Egy élelmiszermérnök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnök gazdasági blogja

Lecsómérnök gazdasági blogja

Föld : 2050, Köz- ellátás vagy alig ellátás? Avagy bőség zavara?

Bujna Ferenc új cikksorozata a jövőről a lecsón!

2022. május 25. - lecsós

"Én nem tudom mit hoz a holnap, és ki tudja mi lesz velem"   

Egyre több írás, cikk, riport születik a jövő élhetőségéről, beleértve az élelmiszer ellátást, annak minőségét, a csomagolást, klímát stb. Önmagában minden leírt cikknek, riportnak igaza van, de egymással összevetve az elhangzottakat, már kétely marad bennünk.

Ahogy egy kedves anekdota, melyet régi vágású barátunk mondott. A bíró előtt beszél az alperes, mire a bíró megnyugtatja, hogy igaza van. Majd a felperes adja elő a mondandóját, mire a bíró kijelenti, hogy igaza van. Erre megszólal a kisbíró, hogy nem lehet igaz, ez is az is. A bíró azt mondja, a kisbírónak, hogy Neked is igazad van.  Hát ez a kis tréfás jelenet jutott eszembe a műanyag dolgairól.

Az egyik, manapság lényeges kérdés a műanyagok problémája. Néhány, a legutolsó időkben megjelent cikkből idéznék egy-két mondatot, hogy rávilágítsak az ellentmondásosságára. Nem öncélú az idézgetés, hanem tudomásul kell venni, hogy az élelmiszerek csomagolása, akár gyűjtő, akár fogyasztói csomagolás, egyre inkább valamiféle műanyag vagy műanyaggal társított csomagoló anyagba történik. Mára elválaszthatatlan lett a műanyag, mint több féle molekula szerkezetű, fizikai, kémiai tulajdonságú anyag az élelmiszereinktől.

naja-bertolt-jensen.jpg

Természet világa, 2022 március.” A műanyag élete” című  cikkből.

„Az ipari szereplők ( műanyag termékeket előállító szereplők, kutatás ) évtizedekig abban az illúzióban nyugtattak minket, hogy a problémáikat jól kézben tartják.”

„Az utóbbi két évtizedben mégis több műanyagot állítottak elő, mint a XX. század második felében összesen.”

A a fagyállók gyártásával foglalkozó Preston cég a gyártás során keletkező etilén dikloridot , mely rákkeltő káros anyag, vinilklorid monomerré dolgozza fel. ..”akkoriban ( a 70-es években ) a rákkeltő hatás a kínálkozó profit lehetőség mellett keveseket érdekelt. „

„A Világháború a különböző műgyanták iránti keresletet is fellendítette, mintegy 32-szer többet gyártottak a világégés után, mint előtte „ A sztirol butadién, a gumi kulcsfontosságú anyaggá változott a hadviselés során, mint a járművel futófelülete, a katonák lábbelijének talpa. Azonban, írja a cikk hasonlóan a vinil-kloridhoz, a sztirol is azzal a kockázattal járt, hogy a rákos megbetegedések kockázatát hordozza. Ugyanez a helyzet állt elő a a szintetikus gumi másik fő összetevőjével, a butadiénnel is.

A hadiiparból aztán átszivárgott a különféle műanyag komponensek, keverékek sora a háztartásokba is. Amikor már a háztartási eszközök piacát nem tudták a gyárak tovább bővíteni, „ jött a képbe a gondolat, hogy már nem közvetlenül háztartási eszközöket kellene gyártani, hanem más termékek rajtuk keresztül történő szállításában részt venni : vagyis megszületett az eldobható műanyagok fogalma. „

Lassan a hadiipar igényeit felül múlta a csomagoló anyagok iránti kereslet. S ez a kereslet évről évre növekszik.

global-plastics-production.png

Our World in Data -  FAQs on Plastics - 

„ A 70-es évekre az élelmiszerboltokban a papírt fokozatosan műanyag váltotta fel: tojástartó kartondoboz és a kenyércsomagoló tasak idővel eltűnt, ezzel párhuzamosan pedig megjelent a műanyag hústálca és nejlon zacskó.” „ A XX. század utolsó évtizedében az élelmiszerek zömét pedig már képtelenség volt csomagolásmentesen megvásárolni.” Azóta sajnos csak egyre nehezebb meghatározni az összefüggést a közönséges műanyag csomagolás, a háztartási vagy ipari szennyezés, a politika, éghajlatváltozás stb. egymással összefonódó, világméretű problémái között.”

„Annak ellenére, hogy számtalan helyen buzdítanak rá: ne használj eldobható termékeket, a legtöbb embernek nem sok beleszólása van a csomagolások mennyiségébe az életében.” „Persze számos jó kezdeményezést is látunk a fejlett világban, ilyenek például a csomagolásmentes üzletek, ahol elegendő akár egy befőttesüveget magunkkal vinni, amibe a kimért árut töltjük.”

Öt év után bezárt az egyik legismertebb, a főváros budai és pesti oldalán is működő csomagolásmentes élelmiszerlánc, a Ligeti Bolt – vette észre az erről szóló Facebook-bejegyzést a Pénzcentrum.  A bezárás okairól nem közölnek részleteket.   No comment !!!!

zero-waste-shops-uk.jpg

13 Of the Best Zero-Waste Shops In The UK - hipandhealthy.com - 

„A műanyag termékek jelentős részét kőolaj finomítók és petrolkémiai üzemek szövevényes hálózatában készítik, 98-99 %-t pedig fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával állítják elő. „ „A kutatók más területen is vizsgálják a műanyag probléma összetettségét, újabban például azt is meg kell nézniük, hogy a nyílt vizekben úszó és napfény által mikroműanyagokra bomló hulladék hogyan befolyásolja a planktonok oxigén termelését, valamint szénelnyelési képességeit.”

A National Geography 2022, áprilisi számában az indiai Ganges folyón a  horribilis mennyiségű nagyon sokféle műanyag hulladék minden nap elindul a tenger felé. A folyóban, a tengerben jobban mondva tengerekben útjában számtalan állat leli halálát a műanyagok miatt, majd idővel a napfény miatt mikroműanyagokká esnek szét.

Talán említettem korábban, hogy Pekingben járva, útban a Nagy Fal egy szakasza felé, egy olyan liget mellett haladtunk el, amely kopasz fáinak ( januárt írtunk, -20 C volt éppen ) az összes ágán fürtökben lógtak a különféle méretű és színű nejlon zacskók. Millió számra. Valószínűleg a gyakorta fújó szél hordta őket egy közelebbi szeméttárolóból.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Az Élet és Tudomány ez évi 17. számában Műanyag gondok címmel szerepel egy kis írás a műanyag hulladékok tengeri, óceáni kártételéről.

„Jelenlegi ismeretek szerint 131 sarki fajt érint közvetlenül a műanyagok jelenléte. A kapcsolat legtöbbször a műanyag részecskék tápcsatornába jutását és a hálókba vagy egyéb hulladékba gabalyodását jelenti. Kisebb élőlények tutajnak használják a felületeket, amelyeken megtapadva olyan helyekre utazhatnak, ahol behatolónak számítanak. A sötétebb műanyag részecskék az éghajlat változásba is beszállhatnak. A sarki jégre lerakódva vagy belefagyva módosíthatják azok albedóját.

„A hosszú távon is megnyugtató eredmények elérése érdekében a párizsi egyezményhez hasonló, műanyagokra vonatkozó nemzetközi megállapodás kidolgozása lehet az út.”

polbear_plastic.jpg

Polar bears overeat plastic in the Arctic

A napokban olvastam egy rövid tudományos bejegyzést, miszerint a visszagyűjtött és újra feldolgozott műanyag palackokból több káros anyag oldódott bele a csomagolt italba, mint a frissen gyártott palackból. Valószínűleg az újrafeldolgozás során keletkezik a többlet káros anyag.  Hah…, tehát akkor mi a teendő ??

Képes-e a mai politikai, társadalmi beállítottsága a Föld országainak arra, hogy túl lépjen a profit érdekeltségen. Lehet, hogy mama a kapitalizmus már idejét múlt ? A jelenlegi problémákat, beleértve a hosszabb távú élelmiszer ellátottságát növekvő népességnek már képtelen megoldani ?

Lehet, hogy jelenlegi humán alapú döntéshozatalt sok-sok téren fel kell, hogy váltsa egy magasabb intelligenciájú csúcs intelligencia. Nem újdonság a gondolat, hisz a gazdasági élet számtalan területén már szerencsésebb, átgondoltabb, körültekintőbb döntést hoz a gépi agy, mint az emberi. Vagy akár több ember agya. Mindenki előtt ismert, hogy a legjobb sakk nagymestereket, go játékosokat győzi le a mesterséges intelligencia.

Tiszta élelmet fogunk fogyasztani 2050-ben?

Még van remény! Elindulhatunk ezen az úton, még nem késő! 

A Transpack című folyóirat 2022. „. számában Körkörös gondolkodás címmel jelent meg cikk a műanyag felhasználásról. Többek között épp az élelmiszerek csomagolása tekintetében.

„A műanyagok a 21, század erőforrásai, és nagyon hatékonyan , rugalmas módon dolgozhatóak fel a különböző iparágak által, ugyanakkor erőforrás-takarékos módon újra felhasználhatóak. A műanyagok előnyösek az egészség, fenntarthatóság és kényelem szempontjából. Hozzájárulnak az életszínvonal, a higiénia és a táplálkozás biztosításához és javításához.”

Hát ezek a gondolatok kicsit mások, mint a műanyagok természetre való hatásának aggodalmairól szóló írások.

A cikk kijelenti, hogy „Az ásványolaj és földgázfelhasználás csak kb. 1,8 %-a köthető a csomagolásokhoz.”  Más források akár 5 % részesedést írnak le, s bizonnyal további, eltérő számadatokat közreadó források is vannak.

A cikk természetesen sok igazságot tartalmaz. Ilyen annak taglalása, hogy a műanyag fóliába csomagolt élelmi anyagok eltarthatósági ideje mennyire megnövekszik.

Így a brokkoli eltarthatósága 6 napról 20 napra, a borsó 7 napról 19 napra, a hús 3 napról 20 napra, a sajt 190 napról 280 napra növelhető a műanyag fóliába való csomagolás által. Ezzel együtt az adatok nem teljesek, hisz semmiféle más körülmény, nincs feltűntetve. Az adatok így csak lógnak a levegőben.

A cikk még egy „igazságot” feltár. Vagyis a műanyag csomagoló anyagok súlya töredéke az egyéb csomagoló anyagokénak. Így például az üveg csomagoló anyaggal való összehasonlításból kiderül, hogy az üveg csomagoló anyag súlya összességében 10 szerese a műanyagénak. Ez igaz, a szociban is gond volt ez.

De………

Vajon mennyit ér az egészség rövid, közép és hosszú távon ? Elhisszük-e, hogy a mikroműanyagok katasztrófális hatással lehetnek az egész élővilágra, vastagon beleértve az embert. Csak találgatások vannak, hogy mi okozza a lakosság egyre növekvő számú allergiára való hajlamát, az egyre nagyobb számban jelentkező diabetes 2. és nagyon sok más betegség számát ? Az eddigi mumusok, a növényvédőszerek visszaszorulnak, az élő szervezetre való hatásukat százféle módon ellenőrzik, ha csekély gyanúja adódik toxikusságának, inkább kivonják a forgalomból. A műanyagok pedig mennyiségben, minőségben nőnek környezetünkben.

Vagyis a mit eszünk 2050-ben kérdés mellé máris felsorakozik a következő kérdés: amit még nem tudunk, hogy mit is eszünk, azt mibe csomagoljuk ?!

Való igaz, hogy nagyon jelentős mennyiségű műanyag morzsa, parányi rész kerül környezetünkből a gumiabroncsokról, játékokból, sőt a cipőtalpunkról.

ehp7171_f8.gif

Figure 8. Predicted global yearly maximum microplastic (MP) particles uptake through mollusk consumption. The data have been calculated using the FAO (2020a) consumption data for the different mollusks’ families per country and the maximum MPs/g content of mollusks derived from the statistical summary results herein.

The numerical data is shown in Table S15. MP data were classified in 10 categories using quantile classification for illustration purposes. The hatched areas illustrate countries for which data on mollusk consumption were not available.

Nagyon érdekes cikk jelent meg a Természet Világa c. lap ez évi áprilisi számában. A Hold mint hulladéklerakó címmel. Első ijedelmem után elolvasva a cikket, szerencsére egyenlőre még nem arról van szó, hogy a Holdra ürítenek a kukás autók. Hanem az űrszemét, űrkutatás szennyező hulladékairól van csupán szó. Egyenlőre.

Ha már a szemétdombokat közelítjük, a megújuló energia források egyike a letakart szeméttelepekben képződő metán, amelyet összegyűjtve gázmotorokban elégetve villamos energia nyerhető. Hisz minden kidobott papír, szemétbe rakott étel maradék képes kevéske metán forrásává válni baktériumok jóvoltából.

Kedves párom olvasva a cikket, azt kérdezte : -Mit kell itt évekig vacakolni ? Egyik napról a másikra be kell szűntetni a nejlon zacskót legalább.

Igaza van, mert mire egy ilyen döntés végig halad az. un. döntéshozók végeláthatatlan során, évek telnek el. Közben újabb millió tonna műanyag zacskó jelenik meg a környezetben.

Régi könyveim rendezgetése közben kezembe akadt egy 1975-ből való kis füzetecske,  „ Mit eszünk holnap ? „ címmel. A holnap a füzetecske szerint a 2000 évet jelenti.

Hát nézzük csak. A legfontosabb adat : 1975-ben valamivel több mint 3 milliárd emberről kellett a Földnek gondoskodnia. Ma ennek két és félszerese a szám, 2050-re pedig háromszorosa lesz. A füzet még azt írja le, hogy elsődleges forrása lesz a többlet mezőgazdasági termelésnek a feltört földek mennyiségének gyarapítása, erdők talajának termelésbe vonása. Ezt úgy nevezi a közel 50 évvel ezelőtti cikk, mint „Hódító háború”.

Sajnos, mára tudjuk, hogy bizony az erdők nagysága szerte a Földön lecsökkent, s ez maga után vont számtalan új problémát. Ezt boncolgatja az Élet és Tudomány 2022 évi 16. száma, Erdőbánat címmel, Fákat fenyegető alcímmel. Sajnos a cikk végső konklúziója az, hogy a „sürgetőbb tényezők kölcsönhatásának mielőbbi megismerése” a cél. Hát bizony igyekezni kell, mert nagyon fogynak az erdők.

biogas.jpg

BIOGAS INDUSTRIAL -User manual - Bioenergy and food security, Rapid appraisal (BEFS RA)

BIOGAS TECHNOLOGY: A TRAINING MANUAL FOR EXTENSION, NEPAL, September 1996 - FAO - 

Minap olvastam, hogy az orosz-ukrán háború a gorillák kipusztulására is kihathat, hisz a napraforgó olaj hiány miatt a pálmaolaj ismét előtérbe kerül, ami további trópusi vidékeken való erdőirtást von maga után. Valahogy az az érzésem, hogy megint nagyon sok rossz történik, amelyek ismét csak helytelen, önző, átgondolatlan emberi döntések sorozatára vezethetőek vissza.

Tehát folytatva a kis füzetecske gondolatait. 2000-re termővé válik a sivatag. Hogyan ? Hát úgy, hogy a sivatag talaja alá műanyag paplanokat helyeznek 40 centiméterre, amely 2-3 cm vastag porózus paplanok majd magukba szívják a vizet, a növények gyökérzete pedig majdan elbomlik, s humuszt alkot.

Hát ez bizony nagyon utópisztikus gondolat. Önök is, kedves olvasóim, kitalálják, hogy mit szeretnék kérdezni. Valahogy az jut eszembe, hogy meg lehet a madarat fogni, ha előbb besózzuk a farok tollát.

Mesterséges eső, jégelhárító rakéták a következő jóslat. Mindkét jóslat megvalósult. Csak hát adott mennyiségű párából hogy lesz eső két helyen ? Egyszer, ahol szokott esni, egyszer ott, ahol nem szokott, de majd átad az előző hely esőt.. Igen, ebből máris vannak problémák.

A 2000 év a növekvő hozamok időszaka lesz ???? A füzetecske tyúkokat mutat, akik már töredéke takarmányból állítanak elő egyre több tojást.

De több lesz a búza, kukorica termésátlaga. Ez rendben megtörtént.

 Azonban túlzásokba esett a jóslást kibocsátó író, ugyanis búzából 200 mázsás termésátlagot jósolt. Ezt még nem értük el, talán nem is fogjuk. Ehhez még sok víz lefolyik a Dunán, ha el nem apad.

Cél volt 1975-ben még a növények jobb vízhasznosításának kikísérletezése. Szárazság tűrő fajták bevezetése. ( Lám, 1975-ben is már égető gond volt a szárazság, holott klíma változásról még csak sejtések voltak )

Olyan kukorica fajokat jósolt az írás, amelyek 30-40 nap alatt beérnek. Sőt a klorofill növényen kívüli szabadtenyésztéséről is szól a füzetecske. ????

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Az automaikus gépek bejöttek. Már 2000 ben is voltak. Már megjelent a kibernetika szó is, mint a berendezések irányítója. Távirányítható traktorok, az üzemanyag pedig kőolaj származék helyett hidrogén. Ugyan 2000 ben még nem, de 2050-re biztos nem kőolaj lesz a hajtóanyag. És lesznek drónok. Drón mindenütt.

drones_wageni.png

E-AGRICULTURE IN ACTION: DRONES FOR AGRICULTURE -FAO - 2018 -

Automatizált istállók. Igen, ebben a feladatban nagy a haladás. Akkora, hogy mára visszafordul a világ, divatba jön újra az 1975-ben általános legelő, rét hasznosítás, a szabd tartás, a szabad baromfi tartás.

A füzetecske a legfontosabb tápláléknak a fehérjét tartja, s ehhez igazítja a jövő ( mármint 2000 ) élelmiszer termelését. Az állati fehérje mennyiségét a napi diétában az 1975-ös értékről közel megduplázná. Igen, 1975-ben az állattenyésztés még nagyon elismert, favorizált ágazat volt, jóval kevésbé volt divat a vegetáriánus étrend, s az életszínvonal emelkedését a húsfogyasztás emelkedésével tették mindenütt egyenlővé.

Amiben nagyon jól előre látott a szerző, az algatenyésztés felfutása.  Több fehérje, kevesebb víz felhasználás, a napfény energiájának jobb kihasználása. Ezt a jövőképet folytathatjuk 2050-re is, ahol biztos több lesz az algás étkek szerepe táplálkozásunkban, mint ma. Vagy a takarmányozásban.

Az élesztőgombák esélyei. Igen, ez megint egy jó jóslat volt. Az élesztő mezőgazdasági hulladékokból állítható elő, nagyon jól szaporodik, magas fehérje tartalmú, továbbá magas a vitamin tartalma is. Sok ágazatban az inaktivált vagy akár liofilizált élesztőpor kiváló adalék anyag.

Kőolajból fehérje. Ez talán jól hangzott akkor, de már akkoriban is beszélték, hogy a népszerű Bambi üdítőital kátrányból készül. Aztán kiderült, hogy étel festékek is készültek kőolaj származékból, ki is vonták őket a forgalomból. Az írás szerint paraffinon élő baktériumok, élesztők fogják a fehérjét nagyban termelni olyan helyen, ahol gabona nincs, de van kőolaj.

Ebből, tudjuk mára, nem lett semmi. Az arab országok gabona importőrök és olaj exportőrök maradtak a mai napig. Sőt most vannak bajban, megint csak egy politika által kreált háború miatt, vagyis nem tudnak importálni.

Nagy súlyt fektetett 1975-ben a füzet írója a takarmány termelés lehetőségeire. vagyis egyáltalán nem gondolta, hogy visszaszorul a hústermelés. Sőt….

És a nagy durranás az úszó halgyárak. éléstárak a tengeren. Érdekes, akkoriban még nem merült fel, hogy bizony a tengerek hal tartalékai is végesek. Hiába eszményi táplálék a hal, elfogy lassan. Több nap, mint kolbász, több eszkimó, mint hal.

Itt álljon viszont egy tengeri lehetőség, amely a HVG 2022 évi  17. számában jelent meg, A földről a vízbe címmel. A cikk a hínár reneszánszát taglalja, miszerint már működik a dolog ázsiai országokban, s ráadásul sok-sok lehetőséggel. „ Szakértők úgy vélik, hogy a tengeri hínárok, algák, moszatok, saláták és társaik jelenthetik az egyik kulcsfontosságú megoldást az un. „proteinváltásra”, azaz a fenntarthatatlan húsfogyasztás mértékének csökkentésére.” Szép gondolatok, de hát ha elszennyeződik a tenger is ??!!

És ismét felvetődik a gondolat, miszerint a hús termelése sok víz elhasználásával jár együtt, a takarmány felhasználás energia bevitele többszöröse a hússal nyert energia nyereségnek. Ez is igaz, de az is igaz, hogy ma még elképzelni is nehéz, hogy hús nélkül tényleg jól érezné-e magát az ember ? Pont most fosszuk meg az emberiséget a hús fogyasztás örömeitől, amikor végre többeknek jut ?

Ez is igaz. A problémát már feszegettük. A rét, legelő karbantartásához legeltetés szükséges. És ezzel  bizony társul a húsipari tevékenység. Trágya, bőr, egyéb iparban hasznos anyagok.

Hol az igazság ? Én bizony még jóslatokba sem mernék bocsátkozni, hogy 2050-re meg akarja-e fosztani magát az ember az állati táplálékok sorától ?

A jóslatokba bocsátkozó füzetecske már 2000 évre megálmodta a csonttalan húst azaz a gyárakban, üzemekben mesterséges tenyésztéssel előállított húst. Mára kezd valósággá válni az álom.

Ugyan akkoriban még a szója volt a kigondolt fő alapanyaga a mesterséges húsnak. Gyermekkori emlékeimben szerepel a szója fasírt, a szója kocka, a szigetvári konzervgyár által forgalmazott szójababos üveges konzerv. Atán a szójáról elterjedt, hogy nemi hormonokban gazdag, kártékony. Hogy igaz-e ??? Nyilván a valódi húst forgalmazók találhatták ki.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Leírások szerint kolbászt, pácolt sertéshúst utánzó készítmények kaptak lehetőséget. Nem igazán tudtak betörni a piacra.

Ma a szója mellett az új / régi termék a borsó. Az a borsó, amely a magyar konyhának oly kedves főzelék növénye volt. „Csicseri borsó, bab lencse….” Az a borsó, melynek lisztje oly csodálatos, magas fehérje tartalmú konyhai adalék. Az indiai konyhának mindenképpen.

Azonban 2-3 hét távlatában  hallottam a Hajnaltáj c. reggeli műsorban, hogy valahol, a rendkívül jó adottságú Hajdúságban a termelők áttérnek a hagyományos zöldborsó termesztésről a búza termesztésére. mert jobban fizet.

afila-tipusu-borso.jpg

Afila borsó - Bajban a borsó: felzabálja a szemes kukorica a kiskultúrákat ... Agrárágazat - 2021. március - Nem ma kezdődött ez a trend sajnos .... 

Ugyanez a mondat hangzott el nem rég egy fiatal szájából, akit a riporter interjúvolt, hogy miért megy mezőgazdasági iskolába ? Mert látja a szüleitől, hogy a szántóföldi termelés milyen jól pénzel.

S mi lesz a többiekkel, például a zöldségekkel ?

Még befejezésül a füzetecskéhez, azt jósolja 2000 évre, hogy az ABC ( Alapvető Bevásárlási Cikkek ) áruházak egyre több konyhakész élelmiszert fognak árusítani.

Ez bejött, csupán az ABC-k Multikká váltak.

Az írás még jósolja, hogy 2000 -ben a reggelt általában gyümölcslevekkel kezdik az emberek, s bőséges reggeli után mennek munkába. Hát nem a mai kávézó, siető emberekről szól a jóslat.

Azt hiszem, fogytán a türelmük, s ezért mára befejezem írásomat. Tarsolyomban még nagyon sok gondolat van, hogy mit eszünk a jövőben, bár lehet, hogy 2050-ben egy tartósító mérnök, lecsós olvasva írásomat, csak csóválni fogja fejét.

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lecsos.blog.hu/api/trackback/id/tr1017840187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása