Nemrég alkalmam volt Londonban találkozni a fenti képen látható cég alapítójával egy konferencián. Ültünk a körben, és Ő elkezdett beszélni arról az útról, amin most is jár. Csak ültünk ott a körben, és hallgattuk azt, hogy milyen volt az útja idáig.

A srác csak ült, és mesélt, elmesélte azt, hogy hogyan jutott el idáig. Csak ültünk ott, kérdeztünk néha, és Ő mesélt. Elmesélte a történetet arról, hogy hogyan lettek beszállítók, hogyan sikerült elérni azt egy álomból, hogy pár év alatti munkával mára több mint 1,2 milliárdos bevételt érnek el forintban.

A srác csak ült a széken, és mesélt. Azt mindenki érezte, és zsigereiben tudta, érezte, hogy a srác minden tud arról, amit csinál, és nincs olyan aspektusa cége működésének, amit maga ne látna át, vagy maga ne tudna megtenni, bármikor, bármilyen helyzetben, erről kétségünk nem volt.

Nyugodt, magabiztos elegancia sugárzott a hallgatóságra, és mi csak ültünk ott, és hallgattuk, amit mondott.

Igen, járni az úton csak így érdemes.