAB 2023 RDE – BAB 2023, Reggel- Délben – Este = RDE –

a. Hogyan néz ki a baked beans – paradicsomos babkonzervünk?

Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:

Nettó tömeg:   420 g – 42 dkg –

Töltőtömeg:       240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg

Nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)

 a maradék a paradicsomszósz:

 – 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma. 

 

Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket

Teljes konzervet, és trópusi konzervet fogunk gyártani

A két kifejezés gyártástechnológiai műveleti minőséget határoz meg, melyet a gyártás során be kell tartani.

 

beans_can.jpg

A fenti két termék a boltokban elérhető, én is itthon szereztem be (saját fotó)

 

V. Hogyan készül a konzerv, amit konzervdobozba töltünk? 

Itt van egy pár perces film a youtubeon, hogy hogyan is készül egy húsos konzerv, csak azért, hogy lássuk a gyártási folyamatot egyben.

How Factories Produce Canned Meat | How It's Made

 

Itt van egy Élelmiszeripari Technológiák jegyzet, melyet Szegeden Jankóné dr. Forgács Judit állított össze 2006-ban – 175 oldal - . A könyv:  11. ábra A tartósítóiparok (konzerv és hűtőipar) főbb technológiai műveletei  - ábráját érdemes kicsit jobban megnézni, akit érdekel a téma. 

Tehát a főbb műveletek -- > ha egyszerű konzervet gyártunk:

  • Nyersanyag fogadása
  • Előkészítés
  • Tisztítás mosás
  • Válogatás
  • Osztályozás
  • Darabolás
  • Előfőzés
  • Töltés
  • Zárás
  • Hőkezelés

Nem akarlak titeket untatni részletesen a baked beans részletes gyártástechnológiájával e helyen, erről később majd szó lesz. Pár mondatban összefoglalnám azért a gyártás lényegért. 

Fogadjuk a nyersanyagokat, előkészítjük gyártásra. Tisztítjuk, válogatjuk, mossuk a fő alapanyagot. Megtörténik az előfőzés. A bab betöltésre kerül a konzervdobozba, rá kerül az elkészített paradicsomlé (felöntőlé) A konzervdoboz lezárásra kerül. A lezárt dobozokat autoklávba teszik, itt megkapja a hőkezelést.

Ha a hőkezelés kész, akkor a kész konzervekre egy palást címkéző gép felteszi a címkét, és lehet is csomagolni, raklapozni a készterméket.

 

VII. Nyomjuk a businesst, fessük fel az üzleti modellt, és álljunk bele!

Let's do the business! - Let's make money! 

 Szóval kellene egy üzleti modell, amivel fel lehet emelni a vidéket!

Azt tudjuk, hogy egy gépkezelőt havi nettó 400 000 Ft alatt nem találni szélese vidéken! A baj az, hogy a nettó 400 000 Ft már Nyugat-magyarországon sem annyira látható fizetés sajnos! Hát, még ha ezt a fizetést Bécsből, vagy Londonból, vagy Berlinből tesszük vizsgálatunk tárgyává! Az ország az EU második legszegényebb országa, vásárlóerő paritáson vett fogyasztásban már Románia is lehagyott minket. Az infláció az egekben, és folyamatos az elvándorlás, főleg a szakképzettek körében. A szegénység rossz tanácsadó, járja a mondás.  

 

brutto_kereset_lakcim_1.png

Egyetlen megyén belül százezres különbség is lehet az átlagkeresetekben - novekedes.hu - 

--- > Brutó fizetések 2020-ban… Akkor sem volt mesés látvány a térkép sajnos….

A fenti térképen a bruttó bért látod 2020-ban, ami azt jelenti, hogyha a bruttó fizetésed most 2023-ban pl. 378 000 Ft, akkor abból a nettó elkölthető pénz, amit a hó végi borítékban van az 251 370 Ft. ….. 

Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat! 2023. november 12. - lecsós -

Szóval egy olyan business modell kell, amely annyira innovatív, hogy 2 év alatt önjáró legyen, és pl. szolgáljon etalonként a szakma számára!  Sajnos látható az, hogy 40 éve hasonló logika mentén szerveződnek munkapozíciók, eléggé elkeserítő eredménnyel! Mivel hogy én tervezem az üzleti modellt, szabadon tervezhetek, hiszen ez nem más, mint egy mese – rögzítettük is a történet elején : )-

 

Peremfeltételek a business modellhez:

- Az egyes munkapozíciókban a kezdő nettó fizetés: 500 000 Ft / hónap

- Egy gyártási hét: 5 nap / gyártási hét

- Egy gyártási hónap: 4 gyártási hét / hónap

- Egy műszak: 8 óra / műszak

- Egy gyártási év: 52 gyártási hét / év  

- Időkeret: napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!

 

Így a teljes gyártási napok száma évente:                260 gyártási nap / év

Így a teljes gyártási órák száma évente:                  260 gyártási nap x 8 óra = 2 080 gyártási óra / év

 

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

 

  1. Munkabér alapszámítás

--- > Ha nettó 500 000 Ft-ot ér egy munkapozíció, akkor a cégnek,és a munkapozícióban dolgozónak, és a cégnek 849 624 Ft-jába kerül.  Azaz a cég, és a munkapozícióba dolgozó együttesen 349 624 Ft járulékot, és adót fizet be az állam felé. -- > Bérkalkulátor 

A mesében 130 munkapozíció szerepelt, számolgassunk kicsit. Mennyi lesz a 130 munkapozíció teljes bérköltsége havonta:

130 munkapozíció x 849 624 Ft = 110 451 120 Ft  ---- > EUR-ban (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) --- > 288 712 EUR / hó (Legyen 300 K EUR)

 

VIII. Gyártani kellene, kezdjük is el! Fessük fel a teret alapszinten!

a. MI kell a gyártáshoz?

A teljesség igénye nélkül:  

  • bab
  • paradicsomsűrítmény
  • konzervdoboz
  • konzervdoboz alj (mivel gyártáskor az alja a teteje : )
  • egy jó gyártási receptúra
  • címke a konzervdobozra --- > ahhoz meg kell egy egyszerű palást címkéző gép, mégse kézzel nyaljuk fel a címkét a doboz oldalára! 
  • Dobozok a csomagoláshoz
  • A csomagolt dobozokat le kell zárni
  • A dobozokat raklapozni kell
  • A raklapot körbe kell tekerni fóliával
  • Készáru raktár
  • Targonca, mivel az elkészített raklapokat targoncával visszük be a készáru raktárba
  • A készáru raktárból targoncával rakjuk kamionra a terméket, mivel a minimális rendelési egység 1 raklap.

 

b.      Hány db konzervdoboz van egy raklapon?

 

Ezt nagyjából egyszerű kiszámolni. Erre is igaz, hogy mindenki másképp csinálja. Én is kiszámoltam, legyen egy EUR raklapon. 2100 db 42 dkg-os baked beans konzerv. A raklap szállításra kész.  Akinek más ötlete van, azt szívesen várom.

1 kamionba 22 EUR raklap fér. Akkor egy kamion rakomány: 22 EUR raklap x 2 100 Db = 46 200 Db.

 

IX.                Lássuk az árakat! Hogyan állunk paradicsomos bab árakkal Itthon, Deutschlandban, és UK-ban?

a.       United Kingdom

UK egy furcsa hely. Ott a Ködös Albionban az adófizetés, a monarchia, és az ötórai tea örök! Így nézzük meg, mennyibe is fáj, ha netán baked beanst akarunk venni pl. a Morrisonsban:

 

screenshot_capture_2023-12-28_14-40-40.png

Szóval, eléggé nagy a választék… A 410 g-os Morissons Saver Baked Beans már kapható Ł 0.27 –ért. (most a Ł a wise-n 439.667 1Ł / HUF), azaz Ł 0.27 x 439. 667 Ft = az 118. 71 - legyen 119 Ft – a polcon…

Pár dolog kell még a fenti árak megértéséhez:

Mennyi a z ÁFA – VAT – a konzerveken?  ---- > A HMRC azt írja, hogy:

screenshot_capture_2023-12-29_17-04-04.png

 

 Tehát fogadjuk el, hogy a polcon a baked beans értékesítési ára 0 % VAT-ot, ÁFÁ-t tartalmaz.

Amúgy most UK- ban a minimál órabér a 21 éves kor felett: Ł 11. 40

1 liter benzin átlagban: Ł 1. 4062 

Mennyibe kerül az élet Aldershotban – 68.58 km-re Londontól –

Szóval elég sok babkonzervet lehet venni minimál órabérből is. Az, hogy 0 % az ÁFA az élelmiszeren, azt jelenti, hogy mindenki meg tudja fizetni a minőségi élelmiszert. Igaz arrafelé is betett a vásárlóerőnek az infláció, de ahogy látjuk, baked beans kapható Ł 0.27- ért a polcon.

Ez egyet jelent. Valakik, valahol legyártják ezt a konzervet, csomagolták, raktározták, és kiszállították a boltba. Természetesen a bolt is ráteszi a saját hasznát, mivel arrafelé is elképzelhetetlen a beszerzési ár alatti értékesítés!  

Azt is látni lehet a képen, hogy ne legyél vevőként garasoskodó – penny …….  - szánj egy konzervre legalább Ł 0.75- öt, ezt mondja a kihelyezési gyakorlat. Legyél ennyire nagyvonalú magaddal.

 

b.      Németország

 

Bundesrepublik Deutschland, Deutschland sokunk számára ismerős hely. Nem győzöm hangsúlyozni, olyan, hogy „Németország” nem létezik. Németországi Szövetségi Köztársaság a becsületes neve. EDEKA általában elérhető minden szövetségi köztársaságban, Bajorországtól NRW-ig.  

Az ÁFA- VAT – mehrwertsteuer – az élelmiszeren általában 7%, az általános ÁFA tartalom 19%.

Az EDEKA-ban a 400 g-os baked beans € 1,39  - ért kapható. Ami € 1,29 + € 0,090 VAT- MwSt.

Az összeg forintban: (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) = 493,50 Ft + 34, 43 Ft VAT – MwSt. = 527, 93 Ft

edeka_germany.png

 

Minimum órabér a Németországi Szövetségi Köztársaságban óránként: € 12

Megélhetési költségek a Németországi Szövetségi Köztársaságban, NRW, Aachen – Nubeo –

 

c. Magyarország

 

Ennyi kitekintés után térjünk haza, nézzük meg mi a helyzet itthon. Mennyiért jutunk paradicsomos babhoz.

tesco_hu.png

A Tesco bruttó 380 Ft-ért kínálja a 400g-os konzervet.

 

soppy.png

Van azért paradicsomos bab egészen 1099 Ft-ért is!

 

Az ÁFA – Hozzáadott Érték Adó – az élelmiszertermékekre – standard VAT rate-: 27%.

Azaz az ár, amit a polcon látunk nettó 299, 21 Ft + 80, 78 Ft (27% ÁFA)

Bruttó minimálbér óránként: 1 534 Ft (€ 4, 00) --- > 1/3 –a  a Németországi Szövetségi Köztársaságban meghatározott óránkénti minimálbérnek.

Megélhetési költségek – numbeo- Magyarország, Szekszárd -:

…. …… …… …….

 

X. Már sok mindent tudunk. Kezdjük el megtervezni a gyártást, úgy, hogy az „versenyképes” legyen!

Dobállózunk sokat a versenyképesség fogalmával. Jelen esetben, ebben a történetben a menedzselt teljes gyártási rendszerre vonatkozó versenyképesség fogalmi környezete egzakt módon meghatározható. Határozzuk is meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, melyek a peremfeltételek:

a.       Foglaljuk össze, hogyan is nézne ki a gyártás – így a teljes üzleti terv – peremfeltétel rendszere, csak felvetésképp – nem cégforma specifikusan -:

  • Transzparens működés – A kezdetektől készülni a tőzsdei bevezetésre. NyRt szintű működési szint.  
  • Hazai viszonylatban látható nettó fizetések, legyen nettó 500 000 Ft minden munkapozícióban
  • A nettó fizetéseket negyedévente indexáljuk – emeljük meg a kimutatott maginfláció mértékével –
  • Munkaidő: napi 8 óra
  • Éves munkanapok száma: 260 gyártási nap / év
  • Időkeret: Napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!
  • 1 db EUR raklapon 2 100 db 42 dkg-os konzerv van
  • 1 kamion rakomány – ami 22 raklap, ha tele van a kamion – az 46 200 db 42 dkg-os konzervet jelent egy szállításra.
  • A legyártott termékeket expediálás után szerződött hazai fuvarozóval szállítjuk le a megrendelő központi logisztikai központjába
  • Nagykereskedelmi rendszernek is értékesíteni fogunk
  • Egy kulcsrakész megoldás szállító szervezi, és tartja fent az online értékesítési rendszert  
  • Üzletkötői munkapozíciók is vannak, országos területi lefedettséggel, akik megkapják a nettó 500 000 Ft fizetést fixen + 0,5 % nettó árbevétel utáni jutalékot az értékesített mennyiség után
  • A nettó profit 7%-a minden évben egyszer kerül kifizetésre a gyártásban dolgozók számára.
  • A nettó profit 15 %-a fejlesztési tartalékba kerül, mely pénz értékének inflációkövető megőrzéséről professzionális szakágazati bankárok gondoskodnak.
  • 18 % profit megy innovációra, termékfejlesztésre
  • 10 % profit rendelkezésre áll a menedzsment motiválására – ez a szokásos 1-3 %-hoz képest eléggé decens összeget is takarhat.
  • 15 % profit a befektetőké. --- > Ők lehetnek privát befektetők, dolgozók, intézményi befektetők, stb, ők ebbe a cash-flow-ba fektetnek be. /azért fogják ütni a menedzsment hátát, hogy mielőbb indítsák be a második műszakot : ) /  
  • Az egész rendszer egy TQM – Teljes Minőségmenedzsment - Total Quality Management – rendszert alkot, ettől eltérni a szervezeti felépítésben nem lehet!
  • Az egész rendszert úgy kell felépíteni, hogy nagyon egyszerűen lehessen integrálni a fenntarthatósági követelményeket, mérhetően, ellenőrizhetően --- > A fenntarthatóság fogalmi rendszere nem egy „tanulmányt” takar – sokan hiszik ezt, sajnos… De nem. Hanem egy nagyon komoly fejlesztési irányt határoz meg, amelybe komoly erőforrásokat kell beletenni.     

És még mindig baked beanst akarunk gyártani!

A fenti peremfeltételek összecsengenek Nick Hanauer felfogásával – hogy érdemes megfizetni a munkást, mert akkor részt tud venni a kapitalizmus játékban. Más megközelítésben eltoljuk a fenti felfogással a tőke- munka részesedését az általunk menedzselt teljes értéklánc mentén a németországi szint felé.

 

Mi a baj a modern gazdasággal? | A gazdaság újragondolása Róna Péterrel

 

Amikor véget ért a II. Világháború, Konrad Adenauer, Ludwig Erhard, - és sokan mások – 1945 Júniusa után elkezdenek gondolkozni azon, hogy milyen gazdasági rendszer legyen a volt birodalom nyugati megszállási zónájában – későbbi NSZK -, alapvetően azt akarták, hogy a gazdasági rendszer jól- létet hozzon, és megerősödjön a középosztály. Ebből a gondolatból született meg a szociális piacgazdaság eszméje. Írtam erről a témáról a:

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet – 2021. március 29.  –  cikkben.

Tehát ha létrejön egy jól működő üzem, akkor a cél az, hogy az üzem a tágabb környezetével un. multiplikátor kapcsolatba legyen, mérhetően, ellenőrizhetően. Ez kihasson a tágabb környezet minden szintjére. Pl. NRW-ben, Bajorországban ennek nagyon mély hagyományai vannak.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

XI. Kellene bab, meg doboz is!

Mivel gyártani akarjuk ezt a konzervet, kellenének hozzá az alapanyagok a gyártáshoz. Kell a konzervdoboz tetővel, és kell a bab, kellenek fűszerek a paradicsomos alaplébe.

 

a.  A babot szerezzük be Kazahsztánból! (Astana (NQZ), Kazahsztán)

astana.png

Central Downtown Astana: in center Bayterek tower

(Astana, Kazakhstan)

Asztana Budapestről elérhető, kb. 10 órányi repülőútra van Kazahsztán. Arrafelé termelnek babot, amit fel lehetne használni a termék gyártásához. A repülőjegy relatíve olcsó. Miért mondom ezt? A bab arrafelé $ 1.88 - $ 5.81 / kg áron pörög.

(1 USD $ - HUF 2023.12.30, wize: 347, 216 Ft / 1 USD)

A bab ára: 652, 76 Ft / kg – 2 017 Ft / kg 

Európában általában olcsóbb a bab, mint arrafelé. Egy biztos. Ha belefér az árba az ottani bab beszerzés, akkor az csak jobb a jövőre nézve.

--- > Szállítási költség – Shipping freight Kazakhstan to Hungary --- > Freight rate index:  8 492, transport time estimate: 44, 4 days

--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $  8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé. 

b. A paradicsompürét is onnan szerezzük be

A nemzetközi kereskedelemben senki nem szállít paradicsomlevet. Mindenki nemzetközi szabvány szerinti paradicsompürét hoz forgalomba. Ezt szállítják a felhasználás helyére. A felhasználás helyén ebből a paradicsompüréből az igények szerinti – receptúra szerinti - paradicsomlevet állítja elő az üzem, és használja fel a gyártáshoz. 1 kg paradicsompüréből 4 kg jó minőségű paradicsomlevert lehet előállítani, és felhasználni a gyártáshoz. 

Levet nem szállítunk hajón, nemzetközi kereskedelemben, én úgy tanultam. Mert feldől tőle a hajó, így nem tervez vele senki.

A paradicsomlevet is onnan szerezzük be. $ 1 109 / tonna áron. Persze erre még a szállítás költsége rámegy.  

A paradicsompüré ára tonnánként: 385 062 Ft / tonna   

A paradicsomlevet is 40’ feet konténerbe szállítják, férjen bele a konténerbe 21,5 tonna, ez 21 500 kg.          

Így a 21 500 kg paradicsompüré ára:

(21, 5 tonna x $ 1 109 ) + $ 10 000 –szállítási költség: $ 33 843,5  --- >  11 751 004 Ft / 21 500 Kg  -- > paradicsompüré  

---- > 1 kg paradicsompüré: 546, 55 / kg -- > Felhasználásra kész.

---- > Ebből az 1 kg paradicsompüréből  lesz 4 kg paradicsomlé a felhasználás helyén, mivel 1 kg sűrítményhez rakunk 3 kg vizet. 25% paradicsom sűrítmény (1/4) + 75 % víz (3/4)

1 kg víz 1 liter (így a legegyszerűbb számolni) --- > sűrűség, hőmérséklet, térfogat -- > alap fizika kell hozzá : ) --

A az ivóvíz kg-ja legyen 2 Ft

 – víz sincs ingyen sehol sem : ) – Találós kérdés:   -

Így 1 kg paradicsomlé ára a gyártás kezdetén:

1 kg paradicsompüré (546, 55 Ft) + 3 kg víz (3 kg x2 Ft) = 546, 55 Ft + 6 Ft = 552, 55 Ft / 4 kg

1 kg paradicsomlé: 552, 55 / 4 kg = 138, 1375 Ft / 1 kg paradicsomlé

1 g paradicsomlé a felhasználás helyén: 138, 1375 Ft / 1000 = 0,1381 Ft / g

 

a. Hány db terméket tudunk gyártani a beszállított mennyiségből?

storage.png

 Ruchindra Gunasekara - Unsplash - 

1 db termékhez kell 18 dkg paradicsomlé. adjunk hozzá itt 5 % veszteséget--> azaz:

18 dkg + ((18 dkg /100) x5) = 18,9 dkg --> 189 g

Hány doboz gyártható a beszállított paradicsompüréből? ((21 500 kg paradicsompüré + (21 500 kg x3 víz)) =86 000 kg –ami 8 600 000 dkg / 18,9 dkg = 455 026 db gyártható.

  11 879 825 Ft / 455 026 db = 26, 10 Ft / doboz / paradicsomlé tartalom

 

 b. Metal tin can 420g, alibaba,

--- > Minimum 300 db-ot kell rendelnem, ha 100 000 db-ot rendelek, akkor már megkapom $ 0, 08 –ért darabját. 

1 db 40’ feet conatinerbe férjen fel  50 000 db doboz, így egyszerre majd két konténerrel kell rendelnem.

--- > Mivel hogy kell 100 000 db doboz, ezért: $ 0, 08 – ért meg fogom kapni + szállítási költség.

--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $  8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé.  

 

c. 1 db doboz+ alj ára:

 

($ 0,08 x 50 000 db ) + $ 9 000 = $ 13 000 --- > ami 4 513 808 Ft --- >

1 db doboz a felhasználás helyén:  90, 27 Ft / 1 db doboz.

 

d. címke a dobozra

Legyen 1 db $ 0, 015 szállítással együtt ami (5, 20 Ft / 1 db címke)

 

XII.              Szóval már egész sok mindent tudunk, rakjuk össze a gyártást.

baked_beans_2.png 

Kitera Dent - Unsplash - 

 

a.       Hogy néz ki a gyártott termék?

Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:

 nettó tömeg:   420 g – 42 dkg –

töltőtömeg:       240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg

nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)

 a maradék a paradicsomszósz:

 – 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma. 

Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket

b. Bab: Nagyon jó termék, mert ha beáztatjuk, akkor a saját súlyának 80%-át felveszi, nézzük, mi is ez a történet

Dobozonként kell – beáztatott!!-  240g bab.

Ha fogunk egy kg babot, amit pl. bablevesnek akarunk felhasználni, be kell áztatnunk, és meg kell várnunk, hogy jól beázzon. Egy átlagos bab a saját súlyának 80%-át is képes felvenni. Így 1 kg bab, ha beáztatjuk lesz belőle 1,8 Kg. Nekünk a gyártáshoz a beáztatott 1,8 kg az alapanyag kell a gyártáshoz. A dobozban van 240g – beázatott- bab + fűszerek (persze a paradicsomlét fűszerezzük) + paradicsomlé 

Tehát a gyártást 240g / doboz áztatott babról indítjuk a gyártás elején.

 

XIII. Mennyibe fáj a 240g – Beszállított- bab?

Jó árat értünk el a babra, $ 1, 88 –at fizetünk egy nagyon jó minőségű babért Asztanában. A babot 40’ feet conatinerbe szállítják ki hozzánk. Egy ilyen konténerbe 21,5 tonna bab fér. Vegyünk egy $ 10 000 –os szállítási költséget (nagyvonalúak vagyunk, benne van az árban a biztosítás), kifizetjük az árut, és meg is jön hozzánk.  

A 21,5 tonna bab a raktárunkba, felhasználásra készen, ennyibe kerül: ($ 1, 88 x 21 500 kg)+ $ 10 000 = $ 50 420 / konténer, ami 17 506 630 Ft / értéket képvisel az alapanyagraktárban. --- > Ezt még be kell áztatni!!  

 

XIV. Mennyit lehet gyártani? Beszól a Chat GPT, mert látnunk kell a gyártást --- > Ehhez áztatott bab kell!! –

 

Beszállítunk 21 500 kg babot. Ezt beáztatjuk. Felveszi a saját súlyának 80%-át. Nézzük, hogyan néz ki a történet számokban:

17 506 630 Ft / 21 500 kg = 814, 26 Ft / kg -- > áztatás előtt, beszállított bab a raktárban.

Áztatás:

1 kg bab: 814, 26 Ft + 0,80 kg víz: ((0,80 kg x (2 Ft / kg víz)) = 815, 86 Ft / 1, 80 kg bab beáztatva.

1 kg beáztatott bab:

1 kg = 815, 86 Ft / 1, 80 kg = 453, 25 Ft / kg

1g áztatott bab: 453, 25 Ft / 1000 = 0, 45325 Ft / g

A dobozba kell 240g áztatott bab: ami: 240 g x 0, 45325 Ft /g = 108, 78 Ft / doboz   

A beszerzett babot beáztattuk-- > (21 500 kg /100) x 80) +21 500 kg = 38 700 kg áztatott bab a beszállított mennyiségből.

38 700 kg áztatott babunk van, a dobozba kerül 0,240 kg.

Így hány dobozzal lehet gyártani a beszállított mennyiségből:

38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.   

Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárba 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76,78 raklap termék, ami majdnem három és fél kamion.

Egy átlagos sweet corn production line tud 300 dobozt percenként.

--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : ) 

Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet. 

Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük (1,1197 műszak alatt), ami 1 műszak, ami 8 óra, és következő műszakból 57, 45 perc --- > legyen 58 perc!!

money.png

Nathan Dumlao - Unsplash - 

 

 Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!

XV. Hány db konzerv gyártható 1 konténer babból?

38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.  

Azt kiszámoltuk fent, hogy egy kamion készáru, az 22 EUR raklap, ami 46 200 db konzervet jelent, azaz gyárthatunk a beszállított mennyiségből 3, 49 kamion készterméket. 

A konzerv a következőképpen néz ki az eddigiek alapján:

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                     108, 78 Ft / db.

1 doboz ára:                                                                                     90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                     26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                   24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                           0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                        0, 41 Ft / db  

Munkabér / db:                                                                                  38,31 Ft / db

                                                                                                    +______________________ 

Összesen:                                                                                     293, 59 Ft / 1 db

 

 a. Csomagolás

--- > 1 db karton doboz, ami megfelelő már a csomagoláshoz, az kb. bruttó 290 Ft, ami net. 228 Ft + 62 Ft ÁFA.

Ebbe a dobozba 12 db konzervet teszünk, azaz 1 konzerv hely a dobozban:  290 / 12 db = 24,16 Ft.

Ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet, akkor kell 13 438 db doboz, ami 13 438 db x 290 Ft = 3 897 020 Ft csomagolóanyag.

Ragasztó szalag 33 m-es 110 Ft / 33 m, legyen elég 25 doboz zárására alul- felül, így: 4,4 Ft / doboz, amit osztani kell 12-vel:

0,366 Ft konzervenként. --- > Ragasztószalagra kell 59 125 Ft, ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet. 

Raklapfólia 0,30 kg / raklap, (2 749 Ft / 2 kg) (76,78 db raklapra kell fólia, így kell 11, 55 db 2 kg-os tekercs. – azaz 12 db -) --- >  2 100 db / raklap -- > 12 db x 2 749 Ft = 32 988 Ft / 161 250 db --- > 0,2045 Ft / konzerv   

Ahogy a haverom mondaná: Űberf______a : )  Csúcs számok jöttek ki! Ezzel eddig megvolnánk.

 

XVI. Na, most már tényleg gyárthatunk, rakjuk össze a történetet készre.

 

 a. Mit tudunk:

 

1. Vettünk 21,5 tonna babot, ami                                            17 506 630 Ft,

gyárthatunk belőle 161 250 db konzervet.

2. Vettünk paradicsompürét, 21,5 tonnát                                 11 751 004 Ft

és gyárthatunk belőle  455 026 db konzervet.

3. Vettünk konzervdobozt + aljat 100 000 db-ra

adtunk le rendelést, de csak 50 000 db-ot fizettünk ki               4 513 808 Ft

 gyárthatunk belőle 50 000 db konzervet.

4. Vegyünk 161 250 db címkét: ez                                                838 500 Ft

5. Raklapfólia:                                                                                 32 988 Ft

6. Gyűjtőkarton:                                                                         3 897 020 Ft

7. Ragasztószalag:                                                                         59 125 Ft

 

Mindösszesen:                                                        +________________________

                                                                                                 38 599 075 Ft 

 + Munkabér:                                                                              6 178 185 Ft

 

Azt tudjuk, hogy 161 250 db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártunk le.

38 599 075 Ft /  161 250 Db = 239, 37 Ft / db  ---- > munkabér nélkül, a címkéző gép végén!

38 599 075 Ft. Ennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a 8 óra 57 perces gyártáshoz szükséges anyagokat beszerezzük.

 income.png

Alexander Grey - Unsplash - 

 

 

 b. munkabér

Van 130 db munkapozíciónk, ami havonta 110 451 120 Ft-ba fáj. Ami 160 óra havonta. Bent van az ütemben a 130 ember, akkor 1 másodperc üzemi munkaidő költsége: (110 451 120 Ft / 160 óra) / 3 600 = 191,75 Ft / másodperc.

Legyen az, hogy a 161 250 Db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártsuk le, és ne 8 óra 57, 45 perc alatt, egyszerűbb számolni.

Azaz: ((8 x 60 perc) x 60) + (58 perc x 60) = 32 220 másodperc a gyártási munkaidő. Pénzben:

32 220 másodperc x 191,75 Ft = 6 178 185 Ft munkabér / 161 250 db konzerv, azaz --- >

38, 31 Ft / konzerv / munkabér költség.

Persze ekkor feltételezzük, hogy a gyár napi 8 órában, havi 20 gyártási napon át tolja 300 db / perc / konzerv teljesítménnyel a paradicsomos babot!

Feltételezzük, hogy EUR raklap megfelelő számban rendelkezésre áll.                 

Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárban 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76, 78 raklap termék, ami majdnem két kamion.

 

Egy átlagos sweet corn production line tud 300 dobozt percenként.

--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : ) 

Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet.  

Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük 8 óra, és 57 perc alatt!!


Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!

 

XVII. Gyártási energia, logisztika, marketing, karbantartás, és üzletkötés, iroda, és egyéb költségek

 

a. Gyártási energia

Szóval kellene egy kis energia. A gépek árammal mennek, mondjuk azt, hogy majd a fejlesztés második felébe elkezdünk azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne helyben áramot termelni, amivel csökkentük majd az áram számlát.

Na de most még nem itt tartunk. Kellene az, hogy mennyi áramot eszik a gyártósor mondjuk egy óra alatt. Ahogy azt már néztük, a mintánk a – sweet corn line  -

Azt írja, hogy a sor eszik óránként 11 kw óra áramot. Meg azt is írja, hogy az autokláv is eszik 15 kw áramot. Összesen 11 kw + 15 kw = 26 kw.

Igaz az autokláv szakaszos működtetésű, de vegyük úgy, hogy napi 8 órát használjuk, és a gyártósorunk is napi 8 órát üzemel, nincs leállás.

Így gyártás áramfogyasztása: 26 kw x 8 óra x 20 nap = 4 160 kw / hónap

--- > kalkulátor szerint: Bruttó 256 685 Ft / hó.

Simán tegyük fel, hogy van még másra is áramfogyasztás, szorozzuk meg minimum 2- vel: 513 370 Ft --- > De legyen inkább 700 000 Ft.

Így a gyártási energia dobozonként, feltételezve, hogy egész hónapban paradicsomos babot gyártunk:

300 db / perc --- > 2 880 000 doboz / hónap (20 gyártási nap, 8 óra / műszak)

 

Gyártási energia: 700 000 Ft / 2 880 000 db = 0, 2430 Ft / konzerv

--- > Normál hónap, amikor nincs karbantartás

Persze, most mondhatod azt, hogy ez kevés, mert a gyár nagyobb is lehet, és különben is. Értelek. Ezzel az egységgel lehet továbbmenni, majd a részletes tervezésnél. Úgy vesszük, e köré a 300 db / perc termelés köré épül fel az üzem jelen állapot szerint. A 130 fő ezt a gyártást szolgálja ki.

truck.png

Esteban Zapata - Unsplash - 

 

 b. Logisztika

Legyen nettó 50 000 Ft + 27 % ÁFA / raklap --- > 63 500 Ft / raklap / 2 100 Db konzerv = 30, 23 Ft / konzerv szállítási költség 

 

c. karbantartás

Nehéz dió ez nagyon. Mivel hogy nem terveztük meg az üzemet, nincs karbantartási terv, semmi. 
Csak nézelődünk még. De mégis kellene rá mondani valamit.


A gépek újak – most néztük a neten – az épület régi, és minden van, ami a gyártáshoz, és a gyártás
kiszolgálásához kell, teljes értékű konzervgyár, irodával, raktárral, belső raktári logisztikával, stb.


Szóval ez drága lehet.

Legyen éves szinten 450 000 000 Ft, mert az szép szám.


--- > Évente gyártott konzervek száma --- > 50 hétig gyártunk, 2 hétre leállunk, és a karbantartás megy:

Így 50 hét alatt gyártunk: 36 000 000 db konzervet, így a karbantartási költség konzervenként: 12,50 Ft


 d. Üzletkötés


Ahogy azt az elején mondtuk, vannak üzletkötői pozíciók. Lízingelt autóval járnak, Ami be kell szállni az elején
mondjuk 3 millióval, és fizetni kell a lízingdíjat, meg tankolni is kell, javítatni kell a kocsit, és az üzletkötőnek ennie
is kell munka közben.


Legyen 6 ilyen pozíció. Legyen 100 Ft / km, amibe a kocsi fenntartása fáj, (ebben legyen benne a javítás,
lízingdíj a biztosítás, amortizáció, tankolás)


Naponta menjen az üzletkötő 500 km-t, az 10 000 km / hó.

Ez 1 000 000 Ft havonta, a pozícióból van 6 db.

Adjunk még 230 000 Ft-ot kajára, az üzletkötőnek havonta, ne a fizetéséből vegye magának a kaját.
(Mobiltelefon, internet: céges „globális” költség része)


 

1 230 000 Ft x 6 pozíció:  7 380 000 Ft / hó

Évente:                             7 380 000 Ft x 12 hó  =  88 560 000 Ft / év 

 
6 db kocsi kezdő lízingdíja:

3 000 000 Ft x 6 =         18 000 000 Ft  


106 562 000 Ft / év / 36 000 000 db konzerv = 2, 96 Ft / db konzerv üzletkötői díj


go_up.png
Fab Lentz



e. marketing

Költsünk 400 000 000 Ft / év marketingre, mert alap terméket gyártunk, de mégis, kell pár tűzrőlpattant influenszer, aki bemutatja a terméket erre-arra:

400 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év = 11, 111 Ft / db konzerv marketing költség 

 

XVIII. Dobjuk hozzá a fenti költségeket, lássuk a gyártási költséget:

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                                      108, 78 Ft / db.

1 doboz ára:                                                                                                   90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                                     26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                              5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                                  24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                                          0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                                      0, 41 Ft / db 

Munkabér / db:                                                                                                38,31 Ft / db

                                                                                             

Gyártási energia:                                                                                            0, 2430 Ft / db

Logisztika költsége                                                                                           30, 23 Ft / db

Karbantartási költség:                                                                                       12,50 Ft / db 

Üzletkötés költsége                                                                                            2, 96 Ft / db

Marketing költség:                                                                                           11, 111 Ft / db  

                                                                                                               +__________________

Mindösszesen:                                                                                            350, 634 Ft / db.

 

 XIX. Van gyártási árunk! Woow! Mit is jelent ez?

Egész jó, nekem tetszik. Van gyártási árunk!

Mit is jelent ez?  

Ez az az ár, ami minden fenti költséget takar, amit eddig részleteztünk:  

  • Becsomagolt szállításra késztermék
  • Szállítási költség
  • Karbantartási költség
  • Üzletkötés költsége
  • Marketing költség

 

 XX. Mennyiért adjuk?

De nem ennyirét adjuk, mert miért tennénk? Profitot is kell termelnünk. Mégis menyiért adjuk? 

soppy.png

A tesco alsó polcon a hasonló termék kint van bruttó 380 Ft-ért. A happy frucht hasonló termék meg kint van a polcon 520 Ft- ért. de van világmárka prémium termék 1 099 Ft –ért. Eléggé szép sáv.   

Első karikában nem a tesco alsó polcára kellene pozícionálni a terméket, annak valahogy nem látom értelmét.

 

a. Varázsszám: 520 Ft polci ár

 

  • Az 520 Ft Bruttó az a polcon az 409 Ft nettó + 111 Ft (27 % ÁFA)
  • Legyen a kereskedelmi „árrés” 20 %, akkor a beszerzési ára a terméknek: (409 Ft / 100) x 80 = 327, 20 Ft / db + ÁFA -- >

                Bruttó 415, 54 Ft = nettó 327, 20 Ft + 88, 344 Ft (27 % ÁFA)

 

b. De mi 350- ért gyártunk profit, és „finanszírozási költség” betervezésre nélkül. 

 

Tervezzünk egy évi 620 000 000 Ft-os hitel finanszírozási költséggel: ---- >

Finanszírozási költség: 620 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év =  17, 22 Ft / db

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                                   108, 78 Ft / db

1 doboz ára:                                                                                                   90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                                   26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                              5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                                 24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                                         0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                                       0, 41 Ft / db 

Munkabér / db:                                                                                                 38,31 Ft / db

                                                                                             

Gyártási energia:                                                                                           0, 2430 Ft / db

Logisztika költsége                                                                                          30, 23 Ft / db

Karbantartási költség:                                                                                     12,50 Ft / db 

Üzletkötés költsége                                                                                           2, 96 Ft / db

Marketing költség:                                                                                          11, 111 Ft / db  

Finanszírozási költség:                                                                                   17, 22 Ft / db

                                                                                                              +______________________

Mindösszesen:                                                                                               367, 85 Ft / db

 

Legyen a tervezett profit konzervenként: 42, 15 Ft. Hogy miért? Mert szép szám!  De tényleg ezért. – Azért mert „csak, az eléggé vadul néz ki….

 367, 85 Ft + 42, 15 Ft = nettó 410 Ft --- > 10,28 %-os „profitráta” konzervenként, hagyjuk így, mert csak!

---- > Ezért az árért odaszállítjuk (DAD paritás)

Ha egész évben paradicsomos babot gyártottunk, és el is adtuk- mennyi „bruttó céges profitot” tud tervezetten termelni a gyár 1 műszakos munkarendben (1 műszak, 8 óra / műszak, 20 gyártási nap / hó):

 

Tervezett  „bruttó profit”: 1 517 400 000 Ft / év /  1 műszakos munkarend!

 

c. Bruttó polci ár a boltban

 

--- > Kereskedelmi árrés: 20% ---- >  Így a polci ár nettó: ((nettó 410 Ft / 100) x 120) = 492 Ft

                                                           Bruttó ár: (Nettó 492 Ft / 100) *127 = 624, 84 Ft / doboz. Bingó!

 

Hol is vagyunk a nettó 410 Ft-os DAD átadási árukkal?

Ott vagyunk a bruttó 629 Ft – 1 099 Ft polci árban, így nagyjából jók vagyunk! Nézzük, miért is

profit_23.png 

Alexander Schimmeck - Unsplash - 

 

XXI. Na okkás, de fent egy 15 %-os tervet látunk nem többet! Mi is ez a terv? Akarsz keresni évente 1,5 milliárdot, de hogy is van ez?

A fenti terv egy 15 %-os terv, semmi más. Az egész történet arról szól, hogy tervezhető-e termék, vagy nem tervezhető? A 15%-os terv (a komolyabb tervezési munka 85%-a nincs elvégezve!)

Az volt a kérdés, hogy lehet-e paradicsomos babkonzervet tervezni hazai piacra? A válasz az, hogy a középső polcra lehet. A mesében az van, hogy 130 munkapozíciót kell megfizetni, ezt szálaztuk szét.

Na, most a gyár nincs részletesen lerajzolva. Feltételezzük azt, hogy van egy létező konzervgyár, amit be akarnak zárni, mivel ez van a mesében. A 15%-os terv pont erre jó, - de erre nagyon! -, hogy végterméket tudjunk tervezni. A komplex tervezéshez egy nagyon komoly csapat kell, majd, de a fenti mese nem erről szól!

Csak arról, hogy érdemes ezt a dolgot nagyon komolyan átgondolni. Ahogy látszik a paradicsomos babkonzerv nagyon jó üzlet, - ahogy azt az egyetemen is tanították –, és ki lehet számolni, hogy mennyire jó.

 

Mondhatni a történet arról szól, hogy műszakonként feldolgozol egy kamion babot, 1/ 4 kamion paradicsompürét, és legyártasz belőle műszakonként 3,5 kamion paradicsomos babkonzervet.

Évente egy műszakos munkarendben legyártasz 36 000 000 db babkonzervet.

Tételezzük fel, hogy van hazánkban 3 000 000 háztartás. 36 000 000 db gyártott paradicsomos babkonzerv / 3 000 000 háztartás: 12 / db / év

 

Tehát minden háztartás havonta megvesz, és meg is eszik 1 db gyártott babkonzervet!

 

XXII. Ez egy kb. 50 500 000 Ft –ba fájó business műszakonként, ami 1,1 milliárdos költség havonta.

A bevétel 1, 1808 milliárd Ft havonta, ami 180 800 000 Ft bruttó profittermelés havonta. 

 

620 000 000 Ft-os éves finanszírozási költség van betervezve az értékesítési árba. Legyen az, hogy 20 évre kapunk hitelt. Vissza tud fizetni 12,40 milliárd Ft-ot a mesebeli gyár – a 15%-os terv alapján- Úgy gondolom, hogy a 15%-os terv alapján egy 10 milliárdos projekt körvonalazódik! Ekkor 2,40 milliárd Ft-ért kap 10 milliárd Ft-os a finanszírozást a gyár 20 évre.

Szóval eddig tart a mese!

eit.png

EIT Campus 

Havernak átküldtem a mesét, hogy olvassa el. Fel is hívott, a következőt mondta:

Ziggy, ilyen én még nem olvastam, nekem nagyon tetszik!

  • Mikor kezditek el tolni a valóságban?
  • Mennék én is alkotni!
  • Ez egy mese, nem a valóság : )
  • A mesék valósággá tudnak válni, nem hallottad ezt a mondást? : )  : )
  • Várjál már, de miért akarsz elégetni $ 10 000- et műszakonként, hogy Kazahsztánból veszed a paradicsom sűrítményt, és a babot is?
  • Csak a babon buksz műszakonként $ 10 000 !!!
  • Nem termeltek babot?
  • Vedd meg legalább a babot helyben, és spórold meg a $ 10 000 szállítási költséget legalább a babon műszakonként! Az tudod mennyi pénz csak a babon évente??
  • $ 10 000 x (20 nap / hó) x 12 = $ 2 400 000 évente!!! amit elégetsz csak a bab importon!
  • Huha, mondasz valamit! Ezt ha meg lehetne fogni, tiszta profit!
  • A bab terem 2 tonna / ha –t.
  • Műszakonként feldolgozol 22,5 tonnát., amihez kellene 11,25 ha terület, amin professzionálisan termelnek babot.
  • A gyártáshoz kellene évente 5 400 tonna bab, és akkor a paradicsomsűrítményről nem is beszéltem.
  • Ehhez kellene az, hogy 2 700 ha-on termeljünk babot.
  • Na de Magyarországon kb. 800 ha-on termelünk babot. Ide meg egységes minőség kell.
  • Egyelőre marad az import!
  • Tehát azt mondod, hogy a mostanihoz képest további 1 900 ha területen kellene babot termelni?
  • Úgy van!
  • Tudod, hogy ez mennyi munkahelyet teremtene?
  • A munkahelyek nem teremtődnek! Az emberek hozzák létre a munkahelyeket, mivel veszik a termékeket. Jelen esetben az emberek ha veszik, és eszik a babkonzervet, akkor lesznek munkahelyek a bab termelésében is! Másképp nem!
  • Ez igen!
  • Tovább kellene vinni ezt a témát, de nagyon!
  • Az ország dél- keleti részében komoly paradicsomtermelés is van, ezt tudtad?
  • Igen, de ez lenne a következő etap a bab mellett : )
  • Ezzel nagyon komolyan meg lehetne pörgetni az innovációt, mert lenne hozzá alap. Energetika, körforgásos gazdaság, zero vaste, stb.
  • Az ám!

 

------

 

beans.png

 walking beans ( well...a bean field anyway )

Üdvözlöm, kedves olvasó. Ma ismét csatlakoznék Zsigmond barátom és blog társam cikkéhez.

A mai nap nagyon alkalmas (2024. Január 3.) a babról való csevegésre, mert tegnap reggel a Hajnaltáj című műsorban Nagy mezőgazdasági miniszter úr bejelentett óriási mennyiségű forrást a mezőgazdaság és feldolgozás tekintetében.

Felénk a kissé nagyképű, magáról sokat képzelő emberre azt mondják, hogy „Azt hiszi, hogy a bab is hús.”

Mit is rejt ez a mondat? Azt, hogy a bab valaha hazánkban sokkal gyakoribb és elfogadottabb táplálék volt. A szárazbab étel mindennapi életünk része volt (a lencse, a felezett borsó, sőt a csicseri borsó is). Gyakran szerepelt még a jobb éttermek menü lapján is, mint Jókai bableves. De a 60-90-es évek bakancsos turistái tudják, hogy a klasszikus turistaházak is kínáltak jófajta csülkös bablevest a fáradt, éhes turistának. És húspótlók.

Mert a babételek, általában a hüvelyesek egészségesek. Erre vonatkozó gondolataimat egy rövidesen megjelenő írásban bontanám ki, most csupán annyit, hogy szüleim 50 éve azzal bíztattak a bableves elfogyasztására, hogy „egyed fiam, ettől erősödnek a csontjaid”. Jó-jó, több ilyen szlogen szerepelt a szülők repertoárjában egészen a fütyülni tanító sárgarépától a díjbirkózóvá fejlesztő spenóton át sokféle zöldség bevonásával.

A bab félék bizony húspótlók. Ez tény. A szárazbab 21% fehérjetartalmával kiemelkedő. Nagyon sokféle módon feldolgozható, s ahány fajtája csak létezik, márpedig nagyon sok a szárazbab fajta, mindnek más az íze, zamata, felhasználhatósága. Boldogult gyermekkoromban az a városi legenda járta, hogy a gesztenye masszát főtt babbal hamisítják. Ebben a legendában az van benne, hogy van olyan nagy szemű főtt bab, melynek íze a főtt gesztenyéével vetekszik.

Igaza van abban Zsebők kollégának, hogy a babtermesztésünk mennyiségileg is, minőségben is a bányász béka ülepe alatt van!

A ma elfogadott évi 1 kg elfogyasztott szárazbab / fő valóban nagyon kevés. Összehasonlítva a fejenkénti 50 kg körüli húsfogyasztással.

30 évvel ezelőtt, mint vetőmagot forgalmazó vállalkozó, legalább 15 féle bab fajtát forgalmaztam. De az az idő már a leszálló ágban volt, hisz még régebben falvanként volt legalább egy tájfajta.

Színük változatos, ízük sokféle. Ma nyugodtan ajánlanám csemegének is. Terjedhetne a babliszt konyhai felhasználása.

Nincs hiányunk termesztés technológiai ajánlásban. Íme:

kollar_bab.png

Kollár Ferenc

A BABTERMESZTÉS Új módszerrel munkája. Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó

Kiváló munka, figyelmébe ajánlom minden leendő termesztőnek a beszerzését, hasznos forgatását.

www.agroinform.hu/forum/szarazbab-termelese/t2630/p/2 linken nagyon érdekes, több éven keresztül tartó chatelés folyik érdeklődők és termelők között. Sajnos, úgy látom, hogy az egyszerűen termeszthető szárazbab termesztése mégsem egyszerű. Pedig valamikor a magyar kiskertekben, akár csak néhány négyzetméteren, elengedhetetlen volt a zöldborsó, a vágni való bab, kifejtő bab és a szárazbab termesztése. Akkor a fogyasztás is több volt.

Ma, ahogy a kiskerti termelés visszaszorult, már-már kihalt, több ezer hektárról betakarított bab sem kerül fogyasztásra.

Jó, jó, megértem. A bab nehezen fő meg! Volt is ebből probléma, amikor sok évvel ezelőtt afrikai menekülttáborba babot szállítottak segély gyanánt. Nyilván a raktárakban elfekvő, több éves babról volt szó, amit olyan helyen kellett volna megfőzni, ahol híján voltak a tüzelőnek.

Finoman szólva nem volt előre látó a politikus, aki ezt szervezte. Mert igen, a bab nehezen fő. A legfrissebb, egy éves termés fövési ideje, alig néhány órás előáztatással még elmegy, de ahogy telnek, múlnak az évek, a babban a keményítő tartalom átkristályosodik, s alig akar megfőni. Ilyenkor tesz hozzá a háziasszony némi szódabikarbónát.

De hát nem kell otthon főzni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  Zsigmond barátom fentebb levezette, hogy a dobozos bab, netán üveges, paradicsommal vagy csak egyszerűen sós vízben, kidney bab, fehér bab, tarkabab, stb. minőségben elérhető. Akár olcsón is. S kis fáradozással hazai termésű babból!

A fentebb jelölt Agroinform linkben ugyan van egy hozzászóló, aki a kínai bab hazai előretörésétől retten meg. Én is, hisz a Zsigmond által említett 1 900 ha szükséges szárazbab termesztésre fordítandó területet már részben kínai akkumulátor gyárak foglalják el, de hát Nagy miniszter úr szerint lesz forrás új területek kijelölésére. - Régen Debrecen környéke kiváló babtermő vidék volt! -

Játszunk el hát a gondolattal!

A polcokon sokféle szárazbab kelleti magát. A háziasszony csak lekap egyet, otthon egy rántással feltépi a villámzárat és máris döntheti bele a kellően megfőtt babot a hagymás rántásba.

Kerestem egy nagyon népszerű, nőknek szóló heti lapban babos és lencsés recepteket. Mondván, hogy tél van, s a magyar felfogás szerint a száraz hüvelyesek téli ételek. De nem találtam. Egyet sem.

Tehát azt hiszem, hogy a havonta 3-4 doboz bab és lencse konzerv fogyasztása családonként olyan mennyiségű termelést feltételezne, amit érdemes lenne kiaknázni.

Én, mint 48 éve gyakorló tartósítóipari mérnök szívesen adok tanácsot termesztéshez, feldolgozáshoz. Vannak gépek, lehetőségek. A szárazbab és lencse feldolgozása folyamatos munkát ad a feldolgozónak az év során. Eszményi termék.

greek_baked_beans.png

Greek Baked Beans

Tehát babra fel!

Részletesebb, a hüvelyesekkel foglalkozó írásunk ezen blogban rövidesen folytatódik.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Hitel, Világ (Stúdium) - Reagálás - Az élelmiszermérnök elmegy a bankba - cikkre

 

fruit.jpg

 

Zsebők barátom nagyon szépen összefoglalta cikkében a hitelről, pénzről való gondolatait. - Az élelmiszermérnök elmegy hitelért a bankba - reagálás Hollósi Dáviddal készült Index interjúra az élelmiszergazdaság jövőjéről -   Pont ezért vannak hozzáfűzni való gondolataim.

Elhangzik a cikkben, hogy olcsóbb élelmiszert kell előállítani. Kár, hogy a mondat tulajdonosa nem fejti ki mondandóját, a levegőbe kiáltja magvas gondolatát.  Mert a minap bab szedés közben a következőkön gondolkodtam.

A kertben szép ceruza babiot szeretnék termelni. Jó ára van, értek a bab termesztéshez, nem luxus cikk, rendkívül sokrétűen felhasználható, egészséges. Hát akkor, mint a lusta ember tenné, belevágok. Tehát a talajt előkészítem, feltöltöm tápanyaggal, a babot kis cserepekben elvetem, üvegházban nevelem. Kiültetem, öntözgetem, majd 3 naponta szedegetem, csomagolom, elszállítom.

Ugyan azt olvastam, hogy a Nagybanin az ár júniustól a mai napig 700-1700 Ft között változik, de állítólag nekem csak jó,  ha harmadát adják és még fitymálják is.

Nekem a bab 1 kg-ja cca. 140 Ft-ban van. Ehhez társul kilónként 45 perc munka folyamatában.

Ha a babért kapok tehát 400 Forintot kilónként, mint felvásárlási ár, úgy az én hasznom 260 Ft. Illetve még nem fizettem ki magam. Tehát az én munkám, amit nehéznek, felelősség teljesnek stb. lehet nevezni, 350 Ft órabért ér ????

És mennyit kap a kereskedők sora ? A fentiek szerint átlagban 1000 forint körül. És közel sincs annyi kiadása, ráfordított munkaideje, mint nekem, a termelőnek.

Hát akkor nem termelek babot. S hitelt sem kapnék egyszerűen, s azt még megfejelve vissza is kell fizetni.

Nem véletlen, hogy az emberi történelem során a termelők nyomorogtak, a kereskedők jól éltek.  Lehetne ez másképp ?

Kétségtelen, hogy a zöldség, gyümölcs megítélése hasonló. Nem érdemes kis tételben termelni, csak gépesítve. Csak hát, ha sokat termelnék, már alkalmazottra van szükség, gépekre.

És mennyit ér a szaktudás ? Én, mint tartósítóipari mérnök, még a szociban is kevesebbet értem, mint egy gépész. Valahogy háttérbe sikkadt, hogy a táplálék adja az energiát és az egészséget. (Étked legyen orvosságod )

Mondjuk egy alkalmazott lát egy gyönyörű fürt paradicsomot az üvegházban. Leül mellé az ebéd idejében, és megszólítja a fürtöt.

tomato2.jpg

-Szervusz paradicsom, de szép vagy !!!!

-Én nem paradicsom vagyok, hanem pénz. -Pénz ? Hát ezt hogy érted ?

-Gazdám hitelt vett fel a Banktól, s azóta én fedezet vagyok, áru, ami pénzt ér. Tehát úgy nézz rám.

-Én holnap a Fővárosba kerülök, csomagolva fóliába, felcímkézve szép vastag árral. És Bankárok, számítógép kezelők, vagyonőrök hasában végzem.

-Hű, akkor te jó sok hasznot termelsz !

-Termel a fene. Veszteséget. Mert gazdám a hitel után törlesztést fizet, input, output, semmi sem jut. És amióta magas színvonalon termel, se éjjele, se nappala. Ellenőrzik, megbüntetik, elmarasztalják stb. Már nem a régi gazda.

-Hát ezt én is észrevettem. És akkor ki hízik rajtad, kedves Paradicsom.

-A Bank, a Kereskedő, a Hivatalok sora. Pedig valaha kitűnő ötlet volt, hogy gazdám üvegházat létesít és nagy szakértelemmel termel.

-Jól van ez így ?

screenshot_capture_2023-09-21_12-21-08.png

The end of capitalism has begun - The Guardian - 

-Nincs bizony ! De így van ezer évek óta. Az angol paraszt kapott egy pennyt egy köteg gyapjúért, a kereskedőtől 4 pennyért vitte el a flamand kereskedő. Ő talán 8 pennyért adta tovább a takácsnak. De hát a takács se sokat kereshetett, mert akkor azt jelentik ki, hogy drágán dolgozik a takács.

-Hajaj ! Mit lehetne tenni ?

-Talán csak egy napig vagy egy hétig nem látni el a városokat élelemmel. Hátha az éhes kereskedő, bankár másképpen gondolkodik.

-Te paradicsom, azaz pénz, azaz hitel törlesztés, már nem is tudom hogy hívjalak, de ezek a gondolatok nem valamiféle baloldali, liberális kijelentések ?

-Hát, ha az baloldali gondolat, hogy az igazi termelő legyen megfizetve, akkor mit sem érnek a Zsigmond kapitalizmusról szóló írásai.

Nos, tovább nem szaporítanám a szót. Továbbra sem értem, hogy van pénz, de az mögött nincs igazi fedezet. Csak a paradicsom igazi.

Mi lesz, ha nem termel a magyar?

Majd jön Lengyelországból.

És ha nekik sem lesz ? Szárazság, jobb piac stb .

Akkor majd ad Chile.

Zsigmond, akkor várjuk együtt a napot, amikor a Bank, a Kereskedő, a Hivatalok udvariasan felkérnek, hogy megfelelő ellenértékért cserébe, termeljél, légy szíves.

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet

dusseldorf_nrw.png

Errefelé játszódik a történetünk

Die Toten Hosen // Feiern im Regen (Offizielles Musikvideo)

Nézegettem a képeket a fortepanon, kerestem egy jó képet ehhez a történethez, ami most következik. Találtam is egy nagyon jó képet Urbán Tamástól, íme:

fortepan_89417.png

Ugorjunk kb. 40 évet, és lássuk a következő képet, Mark König lőtte, Németországban:

mark-konig.jpg

 

Nagyon nem változtak az ízlések ez idő alatt, lássuk be. Jó társaság, szuper natúrszelet, meg rántott hús, krumpli, finom bor, és egy jó zsemle, nem kell más, tökéletes ez így.

De miért is jutott ez eszembe ez a történet?

Már elhagytuk Passaut az autópályán, mentünk az NSZK-ba /Német Szövetségi Köztársaság, vagy Nyugat- Németország/, és beszélgettünk utazás közben. Vittek nyaralni kicsit a nyári szünetben. Arról beszélgettünk utazás közben, hogy már az NSZK-ban vagyunk, és lassan megállunk enni, és hogy mit is fogunk rendelni az étteremben. Ekkor mondta azt a későbbi mentorom, hogy igaz, hogy az NSZK-ban vagyunk, de fontosabb az, hogy nemrég léptük át a német – osztrák határt Passaunál, Bajorországban, megyünk tovább észak- nyugat felé az A3-as autópályán, a következő állam Hessen lesz, és csak utána érjük el Észak- Rajna- Vesztfália határát. / NRW/.

Nagyon furcsa volt, gyerekként, hogy akkor most hogyan is van ez a dolog. Az NSZK most akkor hogyan NSZK, és akkor most miért is fontosabb az, hogy van ilyen, hogy Bajorország, meg Hessen, meg NRW.

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Elkezdett érdekelni a téma. Elkezdett érdekelni az is, pl. hogy ki volt Christoph Amberger, Elsbeth Tucher, vagy hogy hova mentek a Gorch Fock vitorlással. később Bettina von Arnim, Annette von Droste-Hülshoff, Balthasar Neuman, Clara Schumann életrajza is fontos lett.

Így kezdődött. Az elkövetkezendő pár évtizedben volt alkalmunk sokat beszélgetni ezekről a témákról is sokat. Csapjuk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

/Kérdezhetnéd, hogy miért. Egyszerűen tudni akartam gyerekként, hogy mi is ez meg ez, mert a hajóval találkoztunk néhányszor többek között. : ) : )/ 

Hogy hogyan jön ide a fenti történet?

A Covid-19 pandémia több mint egy éve keseríti az életünket

 

Emberek halnak meg, cégek, gazdaságok omlanak össze, mindenki tanakodik, hogy mi lesz, meg hogyan lesz, ha vége lesz a járványnak.

Többek között az MNB – Magyar Nemzeti Bank- is felhívja a figyelmet arra, hogy kellene egy mesterterv, amibe az újraindítás utáni gazdasági viszonyokról kellene hogy képet kapjunk.

Matolcsy György is megszólalt az újraindításról

Idézet a cikkből:

„Miért ne gondolkodhatnánk arról már most az ország újrazárásának időpontjában, hogy miképpen érdemes jól elkapni a gazdasági újraindítás lépéseit, és nem egyszerűen csak kinyitni azt, amit időlegesen bezártunk? – teszi fel a kérdést a jegybankelnök a Novekedes.hu portálon megjelent blogbejegyzésében.”

Elolvastam a cikket, meg az MNB Versenyképességi Programját, meg szembe jött velem ez is pl: What we must do to rebuild,

meg ez is: - World Economic Forum-  Coronavirus and capitalism: How will the virus change the way the world works?

Idézet:

„A killer virus has exposed major weaknesses within Western capitalist economies. Now that governments are on a war footing, we have an opportunity to fix the system. If we don’t, we will stand no chance against the third major crisis – an increasingly uninhabitable planet – and all the smaller crises that will come with it in the years and decades ahead.”

Na, ekkor döntöttem el, hogy cikket fogok írni, márpedig egy sikertörténetről, ami Frankfurtban kezdődött.  

1948, Kreditanstalt für Wiederaufbau - KfW

1948, Az NSZK megalapítása még csak tervben van, de 1948. november 18.-án a németek elkezdenek történelmet írni, mert megalapították a KfW-t.

Mi az a KfW?

A rövidítés azt jelenti, amit a címben leírtam, szó szerinti fordításban: Hitelintézet az Újra Továbbépítéshez – wieder: újra, már megint, ismét, auf: tovább, bau: építeni- az újra tovább építés az egy kicsit más jelentéstartalommal bír, mint az újjáépítés. Az egyik egy folyamatot fejez ki, a másik azt, hogy ezt be lett fejezve. A kérdés az, hogy a Németek hogyan értették ezt, mert roppantul nem mindegy!

Igen, a KfW-t arra hozták létre, hogy menedzselje az ERP-t, European Recovery Program –ERP – a magyar szlengben – pl. 8. oszt. történelemkönyv-nem vagyok hajlandó belinkelni- „Marshall segély” néven fut ez a történelmi tett.

Pedig a becsületes neve ERP – European Recovery Program –European: Európai – Recovery: felépülés, visszaszerzés, gyógyulás, visszanyerés – program: program – Tehát: ha szó szerint fordítom: Európa Felépülésének Terve a becsületes neve, a nyugati szlengben a Marshall Terv néven ismeri mindenki.

Hogy miért lett az ERP-ből Marshall terv? 

1947 Június 5.-én George C. Marshall Amerikai külügyminiszter hirdette meg Európa Újjáépítésének Tervét a Harvardon tartott beszédében. Az, hogy milyen volt az élet a háború befejezése után a nyugati megszállási zónákban, és hogy milyen volt az élelmiszerellátás, arról írtam már - az 1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? c. bejegyzésemben, ahol idéztem /ZeitZeugenBörse Mülheim an der Ruhr - Horst Rübenkamp/ - Nahrung vor, während und nach dem Krieg - cikkét.

Idézet tőle:
„Doch im April 1945 mussten wir vor der vorrückenden russischen Armee flüchten. Ab da lernten wir zu hungern. Wir bettelten und stahlen unterwegs alles, was genießbar war. Das Wort stehlen war tabu, es hieß „organisieren“. Von Anfang Mai 1945 bis Anfang Oktober hatten wir bei einem Bauern in der Oberpfalz Unterschlupf gefunden – zwei Jungs, mein Freund und ich. An eine Rückkehr nach Mülheim war zu dieser Zeit nicht zu denken. Ich half dort in der Landwirtschaft, so gut wie man mit 13 Jahren helfen kann. Ich hatte ein Bett und ausreichend zu essen.”
Kemény idők voltak, az biztos.

Nézzük a kronológiát:

  • 1945. május 8.-án véget ér a Második világháború.
  • A megszállt birodalmat a szövetséges hatalmak megszállási zónákra osztják
  • 1945 Augusztus 31.-én Konrad Adenauer belép a CDP-be /Christlich Demokratischen Partei/ (CDP) . A CDP a CDU regionális pártja volt NRW-ben. 
  • 1947 Június 5.-én George C. Marshall beszédet mond a Harvardon, ahol meghirdeti Európa Felépülésének Tervét – ERP- Marshall tervet
  • 1948. Június 20.-án Ludwig Erhard bevezeti a Német márkát – Deutsche Mark DM -
  • 1949. május 24.-én formailag megalakul a Német Szövetségi Köztársaság a GG Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland elfogadásával. A bizottságnak, amely a GG-t megalkotta, Adenauer volt az elnöke, Ő lett az NSZK első kancellárja.  

Ahogy a fentiekből is látjuk, hogy NRW, Észak-Rajna- Vesztfália, Düsseldorf környéke a történelem színpadára lép.
1945 – 1949 –es időszak nagyon mozgalmas volt, senki nem tudta, hogy mi lesz. Amikor eldőlt, hogy Amerika pénzügyi segítséget fog adni Európának, az nem volt kőbe vésve, hogy a németek is kapnak ebből pénzügyi segítségből, nagyon nem. Az amerikaiakat sikerül meggyőzni, hogy nem kell egy anarchiába süllyedő hatalom Európában, így kap a ERP- ből. A teljes ERP összege 1948- 1953 között 13, milliárd dollár volt, ennek az összegnek a 10,16 %-t kapta meg az NSZK, ami 1,412 milliárd dollárt tett ki 1948 – 1953 között.

Ennyi történeti bevezető után, térjünk rá ara, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdeni az országban, csak felsorolás szinten pár aspektus:

  1. Az ország porig rombolva, az ipari körzetek, pl. a Ruhr-vidéki gyárak eltűntek a bombázások alatt.
  2. Nincs munkaerő, a férfiak még hadifogságban
  3. A teljes infrastruktúra romokban, legyen az út, vízvezeték, lakás, középület
  4. Megszállási zónák vannak, az államot a nulláról kell felépíteni
  5. Kevés az élelem, éheznek a túlélők, az élelmiszergazdasági infrastruktúra romokban

Még lehetne sorolni, hogy hogyan nézett ki pl. NRW közvetlenül a háború után, nem teszem.

A kérdés az volt, hogy milyen is legyen a gazdasági élet a megalapítandó NSZK-ban?

Az idő szorított, mielőbb dönteni kellett a kérdésben, és jól kellett dönteni, mert tudták, hogy történelmi a helyzet.

1949-ben deklarálták a döntést, mely bele is került az NSZK alaptörvényébe, - GG –  Artikel 20: (1) Die Bundesrepublik Deutschland ist ein demokratischer und sozialer Bundesstaat.

 A szövetséget alkotó államoknak vannak saját hagyományai, minden államnak saját kormánya, saját törvényei

Az államok jogokat, és kötelezettségeket adnak át szövetségi szintre – szövetségi kormány -, melyet szabályozni kell, annak érdekében, hogy fel tudjon állni az új államalakulat.

Felsorolás szinten, pár aspektus, amit figyelembe kellett venni:

  • Nagyon erős állami hagyomány, és autonómia
  • Nagyon erős helyi, járási autonómia
  • Nagyon erős tradíciók.
  • Olyan gazdasági rendszer kell, amiben az ember kiteljesedhet, mert érdemes benne részt venni, bármilyen szinten.

Amikor a tradíciókról beszélek, akkor arról van szó, hogy a bajor paraszt az bajor paraszt akart lenni a háború utáni NSZK-ban, és nem akart gyári munkásként dolgozni. Vagy például NRW-ben évszázados a kruppiánus tradíció, vagy pl a bajor, vagy német sörfőző tisztasági törvény tisztelete, és betartása. Több nagyon egymástól távol álló dolog, de mégsem. Ebben a történelmi pillanatban olyan gazdasági szerkezetet kellett kidolgozni, ahol minden hagyománynak helye van, és nem esik bele a történelmi fekete lyukba.

A németség nagyon komoly gazdaságtudományi hagyománnyal is rendelkezik, pl Silvio Gesell, munkássága eléggé komoly hatást gyakorolt a gazdaságpolitikára a XXI. század elején /könyve: A természetes gazdasági rend

Konrad Adenauer vezetésével, Ludwig Erhardnak, és még sokan másoknak – olyan gazdasági rendszert kellett kidolgozni, amivel sikerre vihető egy ország hosszú távon, egy élhető országot kellett életre hívni.

Nem utolsó sorban vissza kellett adni a jövőbe vetett hitet, és reményt.

A gazdaságpolitikai válasz: Szociális piacgazdaság – Soziale Marktwirtschaft -

A fenti linken eléggé komolyan leírják, hogy milyen is a szociális piacgazdaság. Egy mondatban összefoglalva: Egymást támogató gazdasági élet, minden szinten, erős állami támogatással állami, és szövetségi szinten. 

A kérdés az, hogy hogyan érték el azt, hogy mindenki részt akarjon venni a gazdasági életben?

Amikor megalapították a Hitelintézetet az Újra Továbbépítéshez – KfW – 1948-ban, a Marshall terv támogatására, akkor felvázolták azt az utat, amivel azt érték el, hogy a gazdasági szereplők együttműködjenek, ne vonják ki a pénzt a gazdaságból pl.

A szabály nagyon egyszerű volt:

  1. Csak gazdasági szereplő kaphatott hitelt a KfW- től.
  2. Ha a gazdasági szereplő visszafizette a hitelt, akkor azt a pénzt, amit kamatokkal visszafizetett, megkaphatta egy másik gazdasági szereplő, és így tovább.

Ebből az következett, hogy olyan tudások jelentek meg a gazdasági szereplőknél, és a hitelintézetnél, ami arra ösztönözte a gazdasági szereplőket, amivel a gazdasági szereplő sikerességét támogatta a valóság.

Az egész gazdaság célja az volt, hogy a gazdasági szereplő vissza tudja fizetni a hitelt, hogy azt megkaphassa a másik szereplő. A gazdaság pörög, a pénz forog a gazdaságban, az egész társadalom abban érdekelt, hogy a gazdasági szereplők sikeresek legyenek. Ezért mit tesznek? Lehetőleg otthon vásárolnak, vagy körülnéznek szövetségi szinten. Kialakul a stabil munkával rendelkező gazdag középosztály. Mivel a középosztály költi a pénzét, így született újjá, és erősödött meg a német „mittelstand” nem csak az élelmiszergazdaságban.

A mittelstand jelentését három fogalmi környezettel lehet leírni: üzletvezetés, tulajdonosi struktúra, és gazdasági függetlenség-

Ez általában igaz lehet egy család, vagy családok által tulajdonolt cégre. Itthon a „német mittelstand” fogalmával a családi tulajdonban lévő kis, és középvállalkozásokat azonosítjuk „Németországban” tévesen.

Nagyon gyorsan, és nagyon komoly innovációkat tudnak sikerre vinni, ezt gyakorolják több mint 70 éve.

Leben und leben lassen!

Élni, és élni, hagyni!

Ez volt a fő szempont az élet minden területén!

Érdekes, nekem az iskolában homlokegyenest mást tanítottak itthon. Élni, és élni hagyni, ilyen, és az erre építhető együttműködésre építő tanítások, bölcsességek valahogy nem jöttek le a tankönyvekbe a gimnáziumban.

Hogy pontosan mit is jelent a „leben und leben lassen”, arról érdemes beszélgetni egy-egy családi vállalkozás vezetőjével.

Ezzel a működésmóddal elérték azt, ami az NSZK lett, a 60-as évek végére vezető élelmiszergazdasági hatalom, diverz asztali végtermékből önellátó. 1970-es évek közepétől az NSZK vezető hatalom az élelmiszergazdasági innováció terén. Az NSZK 1990-ben egyesült a keleti tagállamokkal, és létrejött Németország -1990 - – Bunesrepublik Deutschland -

 Ha csak más aspektusát nem vizsgálom a KfW működésének, akkor már ez is elég. Ezt a sikert testesítette meg a Német Márka – Deutsch Mark – a szociális piacgazdaságot.

A végére itt a slusszpoén:

A Kreditanstalt für Wiederaufbau – KfW nem szűnt meg, a mai napig létezik, és ellátja azt a feladatot, amire tervezték. Ez azt jelenti, hogy létezik egy olyan pénzintézet szövetségi szinten, amely a 1948-ban deklarált elvek szerint nyújt hitelt a vállalkozások számára. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy ma, 73 évvel a KfW alapítása után is élő valóság, és hitelt ad az Újjá felépítéshez. Ja persze, majd elfelejtettem.

Nem létezik már az NSZK sem, és a Német Márka sem. De a KfW igen!

Leben und leben lassen!

Érdemes lenne mélyen elgondolkodni ezen a 73 éves sikertörténeten, és beszélgetni róla. 

Képek:

Mark König

Nicolas Peyrol

 

Érdekel a téma?

Írja a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

The Customer is Always Right - A vevőnek mindig igaza van persze, - na de – miben is??

Olyat kérek, amilyen a képen van!

mike-mayer.png

Ikonikus filmhez nagyon jó zene kell majd a végén, de ne szaladjunk előre ilyen gyorsan. Kezdjük csak az elején. Egyre többet hallom itt a pandémia közepén, sok helyről, hogy a vevő a király, meg a vevőnek mindig igaza van. Gondoltam kellene írni erről egy történetet, meg kellene világítani ennek a kijelentésnek pár fontos aspektusát. Mondjuk elmondani, hogy ez a mondat folytatódik, - van egy másik fele is – csak ez lemaradt a tankönyvekből, és el is felejtette a köztudat.

Nem baj, szépen bekerült a mondat - így ebben a formában, betűvel leírva – a tankönyvekbe az általános iskolától az egyetemekig. Ugye, ha tankönyvbe le van írva, akkor az tény, pont azért, mert a tankönyvben van, és ezért kerekedett belőle egy csodás faktoid* Azóta kezeljük ezt a félmondatot tényként, mióta a tankönyvekben van. Mivel tanítják, meg tankönyvben van vastagon szedve, ezért tény. Mint a Hülyék Paradicsomában, hogy a növények Brawndot akarnak, mert elektrolitot tartalmaz.

Szóval hogyan is van ez, hogy a vevőnek mindig igaza van?

Falling Down /1993/

William Fosternek (Michael Douglas) ritka rossz napja volt, a lényeg az, újít egy két géppisztolyt, és ha már arra vezet az útja, betér a hamburgerezőbe reggelizni, mert éhes lett kicsit. Nézzétek meg a bejátszást.

Nem kap reggelit, mert pár perccel lekési a reggeli időt. Itt kicsit nyomatékosítja, hogy mégis fel kellene neki szolgálni a reggelit, - mert a vevőnek mindig igaza van - de meggondolja magát. Aki tolt már műszak átállást reggeli – normál napi menü váltáskor hasonló helyen, az tudja, hogy 1 perccel a reggeliző idő lejárta után, már alapanyaggal minden pozíció átállt a napi menüre. Ezért fizikailag lehetetlen teljesíteni egy időn túli kérést.

Na de 3.22– nél kezdődik a történet, ami miatt billentyűzetet ragadtam ma reggel. Szóval kap egy löttyedt hamburgert, és az nem olyan, ami a képen van, ebből lesz kicsi bonyodalom.  

A cég a képen lévő hamburgert kínálja megvételre a vásárlóknak, nem mást. Ami ugye egy csodálatos reklámfotó a vágyott hamburgerről. Ez teszik az arcodba, szemmagasságba.   

Szóval van egy termék, amit a hamburgerezőben raknak össze, ott készítik el, és a cég készített egy fényképet az értékesítendő termékről, ezt kirakta szemmagasságba, hogy lásd. Mivel ha ezt rendeled, lásd, hogy ez lesz a dobozban.

Történetesen a filmben William nem azt kapta, ami a képen van, és reklamál kicsit, és tényleg igaza van.

De hogyan is keletkezett ez az igazság?

Ezt az igazságot valakik valahol, valakik megtervezték.

A tervezett igazság, meg annak a háttere

Mit is csinál az emberünk a filmben?

Megkapja a terméket, a mi nem tetszik neki, mivel felnéz a képre, és összehasonlítja azzal, amit ott lát, és nem jön be neki. Ez a mozzanat a lényeg. Van összehasonlítási alap, mivel ezt valaki, vagy valakik létrehozták, mivel a képen látható hamburgert elkészítették, és lefényképezték.

Az, hogy ez elő tudjon állni, annak kell lennie tervezett hátterének egy cégnél, ami abból él, hogy hamburgert értékesít.

Valakik megtervezték azt, hogy az adott helyszínen, az adott időben, és térben az a hamburger elkészíthető legyen, ami a képen van.

A vásárló meg joggal élhet panasszal, ha nem olyan hamburgert kap, amilyen a képen van. Mivel ha nem ugyanolyan a hamburger, mint amilyen a képen van, akkor valami nem tervezetten valósult meg akkor, amikor a hamburgert előállították. A kulcs ebben a mozzanatban van. Mivel ha a termék nem olyan, amilyenek lennie kell, akkor valaki valahol megszegett egy-egy utasítást a gyártás során, ami ugye, lássuk be, nem az igazi.

Ez meg átvezet minket az élelmiszergazdasági szabványok, általános szerződési feltételek, és belső gyártási utasítások világába, ahol már mérhetővé válik az olyan történet, hogy „olyant szeretnék, mint amilyen a képen van.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

A vásárlónak mindig igaza van. Ez csak egy félmondat, hozzá kell tenni a mondat második felét minden egyes esetben, amire a mondatot vonatkoztatjuk.

A vásárló az általunk megtervezett minőségű terméket akarja elfogyasztani az adott térben, és időben, ezért azt, hogy mikor van igaza a vásárlónak a termékkel kapcsolatban azt is megterveztük. Ez belátható. Ezért a mondat, és ebben a formában semmire sem jó.

A vásárlónak mindig igaza van, kivéve, amikor nem. :)

A vásárlónak mindig igaza van, akkor, ha mi - mint tulaj - azt mondjuk, hogy egy „amerikánónak” minimum 55 C- fokosnak kell lennie, a vevőnek történő átadás pillanatában, és ha az jéghideg, és panaszkodik, akkor igaza van, mert kifogással élhet a hideg kávé miatt. Ha ez az eset nem áll fenn, akkor a vevőnek nincs igaza, hiába panaszkodik netán. Ilyen egyszerű ez a pite.  

Szóval be kellene fejezni a mondatot, kinek- kinek úgy, ahogy azt a saját maga által megtervezett termékkel kapcsolatos minőségi fogalomkészlete meghatározza.

Pl:

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él a hideg kávé miatt, mivel mi azt mondtuk, hogy forrón szolgáljuk fel.

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él, hogy szénsavmentes vizet rendelt, de szénsavasat kapott.

És még sorolhatnám.

Szóval be kell fejezni ezt a mondatot.

Egy ilyen filozófiai eszmefuttatás után így reggel, meg hallgassunk jó zenét, meg igyunk egy jó kávét a kakaós csiga mellé.

Die Ärzte - Geschwisterliebe

 

_________________________________

Faktoid*:

Olyan a valósággal semmilyen kapcsolatba nem hozható közlést takar, amit azóta kezelünk tényként, amióta az újságokban megjelent.

Kép

Mike Mayer

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

24.jpg

 

Szóval amióta megírtam az előző bejegyzést,

 Mit tud, és mennyiért melózik az élelmiszermérnök?

kaptam hideget, meleget. Sokan leírták, hogy ezekkel a fizetésekkel nagyon nem kellene előhozakodni, mivel ezek az fizetések értelmezhetetlenek errefelé, meg hogy mit is képzel egy lecsómérnök, hogy ennyit akar keresni. Erre még visszatérünk. Érdekes, arról nem esett szó egyik levélben sem, hogy mennyit kell, meg hogyan ezért a fizetésekért dolgozni. 

Érdekel a téma? Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

Szóval nézzünk egy kicsit a történet mélyére, de előtte zene:

Amit le kell szögeznünk már az elején, hogy egy lecsómérnök tudása ennyit ér nemzetközi porondon, ez a tény.

Minden fejvadász, toborzó ebben a keretben gondolkodik. A másik dolog, ami fontos, az pedig az, hogy a lecsómérnök tudás – mint egyetemi diploma – világ szinten hiánycikk. A toborzók, és fejvadászok egyesével vadásszák le azokat az embereket, akik ilyen jellegű diplomával, és minimális tapasztalattal rendelkeznek. Tehát egy lecsómérnök értékes tudással rendelkezik, amit azok, akik ezt a tudást keresik, tudják, hogyan maxoljanak ki.

Térjünk vissza a fizetésekre, mivel sok levélíró szerint ezek roppantul magasak, és ennyit nem adnak meg úgysem, csak reklámozzák a fizetési szint megadásával az állást. Na most ezek az emberek, akik ilyeneket írnak, nagyon nincsenek tisztában azzal, hogy nyugaton hogyan is mennek a dolgok. Kicsit másképp, mint errefelé. Nézzük a példát az előző bejegyzésben:

FoodProductlaunch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Na, most a Ł 40 000 éves bruttó fizetés nagyon soknak hangzik Magyarországról, de Londonból nézve arrafelé ez az átlagfizetés. Ebből nem olyan egyszerű megélni, abban az esetben, ha életvitelszerűen Londonban lakik az ember, mivel a lakhatás eléggé drága dolog arrafelé. Londonban Ł 100 000 mondható egy jó fizetésnek évente. Egy felszolgálót nem lehet találni Ł 20 000 alatt.

Szóval az éves Ł 35 000 – Ł 40 000 éves bruttó fizetés nem olyan magas, mint aminek látszik. Erre mondtam azt, hogy a számokat nem érdemes átváltani HUF-ra, mivel egy rövidtávra érvényes retúr vonatjegy arrafelé simán belekerülhet Ł 40-ba. Ennyi bevezetés után a fizetések elméletébe, nézzük, azt, hogy miért is írom azt, hogy:

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

Ehhez, hogy erről tudjunk beszélgetni most itt 2021. Január első napjaiban, vissza kell mennünk a múltba, a 2000-es évek közepére. Ebből az időből osztanék meg egy történetet, amit én is úgy halottam a haveromtól. A haverom haverjának az unokahúga hallotta egy lecsómérnöktől, akivel megesett az eset.

Szóval az emberünk kézhez kapta az élelmiszermérnök diplomáját az egyetemen, a 2000-es évek közepén. Egy év múlva ott ült egy nagyon patinás élelmiszeripari cégnél, ahol a főmérnökkel arról beszélgettek, hogy akkor jönne ide melózni, mert érdekes a téma. Elkezdtek beszélgetni a pénzről, a srác csak hümmögött, kérdezett kettőt – nem, nem lehet emelni rajta, majd talán később – mindezek után illedelmesen elköszönt, és mondta, hogy majd jelentkezik. Az ajánlott bér az akkori segédmunkás bér felett volt pár ezer forinttal. Emberünk pár napon belül már egy repülőgépen ült, és ment a nagy ismeretlenbe szerencsét próbálni.

Kiért, rá pár napra hívta a főmérnök, hogy akkor most mikor is kezdene. Elmondta neki, ha végez itt, akkor majd keresni fogja. Úgy mesélik, akkoriban az egyik egyetemen végzett olyan 120 lecsómérnök. Ezeknek az embereknek a 70%- a 4 éven belül már nem volt az országban, a többi, meg a rákövetkező két évben dobbantott. Csak páran maradtak itthon. Ezek az emberek az elmúlt időszakot – átlag 15 évet – külföldön nyomtak le, ott alapítottak családot, és nagyjából csak nyaralni jártak haza. Mostanában jönnének haza, ilyen-olyan okokból, mondjuk azt, 40 körül nyugdíjba mentek, és élvezni akarják az életet.

A fiatalok, akik most jönnek ki az egyetemről, azok már alapban húzni akarnak ki nyugatra, vagy a nagyon keletre.

Miért is történt ez?

Egyszerűen azért, mivel olyan, mint szervezett élelmiszeripari munkahelyek, ahova mérnökök nagy számban el tudtak volna helyezkedni, egyszerűen nem léteztek abban a valóságban, ott a 2000-es évek közepén. Nehéz volt beazonosítani az élelmiszeripart.

Axióma szerint nem kellett ennyi élelmiszermérnök itthon. Nem úgy Németországban, és egyéb nyugati országokban, vagy Lengyelországban –már akkoriban is – kapkodtak a végzettek után.

Mennyit kellene kapnia egy élelmiszermérnöknek kis hazánkban?

Legyen nettó 3 000 EUR nettónak megfelelő magyar forint összeg /HUF/ havonta, ezt az összeget szorozzuk be 1,67 –el, tovább 12-vel: Éves fizetés – teljes cégköltségen - (3 000 EUR x 1.67) x 12 = 60 120 EUR.

Most 1 EUR: 361.16 HUF, így a 60 120 EUR: 21 712 939 HUF / év / 12 hónap

Ez a fizetés napi 8 órás munkavégzéssel jár bent az üzemben, vagy home officeban, továbbá szabad hétvégével, és egyéb juttatásokkal. Úgy, mint céges autó magánhasználatra is fizetve, mobiltelefon, albérlet- rezsi fizetve, feleségnek munkahely, és a többi egyéb szokásos nemzetközi szinten értelmezhető pozícióhoz általánosan elvárt juttatások.

Mielőtt valaki azt mondaná, hogy álomvilágban élek, mivel a fentieket vizionálom a magyar valóságba, azt kell, hogy mondjam neki, hogy a fenti dolgok léteznek Magyarországon, és eléggé elterjedt, erről a HR -esek tudnának szólni bátrabban. Kb. ezzel a juttatási csomaggal indul egy mérnöki pozíció egy multinál, ahova egy külföldi kollégát várnak a cégen belüli rotációs rendszerben.

Amikor azt mondom, hogy éves 22 millió kellene csak az élelmiszermérnök fizetésre, akkor egyszerűen azt mondják, hogy bilibe lóg a kezem. Pedig nem!

Az aktív korú mérnöki kar, aki az élelmiszermérnöki tudományokban releváns tapasztalattal bír – tisztelet a kivételnek – már nincs itthon!

Lengyelország, meg Szlovákia

Sokan nyilatkoznak mostanában, hogy a lengyel, vagy a szlovák termékek elárasztják a magyar polcokat. Ez nem történik véletlenül, ezt szögezzük le.

 E mögött nagyon komoly munka van, amit a lengyelek, és a szlovákok elvégeztek az elmúlt 25 évben, tették ezt olyan sikeresen, hogy most már a mi polcainkon vannak a termékeik. Olyan 15 éve tették fel az alapkérdéseket, miután nagyon keményen bevallották, hogy tényszerűen hol állnak, mi az igazság. Nem kerteltek. Az akkori kérdésekre olyan megoldási teret vázoltak fel, amiből az jött ki mára, hogy uralják polcainkat a termékeikkel.    

Hogy mit is jelent Lengyelországban az, hogy pezseg, és zsizseg az élelmiszeripar, meg a gasztronómia, érdemes elmenni a pandémia után majd Wroclawba – régi nevén Boroszló – és betérni egy-egy étterembe enni egy jót, vagy elmenni egy látvány sörfőzdébe, és inni egy helyi specialitást.

Most kegyelmi időszak van, most van még pár hónapunk, hogy kitaláljuk azt, hogy hogyan is nézzen ki a XXI. században errefelé az élelmiszergazdaság.

Alap szinten legyen mondjuk az, hogy éves 22 millás fizetés köré szervezzük a felállítandó rendszert, ez ilyen egyszerű.

Erre szokták azt mondani, hogy márpedig ez lehetetlen. Soha nem esik szó arról, hogy hogyan is nézne ki egy ilyen rendszer, meg hogyan is működne. Erről kellene folynia a szónak, minden nap, minden szakmai fórumon. A lengyelek meg a szlovákok tudják azt, hogy mit miért tesznek, meg hogyan.   

Ha erről folyna a szakmai diskurzus, hogy hogyan lehetne ezt a történetet átültetni a gyakorlatba, akkor gondolkozhatnánk el arról, hogy hogyan is lehetne ez a rendszer pont annyira sexy, hogy érdemes legyen ebben a történetben gondolkoznia bárkinek akár befektetőként akár élethivatásként.

Ebben a diskurzusban szerintem részt vennének a lecsómérnökök is. 30 évet kell behozni nagyon rövid idő alatt, nyomni kellene a történetet ezerrel.  

Die Toten Hosen: Stehauf, wenn du am Bodenbist..

 

Kép:

Cristiano Pinto

Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök?

chris.jpg

Persze, tudom, te is ott voltál az analitikai kémián. Toltad a művtan laboron, izzadtál a fizkém vizsgán, gondolom, te sem felejted el soha, hogy milyen volt az élelmiszerjog vizsga, vagy egy géptan beadandó. : ) Élelmiszermérnök M. Sc. – Food Engineer M. Sc, - Élelmiszermérnök M. Sc. – itthon simán csak lecsómérnök, vagy lecsósnak nevezik őket, mivel a „lecsón” végeztek, és nem a „tájkaron”, vagy a „kertészkaron”.

Miért jött pont most elő, hogy mennyit ér egy lecsós?

Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart

/ Agrarszektor.hu 2020. december 4., péntek 13:30 / 

Érdemes elolvasni a cikket. Ezért ragadtam billentyűzetet, hogy mivel felmerült az, hogy talpra kell állítani a hazai élelmiszeripart, akkor ahhoz kellenek a lecsósok, akik elvégeznek ezt –azt a megújuló élelmiszeriparban, mivel ehhez értenek.

Hogy tudják arrafelé, mit tud és mennyit keres átlagban egy lecsómérnök az USA-ban?

Mit mond a honlap:  - degreesfinder -

Idézem szó szerint:

„ Food Engineer

Food engineers utilize the latest innovative technology to process, package, preserve and improve food products. This type of engineer works in combination with the agricultural and food processing industry to ensure food safety, supply, nutrition and value.

A minimum of a bachelor’s degree in agriculture, life sciences or food sciences is typically required to acquire an entry-level position in this field. Higher level degrees offer greater job opportunities and higher compensation.

Food engineers begin by acquiring a bachelor’s degree. A variety of undergraduate degrees may lead to a food engineering career including: natural sciences, agricultural sciences, life sciences or bioprocess engineering.

This profession offers excellent opportunities for growth and salary, but requires at least a bachelor’s degree and certification. Many national colleges note that 100% of their food engineer graduates acquire immediate employment upon graduation. Some universities state that they cannot keep up with the demand for food engineers.

Food Engineer Job Description

This type of engineering professional utilizes a wide variety of capabilities even beyond those acquired through education. Food engineers generally need strong problem-solving skills, effective verbal and written communication and well-developed organizational abilities. Food engineers should be knowledgeable about process engineering, the chemical and physical properties of foods, microbiology and have an understanding of how machinery works with food products.

Depending on the specific job, a food engineer may do some or all of the following:

  • Create new techniques for processing, packaging and preserving food
  • Test the process and the utilization of food equipment
  • Develop and design new food equipment
  • Research and create new foods and pharmaceutical products
  • Offer marketing and technical support for food manufacturing companies
  • Problem solve to develop solutions for food challenges related to supply and preservation throughout the world

Food engineers often work for major corporations such as Frito-Lay, Kellogg, Nabisco and Kraft. Careers may also be found for food engineers within the government for agencies like the Food and Drug Administration or the Center for Disease Control.

Food Engineer Salary

According to the 2006 Census, food engineers earned an average of $62,400 per year. Upon graduating from college, most food engineers earn between $40,000 and $45,000 annually. With experience, it’s for this type of engineer to earn upwards of $90,000 to $100,000 per year. The Department of Labor anticipates that chemical engineering will grow faster than average over the next decade. Food engineering is considered one of the fastest developing professions for chemical engineers.”

Tehát, $ - $ 40 000 - $ 62 400 – $ 100 000 az éves fizetést lehetett elérni a szakmában, arrafelé az USA-ban, 2006-ban. Most 2020-at írunk. 

andrew_neel.jpg

 

 Nézzük, mit tudnak a lecsómérnökökről az Egyesült Királyságban?

Pl. ez a honlap

Idézet a szövegből:

„ Food scientists apply scientific expertise and technological principles to the study of food products and processes within manufacturing and research settings.

The consumer-led demand for safe, nutritious and convenient food products has resulted in a growth in opportunities for trained food scientists.

Food scientists study the microbiological, physical and chemical properties of food and ingredients to make sure they are safe for consumers. Responsibilities of the job include:

  • evaluating the nutritional value, colour, flavour and texture of food
  • testing food samples for particular types of moulds, yeast and bacteria that may be harmful
  • ensuring that food manufacturing processes conform with government, processing, consumer and industry standards
  • exploring alternative manufacturing methods
  • producing new food products
  • working closely with other food production staff including microbiologists, engineers, packaging specialists and buyers
  • establishing low-cost wholesale food production methods
  • investigating and setting standards for safety and quality.

Typical employers

Employers of food scientists include food manufacturing and retail companies, universities, government organisations and specialist research associations.

Qualifications and training required

To become a food scientist, a good bachelor’s degree in an appropriate subject such as food science/technology, food/chemical engineering, biochemistry, nutrition, microbiology or chemistry is normally necessary.

Key skills for food scientists

  • Knowledge of a range of sciences and their applications to food
  • Good business, IT, analytical and numerical abilities
  • Being a confident independent worker
  • Meticulous attention to detail, particularly with regard to health, safety and hygiene
  • Good communication skills
  • Strong teamworking skills.  „

 

Mennyit kereshet a lecsós az Egyesült Királyságban?

Site Engineering Manager - Food Production      -          Up to £70,000 per annum

Head of Purchasing and Procurement – Manufacturing / Engineering circa -      £65,000 depending on experience

Food Product launch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Szóval ennyit ér egy lecsós tudása a nemzetközi porondon, ezt minden lecsós tudja.

/ A fieztéseket nem érdemes átváltani forintra az ottani költségekhez érddemes viszonyítani. / 

Ha fel akarjuk támasztani az élelmiszeripart, akkor egy lecsósnak éreznie kell, hogy érdemes részt venni ebben a történetben. A poszt következő része erről fog szólni.

Képek:

Ryan Christodoulou

Andrew Neel

 

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

g7.hu - Torontáli Zoltán -

erdemes.jpeg

A képre kattintva nyílik a G7 cikk.

Torontáli Zoltán írt egy nagyon jó cikket kiskerti gazdálkodásról. Felállított egy modellt, ami ha megvalósulna, akkor visszatérne az élet vidékre, meg lehetne élni a helyi gazdálkodásból. A cikkben szóba kerül az alábbi blogbejegyzésem a lecsos.hu blogon:

 

Versenyképesség

Kicsit körbe fogjuk járni a versenyképesség fogalmi környezetét

Tehát ez a poszt a versenyképességről fog szólni, elsőként amolyan felvezetésként álljon itt két dal:

És a másik

Kicsikét kielemezzük azt, hogy akkor mit is jelenthet ez a varázslatos fogalom itt, most 2020 elején, Magyarországon. Egyáltalán milyen aspektusai lehetnek a foglalom fogalmi környezetének.


Sokan írtatok nekem, hogy hagyjam már ezt a „fogalmi környezet” dumát, mivel szerintetek ennek semmi értelme, hogy erről menjen a szó, mivel ez egy élelmiszergazdasági blog, és nem a filozófia fakultáció a gimiben.

Szeretném ezt megmagyarázni, hogy miért jövök mindig ezzel a „fogalmi környezet” dumával. Teszem ezt azért, mert ez jó bevezetés lesz ahhoz, hogy tudjunk beszélgetni a versenyképesség fogalmáról.

Tehát fogalmi környezet.

Nagyon alap szinten nyelvészkednem kell.

A magyar képekben gondolkodik, és a nyelvünk is képszerű. Azonnal közli a nyelv, azt amire gondolsz. Ha kimondasz valamilyen fogalmat, akkor annak a fogalomnak a szűkebb, és tágabb környezetét is azonnal használatba veszed, és ez természetesen mindenki számára aki használja a magyar nyelvet magától értetődő tény.

Nézzünk egy példát:
"Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent."

Elolvasod, azonnal pörög a film. Ez az első aspektus, hogy képekben gondolkozunk, és ezért vagyunk kép-esek valamire, mivel ha megvan a kép a fejünkben arról a valamiről, akkor el is tudjuk készíteni azt.

A kép fogalom fogalmi környezetében ott vannak a következő fogalmak:
Kép – képes –képesség – készség – kompetencia
Kör – körös, köröz, körny , környez – a környezből egyszerűen belátható a környezet fogalma –

/Mivel az a táj, amit megkörnyeztem – körbesétáltam, így megismertem – az a környezetem, ez világos.
Ha már valaki kompetens valamiben, akkor teljesíthet is nem? Ha már teljesít, akkor válhat sikeressé?

Vagy igen, vagy nem.
Érdemes erről kicsit mélyebben gondolkozni.
Ennyi bevezető után térjünk vissza az eredeti történetre, miszerint itt a versenyképességről lesz szó.

Mit mond erről a versenyképesség dologról a Magyar Nemzeti Bank?

Versenyképességi Program
Itt a Versenyképesség mérésének módszertana című dokumentumban az alábbiakat mondja:

Versenyképesség Mérésének Módszertana

„Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.„
Jól van, nézzünk mást, mit mond pl. a wikipedia:

versenyképesség

„A versenyképesség egy olyan közgazdasági fogalom, ami összehasonlíthatóvá teszi a vállalkozásoknak, vállalkozások csoportjainak, vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek. A versenyképesség nemzetgazdaságokra történő értelmezését sok közgazdász vitatja.”

Ez is jól van, menjünk tovább, még mindig a wikipedia:

„Nemzetek versenyképessége

A versenyképesség fogalmát tág értelemben országok, régiók és városok gazdasági teljesítményének összehasonlítására is használják. Az egyes nemzetgazdaságoknak az a képessége, hogy a világgazdaságban egyre jövedelmezőbb árukkal vagy szolgáltatásokkal jelenjenek meg, különösen a kis és nyitott gazdaságok számára fontos, amelyek nem rendelkeznek a vállalkozásaik hatékony működéséhez szükséges méretű belső piaccal.

Az egyes országok versenyképességét befolyásoló gazdasági tényezőket, és az egyes országok teljesítményét sok módszerrel vetik össze. Az egyik legátfogobb elemzést a Világgazdasági Fórum végzi el évente, amelynek eredménye a Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) című kiadványban jelenik meg. Magyarország ezen a listán a világ 60. legversenyképesebb gazdaságának számít.[1]

Vállalatok versenyképessége

A piacgazdaságban működő vállalkozásoknak az a képessége, hogy egyre jövedelmezőbb kínálattal szolgálják ki a fizetőképes keresletet.”


Ok, ezt mondja a wikipedia, de mit mond az MNB? Hogy a erőforrás, meg nemzetgazdaság. Nézzük mit is jelent az a fogalom, hogy nemzetgazdaság?

Itt egy fogalom meghatározás:

nemzetgazdaság
„A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége

Itt egy másik:

Statisztikai Hivatal, Franciaország:

National economy

Set of resident units on the economic territory. The French economic territory includes Metropolitan France and overseas departments.
The overseas departments were brought under the jurisdiction of the economic territory from the national accounts base 95. In the previous bases (56, 59, 62, 71 and 80) they were part of the rest of the world.

Az, hogy mi is az a resident units, mint statisztikai fogalom, a finnek magyarázzák meg a legjobban:

"The total economy is defined in terms of resident units. A unit is said to be a resident unit of a country when it has a centre of economic interest on the economic territory of that country – that is, when it engages for an extended period (one year or more) in economic activities on this territory. The institutional sectors are groups of resident institutional units."


Itt kezdtem vakarni a fejemet, mivel mindenki mást mond, és mindenkinek más a lényeg, szóval van itt minden, mint a szeptemberi búcsúban, keveredik minden mindennel, ebből kellene kihozni a lényeget. Mit is látunk?
Az egyik azt mondja, hogy a nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha pl. az MNB szerint:

Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.

Ebben a fogalmi meghatározásban megjelenik, hogy számol ezekkel:
- Nemzetgazdaság
- Erőforrás
- Legmagasabb szintű, de fenntartható jólét

Mérnöki megközelítés mellett a fenti fogalom egy akkor állja meg a helyét, ha tisztázva van az, hogy hol is optimalizálgatunk erőforrást vagy erőforrásokat, úgy hogy ameddig a folyamat tart, szállítsa folyamatosan eredményként a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólétet.
Persze belátható, hogyha a folyamat túlpörög, akkor az erőforrás felhasználás nem lesz optimális, és ezért nem lesz meg pl. kimenetként a legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét. Vagy lesz jólét, de nem tartósan, vagy nem a legmagasabb szint közelében, vagy törekszünk rá, de nem fogjuk elérni ugye.


Hol is optimalizálgatjuk az erőforrások felhasználását? Persze, a válasz az, hogy a nemzetgazdaságban, mivel a versenyképesség fogalmát a nemzetgazdaságra értjük. Ok.


A nemzetgazdaság fogalma meg:
Egyszer találtuk ezt:
„A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége.”
Meg ezt pl.:
National economy
Set of resident units on the economic territory. The French economic territory includes Metropolitan France and overseas departments.


Ide meg kell ez:
The total economy is defined in terms of resident units. A unit is said to be a resident unit of a country when it has a centre of economic interest on the economic territory of that country – that is, when it engages for an extended period (one year or more) in economic activities on this territory. The institutional sectors are groups of resident institutional units.


Tehát a finnek szerint a nemzetgazdaság fogalmába azok a szereplők vannak a történet fókuszában, akik egy éve, vagy több ideje valamilyen gazdasági tevékenységet fejtenek ki a földrajzilag lehatárolt területen, ami történetesen legyen esetükben Finnország. Ok, jól van ez így.

Ez egy folyamat központú megközelítése a témának, amit a finnek használnak.
A nemzetgazdasági Minisztérium pl. gazdaságról beszél, a KSH meg ismeri a nemzetgazdasági ágakat, és e szerint közli statisztikáit.

Egy a közös minden megközelítésben, az pedig az, hogy egy földrajzilag lehatárolt teret tekint egy egységes piacnak, és itt, ezen piac, pl. teljesítményét határozza meg pénzben úgy, hogy pl. lebontja azt egy egyes nemzetgazdasági ágakra, ahogy teszi ezt pl. a KSH.

Térjünk vissza az MNB fogalom meghatározására, amikor is arról beszél, hogy vannak erőforrások, mivel fogalmi szinten nem határozza meg, mit is tekint erőforrásnak, ezt a történetet nyitva hagyja.

Ha mindent összevetünk, és szintetizáljuk a fentieket a következőket láthatjuk:

1. A nemzetgazdaság fogalma definiált, mivel egy lehatárolt földrajzi terület gazdasági aktivitását jeleníti meg
2. Piac fogalma definiált, mivel a nemzetgazdaságon belül a teljes nemzetgazdaságot tekinti piacnak
3. Erőforrás fogalma definiálható a nemzetgazdaságon belül
4. Legmagasabb szintű, de fenntartható jólét fogalmi környezete felállítható, szimulálható, és így meghatározható a nemzetgazdasági szintre
5. A legmagasabb szint fogalmi környezete értelmezhető nemzetgazdasági szinten
6. Az optimális erőforrás felhasználás értelmezhetővé válik, de csak nemzetgazdasági szinten

Ebből következik az, hogy erőforrásként akkor tekint valamit ez a versenyképesség fogalom meghatározás, ha az az erőforrás részt vesz a gazdasági körfolyamatban, adott időszakban, és így pénzbeli prompt ára megjelenik, realizálódik. 

A kérdés az, hogy mit tekintünk erőforrásnak, hogyan néz ki a lokalitás szerepe a fenti fogalom rendszerben.

Ha ezt a kettő fogalmat belevesszük a rendszerbe, és jól határozzuk meg, elég komoly kis innovációs mezőt hozhatunk létre, aminek működése szimulálgatható, és nézegethető, hogy akkor hogyan is néz ki az erőforrás felhasználás. aminek biztosítania kell optimálisan a jólétet.

Mivel élelmiszergazdasággal foglalkozom, és eléggé érdekel az üzemgazdaságtan, ezért úgy gondolom, hogy a fenti versenyképességi fogalmat a következőképpen lehet lefordítani üzemgazdasági szintre:


- Lokálisan globális business modell, a lokalitásból indul ki, oda csatol vissza

- Tér, és idő (időtartam, stb.) lehatárolhatóvá, és definiálhatóvá válik a lokalitásban
- Komplexen adoptív szinergia definiálható a nemzetgazdasági fejlesztési irányokkal
- Fókuszban az ember, és a lokális jóléte
- A globálisan lokális business modell komplex adoptációs foka tervezetten tartson a definiált maximumhoz 
- A globálisan lokális business modell legyen tervezetten optimálisan kompresszív, a tervezett célrendszer mentén.

Kezdetben kb. elég ennyi, nem kell több, ebből előállhat a versenyképes rendszer, benne a magát sikeresnek, és versenyképesnek tudó ember.

Ja persze, ezzel még adós vagyok. Miért is került a két énekesnő ide, a versenyképesség fogalmához?

Ezt találjátok ki ti, és írjátok meg nekem!


Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

 

Kis linkgyűjtemény élelmiszer témában

2e6b82e227b427b5b78577424f3b441d.jpg

 

Kértétek, hogy legyen egy linkgyűjetmény. Kezdjük is el. Tematizálni fogom, most csak pár érdekességet osztanék meg, íme: 

Heidi így eszik egy hamburgert : )

Sexy Fries :) 

_______________

Nézzük ezt az élelmiszergazdaság témát kicsit komolyabban:

Food Engineering Magazine

The New Food Economy

______________________

FAO

A FAO honlapján vannak nagyon jó publikációk, pl:

Food supply chains for better nutrition

Developing sustainable food value chains -Guiding Principles -

Global Forum on Food Security and Nutrition  - FSN Forum -

_______________________

Nézzük tovább:

Vannak néha jó cikkek a Businessinsider lapján

 

_________________________

Food Value Chain, mi is az, ki hogy értelmezi?

Agri-food supply chain EU

Az EU eléggé komolyan veszi a témát, mivel itt van pl. egy friss tender a témában:

Innovative agri-food value chains: boosting sustainability- oriented competitiveness

--------

USDA - Local - Regional Food Value Chains értelmezése

CA, Ontario, igy érteélmezik: Value Chains in Agriculture, Food and Agri-Products Sectors

_________________________

Kis pénzügyi érdekesség kezdésnek: 

Finance through food and commodity value chains in a globalized economy

 

Lesz itt több is

 

16.jpg

Ez a kép kell még a végére :)

Értéklánc..meg akkor most nagy, vagy kicsi, vagy mi van?

Amikor a képességek összeállnak, értékké állnak össze, /vagy néha nem../ de ez az, amit mérhető, és mérik is, sokan -Avagy az értéklánc megnyilvánulásának egyik aspektusa láthatóvá válik –

1e091c3adc7716c308f67aae6df29009.jpg

 

 

Nagy vagy kicsi?

 

Roppant komoly kérdést feszegetünk, amikor ez a kérdéskör kerül szóba. Látom, hogy mosolyogsz, de nem, tényleg nem arról lesz szó, amire most gondolsz, még közvetve sem : )
Nézzük ezt a játékot közelebbről, hogy miért is került szóba ez a történet, hogy akkor most akkor az a valami nagy, vagy kicsi? Egyáltalán mi is az, ami nagy vagy kicsi?
Az értékláncról írtam már egy bejegyzésben, amikor is azt nézegettük, hogy axióma szerint hogyan is lehetne megfogalmazni azt, hogy mit is jelenthet az értéklánc, és fogalmi környezete:

A bejegyzés linkje:

https://lecsos.blog.hu/2018/04/14/az_erteklanc_mint_fogalmi_keret

Az értéklánc fogalmi környezetének jelentését a következő mondatban foglaltuk össze:

Olyan képességeket tesz hozzáférhetővé, és rendez egy időszakban annak érdekében, hogy ezen képességek együttes használatának és/ vagy megnyilvánulásának eredményeként valamilyen mérhető minőség jelenjen meg legyen az bármi.


Mivel megvan az, hogy mit is tekintünk az értéklánc fogalmi környezetének jelentésének, már meg tudjuk válaszolni azt, hogy mi is az, ami lehet nagy, vagy kicsi.

A szavak, melyek szerepelnek a fogalom meghatározásban:

  • Képesség
  • Képességek hozzáférhetősége az adott időszakban
  • A Fenti egy időszakban rendelkezésre álló képességek használatának és / vagy megnyilvánulásának eredménye van
  • Ezen eredmény valamilyen mérhető minőségben ölt testet.

Ha a fenti négy pontban összefoglalt fogalmi környezetet ízlelgessük abból a nézőpontból, hogy akkor most az, hogy egy értéklánc kicsi, avagy nagy, hogyan is néz ki ebben a jelentéstartalomban?

Ha mondjuk az értéklánc eredménye egy termékben ölt testet, akkor annak a terméknek tervezetten mérhető minősége megjelenik, sok esetben ezt szabványosították, több iparágban.

Tehát nem az a lényeg, hogy kicsi-e vagy nagy, hanem a kérdés inkább az, hogy létrehozható-e, igen, vagy nem? Ha igen, akkor innentől kezdve a kérdés az, létezik-e az értéklánc képesség, vagy nem?

Ha a válasz az, hogy igen, egy értéklánc létrehozható, - mivel létezik az értéklánc képesség – már csak az a kérdés, hogy érdemes-e létrehozni az értékláncot, és ha igen, ezen értéklánc képességek időszakos rendelkezésre állása milyen költségszintet képvisel?
Ez a válasz, és nem más.

Ha nagy


Vannak dolgok, amit nem érdemes kicsiben játszani, ilyen lehet egy személyszállító repülőgép kibocsátására képes értéklánc, vagy a hasonló típusú termékek kibocsátására alkalmas rendszerek. Az élelmiszergazdaság sem kivétel ez alól. Ezeket a rendszereket működtetni kell, sajátos rendszerintegrációs fok mellett, amely eléggé magas költségszinteket is képviselhet az adott időszakban.


Ebből az következik, hogy egy nagy természetes módon törekszik arra, hogy a rendszerben lévő időszakos képességeket, és tudásokat maximalizálja annak érdekében, hogy nagyon gyorsan képes legyen hasonlóan mozogni a piacon, mint ahogy azt a hasonlóan nagy teszi. Ez a nagyság átka, de ez az előnye is.

Mindezért törekszik a modularitásra is, ez lesz a XXI. század elejének nagy története, a kérdés az, hogyan képeződik le ez a megnyilvánulás az értéklánc integrált üzemgazdasági szintjére, a nagynak ez fog jelenteni nagyon komoly versenyelőnyt, ha jól fogja meg a sztorit.

A moduláris gyártási rendszerek elmélete nem mai tudományág, ezzel mindig is foglalkozott az üzemgazdaságtani diszciplína.
A XXI. század elején ez a tudomány azért kerül megint erősen fókuszba, mivel az, hogy integrálják benne a real – time adatokra épülő mindenféle rendszereket, és megoldásokat, ezért eléggé komplex új tudományág alakult ki.


Kb. arról van szó egy-egy egy real- time módon szervezett kapcsolatra fel lehet építeni egy teljes business modellt, innovációt, vagy "egyéb okosságot" ezt lehet pl. lehet totálisan szimulálni, és tesztelni egy megfelelő informatikai környezetben.
Ez meg roppant komoly flexibilitást ad az értékláncnak. Olyan 20 éve megy ez a dolog az élelmiszergazdaságban.


Ha valamelyik értéklánc nagyon naggyá válik, akkor elhagyja a saját iparágát, és más iparágakban is elindul a nagyság felé, teszi ezt biztos erőforrás alapokon, ahhoz, hogy sikeres legyen, többszintű komplex problémát kell együttesen kezelnie, ami a mai világban már egyszerűbb játék, mit mondjuk a múlt század 70-esévek elején volt.


Ha kicsi

 

Létrehozták, és letesztelték az értékláncot, és látják azt, hogy képes arra a működésmódra, amire tervezték, tervezetten optimális költségszint mellett. Általában két irányba indul el egy kicsi. Vagy nagyon sok hasonló kicsi lesz belőle, vagy elindul a naggyá válás útján. Ilyen utat láttunk nagyon sokfelé, és nagyon sok iparágban is.

A mai világban, amikor a valós idejű real- time információ határozza meg az életünket, a kérdés inkább arra terelődik, hogy létrehozható-e olyan értéklánc, ami minimális költségszint mellett betölti-e azt a szerepet, amire tervezték?

Ez meg inkább a kicsiknek kedvez, és nagyon magas szintű innovációs potenciált feltételez.
Most már, hogy felvérteztük magunkat tudással, és tisztában vagyunk vele, hogy akkor most mi a nagy, meg mi a kicsi, meg mi is ez az értéklánc cucc, belecsapunk a lecsóba, és a következőkben elemezni fogunk egy-egy olyan játékot, ami a előre vetíti a XXI. század közepét ebben a témában.

Mert pl. mi van akkor, ha kicsi is, egyszerre meg nagy is, meg moduláris is meg nem is? 

 

Érdekel a téma, vagy kérdésed lenne? Írj a lecsómérnöknek!
e-mail: lecsomernok@gmail.com

Review intercompany price.....

Egy álláshirdetés margójára.......

maxresdefault.jpg

 

Már nagyon bizsergett az ujjbegyem, hogy megírjam ezt a posztot. Mielőtt nagyon belecsapnánk a lecsóba, hallgassunk egy kis Rammsteint, csak azért, hogy kicsit ráhangolódjunk erre az ízes történetre, ami most következik.

 

 

 

Hobbim lett nézegetni a pénzügyekkel foglalkozó állásajánlatokat a hazai állásportálokon, mivel érdekel az, hogy mennyire keresett itthon az üzemgazdasági tudás. Túrtam a portálokat, és szembe jött velem ez a gyöngyszem:

 

..............   Contorller

 

Tasks:

  • 1 Ensure a follow-up of plan activity by identifying consumption and productivity gaps

    • 2 production cost follow-up of machines, labour, raw materials, other direct related and fixed production cost

    • margin analysis

    • stock follow-up (inventory, slow moving, destruction cost, scrapping …)

     

  • Calculate new item costs and cooperate with marketing departments within the division

  • Calculate and set-up standard costs and related basic data (BOM, Routings etc) for produced items

  • Review intercompany price

  • Participate in New Product Implementation

  • Create monthly manufacturing report

  • Prepare budget (manuf. & full company)

  • Monitor fixed assets

  • Manage CAPEXs

  • Plan exchange improvement with the management team

Hűha mondom, ez nem semmi. Angol nyelven, írva, hazai ajánlat, ez igazán komoly történet kell legyen. Megfogta a szemem a következő mondat: Review intercompany price

Itt gyulladt ki a piros lámpa az agyamban, azonnal tudtam, hogy ebből poszt lesz, de iziben.

 

Ezt fogjuk kielemezni, hogy mit is írtak le, meg azt, hogy hogyan írták le, a végén azt is látni fogjuk, hogy miért írták le.

 

Az első körben, ha elolvasod egyszer, azt látod, hogy ez egy nem magyar gyökerű cég, csak itt van egy gyáregysége, mivel olyan szavakat használ, ami a nemzetközi szlengben valahogy másképp néz ki, ilyen pl: - Manage CAPEX's - mert több van ám, aztán pl ez: - slow moving, destruction cost, scrapping …

 

Itt meg a három pontra érdemes fókuszálni, mert az is fontos, amit ez a három pont jelenthet, de valahogy nem fért ki, vagy nem akarták leírni. A scrapping fogalma is érdekes ebben a a szövegkörnyezetben ez simán hunglish, biztos ezt dobta fel a google fordító a képernyőre.

 

Elolvastam még egyszer, tényleg, becsülettel, szavanként átmentem rajta, és értelmeztem.

 

Az első gondolatom, azt volt, hogy miért írta meg valaki ezt az ajánlatot, meg ha megírta, akkor miért volt ennyire elkeseredve?

 

Mi látszik amikor elolvasod? Hol vannak a tételmondatok?

 

Meglátásom szerint ez a három:

 

1. Prepare budget (manuf. & full company)

2. Plan exchange improvement with the management team

3. Review intercompany price

 

1. Készítsd el a cég finanszírozási igényét "budget"-et, (a gyártásra, és teljes cégre)

 

2. Itt gondban vagyok..

A második mondaton erősen kell gondolkoznom, mivel csak az tudja mit akart ezzel, aki leírta, de a google fordítót használta, valami mást. Valami hasonlót akarhattak kifejezni angol szavakkal:

 

Készítsél fejlesztési terveket a mostani menedzsment csapattal - change management attitűd? -

 

Írjuk ide, hogy a google mit dob fel a change management fogalmára:

 

What do you mean by change management?

 

Change management is a systematic approach to dealing with the transition or transformation of an organization's goals, processes or technologies. The purpose of change management is to implement strategies for effecting change, controlling change and helping people to adapt to change.

 

Biztos ez, hagyjuk így.

 

3. A kedvencem ebben a leírásban: Review intercompany price

Azért, választottam címnek ezt, mert ebben a leírásban ez a legszebb. Mert van ilyen:

 

What is intercompany transfer pricing?

 

A transfer price is the price charged between related parties (e.g., a parent company and its controlled foreign corporation) in an intercompany transaction. ... Transfer prices directly affect the allocation of groupwide taxable income across national tax jurisdictions.

 

Oszt van ilyen is:

 

What is the meaning of transfer pricing?

 

Transfer pricing is the setting of the price for goods and services sold between controlled (or related) legal entities within an enterprise. For example, if a subsidiary company sells goods to a parent company, the cost of those goods paid by the parent to the subsidiary is the transfer price.

 

De ilyen, hogy intercompany price, ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetetlen!

Gondolom, -innen az asztaltól, ahol most ülök - arra gondoltok, hogy át kellene nézni azt, hogy akkor most hogyan is számítják ki a cégnél a transzferárakat. És itt álljunk meg egy polgári védelmi pillanatra, és lássuk azt, amit nem írtak le.

 

Mit is?

 

Ezt az állásajánlatot olyan valaki fogalmazta meg, aki csak félig tudta értelmezni a nem itthon ülő kinevezett döntésképes vezető leveléből azt, hogy mi is a lényeg, kellett hozzá a google fordító, de nem sikerült faszán a meló, mivel nem sikerült megvenni a profi angol lektor munkáját, ami azt jelenti, a cég kicsinyesen spórol. De mivel egy kurrens állásportálon van fent a hirdetés, - ott meg meg kell fizetni az árát a történetnek - azt jelenti, hogy kell az ember, de izibe, aki lenyomja ezt a melót...

Nézzük tovább.

 

Még mindig a Review intercompany price - nál tartok, amivel folytatnám az előbbi gondolatmenetet. Ez, a következőt jelenti:

 

Nem tudjuk azt, hogy milyen számot írjunk az árcédulára, azt sem tudjuk, hogy az üzem területén hol, és mikor kellene rátenni az árcédulát arra a valamire, amit úgy gondolunk, hogy talán az a termék, vagy mi.

 

Na most ez hajmeresztő, ha hozzá veszed a következőket is, ami le van oda írva:

 

Calculate and set-up standard costs and related basic data (BOM, Routings etc) for produced items

 

Számoljam ki, és állítsam be a gyártott termékek sztenderd költségeit, (Bills of Material, utvonalak, stb.)

 

Szóval van egy vállalatirányítási rendszer, - madár mindegy, hogy milyen, mindegyik hasonló elven működik - amit nem tudnak használni, mivel nincsenek beállítva benne a gyártott termékek alapadatai, pl. nincs felállítva a gyártott termékek anyagszámlája -

 

Ez így egyben hajmeresztő. nem tudják, hogy merre vannak arccal előre, magyarul nem tudják azt, hogy akkor most hogyan megy a gyártás, menyibe kerül az a gyártás időszakonként, és nem tudnak semmit.

 

Gondolom Joet, Boriszt, vagy Hansot marja a sárga ideg, ha ránéz az aggregált kimutatásokra a számítógépén, ahol pl. 3 ország 5 gyárának a napi költségadatai / végtermék futnak real time-ban, a hazai egység adatai falsok, és ezt neki jelzi a rendszer, mert van olyan nála, hogy üzleti intelligencia elemzés.

A haját tépi, és azt mondja a főnökének, hogy figyu, nem tudom hogy mennyivel kell finanszírozni az ottani történetet, mivel falsok, vagy nincsenek számok.

 

Szóval ezért íródott ez a kis állásajánlat, nem másért, vakon mennek, és ezt az anyavállalat kezdi megunni.

 

Review intercompany price történet - de csak ez - olyan 6- 16 M HUF körüli áron elérhető most tanácsadásként a szabadpiacon, mivel nem egyszerű játék az, oda többfajta drága tudás kell, amit meg kel fizetni.

Az adatbázis mágus, aki ért az ilyen dolgokhoz, az is tanácsadóként dolgozik, olyan 45 - 70 E HUF pénzért óránként - jó, lehet hogy vagy olcsóbbért is, de ez az átlag - tehát az sem olcsó játék.

 

A zéróról kellene felépíteni mindent, ahogy azt a külföldi kinevezett menedzser elvárja, mivel meg akarja nézni, hogy hogyan is néz ki ennek a gyáregységnek a szerepe az értékláncban. És ha ez a meló megvan, akkor jöhet a transzfer ár, meg az adatbázis mágus, meg a többi, addig semmi, de eddig el kellene jutni.

 

Egyre több ilyen történetet látok hogy kezdenek rájönni a cégek, hogy gond van, ment valahogy pl. 30 évig valami - pl. eddig Joe, vagy Jürgen, vagy Hans - nem kérdezte meg nagyon mélyen azt, hogy akkor mennyit kell utalni évente - mert elég volt a profit, amit hozott a cég évente. Most valami változott. Kellene az üzemgazdasági tudás, kellenének a tényleges számok, amit távolról akar látni.

 

Ez alapján meg valami rendszert kellene felépíteni, amiből kijön az, hogy mennyi a tényleges real-time finanszírozási igény. Ez meg roppant drága cucc, meg hiánycikk.

 

Egyre több az ilyen hirdetés, ami azt jelenti, hogy nagyon komoly átalakulás előtt van a KKV szektor.

 

Mi van ha nem tudják megoldani ezt a gondot? Szerintem akkor átírják az értékláncot a központban, de ez másik történet.....

 

 

Kontrolling, te drága...

macilany.jpg

 

Szóval túrtam a netet, és szembe jött velem ez a pozíció leírás - az ilyen copy-paste, vagy nemzetközi fordítások mondhatni általánosak a magyar weben - Blab, bala, bala, kik vagyunk, stb, és a következő szöveg:

 

Az éves tervezési feladatok koordinálása,

  • terv/tény elemzések készítése,

  • havi gazdasági jelentések, kimutatások, adatszolgáltatások elkészítése,

  • vállalati költség-, értékesítés-, önköltségelemzés,

  • fedezetszámítás,

  • vezetői riportok készítése, valamint

  • prezentációk összeállítása.

Feltétel:

Gazdasági egyetemi - igen, gazdasági.. nem gazdálkodási - , vagy főiskolai diploma, vagy gyakorlat

 

Na most ugyanezt a szöveget megtaláltam random módon 5-7 különböző cég, sokféle gazdasági pozíciójánál, most ezt nem akarom részletezni. A HR profi mindenhol, nagy merítést akar, és majd olvasgatja a CV- ket, és próbálja kiszűrni azt a "soft skillt", ami neki kell, tehát professzionálisan jár el, nagy valószínűséggel kap több CV majd 6 másodpercnél több időt, mint ami a szokásos.

 

Na most nézzük, hogy mi is a gondom ezzel a - copy- paste fordítom a nyugati cuccot, oszt majd jó lesz dologgal- .

 

Elolvasod a hat pontba szedett feladatsort, figyelmesen, és elolvasod még egyszer.

- Igen?

- Te is azt látod, ami oda e van írva betűvel, mint amit én?

- Persze, hogy ezt, ne is mondd.

- Ezek pénzügyest keresnek, nem mást.

 

De akkor mi is a következő két cucc, amit leírtak:

 

  • vállalati költség-, értékesítés-, önköltségelemzés,

  • fedezetszámítás

 

Hoppácska.,,

Na most ehhez érthet egy pénzügyet szakot végzett emberke, vagy nem?

 

Ez a négy szó, miszerint érteni kell a vállalati költség, értékesítés, önköltség, és fedezet számításhoz, hát.. hogyan is mondjam, eléggé tág fogalom ahhoz, hogy bárki, ismételem bárki azt mondja, hogy persze, én ehhez értek.

 

De ha másik oldalról nézek rá erre a pár szóra, akkor erre egy profi - pl. aki nagyon komoly szinten foglalkozik üzemgazdaságtannal, vagy olyan ember, aki azt mondja magáról, hogy Ő a Business model and pricing strategist, mint Tim Williams, nem biztos, hogy komolyan venne egy ilyen leírást. Mivel tudja azt, hogy itt nincs tisztázva az, hogy akkor most hogyan közelítjük a témát rendszerszinten. Nincs rendszer, vagy rosszul felrajzolt, az nem jó, mert csak szívni lehet vele, ezt minden rendszerben gondolkozó tudja.

 

Tim Williams írásait szeretem olvasgatni, mivel eléggé hasznos dolgokat oszt meg ebben a játékban, hogy akkor most hogyan is kell árazni, vagy hogy a cég költség modellje az nem a cég profitmodellje, és hogy ebből komoly gondok is adódhatnak.

Tim inkább a szolgáltató iparra koncentrál, és azon belül is inkább az ügynökségek, azon belül a többnyire a reklámügynökségek profitmodelljét szedi darabokra. Érdemes rákeresni írásaira a Linkedinen, eléggé hasznos olvasgatni.

 

Térjünk vissza, mi a gond:

 

  • vállalati költség-, értékesítés-, önköltségelemzés,

  • fedezetszámítás

 

Így egymás után leírva a négy szó azt sugallja az olvasó számára, hogy ez színtiszta pénzügyi játék, számlák vannak, "oszt aztat" kell elemezgetni, mert jönnek az adatok, kimutatások, és elemzések, számlák, bevételi, és kiadási pénztárbizonylatok a pénzügyről, meg a bevezetett VIR oénzügyi moduljából az adatok, és ebből kell kihozni a csodát.

 

Ez kb. a hazai vállalkozások 99%-ánál teljesen természetes.

Nézed a VIR-t /vállalatirányítási rendszert/ oszt nem találod, ezt nevezzük szívásnak. Felhívod inkább Mancikát a pénzügyről, és az küldi az excelt, mert ott megvan. Ennyi.

 

Na de tényleg ennyi?

 

Honnan is vannak az adatok?

Tehát azt gondolod, hogy ez egy pénzügyi meló, mivel az adatok a pénzügyről jönnek, így is van odaírva, magyarul, betűvel: költség- értékesítés- önköltség - csak vesszővel elválasztva, és nem kötőjellel - :)

Ebből meg nyomnak egy fedezet számítást, és szépen kék az ég, onnan nézve :)

 

Lehet hogy a valóságban nagyon komoly gondok vannak, és nem is igazán tudják miért, system error. Gond van, mert adat szinten nincs meg az alapinfó, mert nem is lehet, vagy nem úgy, nem abban a formában, ahogy annak lennie kellene.

A vállalatirányítási rendszer azt tudja, amit megtanítanak neki, de mi van akkor, ha változik a valóság? Na akkor van gond, és ez általában jóval később szokott kiderülni.  

 

Itt biza egy színtiszta pénzügyi szemlélet jelenik meg, semmi más.

 

A pénzügyi szemlélet csak egy megközelítés a sok közül, mivel létezik más szemlélet is, pl. amely mérnöki, erőforrás, vagy minőség ügy oldaláról közelíti a témát.

 

A pénzügyi személettel az a gond, hogy úgy néz ki, mintha mindenek felett állna... 

 

Más nézőpont, más alkalmazott tudomány. Más-más szaktudások szükségeltetnek, és mások a varázsszámok jönnek ki a végén.

 

Azt a varázsszámot, ami kijött a véén, meg tudni kellene validálni, mert ha rossz számot visz végig a vállalatirányítási rendszer, vagy Mancika excel táblája, még a végén elszáll a történet, és az drága mulatság szokott lenni, persze, ha túléli a rendszer, vagy a cég. 

 

Szóval kontrolling....

 

A gond ott kezdődik, hogy manapság a kontrolling, mint fogalmi környezet, az csak a pénzügyi szemléletű megközelítést jelenti itthon - olyan kb. 30 éve - pedig a kontrolling, mint tudomány sokkal több mindennel foglalkozik, persze, a tudomány része a pénzügyi szemléletű valóságvizsgálat is, de ez a szemlélet nem áll mindenek felett.

 

Ha nem hiszed, nézd meg magad:

 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kontrolling

 

Igazi minek nevezzelek a mai világban, mindenki mást ért alatta - sajnos 99%-ban pénzügyi szemlélettel néznek rá, ami alap hiba - :)

 

Ja, majdnem elfelejtettem.

Ez a téma azért kerül ide a lecsómérnök blogra, azért vág témába, mert a kaja oldaláról nézve a történetet a pénzügyi személetű rendszervizsgálat, vagy rendszertervezés az csak inkább egy a sok lehetőség közül, és ezért foglalkozni kell vele is néha.

 

Kép: Kontroll c. film - femina.hu - Mert ez nyuszifül :) :)

Amikor benéznek egy értékláncot - vagy annak gondolt valamit - , és borul a mutatvány..

idiocracy8.png

 

Nem oly régen egy posztban elkezdtem kifejteni, hogy mit is jelenthet egyfajta nézőpontból az értéklánc, mint fogalmi keret. A bejegyzést az alábbi linken érhetitek el:

 

https://lecsos.blog.hu/2018/04/14/az_erteklanc_mint_fogalmi_keret

 

A tangás csajokkal bevezetett posztomban a következő konklúzióra akartam jobban felhívni a figyelmet:

 

"Most érkeztünk el oda, hogy egy megközelítő választ tudunk adni arra, hogy mit is jelent az a fogalmi környezet, hogy értéklánc?

 

A válasz egyszerű. Olyan képességeket tesz hozzáférhetővé, és rendez egy időszakban annak érdekében, hogy ezen képességek együttes használatának és/ vagy megnyilvánulásának eredményeként valamilyen mérhető minőség jelenjen meg legyen az bármi."

 

-Idézet tőlem, az Értéklánc, mint fogalmi keret című bejegyzésből -

 

Nyomjuk innen tovább a történetet.

 

Szóval most egy mese következik, aminek a valóságoz semmi, de semmi köze, de tényleg. :)

Kezdjük is el.

 

Volt egyszer a Varázshegyen túl, a Nagykerek Erdőn onnan, a Végtelen folyó ezen oldalán, ahol még kézzel mossák a pelenkát, és full sminkben viszik le a szemetet is - mert soha nem lehet tudni - ott történt meg a következő eset, egy ottani cégnél.

 

A cégnek nagyon sok üzlete volt a királyságban, és kereskedett egy bizonyos termékkel, aminek nagyon nagy keletje volt a királyságban, és van ma is.

A cégnél összeültek a cég tulajdonos varázslói, hogy arról tanakodjanak, hogy hogyan lehetne az amúgy sem kicsi céget kicsit jobban felpörgetni. Tanakodtak, sokszor tartottak szeánszot, és bevonták külsős varázslók segítségét is.

Meg is lett a konklúzió, miszerint úgy lehet lehető legjobban piacot szerezni a királyságban, hogyha a hasonló profilú boltokat felvásárolja a cég, de ízibe, és a lehető leggyorsabban, nehogy a konkurencia lecsapjon rájuk és elhappolja tőlük a jó businesst.

 

A döntés után a tettek következtek. Elvitték a tervet a királyság bankjába, és bemutatták a történetet, kérve azt, hogy a bank adjon lóvét a terjeszkedésre.

A bank megnézte a színes-szagos terveket, és áldását adta a finanszírozásra.

 

A buli csak most kezdődött el igazán.

Nyomtatták a szerződéseket a kocsiban, helyszínen, az adott üzletben, melyet meg akartak venni, beírták bele e megfelelő számokat, és neveket a kipontozott helyekre, aláírás, pecsét, és lőn, a cégé lett az adott üzlet az adott pillanattól.

Mindenki maradt a helyén, és minden maradt a régiben az adott üzletben, csak a tulaj változott. A kiszemelt boltok általában privát tulajdonban voltak, és a tulaj adta el őket, ha nem, akkor kicsit máshogy nézett ki a vételi procedúra, de azt is megoldották gyorsban.

Teltek az évek, gyűltek a raklapon a szerződések, és egy napon megcsörrent a telefon.

 

A bankból telefonáltak a cég varázslóinak, hogy be kellene mutatni azt, hogy a cég miből is el, mivel ha ezt nem teszik, akkor 5 napon belül fel fogják mondani terjeszkedés finanszírozására kötött szerződést, melyen évekkel ezelőtt száradt meg a tinta.

 

Számolgatott a varászlótanács, de nagyon nem találták a számokat. Ekkor kezdett felfigyelni a történetre a király fő adószedője is, és elment a céghez, mert kíváncsi volt a számokra, hogy akkor mi is történt arrafelé az elmúlt pár csodálatos évben. Vitt magával pár embert, ha már kiment, és elkezdtek belenézni abba a több kamionnyi anyagba, ami keletkezett ez idő alatt.

 

Pár nap alatt elő is hozták, hogy lenne itt pár zsák arany, amivel a cég tartozik a királynak. Sajnos a bank nem hosszabbította meg a hitelt, és varászlótanács meghirdette a céget eladásra. Jött is aznap a szomszéd királyság hasonló profilú cége, és megvette az egész hóbelevancot, tokkal - vonóval .

 

Kifizette a királyi adószedőnek azt a pár zsák aranyat, amivel a cég tartozott - ezt leírták a pergamenre, amin az adásvételt rögzítették, hogy ez benne van a vételárban-.

A cég varázslótanácsát leváltották, és megtették a megfelelő bejelentéseket a megfelelő királyi hivataloknak néhány fővarázsló ellen, akik tolták a fővarázslatot ebben a történetben.

 

A céget eladták, és vége is lehetne a történetnek, mivel meg lett mentve egy cég, csak a tulaj változott.

Persze, ebben s van igazság, de akkor hogyan is jön ebbe a történetbe most az értéklánc, meg az, hogy benézték? Meg akkor kik, és mit néztek be?

 

Hogy is szólt az idézett értéklánc fogalom? Bemásolom még egyszer:

 

"Most érkeztünk el oda, hogy egy megközelítő választ tudunk adni arra, hogy mit is jelent az a fogalmi környezet, hogy értéklánc?

 

A válasz egyszerű. Olyan képességeket tesz hozzáférhetővé, és rendez egy időszakban annak érdekében, hogy ezen képességek együttes használatának és/ vagy megnyilvánulásának eredményeként valamilyen mérhető minőség jelenjen meg legyen az bármi."

 

- Idézet tőlem -

 

Fordítsuk le a történetre a fenti axiómát:

 

Mit finanszíroz a bank, a bank oldaláról nézve a történetre?

 

Bank számára mi volt az a cég által kínált következmény -amit a cég termékként kínált a bank számára- a bank által mérhető eredménnyel, a finanszírozás fedezetére?

 

A. Vagy a megnövekedett pénzáramot finanszírozta

 

Bejön egy bolt, amit a cég megvesz, ezáltal a cég nyilvántartott eszközértéke megnő, a bolt profitot termel, amiből a hitel visszafizetését a cég fedezni tudja.

 

B. Vagy a bolt megvásárlását, mint eszközt finanszírozta

 

Megveszem a boltot hitelből, és ezáltal a hitel fedezete a megvásárolt bolt mint eszköz.

 

Más lehetőség nincs. A bank telefonált, mivel úgy gondolta, nem finanszírozza tovább a növekedést. Hoppácska.

 

A bank hívása után azonnal kiderült, hogy megnövekedett pénzáram alapú finanszírozás az nem ugyanaz, mint a bolt, mint eszköz megvásárlása.

 

A bank benézte az értékláncot? felmerülhet a kérdés......

 

Ha úgy gondolta, hogy tudja azt, hogy mire adja a hitelt, azaz elemezte annyira a rendszert, -amibe a hitelt tolta - hogy tudja azt, hogy mi lesz az a rendszerszintű működésmodell, amiből kijön a hitel fedezete, akkor azt kell mondjam, ezt félig benézte, mivel a történet nem volt az axióma szerinti értékláncba szervezve. Ha valós értékláncnak nézte a játékot, akkor vak volt, és persze, ezt benézte, mert nem volt itt semmi értéklánc, csak valamilyen nem rendszerszinten mérhető értékteremtés.

 

A cég benézte az értékláncot?

 

Hát már hogyne nézte volna be. Azt gondolta, hogy axióma szerinti értékláncot hoz létre, pedig nem is, ez kiderült, és ezért a történet bukásra volt ítélve.

 

Növekedés, profit, értéklánc. Az értékláncba hogyan kell integrálni egy növekedési lehetőséget? Ez a növekedési lehetőség hogyan képeződik le a teljes értékláncra, mint mérhető, elemezhető "mért mennyiség"? Ezt a "mért mennyiséget" hogyan finanszírozza a bank?

 

Hoppácska.

Eztet meg nem tanítják az iskolában... Jáj....

 

Szóval ilyen kérdéseket pörget ki a valóságból az, ha valaki elkezdi csak kicsit komolyabban végiggondolni azt, hogy az említett értéklánc fogalom milyen kicsit mélyebb jelentéstartalommal bírhat.

Just a little bit -Avagy miért zár be annyi bolt? -

pexels-photo-942304.jpeg

 

Mostanában több hír jön több európai országból, hogy egyre több bolt zár be, és hogy az emberek elszoktak a vásárlástól, és nem vásárolnak többé a boltokban, ezért be kell zárni az üzleteket, mivel nem rentábilis a fenntartásuk. Nézzünk egy kicsit az általánosságok mögé, hogy egy kicsit képbe kerüljünk, hogy mi is lehet a történet mögött valójában.

Induljunk ki az ellátási láncok magánéletéből, hogy egy kicsit belelássunk a történetbe egy kicsit mélyebben. Ahhoz, hogy lássuk a játékot rendszer szinten, vissza kell repülnünk a 60-as évek végére, amikor is ezeknek a kereskedelmi rendszereknek a csírái kezdtek kialakulni, és kezdték átvenni a szerepet a kereskedelemben.

Mi is változott a 60-as évek végén, addig mi volt?

Sok országban a 60-as évek végéig domináltak a saját tulajdonban lévő boltok, ahova bement a vevő, és megvette a szükséges dolgokat. Ezek általában kis alapterületű boltok voltak. Volt egy pult, ami mögött ott állt a boltos, és kiszolgálta a kedves vevőt. Ez volt az általános felállás.

 A piac virágzott sok helyen, ahova a helyi termelő be tudta vinni a termékét, és el tudta adni. A helyi termelőnek volt állandó kereskedelmi kapcsolata a legközelebbi város lakóval. Magyarországon a város környéki, és helyi termelők a 60-as évek végén nagyrészt bio termékkel látta el a várost. (Nem volt permetszer, mert minek? Nem kellett.)

A 60-as évek végére a városok népessége szignifikánsan elkezdett nőni, melyet le kellett követnie a kereskedelmi rendszernek is. Az embereknek láthatóan kevesebb idejük lett, gyorsan, hozzá akart jutni a termékhez, lehetőleg egy helyen, mivel nem ért rá másra.

Ekkor indult el egy gondolati vonulat a kereskedelemfilozófiában, hogy ki kiellene alakítani egy olyan rendszert, ami a kb. a következő paramétereket tudja:

1. A vevő bemegy egy helyre

2. Relatíve mindent megtalál egy helyen

3. Gyorsan tud fizetni

4. Ezt a helyszínt meg gyorsan el tudja érni a munkahelyéről, vagy a lakhelyétől.

Láss csodát, megjelenik, és nagyon rövid idő alatt általánossá válik az áruház, mint kereskedelmi egység. Na most az áruház angol fordításban: departement store. Az angol eredeti megnevezés: részleg + üzlet, bolt.

Tehát egy olyan helyszín, ahol részlegek vannak, a részlegeken vannak a részleghez tartozó áruféleségek, és magát a helyszínt, ahol az egész megvalósul, azt nevezzük áruháznak, vagy boltnak.

És itt meg kell állnunk egy pillanatra, hogy átérezzük azt, hogy ennek a kereskedelemfilozófiai meglátásnak a gyakorlatba történő átültetése miért forradalmasította a kiskereskedelmet.

A régi bolt, ahol a boltos állt a pult mögött, maximum egy részleg áruféleségeit képezte le, vagy még azt sem, mivel a nagykereskedőtől vette a termékeket, és nem volt mindenből minden fajta, és nagy mennyiség.

Tehát amikor megnyitották egy városban az első áruházakat, akkor a nagyobbak lefedték olyan 5-10 régi szakbolt szerepét, és olyan árubőséget kínáltak, amit régi boltos nem biztos, hogy tudott biztosítani. Az első közepes alapterületű áruházakat a városok legfrekventáltabb helyein nyitották meg.

Tehát az első áruházak megjelenésével a régi kisboltok veszélybe kerültek, sok be is zárt. Sok speciális bolttá alakult, és ráment olyan szerepre, amit csak Ő tudott nyújtani, így élve túl a kereskedelmi forradalom kezdetét.

Most már a kereskedelem terepe az áruház lett, mint a rendszer alapegysége. Miért mondom ezt?

Nagyon sok árú lett egy helyen, ezeket tudni kell kezelni. A termékeket speciálisan kellett csomagolni, speciális áruházi igények szerint, a vevő számára a termék formája teljesen átalakult. Ez forradalmat indított el a háttériparban is.

Mivel a termék forma megváltozott, ezért a termékek gyártásnak komplex gyártási, és logisztikai háttere megváltozott. Kialakultak a koncentrált gyártási terek, ahonnan diverz termékekkel lehetett ellátni az áruházakat termékekkel, erre a rendszerre tervezett céltermékekkel.

Ekkor alakult ki a rendszer működtetésének vállalatgazdaságtani háttere. Ezt fogjuk innentől körbe járni, hogy hogyan is néz ki ez a történet.

Beszéljünk egy kicsit most a történetnek erről az aspektusáról.

Egy cég ha nyitott egy áruházat, akkor azt akarta, hogy a lehető leggyorsabban még egyet, lehetőleg ugyanakkora alapterületűt, amit már megnyitott, mivel arra már kidolgozott egy üzleti tervet.

Mi volt ennek az üzleti tervnek az egyik lényege?

Csak az a termék kapott helyet a polcon, ami megfelelő módon hozta az áruház elvárásait, forgási sebességben, árban, profitban, stb.

Na de valahogy ki kellett számolni, hogy az áruház adott polcán, adott termék, adott eladott mennyisége akkor most mennyi profitot termelt az adott nap végén.

Mert ebből következik egy-két dolog. Ki kellett dolgozni az áruház, mint egység vállalatgazdaságtani működésének hátterét.

Ha kész, akkor ebből a háttérből ki kell hozni azt, hogy akkor most hogyan is néz ki az adott terméknek az árazása, és ez mikor hogyan néz ki?

Kb. a 2000-es évek végéig az az árazási modell volt érvényben sok helyen a kereskedelemben, hogy megveszem valamennyiért a terméket, ráteszem a beszerzési ár X % - át, és kiteszem a polcra. Ugyanezt a mondhatni faék egyszerű árazási modellt használják sok esetben még a mai napig is a vendéglátásban egyes szektorokban.

Vegyük észre, hogy ez árazási modell, nem költség, vagy profit modell.

Sokan keverik ezt a három történetet, pedig nem kellene. A fenti X %- ba bele kell férnie minden költségnek, és még maradnia kell, amit ugye a köznyelv „profitnak“ nevez. Ez ugyanolyan fél igazság mint ami azt mondják, hogy minden kiadás költség.

Szóval a cégeknek az volt az érdeke, hogy nagyon sok áruházat nyissanak, és lehetőleg mindegyik ugyanúgy nézzen ki mindenhol. Általában regionális raktárakból látták el az áruházakat termékkel, így egyszerűen lehetett szervezni az ellátást.

A hőskorban fix- és változóköltség típusú költségrendszert alkalmaztak arra, hogy a rendszer pénzügyi működését nyomon kövessék. Szépen működött a rendszer egészen a nagyjából a 2000-es évek elejéig, amikor is egyszerűen túlhaladta a kor a „ráteszek X %-ot a beszerzési árra, és ebbe minden belefér, meg jól is járok“ stílusú gondolkodásmódot.

Meglátásom szerint nagyon komoly gond van azzal, hogy a több hasonló üzlettel rendelkező, és valamilyen elvárás szerint ellátási, és működési oldalról láncba szervezett cégek nem látják át tisztán működésüket, és olyan rendszert használnak, ami effektíve kódolja a hibát. „Amit nem látok, vagy nincs róla adat, az nem is létezik“ Ekkor van az, hogy a tervezett X % , legyen bármekkora is a nagysága, nem takarja be business működést, nem hogy még a „profit“ is beleférjen.

Ehhez a modellhez tartozik egy kb. 40 éves kiforrott eljárás rend, hogy hogyan kell egy ilyen típusú modellt vezetni, és tartozik hozzá egy kőkemény működés mód, ami mondhatni kicsit másképp, de minden ilyen hálózatnál hasonló.

Na most ha csak ebben pénzügyi- működésmódban gondolkozom, akkor egyszerűen lezárom az innovációs mezőt, mivel azt sem tudom, hogy ez a mező létezik, mert csak az X %-ot kergetem. Proaktív se tudok lenni, mivel egyszerűen nincsenek adatok, ami kellene egy csiri-viri innovációhoz.

Tehát, egyszerűen azt kell észrevenni, hogy sok más kihívás közül, ami kiskereskedelmi rendszert érinti manapság, az egyik legnagyobb probléma az az X % kergetése, „mennyi %-ot tegyek rá a beszerzési árra, hogy tuti legyen a business.“ Ha csak ezt tudom, mondjuk 200 üzletnél, és az X %-ra épül az egész üzleti modell, akkor eléggé komoly problémával kell szembenézni.

Magyarul, ennek a vállalatgazdaságtani modellnek, hogy „mennyi %-ot tegyek rá a beszerzési árra, hogy tuti legyen a business.“ vége, szevasz, temető. Élt 40 évet, R.I.P.

Egy költségmodell haláltusáját látjuk, ami azt a látszatot kelti, hogy sírba száll vele együtt az egész kiskereskedelmi rendszer. Pedig ez koránt sincs így.

Kell keresni egy olyant, ami működik az adott történetre professzionálisan. Ha ez még időben kidolgozásra kerül az adott cégnél, akkor azért valamit lehet tenni hogy ne vesszen el minden. Ilyent meg ritkán látni manapság.

A működésmodellben ott van a hatékonyság, és annak mérhetősége, a kérdés az, hogy ez a történet hogyan néz ki a gyakorlatban. Hogyan is néz ki az új modell? Ez itt a kérdés. :)

süti beállítások módosítása