Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja


Pár érdekes kép a Fortepanról

2024. március 23. - lecsós

Élelmiszeripari Kiállítás 2050, Budapest, Egészségesebben étkezik mindenki, mint most!

2050-ben egészségesre esszük, és isszuk magunkat, nevetve fizetjük meg az árát!

singapore.jpeg

És valóban, a szomszéd helyiségben hosszú asztalok mentén svédasztal, végtelen sorban különféle színű, formájú, illatú ételek sorakoztak. De vajon az ízük nem egyforma? Ahogy sugallták a sci-fi novellák a jövő ételeiről. Az asztalokon melegentartó edényekben különféle levesek sorakoztak, kancsókban friss italok kellették magukat.

- Te, Ferenc, szólít meg Zsigmond barátom, nálunk ez a típusú kiszolgálás a divat.

gathered-around-a-dining-table.jpg

The surprising benefits of coming together over food will astound you -delicius -

- Az emberek egyre inkább támaszkodnak a mindennapi főétkezéseik alkalmával a közös étkezésre, vagy házhoz szállíttatják az vacsorájukat. Ez a házhozszállítás már a te korodban is bevett szokás, s mára kifejezetten elfogadott, mindennapi megoldása a népélelmezésnek. Közösen étkeznek a gyerekek már az óvodában, végig az iskolai oktatási rendszerben, az egyetemig bezárólag. Így garantáltan jó minőségű táplálékhoz jutnak a fiatalok, megismerkednek a különféle zöldségek, gyümölcsök, húsfélék választékával, találkoznak a konyhatechnológiai fogásokkal.

- Csak annyi ételt vesznek el, amennyit elfogyasztanak, már zsenge korukban elsajátítják a „takarékos” étkezést. Szinte ismeretlen az ételmaradék!

- A nagy tételben való közös étkeztetés az elkészítést energiatakarékosabban oldja meg, mint az otthoni adagonként való főzés.

- Például, a telefonodról pontosan tudod, hogyha Francia hagymalevesre van gusztusod, akkor azt hozzád legközelebb hol kaphatod meg. Vagy éppen hol készítenek egy bizonyos napon Ponty halászlevet, vagy éppen Rántott sajtot vajas zöldbab körettel. És ez is egy program a családnak, hogy közösen mit fogyasztanának szívesen.

- És ha beül a család egy mozi előadásra, (ismét divatba jön a mozi, régi és új filmek garmadájával) vagy egy Koncz Zsuzsa koncertre (hologramos előadás, tiszta hangú, csodás élmény), akkor a pattogatott kukoricát remekül helyettesíti egy zacskó liofilizált cékla vagy mondjuk gyümölcsszelet.

Tehát Zsigmonddal besorolunk az asztalok mentén a sorba a magunk papír tányérjával. Minden eszköz természetben lebomló anyagból készül, még a poharak is valamilyen kukorica alapú anyagból vannak.

Az első asztalnál máris megfogja az „orromat, és a szememet” egy vegán burger. A fasírtja nagyon hasonló a valódi húsos fasírthoz. Szívesen teszek tányéromra egy burgert. Van benne bőven hagymakarika, saláta, uborka.

vegan_burger.jpg

Easy Veggie Burger Recipe (Vegan & Healthy) - Blondelish -

– Ezeket az alapanyagokat a jelen folyó vásáron felállított és üzemeltetett farm épületekből szállítják!  A zsemle kicsit ki van vájva, bőven van benne hely a finom mártással leöntött vegán pogácsának!  Íze annyira megfogott, hogy nyomban rátekintek az asztal lapján felvillanó összetételre.

Főtt bab, főtt rövid szemű rizs, többféle reszelt zöldség: hagyma, sárgarépa, gomba, darált olajos magvak keveréke, mint mandula, dió, tökmag, zsemlemorzsa, kókusztej, mint nedvesítő anyag, (esetleg tojás), fűszerek, mint liofilizált fokhagymapor, szerecsendió, feketebors, fűszerpaprika, őrölt kömény, tengeri só, és a sütés előtti panírt borsóliszt adja.

Nos, a kisütött vegán fasírt olyan elementárisan finom, hogy memorizáltam azonnal az összetevőket, - arányaiban is -, és az egyszerű készítés menetét is. De ezt a pogácsát sok más hús nélküli fasírttal egyetemben tőlünk nem messze készítik, mintegy workshop keretében oktatják a háziasszonyokat.

Egy következő tálban lencse alapú pogácsa van a kivájt zsemlében, de abban van kevés finomra darált marhahús is. Az is nagyon finom.

jessica_in_the_kitchen_ban.jpg

Vegan Burger Buns (Soft and Fluffy) - Jessica in the Kitchen -

A zsemle kivájatában a zöldségek társaságában üldögélő pogácsákat csipke vagy gomba kecsappal lehet megöntözni.

Most értem csak meg, hogy a jövő táplálkozása nem teljesen lesz húsmentes, hanem egy nagyszerű ötvözete lesz a különféle élelmi anyagoknak.

Mert mi is sokféle képen fűszerezzük a tájjellegű ételeinket, ahogy a töltött káposzta is ahány falu, annyi íz.

Elfogyasztva két töltött zsemlét, megkívánok egy korty italt. Mindenféle növényi tejek, fűszeres ízű erjesztett zöldség italok, paradicsomlé között megfog a „Húsleves„ felirata a kancsónak! S jócskán hiányzik is már belőle, tehát ismert és népszerű ital lehet.

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

 

- Ferenc, látom, hogy kicsit idegenkedsz az angolosan „Bone Broth”-tól.

- Ne tedd, sőt vidd haza ennek az ideáját! Semmi nem véd meg jobban az ízületi panaszoktól, mint a kollagénekben igen gazdag, jó ízű csontleves! Kóstold csak meg!

- Itt, a bemutató vásáron egy hatalmas pavilonban tanítják az embereket a készítésre. Igaz, hogy nem vegán étel, de senki nem szeret nyögdécselni idős korában, s hosszú órákat üldögélni különféle rendelőkben. Már a 2023-as években is népszerű ital volt például amerikai nagyvárosokban, ahol utcai büfékben árusították. Való igaz, hogy elkészítése kicsit macerás, hosszadalmas, de tipikusan az az élelmiszer, amit nagyban kell készíteni.

- De hogyan is készül?

- A marha, sertés, baromfi csontot kisebb darabokra aprítják, majd kevés zsiradékon megpirítják. Ezt a csontot aztán egyszer felfőzik, eltávolítják a felszínre úszó habot. Majd adnak hozzá ízesítésül zöldségeket, sót, s kukta fazékban főzik hosszú órákon keresztül.

- A kész levest leszűrik, és máris fogyasztható. Ez gyógyszer!!!!!

bone_broth.jpg

What are the benefits of bone broth? - Medical News Today -

- Sőt, tovább megyek! Jó minőségű kefir és csonté egyidejű fogyasztása 3-4 napon keresztül, és semmi más, teljesen rendbe hozza a fennálló gyomor és bél panaszokat! 3-4 nap gyógyulása a beleknek, és a bélfal mikro sebeinek záródása megtörténik. Tehát megszűnik az az irritáló béltartalom jelenléte, amely miatt a bélfal gyógyulása nem tud megindulni!

- Van egy pavilonunk a vásár területén, ahol kifejezetten a böjtöt tanítják az érdeklődőknek. „Hagyd pihenni a szervezetedet!” címmel.

Öntök is magamnak belőle, de Zsigmond megállít. A fél pohár csontléhez hozzátölt nekem egy félpohárnyi sűrű barnás levet. „Bablé„ olvasom a kancsó oldalán.

- Ez a bablé a bab puhára főzése során keletkező főzőlé. Növényi tejként használják, pici sóval kifejezetten jó ízű, könnyen emészthető, fehérjékben gazdag ital. A csontlével pedig mennyei! Szerintem 2023-ban otthon is el fogjátok készíteni.

- Valóban nagyon kellemes ízű, szinte üdítő ital ez a különleges mixtúra.

Részemről én már jól is laktam, még csipegetni sincs már kedvem. Zsigmond unszolására azonban a következő tálcán magát kellető burgonya kolbászt még megkóstolom. Ahogy érzem, tartalmaz pirított burgonyát, pirított hagymát, jócskán fűszereket, érzek benne egy adag  lencse ízt is. Valószínűleg a „bélbe” töltött massza ettől köt meg, vagy a hozzáadott tojás is segít benne.. Úgy tűnik, a kolbászkákat főzték, majd átsütötték. Ez is tényleg kiváló!

Már kisebb érdeklődéssel végig ballagok a terített asztalok mentén. Feltűnnek a kiváló, réten legeltetett marhából készült steakek.

english_pub_steak.jpg

English Pub Steak - With Oven Fries, Malt Vinegar Mayo, and Smashed Peas - Home Chef - 

- Ferenc, lehet, hogy a húszas években az a felfogás volt, hogy zömében növényi táplálékon élünk majd. Igen, ez részben igaz. A magyarok 30 évvel ezelőtti évi 60-70 kg / fő húsfogyasztását kevesebb, mit felére csökkentettük. De hát tudjuk, hogy még a fizikai munkát végző paraszti rétegek is hetente egy, legfeljebb két alkalommal jutottak húshoz. De az a hús, amit előállítunk minőségi és tényleg „egészséges” hús volt, ahogy már most is az lett!

- Manapság sok helyen felhagytak a gabona termesztésével, már a talajok is kimerültek, sőt elfogytak az eke alól a sokévi szántásokat követően. Ezen helyeken nagyon jól gondozott, öntözött legelők vannak, ahol a legjobb minőségű marhahúsok nevelődnek. Társadalmunk csökkentheti a hús fogyasztását, de nem nélkülözheti! Az állatok nagyon sokféle alapanyagot adnak, mint a bőr, szőr, kollagénekben gazdag csont, mócsingok.

- A húspótló készítmények, törekvések azok előállítására száma végtelen! A sokféle bab, lencse, borsó sokféle ízű, aromájú alapanyagot szolgáltatnak. A rizs, buris, szezámmag, cirok és további gabonafélék, de azért a búzáról sem mondunk le, biztosítják a szénhidrát szükségletet. A gomba termesztése soha nem látott mennyiségben és minőségben folyik. Szinte minden húspótló étel tartalmaz gombát.

mushroom.jpg

UK mushroom growing uses 100,000 m³ of peat a year – can we do better? - New Scientist -

- Termesztése kis és nagy léptékekben megoldott, tucatnyi fajta szaporítóanyagát árusítják.

- A mára teljesen általánossá váló fagyasztva szárításnak – liofilizálásnak- köszönhetően porított zöldségek, gyümölcsök hozzáadása gabonalisztekhez, babkeverékekhez, tejalapú termékekhez, húsfélékhez megszokott biológiai érték növelő technológiai fogás.

- De ballagjunk tovább!

- A 2023-ban világrengető ötletnek kikiáltott műhús nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sem a 3D eljárással készített „dolog”, sem a sejttenyészetben előállított „hús”. Van, és vásárolható, ára már nem horribilis, mégsem tudott hazánkban elterjedni. Valószínűleg az állateledelekben lesz némi szerepe a rovarfehérje mellett. A rovarfehérjékről kiderült, hogy sokaknál allergiás reakciót okoz. Végül is ez egy kicsit idegen fehérjetípus szervezetünknek. De a rovarokról nem mondunk le, mert a kitin anyaguk segítségével nagyszerű ragasztókat, műgyantákat pótló anyagokat hoznak létre. Komoly nagyságú üzemekben szerte az országban vannak élelmiszer és növényi hulladékokra alapozott rovarport előállító üzemek.

lab_meat_2_jpg.png

Lab-grown meat: How it's made, sustainability and nutrition - Livescience.com -

- A műhús pedig jobbára csak húspogácsaként használható, és bár ízesítésük jó, de mégsem tudott igazán gyökeret verni. Tudomásom szerint pástétomokban felhasználják, bár a vicces mondás szerint kimerítik a „ se hús, se hal” fogalmát.

- Szóval, Ferenc, ott a piros abrosszal letakart asztalnál többen is hasonlítgatják a műhúsból és valódi, első osztályú marhahúsból készült húspogácsa ízét.

Zsigmonddal odaballagunk a jelzett asztalhoz, ahol egy nagyon szimpatikus idősebb bácsi készíti elő a húspogácsa szeleteket, amiket egy szeletke, a szocialista időkből ismert félbarna kenyérre tesz. A bácsi vonásai nagyon ismerősek. Meg is kérdem tőle:

 – Mondja uram, nem a Tas Vezér utca 5-ben lakik vagy lakott?

A bácsi meglepetten tekint fel, s akkor már látom, hogy ez bizony Jenci kicsit megöregedve, akit én fiatalként ismerek 2023-ból!

- Maga az Feri bácsi? Ismer fel a Jenci. Ez az első találkozásom a múlttal! Izgalmas, mert kiderül, hogy nem álom a 2050-es év. Megállapodunk, hogy a napokban összejövünk egy italra és egy beszélgetésre.

 

ecological-ciity.jpg

Future Cities - Are They Going Green or Derelict? A Word on Architecture and Environment - Widewalls - widewalls.ch -

- Jencikém, most csak végezd a dolgodat. Zsigmond barátommal alávetjük magunkat az ízlelő próbának. Pillanatok alatt előttünk a 3 kis katona rajta a küllemre eléggé hasonlatos húspogácsa szeletekkel. A falatkák megszámozva, s kicsit félrevonulva egy asztalnál kényelmesen végezhetjük a kóstolót. Nyomtatott papír, grafit ceruza és a szempontok. Íz, illat, kinézet, szín, textúra, állag, összebenyomás.

Zsigmonddal sokat ízlelgetünk, s próbálunk igazságot tenni a sorrendben. Végül megoldjuk a feladatot, kihozzuk mindketten az 1 számmal megjelölt falatkát győztesnek.

Jenci megsúgja utólag, hogy bizony az 1. minta az igazi, s az emberek zömében azt hozzák ki elsőnek.

- Mert végül is tegyük kezünket a szívünkre, egy marhahús izomzatából kivett és táptalajon nevelt anyag hús vagy vegán minőségű?

Zsigmond szerint a sejtosztódással nyert műhús nagyon megfelel állati takarmányozás céljaira. Ezen a téren szinte nélkülözhetetlen. Másrészt pástétomok része is, ahol nem a legfontosabb szempont az alap hús minősége.

Szólnak, hogy foglaljuk el helyünket, mert folytatódik a beszélgetés. Még, hogy csillapítsam feltámadó szomjamat, egy pohárka rózsaszínes tónusú italt kapok fel. Ahogy emelem számhoz, megérzem az illatot, s azonnal gyermekkorom emlékei árasztanak el.

- Hiszen ez csipkebogyó tea!! Kiáltok boldogan! Gyermekkoromban, az óvodában, iskolás napközis étkezéseknél sokszor adták. A napközis konyhák jellegzetes illata volt a fövő csipkebogyó tea illata.

- A csipkebogyót szorgalmas kezek szedték és adták le az erre kijelölt Herbária átvevőkben. Én emlékszem az egyik reklámra is, ahol a három muskétás ígérte a címkén, hogy megvédi a szívünket.

csipke_szorp.jpg

 

- „A csipkebogyót egyes vidékeken hazai citromnak is nevezik, mivel több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. A népi gyógyászatban különösen ajánlották fizikai megterhelés, betegség időszakában, jó hatással van a nyálkahártya és a bőr egészségének megőrzésében is.”

 Csajkovszkij: Csipkerózsika

Vendéglátóim már nem látszanak türelmetlennek, hogy nem ülök le folytatni a beszélgetést. Egy kedves hölgy, Annamária meg is jegyzi.

- Ferenc, az ámulata és csodálkozása, hogy a legrégebbi idők kedves italával találkozik, nagyon is része a mai táplálkozásunknak. Az elmúlt 100 évből merítünk fogyasztandó termékeket, recepteket. Elmondhatjuk mindahányan, hogy táplálkozásunk nem azért korszerűbb, mert 2050-et írunk, hanem mert merítünk a régi bölcsességekből. 2023-ban Önök korszerütlenebbül táplálkoztak, mint ma mi. Igen, a kóstolt csipkeital liofilizálással sűrített csipkelével van édesítve. Csipkelé, csipke cukorral ízesítve. És hasonló módon készítünk számtalan gyümölcsitalt, zöldséglevet. Ha kicsit tovább lép, lát egy halvány lila színű italt.  Redlove nevezetű piros bélű alma liofilizált héja kiáztatva langyos vízben, és ízesítve a piros húsú alma besűrített levével.

apple-red-flesh.jpg

An Apple Red as a Rose, Through and Through - delish.com -

Megjegyzem, hogy ezt az almát már én is ismerem 2023-ból, magam is liofilizáltam a hámozott szeleteket, s a héját is szárítottam almatea készítése céljából. De hogy az almaléből sűrítményt készítsek???!! Zseniális ötlet!

- Az alma maga bőternő, nagyon ízletes, ellenálló és ami a lényeg, kis termetű, ami meg is felel az új klímakihívásoknak.

Most már elfoglalom helyem, s éppen az előzőleg hozzám szóló Annamária beszél a közétkeztetésről.

Említi, hogy már 2024-ban Angliában felismerték, hogy a gyermekek ingyenes, általános közös étkeztetése jó hatással van iskolai teljesítményükre. Mára ez (2050-ben) mindenütt így történik, kiegészítve a svédasztalos tálalással. A maradékokat pedig a legközelebbi rovarpor gyárban hasznosítják. Megemlítik, hogy a sok-sok évvel ezelőtti (húszas évek) nagy csinnadrattával bevezetett programok, miszerint naponta 3-5 féle zöldséget tartalmazzon az étkezés hamvába holtak. Említést tesz Annamária még arról, hogy vita volt, hogy az iskolás korú gyermekek kapjanak-e tízórait és uzsonnát, amennyiben a teljes napot az iskolában töltik. Aztán felülkerekedett az a vélemény, hogy nem szabad folyamatosan terhelni az emésztőrendszert, időt kell hagyni, hogy a gyomor rendszeres időközönként kiürüljön.

Kiderült, hogy a böjt része a „táplálkozásnak”, azaz ajánlott szabály, hogy a legutolsó és legelső táplálkozás között teljen el 10 –12 óra. Sokféle böjt létezik, ahogy erről korábban szó is volt, s állítólag számtalan betegség megelőzésére, sőt akár az élet meghosszabbítására is alkalmas a rendszeres böjt.

Emlékszem is arra, hogy kis iskolásként éveken keresztül elellógtam az ebédet, mert más dolgom volt, a befizetést elblicceltem, valami apróságra kellett a pénz, s nem ment az egészségem kárára.

school_food_sweden.jpg

School Food Sweden (SkolmatSverige) -Karolinska Intituet- Departement of Global Public Heralth -ki.se -

- A közétkeztetés minden állampolgár részére elérhető. Az idősek igényeik szerint különleges diétában részesülnek, de ha hirtelen gusztusuk támad egy jó paprikás csirkére, senki nem rója fel nekik. Kiemelt feladata az Államnak – azaz az intelligenciák -, hogy mindig legyen elegendő zöldség, gyümölcs és húsféle. Nagyon sok helyen készítenek ételt, különféle ízesítéssel, felhasználva más népek konyháinak receptjeit. A lényeg, hogy az ételek a legmagasabb minőségben készüljenek, elégítsék ki a fogyasztók biológiai szükségleteit.

- Ahogy a termelés, üzleti élet minden területén a vállalkozások fele részben az Állam, azaz  az Intelligenciák tulajdonában vannak, s csak a másik fele a vállalkozóé. De ez a felállás lehetővé teszi, hogy az Intelligens rész szervezze a piacot, részben a beszerzést, meghatározza a minőség betartásának feltételeit, felügyeli a pénzügyi hátteret.

- A humán vállalkozó pedig gondoskodik a működtetésről, legjobb tudása szerint betartja a higiéniai, minőségi feltételeket, udvarias, rátermett, kellemes környezetet teremt. A beszerzésben részben szabad kezet kap, így állandó partnerséget tud kialakítani a városi Zöldségtermelő Házakkal, a város környéki gyümölcsösökkel, szabadföldi zöldség termelőkkel.

restaurant.jpg

Future Fare: Sustainable, Mindful, and Innovative Food Trends of 2024 - hospitalitynet-

- Az árak országszerte egységesek. A működtetés költségein felüli bevételen történik a fejlesztés, felújítás, karban tartás. Az állami nettó haszon rész pedig megy abba a kasszába, ahonnan a társadalmi költségek és a környezet rehabilitációjának költségei kerülnek felhasználásra. Mert még nagyon hosszú ideig kell az elmúlt két száz év környezetet károsító hatásaitól megtisztítani világunkat.

Egy következő beszámolóban felhívták figyelmemet a haltermelés fontosságára. Kiderült, hogy a Föld tengerei, óceánjai olyan mértékben szennyezettek, hogy nem csak szilárd hulladékot kell folyamatosan összeszedni, de a planktonok mennyisége is nagyon lecsökkent. Ez pedig kihatással van a vízi világ minden lakójára. Valahol az emberré válás során részben vízi életmódra tért az ember. Ennek jelei a magas omega-3 zsírsav igényünk, a szervezetünk magas jód igénye. A csupasz testfelületünk is ekkor alakult ki, a rajtunk növekedő szőr is hátrafelé simul. Érdekesség még, hogy a vízben az emberi test oxigén igénye is lecsökken. Hogy igaz-e ez a feltételezés, vagy nem, a rendszeres halfogyasztást kiemelt feladatként kezeli az Állami rendszer. Ha nincs elég tengeri hal, marad a tenyésztett. S ezt nagyon jól csináljuk. A hal takarmányozása gazdaságos, egységnyi hús előállításához a legkevesebb takarmány szükséges.

Mára a folyók és minden egyéb vizes élőhely tisztasága megfelel a haltenyésztés céljaira. 2040-től a napjainkig folyamatosan tisztulnak a vizek, valahai szemetes talajokat a legmodernebb gépekkel folyamatosan tisztítjuk.

- Ferenc, el sem tudod képzelni, hogy a falusi, városi lakóhelyek, kertek mekkora tömegű hulladékot rejtettek! Mindenféle rozsdás fém, rothadó fa és bomló műanyagok, üvegek iszonyatos tömegét halmozta fel az ember. Csak a vasúti pályák, közutak mentén a tisztítás öt évet vett igénybe! Az összegyűjtött fém hulladék évekig elegendő nyersanyagot biztosított a fémfeldolgozás részére.  A kapitalista ipar rossz szokása volt a „növekedési pálya” fenntartása. Nos, ennek eredményeképpen óriásira növekedett az alig néhány évig működő háztartási gépek száma, amelyek zömében valamiféle hátsó udvarokban kaptak egyre nagyobb helyet. Ezek nem csak környezeti veszélyt jelentettek, de akár kis zöldséges kert vagy pihenő parkocska helyét foglalták el.

microplastics_in_food_commodities.jpg

Microplastics in Food Commodities  - A Food Safety Review on Human Exposure Through Dietary Sources - FAO- 2022 -

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

 

- A műanyagok oly sokféle formája lett kifejlesztve az elmúlt 100 évben, hogy képtelenség volt megoldani a biológiai lebontást, megtalálni, sőt megalkotni a lebontó mikroorganizmusokat.

- Maradt a zömében égetés. Eleinte próbálkoztunk az összegyűjtött műanyagok újra felhasználásával, de kiderült közben, hogy az úgy nevezett mikroműanyagok teljesen beépültek az élővilágba. Így tehát kiemelt feladat az elkövetkező sok száz évben a világ műanyag mentesítése!

- Manapság nem az a legfontosabb információ egy élelmiszer csomagolásán, hogy gluténmentes, vagy dió maradványok előfordulása lehetséges, hanem az, hogy „Mikroműanyagokat nem tartalmaz” Mert kiderült, hogy a legkisebb, nano méretűvé váló más és más kémiai felépítésű műanyagok okozói számtalan betegségnek, allergiás tűneteknek. Megjelennek a szervezet minden sejtjében. Ma a mikroműanyagok kimutatása az élelmiszereinkben a minőség ellenőrzés kiemelt feladata. Sajnos, még azt sem tudjuk, hogy műanyag fajtánként mekkora mennyiség az, ami még nem toxikus.

fish_plastics.jpg

When It Comes To Microplastics, Some Seafood May Be Riskier - Forbes -

A mai napra szánt utolsó beszélgetés témája kevéssé tartozott az élelmiszeripar tárgykörébe, de fontosnak tartottam. Az állatok, beleértve a háziállatok védelméről szólt. A kis háziállatok jelenléte, gondozása fontos nevelési feladatot tölt be a gyermekek életében. Az idős emberek különösen vonzódnak egy macska, kutya társaságához. Kiemelt közösségi feladat olyan kutyák sétáltatása, amelyek terápiás munkát végeznek. Szerencsére folyamatosan csökken a menhelyeken élő állatok száma, már végre megtanulja a magyar ember, hogy részei életünknek, s a tőlük kapott szeretetre múlhatatlan szükség van. Kiderült, hogy az állatokat bántalmazókat rendkívüli szigorral bírálja el az emberi-Intelligencia törvénykezés. Nagyon szigorú munka terápia vár rájuk valamely nagy állatokat tartó telepen. 

Az utolsó beszélgetés kapcsán felemlítem, hogy a 2023 év Híradóiban, Hajnaltáj című reggeli műsoraiban nagyon sok állat bántalmazási esetet (és ez csak a jéghegy csúcsa) tárnak fel, de közös bennük, hogy az ítélkezés a bántalmazóval szemben rendkívül megengedő. Ha egy macskapusztítót nem is feltétlenül kivégzéssel kell büntetni, mint az történt az ősi Egyiptomban, de ideje volt már, hogy az állatok megítélése sokkal pozitívabb legyen.

Zsigmonddal megköszönjük a tájékoztatást, s még a napot még egy pavilon megtekintésével fejezzük be. Elballagunk Jencihez a Tas Vezér u. 5-ből, hogy besegítsünk neki a kora esti munkájába, s együtt megigyunk egy jó italt, elbeszélgessünk a múlt eseményeiről.

Hangos rikoltozásra leszünk figyelmesek. Egy pavilonban éppen kihirdetik a nap társasjátékokban győztes gyermek nevét. A pavilonban egész napos megmérettetés folyt sakk, go, bao, malomjátékok gyakorlásában. A kis győztes a nap végére a legtöbb pontot gyűjtötte össze. Jutalma egy nagy zacskó csokoládé. Zsigmond elmondása szerint 2050-re a kakaó ritkasággá vált, mert a termeléséhez az elmúlt évtized klímája egyre kevésbé alkalmas. Így hát a valódi svájci csokoládé hatalmas jutalom!

S lám, a 14 év körüli fiúcska nem elrakja jutalmát, hanem megosztja társaival. Együtt éneklik önfeledten a Micimackóról szóló dalt.

 

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

Krízis van? Ebben a helyzetben esszenciális lesz az élelmiszermérnöki tudás!

Multikrízisben csak az élelmiszermérnöki tudás fog segíteni!

 

Mick Mars – Undone –

 

braindrn.jpg

Hungary’s brain drain: young and highly-educated leaving in droves (2015......---- > )

Elmennek az élelmiszermérnökök.... 

Kedves Naplóm,

Az elmúlt két hétben három nagyon tapasztalt élelmiszermérnök gondolta úgy, hogy felszámolja az életét itthon, és elfogadja a felkínált munkát. Az élete hátralévő részét a választott országban fogja tölteni  családjával. Viszik a gyerekeket, és a barátnőt, barátot. A szülők meg néha meglátogatják őket. Mindent megkapnak a cégtől, amit egy ilyen pozícióban kapni szokás.

Erről írtam már ebben a bejegyzésben:     Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök? - 2020. december 11 -

2024. január 30.-a van, egy napos téli keddi nap. Ma.. Folytathatnám a naplóbejegyzést, de nem teszem. Fontos, hogy együtt elemezzük azt a helyzetet, amiben vagyunk, mert első ránézésre eléggé homályos lehet a kép. Kicsit tisztábban kellene látni, hogy mi is vár ránk az élelmiszergazdaságban. Lesz-e itt dús legelő és lágy kenyér?

2024. január 18.-án került ki a hazai netre az agroinform.hu hírlevele, amiben eléggé kemény dolgokat írtak, engedjétek meg, hogy idézzek a hírlevélből:

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

 

I. 2024: Ha nem változtatunk a mezőgazdasági termelésen, akkor vége a dalnak

„Gyakorlatilag nincs hazai kézben lévő nagy kapacitású feldolgozóiparunk. A megtermelt árut olcsón, hozzáadott érték nélkül adjuk el. Ahhoz, hogy javuljon a termelők helyzete, folyamatosan kellene ellátnunk a környező piacokat fajlagosan olcsón megtermelt, jó minőségű és feldolgozott termékekkel. Ezt az agrárexport elmúlt időszakban tapasztalt bővülése is lehetővé és indokolttá tenné. A feldolgozottsági arányt és mennyiséget főleg az állati termékek (sertés, juh, baromfi, nyúl) terén kellene fokozni, hiszen ez magával hozná a gabonafélék feldolgozásának (takarmányipar) a növekedését is. Ehhez persze nagyobb hozamokat kell elérnünk, mivel a nagyobb állatlétszám több takarmányt igényel. Sajnos, amíg a legtöbben csak kereskedni és szolgáltatni akarnak, nagyban feldolgozni pedig nem, addig a folyamatos importveszély és élelmiszerimport piacvesztést okoz. A nagy kapacitású hazai feldolgozóipar lenne igazán versenyképes. Ehhez persze többet is kellene termelni.”

… > „ Aki nem tudja növelni a hatékonyságot, a hozamot, a termésbiztonságot, az minden bizonnyal csökkentő bevétellel, magasabb költségekkel, rossz fajlagos mutatókkal, veszteséggel számolhat, ami akár rövid időn belül is a csőddel, a gazdálkodás kényszerű feladásával, a termőföld eladásával végződhet.”

II. Global food system, a hazai élelmiszergazdaság, benne a mezőgazdaság. 30 éve nem értük az összefüggéseket

food_system_at_risk.jpg

Food systems at risk
New trends and challenges -FAO -

Szóval a hírlevél azt írja, hogy egyszerűen nem vagyunk ott a toppon polci végtermékek gyártása terén. Felmerül a kérdés, hogy akkor a hazai kereskedelmi forgalomban lévő polci végtermékek milyen küldő országokból származnak? Tegyük hozzá,

hogy az EU belpiaca egy 500 milliós piac, ahol az áruk, a tőke, és a munkaerő szabadon áramolhatnak.

--- > Cassis De Dijon  -- > Fontos mérföldkő volt ---- 

Kemény szavak ezek, nem kicsit.  Azóta a mezőgazdasági szakportálok, és vezető hírportálok is foglalkoznak folyamatosan a témával. Nézzük rá erre a lehetőséghalmazra élelmiszergazdasági szempontból. Az élelmiszergazdaság magában foglalja mindazon tudásokat, és technológiákat, ami ahhoz kell, hogy egy a gyártó által élelmiszernek deklarált polci végtermék eljusson a fogyasztó konyhájába. Erre szokták azt mondani, hogy megvalósul a „farm to fork” – szabad fordításban: a farmtól a villádig” – a tányér mellett lévő villádig : ) – szemlélet. Ez igaz is, a „farm to fork” csak egy része annak, hogy az egész világon az élelmiszergazdaság egy rendszert alkot – global food system-

Direkt nem kosarat mondtam, mivel a fogyasztó, ha a kosarába teszi a gyártó által élelmiszernek nevezett  polci végterméket, az még nem azt jelenti, hogy a fogyasztó élelmiszerként is akarja felhasználni a polcról levett terméket. Gondolok itt pl. a 50 % v/v alkoholtartalmú italokra, melyet hagyományosan használnak sebfertőtlenítésre, vagy a konyhasót, a kerti járda felszórására, vagy a lisztet gyurmázásra, és még lehetne hozni a példákat. A gyártó szempontjából a gyártott termék élelmiszer, amire az élelmiszerkönyvi előírások vonatkoznak a gyártás során. Az élelmiszeripari logisztika, és kereskedelem eléggé speciális – csak erre a szakágra jellemző – paraméterekkel rendelkezhet, ami önálló tudomány.

III. Általános gazdasági helyzet így 2024. január végén

 Szóval ennyi bevezető után térünk rá a lényegre, milyen a gazdasági helyzet manapság? Mert úgy néz ki, itthon a mezőgazdasági termelés válaszúthoz érkezett 2024-ben, és kérdés mi lesz a polci élelmiszergyártással?

Címszavakban – ömlesztve- az előző 2 hónap történései:

        a. EUR- HUF árfolyam

eur_huf.jpg

EUR - HUF ( 2023.07.28 - 2024.01.28) 

       Ütik a forintot, eléggé szépen, kezd elszállni az árfolyam, igaz a 2022. október 13.-i 432. 140 HUF / 1 EUR             árfolyamtól messze vagyunk, de szépen megyünk felfelé.

Miért fontos ez?

A mindenkori EUR árfolyam megjelenik a polci élelmiszerárakban, mivel a polci végtermékek zömét – ami nem hazai gyártású – általában EUR-ban szerzik be, és ha több Ft-ot kell adni az EUR-ért, akkor az megjelenik a fogyasztói árakban. Nagyon sok élelmiszeripari leányvállalat Magyarországon EUR-ban számol el, ezért az EUR- HUF árfolyam az ő termelési környezetükre, és árazási modelljeikre is kihat. A kérdés úgy merül fel egy importőrnél, hogy mekkora EUR árfolyammal számolja az ajánlati árakat? Komoly munka folyik a központokban.

Amúgy ez a magasan tartott HUF árfolyam eddig segítette az exportőröket. Mivel a HUF-ban kifizetett fizetések, adók nem emelkedtek, ezért kevesebb EUR-t kellett beváltan ezen költségek fedezésére. Magyarország még mindig kiváló környezet a termelésre, olcsó a munkaerő, és fegyelmezett.

     b. további történések

  • Elszálltak az üzemanyagárak

Romániában átlag disel ár: 1.447 EUR / liter, itthon: 1.73 / liter ---> 0.283 EUR / liter árelőny Román oldalon….   

  • Drasztikusan megemelték a fuvarozók számára az úthasználati díjakat

Az ukrán fuvarozók szabadon hozzáférnek az EU szállítmányozási piacához, veszélyeztetve az EU-s fuvarozási vállalkozók jövedelmezőségét, olyan szinten, hogy a piac az összeomlás szélén áll. Kilátásba helyezték a tüntetéseket a hazai fuvarozók is.

  • A gabonapiac áll.
    • Az egész EU gabonapiacán harmadára, negyedére csökkentek a terményárak, mondhatni a szántóföldi növénytermesztés profitmodellje összeomlás alatt van. Ilyen felvásárlási árak mellett nem lehet eredményesen termelni.
    • Németországban, Romániában, Franciaországban, Lengyelországban az ukrán helyzet miatt, továbbá egyéb okok miatt a gazdák az utcán vannak.
  • Az inputok árai az egekben.
    • Mind a vetőmag, gép, munkaerő, gázolaj, stb. árai elszálltak, és nem tudni hol lesz a vége.
  • Van olcsó hitel a vállalkozásoknak.
    • Széchenyi hiteltermékek- fix 5 %-os kamattal lehet finanszírozást behozni a céghez, állami garanciavállalás mellett.
  • Az élelmiszeripari vállalkozások szép profitokat tudtak realizálni még ebben az infláció sújtotta környezetben is.
  • Kötvényalapok hozama eléri a 18 % - 20 %-ot egy év alatt.

 

  • Áramlik a pénz a portfólió kezelőkhöz, nagyon szép képet mutat a befektetési környezet.

privatbank.jpg

BANK,  Ennyi pénze még sosem volt a magyar gazdagoknak, itt a friss lista  (Portfolio , Árgyelán Ágnes, 2023. október 20. 06:15)

  • Tehát az van, ha valakinek van egymilliárd forintja, és beteszi egy kötvényalapba, akkor egy év alatt megkeresheti a 18% - 20%- ot. Legyen az éves hozam 20%:

A következő táblázat megmutatja, mennyit keresnél akkor, ha betennél 20%-os éves hozamú kötvénybe 1 milliárd forintot. - Az elkövetkezendő 5 évben a kötvényalap minden évben 20%-ot hoz- : Az eredmény: 

1

2

3

4

5

kötvény hozam % / év:

20

20

20

20

20

Éves kamat Ft-ban:

200 000 000,00

240 000 000

288 000 000

      345 600 000

414 720 000

Tőke + kamat újra befektetve Ft-ban:

1 000 000 000

1 200 000 000

1 440 000 000

1 728 000 000

2 073 600 000

2 488 320 000

 

Ekkor, ahogy látod, az 5. évre meg lehet 1,5 – ni a vagyont. ("másfélszerezni" !!) Ez nem rossz! Egy milliárd forint 4-5 db jobb Balaton melletti ház jelenlegi ára. Ezért is lehet az, hogy a vagyonosok vagyona az infláció felett kell hogy nőjön. Ez a regnáló pénzrendszerből következő alap axióma. Ma már van olyan privátbanki szolgáltatás, ahová be lehet kerülni 30 millió Ft- al.

--- > Portfolio: 30% felett is lehetett keresni 

A kapitalizmus működik, kiválóan teljesítenek a pénzpiacok. A reálgazdaság az más tészta!!

 

Már a külföldi vendégmunkásoknak sem vonzóak a Magyarországon kapható fizetések?

  • Munkaerőhiány van, a mezőgazdaság minden ágában.
    • Alapvetően munkaerőhiány van, mindenhol, amerre nézünk. Kénytelenek a vállalkozások bérelt keleti munkaerőt alkalmazni, ami alapvetően 20 %-30 %-al drágább, mint a hazai rendelkezésre álló munkaerő…
  • A hazai fizetések az EU-s átlag 35%-án állnak, a hazai dolgozó népesség 85 %-a az EU-s szegénységi küszöb alatt éli életét. Vásárlóerőben csak Bulgáriát előzzük meg…

 

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

_______

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

 

 

  • Nagy kérdés, mi lesz az inflációval

         MNB inflációs jelentés 2023 december

  • Fél éve azt mondta a vezető bankár, hogy kb. 500 milliárd hiányzik a mezőgazdaságból, ez az összeg az év végig csak nőtt, mivel a piac beállt. Ezen valamit enyhíthetett az EU-s mezőgazdasági támogatások átutalása. Mindenesetre van egy komoly finanszírozási igény, amit a bankoktól vár az ágazat.

 

  • Nagy kérdés, mi lesz az adósságpályával

         Magyarország Konvergencia Programja 2023 – 2027 

A 14. oldalon van egy érdekes ábra arról, hogy hogyan alakultak a 2020 eleje óta bejelentett nagy volumenű beruházások.

A Nestle belefért az első 10-be, továbbá ott a lista közepén a Pick Szeged, a vége felé a Lipóti, az Unilver, és a Mars.

Ha a listára nézek, akkor azt látom, hogy a listára kevés magyar gyökerü cég fért fel sajnos. A másik, amit látok, az az, hogy a fenti külföldi gyökerü cégek csak minimális hazai gyökerü tudást fognak felhasználni napi működésük során, inkább arról van szó, hogy optimalizálják a globális ellátási láncukat – a most gyakran használt „resilience” – reziliencia – jegyében.

IV. Szóval mi is történik itt?

hungarian_and_slovak_workers_in_pennsylvania-300x192.png

The Great Immigration (1870-1920) – Hungarian Americans and Their Communities of Cleveland

--- > Talán nem kellene megismételni!.. 

Egyszerre van jelen egy multikrízis a mezőgazdaságban, és élelmiszeriparban – mivel még mindig élelmiszeriparról, és mezőgazdaságról beszélgetünk, és nem élelmiszergazdaságról, vagy food systems-ről –  Egyszerűen nyomás alá került a komplex mezőgazdasági, és élelmiszeripari üzleti modell. Ez egyet jelent. Komoly időket élünk, sokan azt mondják, hogy olyan a helyzet, mint 1989-ben.

V. Ez nem 1989, ez nagyon más!!

Ez a helyzet nem 1989-re hasonlít, az biztos. Az a történelmi helyzet teljesen más volt, mint amiben ma vagyunk. Akkor mindenki azt gondolta, hogy pár év, és itt lesz Ausztria - nem lett - 1996-ra ki is derült. 

1636287969863_1.png

---- > Idéztük ezt a Portfolió cikket a  --- > Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)   ---- > 

2016-ban a portfólión megjelent egy cikk: 25 év múlva Ausztria? Hogyan? (Madár István) ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor lesz itt Ausztria?

 

VI. Románia, Bulgária, Lengyelország

Problémák ott is vannak, ámbátor megy a business as usual.

VII. Ennyi kitekintő után mi is lesz itt a mezőgazdaságban, meg az élelmiszeriparban?

        a. Persze van azért nagy volumenű élelmiszeripari alapanyaggyártás

Persze jelen van hazánkban a nagy volumenű élelmiszeripari alapanyag gyártás iparági szinten, ilyen pl. a malomipar. A lisztre, lisztkeverékekre úgy tekinthetünk, mint élelmiszeripari intermedier, amiből több fajta sütőipari üzemtípus gyárthat polci végterméket.

Azaz, a pék lisztből, és egyéb anyagokból  – a végtermék gyártáshoz alapanyagnak tekintett szükséges anyagokból- gyártja a termékeit, amit a vásárló a polcról levesz. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy a sütőipar lisztből gyárt végterméket, és nem búzából.  Ezen tények néha összemosódnak a szakmai szlengben. Axiómaként fogadjuk el, hogy a hazai malomipar a hazai malmi búzából gyárt lisztet. Ez általánosságban igaz is. A sütőipar, meg hazai előállítású lisztből, és lisztkeverékből gyártja végtermékeit. Ez is igaz általánosságban. Az „általánosságban” szón nagyon nagy hangsúly van.

VIII.  Az „agri-food szektor”?? --- > Eléggé speciális jelentéstartalma van a szónak itthon!

Az „agri-food szektort” – ne keverjük össze az agri- food system- el !!!! mert az nagyon mást jelent!!!-  mint szakmai szövegkörnyezetet -, csak mostanában itthon hallom, meg olvasom. A baj az vele, hogy minden szövegkörnyezetben mást jelent.  Gondolom valaki olvasta a szót angolul, és megtetszett neki.

processing_1.jpgThe Food Processing and Development Laboratory - Cornell Cals - 

Az eredeti jelentésében,  a szó – az 50-es évek elejét írjuk – a mezőgazdaság primer kibocsátását jelenti, nem többet. Na de azóta eléggé komplex lett a világunk, amit érdemes lenne lekövetni. Tehát szóhasználat szerint 1950- 1959 van, ami megmondom őszintén, engem nagyon lehangol… Mert egyszerűen nem találjuk meg benne az innovációs lehetőséget. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne vagyonokat költeni precíziós gazdálkodásra. Lehet. Hatékony lesz? Pont annyira lesz hatékony, amennyire hatékonyra tervezték. Lesz belőle komplex beruházás megtérülés? Az meg a terményáraktól függ, ami most alacsony. Erre mondja a bankár, hogy integrálódni kell, és akkor jó lesz banki oldalról a dolog.   

IX. Hozzáférhető élelmiszermérnöki tudás nélkül nem lesz professzionális hazai élelmiszeripari polci végtermék gyártás!

elelmiszeripar.jpg

Fortepan, Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár (1966)

Szóval nincs munkaerő, beállt a piac, drága a gép, az alapanyag, input anyag, és állandó nyomás alatt van a polci végtermék piac is. Igaz a mezőgazdaság nem élelmiszeripari terméket állít elő, hanem általában termeli a négy alapterményt, ami sok esetben alapanyagként hagyja el az országot. Az élelmiszeripari termék gyártás a csomagolt élelmiszeripari végtermék gyártását jelenti, ha jelen vannak a feldolgozó kapacitások a lokalitásban.

Ahhoz, hogy újra legyenek exportképes polci végterméket gyártó üzemeink, ahhoz nagyon komoly rendszerszemléletben kellene gondolkodni, minden szereplőnek. Érteni kellene azt, hogy mit jelent az, hogy az EU tagja az ország, és a hazai piac egy 500 milliós piac szerves része. Olyan termékeket kellene fejleszteni a nulláról, amely azonnal exportképes, és szervesen be van kötve a lokalitásba.

Amikor a vezető bankár azt mondja, hogy integrálódni kellene, az érdemes lenne levezetni üzleti terv szinten, hogy hogyan is nézne ki a játék. Erre próbálkozást sem látok na szaksajtóban. Az EU-ban nagyon sokféle integráció elképzelhető, nincs megkötés, hogy mit, hogyan, hová integráljunk.

Egy biztos. Most egyre több élelmiszermérnök veszi a sátorfáját, és költözik el. Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni! Mivel ha egyszerűen nem marad hozzáértés az országban, akik a most regnáló, vagy a mostantól fejlesztendő potenciálokat nem lesznek, akik  fenntartsák! Egyszerűen nem lesz világszínvonalú termékelőállítás!

X. Az élelmiszermérnökök nélkül nem lesz sikeres a polci élelmiszergyártás, -nem fog működni az élelmiszeripari innováció -  ez a történelmi tapasztalati tény!  

innovacio_vg_jpg.png

Világgazdaság - Élelmiszermérnökök nélkül nagyon nehéz lesz... - 

Régen egy élelmiszermérnök, vagy tartósítóipari szakmérnök képesek volt arra, hogy csapatban dolgozva megtervezzenek egy polci végterméket, megtervezzék hozzá az üzemet, vagy az üzemek rendszerét, és ezeken az alapokon megtervezzék hozzá az alapanyag ellátást is. Erre képezte oki az egyetem. Remélem a mostani képzés is hozza ezt a szintet. A 70-es évektől a képlet egyszerű volt.

Nagyon komoly, nagyipari élelmiszeripari üzemeink voltak. A végzett élelmiszermérnökök, és tartósítóipari szakmérnökök ilyen üzemekben szerezték meg a szakmai gyakorlatukat. Ez az ipari környezet a rendszerváltással eltűnt, és ír magja nem maradt. Így a később végzett élelmiszermérnököknek ez a fajta szakmai gyakorlat már nem állt rendelkezésükre belföldön. Ha valaki komoly szakmai gyakorlatot akart szerezni, az elment külföldre körülnézni kicsit. Sokan el is mentek, és ott is maradtak…   

Általában egy ilyen munka az „átkosban” olyan 1-2 évet vett igénybe, és dolgoztak rajta 30 -40 szakember. Ezek a képességek sajnos már csak elvétve léteznek az országban.

Ha van regionális élelmiszergazdasági rendszer, ami európai szinten versenyképes polci végterméket képes előállítani, akkor annak működését lehet optimalizálgatni a választott kimeneti paraméter mentén, lehet digitalizálni, és bejöhet a képbe az AI.

Mert van egy kész platform, és nem a németektől, a koreaiaktól, vagy másoktól kell megvenni kulcsrakészen. Az nem tekeri a helyi jól- létet. Csak a beszerzése talán megdobja kicsit a GDP-t. De nem lesz belőle exportképes feldolgozó rendszer alapanyag termeléssel. Ilyen volt az „átkosban” teljes know-howt adtunk el Afrikába, nyugatra.   

XI. Legyen bab is a dobozba!

 

baked_beans_2_1.png

Kitera Dent - Unsplash - 

Megmentsük a Szigetvári Konzervgyárat? Jó fizetések mellett milliárdos profitot is termelünk! Lássuk hogyan tennénk ezt! Álmunkban paradicsomos babba lóg a kezünk.. De mi van, ha mégsem álmodunk?

Hazai tudásbázis, hazai alapanyagrendszer, hazai gépgyártás. Kiváló élelmiszeripari feldolgozó vonalakat gyártott régen a hazai gépgyártás. Ez a tudás ma a múlt ködébe vész. Fel kell eleveníteni ezt a tudást, mivel ekkor valósulna meg az, hogy a teljes ellátási lánc hozzáadott értéke itthon realizálódik. ha most egy nyugati cég telepít ide egy üzemet, akkor általában a munkabér az, ami itt marad az országban – meg egy kis adófizetés. -

XII. Kezdjük már el végre!

food_system_innovation_fao.png

Transforming Food Systems: Pathways for Country-led Innovation -FAO-

 

Kezdjük azzal, hogy a régi szakikat, szakmérnököket, tartósítóipari szakmérnököket bevonjuk a munkába, elkezdjük.

Az, hogy majd a nagyok köré felépül egy komplex integráció, az kb. a régi AG – Állami Gazdasági rendszerre hajaz, az én meglátásom szerint. DE akkoriban ott volt a másik láb, a TSZ – Termelő Szövetkezeti – rendszer, ami eléggé diverz polci végtermék kibocsátásra volt képes. A kor színvonalán világszínvonalú exportképes diverz polci végtermék árualap előállítására volt képes.

Mi lenne, ha visszamennénk az alapokhoz, és képessé válnánk újra, hogy előállítsunk egy egyszerű konzervet! Legyen az a paradicsomos bab!

Mert egyszerű két fázisból álló termék, és a bab jó dolog. Mit szóltok hozzá?

Lennének újra konzervgyáraink, amely köré, fel lehetne építeni egy innovációs platformot. – Írtunk már a paradicsomos babról, amikor is a Szigetvári Konzervgyár megmentéséről írtunk.

Amivel még le kell számolni az az alapvető félelem, kockázatkerülés, ha az élelmiszergazdaságba akar valaki befektetni. Az EU-ban- de a tágas világon – is a polci végtermék gyártásba befektetni eléggé nagy üzlet. Erről lesz majd szó még a lecsón. Csak nálunk itthon tartjuk ezt kockázatos üzletnek.

finance_food_systems.jpg

Mobilizing Money and Movements: Creative finance for food systems transformation -FAO- 

A bankok is így vannak vele. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelés eléggé „golyóálló”, mivel a földalapú támogatások minden évben tervezetten megjönnek. Banki oldalról előfinanszírozni egy földalapú támogatást nagyon jó üzlet.

Szóval, ha egy mezőgazdasági termelő be akar fektetni a polci végtermék gyártásba, akkor a bankja azt fogja mondani neki, hogy ez kockázatos. Alapjába véve nem szeretik a bankok finanszírozni az élelmiszergyártást. Macerás, nem egyszerű játék az, nincs földalapú támogatás.

Ezért mindent megtesz azért a termelő, hogy valahogyan kiszervezze ezt a történetet pl. egy startup-ba. Erről beszél a vezető bankár, hogy kell kockázati tőke az élelmiszeriparba.

Az egymillió dolláros kérdés az, hogy hogyan lehet a felmerülő kockázatokat a nullára csökkenteni. Az a csapat, aki erre a kérdésre keresi a választ, - érti azt, hogy merre folyik a Lánchíd -, megnyeri a játékot, mert az övé lesz a nagybetűs piac!

 

 It’s expensive to be poor!!  

 ______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

_______

Megmentsük a Szigetvári Konzervgyárat? Jó fizetések mellett milliárdos profitot is termelünk! Lássuk hogyan tennénk ezt!

Álmunkban paradicsomos babba lóg a kezünk.. De mi van, ha mégsem álmodunk?

November közepén jelent meg az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján – itt a lecsón – a cikk, hogy meg kellene menteni a Szigetvári Konzervgyárat.  --- >  Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat!

bbq-sandwiches.jpg

What to Eat with Baked Beans (13 Tasty Side Dishes) - insanelygoodrecipes.com- 

Sokan kerestetek meg minket, engedjétek meg hogy idézzek az egyik telefonbeszélgetésből:

  • Szia, hogy mennek a dolgok Indiában?
  • Tudod, hogy már több éve itt vagyok, és nagyon szeretem azt, amit csinálok! Itt van mit tenni az élelmiszergazdaságban.
  • Te, remélem lesz majd olyan projekt is itthon, amibe akár távolról is be tudok majd kapcsolódni szabadidőmben.
  • De nem ezért hívtalak. Olvastam a lecsón az írásodat a Szigetvári Konzervgyárról, Meg olvasom folyamatosan Bujna Feri cikksorozatát, az élelmiszergazdasági Sci–fi sorozatot, hogy hogyan néz ki Budapest élelmiszergazdasági rendszere2050-es években! Hogyan teremt jól- létet az AI, és a z ember közösen!
  • Tetszett!
  • Eléggé keményen odateszitek a lényeget.
  • Te, hol akarjátok megvalósítani a 2050-es projektet?
  • Lennének ötleteim, hogyan induljunk el!    
  • Ziggy, ha ilyen jól leírtátok azt, hogy mit kellene tenni konzervgyár ügyben, nyomjátok már egy kicsit részletesebben, hogy mi is a stájsz ezzel a történettel!
  • Csak szőr mentén érintetted a témát – hogy az elején kell egy csapat – és ezzel el is intézted!
  • Ismerlek, te nem szoktál csak úgy leírni gondolatokat a semmibe! Szívesen elolvasnám a teljes mesét! Ne kímélj!
  • Szét akarom szedni, és bele akarok kötni minden szavába! : )
  • Alig van konzervgyár, ha bezár a szigetvári is – igaz francia tulajdonú – akkor megint szegényebbek leszünk egy működő gyárral.
  • Sajnos eljöhet az az idő, amikor csak az emlékeink maradnak egy tényleg nagyszerű élelmiszeriparról?
  • Remélem nem lesz igazad, és lesz itt még élet!

 

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

----- > Beszélgettünk még sok mindenről, például van olyan ága az élelmiszergazdaságnak, amiben India fényévekkel előbbre jár, mint a világ többi része!

Kezdődjék is a mese! A mese egy konzervgyárról szól, amit nemsokára be akarnak zárni, és ezzel megszűnne kb. 130 munkapozíció, ami azt jelenti, hogy 130 ember munkája offolna  a gyárban.

 

 

I. Konzervgyárat akarsz megmenteni? Ahhoz termék kell! Válasszunk terméket! Az meg legyen egy konzerv!

Kicsit nézzünk erre a témára egy kicsit komolyabban, vegyük elő az élelmiszermérnöki szemléletet, és nézzük meg, mire megyünk vele!

A mese úgy kezdődik, hogy élelmiszeripari terméket akarok gyártani. Ehhez meg ki kellene választani egy terméket, ami jól megy a piacon pl. Európában, ismert annyira a tervezendő termék, hogy a vásárló levegye a polcról. Mondjuk, pl. mondjuk azt, hogy a választott terméket konzervként akarjuk forgalomba hozni.

Tehát terveznünk kell egy konzervet, ez a terv!

 

II. Felteheted a kérdést, hogy miért?

Mivel élelmiszermérnökök vagyunk a konzervek tervezése alapszint, mondhatni level  1,  beugró!

Létezik olyan tanszék a Villányi Úton – a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Villányi Úti Kampusza Budapesten, a híres „K” – mint központi épület, Budapesten - --- > az egyetem most a MATE – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része - , hogy Konzervtechnológia Tanszék. Igaz, a „Konzerv tanszék, a „sörészet”, a „bor tanszék” és a „hűtő tanszék” a Ménesi Úton volt megtalálható nem oly régen még.

Szóval konzervet akarunk tervezni. Azért akartunk tervezni egy jó kis konzervet, mivel élelmiszermérnökök vagyunk és értünk hozzá, hogy hogyan is kell megtervezni egy jó konzervet. Az egyetemen tanulsz az évek során ilyeneket, hogy fizika – részeként hőtan – géptan, élelmiszeripari műveletek. Van ilyen tárgy is, hogy mikrobiológia, vagy élelmiszeripari mikrobiológia, gyártáselmélet, vagy minőségügy. Szakirányon meg vannak az iparági technológiák, ilyen a konzerv is.

Szóval a konzervtechnológiához komolyan ismerni kell ismerni a hőtant, az élelmiszeripari gépeket, az élelmiszertechnológiát, gyártáselméletet, terméktervezést, ez alapszint.

Ha valakit részletesebben érdekel, hogy mit tanultunk az egyetemen, ebben a cikkben részletesebben írtam a témáról:

Élelmiszermérnöknek egyetemre menni vagy nem menni, ez itt a kérdés! Válasszátok? (2021. január 19.)

Irány konzervet tervezni!

 

III. Tehát konzervet kell terveznem, mert az jó! Lehetőleg itthon adjuk el első körben!

Tehát terveznünk kell egy konzervet. Megterveztük, van egy konzervünk. Ez nagyon jó, de ezt a tervezett konzervet valahol le akarjuk gyártani. Legyen ez a gyártási helyszín történetesen egy konzervgyár! Ha meg ezt így akarjuk, akkor semmi más dolgunk nincs, mint az, hogy a megtervezett terméket gyártásra optimalizáljuk. Foglaljuk össze mit tudunk:  

  • Kell tervezni egy jó konzervet!
  • Lehetőleg olyan konzervet kell tervezni, amit mindenki ismer, és szívesen megvesz!
  • Mivel konzervet terveztünk, ezért a gyártást optimalizáljuk egy konzervgyárra!
  • Értékesítsük a tervezett konzervet pl. a kisker láncoknál, és szállítsunk is ki!

 

IV. Pár gazdasági aspektus, amit figyelembe veszünk: Tervezzünk Európai szinten látható fizetésekkel, és szép osztalékkal!

A kapitalizmus lényege sokak szerint a szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Ahol fejlett kapitalizmus van, ott szabad pénzpiac van, és szabadon lehet befektetni a reálgazdaságba is. A hagyományos fogalmi megközelítés szerint az élelmiszeripar egy nagyon jó üzlet, enni mindig fognak az emberek. Ez az axióma valahogy az elmúlt 33 évben nálunk nem nagyon volt értelmezhető, ennek megvannak a történelmi okai.

A kérdés az, hogy a tervezett konzervünk, amit egy konzervgyárban akarunk gyártani - optimalizáltan- hoz-e annyit, hogy érdemes legyen befektetni a történetbe? Hoz-e többet, mint egy ingatlan befektetés, vagy mint a papír alapú befektetések?

Mindezt úgy, hogy Európai szinten látható fizetéseket rakunk a rendszerbe?

Egyetértek Nick Hanauerrel, amikor azt mondja, hogy meg kell fizetni a dolgozót. Mivel ha meg van fizetve a dolgozó, akkor fenn tudja tartani a kapitalizmust, mivel elkölti a pénzét, mivel van neki, amit el tud költeni.  

The dirty secret of capitalism | Nick Hanauer

Papír alapú befektetéseknek szoktuk nevezni minden olyan befektetést megtestesítő értékpapírt, amelyekkel pl. a tőzsdén lehet kereskedni: kötvény, részvény, állampapír. Ha ezt nem ugorja meg a tervezett business, akkor ne is tervezzük tovább a történetet!

V.  A zord valóság

 

A befektetőknek, és cégtulajdonosoknak mostanában eléggé fáj a feje, mivel meg kellene őrizni az eddig megtermelt készpénzállomány értékét, azért, hogy ne vigye el az infláció. Lehet olyan cég is, amelyik azt fontolgatja, hogy megvalósít egy beruházást. Számára a kérdés az, meddig emelheti az eladósodás mértékét, hol a határ? A dolgozókat eléggé sújtja az infláció, folyamatosan fel kell élni a megtakarításokat, vagy hiteleket kell felvenni ahhoz, ha tartani akarják a megszokott életszínvonalukat. Van egy másik út is számukra, az pedig a munkahelyváltás ahol nagyobb fizetést kapnak. Szóval a helyzet nem egyszerű egyik szereplőnek sem.

 

Vájunk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

VI.                Babkonzervet fogunk gyártani, méghozzá paradicsomos babkonzervet, a híres baked  beanst! Miért pont a bab, és miért a babkonzerv? 

A paradicsomos babkonzerv UK-ban, (az USA-ban is) alapélelmiszer. Mondhatni minden kamrában van pár dobozzal, mivel tradicionálisan több főételhez megy, továbbá fogyasztják pirítósra téve is. A Full english breakfast nem létezhet baked beans nélkül! : ) Aki a baked beans történetére kíváncsi, itt olvashat róla részletesebben: 

What To Eat With Baked Beans - 13 Main & 10 Side Dishes

Baked beans

Full English breakfast

 full_english_breakfast.jpg

Full english breakfast

(consisting of bacon, fried eggs, sausage, mushrooms, baked beans, toast, hash brown, and grilled tomatoes)

 

Mivel a baked beans – paradicsomos bab - eléggé ismert itthon is, úgy gondolom, hogy nagyon jó választás lesz, mivel itthon is szívesen fogyasztják az emberek. Szívesen vásárolják, a kulcskérdés az ár lesz. Olyan áron kell gyártani, és értékesíteni, hogy a hazai piacon versenyképes legyen a termék.

Legyen a neve az általunk tervezett baked beans konzervnek: BAB 2023 RDE – BAB 2023, Reggel- Délben – Este = RDE –

a. Hogyan néz ki a baked beans – paradicsomos babkonzervünk?

Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:

Nettó tömeg:   420 g – 42 dkg –

Töltőtömeg:       240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg

Nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)

 a maradék a paradicsomszósz:

 – 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma. 

 

Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket

Teljes konzervet, és trópusi konzervet fogunk gyártani

A két kifejezés gyártástechnológiai műveleti minőséget határoz meg, melyet a gyártás során be kell tartani.

 

beans_can.jpg

A fenti két termék a boltokban elérhető, én is itthon szereztem be (saját fotó)

 

V. Hogyan készül a konzerv, amit konzervdobozba töltünk? 

Itt van egy pár perces film a youtubeon, hogy hogyan is készül egy húsos konzerv, csak azért, hogy lássuk a gyártási folyamatot egyben.

How Factories Produce Canned Meat | How It's Made

 

Itt van egy Élelmiszeripari Technológiák jegyzet, melyet Szegeden Jankóné dr. Forgács Judit állított össze 2006-ban – 175 oldal - . A könyv:  11. ábra A tartósítóiparok (konzerv és hűtőipar) főbb technológiai műveletei  - ábráját érdemes kicsit jobban megnézni, akit érdekel a téma. 

Tehát a főbb műveletek -- > ha egyszerű konzervet gyártunk:

  • Nyersanyag fogadása
  • Előkészítés
  • Tisztítás mosás
  • Válogatás
  • Osztályozás
  • Darabolás
  • Előfőzés
  • Töltés
  • Zárás
  • Hőkezelés

Nem akarlak titeket untatni részletesen a baked beans részletes gyártástechnológiájával e helyen, erről később majd szó lesz. Pár mondatban összefoglalnám azért a gyártás lényegért. 

Fogadjuk a nyersanyagokat, előkészítjük gyártásra. Tisztítjuk, válogatjuk, mossuk a fő alapanyagot. Megtörténik az előfőzés. A bab betöltésre kerül a konzervdobozba, rá kerül az elkészített paradicsomlé (felöntőlé) A konzervdoboz lezárásra kerül. A lezárt dobozokat autoklávba teszik, itt megkapja a hőkezelést.

Ha a hőkezelés kész, akkor a kész konzervekre egy palást címkéző gép felteszi a címkét, és lehet is csomagolni, raklapozni a készterméket.

 

VII. Nyomjuk a businesst, fessük fel az üzleti modellt, és álljunk bele!

Let's do the business! - Let's make money! 

 Szóval kellene egy üzleti modell, amivel fel lehet emelni a vidéket!

Azt tudjuk, hogy egy gépkezelőt havi nettó 400 000 Ft alatt nem találni szélese vidéken! A baj az, hogy a nettó 400 000 Ft már Nyugat-magyarországon sem annyira látható fizetés sajnos! Hát, még ha ezt a fizetést Bécsből, vagy Londonból, vagy Berlinből tesszük vizsgálatunk tárgyává! Az ország az EU második legszegényebb országa, vásárlóerő paritáson vett fogyasztásban már Románia is lehagyott minket. Az infláció az egekben, és folyamatos az elvándorlás, főleg a szakképzettek körében. A szegénység rossz tanácsadó, járja a mondás.  

 

brutto_kereset_lakcim_1.png

Egyetlen megyén belül százezres különbség is lehet az átlagkeresetekben - novekedes.hu - 

--- > Brutó fizetések 2020-ban… Akkor sem volt mesés látvány a térkép sajnos….

A fenti térképen a bruttó bért látod 2020-ban, ami azt jelenti, hogyha a bruttó fizetésed most 2023-ban pl. 378 000 Ft, akkor abból a nettó elkölthető pénz, amit a hó végi borítékban van az 251 370 Ft. ….. 

Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat! 2023. november 12. - lecsós -

Szóval egy olyan business modell kell, amely annyira innovatív, hogy 2 év alatt önjáró legyen, és pl. szolgáljon etalonként a szakma számára!  Sajnos látható az, hogy 40 éve hasonló logika mentén szerveződnek munkapozíciók, eléggé elkeserítő eredménnyel! Mivel hogy én tervezem az üzleti modellt, szabadon tervezhetek, hiszen ez nem más, mint egy mese – rögzítettük is a történet elején : )-

 

Peremfeltételek a business modellhez:

- Az egyes munkapozíciókban a kezdő nettó fizetés: 500 000 Ft / hónap

- Egy gyártási hét: 5 nap / gyártási hét

- Egy gyártási hónap: 4 gyártási hét / hónap

- Egy műszak: 8 óra / műszak

- Egy gyártási év: 52 gyártási hét / év  

- Időkeret: napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!

 

Így a teljes gyártási napok száma évente:                260 gyártási nap / év

Így a teljes gyártási órák száma évente:                  260 gyártási nap x 8 óra = 2 080 gyártási óra / év

 

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

 

  1. Munkabér alapszámítás

--- > Ha nettó 500 000 Ft-ot ér egy munkapozíció, akkor a cégnek,és a munkapozícióban dolgozónak, és a cégnek 849 624 Ft-jába kerül.  Azaz a cég, és a munkapozícióba dolgozó együttesen 349 624 Ft járulékot, és adót fizet be az állam felé. -- > Bérkalkulátor 

A mesében 130 munkapozíció szerepelt, számolgassunk kicsit. Mennyi lesz a 130 munkapozíció teljes bérköltsége havonta:

130 munkapozíció x 849 624 Ft = 110 451 120 Ft  ---- > EUR-ban (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) --- > 288 712 EUR / hó (Legyen 300 K EUR)

 

VIII. Gyártani kellene, kezdjük is el! Fessük fel a teret alapszinten!

a. MI kell a gyártáshoz?

A teljesség igénye nélkül:  

  • bab
  • paradicsomsűrítmény
  • konzervdoboz
  • konzervdoboz alj (mivel gyártáskor az alja a teteje : )
  • egy jó gyártási receptúra
  • címke a konzervdobozra --- > ahhoz meg kell egy egyszerű palást címkéző gép, mégse kézzel nyaljuk fel a címkét a doboz oldalára! 
  • Dobozok a csomagoláshoz
  • A csomagolt dobozokat le kell zárni
  • A dobozokat raklapozni kell
  • A raklapot körbe kell tekerni fóliával
  • Készáru raktár
  • Targonca, mivel az elkészített raklapokat targoncával visszük be a készáru raktárba
  • A készáru raktárból targoncával rakjuk kamionra a terméket, mivel a minimális rendelési egység 1 raklap.

 

b.      Hány db konzervdoboz van egy raklapon?

 

Ezt nagyjából egyszerű kiszámolni. Erre is igaz, hogy mindenki másképp csinálja. Én is kiszámoltam, legyen egy EUR raklapon. 2100 db 42 dkg-os baked beans konzerv. A raklap szállításra kész.  Akinek más ötlete van, azt szívesen várom.

1 kamionba 22 EUR raklap fér. Akkor egy kamion rakomány: 22 EUR raklap x 2 100 Db = 46 200 Db.

 

IX.                Lássuk az árakat! Hogyan állunk paradicsomos bab árakkal Itthon, Deutschlandban, és UK-ban?

a.       United Kingdom

UK egy furcsa hely. Ott a Ködös Albionban az adófizetés, a monarchia, és az ötórai tea örök! Így nézzük meg, mennyibe is fáj, ha netán baked beanst akarunk venni pl. a Morrisonsban:

 

screenshot_capture_2023-12-28_14-40-40.png

Szóval, eléggé nagy a választék… A 410 g-os Morissons Saver Baked Beans már kapható Ł 0.27 –ért. (most a Ł a wise-n 439.667 1Ł / HUF), azaz Ł 0.27 x 439. 667 Ft = az 118. 71 - legyen 119 Ft – a polcon…

Pár dolog kell még a fenti árak megértéséhez:

Mennyi a z ÁFA – VAT – a konzerveken?  ---- > A HMRC azt írja, hogy:

screenshot_capture_2023-12-29_17-04-04.png

 

 Tehát fogadjuk el, hogy a polcon a baked beans értékesítési ára 0 % VAT-ot, ÁFÁ-t tartalmaz.

Amúgy most UK- ban a minimál órabér a 21 éves kor felett: Ł 11. 40

1 liter benzin átlagban: Ł 1. 4062 

Mennyibe kerül az élet Aldershotban – 68.58 km-re Londontól –

Szóval elég sok babkonzervet lehet venni minimál órabérből is. Az, hogy 0 % az ÁFA az élelmiszeren, azt jelenti, hogy mindenki meg tudja fizetni a minőségi élelmiszert. Igaz arrafelé is betett a vásárlóerőnek az infláció, de ahogy látjuk, baked beans kapható Ł 0.27- ért a polcon.

Ez egyet jelent. Valakik, valahol legyártják ezt a konzervet, csomagolták, raktározták, és kiszállították a boltba. Természetesen a bolt is ráteszi a saját hasznát, mivel arrafelé is elképzelhetetlen a beszerzési ár alatti értékesítés!  

Azt is látni lehet a képen, hogy ne legyél vevőként garasoskodó – penny …….  - szánj egy konzervre legalább Ł 0.75- öt, ezt mondja a kihelyezési gyakorlat. Legyél ennyire nagyvonalú magaddal.

 

b.      Németország

 

Bundesrepublik Deutschland, Deutschland sokunk számára ismerős hely. Nem győzöm hangsúlyozni, olyan, hogy „Németország” nem létezik. Németországi Szövetségi Köztársaság a becsületes neve. EDEKA általában elérhető minden szövetségi köztársaságban, Bajorországtól NRW-ig.  

Az ÁFA- VAT – mehrwertsteuer – az élelmiszeren általában 7%, az általános ÁFA tartalom 19%.

Az EDEKA-ban a 400 g-os baked beans € 1,39  - ért kapható. Ami € 1,29 + € 0,090 VAT- MwSt.

Az összeg forintban: (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) = 493,50 Ft + 34, 43 Ft VAT – MwSt. = 527, 93 Ft

edeka_germany.png

 

Minimum órabér a Németországi Szövetségi Köztársaságban óránként: € 12

Megélhetési költségek a Németországi Szövetségi Köztársaságban, NRW, Aachen – Nubeo –

 

c. Magyarország

 

Ennyi kitekintés után térjünk haza, nézzük meg mi a helyzet itthon. Mennyiért jutunk paradicsomos babhoz.

tesco_hu.png

A Tesco bruttó 380 Ft-ért kínálja a 400g-os konzervet.

 

soppy.png

Van azért paradicsomos bab egészen 1099 Ft-ért is!

 

Az ÁFA – Hozzáadott Érték Adó – az élelmiszertermékekre – standard VAT rate-: 27%.

Azaz az ár, amit a polcon látunk nettó 299, 21 Ft + 80, 78 Ft (27% ÁFA)

Bruttó minimálbér óránként: 1 534 Ft (€ 4, 00) --- > 1/3 –a  a Németországi Szövetségi Köztársaságban meghatározott óránkénti minimálbérnek.

Megélhetési költségek – numbeo- Magyarország, Szekszárd -:

…. …… …… …….

 

X. Már sok mindent tudunk. Kezdjük el megtervezni a gyártást, úgy, hogy az „versenyképes” legyen!

Dobállózunk sokat a versenyképesség fogalmával. Jelen esetben, ebben a történetben a menedzselt teljes gyártási rendszerre vonatkozó versenyképesség fogalmi környezete egzakt módon meghatározható. Határozzuk is meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, melyek a peremfeltételek:

a.       Foglaljuk össze, hogyan is nézne ki a gyártás – így a teljes üzleti terv – peremfeltétel rendszere, csak felvetésképp – nem cégforma specifikusan -:

  • Transzparens működés – A kezdetektől készülni a tőzsdei bevezetésre. NyRt szintű működési szint.  
  • Hazai viszonylatban látható nettó fizetések, legyen nettó 500 000 Ft minden munkapozícióban
  • A nettó fizetéseket negyedévente indexáljuk – emeljük meg a kimutatott maginfláció mértékével –
  • Munkaidő: napi 8 óra
  • Éves munkanapok száma: 260 gyártási nap / év
  • Időkeret: Napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!
  • 1 db EUR raklapon 2 100 db 42 dkg-os konzerv van
  • 1 kamion rakomány – ami 22 raklap, ha tele van a kamion – az 46 200 db 42 dkg-os konzervet jelent egy szállításra.
  • A legyártott termékeket expediálás után szerződött hazai fuvarozóval szállítjuk le a megrendelő központi logisztikai központjába
  • Nagykereskedelmi rendszernek is értékesíteni fogunk
  • Egy kulcsrakész megoldás szállító szervezi, és tartja fent az online értékesítési rendszert  
  • Üzletkötői munkapozíciók is vannak, országos területi lefedettséggel, akik megkapják a nettó 500 000 Ft fizetést fixen + 0,5 % nettó árbevétel utáni jutalékot az értékesített mennyiség után
  • A nettó profit 7%-a minden évben egyszer kerül kifizetésre a gyártásban dolgozók számára.
  • A nettó profit 15 %-a fejlesztési tartalékba kerül, mely pénz értékének inflációkövető megőrzéséről professzionális szakágazati bankárok gondoskodnak.
  • 18 % profit megy innovációra, termékfejlesztésre
  • 10 % profit rendelkezésre áll a menedzsment motiválására – ez a szokásos 1-3 %-hoz képest eléggé decens összeget is takarhat.
  • 15 % profit a befektetőké. --- > Ők lehetnek privát befektetők, dolgozók, intézményi befektetők, stb, ők ebbe a cash-flow-ba fektetnek be. /azért fogják ütni a menedzsment hátát, hogy mielőbb indítsák be a második műszakot : ) /  
  • Az egész rendszer egy TQM – Teljes Minőségmenedzsment - Total Quality Management – rendszert alkot, ettől eltérni a szervezeti felépítésben nem lehet!
  • Az egész rendszert úgy kell felépíteni, hogy nagyon egyszerűen lehessen integrálni a fenntarthatósági követelményeket, mérhetően, ellenőrizhetően --- > A fenntarthatóság fogalmi rendszere nem egy „tanulmányt” takar – sokan hiszik ezt, sajnos… De nem. Hanem egy nagyon komoly fejlesztési irányt határoz meg, amelybe komoly erőforrásokat kell beletenni.     

És még mindig baked beanst akarunk gyártani!

A fenti peremfeltételek összecsengenek Nick Hanauer felfogásával – hogy érdemes megfizetni a munkást, mert akkor részt tud venni a kapitalizmus játékban. Más megközelítésben eltoljuk a fenti felfogással a tőke- munka részesedését az általunk menedzselt teljes értéklánc mentén a németországi szint felé.

 

Mi a baj a modern gazdasággal? | A gazdaság újragondolása Róna Péterrel

 

Amikor véget ért a II. Világháború, Konrad Adenauer, Ludwig Erhard, - és sokan mások – 1945 Júniusa után elkezdenek gondolkozni azon, hogy milyen gazdasági rendszer legyen a volt birodalom nyugati megszállási zónájában – későbbi NSZK -, alapvetően azt akarták, hogy a gazdasági rendszer jól- létet hozzon, és megerősödjön a középosztály. Ebből a gondolatból született meg a szociális piacgazdaság eszméje. Írtam erről a témáról a:

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet – 2021. március 29.  –  cikkben.

Tehát ha létrejön egy jól működő üzem, akkor a cél az, hogy az üzem a tágabb környezetével un. multiplikátor kapcsolatba legyen, mérhetően, ellenőrizhetően. Ez kihasson a tágabb környezet minden szintjére. Pl. NRW-ben, Bajorországban ennek nagyon mély hagyományai vannak.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

XI. Kellene bab, meg doboz is!

Mivel gyártani akarjuk ezt a konzervet, kellenének hozzá az alapanyagok a gyártáshoz. Kell a konzervdoboz tetővel, és kell a bab, kellenek fűszerek a paradicsomos alaplébe.

 

a.  A babot szerezzük be Kazahsztánból! (Astana (NQZ), Kazahsztán)

astana.png

Central Downtown Astana: in center Bayterek tower

(Astana, Kazakhstan)

Asztana Budapestről elérhető, kb. 10 órányi repülőútra van Kazahsztán. Arrafelé termelnek babot, amit fel lehetne használni a termék gyártásához. A repülőjegy relatíve olcsó. Miért mondom ezt? A bab arrafelé $ 1.88 - $ 5.81 / kg áron pörög.

(1 USD $ - HUF 2023.12.30, wize: 347, 216 Ft / 1 USD)

A bab ára: 652, 76 Ft / kg – 2 017 Ft / kg 

Európában általában olcsóbb a bab, mint arrafelé. Egy biztos. Ha belefér az árba az ottani bab beszerzés, akkor az csak jobb a jövőre nézve.

--- > Szállítási költség – Shipping freight Kazakhstan to Hungary --- > Freight rate index:  8 492, transport time estimate: 44, 4 days

--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $  8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé. 

b. A paradicsompürét is onnan szerezzük be

A nemzetközi kereskedelemben senki nem szállít paradicsomlevet. Mindenki nemzetközi szabvány szerinti paradicsompürét hoz forgalomba. Ezt szállítják a felhasználás helyére. A felhasználás helyén ebből a paradicsompüréből az igények szerinti – receptúra szerinti - paradicsomlevet állítja elő az üzem, és használja fel a gyártáshoz. 1 kg paradicsompüréből 4 kg jó minőségű paradicsomlevert lehet előállítani, és felhasználni a gyártáshoz. 

Levet nem szállítunk hajón, nemzetközi kereskedelemben, én úgy tanultam. Mert feldől tőle a hajó, így nem tervez vele senki.

A paradicsomlevet is onnan szerezzük be. $ 1 109 / tonna áron. Persze erre még a szállítás költsége rámegy.  

A paradicsompüré ára tonnánként: 385 062 Ft / tonna   

A paradicsomlevet is 40’ feet konténerbe szállítják, férjen bele a konténerbe 21,5 tonna, ez 21 500 kg.          

Így a 21 500 kg paradicsompüré ára:

(21, 5 tonna x $ 1 109 ) + $ 10 000 –szállítási költség: $ 33 843,5  --- >  11 751 004 Ft / 21 500 Kg  -- > paradicsompüré  

---- > 1 kg paradicsompüré: 546, 55 / kg -- > Felhasználásra kész.

---- > Ebből az 1 kg paradicsompüréből  lesz 4 kg paradicsomlé a felhasználás helyén, mivel 1 kg sűrítményhez rakunk 3 kg vizet. 25% paradicsom sűrítmény (1/4) + 75 % víz (3/4)

1 kg víz 1 liter (így a legegyszerűbb számolni) --- > sűrűség, hőmérséklet, térfogat -- > alap fizika kell hozzá : ) --

A az ivóvíz kg-ja legyen 2 Ft

 – víz sincs ingyen sehol sem : ) – Találós kérdés:   -

Így 1 kg paradicsomlé ára a gyártás kezdetén:

1 kg paradicsompüré (546, 55 Ft) + 3 kg víz (3 kg x2 Ft) = 546, 55 Ft + 6 Ft = 552, 55 Ft / 4 kg

1 kg paradicsomlé: 552, 55 / 4 kg = 138, 1375 Ft / 1 kg paradicsomlé

1 g paradicsomlé a felhasználás helyén: 138, 1375 Ft / 1000 = 0,1381 Ft / g

 

a. Hány db terméket tudunk gyártani a beszállított mennyiségből?

storage.png

 Ruchindra Gunasekara - Unsplash - 

1 db termékhez kell 18 dkg paradicsomlé. adjunk hozzá itt 5 % veszteséget--> azaz:

18 dkg + ((18 dkg /100) x5) = 18,9 dkg --> 189 g

Hány doboz gyártható a beszállított paradicsompüréből? ((21 500 kg paradicsompüré + (21 500 kg x3 víz)) =86 000 kg –ami 8 600 000 dkg / 18,9 dkg = 455 026 db gyártható.

  11 879 825 Ft / 455 026 db = 26, 10 Ft / doboz / paradicsomlé tartalom

 

 b. Metal tin can 420g, alibaba,

--- > Minimum 300 db-ot kell rendelnem, ha 100 000 db-ot rendelek, akkor már megkapom $ 0, 08 –ért darabját. 

1 db 40’ feet conatinerbe férjen fel  50 000 db doboz, így egyszerre majd két konténerrel kell rendelnem.

--- > Mivel hogy kell 100 000 db doboz, ezért: $ 0, 08 – ért meg fogom kapni + szállítási költség.

--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $  8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé.  

 

c. 1 db doboz+ alj ára:

 

($ 0,08 x 50 000 db ) + $ 9 000 = $ 13 000 --- > ami 4 513 808 Ft --- >

1 db doboz a felhasználás helyén:  90, 27 Ft / 1 db doboz.

 

d. címke a dobozra

Legyen 1 db $ 0, 015 szállítással együtt ami (5, 20 Ft / 1 db címke)

 

XII.              Szóval már egész sok mindent tudunk, rakjuk össze a gyártást.

baked_beans_2.png 

Kitera Dent - Unsplash - 

 

a.       Hogy néz ki a gyártott termék?

Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:

 nettó tömeg:   420 g – 42 dkg –

töltőtömeg:       240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg

nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)

 a maradék a paradicsomszósz:

 – 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma. 

Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket

b. Bab: Nagyon jó termék, mert ha beáztatjuk, akkor a saját súlyának 80%-át felveszi, nézzük, mi is ez a történet

Dobozonként kell – beáztatott!!-  240g bab.

Ha fogunk egy kg babot, amit pl. bablevesnek akarunk felhasználni, be kell áztatnunk, és meg kell várnunk, hogy jól beázzon. Egy átlagos bab a saját súlyának 80%-át is képes felvenni. Így 1 kg bab, ha beáztatjuk lesz belőle 1,8 Kg. Nekünk a gyártáshoz a beáztatott 1,8 kg az alapanyag kell a gyártáshoz. A dobozban van 240g – beázatott- bab + fűszerek (persze a paradicsomlét fűszerezzük) + paradicsomlé 

Tehát a gyártást 240g / doboz áztatott babról indítjuk a gyártás elején.

 

XIII. Mennyibe fáj a 240g – Beszállított- bab?

Jó árat értünk el a babra, $ 1, 88 –at fizetünk egy nagyon jó minőségű babért Asztanában. A babot 40’ feet conatinerbe szállítják ki hozzánk. Egy ilyen konténerbe 21,5 tonna bab fér. Vegyünk egy $ 10 000 –os szállítási költséget (nagyvonalúak vagyunk, benne van az árban a biztosítás), kifizetjük az árut, és meg is jön hozzánk.  

A 21,5 tonna bab a raktárunkba, felhasználásra készen, ennyibe kerül: ($ 1, 88 x 21 500 kg)+ $ 10 000 = $ 50 420 / konténer, ami 17 506 630 Ft / értéket képvisel az alapanyagraktárban. --- > Ezt még be kell áztatni!!  

 

XIV. Mennyit lehet gyártani? Beszól a Chat GPT, mert látnunk kell a gyártást --- > Ehhez áztatott bab kell!! –

 

Beszállítunk 21 500 kg babot. Ezt beáztatjuk. Felveszi a saját súlyának 80%-át. Nézzük, hogyan néz ki a történet számokban:

17 506 630 Ft / 21 500 kg = 814, 26 Ft / kg -- > áztatás előtt, beszállított bab a raktárban.

Áztatás:

1 kg bab: 814, 26 Ft + 0,80 kg víz: ((0,80 kg x (2 Ft / kg víz)) = 815, 86 Ft / 1, 80 kg bab beáztatva.

1 kg beáztatott bab:

1 kg = 815, 86 Ft / 1, 80 kg = 453, 25 Ft / kg

1g áztatott bab: 453, 25 Ft / 1000 = 0, 45325 Ft / g

A dobozba kell 240g áztatott bab: ami: 240 g x 0, 45325 Ft /g = 108, 78 Ft / doboz   

A beszerzett babot beáztattuk-- > (21 500 kg /100) x 80) +21 500 kg = 38 700 kg áztatott bab a beszállított mennyiségből.

38 700 kg áztatott babunk van, a dobozba kerül 0,240 kg.

Így hány dobozzal lehet gyártani a beszállított mennyiségből:

38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.   

Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárba 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76,78 raklap termék, ami majdnem három és fél kamion.

Egy átlagos sweet corn production line tud 300 dobozt percenként.

--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : ) 

Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet. 

Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük (1,1197 műszak alatt), ami 1 műszak, ami 8 óra, és következő műszakból 57, 45 perc --- > legyen 58 perc!!

money.png

Nathan Dumlao - Unsplash - 

 

 Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!

XV. Hány db konzerv gyártható 1 konténer babból?

38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.  

Azt kiszámoltuk fent, hogy egy kamion készáru, az 22 EUR raklap, ami 46 200 db konzervet jelent, azaz gyárthatunk a beszállított mennyiségből 3, 49 kamion készterméket. 

A konzerv a következőképpen néz ki az eddigiek alapján:

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                     108, 78 Ft / db.

1 doboz ára:                                                                                     90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                     26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                   24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                           0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                        0, 41 Ft / db  

Munkabér / db:                                                                                  38,31 Ft / db

                                                                                                    +______________________ 

Összesen:                                                                                     293, 59 Ft / 1 db

 

 a. Csomagolás

--- > 1 db karton doboz, ami megfelelő már a csomagoláshoz, az kb. bruttó 290 Ft, ami net. 228 Ft + 62 Ft ÁFA.

Ebbe a dobozba 12 db konzervet teszünk, azaz 1 konzerv hely a dobozban:  290 / 12 db = 24,16 Ft.

Ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet, akkor kell 13 438 db doboz, ami 13 438 db x 290 Ft = 3 897 020 Ft csomagolóanyag.

Ragasztó szalag 33 m-es 110 Ft / 33 m, legyen elég 25 doboz zárására alul- felül, így: 4,4 Ft / doboz, amit osztani kell 12-vel:

0,366 Ft konzervenként. --- > Ragasztószalagra kell 59 125 Ft, ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet. 

Raklapfólia 0,30 kg / raklap, (2 749 Ft / 2 kg) (76,78 db raklapra kell fólia, így kell 11, 55 db 2 kg-os tekercs. – azaz 12 db -) --- >  2 100 db / raklap -- > 12 db x 2 749 Ft = 32 988 Ft / 161 250 db --- > 0,2045 Ft / konzerv   

Ahogy a haverom mondaná: Űberf______a : )  Csúcs számok jöttek ki! Ezzel eddig megvolnánk.

 

XVI. Na, most már tényleg gyárthatunk, rakjuk össze a történetet készre.

 

 a. Mit tudunk:

 

1. Vettünk 21,5 tonna babot, ami                                            17 506 630 Ft,

gyárthatunk belőle 161 250 db konzervet.

2. Vettünk paradicsompürét, 21,5 tonnát                                 11 751 004 Ft

és gyárthatunk belőle  455 026 db konzervet.

3. Vettünk konzervdobozt + aljat 100 000 db-ra

adtunk le rendelést, de csak 50 000 db-ot fizettünk ki               4 513 808 Ft

 gyárthatunk belőle 50 000 db konzervet.

4. Vegyünk 161 250 db címkét: ez                                                838 500 Ft

5. Raklapfólia:                                                                                 32 988 Ft

6. Gyűjtőkarton:                                                                         3 897 020 Ft

7. Ragasztószalag:                                                                         59 125 Ft

 

Mindösszesen:                                                        +________________________

                                                                                                 38 599 075 Ft 

 + Munkabér:                                                                              6 178 185 Ft

 

Azt tudjuk, hogy 161 250 db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártunk le.

38 599 075 Ft /  161 250 Db = 239, 37 Ft / db  ---- > munkabér nélkül, a címkéző gép végén!

38 599 075 Ft. Ennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a 8 óra 57 perces gyártáshoz szükséges anyagokat beszerezzük.

 income.png

Alexander Grey - Unsplash - 

 

 

 b. munkabér

Van 130 db munkapozíciónk, ami havonta 110 451 120 Ft-ba fáj. Ami 160 óra havonta. Bent van az ütemben a 130 ember, akkor 1 másodperc üzemi munkaidő költsége: (110 451 120 Ft / 160 óra) / 3 600 = 191,75 Ft / másodperc.

Legyen az, hogy a 161 250 Db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártsuk le, és ne 8 óra 57, 45 perc alatt, egyszerűbb számolni.

Azaz: ((8 x 60 perc) x 60) + (58 perc x 60) = 32 220 másodperc a gyártási munkaidő. Pénzben:

32 220 másodperc x 191,75 Ft = 6 178 185 Ft munkabér / 161 250 db konzerv, azaz --- >

38, 31 Ft / konzerv / munkabér költség.

Persze ekkor feltételezzük, hogy a gyár napi 8 órában, havi 20 gyártási napon át tolja 300 db / perc / konzerv teljesítménnyel a paradicsomos babot!

Feltételezzük, hogy EUR raklap megfelelő számban rendelkezésre áll.                 

Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárban 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76, 78 raklap termék, ami majdnem két kamion.

 

Egy átlagos sweet corn production line tud 300 dobozt percenként.

--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : ) 

Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet.  

Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük 8 óra, és 57 perc alatt!!


Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!

 

XVII. Gyártási energia, logisztika, marketing, karbantartás, és üzletkötés, iroda, és egyéb költségek

 

a. Gyártási energia

Szóval kellene egy kis energia. A gépek árammal mennek, mondjuk azt, hogy majd a fejlesztés második felébe elkezdünk azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne helyben áramot termelni, amivel csökkentük majd az áram számlát.

Na de most még nem itt tartunk. Kellene az, hogy mennyi áramot eszik a gyártósor mondjuk egy óra alatt. Ahogy azt már néztük, a mintánk a – sweet corn line  -

Azt írja, hogy a sor eszik óránként 11 kw óra áramot. Meg azt is írja, hogy az autokláv is eszik 15 kw áramot. Összesen 11 kw + 15 kw = 26 kw.

Igaz az autokláv szakaszos működtetésű, de vegyük úgy, hogy napi 8 órát használjuk, és a gyártósorunk is napi 8 órát üzemel, nincs leállás.

Így gyártás áramfogyasztása: 26 kw x 8 óra x 20 nap = 4 160 kw / hónap

--- > kalkulátor szerint: Bruttó 256 685 Ft / hó.

Simán tegyük fel, hogy van még másra is áramfogyasztás, szorozzuk meg minimum 2- vel: 513 370 Ft --- > De legyen inkább 700 000 Ft.

Így a gyártási energia dobozonként, feltételezve, hogy egész hónapban paradicsomos babot gyártunk:

300 db / perc --- > 2 880 000 doboz / hónap (20 gyártási nap, 8 óra / műszak)

 

Gyártási energia: 700 000 Ft / 2 880 000 db = 0, 2430 Ft / konzerv

--- > Normál hónap, amikor nincs karbantartás

Persze, most mondhatod azt, hogy ez kevés, mert a gyár nagyobb is lehet, és különben is. Értelek. Ezzel az egységgel lehet továbbmenni, majd a részletes tervezésnél. Úgy vesszük, e köré a 300 db / perc termelés köré épül fel az üzem jelen állapot szerint. A 130 fő ezt a gyártást szolgálja ki.

truck.png

Esteban Zapata - Unsplash - 

 

 b. Logisztika

Legyen nettó 50 000 Ft + 27 % ÁFA / raklap --- > 63 500 Ft / raklap / 2 100 Db konzerv = 30, 23 Ft / konzerv szállítási költség 

 

c. karbantartás

Nehéz dió ez nagyon. Mivel hogy nem terveztük meg az üzemet, nincs karbantartási terv, semmi. 
Csak nézelődünk még. De mégis kellene rá mondani valamit.


A gépek újak – most néztük a neten – az épület régi, és minden van, ami a gyártáshoz, és a gyártás
kiszolgálásához kell, teljes értékű konzervgyár, irodával, raktárral, belső raktári logisztikával, stb.


Szóval ez drága lehet.

Legyen éves szinten 450 000 000 Ft, mert az szép szám.


--- > Évente gyártott konzervek száma --- > 50 hétig gyártunk, 2 hétre leállunk, és a karbantartás megy:

Így 50 hét alatt gyártunk: 36 000 000 db konzervet, így a karbantartási költség konzervenként: 12,50 Ft


 d. Üzletkötés


Ahogy azt az elején mondtuk, vannak üzletkötői pozíciók. Lízingelt autóval járnak, Ami be kell szállni az elején
mondjuk 3 millióval, és fizetni kell a lízingdíjat, meg tankolni is kell, javítatni kell a kocsit, és az üzletkötőnek ennie
is kell munka közben.


Legyen 6 ilyen pozíció. Legyen 100 Ft / km, amibe a kocsi fenntartása fáj, (ebben legyen benne a javítás,
lízingdíj a biztosítás, amortizáció, tankolás)


Naponta menjen az üzletkötő 500 km-t, az 10 000 km / hó.

Ez 1 000 000 Ft havonta, a pozícióból van 6 db.

Adjunk még 230 000 Ft-ot kajára, az üzletkötőnek havonta, ne a fizetéséből vegye magának a kaját.
(Mobiltelefon, internet: céges „globális” költség része)


 

1 230 000 Ft x 6 pozíció:  7 380 000 Ft / hó

Évente:                             7 380 000 Ft x 12 hó  =  88 560 000 Ft / év 

 
6 db kocsi kezdő lízingdíja:

3 000 000 Ft x 6 =         18 000 000 Ft  


106 562 000 Ft / év / 36 000 000 db konzerv = 2, 96 Ft / db konzerv üzletkötői díj


go_up.png
Fab Lentz



e. marketing

Költsünk 400 000 000 Ft / év marketingre, mert alap terméket gyártunk, de mégis, kell pár tűzrőlpattant influenszer, aki bemutatja a terméket erre-arra:

400 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év = 11, 111 Ft / db konzerv marketing költség 

 

XVIII. Dobjuk hozzá a fenti költségeket, lássuk a gyártási költséget:

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                                      108, 78 Ft / db.

1 doboz ára:                                                                                                   90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                                     26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                              5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                                  24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                                          0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                                      0, 41 Ft / db 

Munkabér / db:                                                                                                38,31 Ft / db

                                                                                             

Gyártási energia:                                                                                            0, 2430 Ft / db

Logisztika költsége                                                                                           30, 23 Ft / db

Karbantartási költség:                                                                                       12,50 Ft / db 

Üzletkötés költsége                                                                                            2, 96 Ft / db

Marketing költség:                                                                                           11, 111 Ft / db  

                                                                                                               +__________________

Mindösszesen:                                                                                            350, 634 Ft / db.

 

 XIX. Van gyártási árunk! Woow! Mit is jelent ez?

Egész jó, nekem tetszik. Van gyártási árunk!

Mit is jelent ez?  

Ez az az ár, ami minden fenti költséget takar, amit eddig részleteztünk:  

  • Becsomagolt szállításra késztermék
  • Szállítási költség
  • Karbantartási költség
  • Üzletkötés költsége
  • Marketing költség

 

 XX. Mennyiért adjuk?

De nem ennyirét adjuk, mert miért tennénk? Profitot is kell termelnünk. Mégis menyiért adjuk? 

soppy.png

A tesco alsó polcon a hasonló termék kint van bruttó 380 Ft-ért. A happy frucht hasonló termék meg kint van a polcon 520 Ft- ért. de van világmárka prémium termék 1 099 Ft –ért. Eléggé szép sáv.   

Első karikában nem a tesco alsó polcára kellene pozícionálni a terméket, annak valahogy nem látom értelmét.

 

a. Varázsszám: 520 Ft polci ár

 

  • Az 520 Ft Bruttó az a polcon az 409 Ft nettó + 111 Ft (27 % ÁFA)
  • Legyen a kereskedelmi „árrés” 20 %, akkor a beszerzési ára a terméknek: (409 Ft / 100) x 80 = 327, 20 Ft / db + ÁFA -- >

                Bruttó 415, 54 Ft = nettó 327, 20 Ft + 88, 344 Ft (27 % ÁFA)

 

b. De mi 350- ért gyártunk profit, és „finanszírozási költség” betervezésre nélkül. 

 

Tervezzünk egy évi 620 000 000 Ft-os hitel finanszírozási költséggel: ---- >

Finanszírozási költség: 620 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év =  17, 22 Ft / db

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                                   108, 78 Ft / db

1 doboz ára:                                                                                                   90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                                   26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                              5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                                 24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                                         0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                                       0, 41 Ft / db 

Munkabér / db:                                                                                                 38,31 Ft / db

                                                                                             

Gyártási energia:                                                                                           0, 2430 Ft / db

Logisztika költsége                                                                                          30, 23 Ft / db

Karbantartási költség:                                                                                     12,50 Ft / db 

Üzletkötés költsége                                                                                           2, 96 Ft / db

Marketing költség:                                                                                          11, 111 Ft / db  

Finanszírozási költség:                                                                                   17, 22 Ft / db

                                                                                                              +______________________

Mindösszesen:                                                                                               367, 85 Ft / db

 

Legyen a tervezett profit konzervenként: 42, 15 Ft. Hogy miért? Mert szép szám!  De tényleg ezért. – Azért mert „csak, az eléggé vadul néz ki….

 367, 85 Ft + 42, 15 Ft = nettó 410 Ft --- > 10,28 %-os „profitráta” konzervenként, hagyjuk így, mert csak!

---- > Ezért az árért odaszállítjuk (DAD paritás)

Ha egész évben paradicsomos babot gyártottunk, és el is adtuk- mennyi „bruttó céges profitot” tud tervezetten termelni a gyár 1 műszakos munkarendben (1 műszak, 8 óra / műszak, 20 gyártási nap / hó):

 

Tervezett  „bruttó profit”: 1 517 400 000 Ft / év /  1 műszakos munkarend!

 

c. Bruttó polci ár a boltban

 

--- > Kereskedelmi árrés: 20% ---- >  Így a polci ár nettó: ((nettó 410 Ft / 100) x 120) = 492 Ft

                                                           Bruttó ár: (Nettó 492 Ft / 100) *127 = 624, 84 Ft / doboz. Bingó!

 

Hol is vagyunk a nettó 410 Ft-os DAD átadási árukkal?

Ott vagyunk a bruttó 629 Ft – 1 099 Ft polci árban, így nagyjából jók vagyunk! Nézzük, miért is

profit_23.png 

Alexander Schimmeck - Unsplash - 

 

XXI. Na okkás, de fent egy 15 %-os tervet látunk nem többet! Mi is ez a terv? Akarsz keresni évente 1,5 milliárdot, de hogy is van ez?

A fenti terv egy 15 %-os terv, semmi más. Az egész történet arról szól, hogy tervezhető-e termék, vagy nem tervezhető? A 15%-os terv (a komolyabb tervezési munka 85%-a nincs elvégezve!)

Az volt a kérdés, hogy lehet-e paradicsomos babkonzervet tervezni hazai piacra? A válasz az, hogy a középső polcra lehet. A mesében az van, hogy 130 munkapozíciót kell megfizetni, ezt szálaztuk szét.

Na, most a gyár nincs részletesen lerajzolva. Feltételezzük azt, hogy van egy létező konzervgyár, amit be akarnak zárni, mivel ez van a mesében. A 15%-os terv pont erre jó, - de erre nagyon! -, hogy végterméket tudjunk tervezni. A komplex tervezéshez egy nagyon komoly csapat kell, majd, de a fenti mese nem erről szól!

Csak arról, hogy érdemes ezt a dolgot nagyon komolyan átgondolni. Ahogy látszik a paradicsomos babkonzerv nagyon jó üzlet, - ahogy azt az egyetemen is tanították –, és ki lehet számolni, hogy mennyire jó.

 

Mondhatni a történet arról szól, hogy műszakonként feldolgozol egy kamion babot, 1/ 4 kamion paradicsompürét, és legyártasz belőle műszakonként 3,5 kamion paradicsomos babkonzervet.

Évente egy műszakos munkarendben legyártasz 36 000 000 db babkonzervet.

Tételezzük fel, hogy van hazánkban 3 000 000 háztartás. 36 000 000 db gyártott paradicsomos babkonzerv / 3 000 000 háztartás: 12 / db / év

 

Tehát minden háztartás havonta megvesz, és meg is eszik 1 db gyártott babkonzervet!

 

XXII. Ez egy kb. 50 500 000 Ft –ba fájó business műszakonként, ami 1,1 milliárdos költség havonta.

A bevétel 1, 1808 milliárd Ft havonta, ami 180 800 000 Ft bruttó profittermelés havonta. 

 

620 000 000 Ft-os éves finanszírozási költség van betervezve az értékesítési árba. Legyen az, hogy 20 évre kapunk hitelt. Vissza tud fizetni 12,40 milliárd Ft-ot a mesebeli gyár – a 15%-os terv alapján- Úgy gondolom, hogy a 15%-os terv alapján egy 10 milliárdos projekt körvonalazódik! Ekkor 2,40 milliárd Ft-ért kap 10 milliárd Ft-os a finanszírozást a gyár 20 évre.

Szóval eddig tart a mese!

eit.png

EIT Campus 

Havernak átküldtem a mesét, hogy olvassa el. Fel is hívott, a következőt mondta:

Ziggy, ilyen én még nem olvastam, nekem nagyon tetszik!

  • Mikor kezditek el tolni a valóságban?
  • Mennék én is alkotni!
  • Ez egy mese, nem a valóság : )
  • A mesék valósággá tudnak válni, nem hallottad ezt a mondást? : )  : )
  • Várjál már, de miért akarsz elégetni $ 10 000- et műszakonként, hogy Kazahsztánból veszed a paradicsom sűrítményt, és a babot is?
  • Csak a babon buksz műszakonként $ 10 000 !!!
  • Nem termeltek babot?
  • Vedd meg legalább a babot helyben, és spórold meg a $ 10 000 szállítási költséget legalább a babon műszakonként! Az tudod mennyi pénz csak a babon évente??
  • $ 10 000 x (20 nap / hó) x 12 = $ 2 400 000 évente!!! amit elégetsz csak a bab importon!
  • Huha, mondasz valamit! Ezt ha meg lehetne fogni, tiszta profit!
  • A bab terem 2 tonna / ha –t.
  • Műszakonként feldolgozol 22,5 tonnát., amihez kellene 11,25 ha terület, amin professzionálisan termelnek babot.
  • A gyártáshoz kellene évente 5 400 tonna bab, és akkor a paradicsomsűrítményről nem is beszéltem.
  • Ehhez kellene az, hogy 2 700 ha-on termeljünk babot.
  • Na de Magyarországon kb. 800 ha-on termelünk babot. Ide meg egységes minőség kell.
  • Egyelőre marad az import!
  • Tehát azt mondod, hogy a mostanihoz képest további 1 900 ha területen kellene babot termelni?
  • Úgy van!
  • Tudod, hogy ez mennyi munkahelyet teremtene?
  • A munkahelyek nem teremtődnek! Az emberek hozzák létre a munkahelyeket, mivel veszik a termékeket. Jelen esetben az emberek ha veszik, és eszik a babkonzervet, akkor lesznek munkahelyek a bab termelésében is! Másképp nem!
  • Ez igen!
  • Tovább kellene vinni ezt a témát, de nagyon!
  • Az ország dél- keleti részében komoly paradicsomtermelés is van, ezt tudtad?
  • Igen, de ez lenne a következő etap a bab mellett : )
  • Ezzel nagyon komolyan meg lehetne pörgetni az innovációt, mert lenne hozzá alap. Energetika, körforgásos gazdaság, zero vaste, stb.
  • Az ám!

 

------

 

beans.png

 walking beans ( well...a bean field anyway )

Üdvözlöm, kedves olvasó. Ma ismét csatlakoznék Zsigmond barátom és blog társam cikkéhez.

A mai nap nagyon alkalmas (2024. Január 3.) a babról való csevegésre, mert tegnap reggel a Hajnaltáj című műsorban Nagy mezőgazdasági miniszter úr bejelentett óriási mennyiségű forrást a mezőgazdaság és feldolgozás tekintetében.

Felénk a kissé nagyképű, magáról sokat képzelő emberre azt mondják, hogy „Azt hiszi, hogy a bab is hús.”

Mit is rejt ez a mondat? Azt, hogy a bab valaha hazánkban sokkal gyakoribb és elfogadottabb táplálék volt. A szárazbab étel mindennapi életünk része volt (a lencse, a felezett borsó, sőt a csicseri borsó is). Gyakran szerepelt még a jobb éttermek menü lapján is, mint Jókai bableves. De a 60-90-es évek bakancsos turistái tudják, hogy a klasszikus turistaházak is kínáltak jófajta csülkös bablevest a fáradt, éhes turistának. És húspótlók.

Mert a babételek, általában a hüvelyesek egészségesek. Erre vonatkozó gondolataimat egy rövidesen megjelenő írásban bontanám ki, most csupán annyit, hogy szüleim 50 éve azzal bíztattak a bableves elfogyasztására, hogy „egyed fiam, ettől erősödnek a csontjaid”. Jó-jó, több ilyen szlogen szerepelt a szülők repertoárjában egészen a fütyülni tanító sárgarépától a díjbirkózóvá fejlesztő spenóton át sokféle zöldség bevonásával.

A bab félék bizony húspótlók. Ez tény. A szárazbab 21% fehérjetartalmával kiemelkedő. Nagyon sokféle módon feldolgozható, s ahány fajtája csak létezik, márpedig nagyon sok a szárazbab fajta, mindnek más az íze, zamata, felhasználhatósága. Boldogult gyermekkoromban az a városi legenda járta, hogy a gesztenye masszát főtt babbal hamisítják. Ebben a legendában az van benne, hogy van olyan nagy szemű főtt bab, melynek íze a főtt gesztenyéével vetekszik.

Igaza van abban Zsebők kollégának, hogy a babtermesztésünk mennyiségileg is, minőségben is a bányász béka ülepe alatt van!

A ma elfogadott évi 1 kg elfogyasztott szárazbab / fő valóban nagyon kevés. Összehasonlítva a fejenkénti 50 kg körüli húsfogyasztással.

30 évvel ezelőtt, mint vetőmagot forgalmazó vállalkozó, legalább 15 féle bab fajtát forgalmaztam. De az az idő már a leszálló ágban volt, hisz még régebben falvanként volt legalább egy tájfajta.

Színük változatos, ízük sokféle. Ma nyugodtan ajánlanám csemegének is. Terjedhetne a babliszt konyhai felhasználása.

Nincs hiányunk termesztés technológiai ajánlásban. Íme:

kollar_bab.png

Kollár Ferenc

A BABTERMESZTÉS Új módszerrel munkája. Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó

Kiváló munka, figyelmébe ajánlom minden leendő termesztőnek a beszerzését, hasznos forgatását.

www.agroinform.hu/forum/szarazbab-termelese/t2630/p/2 linken nagyon érdekes, több éven keresztül tartó chatelés folyik érdeklődők és termelők között. Sajnos, úgy látom, hogy az egyszerűen termeszthető szárazbab termesztése mégsem egyszerű. Pedig valamikor a magyar kiskertekben, akár csak néhány négyzetméteren, elengedhetetlen volt a zöldborsó, a vágni való bab, kifejtő bab és a szárazbab termesztése. Akkor a fogyasztás is több volt.

Ma, ahogy a kiskerti termelés visszaszorult, már-már kihalt, több ezer hektárról betakarított bab sem kerül fogyasztásra.

Jó, jó, megértem. A bab nehezen fő meg! Volt is ebből probléma, amikor sok évvel ezelőtt afrikai menekülttáborba babot szállítottak segély gyanánt. Nyilván a raktárakban elfekvő, több éves babról volt szó, amit olyan helyen kellett volna megfőzni, ahol híján voltak a tüzelőnek.

Finoman szólva nem volt előre látó a politikus, aki ezt szervezte. Mert igen, a bab nehezen fő. A legfrissebb, egy éves termés fövési ideje, alig néhány órás előáztatással még elmegy, de ahogy telnek, múlnak az évek, a babban a keményítő tartalom átkristályosodik, s alig akar megfőni. Ilyenkor tesz hozzá a háziasszony némi szódabikarbónát.

De hát nem kell otthon főzni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  Zsigmond barátom fentebb levezette, hogy a dobozos bab, netán üveges, paradicsommal vagy csak egyszerűen sós vízben, kidney bab, fehér bab, tarkabab, stb. minőségben elérhető. Akár olcsón is. S kis fáradozással hazai termésű babból!

A fentebb jelölt Agroinform linkben ugyan van egy hozzászóló, aki a kínai bab hazai előretörésétől retten meg. Én is, hisz a Zsigmond által említett 1 900 ha szükséges szárazbab termesztésre fordítandó területet már részben kínai akkumulátor gyárak foglalják el, de hát Nagy miniszter úr szerint lesz forrás új területek kijelölésére. - Régen Debrecen környéke kiváló babtermő vidék volt! -

Játszunk el hát a gondolattal!

A polcokon sokféle szárazbab kelleti magát. A háziasszony csak lekap egyet, otthon egy rántással feltépi a villámzárat és máris döntheti bele a kellően megfőtt babot a hagymás rántásba.

Kerestem egy nagyon népszerű, nőknek szóló heti lapban babos és lencsés recepteket. Mondván, hogy tél van, s a magyar felfogás szerint a száraz hüvelyesek téli ételek. De nem találtam. Egyet sem.

Tehát azt hiszem, hogy a havonta 3-4 doboz bab és lencse konzerv fogyasztása családonként olyan mennyiségű termelést feltételezne, amit érdemes lenne kiaknázni.

Én, mint 48 éve gyakorló tartósítóipari mérnök szívesen adok tanácsot termesztéshez, feldolgozáshoz. Vannak gépek, lehetőségek. A szárazbab és lencse feldolgozása folyamatos munkát ad a feldolgozónak az év során. Eszményi termék.

greek_baked_beans.png

Greek Baked Beans

Tehát babra fel!

Részletesebb, a hüvelyesekkel foglalkozó írásunk ezen blogban rövidesen folytatódik.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Reagálás Rókusfalvi Pál –Elvesztették a fiatalokat a magyar borászok– Nincs olyan, hogy magyar bor?- Hungarian Wine! UK-

Magyar Bor? Olyan nem volt, Wokingban sem, míg oda nem vittük!

 

 

A.) A fiatalok szeretik a jó bort! 

2015_hungarian_wines.jpg

Jól emlékszem 2015 májusára.

Akkor tartottam borkóstolót a Royal College of Art –RCAFE – Kensingtonban, Angliában, Londonban. – Hungarian Wine Tasting

A cél az volt, hogy a bemutatott tételekből kiválassza a közönség, hogy milyen bort szeretne inni. Mindenki bedobta szavazatát egy ládába. A megrendeléskor derült ki számomra is, hogy melyik bor volt a befutó. Egy nagyon szép balatoni bort választott a közönség.

2015_hungarian_wine_testing.jpg

2015.29.05 Royal College of Art,  RCAFE, Kensington, Hungarian Wine Tasting  

Na de ahhoz, hogy idáig eljussak, nagyon hosszú volt az út. Bő két és fél év tervezés, tanulás állt mögöttünk, mire elindulhattam haza az első borszállítmányért.

Amikor 2011 decemberében elköltöztem UK-ba tudtam, hogy alapvetően a családi borászat borait akarom majd értékesíteni a szigetországban. Több mint 40 éve borászkodik a család, beleszülettem a borászatba. UK-ból 2019-ben tértünk haza. 

B.) Magamról pár szót.  

Okleveles Élelmiszermérnök vagyok, borász, és élelmiszeripari menedzser. A szakterületem a borászat, és az élelmiszergazdasági értékláncok elemzése, végterméktervezés, értékesítési csatorna specifikus export üzleti terv tervezés az élelmiszergazdaságban. Érdekel a minőségi költségek mélylélektana, továbbá a zöld átállás, és tanulmányozom jó ESG gyakorlatokat a számomra kedves iparágakban.   

zsigmond_ireks.jpg

2021, STAMAG- IREKS Kft., Házivásár 2021.  

Pl. 2021-ben az IREKS STAMAG Magyarország Kft szakmai napján tartottam előadást a pékszakmai közönségnek, hogy hogyan lehet valós időben kiszámolni – látni, és tudni egzakt módon - egy választott gyártott termékmátrixon a gyártási költséget egy sütőipari üzemben. Ha ismerem a gyártási költséget, akkor a profitmodell is tervezhetővé válik. 2022-ben mentünk tovább a témában, mert eléggé elszálltak az energia költségek pl. 2021-ben a Hungalimentaria 2021 konferencián is adtam elő a témában magyar nyelven.

2017-ben hoztam létre az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogját – lecsos.blog.hu  - hiánypótlásként, ami szépen fejlődik.  Tettem ezt azért, mivel úgy gondoltam, hogy hazánkban a gazdasági szereplők egyszerűen nem tudják azt, hogy mi is az élelmiszermérnöki tudás, mire való. Azért hogy az élelmiszermérnököknek ne az legyen az első gondolata, hogy irány a reptér.

Ennyi kitérő után térjünk vissza a témához.   

A kérdés az volt, hogy hogyan lehet ezt elérni. Erre a rögös útra kellett felkészülni. Persze ezt úgy kellett megcsinálni, hogy első körben az ember megveti a lábát, elkezd dolgozni UK-ban, - Pay the bills – mint minden bevándorló „low paid jobs” kezd, és szépen az utcáról kezdve, útban felfelé megállja a helyét UK-ban.

Megtanul az ember pár dolgot, pl.:

  • Mi az NI szám
  • Melyik a legjobb mobilszolgáltató
  • Hogyan szerezzen alap melót a lehető leggyorsabban
  • Hogyan szerezzen jó albérletet, ami nem penészesedik.. 
  • Hogyan nyisson bankszámlát, és mire való a csekk könyv
  • Hogyan fizessen villanyszámlát
  • Hogyan vegyen autót, és kössön rá online biztosítást, úgy, hogy ne menjen rá a gatyája  
  • Mi az a payslip, és miért fontos       

Meg kell tanulni az életet, nagyon meg kell tanulni a nyelvet, és ez időbe kerül. Közben az ember magába szívja a kultúrát. Olyan 3-4 év telik el, mire az ember kezdi megérteni azt, hogy mi mitől működik, és teljesen átáll az agya arra, hogy hogyan is működik arrafelé a kapitalizmus. Közben tanulja az ember azt is, hogy hogyan is lehetne vállalkozni.

Miért is jutott eszembe a fenti történet?

2023. november 17.-én Gáll Csongor interjút készített Rókusfalvi Pállal – Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos- az Economix podcastjában.

Az interjúban Rókusfalvi úr arról beszél, hogy nincs olyan, hogy magyar bor, továbbá hogy a borászatok elvesztették a fiatalokat. Arról is szó van az interjúban, hogy a hazai borászatból évtizedek óta hiányzik az innovatív gondolkodás, és az összefogás. És hogy gond van.  

Amikor a Royal College of Art, RCAFE bemutattam a magyar borokat 2015. május végén, Londonban Kensingtonban, nem látszott az, hogy a fiatalok elfordultak volna a borfogyasztástól. Nagyon jó buli volt, sokat beszélgettünk a borokról, és Magyarországról.  Persze vannak nagyon komoly igényeik egy borral kapcsolatban, amiről érdemes tudni, és be kell építeni a profitmodellekbe.

C.) Gond van a hazai borászattal, ezt tudjuk, és ez a gond nem tegnap keletkezett!

Akkora a gond, hogy egy nagyon jó barátom, aki szőlőt termel 3 hektáron,  - és teszi ezt fiatalon, munka mellett -,  azt mondja, hogy az idén több mint 1 millió HUF feletti vesztesége van. Mivel alacsony a felvásárlási ár - 80 Ft – 120 Ft / kg -, és alig akarták átvenni a szőlőt. Ez hektáronként ténylegesen a 2023-as borászati szezonban 333 333 Ft tényleges veszteség. Ez nagyon sok pénz. Még nem akarja feladni. Persze az idén termés sem volt olyan sok. -- > Ha van termés, akkor is veszteséges a termelés, mint minden évben. A barátom azt mondja, olyan, mintha tartana négy lovat a munkája mellett. Hobbinak sok, megélhetésnek kevés.   

Mások feladják, vagy már feladták. Már nem működik a régi bevett üzleti modell. Ezért várható az, hogy sokan hagyják ott a szőlőt, és nem művelik tovább, mert egyszerűen nem éri meg! Tehát a termőterület tovább fog csökkenni.

Beszélgettem nemrég egy osztrák almatermelő barátommal. Épp világkörüli útra indult, mivel ezt almatermelőként megteheti. Nálunk nem utazgatnak világkörüli útra az egyszerű almatermelők se.  

 Térjünk vissza oda, hogy borexport.

D.) Mi is az, hogy exportpiac?

woking_food_festival.jpg

2015. Éppen folyamatban van az általam exportált termékek kóstoltatása, és értékesítési csatorna specifikus értékesítése (2015, Woking, Woking Food Festival, UK)

Mindig csak arról beszélünk, hogy az exportpiacok hogyan néznek ki, és mennyi árut tudunk oda kivinni. Az exportpiac az egy másik ország lokális piaca. A másik országban nagyon sokféle lokális piac lehet, ami nem véletlenül alakult ki, annak megvan az oka. Az, hogy mi – itthonról – mint tekintünk exportpiacnak, az egy dolog. Az, hogy hogyan is néz ki az adott lokalitásban – az ott lakók mint gondolnak a saját import árupiacukról – nagyon más lehet.

Azt szoktam mondani, hogy én nem exportálni akarok! Akar exportálni a lőtéri kutya!

Én jól akarok importálni az adott piacra!

Ez egy nagyon más megközelítést jelent, és nagyon messze áll attól, amit ma általában a szakmában hiszünk az exportról, és az export üzletről. Ma általában az van, hogy a borász eladja a bort – valamilyen kiszerelésben - EXW, és kész.

Az EXW eladás mehet exportra is. Természetes ez a hozzáállás, nincs ezzel semmi gond. Ehhez tartozik egyfajta profitszint, amivel együtt kell élni. De van élet az EXW eladáson túl is, na ide már nagyon komoly tudások kellenének!

Amikor felkészültem az exportra, akkor folyamatosan néztem azt, hogy mit is tartanak rólunk – magyar bor – az adott lokalitásban, ahol éltem. Néztem a benchmarkot. Főleg a saját borrégiómra voltam kíváncsi. Miért?

Számomra az a fontos, amit az adott lokalitásban tudnak rólunk, mivel az a fontos, én mondhatok bármit. Azt írták rólunk, hogy egyszerűen széles körben nem elérhető a magyar bor – igaz példák vannak rá –  amúgy meg igény lenne rá. Számomra felmerült a kérdés. Ok. Nekem van egy termékportfólióm, amit elérhető lesz a lokális piacon. Hova pozícionáljam?

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

 

E.) Példa egy pozícionálásra a sok közül 

wine_price.jpg

2015. Alsóörsi Pirostramini, késői szüret – 0.5 liter - az Aszú mellett Ł 26.99 / palack  a polcon.

Jól fogyott, szépen mutatott a többi mellett.

 Az, hogy a fenti képet el tudtam kattintani, ahhoz egy nagyon komoly, összehangolt, több éves szakmai munka kellett a teljes csapattól, mind itthon, mind UK-ban!  

Teljesen el kellett felejteni azt, amit az egyetemen tanultam, hogy mi az export! Ki kellett dobni a tankönyvet! A tudást az utcán szeretem meg, nap- nap után, ahogy csináltam.

A gond az, hogy 30- 40 éve ugyanazt tanulunk az egyetemen pl. az exportról. Mivel van egy becsontosodott tudás, amit igaznak hiszünk, egyszerűen nem tudunk hatékonyan részt venni az exportpiaci folyamatokban. Mivel hogy azt hisszük valós tudásnak, amit megtanultunk, tévesen!

F.) Minden borász az általa megtermelt bort akarja eladni mindenáron!               

Ez több mint bűn hiba! - Talleyrand –

Mivel nem értjük a kódrendszert, - egyszerűen nem érti az átlag magyar borász azt hogy hogyan, és min kattog egy exportőr agya – ezért nem is tud érdemben tárgyalni vele. Ezért van az, hogy az exportőr EXW áron beszerez, és vége a dalnak! Azt gondoljuk – sajnos ezt is tanítjuk! -, hogy ez az export. Persze, ilyen is lehet, ez nem kérdés! Felteszem a kérdést, minek?

Mivel nem ismerjük a kódrendszert, nem is tudunk részt venni a játékban. Mivel nem tudunk részt venni a játékban, ezért nem is tudunk profitálni belőle, ami hatalmas kár, mivel hozzájárul a termőterületek, és a borászatok számának csökkenéséhez.

E.) Egy kisebb családi borászatról itthon nem hiszi el senki, hogy képes professzionálisan kiszolgálni egy exportőrt, vagy képes exportálni! 

Az, hogy valaki képes exportálni, teljesen mást jelent, mint azt, hogy képes kiszolgálni egy exportőrt. A kettő pillanatnyi, vagy időszakos funkció között óriási különbség van. Más funkció, más-más profitszintek.

A hazai bankrendszer is azt hiszi, hogy egy bizonyos „üzemméret” kell ahhoz, hogy exportálni lehessen. Ez a nemzetközi gyakorlat alapján nincs így!

Az történik, - hogy mivel nincs banki termék a kicsik exportképességének támogatására, marad az ami most van, nulla exportképesség a kicsiknél, nulla tudástranszfer! Az általános hozzáállás miatt folyamatosan veszítjük el a tehetséges fiatalokat, és hozzáértő szakembereket!  

G.) Összefogás? 

Sokszor volt szó arról, itt a lecsós blogon is képtelenek összefogni a termelők, mivel az összefogásban van a kulcs. Az összefogás szóba került már

- Az élelmiszermérnök elmegy hitelért a bankba - reagálás Hollósi Dáviddal készült Index interjúra az élelmiszergazdaság jövőjéről – 2023. szeptember 13 – cikkben foglalkoztam vele, más összefüggésben:

Akkor ezt írtam:

  „ --- > V.  A TÉSZ-ek, és integrátorok 

A rendszerváltás után, a 2004-es EU csatlakozás után 2005- 2008 között volt már ilyen, és nem véletlenül! Az EU támogatta a TÉSZ- rendszer (termelő, és értékesítő szövetkezetek) létrehozását. A történet nekünk nem jött be, az akkor alakult TÉSZ-ek többsége már eltűnt a piacról a 2010-es évek elejére. 

Olyan is van, hogy egy integrátor cég szervezi a környék alapanyag felvásárlását. Az integrátor minden támogatást megkap – legyen az EU-s, vagy állami fejlesztési támogatás- ezzel kialakul egy komoly feldolgozási potenciál. Ezzel gond nincs. A gond azzal van, hogy a felvásárlási ár a nullához konvergál. Ebből az következett, hogy a lokális alapanyag termelési potenciál leépült, vagy leépül, és kezdi a végét járni. Az integrátor erre mit csinál? Saját maga telepít alapanyag termelő potenciált – nem kell bíbelődni a kicsi alapanyag termelőkkel - de ez a történet is kezd nagyon nem működni az EU-n belül. A cégek elvannak, de nem prosperálnak, -ám, ez nem azt jelenti, hogy nem lehet profitot termelni, lehet – Itt szóba sem jön a tudástranszfer, mert nincs kinek, és nincs hova átadni tudást.

A fenti történet – mivel ez ment az elmúlt 33 évben- tényleg azt hozza, hogy kiürül a vidék. A családok, amelyek abból éltek, hogy alapanyagot termelnek, egyszerűen nem termelnek, - vagy már rég felhagytak vele – azért, mert ilyen alacsony alapanyag átvételi árak mellett nem éri meg. Sajnos itthon nem láttam olyan kutatást, hogy miért is van az, hogy a Bajor paraszt, aki tart két tehenet, és megéri neki? Hogy néz ki a matek? Ilyen matekot láttam Bajorországban. Valahogy érdemes lenne kicsit jobban megkapargatni a felszínt. „

Eljutottunk oda, hogy a Balaton mellett, a parti sávból egyszerűen eltűnt a szőlő. Erre akkor figyel fel az ember, amikor hozza a leendő exportőrt a Balatonfüred- Csopaki Borvidékre. Elfordultunk Balatonkenese felé az M7-ról, és jöttem tovább Balatonfüred felé. Ekkor kérdezte meg az exportőr:

- Ziggy, ez már a borvidék? 

- Igen, már beértünk a Balatonfüred- Csopaki Borvidékre.

- Nagyon szép!

- De hol a szőlő?

- ….

Szóval felénk az É-i parton a parti sávban már nincs szőlő, és ahogy kinéz, nem is lesz. A csak szőlőt termelők kezdik feladni a termelést – főleg azok, akik mostanában örökölték meg a családi birtokot – mert egyszerűen építési telekként – többet ér a terület, mintha szőlő lenne rajta. Ez ellen védekeznek az önkormányzatok, az építési szabályzattal. Pl. külterületen engedélyezik az építkezést, abban az esetben, ha szőlőt telepít az építő. Ezzel lehet késleltetni kicsit az elkerülhetetlen beépítési folyamatot.  Extrém esetben – matematikai valószínűsége megvan - eljuthatunk oda, hogy csak egy borászat maradhat.. Marad egy „piramis”..

H.) Találós kérdés! 

A kérdés 30 éve kérdés! A szőlő átvételi ára megrekedt a 80-as évek közepén az egész országban 80 Ft / kg – 140 Ft / kg körül.   A bor ára a menőbb regionális pincészeteknél eléri – EXW ár, pinceajtóban – eléri a Bruttó 1 900 Ft (net. 1496 Ft + 27 % 403 HUF ÁFA) – 3 500 HUF-ot (net. 2 755 Ft + 744 Ft ÁFA) árat.  Közben a hazai termőterület – ahogy Rókusfalvi Úr is mondja -  a 80-as évek béli kb. 200 000 ha- ról csökkent a mai 52 000 ha körüli szintre.   

Nemrég előkerült ez a téma egy helyi borász rendezvényen. A konklúzió az volt, hogy akik csak szőlőt termelnek, azoknak nagyon rossz. De mit lehet tenni? A válasz nyitva maradt.  

bonifacio.jpg

2018. Éppen magyar bort adunk el Krisztinával. Fülöp- szigetek, Manila.

(Bonifacio Global City, Taguig, Metro Manila)  - Haladó szint az exportfejlesztésben -

 

I.) Borászat, mint befektetés Magyarországon 

Kovács Tibor véleménycikke 2023.12.01- én jelent meg az indexen - 30 éve várunk a magyar bor feltámadására -  

Így ír:

 „Nálunk elképzelhetetlen egy olyan történet, mint Peter Yealandsé Új-Zélandon, aki minden borászati tudás és hagyomány nélkül létrehozott egy 1500 hektáros birtokot egy bozótos óceánparti területen, és 8 évvel később az egész világon ismert borászatát eladta 80 millió dollárért. Ez azért lehetséges, mert az új-zélandi bornak van nemzetközi piaca, amelyet bármely jól működő borászat ki tud használni.”

Ezzel azt is mondja, hogy nem szabad engedni azt, hogy a borászati befektetések nullára íródjanak, Valamit ki kell találni. Elmondja azt, hogy az új-zélandi boroknak megvan a nemzetközi piaca, nekünk meg nincs olyan….

Őőőő ezzel vitatkoznék! Van a hazai bornak is nemzetközi piaca! De nem olyan, mint ahogy azt ő fent leírja!

Befektetői oldalról értelmezhetetlen, ami óriási gond! És még nagyobb gond lesz a jövőben. Minden befektető szeretne egy stabil cash- flow, vagy capital gain befektetést. Ez alól egyik borász sem kivétel! De! Ebben nemzetközi összehasonlításban nagyon gyengén állunk!

Össze kell fogni, de nagyon nem mindegy, hogy mire, alapozzunk az összefogást, és hogyan is tesszük azt!

Többek között érteni kellene a hazai borászat piaci potenciálját, hogy mi fán terem, továbbá érteni kellene a prompt piaci pozícióját a világpiacon!

Ezt nem értjük – csak érteni véljük -, ezt a nyelvet nem beszéljük itthon! Nagyon gyorsan meg kell tanulni ezt a nyelvet!

 

J.) Mit kell tenni?

El kell indulni újra az útra! Ahogy látszik a fentiekből, teljesen simán lehet járni ezt az utat, csak el kell képzelni, hogy az út létezik!    

Befektetni az agyakba, nem a vasba! Palackozógép van elég! 

Az alapok jók, innen kell indulni!

  • A borászat: szakma.
  • Az élelmiszermérnökség: szakma.
  • A modern kori exportképesség fejlesztése: szakma, ide nagyon sokféle szakmai tudás kell!

Be kell fektetni: az agyakba!

  • Kell egy csapat!
  • Egy nagyon jó csapat!
  • Meg kell egy olyan környezet, ahol ez a csapat tud alkotni!

Az élelmiszermérnökök, és én is nagyon szívesen részt vennének újra egy utazáson! 

 

Fel akarod venni velünk a kapcsolatot? 

Írj nekünk e-mailt a 

lecsomernok@gmail.com     - ra! 

 

Ez egy nagyon komoly kihívás, érdemes lenne érdemben foglalkozni vele, történetesen azért, mert a jövőnk függ tőle!

Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat!

- Szia Ziggy!
- Hogy vagy?
- Megvagyok, köszi

---- > Itt személyes rész következik a beszélgetésben, amit nem kívánok leírni – 30 perc sípolás –

- Szóval csak azért hívtalak, hogy elmondjam, a jövő héten költözünk a barátnőmmel (……………. ebbe az országba) mert ott kaptam munkát.

---- > Beszéltünk arról, hogy hogyan vadászta le a cég, milyen ajánlatot kapott, stb. Itt megint személyes rész következik a beszélgetésben, amit nem kívánok leírni – további 20 perc sípolás –

- Vigyázzatok magatokra!
- Majd beszélünk!

paul-einerhand-fish.jpg

Megbeszéltük még, hogy hol, mikor tudunk találkozni a közeljövőben itthon, vagy Európában.     

Két élelmiszeripari szakemberrel kevesebb foglalkozik innovációval itthon….

Ő is élelmiszermérnök, és sajnos dobbantott, máshol képzeli el a szakmai jövőjét, viszi a barátnőjét is. Sajnos eléggé általánossá vált ez a történet mostanában. Ássunk a téma mélyére, és nézzünk utána, hogy hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot, mert ez a probléma nem 3-5 év múlva lesz gond, hanem már most nagyon komoly gondot jelent az elvándorlás a szakmából.

Azt szoktuk mondani, hogy mérnök nélkül nagyon nincs EU-s szintű innováció, termékfejlesztés, konzervgyár üzemletetés. Ehhez meg az kellene, hogy pl. a hazai középvállalatok is meg tudják, és meg akarják fizetni az élelmiszermérnöki tudást….

Nemrég megjelent egy cikk a 24.hu-n – Meddig lesz még álom, hogy olcsó minőségi magyar élelmiszertől rogyadozzanak a polcok? (2023.03.20)

Eléggé kemény szavak vannak leírva a cikkben, a nyilatkozók nem kertelnek a témában, pl. ilyeneket mondanak:

„Ahhoz, hogy a fogyasztó elégedett legyen, például az kell, hogy a magyar paradicsom olcsóbb legyen, mint a spanyol.”  …

 „….Másrészt, mivel a támogatási tarifát euróban határozzák meg egységesen, ez Magyarországon sokkal többet ér a gazdáknak, mint nyugatabbra. Emiatt az uniós támogatás kvázi méregként hat a gazdák egy részére.”

„A húsipari szereplők döntő többsége versenyképességi problémákkal küzd, le vannak maradva az európai átlaghoz képest.

Ennek szerinte éppen az az oka, hogy az elmúlt két évtizedben nem állt rendelkezésre megfelelő forrás azokhoz a technológiai fejlesztésekhez, amelyekkel javítható lett volna a versenyképesség.„

A.) Úgy néz ki, pénz az van

Szóval a megszólalók szerint akad egy két kihívás, amit orvosolni kell a közeljövőben. Ez a cikk 2023. márciusában jelent meg a 24.hu-n, azóta eltelt egy kis idő, pl. a cégek leadták 2022-es üzleti évre szóló beszámolóikat. A cégeknek a beszámolót minden év április 30.-ig kell közzétenni.

Ha megnézünk egy-egy random élelmiszeripari cég beszámolóját, azt fogjuk látni nagy általánosságban, hogy 2022- ben mind az árbevétel, mind a profit szépen nőtt, akár 30- 90 %-al is. Szóval itt elmentem inni egy kávét.

Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. a terméktervezés, gyártás, csomagolás, minőségügy, gyártási költségtervezés, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!

Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:

lecsomernok@gmail.com

rich.jpg

 

B.) Mégis, milyen is helyzet a szakmában?

A cikk szerint rendszerszinten komoly kihívásokkal nézünk szembe az élelmiszeriparban, amúgy a cégeink meg köszönik szépen rendben vannak. Eléggé szép profitokat tudnak termelni. Nagyon nem érintette őket a pandémia utóhatásai, az alapanyag árak emelkedése, az energia, és a munkaerő költségek növekedése.

Az sem hatott a céges profitokra, hogy az embereknek alig maradt elkölthető pénze 2022-ben. 

Ha cég szinten nézek rá a hazai élelmiszeriparra, akkor a helyzet rózsás, soha ne legyen ennél rosszabb! A tulajdonos, vagy a részvényes mehet nyaralni, megrendelheti az új kocsit, vagy meg lehet venni az új lakást befektetési célra pl.

C.) Szóval mi is itt a néznivaló?

Ha rendszerszinten nézek rá a hazai élelmiszeriparra, akkor komoly kihívásokkal lehet találkozni minden ágazatban. Ha cégszintről nézek az élelmiszeriparra, akkor mondhatni nincs itt semmi látnivaló, mivel nagyon jó profitokat tudtak realizálni a cégek.

Tehát az egyik oldalon van egy rendszerszintű problémákkal terhelt élelmiszergazdasági környezet, amely olyan strukturális problémákkal küzd.  A másik oldalon meg ott van az, hogy a cégek beszámolója szerint nagyon komoly profitokat lehet termelni ilyen strukturális viszonyok között is. 

Hogy is volt? 

gondolatok_elelmiszeripar.png

Újra kell gondolni az élelmiszeripart…, olyan változások vannak, ami csak a rendszerváltáskori változásokkal összemérhető – mondja Ő… Welcome! Back to the future 1989?
Reflektálás Éder Tamás előadására, amit a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén tartott
2023. június 27. - lecsós -   --- > Idézet a cikkből: 

"Az élelmiszeripar előtt álló rövidtávú súlyos kihívások

Jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza talán csak a rendszerváltás időszakához hasonlítható.

  • Rendkívüli bizonytalanság a gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve
  • A gyártáshoz szükséges eszközök, alapanyagok, kiegészítő anyagok alkatrészek árának drasztikus növelése
  • Az energiahordozók árának drasztikus növekedése, azok tervezhetetlensége
  • Jelentős és folyamatos bérnövekedés
  • Munkaerőhiány (szakképzett, szakképzetlen egyaránt)
  • A háború és az aszály miatti alapanyaghiány
  • A külső erőforrás bevonásának drágulása
  • A forint árfolyamának hullámzása
  • Kormányzati intézkedések (NETA, emelése / termékkör bővülés a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása)
  • Az ársapka fennmaradásának következtében kialakuló kereskedői kármentési gyakorlat okozta bizalomvesztés a termékpálya szereplői között  "

 

D.) Hol az igazság? Akkor most gond van, vagy nincsen gond? Ez egy átmeneti strukturális probléma, vagy nem? Vagy mi van most?

The Big Short (2015) – Jared Vennett’s Pitch to Front Point Partners (Jenga Blocks Scene)

-8%, armageddon.. - 

 Van néhány haverom a nagyvilágban, akikkel néha szoktunk beszélgetni szakmai dolgokról. Egyik beszélgetésünk alkalmával a következőt mondta a haver:

- Igaza volt az előadónak az egyetemen, amikor azt mondta, hogyha valamelyik alapanyag termőterülete itthon az 1985-ös szint 25 %- a alá esik, akkor elkezdődnek a gondok. Ha ez bekövetkezik, akkor az összes energia, és pénz arra fog elmenni, hogy a folyamatot megfordítsuk, ha lehet...-

- Szóval, ha 25% alá esik pl. 2024-ben valamelyik, akkor ott az armageddon?
- Úgy van.

Nem akartam elhinni neki ezt a nagyon egyszerű bemondást. Amúgy érdemes ezzel a szemmel is ránézni az elmúlt szűk 40 év gazdaságtörténetére, és kielemezni, hogy mi történt.

E.)  Nézzünk egy kicsit a mélyre a dolognak, mi is van, meg hogyan is van manapság?

Kezdjük kicsit messzebbről fókuszálni a témára.

Csirke jegyet egyet vegyek? Vegyél kettőt veled eszek! Mi lesz 2050-ben, kis gazdaságtan, mert itt infláció, a defláció!
Bujna Ferenc élelmiszermérnök, és a Lecsós közös cikke!  2022. április 24. - lecsós

maxim-hopman.jpg

F.)  Kapitalizmus, és a befektetések

A fenti cikkben kezdtük el feszegetni ezt a kapitalizmus témát. Ekkor írtam ezt:  

„Az én megfogalmazásom szerint, a kapitalizmus nem más, mint a szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Mások szerint a kapitalizmus nem jelent mást, mint szabad pénzpiacot.”


Tehát ha valahol kiforrott kapitalizmus van, ott befektethetsz bármibe, vehetsz reáleszközöket, befektethetsz cégekbe, befektethetsz „papír alapú eszközökbe” ez lehet részvény, kötvény, jelzáloglevél, stb. Teheted ezt szabadon.

Meg lehet tenni, hogy befektetsz az élelmiszergazdaságba, akár szakmai, vagy pénzügyi befektetőként, minden megkötés nélkül. Egy befektetés célja az – legyen az bármilyen – hogy csörögjön a kassza nap végén.  A befektetés a lehető legtöbb elkölthető pénzt termelje meg, tegye ezt a befektetési időszak végéig. Ezt az elkölthető pénz bármilyen típusú befektetésből származhat, a lényege az, hogy minden költség kifizetése után legyen elkölthető pénz az asztalon. Ezt szokás a szakmai szlengben általánosságban „kamatjövedelemnek” nevezni. E felfogás szerint kért fajta típusú jövedelem lehetséges. Munkabérből származó jövedelem, és befektetésből származó kamatjövedelem.       

A mezőgazdasági inputok termelésébe befektetni eléggé jó üzlet mind a mai napig így van ez. A rendszer adja magát. Egyszerűen elemezhető piac. Az élelmiszeripar az már egy kicsit más tészta, ott több dologra kell figyelni, több a paraméter, amire figyelni kell.

Itt már bejönnek olyan fogalmak, amivel nagyon komolyan foglalkozni kell, pl.: – csak néhány, amolyan felsorolás szinten -:

  • Folyamatos alapanyag ellátás a gyártáshoz egész évben
  • Az élelmiszeripari feldolgozás néhány ága munkaintenzív ágazat, így biztosítani kell a szükséges munkaerőt a gyártáshoz, és a működéshez
  • Makrogazdasági környezet (infláció, adórendszer, időzóna, stb.)
  • Helyszín, és helyszíni infrastruktúra
  • A hazai piac az EU-s piac része, amely egy 500 millió fő nagyságú fogyasztói piac
  • Lokális rendelkezésre álló diszkrecionális jövedelem
  • Tervezett feldolgozási kapacitás – direkt nem üzemméretet írok – és a hozzá tartozó elvárt időszakos profit  
  • Menedzsment tudás
  • Logisztikai hozzáférés
  • Értékesítést, és minőségi gyártást támogató rendszerek

Szóval a lokális élelmiszeriparba történő befektetés eléggé bonyolult játék is lehet, tudni kell hozzá pár dolgot.

Persze azért beszélhetünk a fenti összefüggésben a fenti történetről, mivel még mindig úgy gondoljuk, hogy van olyan külön iparág, hogy mezőgazdaság, és élelmiszeripar, mert ebben a paradigmában gondolkozunk még mindig….sajnos….

A 24.hu cikkében van egy nagyon komoly megállapítás, amit idéztem már:

„Ahhoz, hogy a fogyasztó elégedett legyen, például az kell, hogy a magyar paradicsom olcsóbb legyen, mint a spanyol.”

Ilyen ez a popszakma. Az a kérdés, hogy hogyan lehet „jóárasítani” a paradicsomot.  

fao_commodiy_market_2023.png

The State of Agricultural Commodity Markets 2022
The geography of food and agricultural trade: Policy approaches for sustainable development

 

G.) Legyen a kaja olcsó, és legyen a kaja jó

Fordítsuk le ezt az „élelmiszeriparra”:

--- > A fogyasztó akkor elégedett, ha a pénzéért nagyon jó ár/ érték arányú terméket tud vásárolni. --- >

H.) A „jóáras” torta, meg a diszkrecionális jövedelem

A fogyasztó drágának érzi a süteményt, vagy a tortát a cukrászdában. Mit tehet?

ellie-ellien.jpg

  1. Megsüti magának, és házi tortát, vagy süteményt visz ajándékba
  2. Nem a cukrászdában veszi meg a tortát, hanem egy élelmiszerüzletben, és kompromisszumot köt a termék minőségében
  3. Alternatív beszerzési forrást keres a neten itthon…
  4. Alternatív beszerzési forrást keres a neten külföldön…

Egy biztos. Mivel igény van a jó süteményre jó áron. A jó ár az, amit a fogyasztó ki akar, és ki tud fizetni a jó süteményért a pillanatnyilag rendelkezésére álló pénzéből. A lényeg az, hogy mivel olcsó és jó süteményre van igény, ezért lesz olyan szolgáltató, aki ki fogja szolgálni ezt a fogyasztói igényt. Azaz ezeknek a termékeknek van piaca.

A fenti történet arról szól, hogy az emberek többségének alig van diszkrecionális jövedelme. A verejtékes munkával megkeresett pénzüket jó termékre akarják elkölteni, így lassan vagy a polc tetejére nyúlnak a prémium termékek felé, vagy a polc alját keresik, és a sajátmárkás termékek felé nyúl a kéz. A középső polcok felé, a márkázott termékek felé ritkábban nyúlnak. Ez a trend manapság. Azért nem kell eltemetni a márkázott termékeket sem. Érdemes őket gyártani, ezt a cégek is így gondolják.

(Persze van egy másik trend is, mégpedig az, hogy a határ mentén átugranak bevásárolni a határ túloldalára a boltba, ahol másképp néz ki az érték /ár arány.--- > Gorenje- korszak reloaded…?? Csak úgy lightosan egyelőre?) 

Sokan kérdeztétek, hogy lesz-e élelmiszerhiány Magyarországon. Nem, nem lesz élelmiszerhiány. Az kereskedelmi láncok polcain mindig lesz elegendő friss élelmiszer, ezzel nem lesz gond. 

 I.)  Akkor most hogyan is állunk?

J.)  Diszkrecionális jövedelem (Pénz már nincs az embereknél, elfogyott.)

brutto_kereset_lakcim.png

Egyetlen megyén belül százezres különbség is lehet az átlagkeresetekben (Novekedes.hu)   

A fenti térképen a bruttó bért látod, ami azt jelenti, hogyha a bruttó fizetésed most 2023-ban pl. 378 000 Ft, akkor abból a nettó elkölthető pénz, amit a hó végi borítékban van az 251 370 Ft.  

A diszkrecionális jövedelem az a pénz, ami az a pénz, amit a fogyasztó szabadon elkölthet bármire, ha már kifizetett mindent.

Ez az a pénz, amire a legtöbb szolgáltató hajt. Minél több egy fogyasztó diszkrecionális jövedelme, annál valószínűbb, hogy költi a pénzét. Magyarországon az átlagember nagyon kevés szabadon elkölthető pénzzel rendelkezik, ezért „huzatos” kicsit a hazai fogyasztói társadalom, mivel az emberek nem tudják fenntartani, mert nincs hozzá pénzük, mert szegények. Annyira nincs pénz, hogy az emberek a párnacihából, meg a banki megtakarításból pakoltak ki minimum 1 800 milliárd forintot az elmúlt időszakban.

Azt is szokták tanítani az egyetemen, hogy a magyar fogyasztó „ár érzékeny”. Szögezzük le, bármely országban, ha megnézünk egy fogyasztót, az ár érzékeny, de nem biztos, hogy szegény, és nem rendelkezik diszkrecionális jövedelemmel. A magyar fogyasztó azért ár érzékeny, mert alapvetően szegény, ez mutatja a valóság. A két fajta fogyasztási attitűd között óriási különbség van! Teljesen mást jelet az „átlag fizetésből” történő fogyasztás itthon, mint UK- ban, NRW- ben, vagy Hollandiában….        

K.)  Az utóbbi időben ráöntöttek a fogyasztókra pénzt, ami felhajtotta az inflációt, ez az axióma

Az utóbbi időben a fogyasztókra az állam nagyon komoly pénzt öntött... Azt mondják, ez hozzájárult az inflációs kockázatok növeléséhez. Tehát az történt, hogy az általában szegény fogyasztók pénzt kaptak, amit el is költöttek. Mit tettek a kereskedők, meg a termelők? Felemelték az árakat, mivel megugrott a kereslet. Először volt az áremelkedés. Az infláció csak ezek után ütötte fel a fejét általánosan, amihez természetesen hozzájárult az árak emelkedése, de nem ez volt az elsődleges ok, ebbe belejátszott a tágabb makrogazdasági környezet.

L.)  Profit, az van, meg sokan váltanának

A cégek képesek profittermelésre, ahogy az a beszámolókból is látszik. A probléma azzal van, hogy mostanra annyira elszállt az infláció, hogy minden második dolgozó váltana, akkor, ha jobb ajánlatot kapna. Regionális összehasonlításban is nagyon alacsonyak a bérek, a cseh, lengyel, vagy lassan a román szinthez mérve is. Természetesen nincs olyan, hogy lokális munkaerőpiac, regionális – EU-s munkaerőpiacban - gondolkoznak a munkavállalók. 

M.) Integráció, és lehetőség keresés

Eléggé turbolens a gazdasági környezet, minden változásban van. Az élelmiszeriparon belül több szegmensben egyszerre figyelhető meg a centralizációra, és decentralizációra való törekvés. Ez azt jelenti, hogy a cégek optimalizálgatják a cégméretet, nézegetik a profitszinteket, és komplexen alakítgatják a terület potenciálokat.

key_figures_european_food_chain_2022.png

Key figures on the European food chain – 2022 edition - Eurostat - 

 

N.) Jó, de mi lesz ebből?

Ahhoz, hogy legyen lokális élelmiszergazdaság, és jó termékek legyenek, kellene az, hogy az emberek, akik az élelmiszergazdasági értékláncban dolgoznak –tegyék ezt az értéklánc bármely szintjén- megéljenek abból, amit csinálnak. Jelenleg érdemesebb tulajdonosi, vagy menedzseri szinten részt venni egy élelmiszeripari vállalkozás életében, mint dolgozni benne, mivel az iparág híres arról, hogy eléggé alap szinten fizeti azokat, akik benne dolgoznak. A redditen megy több topic erről a témáról, érdemes beleolvasni néha, hogy mit gondol a történetről a 16+ -os korosztály…

Tehát, ha az élelmiszergazdaság nem tudja emelgetni a fizetéseket egy elfogadható szintre, akkor nem marad más hátra, ki fog ürülni a talent pool, és rá záródik a közepes fejlettség csapdája az iparágra.

Nem rég beszéltem egy, az osztrák határhoz közel termelő élelmiszeripari cég menedzserével. Azt mondta, hogy a történet roppant egyszerű. Mivel úgy is EUR-ban számolják az üzleti tervet a nemzetközi szabványok szerint – P&L - Meg kell adni az osztrák béreket napi árfolyamon EUR-ban, és kész, akkor életben tud maradni a cég, másképp nem. Meg persze jó ár/ érték arányú terméket kell értékesíteni belföldre, és exportra. Arrafelé ritka a HUF, mint fizetőeszköz. Persze megy ez a vendégmunkás sztori még egy darabig, de ez egy innovatív élelmiszeripari cégnek nem opció, több okból kifolyólag.

Tehát átalakulnak a profitmodellek, valahogy tartani kellene az elvárt profit szinteket EUR-ban, és magasabb bért is kellene fizetni, mivel ha nem teszik, akkor egy nap arra ébredhetnek, hogy nem jött be a műszak, és a kulcsember is szabadságra ment.

Átmeneti időszakban vagyunk, ahol a teljes regionális EU-s piac mozgásban van. Ebben a környezetben kell olyan profitmodelleket kidolgozni, amely működhet. Lokálisan globális megoldásokat kell találni, amelyben európai szinten értelmezhető fizetések jelenhetnek meg.

magyarorszag_szamokban_2022.png

Magyarország számokban, 2022 

O.) ----- > Frissítés:  --- > Be fog zárni a szigetvári konzervgyár -

Átküldtem a cikket megjelenés előtt egy haveromnak, hogy olvassa el. Ezt a választ írta:

Ziigy, a cikk nagyon jó! Olyan témákat feszegetsz, amivel senki nem foglakozik. Na de rossz hírem van a mai napra:

Mai hír, hogy be fogja zárni a francia tulaj a szigetvári konzervgyárat 2024 áprilisában, mert nem termel profitot, és 130 embert tesz utcára. Ha annyira guru vagy az élelmiszergazdasági költségszámítás terén, had kérdezzem már meg, mit lehetne ebben a helyzetben csinálni?

Bezár a szigetvári konzervgyár, 130 ember veszíti el a munkáját

--- > Fogtam a telefonom, fel is hívtam a haveromat, és sokáig beszélgettünk a témáról.   

A Szigetvári Konzervgyár a 80-as években nagyon híres volt szója termékeiről, jutott bőven exportra is.  

…. Nem jó az, ha egy gyár, és a felhalmozott tudás megy a levesbe, mert végigéltük ezt gyerekkorunkban,a 90-es évek elején, nem volt jó, nem vezetett sehova… 

Az alábbi képen láthatjátok a régi Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzemének épületét a mai formájában. Az épület, amelyben egykori jó nevű konzervüzem működött, az Esterházy- kastély Lovardája. A konzervüzem híres volt az a kiváló minőségű termékeiről.   


konzervgyar.jpg

Hol jó nevű konzervüzem álott régen, most sitt, halom.. 2023. november

(Magyarország, Győr- Moson- Sopron Vármegye, Esterházy-kastély Lovarda, egykor ebben az épületben működött a Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzeme.…saját fotó)  

Az üzem a 90-es évek privatizációs őrületének lett az áldozata.....sajnos. 

esterhazy_bejarat.png

A Fertődi Konzervüzem címkéjén az Esterházy- kastély főbejárata volt, akinek van korabeli termékcímkéje, kérem, hogy küldje el nekünk! (kép forrás: kisalfold.hu)

P.) Kellene egy jó csapat! Újra kellene indítani a gyárat a bezárás után, erre készülni kellene 

Ha bezár egy gyár, akkor félő, hogy az ott összerakott professzionális tudás elszáll, és nem lehet visszahozni.

Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni.

A tudás megőrzése az első, utána jön az, hogy mit tekinthetek alapanyagnak a gyártáshoz, ott, akkor, és abban az időben. Ez fontos. Mindezek után el lehet kezdeni tervezgetni azt, hogy mi is legyen a végtermék. Ha ez megvan, be lehet menni a gyárba, és körülnézni kicsit. Nézelődni kicsit. És skiccelgetni kicsit. Közben már beszélgetni az export tervező csapattal, és a marketingesekkel, hogy mi is lenne itt a történet.

Persze a költség, és profitmodell kialakításánál minden időben tudni kell, hogy hogyan is néznek ki a minőségi költségek az értéklánc mentén. Ekkor már lehet a bank, vagy a befektetői csapat fejét ütni, hogy mennyi pénz is kell, meg milyen konstrukcióban is kellene az a pénz.  Szóval lehet, hogy elkezdi a csapat valahol és teljesen más alap végtermék rendszer lesz a vége, mert az kell a piacnak. Nem egyszerű játék, de nem is lenne megugorhatatlan a valóságunkban. … Meg kellenének az élet más területéről is professzionális szakemberek!

Ehhez kellene egy kiváló élelmiszermérnöki csapat! – Nem szanálni akarunk egy üzemet, hanem megőrizni a lehető legtöbb tudást, ami ott van, ehhez mérnökök kellenek, jól képzett mérnökök, és technológusok, szakmunkások!

Például olyan élelmiszermérnök kellene, aki tervezett, épített élelmiszeripari gépet, gyártósort, és rakott össze tervezett végtermék rendszerre élelmiszeripari üzemet a semmi hátán a nulláról. Persze a végtermék rendszert is maga tervezete. És még sorolhatnám.

… Hogy a pénz lenne az első? Az is nagyon fontos! Elsősorban szakmai tudás kell, meg annyi pénz első körben, hogy ezek az emberek ráérjenek alkotni! Ehhez sok minden más is kell a pénz mellett...... 

Új konzervgyár Nyíregyházán, 1964. december - Filmhiradokonline.hu - 

2050 Budapest: - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás 2050.- -Mindennapi kenyerünket add meg nékünk (ma) holnap is .. Szabadíts meg a gonosztól!-

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / IX-B. rész.

 

 

omek04.jpg

Nagy nap ez a mai! Részt vehetek 2050 év legnagyobb szabású hazai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításán. Emlékszem még, hogy fiatal koromban milyen izgalommal vártam az OMÉK, Foodapest, BNV, kiállításait. Volt idő, amikor a magyar mezőgazdaság, és élelmiszeripar rendkívül innovatív, kreatív, világ színvonalú volt. Aztán 2023-ra oda jutott a magyar termelés, hogy a burgonya, a hagymafélék, hüvelyesek növényi olaj, cukor stb. többsége importból kerültek asztalunkra!!

Zsigmonddal jó korán reggel, bőséges svédasztalos reggelit követően elindultunk. A reggeli igazán ízletes volt, bablisztes zsemlét ettem spenót krémmel, és paradicsomlevet ittam hozzá.

Utunkat a már megszokott kötött pályás elektromos autóval tettük meg. Zsigmond barátom elmondta, hogy először körülnézünk, majd dél körül tud fogadni beszélgetésre az Élelmiszer vertikumért felelős tudományos kolléga, aki közvetlen kapcsolatban áll a SUMI-val. S ha a kolléga ilyen pozícióba kerülhetett, azt jelenti, hogy erkölcsi magatartása, szakmai felkészültsége makulátlan.

 

future_city_2_1.png

Future city 

A vásárba a belépés díjtalan, ugyan nagyon sok ember állt sorban a kapuknál, de hamar bejutottunk. Megkaptuk a Kiállítás térképét, programját, s kezdődhetett a móka.

Úgy döntöttünk, hogy elsőnek a nosztalgiázó részlegbe látogatunk. Zsigmondot nagyon érdekli a múlt, ahogy sokakat, mert a kivetítőket amelyeken a régi élelmiszeripari emlékek jelentek meg, nagyon sokan nézték. Vitrinekben pedig régi feldolgozó eszközök, csomagoló anyagok, valahogy a múltból megmentett kézi eszközök jelentek meg.

vegyesbefott.jpg

 

sajtok.jpg

Egy helyen asztalt körbevéve „házi” paradicsomlé előállításán fáradoztak gyerekek, de még a felnőttek is. Még nekem is kicsit a múlt a „kvódlibet”,azaz a paradicsom passzírozó.

passzirozo.PNG

kvódlibet 

Fazékban fő a paradicsom, majd a forró leves anyagot a kvódlibeten keresztül engedik, majd átfőzik a levet. ízesítik, száraz dunsztba teszik.

A tolongó publikum kóstolhatja a korábban hagyományosan eltett levet. Ki kicsit hígítva, ki sűrűn szereti. Valaha a háztartások első számú „eltett” terméke volt.

paradicsomital.png

-De nini, ott meg baracklekvárt főznek be. Egy másik asztalnál lecsót készítenek.

Mosolygó arcok, terefere. 1990-ben lehetett ilyet látni.

tartostej.jpg

 

 

Kakasos nyalóka ! Gyerekek tucatjai nyalogatják, máshol vattacukrorral ragacsoskodnak, van törökméz is! Valódi perec, pacsni. Hát én innen el nem megyek! A pacsni gyermekkorom kedves péksüteménye. A magyar bagett lehetne.

nyaloka.jpg

Kakasos nyalóka 

pacsni.png

pacsni

pacsni_2.png

pacsni

 

Az egyik asztalnál házi mákos-meggyes süteményt kínálnak. Ó, de finom! Még hogy rovar, 3D marhahús, üvegszálakból, jaj, eltévesztettem, algaszálakból összetákolt valami utánzat lesz 2050-ben a táplálékunk! Marhaság!

alga_2050.jpg

Alga 

Egy medencében algatenyészet növekszik. Körülötte asztalok, ahol kóstolgatni lehet.

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosav-összetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben.

A Föld lakossága 2050-re közel 10 milliárd főre növekszik, mindemellett a Föld vízkészleteinek csökkenése is szükségessé teszi, hogy átalakítsuk táplálkozásunk szerkezetét: 1 kg élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiség szarvasmarha esetén például 13 ezer liter, míg borsó vagy lencse esetén csupán 50 liter. Valószínűsíthető tehát, hogy a jövőben számolnunk kell az állati eredetű élelmiszerek árának növekedésével, valamint ezek arányának csökkenésével.

Ferenc, ezt gondoltátok 2020 körüli időkben. Szerencsére ez csak elmélet maradt. Még nem jött el az algák nagyarányú fogyasztásának időszaka. Itt-ott árusítják kiegészítő táplálékként. Fokhagymás, ecetes lében kiváló saláta a tojásos nokedli mellé.

Még főzeléket is készítenek belőle időnként, némelyek kipréselt levét fogyasztják. De nem tudott elterjedni.  Ehhez még fel kell hogy nőjön néhány nemzedék.

Nagyobb arányban algák állítanak elő hidrogént, olaj tartalmú anyagokat. De ezek jobbára még kísérleti stádiumban vannak.

-Megnézzük a rovar szekciót? Arról is azt gondoltátok, hogy 2050-re elárasztja a boltokat a különféle rovar táplálék. Nem mondom, kínálnak köretnek, snackként itt-ott, éttermemben én is tartok, de igazából nagyobb mennyiséget csak a nagyobb feldolgozók használnak, ahol kis mennyiségben a végtermékekhez adagolva fehérje pótlásra használják.

bugs.png

-Nem, nem feltétlenül érdekelnek a rovarok. Jelky András kalandjai című könyvben olvastam róla, amikor András egy kínai mandarin konyhájára kerül. Nem nyerte meg az olvasott fejezett az ízlelő bimbóim figyelmét.

-Nézd csak, a következő épületben vannak a növényi tejek, növényi sajtok, csíranövények kiállítói. Nagyon sokan készítenek ezekből az élelmiszer félékből kiváló, egészséges táplálékot. Mert komolyra fordítva a szót, korunk nevelési célzata az ifjú emberkék nevelése. „Edd magad egészségesre„  vidd be szervezetedbe a szükséges bio anyagokat, ásványi anyagokat. Felértékelődött az élelmiszerek szerepe a mindennapi életünkben. Nem csak táplálék, de eszköze a napi táplálékunk egészségünk fenntartásának is.

-Nézd csak itt ez a kedves hölgy liofilizált zöldség csíkokat kínál kóstolásra.

-Jó napot kívánok. Nagyon kívánatosak ezek a cékla, sárgarépa, édesburgonya és még számtalan más zöldség csík. Ropogósak, s ezekbe a fantasztikus pesztókba mártva rendkívül ízletesek.

liofilizalt_leccso.jpeg

liofilizált lecsó

-Vegyenek ebből a csíkból. Friss zöldbab liofilizálva. Szinte kelleti magát. És a zöldbab jótékony hatású a cukorbetegség elkerülésére. Tudták, hogy a cékla eszményi belső gyulladás csökkentő?

A zöldbabot Budapesten egy Farm Házban termeszti a férjem. Mi is beléptünk a „Vidd a városba a termelést” programba. Ehhez nyújtanak támogatást a város vezetői, s kitűnő fejlesztési tanácsokat kapunk az Intelligenciától. Soha nincs piaci nehézségünk, pénzügyileg jól jövünk ki. S ha meguntuk a zöldbabot, akkor más zöldségfélével foglalkozunk. A nővérem kapor, petrezselyem, koriander levelekben utazik. Nagy szükség van rá itt a városban.

Khm. Ferenc. Kicsit elmúlt az idő, a vezetők várnak ránk kis elbeszélgetésre. Lesz még bőven időnk nézelődni, hisz a Kiállítás néhány napig még élvezhető.

Búcsúzzunk el a kedves hölgytől, búcsúzásként kóstoljuk meg ezt a liofilizált mángold szárat. Nekem az a zöldbors mártás nagyon tetszik, én abba mártanám.

És sajnos, ott kellett hagynunk rövid időre a Kiállítás forgatagát. Ahogy átsiettünk a valahai BNV területén pezsgő forgatagon az impozáns irodák felé, elgondolkodom, hogy tényleg van jövőnk? Vagy csak álmodok?

-Te Zsigmond, tudod mi tűnik fel? Az emberek nem tartják kezükben a telefonjaikat, s valamiféle álom világban botorkálnak, azt sem tudva, hol járnak.

-Igen, Ferenc, ez korodnak az egyik legnagyobb kábítószere volt. Mindenkinek van telefonja, viselhető mini számítógépe, amely folyamatosan ellenőrzi egészségi állapotát, folyamatosan készen áll segíteni, ha megakadsz valamiben. De hogy ehhez azon kellene lógni? Az már a múlté.

Belépünk a hűvös Központi Irodába. Kedves, intelligens arcú ember fogad. Jó ránézni az arcára, nyoma sincs rajta a politikusok kifinomult ravaszságának.

-Magyari Hunor vagyok. Ennek a Kiállításnak a megbízott lebonyolítója. Minden évben megrendezzük, egyre nagyobb a népszerűsége, egyre több okos ötlettel jelentkeznek a kiállítók. Örülök, hogy találkozunk, végre egy elhivatott szakértő jött a múltból. Zsigmond már tájékoztatott jelenlétéről, nekünk is talány, hogyan került át 2050-be. De jó, hogy így történt.

Egy kis bevezetőt mondanék, hogy majd később a szakmai beszélgetésre is sor kerülhessen.

-Ferenc, Önök a múltban misztifikálják a Mesterséges Intelligenciát. Rettegnek tőle, hogy rossz emberek kezébe kerül, hogy az egyszerű emberekre nézve újabb bonyodalmak várnak.

Nos, valamikor 2030 tájékán önállósodott a Mesterséges Intelligencia, felismerték, hogy az ember minden tekintetben alkalmatlan arra, hogy sorsát érdemben irányítsa. A növekvő száma a természeti katasztrófáknak sem tudta eszmélésre ébreszteni az embereket, hogy lassan vagy gyorsabban, közeleg a világ vége. Még csak nem is atomháború jelentette a legnagyobb veszélyt, hanem a klíma egyre rosszabbra fordulása, a természeti erőforrások esztelen pazarlása, az ökológiai lábnyom hatalmasra növekedése.

post_ap_city.png

 

-Ó igen, konferenciák, egyezmények, aláírások, referendumok és még ki tudja miféle elhatározásokat tettek a politikusok, amit természetesen ők gondoltak a legkevésbé betartani.

A Föld tarthatatlan állapotba került, s ebből egy kiút adódott csupán, hogy egy un. Felsőbb Hatalom, jelen esetben a Mesterséges Intelligencia közbe lép. Ha nincs ember, összeomlik a digitális világ. A népesség jó része elpusztul, a túlélők rendkívül primitív körülmények között vegetálnak. Folytonos harcok, háborúk vízért, élelemért, a maradék erőforrásokért.

„Korrekt számítás szerint 2050 körül jöhet az emberiség totális összeomlása” írta egy cikk Szajki Bálinttal történt riportban. / 24.hu, / Balavány György .

Már voltak az Ön korában is, Ferenc, felelősen gondolkodók. Még nem látták át teljes tragédiájában az ország és a Világ helyzetét, de tenni akartak.

Így aztán a Mesterséges Intelligencia önmaga megalkotta azt a szervezetet, ahol a kiválasztott, korrupciótól mentes, többé-kevésbé alkalmas emberek segítségével megindulhatott a Föld állapotának javítása. Az emberek folytathatták életüket, csupán előtérbe kerültek a Föld megmentését célzó programok, tevékenységek. Minden erőforrást, ami a kellemes életmódon túl megmaradt, a Föld újjászületésére fordítjuk.

-Az Intelligencia maga létrehozta a teljesen pártatlan, önellenőrző apparátusát, a SUMI-t, Szuper Mesterséges Intelligencia, amely révén teljesen kiiktatódik a korrupciót célzó emberi beavatkozás.

-Mi emberek évezredek óta valamiféle Intelligencia irányítása alatt állunk. A sokféle vallásra gondolok, azok tanításaira, bölcseleteire, pozitív tanácsaira az erkölcs, család, sőt a gazdasági életre nézve is.  És betartottuk a Törvényeket?  Összességében NEM! Az ember nem mentes számtalan gyarlóságától.

Már 2023-ban két egyéni használatban lévő computer között emberibb kapcsolatok szövődtek, mint hús-vér emberek között. A szeretet, empátia, segítőkészség jobbára csak szavak maradtak.

Ezek a gondolatok ugyan nem függenek össze a mezőgazdaság, élelmiszeripar területével, azaz mégis. Mert két fontos változás alapozta meg a fejlődést. Az első, nincs szükség politikusokra.

no_future.png

Szerepük kifejezetten káros a képviseltekre nézve, másutt sem sokkal jobb a helyzet. Lehetetlen állapot, hogy egy parlamentben párt alapon szavazzanak, s érdekes módon pártonként egyformán! Lehetetlen mára, hogy a parlamenti munkában oly kevesen vegyenek részt, hogy jobbára egy csoport kénye kedve szerint alakuljon a sorsunkat érintő döntések sora! Ilyen nem fordulhat elő, a SUMI egyszerűen idejében leállítaná a döntési folyamatot!    

Az meg végképp elképzelhetetlen lenne, hogy a döntésekben egy ember, vagy egy csoport akarata érvényesüljön! Úgy tartotta régen a közfelfogás, hogy a legtöbb politikus számára fontosabb volt a magán gyarapodás, mint a köznek szolgálata, pártállás nélkül. A SUMI egyszerűen nem engedné meg az ilyen hozzáállást.  

Másik fontos változás, hogy a kapitalizmus ideológiája már nem töltötte be már funkcióját. Nincs kizsákmányolás, nincsenek más országokra, tájegységekre, településekre, egyénekre nézve előnytelen cselekedetek. Még a családon belüli kizsákmányolást sem vesszük jónéven.

artificial_intelligence.jpg

Természetesen megszűntek a háborúk, a hadiipari létesítmények átalakultak valamilyen mezőgazdaságot, élelmiszeripart támogató üzemekké. Elkezdődhetett a végre a Homo Human Sapiens-hez méltó élet kialakítása. Először fajunk történelmében. Ennek következtében százezer számra szabadult fel munkaerő, eszmei kapacitás hasznosabb célokra. Tudod, Ferenc, hogy egyetlen tank árán mekkora területen tudjuk az öntözést megalkotni?

S hogy mindez hogyan vált lehetségessé? 2030-ra életünk minden mozzanatát a digitalizmusnak vetettük alá. Mi  sem volt tehát könnyebb, mint ezen keresztül akadályozni meg a kialakult célokat hátráltató körülményekért felelős emberi tevékenységet. Magyarán, a világot fenyegető vészhelyzetek miatt az Intelligenciák hadi állapotot vezettek be, zárójelben jegyzem meg, hogy ez nálatok 2023-ban egyáltalán nem volt ismeretlen fogalom. Csak hát az Intelligenciák nem engedhetik meg fajunk fennmaradásának érdekében, hogy legyenek a fő céltól eltérő cselekedetek.

A MUNKA lett az egyik alapja társadalmunknak, ahogy ezt is előszeretettel hangoztatta akkor az uralkodó ideológia, csupán az értelmezés lett más. Mindenki munkájára szükség van, s nem a te dolgozz felfogásra.

-Jól élünk, igazi békében, nyugalomban, biztonságban, szeretetben. És még azt mondhatjuk, hogy a Föld helyrehozatalát célzó  hatalmas munkálatok között is bőség van.

Csupán tudomásul kell venni, hogy mindenkitől elvárható a hasznos, jól szervezett munka. Vezetőinket alkalmasság szerint választják ki az Intelligenciák. Véletlenül sem fordul elő, hogy  a Peter elv alapján alkalmatlan személyek kerüljenek tehetségüket meghaladó beosztásba.

Megszabadulva a költséges iparágaktól, amelyek nem szolgálták a fejlődést, lásd elsősorban hadiipar, hatalmas, ugrásszerű anyagi és erkölcsi fellendülés vette kezdetét. Az anyagiak sajnos a Föld rehabilitációjára fordítódnak, hála nemzedékednek és elődeinknek, kedves Ferenc, de most már van kilátás arra, hogy a Föld prosperáljon. Gondolok itt nem csak az emberrel, de az élővilággal is.

-És mi lett a politikusok nyugdíjával ? Vagyonával ?

parmanet.png

-Mi sem egyszerűbb. Az Intelligenciák másodpercek alatt kiszámolták korábbi tevékenységük hasznosságát, s annak alapján kapnak nyugdíjat. Némelyikük csak a  kötelezően adandó minimális díjjal kénytelen beérni, holott talán ennyit sem érdemelne. De mi nem „hagyunk senkit sem az utcán”.

Vagyonukat pedig szintén korábbi hasznosságuk alapján ismerték el vagy akár politikusi éveik alatt szerzett gyarapodásukat teljes égészében hasznos beruházások támogatására fordítottuk fordítjuk.

Hatalmas jelentőséget nyert a mezőgazdasági termelés, élelmi anyagok előállítása. Már nem mellékes, alig elismert ágazatok, hanem a fő ágazatok.

Rendkívül innovatív, kreativitást igénylő feladatok, találmányok, alkalmazások valósulnak meg. Azt az időszakot éljük, amikor minden lehetséges jónak tűnő ötletet, elgondolást kipróbálunk, alkalmazunk vagy akár elvetünk. Fontos a minél jobb, egészségesebb és minél több élelmi anyag előállítása, hogy minden polgárunk a számára leghasznosabb bio anyagokat bevigye szervezetébe. És mindezt a legjobb ízben, legjobb minőségben.

-Az intelligenciákkal karöltve fontos eleme az iskolai programoknak a „mit is eszünk” tárgy oktatása. 

A SUMI-val közös kiemelkedő programunk a Védd a jövőt kampányunk. Tudván, hogy a középiskolás korú fiatalok a legfogékonyabbak a jövőjük, karrierjüket illetően, ezen fiatalokat, szüleiket és tanáraikat vonjuk be erőfeszítéseinkbe. Nagyon bíztató az eredmény, immáron két évtizedes múltra tekint vissza programunk.

Nagyon sokan megértik a kertészeti munka fontosságát. Mivel ez a munka számtalan szegmensből áll, mint a talaj előkészítése, talajpótlók használata, öntözés, talaj vízkapacitásának növelése, vetőmag nemesítés, előcsíráztatás, mikroelem ellátottság, növények legfontosabb igényeinek figyelembe vétele, kielégítése. Növények tényleges nevelése, modern Farming házak építése, berendezése, működtetése, és így tovább.

Új iparág a sokféle mikroelemet tartalmazó kőzetek őrlése és a por felhasználása a talajhoz  keverve, mint hosszútávú mikroelem ellátó lehetőség.

Végül is ebbe a körbe tartozik maga a  talaj készítése, azaz a rendelkezésre álló összes szerves anyag begyűjtése, komposztálása, keverése, kijuttatása. Egyre több olyan anyagot találnak, melyek a talajhoz keverve annak vízkapacitását növeli, egy-egy kiadós eső vagy öntözés hatására, duzzadnak, vizet tárolnak.

Kertészeti kisgépek gyártása, szervízelése, alkatrészek cseréje, pótalkatrészek gyártása.

future_smart_food.png

Ma már kertészeti feladat a mulcs anyagok széles választékának megtermelése, betakarítása, előkészítésük a kijuttatásra, azaz szakszerű talaj takarás. De ugyanígy a kertészet tárgykörébe tartozó rostnövények termelése, például a csalán, amelyek alapját képezik a sokféle csomagoló anyagnak.

A fóliaházak sokaságának ismerete, használata, előnyei-hátrányai.

Itt a Nagy Bemutatón is egy parcellán több tucat kertész jelölt versenyez valamilyen zöldségféle termesztésével. Látni fog kedves Ferenc rafinált elrendezésű vertikális, horizontális burgonya termesztő szerkezeteket, zsákokat, ládákat, hordókat stb. Egy parcellán a minden tekintetben ajánlott zöldbab termesztése képezi a verseny tárgyát. Egy fiatal barátunk tövenként 1.5 kg friss, álom szép zöldbabot takarított be  eddig. Zöld színű ceruza babot. Már nem a franciák privilégiuma ez a kiváló zöldségféle, hanem mindenütt a világon elterjesztették az Intelligencia ajánlások.

Csodálatos édes burgonya bemutatót fog látni egy nagy parcellán. De felsorolni sem tudnám azt a sok csodás kezdeményezést, amit a fiatalok csinálnak, sőt a mai fiataljainkat már a szintén a Védd a jövőt programban korábban résztvevő  időközben mérnökként végző társaink irányítanak.

De, Ferenc ezeket majd meglátja. Ma délután lesz eredményhirdetése a tavalyi év legjobb paradicsom termesztőinek. A rekordot egy üvegház tulajdonosa állította fel, aki negyven kg paradicsomot tudott négyzetméterenként leszüretelni.

Több mint 150 szakmát ölel fel a kertészet tudománya.

 greenhouse.png

A kertészeti termékek feldolgozása, mint hűtése, fagyasztása, hőkezeléses tartósítása, a már 2050-ben egyáltalán nem új fagyasztva szárítás, vákuum szárítás, hagyományos szárítás, kombinált tartósítási eljárások további száznál is több szakmában kínálnak örömöt, karriert a művelőknek.

S hogy ki mit válasszon, amiben vélhetőleg megtalálja boldogságát, abban az intelligenciák segítenek.

-S mi van azokkal, akik nem szeretnek, vagy nem akarnak dolgozni, alkotni? Akik még a kapitalista időkre emlékezve más munkájából, alkotásaiból kívánnak megélni?

-Hát velük nem tudunk mit kezdeni. Az intelligenciák nem fogják az éhhalál küszöbére juttatni őket, de a legelemibb alap ellátáson túl semmiféle lehetőséget nem kapnak a jobb élethez.

-Ez úgy hangzik, mint a szoci idők közveszélyes munkakerülőivel szembeni eljárások.

-Természetesen. Vészhelyzet van! 2023 körül is vészhelyzetet volt jó pár évig, de ez a vészhelyzet most nagyon más! Itt most magunk akkori tettei ellen harcolunk, minden erőforrásunkat latba vetve! A felmelegedés, kiszámíthatatlan időjárás, a megromlott erkölcsök ellen kell harcolni. E pillanatban is szerte a világban számtalan állat mentő program folyik. Folyamatosan tisztítják a vizeket, millió hektáros területeken valódi fásítási programok folynak. Újra szabályozzák a folyókat, sokkal több lehetőséget adva az egyre gyakoribb árvizek levezetésének. Folyamatosan szerte a világban élőhely visszaállítási munkák foglalkoztatják az embereket, a technikát..

Az én fiam is egy a Karibi térségben veszélyeztetett korall-szigeten ténykedik. De szerte a világban nemzetközi csapatok hajtanak végre a megújuló energetikában, az öntözésben, mindenféle talaj rehabilitációs munkákban feladatokat.

Hatalmas területeken a széndioxid megkötésén dolgoznak, ennek során folyamatosan keletkező szerves anyagok felhasználása az élelmiszer ellátásban folyik. Másik fiam egy különleges „moha programban” vesz részt, ahol a moha, mint jó hatásfokú széndioxidot megkötő, szerves anyaggá alakító szervezet kialakítása folyik.

Már nem csak kísérlet tárgya, hogy zöldellő növények segítségével elektromos áram nyerhető.

Ezernyi hatalmas retortában folyik hidrogén előállítása, szerves anyagok képzése napenergia és algák vagy baktériumok segítségével.

És természetesen minden mozzanatát a munkának valahol az Intelligenciák segítik, hogy minden tevékenység a legnagyobb szervezettséggel, a legkisebb veszteséggel történjék. És az intelligenciák nem helyettünk ténykednek, hanem értünk.

Lenne még egy kérdésem, ami 2023-ban sokakat foglalkoztat.

-Csak rajta, Ferenc.

-Nos, Kormányunk a számtalan, országunkba csődített akkumulátor gyár, elektromos auto gyártást segítő beruházások mellé hatalmas létszámú ázsiai munkaerőt is toboroz. Mi lett azon emberek sorsa ? Maradtak nálunk, most is itt ténykednek? Vagy visszatértek hazájukba?

tesla_s.png

-Nos, a kérdés látszólag nem függ össze az élelmiszeriparral, azaz mégis. Valóban kis híján fél milliós létszám érkezett, akik zöme fizikai munkát végzett, az ipar és mezőgazdaság területén. Létszámukra látszólag szükség volt az erőltetett iparosítás keretében. Aztán kiderült, hogy a feltételek mégsem teljesen adottak, s lassan átkerültek a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozó ipar kebelébe.

Mint kiderült, letelepedni kívántak, ugyanakkor több tekintetben család nélkül nem tudtak beilleszkedni. Visszahelyezésük eredeti hazájukba rendkívül megterhelő feladat volt.

Maguk a feleslegessé vált, pl. Akkumulátor gyárak jó részt zöldségeket termelő korszerű Farming House-zá alakultak át, néhol lebontásukkal a jó minőségű termőföldet kellett visszaszerezni. Néhány üzem pedig a kertészetekben, földeken segítő kis munkagépeket gyárt. Nem kerülnek műszaki eszközök szemétre. Felújítás, alkatrész csere, végső soron újra felhasználás. Ebből adódóan a környezet terhelése rohamosan csökken.

Időközben az energiatárolása korszerűbbé vált, az akkumulátorok élettartama jelentősen megnőtt, felújításuk megoldódott, tehát jóval kevesebb előállító üzemre van szükség.

--Kedves Ferenc, bocsásson meg nekem, hogy beszélgetésünket félbeszakítom. Itt van az az Ukrán mezőgazdasági küldöttség, amellyel megállapodunk újabb évekre a szántóföldi termékek importjáról.  Igen jó talajuk van, nagyon magas színvonalon, nagy biztonsággal tudnak gabonaféléket, ipari növényeket termelni, s előfeldolgozni. Cserébe mi feldolgozott élelmiszereket szállítunk, s a határmenti régiókat ellátjuk zöldségfélékkel. Folytatjuk később. Addig vesse magát a Jövőfood forgatagába.

Kezet fogunk, s ígérjük, hogy a délután még visszatérünk.

fauna_fitt.png

Zsigmonddal kilépünk a forgatagba ismét. Ahogy nézegetjük az eligazító táblákat, ismerős szón akad meg a szemem. Fauna fitt. Ez a szó nagyon ismerős. Zsigmond, menjünk csak oda! Lehet, hogy valami csodálatosan finom dolgot kóstolhatunk meg. Tudod, a Fauna fitt a nyolcvanas évek isteni tejalapú üdítőitala volt. Alapja úgynevezett permeát, amely mangó, talán szamóca levekkel lett ízesítve. Egy kedves soproni barátom találmánya volt. A permeátot a Csornai tejipar szállította, a sajtgyártás mellékterméke volt, melyet ultraszűrtek. Aztán eltűnt.

-Belépünk a hűvös csarnokba, ahol a tej kellemes illata fogad. Egy kisebb gépsornál éppen töltik az italt, amelyet zárás után hőkezelnek.  Most éppen az ananászos Fauna fitt kerül feldolgozásra. Honnan tudták, hogy ez az íz volt a kedvencem ??

Leülünk. Nagyon kedves úriember hozza máris a kóstolót. Sőt, három féle ízben is kínál.

-Egy kis babos zsemlével szolgálhatok ? Biztos megéheztek.

Meg bizony! S átadjuk magunkat az étel élvezetének.

-Milyen jó lenne egyet szundítani étkezés után. De hát az lehetetlen ebben a zsivajban.

-Zsigmond titokzatosan mosolyog.

Folytatás, mint mindig következik………

2050. Összeomlás? Vagy kibontakozás! Enni vagy nem lenni?

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / V. rész.

furure_city.png

 

Jó kedvvel ébredtem. A reggeli hírekben nem rémisztgetett a bemondó, hogy felmegy az ára annak, ami amúgy sincs.

Hogy a miniszter úr látogatást tett a Sámánnál. Nem történt az éjjel betörés, rablás, busz baleset, Brüsszel sem tudott ártani nekünk és a soros Intelligencia ülésen további jóléti intézkedések születtek.. Nincs ellenzék, aki nem ért egyet azzal, hogy az ég zöld, mert az igenis sárga, lila, neon zöld stb. Nincsenek olyanok, akik tegnap mást mondtak, mint ma fognak. Nincsenek üres parlamenti széksorok, ahol mégis sokszor furcsa törvényeket hoznak nagy többséggel.

Balesetek helyett érdekes tudományos hírek hangzottak el, és kérték a ráérő és motivált embereket, hogy szabad idejükből áldozzanak némi időt a Budapest széli betakarítási munkákra, ahol robotokkal karöltve kell a mulcsozáshoz szükséges nagy mennyiségű fű anyagot begyűjteni.

Az az igazság, hogy kitekintve szállásom ablakán, amely a Körút egyik mellékutcájára nézett, zöld lombokat, zöld házfalakat láttam. Eszembe jutott, hogy éppen időutazásom előtt olvastam arról, hogy a zöld növényi környezet egészségre, szellemi tevékenységre milyen pozitív hatással van. Észrevettem azt is, hogy a Körúton mobil panelek vannak kihelyezve, melyekre szárazságtűrő növények vannak felfuttatva. Ahogy messziről néztem, talán varjúháj volt néhány panelbe beültetve.

Ahogy a Nap kelt, úgy keltek életre az napelemes árnyékolók az utca felett. Nem sötétségbe burkolták az úttestet, hanem diszkrét kellemes árnyékolást adnak.

Szemben egy Saláta gyárrá átalakított épület ablakain keresztül lilás, ibolyás fényt látok kiszűrődni. Majd kedves vendéglátómat, Zsigmondot meg kell kérdeznem, hogy miért e furcsa világítás.

A Liofilizáló Szalon már forgalmas, bár ahogy beszámoltam róla korábban, egész éjjel működik. Ha van behozott szárítandó növényi termék, akkor azzal dolgoznak, ha nincs, akkor készételt fagyasztva szárítanak.

Már sűrűn járnak az elektromos cél autók, és egyéb kötött pályás járművek, szállítva az embereket munkahelyükre, iskolákba, bárhová.

Leballagok az ebédlőben. Ahogy előző nap is, svédasztalos megoldás, hogy mindenki annyi ételt vehessen, amennyit el tud fogyasztani. Pazarolni nem dicséretes. Mondják, hogy nyílt egy új Ételbár a szomszédban, ahol a 2022-beli sushi bár mintájára a választék az asztalnál helyet foglaló vendégek előtt halad. Ami tetszik, elveszik.

susi.jpg

Ma Gyulai kolbász ízű falatkákat eszek köles lepénnyel reggelire.. Mellé joghurttá erjesztett rizstej, liofilizált gyümölcs darabkákkal. Kávé helyett egy csésze erős kakaó italt választok, mert hasznos a diabétesz ellen, a vérnyomást szabályozza, jó kedvet fakaszt. Mások zsálya, citromfű, rozmaring teák közül választhatnak ma. A kiírás szerint ezek a testi egészséget is védik, de a memóriát is javítják.

Mire végzek a reggelivel és a csupa cellulóz alapú tányért, evőeszközt az öblítőbe rakom, Zsigmond barátom is megjelenik. Titokzatosan közli, hogy ma nagyon dolgos napunk lesz, amit mutatni szeretne, azzal üzenne a 2022-es múltba, hogy van kiút a szárazságból, klímaváltozásból, éhezésből, válságokból.

Rendszerint éjszakánként a mesterséges intelligenciák elemzik az előző napi eseményeket, s ajánlást adnak a napi feladatokról lebontva vezetői szintekre. Zsigmond is megmutatja, hogy különleges személyi számítógépére megérkezett a mai napra érvényes ajánlás, miszerint Ferencet, azaz engem ismertessen meg a mezőgazdasági termelés gyakorlatával.

Kérem Zsigmondot, hogy magyarázza el a Saláta és egyéb zöldség termelő házakból kiszűrődő lilás megvilágítás okát.

- Már nagyon régen ismert, hogy a növények a teljes fény spektrum kis részét tudják hasznosítani. Így a leghatásosabb 400-600 nm közötti spektrumot adva, a növények intenzívebben fejlődnek. Innen a furcsa fény.

A növények kender rost közegben fejlődnek, hogy kiváltsuk a hagyományos kókuszrostot, azok lassú komposztálódása során felszabaduló többlet széndioxid azonnal beépül a növények szöveteibe. Mint már említettem, a saláta és zöldségházak, bár kis részét adják a napi szükségletnek, mégis nélkülözhetetlenek. Eleve víztakarékosak. A számítógépek az igényeknek megfelelően adagolják az ásványi só szükségletet. A gyökerek kellő mennyiségű oxigénhez jutnak. A házak kizárják a klíma okozta kellemetlenségeket, a növények jól érzik magukat. S ami újdonság, a Mesterséges Intelligenciák felismerték, hogy a növények is intelligens lények. Kommunikálnak környezetükkel, kémiai és elektromos jelek segítségével. Ezeket a jeleket fejtették meg az Intelligenciák, s így a növények maguk adnak tájékoztatást állapotukról.

- Ez nagyon izgalmas.

-Kedves barátom, az ember olyannyira el van telve magától, hogy azt hiszi, csak ő tud gondolkodni, beszélni stb. Pedig lám, a földi biomassza 99,7 %-t a növényi anyagok adják. Ti 2022-ig az olaj és gázkorszakban ősidők óta tárolt napenergiát fogyasztottatok, melyet valaha növények tároltak el. Ti mindent, növényeket, állatokat, még egymást is hajlamosak vagytok  alacsonyabb rendű létezőnek tartani.

- Pedig példaértékű a 2000-es években megjelent „Mennyei próféciák” című könyv egyik fejezetében leírtak. Olyan kukoricatáblát, melyet emberek személyesen gondoznak, szólnak hozzájuk, azaz „Gazda szeme hizlalja a jószágot”, sokkal bővebben termett, mint a mellette lévő tábla, amely mindent megkapott szintén, kivéve a személyes törődést. Hírek szóltak arról, hogy a zöldségek tápanyag tartalma, egy szóval, biológiai értéke sokkal kisebb, mint néhány évtizeddel korábban.

fao_future_farm.jpg

 

-Mi is történt ? Hivatkozva arra, hogy nincs munkaerő, gazdaságosabb mindent gépekkel végezni, úgy, hogy például egy káposzta táblát hónapokon keresztül nem látta a gazda, nem járt-kelt a növények között, nem simogatta meg néhány káposzta levelét, nem „szólt” hozzájuk. Lett belőle, ami lett. Egy sivár beltartalmi értékű növény az eredmény, melynek fogyasztása után még vitamintablettákat, és  ásványi anyag kiegészítőket kell szedni.  Mi már másképpen látjuk a világot, komplexebben. Ebben hiszünk.

- Az elmúlt évtizedben nem voltak háborúk a Földön. Az emberek szerte a világban tudomásul veszik, hogy nincsenek kiválasztottak, vallások, országok, a kapitalista gondolkodásmód elavult. „ Hass, alkoss, gyarapíts s a Haza fényre derül „  Ugye, nem új a gondolat ? Nincsenek felesleges emberek, de senki ne akarjon élősködő módon élni.

-Kedves mesém, de az iskolások tananyagában is szerepel a következő mese.

A telhetetlen méhecske

(Macskássy Gyula és Dargay Attila diafilmje alapján)

Nem is olyan messze, a kertek alján, kis méhecske született az egyik méhkasban. Még ki sem nyitotta a szemét, máris mohón cuclizta az édes mézet. Telt múlt az idő, a kis méhecske iskolába került. Ahogy megnőtt, úgy növekedett a torkossága. Amikor a többi méhecske a tanító nénire figyelt, ő bizony lépesmézet szopogatott. Ha csak tehette, beosont a mézes kamrába, és nyalta-falta, kanalazta a mézet. Bizony, a mi kis méhecskénk telhetetlen méhecske volt.

Eljött a tavasz ideje. A Nap sugarai végigcsókolgatták a réteket, a sok virág kivirult, kiszínesedett.

A kék égen előbukkant Felhőanyó, és langyos esővel öntözgette, locsolgatta a kertek, mezők virágait.

A virágok szemlátomást nőttek, növekedtek.

A tavasz köszöntésére a tücsökzenekar vidám muzsikába kezdett a réten.

Kecsesen hajladoztak, ringtak a mező szépei, szólt a tücsökzene, folyt a tánc, virágillattal telt meg a levegő.

A méhkas őre észrevette a feléje szálló illatfelhőket. Nagyon megörült, és azonnal megfújta a tavaszt hirdető harsonát. Erre a jelre vártak egész télen át a kis méhek.

Szép rendben igyekeztek a raktárhoz, ahol a mézgyűjtő szívókákat osztogatták. Legelsőnek a mi kis méhecskénk repült a kijárat felé.

A méhrajok kiszálltak. A telhetetlen méhecske mindegyiknél jobban vágyott arra, hogy megkóstolja a friss virágnektárt.

Együtt szállt a raj az illatos tavaszi levegőben a virágos kert felé. A telhetetlen méhecske azonban különvált a többiektől.

Egy nagy harangvirág kelyhébe bújt be, ahol alaposan belakmározott a nektárból és a virágporból, azután megtöltötte szívókáját.

Amíg a többiek frissen repültek haza, a telhetetlen méhecske annyira jóllakott, hogy többször is meg kellett pihennie a virágok szirmain.

A dolgos méhecskék szorgalmasan töltögették a mézet a sejtekbe.

− Mennyivel jobb volna ezt is mind megenni – gondolta a kis telhetetlen.

Egyszer, amint megrakodva hazafelé tartott, összetalálkozott a lódarázzsal.

− Csacsi vagy te – szólította meg a lódarázs. – Ha nem vinnéd a kasba a mézet, mind a tied maradna. Az én odúmban szépen összegyűjtheted magadnak az egészet.

A körtevirág meghallotta, amit a lódarázs mondott.

− Ne hallgass a rossz tanácsra! – figyelmeztette a méhecskét. – Ne hagyd el a társaidat, mert pórul jársz!

Ámde a méhecske nem szívlelte meg az okos szót, csak az járt az eszében, hogy az övé lesz az egész méz, ha a lódarázs odújában gyűjti össze.

Így telt el a tavasz, utána a nyár: a méhkasban a sejtek sorra megteltek mézzel. A vegyészek ellenőrizték a finom ízeket. Jó volt a termés: a dolgos méhecskék megérdemlik a pihenést.

Kinn őszre fordult az idő. Egy este Szél úrfi is előbukkant s végigsüvített a tájon. A virágok elhervadtak, a fák levelei hullani kezdtek.

A telhetetlen méhecske be akart húzódni az odúba, hogy nyugodtan élvezze munkája gyümölcsét. De mi történt? A gonosz darázs az orra előtt becsapta az ajtót, még jól ki is nevette. A haszontalan méhecske meggémberedve hullt a földre, a hideg, száraz levelek közé… Fázott, éhezett és sírt.

– Jaj, mit tettem? Csak még egyszer társaim között lehetnék!

A körtefán már csak egy körte volt, ugyanaz, aki virágkorában figyelmeztette, hogy ne hallgasson a rossz tanácsra. Megsajnálta a méhecskét, lepottyant melléje, átölelte, melengette és jó szóval biztatta.

Éppen arra járt az öreg kertész. Észrevette a körtét és megpillantotta mellette a dermedt méhecskét. Elcsodálkozott rajta nagyon, azután tenyerébe vette és elvitte a kashoz. Már éppen készültek bezárni a méhkas kapuját, amikor meglátták a pórul járt szökevényt.

− Jaj, soha többé nem leszek telhetetlen, nem hagyom el testvéreimet – siránkozott a kis csavargó, és a többiek megbocsájtva, boldogan nyújtották feléje a kezüket.

A mesét én is ismertem, de nem szóltam róla. 2022-ben már túl sok a telhetetlen méhecske, valami azért időközben fog történni, hisz 2050-re minden megváltozik.

-A gyökerek összefonódnak, mintegy társasági életet élnek. S a törődést és személyes „szabadságukat” jó terméssel hálálják meg.

Mint látod, sok ember közlekedik reggelente. Többen mérnöki munkával kombinált fizikai munkát végeznek. Az éjjel a robotok elvégezték a nehezebb feladatokat, mint szállítás, ültetés, öntözés, rakodás, de most következik a humán feladatok sokasága. Más része az embereknek szociális munkát végez. Bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, idősek körében végeznek faladatokat. Nálunk nem kell senki idős embernek attól félnie, hogy magára marad, nem lesz fűtése, élelme. Társadalmunkat, ha nem is mindig a szeretet, de a felelős törődés tudata itatja át.

- A gyerekek játszva tanulnak. Megtanulják a társas tevékenységeket, megtanulnak nyerni, veszíteni, türelmesnek lenni. S mire felnőnek, tudni fogják az Intelligenciák és a felelős emberek, hogy ki milyen feladat elvégzéséhez érez kedvet, van tehetsége. Nincs kallódó ember, és nincs a helyén alkalmatlan személy. És, ami a lényeg, a gyengébb szereplést nem jól fizetett állásokkal honorálják.

-És kedves Zsigmond. Kié ez a sok Saláta és Zöldség Ház ? A kis tartósító üzemek? Az államé ?

maior-fazenda-urbana-projeto.jpg

- Nos, a kérdés jogos. Tulajdonképpen közös tulajdonban vannak a különféle termelő és feldolgozó egységek. Nekem is van több mint harmincezer eurós részjegyem több egységben. Ezeket a részjegyeket meg tudom vásárolni vagy külön munka jutalmaként kapom. Biztos befektetés, állandó szerény jövedelem. Az élelmiszer előállítás,  feldolgozás jó üzlet. Ami állami feladat, amit az Intelligenciák végeznek, a szükséges anyagok beszerzése, a termelés összehangolása a több ezer kis egység között szerte az országban. Minőségellenőrzés, növényvédelem is központi feladat. Mi és a hozzánk tartozó robotok, nevezhetnénk őket alsóbb rendű robotoknak, feladatunk a legjobbat kihozni.

Mint tegnap már láttad, kedves Ferenc, sokféle megoldás van az úgy nevezett „Saláta és Zöldség Házak” technológiai megoldásaiban. Vannak intenzíven kihasznált, több emeleten húzódó ágyások. Használunk valamilyen termesztő közeget, mint kókuszrost, de leginkább kender rost, másutt pedig csak ásványi só oldatba lógnak a gyökerek. A gyökérzöldségek esetében pedig laza, magas tápanyag értékű komposzt talajban történik a gyökérfejlődés.

Vannak házak, ahol még zene is szól, mert egyesek úgy vélik, a növények fogékonyak a zenére. Másutt, mint szó volt róla, különböző hullámhosszúságú megvilágítást alkalmaznak. Megint más helyeken kifejezetten vertikális termelés folyik, azaz termőközeggel töltött oszlopok palástja mentén történik a növények nevelése. Vannak lehetőségek a széndioxid trágyázásra is.

Párhuzamosan robot és emberi munka folyik.

A vertikális termesztés még viszonylag új, annak ellenére, hogy már 2020-ban is folytak kísérletek. Akkor háború, politikusok csatározásai, koholt energia hiány stb. hátráltatták a fejlődést.

Akármelyik módszer szerint is történik a termelés, nagyon sok előnye van a városban folyó munkának. Hely kihasználás, lehetőség közös ténykedésre, jó energiagazdálkodás, vízfelhasználás, a növények igényeinek teljes kielégítése. Munkaerőt pedig biztosít az állandóan alkalmazott gárda, a robotok munkája és az általánossá vált önkéntes munka, mely kifizetésre kerül vagy részjegy nyerhető ezáltal.

Természetesen az igazi termelés a város körül zajlik. Ott számtalan üzem dolgozza fel a nagy mennyiségben termelt fűféléket, hogy abból biometán készüljön biogáz reaktorok segítségével. Más módon, mint a cellulóz félék, mint a lágy szárú növények  fotokatalikus módon való átalakítása hidrogén készítésére.

Más üzemekben a száraz füvet, nagy hozamú lágyszárú növényeket pirolizálják, az éghető gázt készítenek, és ami a lényeg, rengeteg faszén szerű anyagot. Ez utóbbi a komposztot, talajt készítő üzemekben az egyik komponens. Valaha Terreprata névvel illették a faszénben gazdag talajt, ami szerkezetű nagy mennyiségű ásványi anyagot tud tárolni. Más üzemek kerámia golyócskákat készítenek, amely nagy mennyiségű vizet tud tárolni, kivédve az átmeneti szárazságot. Ugyanezen célból a fűféléket mulcsozásra készítik elő, ezzel borítva jó néhány növényünk körül a talajt. Más üzemekben módosított keményítőt gyártanak, melyek szintén nagy mennyiségű vizet képesek tárolni. És végül a biogáz fermentorokból nyert kierjedt anyag, a kerámia, a módosított keményítő, a faszén, és még őrölt ásványi anyagok, mint alginit, zeolit, kerülnek összedolgozásra. Ezekhez még hozzákerül a város szennyvizének kierjesztett, ártalmatlanított szervesanyaga. És ezt aztán szétterítik, sekélyen a talajba dolgozzák.

- Induljunk is megnézni ezeket a csodákat, kedves Zsigmond.

- Vannak céljáratok a külső körzetekbe. Csodás látvány lesz a sok-sok korszerű üvegház.  Itt termelik meg a város paprika, paradicsom, padlizsán, burgonya stb. igényét. Négyzetméterenként 8-10 -szeres hozammal a szabadföldi termeléshez képest. Üvegházak vannak, melyek a talajba vannak süllyesztve, a felső harmaduk és a tetejük lóg ki. Ezek energetikai megfontolásokból lettek így telepítve. Újabban már kísérleteznek olyan megoldással is, hogy a fényenergiát gyenge elektromos stimulálással helyettesítik. Tehát a cukor és más anyagok képződését a klorofillban zajló elektrokémiai folyamat helyett külső elektromos áram helyettesíti. Nagyon remélem, hogy ebből nem lesz semmi, mert ez nem igazán szolgálja a természetes viszonyokat.

- Látni fog Ferenc hatalmas kiterjedésű törpe növekedésű gyümölcsfákat. Ahogy Ön tanulhatta még az iskolában, amolyan „SPUR” ültetvények. A Megművelésük könnyű, védelmük könnyű, és teljes értékű gyümölcsöt hoznak. A sorok között napelemes, önműködő kis járművek járnak és folyamatosan mozgatják át a talaj felső rétegét. Másutt vastag mulcs réteget fog látni. Sokféle technológia, sokféle eredmény. Még tapogatjuk a legjobb megoldást. Sajnos a mai kort megelőzően hihetetlen szellemi és anyagi pazarlás folyt. Kész csoda, hogy a Mesterséges Intelligenciák segítségével megállítottuk a hanyatlást. Fáradhatatlanok, nem korruptak.

torpe_alma1.jpg

Lát majd legelőket, ahol a szarvasmarhák a hús és tej mellett trágyát termelnek. Ez a legértékesebb adalék a biogáz és hígtrágyatermelésben.  Anaerob baktériumok végzik a cellulóz átalakítását metánná azaz tüzelővé, végső soron elektromos árammá. A szarvasmarhák hatalmas korábban elhanyagolt területeket tettek ismét élővé legelésükkel. Lehet, hogy sok esetben a jövő újdonsága a régi megoldásokhoz való visszatérés ?

Találkozunk majd hatalmas tojó és húshasznú baromfi gyárakkal is. Tetejükön furcsa szerkezettel, ami nem más, mint abszorpciós hűtők, melyek hivatottak hűteni az állatok környezetét a legnagyobb melegben. Ilyen működési elvű hűtőszekrények pedig már 100 éve használatban vannak. Minél melegebben süt a Nap, annál hatékonyabb a hűtő kapacitás a szárnyasok épületén belül.

- Ahogy az emberek már nem a politikával foglalkoznak, szellemük felszabadult, s alkotásra, innovációra fogékonyabbá váltak. Megnőtt az igény a kultúra irányában is, majd mindenki tagja valamely kulturális csoportnak. Én például egy színjátszó körben érzem jól magam.

- A nagy mennyiségű szárnyas trágya, de a városok szennyvize is nagy gyűjtőkbe kerül, amely táplálja folyamatosan a biogázfermentorokat, végső soron az áram termelést és talaj alap előállítást. Leírások szerint már 1980-as években próbálkoztak a földigiliszták szerepeltetésével a komposzt előállításban. Most ez már általános.

- Ha felnéz a házak ablakaira, csak ablakot lát, ugye, Ferenc ? Nos, azok ablakok és egyben napelemek. Ahol fény van, ott energia is van. Hatásfokuk nem nagy, de mégis a „sok kicsi sokra megy” alapon hozzájárul az energia ellátáshoz. Gondoljon csak egy fűtetlen fólia házra télen, felhős időben. Nincs napsugárzás és mégis sok fokkal melegebb van a fóliában.

Ahogy róttuk az utcákat kifelé Budapestről, csak úgy záporoztak rám az új technológiai csodák. Még közelébe sem jutottunk a megcélozni kívánt városszéli termelői csodáknak, s máris többet tanultam, mint eddigi életem során.

city_2.png

- Megszomjaztam, mondja Zsigmond.

Ezzel egy kellemes „Gyümölcsivó” nevezetű helyre lépünk be. Néhány pénzdarab bedobásával választani lehet tucatnyi gyümölcslé közül az automatából. Én paradicsomlevet választottam, Zsigmond meggylevet.

Leülünk, s máris mellettünk terem egy középkorú ember. Liofilizált gyümölcsporok vannak a gépben. A választás alapján old fel pillanatok alatt a gép vízzel vagy rizstejjel a porból.

És folytattuk a beszélgetést.

Új barátunk nem is tulajdonosa, nem is alkalmazottja a kis üzletnek, egyszerűen csak beszélgető beosztásban van. Amolyan törődő ember. Része az új élet felfogásnak.-

- Ferenc, az idő jól elhaladt, s nekünk még rengeteg a megnézni valónk. Azt tanácsolom, hogy elsőként nézzük meg a törpe őszibarack ültetvényt Sasad nevezetű körzetben. Valaha ez Budapest széle volt, világhírű őszibarack ültetvényeivel.

 Majd a város egyszerűen befalta ezt a kitűnő adottságú őszibarack tájat. Mostanában igyekszünk minden lehetséges területen törpe őszibarack fákkal a régi ízeket visszahozni. A törpe gyümölcsösök szerte az országban ki tudják védeni a klíma változását. Mulcsozhatók. Mikrofejes öntözéssel tarthatók nedvesen. Könnyen megvédhetők, könnyen betakaríthatók. Vegyszert már nem is használunk, hisz a kiváló minőségű talajon a növények jól érzik magukat. Fejlődésükhöz a mikroelemeket pedig a fagyvédő öntözéssel, mint lombtrágya juttatjuk a növényre.

mulcs1.jpg

No, itt is a járatunk Sasad városrész felé. Köszönünk a kedves új ismerősünknek, megköszönve a csodálatos ízű italokat.

 

Élmények az Úr 2050-dik évéből, életek, és ételek

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! /és egy kis jelenkori gazdaságtan a végén a Lecsóstól!/

2022-06-12-15-48.png

 

 

Egy padon ülve ébredtem. Elszunyókáltam kicsit. Megtapogatom táskámat, nem lopták el. Ez jó.

Valami nem stimmel.

Feltűnően csendes a park, s nincs szemét. Sem kicsi, sem nagy. Emberek pedig járkálnak, nyugodtan beszélgetnek, nincs sietség, lázas mobil telefon nyomogatás. Illetve nem is járkálnak, majd mindenki elektromos valamivel közlekedik.

Honnan kerültek ezek ide ? Mikor szunyókáltam el ? Nézem az órámat, majdnem dél. Hát akkor alig negyed órácska volt csak.

És ez nem is az a park, ahová bejöttem sétálni, a fák hatalmasak, gondozottak. Körülnézek, a padok is mások, csak amin ülök a régi formájú. Mi történt ?

Felkelek. Az emberek vetnek rám egy pillantást, biccentenek köszönés képen. Ez sem normális. Lábam alatt rugalmas anyag, kellemes rajta a járás. Megtapogatom. Fű !!! Igazi fű. Nem műanyag.

Ahogy körbenézek, a padok gyermekkoromat idézik, a kőből készült két láb, s a keresztbe fektetett kétpirosra pingált deszka. De mégsem azok a kényelmetlen padok. Megtapogatom, igazi fa. De rugalmas, bársonyos.

Végigmegyek a parkon, gyerekek játszanak, anyák babákat tolnak kocsiban, legfeljebb elektromos görkorikon járnak. A babakocsik sem olyanok, amire alig egy órája emlékszem, de kétségtelenül azok.

Kiérek a parkból. Sehol a füstös, tülekedő kocsik. Kerékpárosok húznak el mellettem. Az úttesten pedig önjáró autók. Hallottam ilyesmiről már, hisz 2022 még Magyarországon is a XXI. század, de hát egy órája még minden más volt.

Ahogy tanácstalanul álldogálok az úttest szélén egyszer csak megáll egy járgány. Ajtaja kinyílik, kedves női hangon megszólal.

fao_city.jpg

 

- Hová vihetem ó?- kérdezi.

- Talán valamit falatoznék!- válaszolom.

- Elviszem a Bona Bárba. -mondja a hang. -Vannak élelmiszer jegyei ?

-Nincsenek! - hebegem. Hát mi ez ? Amig kicsit szunyókáltam, még ezt is bevezették. Volt róla szó, de hát ilyen hamar ??!!

-Jó, akkor a hátsó kapuhoz viszem, ott nem kérnek jegyet.

A kis autó elindul. Hangtalanul, valamiféle mágneses pályán haladunk. Körülöttem több ilyet látok, néhol utassal, utas nélkül. Körbenézek. Látok egy fénylő engedélyt, valószínűleg a kocsihoz tartozik.  2050!

Döbbenten kérdezem, hogy, - Milyen évet írunk?

-Kettőezer-ötven, június 10-e.

Most döbbenek meg igazán. Az ablakon kinézve látom, hogy a hajdani Körúton haladunk, de csak hasonlít, nem tűnik azonosnak.

-Hol vagyunk ?

-Budapest, Lázár körút. Nemsokára megérkezünk a Fecó utcához, ott lesz a Bona Bár. Remek pulykás falatok is kaphatók, ha meg tudja fizetni.

Ezzel kinyílik a kis kocsi ajtaja, s enyhe késztetést érzek az ülés részéről, hogy kiszálljak. No, most leszek bajban, ha fizetnem kell. De nem kell, a kocsi megköszöni, hogy szolgálatomra lehetett és elindul. Alig tesz meg néhány métert, már újabb utasok szállnak be.  És sehol villamos, sehol autóbusz!  Nem gondoltam volna, hogy időutazó lettem. De nem bánom, mert amúgyis anyagot kell gyűjtenem a Zsebők- Bujna féle lecsós blog részére.

Mit eszünk 2050-ben ?

Épp a Bona Bár hátsó kapujánál állok. Gyönyörű üveg portál, márvány járólapok. A bejárat előtt két különös fa. Fa is meg nem is. Egy jól öltözött idősebb bácsi éppen lehajol a fa törzséhez, kinyit egy ajtócskát, s matat valamit. A fa levelei egy pillanat alatt kiteljesednek, árnyékot vetnek. Rám mosolyog az idős bácsi.

-Legyen a másik fa ezüst hárs ? Megtehetem, csak a hármas gombot kell megnyomnom.

Belépek a bárba. Gyönyörű a berendezés, Csupa fa és márvány. Műanyagnak nyoma sincs. Egyszercsak egy asztal gördül elém, a szék kihúzódik. Leülök. Az asztal-szék velem együtt elindul a hatalmas bár csarnokban. Megáll, épp az utcára látok rá.  Igen ez tényleg a Körút.

-Mit parancsol inni? Nézem, ki szól hozzám. Az asztal lapján jelenik meg az ital lehetőség.

Kvasz, bodza ital, akác szörp, búzafű lé, csíra ital……..

Nem erre számítottam, azért egy sör jól esne ebben a melegben. Úgy látszik a 2050. év nem az árpa termés éve. Mivel kicsit elbizonytalanodtam, hogy most mit is kell tennem, ráadásul jobban esne a sör, mint a bodza ital, várakozok. Csak jön valaki, ahogy 2022-ben a gépi hang után végre találkozhatok az élő kezelői hanggal. Nem csalódtam, egy jól öltözött úriember jön, széles mosoly az arcán, nyugalom a tekintetében.

-Mi a gond kedves vendégünk? -kérdi.

- 2022-ben azért ennyire nem voltak udvariasak. Mégis csak jó, hogy fejlődünk.

- Kérem, én időutazó vagyok. Magam sem tudom, hogy kerültem ide, de jól érzem magam. Csupán jelzem, hogy sem pénzem, sem szállásom, s hívhatja a rendőröket, hogy vigyenek el a diliházba.

-Ugyan, ugyan, kedves…hm. hogy is szólíthatom?

-Talán Ferenc. válaszolom.

wizualizacja_2_pmp2050.jpg

 

-Igen-igen, értem. Volt néhány évtizede egy rendkívül népszerűtlen politikusunk, Ferenc volt ő is. Még utcát is neveztek el róla. Illeve, utcácskát. Azóta senki nem akar Ferenc nevet felvenni. De legyen, kedves Ferenc, nézzen körül. Itt minden második ember időutazó. Úgy tűnik, 2022 és az utána következő évek nem voltak kellemesek, s sokan választották ezt a lehetőséget, időutazást. A túrizmusnak leáldozott, egyre melegebbek lettek a nyarak. A turistalátványosságok túlzsúfoltak és nagyon drágák lettek. A hatalmas kereslet miatt a valaha kellemes városkák, tájak elviselhetetlenné váltak. Aztán egy élelmes úr, valami Lőrinc, Időutazás Irodát nyitott. Ez jött divatba.  És mi itt 2050-ben örülünk a pihenni vágyó huszonketteseknek.

-Azt látom, bár még csak egy órája vagyok itt. Máris jobban érzem magam. Ihatnánk egy sört?

-Kedves Ferenc. A digitális kormányzat nem szíveli, ha a lakosság alkoholos italt iszik. De talán most kivételt tudok tenni Önnel.

-Hát persze, Ön még nem tudhatja. Mintegy 15 évvel ezelőtt Magyarország olyan káoszba süllyedt a kapkodó, átgondolatlan, intelligenciát nélkülöző kormányzás miatt, hogy egy nap összefogtak a gépi intelligenciák és átvették a hatalmat.

Az addig számtalan pártot imádó emberek egyik napról a másikra fellélegeztek, s mert nem a másik párt került hatalomra, vagy a szomszéd, hanem egy minden tekintetben lojális intelligencia, elfogadták ezt a döntést. S azon nap óta minden rendbe jött. Már nem kell háborútól tartanunk, van bőven ételünk, italunk, újra kedvesek egymáshoz az emberek, s megtanultuk élvezni a lehetőségeinket. Addig csak szemét, klíma változás, áremelkedés, hiány, korrupció és még ki tudja mi volt napirenden.

-És mi lett a politikusokkal ? csak úgy hagyták magukat ?

-Kérem, biztos nem hagyták volna, de tehetetlenek voltak. A Parlamentben a pártok csatározgattak egy darabig, de hónap végén azt vették észre, hogy nem kapnak fizetést. Így aztán nem jöttek be koptatni a szoknyájukat, meg a nadrágjukat, otthon várta őket a saját bizniszük.  Naponta a vezető beosztású emberek laptopján és okos telefonjain megjelentek személyre szabott utasítások, hogy kinek mi a dolga. A munkák összerendezetté váltak, minden rendbe jött. 

Kóstolja csak meg ezt a sört, ilyen jót még nem ivott. Semmit nem csaltak ki belőle, s nem találta ki senki, hogy nem gazdaságos, ha komló is van a sörben.

-Ilyen egyszerű a dolog ? Nincs politikus és minden rendbe jön ??

-Kérem, igya a sört, ez a legjobb minőség, valódi emberek gyártják, akik maguk is örülnek, hogy újra jót ihatnak. Ugyan csak módjával történik ez meg, de látja, mi már valljuk, hogy az alkohol nem old meg semmit.

-És mi van a valaha híres borászatunkkal ?

-Igen jó kérdés. 2035-re alig maradt szőlőterület országunkban. Kupeckedés folyt a szőlő területekkel, gyanús fajták és technológiák terjedtek el. Némely bor attól volt jó, hogy azt mondták rá. És a legnagyobb baj az volt, hogy senki nem akart dolgozni a szőlőben. Nem csak ott, más területeken is divatba jött a munkaerőhiány. Nem volt kapás ember, aki a kertészetekben dolgozott volna, az állatok napokig nem láttak gondozót, csak robotot maguk körül.

Irodaházakban több ezren kezeltek számítógépet, programokat dolgoztak ki. Az emberek a legegyszerűbb tevékenységükhöz is regisztráltak, appokat töltöttek le. És egy nap ezt megelégelték a gépek. Már évek óta aktuális lett volna a változás, de egy aprócska okos telefon intézkedett.

-És most lettek kapásemberek, lehajoló dolgozók, kétkezi munkások ?

-Lettek, mert minden személyről saját számítógépe vagy okos telefonja készített felmérést. Mihez ért, mire alkalmas, miben tudja legjobban szolgálni a közösséget. Hihetetlen, de addig valamilyen vezető beosztást betöltő emberek azt az utasítást kapták, hogy kezdjenek el tervezni, alkotni, néhányan kétkezi munkát végezni. És lám, mindenki megtalálta a boldogságát. Azaz az intelligenciák megtalálták számukra.

-Nos, kérem, házam vendége. Mit fogyasztana szívesen? Amíg néhány kedves vendégemmel foglalkozom, válasszon kérem. 

Ezzel az asztalra koppantott kettőt, s megjelent az ételsor. 

Napi ajánlat : Zeller krémleves, liofilizált zellerből, digi husi, hínár pürével, desszertnek pedig fehér hangyatojás puding.

A felsorolásban ismerős és ismeretlen étkek szerepeltek. Feltűnt, hogy sok a gomba, halétel, és bőséges a saláta kínálat.

Újdonsült barátom visszatértével megkérdeztem, hogy mit kell érteni digi husi alatt.

-Hát kérem, az szövettenyésztett húsmassza, amit helyben ízesítünk sertés, marha, baromfi ízekkel.

S mért oly sok a hal, gomba, saláta ?

-Nos, ezeket a már jó ideje bevált modern farmokról szerezzük be. Például az a magas, irodaház szerű építmény nem irodaház. A pincéjében hatalmas vizes medencékben halak tenyésznek, s a vizüket szűrés, mikroelemekkel való dúsítás után a következő szinteken öntözővízként használják fel.

Így aztán szerte az országban egy kidolgozott rend alapján több ezer ilyen „Irodaház” működik. Embereknek kellemes munkát adnak, jó összhangban tevékenykednek robotokkal, amelyek a nehezebb és szennyesebb munkát elvégzik. De már nem törekednek a teljes robotizálásra, mert kell a munkahely és az emberi fantázia és leleményesség lehetővé teszi a sokféle újdonság bevezetését. Eddig csak salátaféléket tudtak termelni nagyban, de egy jó ötlettel már indul a gumós zöldségek termelése is. Kevés víz felhasználás, klimatizált szintek, kedvező tápanyag ellátás, méretezett fényenergia adagolás. Legalább tízszeres hatékonyság a szántóföldi termeléshez képest.

wizualizacja_5_pmp2050.jpg

De kóstoljuk csak meg ezt a finom salátás halat.

-Hm, valóban. De látom, hogy az az úr két asztallal odébb töltött káposztát eszik. Ez hogy lehet ?

-Nos, az úr töltött káposzta utánzatot fogyaszt éppen. Épületünk egyik szárnyában 3 D megoldással töltünk le tucatnyi a régi időkből átmentett ízekkel étkeket. Ízük nem teljesen azonos a régi töltött káposztáéval, de a mai fiatalok még soha nem ettek sem töltött káposztát, sem hagymás rostélyost, így elhiszik, hogy azt kapnak.

-Tehát becsapják őket.!

-Nos, szigorúan véve, igen. De tulajdonképen ezek a 3 D technológiával készülő ételek közelítik a hagyományos ízt, és egy-egy adag rendkívül ideális arányban tartalmaz ásványi anyagokat, vitaminokat, rostokat.  Nézze csak, az úr még ki is törli a tányérját.

-És mondja csak, az a piros ott, szamóca?? - Igen, az bizony szamóca. Valódi, onnan szemből hozatjuk.

-Ahová az van kiírva, hogy Liofityizáló Szalon ??

-Ha, ha ez jó. Jobban megnézve az Liofilizáló Szalon. Már 30 éve is ismert volt a technológia, egy kis magyar cég importálta a gépet, majd kezdte meg a hazai gyártású családi gépek forgalmazását. Ha valaki a városból hét végén a Dácsájából behoz gyümölcsöt, zöldséget, akkor azt beviszi a Szalonba, ahol számára egy nap alatt fagyasztva szárítják, csomagolják, majd akár tíz évre a kamrájába teheti. Mi a feleslegben lévő gyümölcsöket, zöldségeket vesszük át, amelyeket visszanedvesítve használunk fel, vagy akár porítva krémlevesek, desszertek készítéséhez..  Nézze csak azt a hölgyet ott, nem hinné el, a rántott zeller, amit fogyaszt szintén liofilizált zellerből készül. Áztatjuk, bundázzuk, sütjük.

- És honnan kerül az asztalra például a burgonya? A sárgarépa?

- Mi sem egyszerűbb. Minden várost, sőt akár kerületenként is nagy napelem parkok vesznek körül. A napelemek már 40-50 % hatásfokkal dolgoznak. Alattuk pedig olyan tér van kialakítva, ahol árnyékban folyik a mezőgazdasági termelés.

-Lenne egy kérdésem. A digi husi húsmasszáját mégis csak valódi hús szövetből indítják el. Vagy a rovarok. Ezek az Önök ízlése szerint vegetáriánus ételek?

- Kedves Ferenc, mára egészen más értelmet kapott a vegetáriánus, vegán étkezés. Ma az a cél, hogy mindenki a legegészségesebb táplálékot fogyassza el, hogy ezáltal is kevesebb feladata legyen az egészségügynek. Viszont most azt javasolnám, hogy fogyassza el kiválasztott ebédjét.

Ebéd után pedig megmutatnám azokat az üzleteket, üzemeket, ahol élelmünket állítják elő. Elmegyünk, s megnézzük a Budapest körüli farmokat.  Jó étvágyat!

Kiválasztottam hát egy gombakrémlevest köles tésztával, marhásdigi husit algapürével, galambbegy salátával és végül egy almás hínár sütit.

A gombakrémleves dicsőségére vált volna 22-es év bármely éttermének. A levest kis porcelán csészében szolgálták fel, a köles golyókat pedig ízlésesen külön tálalták. Az asztalon elővillant a felirat „ Jó étvágyat!” 

A gomba kellemesen fűszeres, illatos, megfelelően sűrű volt. A kölesgolyó ropogós, enyhén füstölt ízzel. Mind egy szálig kikanalaztam a levest. Az edénykét az erre kijelölt részére helyeztem az asztalnak, amely nyomban kijelezte, hogy 210 kcal energiát vittem be szervezetembe, majd tovább részletezte a bevitt ásványi anyagokat és vitaminokat.  Rövid időn belül megjelent egy robot pincér, felszólított, hogy kis szekrénykéjébe helyezzem be a kiürült csészét. Majd azonnal megnyílt egy másik rekesz és elvehettem a második fogásomat.

A digi husi nem okozott csalódást. Valószínűleg 2022-ben rossz fasírt utánzatnak tartottam volna, de a hús szeletté formázott, szálas kinézetű, kellemesen illatozó, nem tűnt rossznak. Az algapüré pedig semmiben nem különbözött a régi burgonyapürétől, gyanítom, hogy az alga közé porított édesburgonyát is keverhettek. Minden ízlett. A galambbegy saláta édeskés, ecetes lében tálalva kifejezetten kulináris élményt nyújtott. A továbbiakban ismét kiírta az asztal az elfogyasztott étel paramétereit. Ezen nem botránkoztam meg, hisz közel 60 évvel korábban a honvédségnél eltöltött 11 hónap során hasonló módon közölte a napi menü a kiskatonákkal, hogy az étel elfogyasztása után mennyi szénhidráttal, sóval stb. gazdagodik szervezetünk.

Az almás-hínáros desszertre már nem igazán volt étvágyam, de hát a kíváncsiság megkóstoltatta velem. Kérem, micsoda íz kavalkád olvadt szét számban !

És ismét tápanyagjelentés, udvarias robot pincér. Az asztalon megjelent a felirat, hogy toalett felé vezető úton kövesse a sárga vonalat. S lám, a sárga vonal megjelent, követtem. Rendkívül tiszta, higiénikus mellékhelyiség!!!

A kis fülkémben az a felirat fogadott, hogy az

„Ön által kibocsátott hulladékot a Lágymányosi feldolgozó üzemben ártalmatlanítják, belőle biogázt termelnek, majd mint talajjavító anyag kerül a kerületi komposztálóba”. „ Köszönjük, hogy hulladékával minket tisztelt meg!"

Kiváló, gondoltam. Erre már csak 28 évet kell várnom !!!!

Visszatérve helyemre, egy nagy pohár kvasz fogadott. Az asztalon megjelenő tájékoztató szerint a kvasz segíti az emésztést, s hozzájárul a naponta elfogyasztandó két liter folyadék mennyiséghez.

Ahogy elfogyasztottam a valószínűleg emésztést javító fűszer kivonatokat is tartalmazó finom italt (éreztem az édeskömény aromáját), érkezett egy búra a székem mögé. Mint a régi időkben a női fodrászatokban a hajszárító. A búra a fejem fölé simult, s abban a pillanatban elszundítottam. Egészséges, gyógyító álomba merültem.

A további fejleményeket és élményeimet a következő számban folytatom.

 

---  > 

2022. Napjainkban.. Nézzük, milyen világban élünk, és mi vár ránk a közeljövőben, a kajaiparban:

/”munkaerőpiac”, keresetek, infláció, vásárlóerő/

Munkaerő, „te drága”

Két hete beszéltem egy haverommal, aki expat egy nem élelmiszergazdasági cégnél. Arról folyt a szó, hogy bármit csinál, bármivel próbálkozik a HR, egyre nehezebb munkaerőt találni a meghirdetett pozíciókra, legyen az fehér galléros, vagy kék galléros pozíció. Pedig – mondja Ő – mindent megtesz a cég, amit meg lehet tenni ebben a helyzetben, és mégsem megy olyan könnyen a dolog. Ha meg sikerül is tartani a toborzási számokat, a felvett kolléga azonnal tovább áll, ha jobb ajánlatot kap, óriási a fluktuáció. Beszélgettünk tovább, és a következő témára terelődött a szó:

-Mikor látogattad meg a gyártást legutoljára, és nézted meg saját szemeddel, hogy mik a történések a frontline-ban?

- Nem is tudom, van az már egy éve is, de akkor is csak a rezidens helyi vezetővel találkoztam. A szokásos módon megettük az ebédet, és vissza is jöttem.

- Szép, akkor csak a kocsidból látod a valóságot, ami nem baj, csak szakmai vakságot okoz.

- Neked nem gond az, hogy most a magániskola havi díja meg fog emelkedni havonta minimum 200 000 Ft-al.      Talán még találsz embert, aki a hajót, és a nyaralót kitakarítja utánatok, amikor eljöttök.

- De egy frontline staffnak elég komoly gondjai lehetnek, amit érdemes lenne egy minimális szinten érteni. Ha egyszerre sokan gondolják úgy, hogy lecserélnek téged, akkor gondban leszel egyre hosszabb ideig.

- Nem baj, jönnek a bevándorlók, és munkába állnak.

- Persze, ez is egy opció. De mi van akkor, ha csak ezt az opciót csak pár éven belül tudod integrálni a szervezet működésébe, csak hogy akkor már lehet, hogy roppantul elkéstél, meg megeshet, hogy kicsit drágább lesz ez a mulatság.

- Mondasz valamit.

- Néha tölts el egy kis időt a frontline-ban, hogy érzékeld, hogy mi megy ott, mert ha nem, egyszerűen kialakul egy szakmai, szervezeti vakság, ami nagyon veszélyes tud lenni a cég sikerességére nézve.

Beszélgettünk még másról is. Hazafelé jövet azon gondolkoztam, hogy hát igen, 15-20 év késéssel ide is bekopogtat a valóság, amivel kezdeni kellene valamit, itt 2022-ben, egy olyan időszakban, amikor megint kezd meglegyinteni minket egy komolyabb válság előszele.

Egy szakértő, Paróczay Balázs, 2019-ben, a következőkről beszélt egy Pénzcentrumnak adott interjúban:

„Egyrészt nyilván ez is igaz: mindenkinek (joggal) megnőttek az igényei. Másrészt kinyílt a világ. Ha 200 km-rel arrébb kétszer annyit fizetnek, mint itthon, akkor irány! - semmiség ezt a távolságot megtenni vagy arrébb költözni. Harmadrészt: a vállalatok máig úgy gondolkodnak, hogy az a business, amelyik nem növekszik, pusztulni kezd. Ergó ez a növekedés-kultusz hatalmas munkaerőigényt kreál, amire azonban ma már nincs elég potenciális jelölt a lokális piacokon. Nagyon jó példa erre az autóipar. Az autóipar évek óta stagnál, és mostanra egyre többet hallani olyan hangokat, hogy épp ez a stagnálás fogja elindítani a következő gazdasági válságot.

--- >  Nincs ilyen, hogy lokális, vagy regionális „munkaerőpiac” 200 km-re már lehet, hogy ugyanazért a munkáért 5-8-os nettó bért lehet kapni, egy másik pénznemben… 

Meg ezt is mondta:

„Tehát mindezt egybevéve olyan világban élünk, ahol a nyugati társadalmakban nincs elég gyerek, viszont egyre növekszik az inaktív, elöregedő népesség, a keleti régiókban ezzel szemben megállíthatatlan a népesség növekedése, és gazdaságilag nem fejlett ez a világrész, tehát mindez legkésőbb 20 év múlva sose látott munkaerőpiaci és gazdasági katasztrófákat fog okozni.”

Érdekes a cikk, érdemes elolvasni. A srác tényleg érti azt, hogy mi is zajlik a „munkaerőpiacon”.

Meglátásom szerint, itt a XXI. század elején, itt 2022-ben, a tradicionális értelemben vett lokális, és /vagy regionális munkaerőpiac megszűnt létezni.

Azt lehet mondani, hogy ilyen, hogy „munkaerőpiac” nagyon nem létezik egy fiatal számára.

Tehát vannak munkák, melyeket el kellene végezni, az adott helyen, és időben, időre, valamilyen mérhető eredmény megléte mellett, melyet természetesen meg kell fizetni.

Egy fiatal egy- két évet tölt egy munkahelyen, és továbbáll, mivel fejlődni akar, meg persze meg akar élni, és ki akarja fizetni az életét. 

Ehhez meg hozzá kell tenni, hogy egy fiatal szegényebb, mint a szülei generációja, és inkább adóssága van, mint vagyona. Ennek a történetnek középtávon már komoly következményei lesznek:

Azok az iparágak, melyek nem innovatívak, és nem képesek jó bért fizetni, egyszerűen kiürülnek a lokalitásban, függetlenül attól, hogy milyen szinten képes az iparág felvenni az innovációs vívmányokat regionális, vagy globális szinten.

Többek között az inflációs nyomás miatt elindult egy iparágakon átívelő horizontális, és, párhuzamosan egy vertikális integrációs folyamat is az élelmiszergazdaságban. Az integrációs nyomással párhuzamosan a kis helyi cégek, és kis termelők száma csökken, továbbá csökken a termelt növények sokfélesége is. A felvásárlási árak is alacsonyak, nem éri meg termelni.

Ezért van az, hogy lassan alig látni állattartó telepeket, vagy kertészeti növénytermesztést pl. a Nyugat- Dunántúlon. Minden gazda szántóföldi növényt termel, mivel azzal van a legkevesebb macera, meg a legkevesebb élőmunka igény kell hozzá.  

Most van itt az idő, hogy átgondoljuk azt, hogy mit lehetne kezdeni a vidéki térségekkel az élelmiszergazdaság terén.

Erre találta ki az EU azt, hogy támogatja azt, hogy mindenki boldogulhasson a saját szülőföldjén, és ne kelljen elköltöznie a jobb megélhetés reményében. Nézzük, hogyan állunk ebben a játékban:

Nettó pénz a hó végén, itthon: 450 – 700 EUR ….2020-ban….

Megint csak a Pénzcentrum írt erről, hogy mennyi a nettó átlagkereset az egyes régiókban. – 2020-as adatok-:

Tovább nyílik a bérolló: a felét sem keresik meg a dolgozók ezeken a településeken, mint a fővárosban

 

hu_netto.png

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás – 2020-as adatok -

 A térkép önmagért beszél…

Angliában szoktuk mondani: „Mondd meg az irányítószámodat, és megmondom, mennyit keresel.” Arrafelé az ember, ahogy lépdel előre azon a bizonyos kereseti lépcsőn, úgy költözik a városon belül, vagy az országban azokra a helyekre, amelyet a fizetése reprezentál az adott időszakban. Nagyon sokan laknak bérelt ingatlanban. A költözés általános dolog arrafelé, akár évente többször is.

/A 240 000 HUF havi nettó fizetés 2020. Június 30.-án EUR-ban: --- > (2020. Június 30: 355.94 1 EUR / HUF HUF) 674.270 EUR/ 

Egy átlagos koncertjegy Németországban, Ausztriában olyan 120- 150 EUR… /félnapi kereset, nem fél havi…/

Nézzünk pár másik térképet: 

Pl. Mit mond az Eurostat, hogy mennyit fizetnek a cégek a óránként az alkalmazottaknak az egyes régiókban: 

hourly_labour_costs_2021.jpeg

 

Mit mond a GFK, hogy mennyi az átlagos vásárlóerő 2021-ben Svájcban, Németországban, Ausztriában:

202104_mom.png

Illustration: GfK

Itt van még egy érdekes GFK cikk az európai vásárlóerőről.

Mennyi az infláció? Mit mond az MNB?

MNB Havi Jelentés az infláció alakulásáról, 2022. május:

Idézet:

„2022 májusában az éves összevetésben számított infláció 10,7 százalék volt. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 12,2 százalékon alakult (1. ábra). Az infláció 1,2 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit elsősorban a maginflációs tételek árindexének emelkedése magyaráz. Az előző hónaphoz képest a maginfláció 1,9 százalékponttal nőtt.”

Ide teszem a 2022. márciusi jelentést is: MNB Inflációs jelentés – 2022. Március –

Itt vannak még a bejelentett különadók is.

Ebben élünk most, ebben a gazdasági helyzetben vastagon benne van a háború hatása. A kérdés az, hogy a háború milyen további hatásokkal jár. pl. az élelmiszerek polci árában hogyan jelenik meg. 

Az agrárközgazdászok azt mondják, hogy lehet, hogy áruhiány is lesz. Az infláció 10 % felett van, továbbá jelenleg a forint folyamatosan gyengül az EUR-hoz, USD-hez képest, én arra leszek kíváncsi, hogy ez az inflációs nyomás, és az ebből következő áremelkedés, milyen hatással lesz az élelmiszer kereskedelemre.

Hogyan fog csökkenni, vagy nőni az egyes termékek kereslete? Mennyire fog hatni az áremelkedés a fogyasztói szokásokra?

Ahogy látjuk, nagyon összetett hatások határozzák meg, hogy milyen élelmiszer-kínálat, és milyen értékesítési árakon lesz elérhető az élelmiszer a boltok polcain a közeljövőben. 

Minden iparágban másképp fog lecsapódni a háború hatása.

Egy biztos. A lokalitás, és a lokális, regionális élelmiszertermelés fel fog értékelődni.

Előtérbe fog kerülni az, pl. hogy hogyan lehetne biztosítani az egészséges élelmiszerhez való hozzáférést lokális szinten, úgy, hogy a legszegényebbek is hozzájussanak a megfizethető, és egészséges alapanyagokhoz, és feldolgozott élelmiszerhez.

Azt gondolom, hogy a lecsómérnökökre ebben a történetben elég nagy szerep fog hárulni majd. Azt kell elérni náluk, hogy akarjanak majd ezzel a lehetőségkörrel foglalkozni itthon.

Úgy kellene megtervezni ezt az élelmiszergazdasági ökoszisztémát, hogy mindenki, aki részt vesz benne, lássa azt, hogy lehet jutni egyről a kettőre, ki lehet maxolni a benne rejlő innovációs potenciálokat.

Mindenképp meg kellene lépni egy ilyen lépést, elkerülendő, hogy a vidékre ráboruljon a közepes fejlődés csapdája, a maximum nettó 400- 500 EUR / hónap fizetésekkel. 

Infláció te drága, hatalmas lehetőségek előtt az élelmiszergazdaság!

Az infláció fogalmának mélylélektana - írta a Lecsós -

 

imelda.jpg

Bujna Ferenc szerzőtársam a legutóbbi cikkében - Nosztalgiázás a múltról -Belső ellátás és export - hazai alapanyag, innováció, szakértelem, olcsó, jó élelmiszer a 70-es 90-es években (IX. / X.)  -   az infláció magánéletéről kérdezett. A válasz megszületett, amit alább olvashattok, íme:    

Ehhez a témához komolyabb zene kell, egy jó kis groovemetal Sziléziából!  A RiseuP – Rise – jó választás, Marcinék Pszów-ban nagyon jó zenét tolnak!

RiseuP- Rise (official music video) 

Ha csak szervezett rendszer oldaláról nézzük a történet, akkor ki kell jelenti, hogy a felállított élelmiszergazdasági rendszer sikeres volt.

Mondok egy példát, amit még láttam gyerekként működés közben:

Volt egy Csopak Tája Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. Ez az MGTSZ Alsóörs- Lovas- Paloznak- Csopak- Balatonarács- Balatonfüred – Balatonszőlős vonalon 400 ha szőlő termőterületet tartott fent, és évente telepített 40-45 ha –t. Volt egy 40 000 hl-es pince Csopakon, és a rendszerhez tartozott egy 10 000 hl-es keverőpince Balatonfüreden. Ez a rendszer eltűnt 1994-re, létezése a múlt ködébe vész. Vele együtt eltűnt a borvidék képessége arra, hogy kibocsásson 40 000 hl kétszer fejtett bort, ezzel együtt a rendszerszintű exportképesség is a múlté. Az Alsóörs- Lovas- Paloznak – Csopak- Balatonarács- Balatonfüred vonal adta a Balatonfüred- Csopaki Borvidék termőterületeinek gerincét is. Na most arrafele eléggé lecsökkent a termőterület nagysága, a parti sávban mondhatni nincs szőlő, és egyre kevesebb lesz… Ezeknek a falvaknak a 10 000 hl-es egységes minőségű kibocsátása meglátásom szerint az álom kategória, most 2021-ben. 

Arrafelé csak szőlőt termelni nem nagyon érdemes, ezt ki lehet jelenteni. A fehérbor szőlő felvásárlási ára az idei szüretben elérte a bűvös 55 – 85 Ft / kg átvételi árat, 30 éve ez a trend, mondván, ezzel nem lehet mit kezdeni, mert ilyen a piac. /A kérdés az, létezik-e arrafelé a termeléshez kapcsolódó szaktudás? Az még megvan!/

Pl. ez a borvidék nem tűnt el, nem építették be, pedig nagy esély volt rá. Arrafelé más a piac.

Így ihatunk még jófajta évjáratú Müller- Thurgaut.

Pedig sokan vagyunk, akik szívesen isznak egy-egy pohár jófajta Csopaki Olaszrizlinget az ebédhez, vagy fröccsnek, vagy csak úgy, mert finom!      

Na de vágjunk bele a történetbe, csapjunk kicsit a lecsóba, nézzük meg ezt az infláció, és áremelkedés témát.

Érdekes kérdést tettél fel, ezzel az inflációs, áremelkedéses témával kapcsolatban Ferenc.

Hadd kezdjem egy személyes élménnyel

Nem oly rég, a 2010-es évek közepe felé történt egyszer, hogy egy európai országban érdekes reggelre ébredtünk. A reggel a szokásos rutinnal indult. Megyek a konyhába, kapcsolom be a tévét, és mit látok? A tévében, a reggeli műsorban ott volt egy nagyvállalkozó, és elkezdett beszélni.

Azt mondta, hogy tegnap este óta a cégei értéke 20%-al kevesebbet érnek, mivel a Ł az € - hoz képest egy szavazás miatt 20 %- al esett. És mivel ez így történt, sajnos emelkedni fognak az árak. Elmondta példaként, hogy mivel nagyon sok alapanyagot, és szolgáltatást €- ban szereznek be a cégei Európában, ezért több Ł- ot kell adni az €-ért, ami sajnos meg fog jelenni az általa belföldön- Egyesült Királyság, mint belföld – kínált termékek, és szolgáltatások árában. Ezt az üzenetet megkaptuk a reggeli kávé mellé.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Nem telt bele pár óra, és már kaptam is egy e-mailt egyoldalú szerződésmódosításról, hogy az addigi szolgáltatás, amit igénybe veszek, az mától 35%-al többe kerül, mivel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségébe beleegyeztem, akkor, amikor a szerződést aláírtam, így természetesen abba is, hogy a szolgáltatási díj bármikor indexálható a szolgáltató részéről, ha a piaci folyamatok ezt megkívánják. Hát megkívánták. Nem volt őszinte a mosolyunk.

Még egy példa Németországból

1998 December 27.-én egy német kocsmában a haverom haverjának a haverja, - aki akkor már belevetette magát az élelmiszermérnöki tudományok megismerésébe az egyetemen, Budapesten - az évek alatt megszokott 5 DEM-et /Német Márka, maki, makkos/ fizetgetett az elfogyasztott korsó sörökért Münchenben. A cigit az automatából is 5 DEM- ért csavarta.  Pár nappal később, 1999. Január 5.-én ugyanazon sörökért már 5 EUR-t kellett volna fizetnie, persze a cigiért is 5 EUR-t kértek… Nade volt egy kis gond. Az 5-ös szám maradt, de az új 5 kétszer annyit ért, mint a régi. Mivel Németország 1999. Január 1.- én a DEM-ről áttért az €-ra, az átváltási árfolyam: €1 = DEM 1.95583.

/Mondhatjuk, 2 DEM = 1 € / 2 Db régi valuta ért 1 Db új valutát/ Azaz 1 sör 10 maki lett, és egy doboz cigi is 10 maki lett.

A fizetés maradt a régi, csak új pénzben lett kifejezve, a feltűntetett árak is maradtak a régiek, csak az új pénzből lehetett kb. fele annyit vásárolni, mint régen. Érzetre 50- 60 % -os azonnali leértékelődés a fizetésekben. Hát ilyen megnyilvánulásai is lehetnek az áremelkedésnek, amit a fogyasztó az inflációnak tud be tévesen.  

100_dm.jpg

100 DM, 3. sorozat  - Sebastian Münster arcképével -  

Na de menjünk bele egy kicsit jobban a témába, hogy megértsük azt, hogy milyen hatásai is lehetnek annak, hogyha egy nemzet gazdaságában felüti a fejét az infláció. Mielőtt belecsapnánk a lecsóba, pár fogalomról beszélni kell.

Azt mondjuk, hogy: „Kevesebbet ér a pénzem, mert magas az infláció.”  

Az első fogalmi becsípődés, amivel le kell számolnunk, az az, hogy a pénz inflálódik! Nem szokása, és nem tud inflálódni!

De ha a pénz nem tud inflálódni, akkor mi inflálódik? Csak és kizárólag a valuta az tud inflálódni!

Helyben vagyunk. Ahhoz, hogy megértsük, mi az infláció, alap szinten bele kell mennünk a pénzelméletbe, nem nagyon, csak pár fogalom erejéig.

MI a pénz?   - Money -

Mi a pénznem, valuta? – Currency –

A valuta az nem pénz. A pénznek önmagában eredendő értéke van, a valutának nincs ilyen. Itt egy jó infografika arról, hogy miben különbözik a pénz a valutától.

Szóval az átlagember, amikor bemegy a boltba vásárolni, és elővesz egy bankjegyet, vagy előveszi a kártyáját, hogy kifizeti az vásárlás ellenértékét, akkor pénznemmel fizet, ez belátható. Általában azzal a pénznemmel fizeti ki a vásárlás ellenértékét, ami az adott országban elfogadott az áru ellenértékének megfizetésére, az pedig itthon általában a HUF pénznem, vagy más néven Magyar Forint.

Egy országnak, vagy ország csoportnak azért törvényes fizetőeszköze az adott valuta, mert az állam, vagy ország csoport csak abban a valutában fogadja el az adó befizetését, függetlenül attól, hogy egy vállalkozás pl. itthon vezetheti más pénznemben a könyveit, erre lehetőséget ad a számviteli törvény.  

Tudjuk, hogy a pénz az nem valuta, de akkor mi is a valuta?

Idézet: „A valuta valamely más ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze, egy másik ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formája. Azaz a külföldi pénz, amit meg is tudunk fizikailag fogni: bankjegy, vagy fémpénz, apró, érme formájában.”

Ha van egy 10 EUR bankjegy a kezünkben, akkor az a következőt jelenti: Azok az országok, ahol az EUR a törvényes fizetőeszköz, garantálják azt, hogy azt a 10 EUR bankjegyet, ami a kezünkben van, kötelesek elfogadni bármikor, mint törvényes fizetőeszközt.  

Mi a deviza?

Pl. ha van 100 EUR egy általad vezetett számlán – deviza számla - bármelyik bankban itthon, akkor van az nem jelent mást, mint hogy a számlát vezető bank garantálja azt, hogy megkapod a 100 EUR –t a számládról. Tehát a valuta az nem deviza.

Ebből következik pár dolog. Mert nem mindegy, hogy 100 EUR bankjeggyel fizetek ki valamit belföldön, és egy készpénz- készpénz tranzakciót hajtok végre, vagy egyszerűen a bankban lévő devizaszámlám terhére fizetek ki 100 EUR-t. Mivel nem mindegy, hogy valuta, vagy devizaárfolyamon valósul meg egy tranzakció.

A pénz nem inflálódik, a valuta, az igen!

Na, ennyi pénzelméleti bevezetés minimálisan szükséges ahhoz, hogy az inflációról beszélgessük. csapjunk is bele a lecsóba, vegyük kicsit komolyabbra a figurát.

Mi is az infláció fogalma?

Pár száz linket átnézve, a témában a legjobb, és legközérthetőbb fogalom meghatározás, hogy mi is az infláció, azt Federal Reserve Bank of Clevelad oldala adja, idézet innen:

„….Strictly speaking, inflation refers only to a drop in the purchasing power of money that results when a central bank creates more money than its public wants to hold. Inflation manifests itself as a rise in all prices and wages—not just some subset of prices.  People, of course, use money to conduct their day-to-day transactions, and their demand for money generally expands as the economy grows. If the public’s demand for money grows at, say, 3 percent per year, but the central bank creates money at 5 percent per year, then all prices and wages will eventually rise at 2 percent per year. Prices will keep climbing as long as the disparity between the supply and demand for money continues.”

Első mondat fordítása: ----->….. Szigorúan véve az infláció csak a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti, amely akkor következik be, amikor a központi bank több pénzt teremt, mint amennyit a lakosság tartani akar.”

A fenti fogalmi megfogalmazás az inflációra tisztán, és világosan érthető.

Találtam egy doktori értekezést a témában, ha valakinek van kedve olvasgatni inflációs témában: Márkusné Zsibók Zsuzsanna Az infláció és az árazási magatartás területi különbségei Nemzetközi kitekintés és magyarországi tapasztalatok -2012 – Doktori Értekezés –

Főleg a 8. oldal lap alja képlet az érdekes…...

Nézzük, mit mond az MNB Inflációs Jelentése 2021. Decemberében:

A 10. oldalon összefoglalja az alappályát, felső pár sorát kimásoltam:

202112181330mnbhu.jpg

 

Nézed az utolsó sort a táblázatban, azt látod, hogy jövőre rosszabb lesz, két év múlva kicsit jobb, rá egy évre minden marad ugyanúgy, ahogy volt. Szóval idén, a December 11.-i adatokkal számolva az infláció: 5,1 %... 

Nézzük, mit jelent ez a tény az élemszergazdaságra nézve.

Pár random link a témában, hogy hogyan is néz ki a valóság mostanság:   

Uniós szinten a magyarok háromnegyede szegénynek számít

Hatalmas krízisben a magyar húspiac: hogyan élhetik túl a termelők a válságot?

Kongatják a vészharangot: 2021 a teljes bizonytalanság éve a húsipar számára

Ömlik a lengyel tojás a magyar boltokba: tehetetlenek a hazai termelők

Leáldozott a magyar krumplinak? Megállíthatatlanul ömlik az import áru az országba

Elképesztő, ami az ágazattal történik: mi lesz így a magyar kertészetekkel?

Nem véletlen, hogy Magyarország nem rúg labdába a borpiacon

Az eltűnt makói hagyma nyomában

Tömegesen állhatnak le a hazai pékségek: elszálltak az árak, mi lesz így?

Itt tartunk 2021-ben. Most volt 2021. December 9- 10.-én az Agárszektor Konferencia Siófokon. Arról, hogy ez miért Agrárszektor Konferencia, és miért nem Élelmiszergazdasági Konferencia, arról már beszéltünk pár előző bejegyzésben:  

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, konferencia után, hogyan is állunk a pénzzel?

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, avagy konferencia után szabadon

Mert élelmiszeripar van, ugye és nem élelmiszergazdaság, pedig két hónapja őőő.

birmingham.jpg

Amikor elszáll az infláció, és beszűkülnek a lehetőségek. Birmingham, Uk, 1969 

Az Agrárszektor Konferencián volt egy érdekes előadás, amit Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója tartott:

Megvan a megoldás, hogyan törjön ki az élelmiszergazdaság a közepes jövedelem csapdájából

Idézet:

„….szerint a 21. században nem érdemes külön agráriumról, élelmiszeriparról és agrobizniszről beszélni, hanem a hangsúlyt a komplex és komplett élelmiszergazdaságra kell helyezni.

……Kitért az élelmiszergazdaság ár- és jövedelemkockázataira is, amely kapcsán megjegyezte, hogy ahogy haladunk minél előrébb az értékláncban, egyre kisebbek az árkilengések. Míg a növénytermesztésben és állattenyésztésben óriási szinteket, volatilitást mutat, addig a fogyasztók a boltokban stabil, egyenletes árszínvonalat tapasztalnak. Az értéklánc főbb ágazatait tekintve az figyelhető meg, hogy a növénytermesztés folyamatos árnövekvő pályán van, az állattenyésztés stabil, alacsony szintet mutat a magyar élelmiszerláncban, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem lassan, de biztosan növekvő pályára került a hatékonyság fokozásával.

Egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el: 15 százalék került a termelőhöz, az élelmiszeripar 37 százalékot kap, közel 50 százalék a sok költséggel rendelkező kereskedőnek jut. Hollósi Dávid szerint az egyharmados eloszlás sokkal egészségesebb lenne az értékláncban.” 

Tisztán kellene látni, hogy a láncot a fogyasztó mozgatja, akinek van alacsony ár mellett van minőségi és mennyiségi elvárása.”

--- > Be is mutatja ábrán a történetet, íme:

202112181812.jpg

Az ábra alá azt írja forrásként: „KSH 2021 alapján saját számítás”.

És itt álljunk meg egy pillanatra, hogy megmagyarázzunk egy-két dolgot a fentekkel kapcsolatban. Itt megjelenik egy komplex értéklánc fogalmi felfogás, amiről érdemes beszélgetni egy kicsit.

Mi is az értéklánc fogalma általánosan:

„A value chain is a business model that describes the full range of activities needed to create a product or service. For companies that produce goods, a value chain comprises the steps that involve bringing a product from conception to distribution, and everything in between—such as procuring raw materials, manufacturing functions, and marketing activities.”

Szóval ha értéklánc, meg value chain, akkor az cégszintű fogalmi környezetet takar, nem többet, ha a fogalom nemzetközileg elfogadott jelentéstartalmát nézem.

Így nézve az előadást, Hollósi Dávid előadása olyan cégeknek szólt, amelyek a teljes integrációt megvalósítják - cégen, vagy saját cégrendszeren belül - képesek a következő műveletekre - csak nagyvonalakban felsorolva: -

  1. Megtermelik az alapanyagot, a lokalitásban
  2. Az megtermelt alapanyag primer kezelése megtörténik
  3. A primer kezelt alapanyagot ha kell, tárolják, kezelik, kiszerelik
  4. A kiszerelt primer alapanyagot elszállítják a feldolgozás helyére
  5. A feldolgozás helyén megtörténik az intermedier termék, vagy csomagolt polci végtermék előállítása
  6. Végterméket raktározzák
  7. A végterméket expediálják
  8. Kiszállítják a nagykereskedelmi raktárba
  9. Kiskereskedői megrendelésre expediálás
  10. Kiskereskedőnek kiszállítás
  11. Kiskereskedői raktározás
  12. Kiskereskedő polcra teszi a terméket
  13. A vásárló leveszi a terméket, és a kasszánál kifizeti

Szóval Hollósi Dávid előadása ilyen cégeknek szólt, akik képesek a fentiekre egyszerre, ha az értéklánc nemzetközileg elfogadott jelentéstartalmán keresztül értelmezem az elhangzottakat.

Mivel az értéklánc fogalma cégszinten értelmezhető csak, és nem máshol. Még a cégrendszer szintje is félre viszi a fogalom jelentéstartalmát.

marcin-jozwiak.jpg

Ha az előadást kivetítem a jövőre, akkor megjelenik benne egy komoly innovációs faktor, egy szóval leírva: Integráció, horizontális, és vertikális integráció egyszerre.

Ha az integrációk felállnak, akkor lehet értékláncokat szervezni a felállított alapokon, amelynek lehet már valamilyen szintű polci végtermék kibocsájtása. Erre lesz pénz, ez komoly felvásárlásokat vetít előre egyes szektorokban. Egyszerűen ezt jelenti az, amit mondott.

Banki oldalról nézve a történetre lehet ebben igazság.

Hatékony dologba akar befektetni. Persze, nyakunkon az új EU-s gazdasági ciklus is, olyan rendszereket kellene megalkotni, ami képes arra, hogy fogadni tudja az új fejlesztési pénzeket.

Válságban van az élelmiszergazdaság? Nem! Paradigmaváltás közepén vagyunk! Megnyílik az út az innovációra, pénz az van! 

Az ábra alá írta, hogy a számítás forrása 2021 KSH, saját számítás. Itt időznünk kell kicsit. Az, hogy az ábra elkészült, az azt jelenti, hogy az előadó elfogadta azt, hogy a lokális diverz alapanyag termelés nem inputja a lokális élelmiszeriparnak, ez csak egy elvi lehetőség. Ez tény itthon 1990 óta. Önálló, független iparág lett az élelmiszeripar utóbbi 60 évben.

Bárhol lehet csomagolt polci végterméket /élelmiszert/ előállító üzemet telepíteni, amely semmilyen kapcsolatban nincs a lokális mezőgazdaság kibocsátásával. Ez belátható. És mivel ilyen üzem telepíthető, az hogy milyen átadási áron bocsátja ki az adott üzem azt, amit csomagolt végterméknek nevez, egyedi döntés kérdése, ami függhet sok mindentől az adott időszakban.

Tehát levonhatjuk a konklúzióként, hogy egy adott lokalitásban regnáló mezőgazdaság- élelmiszeripar- nagykereskedő – kiskereskedő láncot csak akkor lehetne elemezni az ábrán feltüntetett módon, ha a polci csomagolt végtermék 100%-ban lokális inputból származna. Annak minden eleme, legyen az csomagolóanyag, szállítás, alapanyag, segédanyag, tudás, minden az adott vállalkozás, vagy integrált konglomerátum kezében lenne, és azt mondja, hogy a polci árképzés függ a polci végtermék alapanyag árától – nem értékétől! -   

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

De ez nincs így. Ha a lokalitást az EU-ra – mint lokalitásra - vonatkoztatjuk, akkor már lehet részben igaz az ábra. Ha az ábra csak hazánkra vonatkozik, akkor eléggé torzíthat.

Létezhet más eset is, gondoljunk egy egyszerű kakós csigára, mivel ebben az esetben a kakaó nem származhat egyelőre EU-s forrásból….

100 HUF fogyasztói költés profitjáról beszél az ábra. Nézzük, mi is ez:

100 HUF a kasszánál: 78. 7401 Ft + 27 % ÁFA: 21. 25 98 Ft /Az ÁFA az államé/

Marad 78. 7401 Ft – ami a polci termék nettó ára.

Innentől kellene, hogy egy nagyon komoly mérnökökből, és közgazdászokból álló csapat összeálljon, és végigszámolja az egészet, hogy hogyan is néz ki az egész profit lánc az adott polci termékkel kapcsolatban. Az előadó KSH adatokkal dolgozott, létezhet más megközelítés is.

Amúgy az ötlet felvetése forradalmi egy ilyen előadásban! Ha valaki pl. komolyan foglakozik export ár tervezéssel önálló importőrként, szembe fog kerülni ezzel a problémakörrel. Izzasztó feladat néha, nekem elhihetik!    

Felveti azt, hogy a történet nem jó, mert 1/3- ad 1/3-ad 1/3- ad arányban kellene elosztani a profitot a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és a kereskedelem között. Sokszor hallottam ezt a harmadolást, más ügyből kifolyólag.

Szabad világot élünk, mindenki olyan áron értékesíti a termékét, amilyen áron megveszik.

Vannak élelmiszeripari termékekre tőzsdei árjegyzések, melyek referenciaként szolgálhatnak egyes termékek értékesítésénél. Az, hogy ilyen szinten bele lehessen szólni a piaci viszonyokba, ahhoz nagyon komoly, többszintű rendszerinnovációra lesz szükség a teljes élelmiszergazdaságban.

Most minden ágazatban válság van.

Ez egyet jelent. Nagyon komoly paradigmaváltás küszöbén állunk. A kérdés az, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban, mivel senki nem akarja azt, hogy olyan drága legyen az élelmiszer, hogy az egészséges étkezés az átlagember számára luxus legyen.

jp-valery.jpg

Már sok mindent tudunk. Látjuk azt, hogy a lokális csomagolt élelmiszer polci árak csak részben, vagy nem függenek a lokalitásban megtermelt inputok árától.

Ha nem a lokalitásban termelik meg az alapanyagot, és máshol gyártják le az élelmiszert, amit itt adnak el, akkor sok minden bekavarhat a polci ár képzésébe. Pl: Ft- másik valuta árfolyama, szállítási árak, és persze a lokális infláció, elvárt profit, stb. Ezzel importálhatunk egy jókora inflációt, mivel ha a portéka pl. €-ban lett beszerezve, több Ft-ot kell adni érte.

Ugyanez a hatás akkor, ha itthon gyártom le a portékát, - és belföldre értékesítem -, mert pl. nagyon sok inputot szerzek be hozzá külföldről, akkor is belegyártom a termékbe az „importált inflációt” mivel az inputokért több Ft-ot kell adnom. Ezt meg tudnom kell finanszírozni, mint cég. Ha van pénzem, egyszerűen kifizetem, de árat kell emelnem, mert profitot is kell termelnem, tartanom kell az elvárt profitszinteket.

A gond akkor van, ha nem tudok árat emelni, mert a piac nem fogadja el, mert a vásárlóimnak nincs pénze, hogy megvegye. Ekkor az első utam a bankomba vezet, hogy keressük meg a megoldást.

Azt szoktuk mondani, hogy a magyar vásárló „árérzékeny”.

Általában minden országban el lehet mondani azt, hogy a fogyasztók „árérzékenyek”, de nem biztos, hogy szegények.

A magyar vásárló elsősorban azért „árérzékeny” mert EU-s mércével mérve a népesség 85%-a szegény.

A két típusú fogyasztói attitűd közötti ég és föld a különbség.  A fogyasztói magatartásokat vizsgálják, elemzik, foglalkozik vele például a viselkedés közgazdaságtan.     

Ez leképez egyfajta sajátos piaci működésmódot, amit nem igazán írhatunk le a klasszikus értelemben vett fogyasztói társadalmakra jellemző gazdaságtani összefüggésekkel, mivel hazánk nem klasszikus értelemben vett fogyasztói társadalom, mert az embereknek nincs pénze arra, hogy fenntartsák.

Az ország területén szigetszerűen a nagyobb városok környékén előfordulhat ez a fogyasztói attitűd, de az ország egész területére nem jellemző. Egyszerűen hiányzik hozzá a diszkrecionális jövedelem. Ez a tény lokális, regionális innovációs üvegplafont is jelent az élelmiszergazdaságban. Ezt fel kellene oldani, nagyon gyorsan.

Ha tényleg elindul az infláció, akkor kialakul egy ár- bér spirál, ahol a béremeléseknek valahogy le kellene követnie az árak emelkedését.

Láttunk már ilyet a 2000 évek közepétől is, amikor kevés volt a bér, mert nem voltak lehetőségek az értelmes munkavégzésre, mert beszűkültek a lehetőségek.

Akkor ez a dolog úgy fordult le egyéni szintre, hogy pl. egy akkor az egyetemen végzett fiatal, két-három nyelv kiváló ismeretével nem kellett sehova sem: Nem volt jó „kávét főzni”, 40-60 „amerikai típusú önéletrajz” elküldése után sem kellett sehova. Ekkor volt az, hogy az ilyen emberek felültek az első repülőre, és mentek nyugatra szerencsét próbálni az ismeretlenbe. Ott meg kellettek, és megállták a helyüket. Mostanában elindult egy kisebb hazaköltözési hullám, mivel Magyarországot mára versenyképes, innovatív platformnak lehet felfogni.      

Ha nem emelkednek a bérek, de az árak igen, akkor az emberek keresnek egy olyan valutát, ami stabil, és abban kezdenek el kereskedni belföldön, ez még jobban felhajtja az árakat. Ez a folyamat már zajlik rendesen, igaza van Zsidaynak a témában.

hup_100mb_1946.jpg

Ha egy jegybank látja azt, hogy elindul az infláció, akkor dönthet úgy, hogy megemeli az alapkamatot, annak érdekében, hogy letörje az inflációt. Ez vagy sikerül, vagy nem. – A 90-es években nem igazán sikerült – Ha az alapkamat emelkedik, akkor a bankok egy kis idő múlva elkezdik átárazni – indexálni - a már megkötött hitelszerződések kamatfizetési kötelezettségét.

Azonnal több pénzt kell visszafizetni a futamidő végéig. Mondjuk eddig a havi törlesztő részlet volt 100 000 Ft, most lesz 120 000 Ft. Ezt a 20 000 Ft-ot elő kell kapni valahonnan havonta. Általánosságban az új hitelek kihelyezését jobban megnézik a bankok, nehezebb lesz vállalati, és lakossági hitelhez hozzáférni ilyen pénzügyi környezetben.   

Az inflációs környezetben az emberek megpróbálják lekövetni az áremelkedéseket, kérnek fizetésemelést, és jobban megnézik azt, hogy mire költenek, és mennyit. Ahogy kinéz, rövidtávon – 2022- Q1 a szolgáltatások árai 10- 17 %- al nőni fognak.. Ezt onnan tudom, hogy a szolgáltatók már most levelet küldenek ilyen mértékű emelésről. Ez előre vetíti azt, hogy a bérek is ennyivel kell, hogy nőjenek minimum. Ez egy nagyon komoly béremelési nyomást helyez a munkáltatókra.   

1993-ban inkább a Német Márka volt porondon, mint a forint….

Most remélem, nem megyünk vissza 1993-ba…

Az élemiszergazdaság stratégiai terület, és ahhoz, hogy mindenki hozzá tudjon férni a megfizethető, egészséges élelmiszerhez, nagyon komolyan át kell gondolni azt, hogy mit, hogyan teszünk, és mikor. Ahogy kinéz, lesz pénz az élelmiszergazdaság fejlesztésére még ebben az inflációval sújtott pénzügyi környezetben is! Innováció - tudás – technológia – tisztes megélhetést biztosító tervezett pozíciók – egyensúly a vállalkozás, és a környezete között – zöld működés--- > ezek a trendek látszanak már.

El kellene kezdeni gondolkozni azon, hogy hogyan néznének ki a profitmodellek a trendek határterületein, ez lenne a XXI. század eleje.

Ehhez meg nem kellenek szuperszámítógépek, de jó csapatok, akik csinálni akarnak valamit, azok igen! Őket meg nagyon gyorsan meg kellene finanszírozni, mert ha nem, majd máshol nagyon gyorsan előszeretettel megfinanszírozzák őket! Az innovatív csapatokért öldöklő verseny van finanszírozási oldalról Európában, ez innen nagyon nincs szem előtt, de a rövid, és hosszú távú hatása az nagyon is!  

Ezt meg tudni kellene észrevenni pl. egy banknak, és tudni kellene finanszírozni az ötlet szinttől, végig az ötlet életciklusa mentén…..Ma már nem lényeg, hogy egy cég mit csinált a múltban, a lényeg az, ki, kik, miért, mit akarnak csinálni, és azt kell megfinanszírozni, az meg lehet teljesen más, mint amit a cég a múltban csinált! Semmi köze hozzá! Azaz az innováció jöhet bárhonnan!  

Innovációs forradalom előtt állunk az élelmiszergazdaságban!

 

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

 Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - Csipegetés a múlt emlékeiből - azok a 70-es 90-es évek! (VIII./ X.)

Nosztalgiázás a múltról -Belső ellátás és export - hazai alapanyag, innováció, szakértelem, olcsó, jó élelmiszer a 70-es 90-es években (IX. / X.)

Képek: 

Imelda

100 DM 

Jp Valery

Birmingham 1969 

Hungarian pengő

Uk, 70-es évek, jó cikk, hogy hogyan küzdöttek az infláció ellen arrafelé akkoriban  

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

 

És akkor az élelmiszergazdaság belép a matrixba 2021-ben, és megnyeri a jövőt!

Avagy: Hello Hungary 1.0 élelmiszergazdasági platform!

tyler-nix.jpg

Köszönöm, hogy írtok nekem, hogy milyen témákkal kellene foglalkozni a blogon. Igazatok van, nagyon fontos témákat  vettek fel, ilyen pl. a zöld gazdaság, meg a munkaerőhiány, egyszerre a pénzbőség, és a pénz ínség, vagy hogy már megint nem akarják átvenni a portékát jó áron.

/ Így zárójelben csak hozzáteszem, hogy ehhez meg tudni kellene azt, hogy mi is a jó ár. Elsősorban neked, vállalkozónak kellene tudni, mert ha a bankod, vagy a haver mondja meg, hogy mi a jó ár, akkor arra csak azt tudom mondani, hogy nem vagy jó helyen, és valahogy nem vagy jó pozícióban. Ezen meg változtatni kell, de eléggé gyorsan, hogy a változtatás után pozícióba kerülj. /

Írtátok még, hogy arról is kellene beszélni, hogy mi is lesz itt a jövő, vagy hogyan is lehetne hajózni ezeken a zavaros vizeken, mivel semmi nem az, aminek látszik, lassan ki lehet dobni a gazdasági, meg a közgazdasági tankönyveket, mivel nem úgy működik a történet, ahogy szokott. Sajnos a „Business as usual” nem akar működni, ebben a szép valóságban.

Nem rég az egyik ismerősöm mondta, hogy nézzem meg ha van időm A Nagy Dobás – Big Short –  című filmet. Ha van időtök, érdemes megnézni magyar szinkronnal is az alkotást, higgyétek el nekem, megéri. Ebben a filmben hangzik el a következő mondat:

„ Az igazság olyan, mint a költészet.

És a legtöbben k…á…a  gyű….k a költészetet.

 /Egy washingtoni bárban hangozott el. /

Ha már költészet: 

Szóval most egy olyan cikk jött velem szembe, egy nívós magyar gazdasági portálon, ami megidézte a filmköltészet egyik ikonikus alkotását, a Matrixot. (A Matrixot Lilly Wachowski, és Lana Wachowski rendezte.)

Nézzük a cikket:

Itt az új világgazdasági korszak – mit jelent ez Magyarországnak –

Idézet a cikkből:

„LASSAN VÉGE AZ ÁLTALUNK OLY JÓL ISMERT, KONTÉNERSZÁLLÍTÓ HAJÓKRA ÉS A TERMELÉSÜKET GLOBÁLISAN OPTIMALIZÁLÓ VÁLLALATOKRA ÉPÜLŐ KORNAK,

a jövő gazdasága az ötletekre, a digitálisan átadható tartalmakra épül majd -állítja a szerző. Ez az átalakulás elavulttá teszi, ahogy a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról gondolkozunk.

Ha Levison állítása igaz, hogy leáldozóban van az ipari ellátási láncok irányította világa, akkor a régió több évtizedes gazdasági működése is alapvető átgondolásra szorul - írja az Összkép.

 A digitális termékek nem állíthatóak meg a határon, a termelés és a fogyasztás helye sem értelmezhető pontosan.

EGY MEXIKÓBAN DOLGOZÓ OLASZ, EGY CIPRUSON BEJEGYZETT NÉMET VÁLLALAT AMERIKAI SZERVEREN FUTÓ JAPÁN SZOFTVERÉN ELKÉSZÜLT ONLINE SZOLGÁLTATÁSÁT EGY KÍNAI PLATFORMON KERESZTÜL HASZNÁLJA EGY VIETNÁMI CÉG LAOSZBAN EGY INDIAI BESZÁLLÍTÓJAKÉNT ÉS EGY EGYIK ORSZÁGBAN SEM HASZNÁLT KRIPTOVALUTÁVAL FIZET ÉRTE.

A világot korábban szervező termelés és szállítás már nem számít – csak az értékesítés, a termékfejlesztés – és pozicionálás fontos.

Először is fontos rögzíteni, hogy a globalizáció egy-egy új korszakának kialakulása korábban sem járt a korábbi gazdasági rend eltűnésével. Nem installáltuk újra a Mátrixot, hanem csak upgrade-eltük.

A gazdaságunk azonban a kétes jövőjű termelésre épül, kevés az olyan magyar szervezet, amelynek képes a fogyasztói kapcsolatokat, a cégközi interakciókat, az innovációs törekvéseket akár csak az itthoni fogyasztók vagy vállalkozások között integrálni.

Mindezek alapján jelenleg úgy néz ki, hogy a digitális szolgáltatásokra épülő globalizációba egyénenként, kis szervezetenként tudunk beszállni, lényegében átörökítve a globális termelési láncok világában elfoglalt beszállítói pozícióinkat.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Nem, a srácok nem szívtak semmi bódítót, hanem leírják az igazságot. Az, hogy ez tényleg így van, eléggé látszik pl. Londonból, ahol sok esetben természetes az, hogy közelebb van Bangalore, mint Woking. Persze, mondhatjátok, hogy Woking is híres, mivel ott van az McLaren Technology Centre, ez általában tudott autósport körökben. Na de az, hogy Indiában Bangalore szállítja India teljes IT szektor exportjának 38 %- át, az nem általánosan ismert tény.

 Szóval olyan világot élünk, ahol két kattintással váltod át a vagyonod digitális valutára, és nyomod a businesst a világ bármely tőzsdéjén, ahogy úri kedved tartja. A világ egy platform lett. Azt kell hogy mondjam, hogy a történet nem új, hacsak nem annyiban, hogy most, a XXI. században a – we are all connected – totálisan átírja azt, hogy mit is tudunk arról, hogy gazdaság, vagy hogy hogyan, és hol élünk.

A srácok komoly cikket írtak, egy dolgot nem fejtettek ki a cikkben – 3. pont -, amit érdemes lenne egy kicsit jobban körüljárni, amikor is levonják a konklúziókat, hogy hogyan lehet sikeres a Duna, és a Tisza partja:

Idézet következik:

„ …

  1. határozottan tudja megvédeni, és erősíteni közösségi, piaci pozícióját.

… „

Csak ezzel a ponttal vannak gondjaim. Ha határozottan meg akarom védeni, és erősíteni közösségi piaci pozíciómat a Duna, és a Tisza partján, akkor tudnom kellene azt, hogy mit is jelent az, hogy – piaci pozíció- a Duna és a Tisza partján.

/Jáááj drága vér, már megint az a compression business modell, ami szembe jön velünk. – Mondta egy szakmabeli haver, aki elolvasta a cikket, mielőtt megjelent./

Az, hogy mi a compression business modell, eléggé csúnyán lehet csak lefordítani magyar nyelvre, egy szóban, mivel tömöríteni mást szoktunk, és nem üzleti modelleket. Az integráló üzleti modell meg nem eléggé kifejező. Ha valakinek van ötlete, hogy hogyan fordítsuk le értelmesen, írjon a lecsomernok@gmail.com - ra 

Ja persze, akkor már tegyük ide, mi is az a compression business modell:

The end of economic expansion requires compression thinking

 Na de, ott tartunk, hogy piaci pozíció.

Ahhoz, hogy piaci pozícióról tudjunk beszélni, fel kellene már vázolni a gazdasági teret, ahol értelmezhető az a fogalom, hogy piaci pozíció. Ha már értelmeztük a piaci pozíció fogalmi környezetét, akkor már meghatározható az, hogy a most regnáló szervezetek, vagy cégnek is lehet piaci pozíciója.

Ha a XX. század végi gazdaságtani iskolával vizsgálom a valóságot, már ott is úgy tudták, hogy az, hogy egy cégnek van piaci pozíciója, az adott tervezett időszakban, az elsősorban nem az adott cégtől függ, hanem sok minden mástól.

A XXI. században az élelmiszergazdasági piaci pozíció átköltözik a virtuális világba

és real- time adatbázisrendszerek fogják megmondani a tuttit a témában.

Ennyi bevezető után beszéljünk a kajaiparról, hogy mi vár ránk, itt a Duna, és a Tisza partján.

A kajaiparban is le lehet fektetni pár axiómát:

  1. Ami virtualizálható, az virtualizálódni fog.
  2. Ami automatizálható, azt automatizálni fogják.
  3. Ami platformokba szervezhető, azt platformokba fogják szervezni.
  4. Ami centralizálható, azt centralizálni fogják.
  5. Ami decentralizálható, azt decentralizálni fogják.
  6. Ami hálózatokba köthető, azt hálózatokba fogják szervezni
  7. Ami kiszervezhető, azt ki fogják szervezni
  8. A tudás eszköz, és nem cél, az eszközt meg fejleszteni kell, állandóan.
  9. A tudás materializálódik a fizikai valóságban, vagy fizikai, vagy virtuális termékként, a kajaiparban.

És még lehetne sorolni.

Ha jól vázoljuk fel a gazdasági teret, és határozzuk meg benne a lokális, vagy regionális – Duna, és a Tisza partjához horgonyozható profittereket a kajaiparban, csak akkor, és csakis akkor tudunk átlibbeni a jövőbe, de akkor sikeresen. Feláll a Hungary 1.0 élelmiszergazdasági platform. Jelenleg az „átmenet korát” éljük.  

Jól kell megfogni a pillanatot.

Átmenet kora azért, mert már nem lesz minden olyan, mint a COVID előtt, de még nagyon nem tudjuk azt, hogy mit hoz a jövő. Azt lehet tudni, hogy pár lokalitásban üresek lesznek a polcok karácsonykor, mert az ellátási láncok megszakadtak a pandémia alatt, most meg nem bírják a hiperszonikus terhelést.

 

Kép: Tyler Nix 

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

fortepan_196997.jpg

 

Mivel gyakorlati ténykedésemet Nógrád megyében és Győr-Sopron megyében végeztem, fontosnak érzem a korszak siker növényének bemutatását. Ez pedig az uborka.

Győr-Sopron megyében Győrtől egészen a Sopron és Vidéke ÁFÉSZ –szal bezárólag  kis gazdaságok, háztájik ezrei foglalkoztak az uborkatermesztéssel. Ma megszólítva a lakosság 50 év feletti tagjait, mindenki emlékszik a kertben lévő uborka sorokra, és az a különös, hogy légyen munkaigényes növény, senki nem őriz rossz emlékeket ezzel kapcsolatban.

Mi lett a rengeteg uborka sorsa? 

konzerv1969.jpg

 

Elsősorban zöld színű un. rashel zsákokba egalizálva, előhűtve hűtő kamionokba került, első sorban Németország felé. Ugyanakkor meghatározó volt a feldolgozók igénye is, mert a 720-800 ml-es üvegbe zárt csemege uborka keresett export cikk volt. Ezen uborka részben szintén exportra, részben a hazai piacra került.  Emlékeim szerint mind exportra, mind a hazai konyhák részére 5/1 üvegben is bőven lett áru.

A nagyobb méretű uborkák egész paradicsom társaságában 5/1 üvegben Szovjet exportra mentek.  Szeretném első kézből cáfolni azt a tévhitet, városi legendát, hogy a szovjet piacra minden jó volt. Ennek a savanyúságnak is, és más szovjet piacra termelt konzerv árunak, bármely élelmiszernek volt komoly hazai és szovjet minőségi kontrollja.

És az uborka harmadik nagy felhasználója az a hatalmas alumínium tartály mennyiség volt, amely minden feldolgozó udvarán, fedél alatt vagy az nélkül, általában 300 hl-es méretben fogadta be az uborkát. Sós vizes, célszerűen fermentált uborka volt ez nagyobb és kisebb méretben is.  Réme volt a mérnököknek, ha az uborka tartályba olyan erjesztő tejsav baktérium került, amely tevékenység folytán gázt fejlesztett. Ekkor az uborka felpuffadt, a belső húsa eldeformálta az ubit, azaz használhatatlanná vált.

A 70-es években, amikor a gyárak és gomba módra szaporodó kis üzemekben a cca. július 10-e körül kezdődő uborkaszezon beindult, kezdetben a kisebb üvegekbe került az uborka, majd a felhozatal emelkedésével beléptek az 5/1 üveges kiszerelések és párhuzamosan a tartályok töltése. A későbbi időkben sajnálatos módon a fermentált uborkát, de ugyan így a fermentált paprikát is, kiszorította az egyre korszerűbbé váló „csemege uborka” gyártása. A kezdetben kádakba vezetett gőz vagy hengeres autoklávokban jellemzően 85 C fokon hőkezelt, másképpen pasztörizált uborka gyártás termelékenysége ugrásszerűen megnőtt a fél automata felöntőlé állomások és folyamatos pasztőrözők használatával.

bekescsaba_57575.jpg

Békéscsabai Konzervgyár 

Konzerviparunk világhírű volt a 70-es 80-as években! A tudás, és tapasztalat jelen van ma is! Ki kellene használni!  

Nagymamám, de általában a mai 80-90 éves korosztály asszonyai azon a napon, amikor az éves uborka eltétele megtörtént, a konyhában teljes rendet és nyugalmat követeltek meg. Ment az uborka még a fürdő kádba is, ahol többször át lett mosva, körömkefével sikálva, meleg vízzel öblítve, majd tiszta ruhán szárítva.  Városokban éveken keresztül az ismerős „kofától” lett megvásárolva mind az uborka, barack, lecsó paprika.

A régi típusú konzerves üvegek nem csavaros fém lapkával lettek zárva az üzemekben, hanem un. 3 részes záróval, mely állott egy mélyhúzott, kör alakú lapkából, melyre illeszteni kellett kézzel egy gumi gyűrűt. A gyűrűt a Konzervipari Tröszt, később KKV ellátásában központi raktárból kellett beszerezni. Sajnos, nem minden tétel volt hibamentes, így olyankor sok volt a hőkezelés utáni selejt. A zárás harmadik része pedig az a leszorító karika volt, melyet általában kézzel helyeztek az üveg tetejére és egy körbe forgó görgő szorította a lapkát az üveg tetejéhez.

Idő igényes, korszerűtlen, nagy hiba százalékkal dolgozó megoldás volt ez.  Nos a háztartásokban éppen azért, mert az üveget az eredeti tartalmának felhasználása után megtartották, azonban a zárás már alkalmatlan volt újra felhasználásra, maradt a cellofán. Tehették azt duplán, szalicilos vízben áztatva, bizony, a cellofánon keresztül hosszabb idő elteltével a nedvesség az uborka vagy bármi termék „feje felől” eldiffundált, míg oxigén lépett a helyébe, ami a rövid levessé ( a lé szintje lecsökkent az üvegben ) vált, felöntőléből kilógó uborkát vagy más eltett terméket, pl. lecsó, elszínezett, az íz megváltozott.  Ebben az időben keletkeztek az üvegekbe eltett beszáradt lekvárok, élükön a szilvalekvárokkal, melyek csodálatos módon tudtak beszáradni, beton szilárdságú állaguk eszményi tészta töltelékké téve őket.

Mind az ipar, mind a háztartások részére forradalmi változást hozott a 80-as évek közepétől megjelenő csavaros lapkák, melyek egy lapkában azaz „3 az egyben” oldották meg a zárás feladatát.

nagykoros1970.jpg

A Nagykőrösi Konzervgyárban 

A csemege uborka gyártása egészen októberig tartott, s erre a termékre kifogyhatatlan volt a belső kereslet, azaz a FŰSZÉRT-ek igénye.  Az export is óriási mennyiséget tett ki, s a különféle megrendelők, mint németek, osztrákok, finnek, akár az USA-beli magyar megrendelők többféle recepttel álltak elő.

A tankönyvek, melyek a szakmunkások részére készültek vagy az érvényben lévő MSZ szabványok csak irányt adtak a fűszerezésre nézve, a fűszerek mennyisége és minősége már gyártónként vagy megrendelésenként változott.  De minden csemege uborka fűszer gerince a jóféle vágott zöld kapor volt, melyet a gyárak már május-június tájékán felvásárolták, mosták, szecskázták, sóval, ecettel tartósították. Természetesen a kapor mellett az igényesebb csemege uborka tartalmazott még mustármagot, szárított paprika kockát, én mindig használtam koriander magot, fekete borsot, némi szegfűszeget, szegfűborsot, boróka bogyót. Különlegességként még szőlőlevél, torma levél is felhasználásra került.

 Eléggé el nem ítélhető módon egyes háztartásokban rézgálicot is tettek, ugyan csak minimális mennyiségben a forró felöntőléhez, hogy az uborka zöld maradjon. Ennek csekély értelme addig volt, amíg cellofánnal zárták az üvegeket, a lapkás zárásnál teljesen oka fogyottá vált a „rezezés”. Azonban a „technológia” még néhány évig átmentette önmagát a háztartásokban, a lapkás korszakban.

A lapkák is fejlődésen mentek keresztül, először a négy körmös, majd 6 körmös lapkák jöttek, s a zárást biztosító műgyanta beöntés minősége is folyamatosan javult. Az üzemekben a csavaros lapka felhasználása lehetővé tette a zárás teljes automatizálását. Kis üzemekben nem szeretem hely volt a lapka kézzel való rácsavarása az üvegre, mert kart próbáló művelet volt.

Hadd írjam meg, hogy az ipar nem használt semmiféle tartósítószert vagy a rézgálichoz, borkénhez hasonló kémiai anyagokat a felöntőlé készítése során.

A pozitív fejlődés mellett sajnálatosan kevéssé pozitív folyamatok is helyet kaptak. A kezdetben bőséges valódi, kézzel fogható fűszerek helyét elfoglalta a fűszer olaj, mely ugyan tartalmazta a lényeges fűszerek természetes kivonatát, de mégsem ugyan az, mint a valódi fűszer. Kétségtelen, hogy a gyártás gyorsításában „korszerűsítésében”, ahogy ezt szépen átfogalmazták jól jött, de hát mégsem ugyanaz, mint a fűszerekkel bőségesen ellátott üvegalj.

Ahogy egy Minőség Ellenőrzés alkalmával megjegyezte a szakértő,

„Ferikém, a fűszer ápol és eltakar”.

Ezzel arra célzott, hogy az csemege uborka gyártás minőségi követelményei között szerepelt az uborka virág mentessége, szár maradvány mentessége és természetesen a törött uborka sem volt kívánatos. A virágot felfoghattuk volna még díszítő elemnek, csakhogy a legenda szerint olyan enzimeket tartalmazott, melyek hozzájárulnak az uborka elpuhulásához.  Tehát eme sok hiányosság típus eltakarására is volt alkalmas a fűszer ágy.

Érdekel a téma? Vagy kérdésed van a cikkel kapcsolatban? 

Írja a lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com 

A csemege uborka felöntőleve némi ecetet, kizárólag Budafokról származó biológiai erjesztésű ecetet, a jól ismert 10 %-osat tartalmazott, cukrot, sót, és némi aszkorbin savat tettek még a léhez.. Természetesen a felöntőlé forrón került az uborkára annak zárása előtt. És aztán a hőkezelés, melynek fontossága a későbbi minőségben köszön vissza.

Mi Fertődön az uborka cukor tartalmát nem csökkentettük az évek során, tehát nem „spórolt” az üzem üvegenként néhány fillért, ami miatt a csemege uborkánk nagyon kapós volt az évek hosszú során.

Ja, és még egy fűszer, amit nem írtam meg, bár akit érdekel és veszi a fáradságot a blog levelezésében szívesen elárulom.

 

reklam1969.jpg

Eme nem különleges, nem drága fűszer olyan csodálatos ízt adott a csemege uborkának, hogy csodájára jártak a fogyasztók. Csak Fertődit !!!!

A jó csemege uborka ismérve az ízen felül a ropogosság volt. A lottyadt, puha minőség itt sem állta meg a helyét.

Még Kenyában is sikerült a csemege uborkát meghonosítani, főleg az indiai és európai lakosok preferálták.  Itt tudtam meg, hogy például a Nyugat-európaiak inkább a szemölcsös uborkát ismerték a mi sima bőrű uborkánkkal szemben.

És miért ???!!! 

Azért, mert a szemölcsös uborka jobban ellenáll az uborka peronoszpórának!!! Hát 1991-ben kellett megtudnom, hogy a Nyugat azért kívánta a magyar sima uborkát, mert náluk való megtermelése macerásabb lett volna.

A Nagykőrösi Konzervgyár üzeme mellett haladt el a vasúti vágány. Az uborkaszezonban mindenki érezhette azt a csodás, fűszeres, savanykás illatot, mely az üzemcsarnokból áradt ki.

Nem hagyom szó nélkül, hogy az uborka egyik legnehezebb feldolgozási lépése a mosás. Kezdetben volt a síkművelésű uborka, mely a talajjal érintkezve meglehetősen szennyezett lett, s az uborka szőrökbe könnyen beleült a homokszemcse. Szerencsére az „ápol és eltakar” diszciplína itt is érvényesült, amikor a tárolás során az üveg aljára leülepedő esetleges szemcséket jótékony függönnyel vonta be.  Mosásra a különféle rafinált megoldású kefés mosógépek szolgáltak, esetleg meleg vízzel kombinálva. Uborka beáztatása mosás előtt. Uborka meleg vizes beáztatása mosás előtt. Két, három mosó sorba kapcsolása. Hát mindez nem volt elegendő, ha AZ UBORKA IGAZÁN SÁROSAN KERÜLT BE.

Megoldás?? Az AGRIKON által kifejlesztett kúpos kefés mosó bevezetése és az uborka kordonos termesztése. Ez utóbbi megoldás elég későn került a köztermesztésbe. Előnye a jobb minőségű uborka, a kényelmesebb szedés, az áttekinthető lomb fal. Hátránya?? Hát az uborka virágja igen kényes a légköri szárazságra. A kötődés, az új kis uborkák fejlődése, az un. apa virágok dominanciája ( ezek nem teremnek ) jelentette a hátrányt. A termelés eltolódott a  gynoikus virágzási típusúak és partenokarp uborkák irányába.

Kedves jó barátom a ZKI-nál kinemesítette a peronoszpóra rezisztens fajtákat, melyek éveken keresztül vezető képviselője volt a Mohikán és Perz nevű két fajta. Világszínvonal !!!!!!

Az uborkát szerte az országban termelték, hisz a hatalmas gyári és lakossági igényeket el kellett látni. A szezont megelőzően és akár alatta is nagyon hasznos, nagyon látogatott fórumokon vitatták meg az előadók és termelők az aktuális fajta, termesztés technológiai, mint lombtrágyázás, növény védelem kérdéseit. Egy-egy ilyen fórumon több százan jelentek meg, hisz az uborka nagyon jó bevételi forrás volt.

A csemege uborkák kategóriájába tartozott a szovjet exportra gyártott 9-12 cm-es, azaz nagyméretű uborka 5/1 üvegbe rakva és fokhagymás ízesítéssel. Még népszerű export cikkünk volt Szovjetunió felé a „vegyes darabos savanyúság” mely félig érett, alig színesedő paradicsomot és a nagyobb méretű uborkát tartalmazta.  Vodka mellé tényleg jó !

Voltak érdekes kívánságok is. A nagyobb uborkák hosszában négyfelé vágva, keresztben szeletelve csemege lében. Egy olyan kategória is létezett, mint az „ahogy nő”, ahol nem számított az osztályozatlanság, a görbeség.

Jaj, majd elfelejtettem az osztályozást. A felvásárlás alapjául szolgáló kis falusi felvásárló telepeken kihelyezett, általában húros osztályozókon engedték végig az uborkát, s az eredmény alapján fizettek. Ez jó is volt így, mert a helyi osztályozás ideje előtt a termelők zöld színű rashel zsákokba szedték az általuk válogatott uborkát. S bizony előfordult, hogy huncut termelők a zsák közepébe kályhacső segítségével töltöttek nagyobb uborkát bele. Kívül kicsi, belül nagy.  Természetesen a termelők zöme nem akart élni ezzel a módszerrel, s a többség elítélte a huncutságot.

Még nagyon sok érdekes momentuma volt az uborkatermelésnek, feldolgozásnak, de sietnem kell, hogy helyet szorítsak még a kezdeteknek. A savanyító telepeken végzett fermentálási munkának. Hatalmas 300 hl űrtartalmú tartályokban, cerezinnel kibélelt kádakban a berakott, sós lével felöntött uborka megkezdte az erjedést. Ilyenkor nehéz napok köszöntöttek az üzem vezetőjére.

Ha az uborkában nem a legkedvezőbb összetételű tejsav flóra szaporodott el, ízben, színben, állagban, nem kívánatossá vált a termék.  Pedig erre az uborkára nagy szükség volt karácsony, Húsvét táján, amikor a lakosság a legnagyobb mennyiségben vásárolta őket. És az alma paprikát, cseresznye paprikát, tölteni való paprikát is.  Több oldalnyi terjedelmet foglalna el az akkoriban jóval népszerűbb savanyú káposzta készítése, ami tipikusan kisüzemi technológiával készül.

Ismerik azt a kifejezést, hogy „hasáb káposzta” ? Nos, az aprózóra, vékony csíkokra vágott káposzta közé tettek be torzsától megtisztított káposza fejeket. Ezek képezték a gyakori téli-tavaszi töltött káposzta plundráját.  Mert bizony még ebben a kérdésben sem egyezik a magyar. Töltött káposzta savanyú káposztából vagy édes káposztából??!!   Akár így, akár úgy, a káposzta nem csak étel, de gyógyszer is!!!

bnv1970.jpg

És szerencsére vannak jelei a visszarendeződésnek. Újra megjelentek a Vecsési típusú káposztások, savanyítósok, készítik kis falusi utcákban, egy üzemecskében, korszerűbb feldolgozóban a káposztát, uborkát, sőt terjedőben van tucatnyi más, a régi időkre emlékeztető savanyú karfiol, savanyú hagyma, gyöngy hagyma, cékla, lila káposzta stb.

Szaporítanám szívesen tovább a szót, hisz azt ígértük Zsebők kollégával egyetemeben néhány hete, hogy rávilágítunk a 70-90-es évek nagy titkára, honnan jutott a számtalan gyár, feldolgozó, lakossági befőzési aktivitás, export, lakossági ellátás céljára zöldség. Sok idősebb, a régi termeltetési, termelői, feldolgozó rendszerben ténykedő ember sem érti, hogy mi lett a régi termelői kedvvel, rendszerrel??

Mert egy vasárnapi ebédnél a négy tagú család legalább két üveg savanyúságot elfogyasztott. Még a legegyszerűbb kínálatú, de nagyszerű ízeket produkáló sarki „Kifőzde” is legalább ötféle savanyúságot kínált.  Ez a gasztronómiai kultúránk egyedül álló, amolyan hungarikum volt.

A német területen is szerették az uborkánkat, de oda édesebb felöntőlével ment, máshol a sósabb vagy alig sós dukált. A németek desszertként fogyasztották az édesebb csemege uborkát, másutt inkább csak saláták díszítő eleme volt.

A magyar gyomor még igen kedvelt savanyúsága volt a vegyes vágott vagy vágott vegyes. Általában káposzta, hagyma, uborka és paprika adta az összetételt. A Fertődi vegyes azért volt kelendő, mert nem sajnáltuk belőle a hagymát a káposzta rovására. Ínségesebb időkben, amikor az uborka kevesebb volt vagy éppen a paprika (milyen jó is a vágott vegyessel töltött almapaprika) akkor mindenféle pótlékokkal adtunk munkát a dolgozóknak. Mint zöld paradicsomsaláta, hagyma saláta, bébi cékla, ahol a hatalmas főtt céklából fagylaltos kanállal lett a kis gömböcske kivájva. És így tovább. Csak savanyú legyen.

Még megemlíteném a mustárt, hisz a virsli és Debreceni mit sem érnek a mustár nélkül. Ennek készítési titkát a Budapesti Konzervgyárban lestem el. Üvegbe, tubusba.  Mondjuk a mustárgyártás kifinomultságában elmaradtunk a környező népektől, nem ismertük a jóféle Dijonit vagy a fekete mustármagból készült fűszeres csemegét.

De volt tormánk! Kis történet ezzel, hogy Kenyában kedves indiai származású, turbános főnökömnek mutattam, hogy mit kísérletezem, Kikapta kezemből a frissen reszelt és éppen csak befűszerezett torma krémet, s szájába vette, le is nyelte. Abban a pillanatban felugrott, kínjában turbánját is a földhöz csapta. Mert hát a friss torma bizony csípős.

Úgy tűnik, hogy elfogyott az idő, a jövő alkalommal írom meg élményeimet a zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica magyar diadaláról.

A viszont olvasásra !

 

A cikksorozat előző részei: 

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

 Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

 

 

Képek: 

Békéscsabai Konzervgyár 1968

Nagykőrösi Konzervgyár 1970

Budapesti Nemzetközi Vásár 1970

Reklámfotó 1969

Budapesti Nemzetközi Vásár

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

rona2.png

 

Édesanyám gyengélkedik mostanában. Vittem neki málnát, hogy felüdítse magát. Kérdezem Tőle, hogy szereti-e a málnát ?

Felcsillanó szemmel vágta rá azonnal, hogy „Ki nem szereti?”

Nos, sokan vagyunk így ezzel a kitűnő, de lassan eltűnő gyümölccsel. Ki hitte volna akár 40 éve is, amikor betérve egy bisztróba a szülő első szava a pultoshoz az volt, hogy „kérek a gyereknek egy nagy málnát”.

A kor ikonikus, tavaszi-kora nyári gyümölcsei voltak a szamóca és a málna.

Az emberek alig várták az első szamóca termést, a kis kertjükben, a néhány hektáros nagyobb gazdaságokban. Az otthonokban az első gyümölcs az évben, a termelőknek az első bevétel.

Szamóca szörp, szamóca jam, szamóca turmix az Éjjel-nappaliban ( ez az idősebb budapestieknek mond valamit ), mirelit szamóca, sőt szamóca befőtt. Nagyon sok helyen lehetett kapni szerte Budapesten szamócát, első osztályút, másod osztályút stb. És az ár ???? … hát igen.

Magam is mint konzerv üzem vezető, küldtem a kis teherautót a Szentendrei sziget hatalmas szamóca ültetvényeihez, szörp alapanyagért. A kocsi visszatért kicsit később a vártnál, mondván, hogy annyi a felvásárló, hogy a föld szélén meg kellett várni a telő ládákat.

Szamócából a legsikeresebb fajta a Madame Moutot volt, amely nagyméretű gyümölcsével és kiemelkedő terméshozamával uralta az ültetvényeket. A Palánki „eper” versenyképességét az adta, hogy itt a legkésőbbi a szamóca érési ideje magyar viszonylatban, ez pedig komoly árfelhajtó szereppel bír. Szegeden kezdődik, folytatódik Kecskemét környékén, majd a Dunakanyar viszi piacra a termését, és legvégül az Ipoly menti térség tudja kielégíteni az igényeket.” ( 1)

De a szamóca csak bevezetője volt annak a rákövetkező gyönyörűség áradatnak, amelyet a málna képviselt.   Először a Nógrád megyei ZÖLDÉRT Dejtári feldolgozó üzemében találkoztam a málna özönnel. Az üzemhez tartozó hatalmas hűtőkapacitás fogadta be több mint egy hónapon keresztül azt a málna áradatot, amely zömében külföldre, Németországba, Finnországba, Svédországba stb. ment hűtő kamionokban. A Dejtárhoz tartozó felvásárlási körzetbe folyamatosan jelentették a falvakban lévő felvásárlók a napi átvett mennyiséget. Ez fa rekeszekbe kézzel szedett zömében „Nagymarosi” fajta nevű rendkívül ízletes, élénk piros, ámde apró szemű málna volt. A teherautók a délután és éjszaka folyamán összeszedték a késő délután falvakban átvett málnát és a Dejtári üzemben azonnal a hűtő terembe lett felrakva.

Ott 0 C körüli hőmérsékletre lett lehűtve az éjszaka folyamán. Közben hűltek a 200 literes műanyag hordók is, amelyekbe a nappal a málnát egy nagy fémtölcsér segítségével betöltötték. A hordók mérése, majd lezárása után a hűtés folytatódott, amig megérkezett a kamion és berakodott. Általában a magyar HUNGAROFRUCT hűtő kamionjai végezték a szállítást, azonban nem volt ritka a külföldi márkajelű kamion sem.

Egy-egy felvásárlási napon akár 300 hordó málna is összegyűlt. Ez közel 100.000 kg málna !!!!! Hetente két három alkalommal. Ugyanezen mennyiségű, ha nem több málna gyűlt össze a ZÖLDÉRT Salgótarjáni telephelyén is, ugyan így hűtve, hordózva.

Ha valamely késedelem akadt és a málna nem tudott időben elmenni a kamionnal, akkor a gyümölcs aluminium tartályokba került hangyasavval tartósítva. Ez a tétel jelentette a málna szörp alapot.

A málna a különféle tároló edényekben néhány hét alatt szétvált a lé és mag/héj fázisokra, ahonnan aztán a tiszta levet le lehetett nyerni. A málna szörp főzése a Salgótarjáni telepen történt, korábban fa tüzelésű dupla falú üstökben, majd később gázfűtés lépett be.

Más kategória volt az un. gurulós málna.

Ezt a legkedvezőbb érési állapotban, nagy gondossággal szükségeltetett szedni, szedése naponta történt. A gurulós málna friss piaci ellátásra, de leginkább a már kiépült Hűtőházak valamelyikébe ment. At évről évre egyre korszerűbb fagyasztó berendezések nagyon magas minőségi színvonalú, exportra is kiválóan alkalmas fagyasztott málnát készítettek. Korszerű berendezés volt már az a fagyasztó alagút, ahol a málna szemek rendkívül hideg légáramban fagytak meg alig néhány perc alatt, eleget téve annak a kívánalomnak, hogy a málna víztartalma igen apró jégkristályok formájában fagyjon meg, így biztosítva a felengedés során is a legépebb málna szemeket.

Kétségtelen, hogy Nógrád megye, a Börzsöny környéke, Pest megye kisebb része, Zala, a Mátra egyes vidékei, Győr-Sopron megye néhány települése a málna kis hazája volt. De talán a legismertebb és határainkon túl is neves málna a Drégelypalánki málna volt.

Drégelypalánk Pest megye északi szélén, a határ mentén helyezkedik el. Az Ipoly folyó jelenti természetes határát, ami meghatározza talajának minőségét is. A folyó által elterített homokon gyenge termőképességű váztalajok alakultak ki, amelyek aranykorona értéke nagyon alacsony. A területen az 1930-as években kezdődött el a málna és szamóca termesztése. A kezdetben nagy értetlenséget kiváltó gyümölcsök hamarosan központi helyet foglaltak el a lakosság jövedelemszerzésében. Az ötvenes években – különösen annak második felében, amikor az ’56 forradalom után viszonylag nagyobb szabadságfokkal bírtak a gazdák - a ültetvények területe fokozatosan bővült és kiegészült a fekete ribiszkével is.

A Palánki „eper” versenyképességét az adta, hogy itt a legkésőbbi a szamóca érési ideje magyar viszonylatban, ez pedig komoly árfelhajtó szereppel bír. Szegeden kezdődik, folytatódik Kecskemét környékén, majd a Dunakanyar viszi piacra a termését és legvégül az Ipoly menti térség tudja kielégíteni az igényeket.

Az ebben az időszakban a településen élő fiatalok emlékei szerint nagyon gyorsan növekedtek a gazdák bevételei, ami meglátszott a falu fejlődésében is. A korábbi termelési szerkezet elemei: mezőgazdasági növények termesztése, állatok tartása nem tette lehetővé a gyors fejlődést. Egyre többen vágtak bele a bogyósok termesztésébe, látva a kezdeményező gazdák sikereit.

Az addig saját földjén, saját elképzelései szerint dolgozó parasztság nagy traumaként élte a közösbe való beterelés tényét. 1960-ban alakult meg a „Szondi György” Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet, 1665 hektáron, 360 taggal. Az újonnan létesült szervezet „örökölte” a falu határában meglévő 60 hektár bogyós ültetvényt is.

A termelőszövetkezet vezetősége – a faluból kiemelkedő legjobb gazdák (!) – felismerve a tagság bogyós-gyümölcs termesztés irányában tanúsított szeretetét, szakmai tudását és annak tradicionális múltját, úgy döntött, hogy nagyüzemi termelés formájában fejleszti tovább ezeknek a gyümölcsöknek a termesztését. 1962-ben megkezdték a nagy felületű telepítéseket. Sajátos rendszert alakítottak ki. A szövetkezet előkészítette a területet, eltelepítette az állományt, elvégezte a sorközművelést, a szakszerű növényvédelmet és öntözést. Biztosította a göngyöleget és felvásárolta – minden piaci körülmények között – a megtermelt gyümölcsöt. A vállalkozói formát részes művelésnek nevezték, amelyben a családok munkaerejük szerint vállaltak különböző méretű területeket, amelyeken a kézi munkákat – gyomtalanítás, inda- eltávolítás, metszés, stb. és gyümölcs betakarítás műveletét végezték el. A termést természetesen a szövetkezet felvásárlóinak kellett leadni és a mindenkori értékesítési ár 50 %-át kapták meg a betakarítási szezon végén. Az alábbi képen egy ilyen szamóca táblát mutatunk be szüreti időszakban.

 

bogyos_termoterulet.png

Drégelypalánki szamóca szüret a ’70-es évek végén.

A kialakított művelési forma a kor legjobb megoldása volt akkoriban. A szövetkezet adta a területet, a szakmaiságot és biztos felvásárlási hátteret. A szüret munkaerő gondjai nem terhelték a gazdaságot, mert a család apraja-nagyja megjelent a betakarításkor.

A rendszer mozgatórugója az egységnyi idő alatt előállítható jövedelem nagysága volt.

Egy négy felnőttel dolgozó család három hét alatt, szamócaszedéssel 200.000 Ft- ot kereshetett a 70-es évek végén, 80-as évek elején.

Ha ennek vásárlóerejét vizsgáljuk az adott időszakban, három kocka Ladát lehetett érte vásárolni. De nem csak autóvásárlásra futotta, ebben az időszakban építette újjá a falut a törekvőbb családok többsége.

1965-ben szamóca eladási gondok mutatkoztak, amit a termés hordókba helyezésével, savval való tartósításával mentettek meg. Ebből a kezdeményezésből alakult ki a szörpüzem, amely Nógrád megye legeredményesebb szövetkezetévé tette Drégelypalánkot.

A Drégelypalánkitól eltérő fejlesztési folyamat indult meg a Dunakanyar-Ipoly mente térségében. Itt a szövetkezetek nem önálló üzemet létesítettek, hanem közös feldolgozót hoztak létre Szobon, saját beruházásban. A módszer előnye volt, hogy a megtermelt árut tulajdonosként akadálymentesen el tudták helyezni. Ennél a rendszernél is először az ültetvények, és a feldolgozandó gyümölcs jelentkezett, ezután döntöttek az üzem megépítése mellett.

Sajátos fejlesztési forma alakult ki Zalában. Zalaegerszegen először a hűtőkapacitás valósult meg, a legmodernebb gyár megépítésével. Az akkori gyakorlat szerint a pártbizottság határozott az üzem megvalósításáról és a megfelelő mennyiségű bogyós terület létesítéséről. A környező szövetkezetek – gyakorlati tapasztalatok hiányában – nem lelkesedtek az ismeretlen után, ezért a szövetkezeti elnököket „baráti” beszélgetésen meggyőzték a bogyósokban rejlő óriási lehetőségekről. A kérdés úgy hangzott el: „Szeretnél továbbra is vezető maradni Elnök elvtárs? Akkor 20 hektár fekete ribiszke!” Így települt el több száz hektár málna, ribiszke és szeder, váltakozó sikerrel.

A dőlten szedett sorok az alábbi kitűnő munkából lettek idézve.

"A bogyósok termesztése" Kiadó NAIK 2018. Szerkesztők Lakatos Tamás Dénes Ferenc, Radó Gábor, Dr. Varga Jenő. Az idézett rész: 2. fejezet Hazai termesztési tendenciák 9-22. oldal Írta Dénes Ferenc)

bogyosok_termesztese.png

Az idézett kiadvány borító lapja

A fenti idézet többféle utat sejtet, amelyek a bogyósok magyarországi sikeréhez vezettek. Valószínűleg hasonló módon mentek végbe más tájegységeken a hagyma, káposzta, zöldség stb. specializálódások. Minden esetben a piac, szakértelem és szorgalom hozta meg gyümölcsét.

Ide kívánkozik még az a gondlat, hogy a fenti kiadvány egyik írója, Dr. Dénes Ferenc és jómagam is közel azonos időben, a nyolcvanas években ténykedtünk a körzetben. Ő a drégelypalánkiakat erősítette és pedig a ZÖLDÉRT/ÁFÉSZ-t. Amire büszkék lehetünk, hogy ismertük, barátságban lehettünk a „kis Kapással”, aki édesapja nyomdokaiba lépve művelt csodát Drégelypalánkon.

Ezen cikknek nem tiszte a 90-es évek kertészeti és feldolgozó ágazatainak hanyatlását, okait bemutatni, talán majd egy későbbi cikkben erre is sor kerül.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com 

A bogyós szörpök gyártásában kétségtelenül élen járt a Drégelypalánki üzem. Gyermekkorom meghatározó íze volt a málna lekvár, amelyet több helyen is gyártottak. ca. a 80-as évek elején jött divatba a szállodák részére gyártott 30 g-os csomagolású reggeli lekvár. A Fertődi Konzervüzem is kivette részét ennek produkálásában.

Még a mai napig is málna lekvárt kóstolva elém varázsolja a mennyei íz gyermekkoromat, egy nagyon jó mátrai gyermek tábor hangulatát, ahol gyakran adtak málna lekvárt.

Málnaszörpöt, málna lekvárt majd minden magyar háztartásban főztek. Vagy főzött a nagymama a menye, fia, lánya részére. Szócsaták asszonyok között nem a politikáról esett, hanem, hogy hidegen vagy melegen kell tartósítani a málnaszörpöt.

Kenyában egy alkalommal a konkurens Njoro Canners két fiatal mérnöke meghívott minket Nakuruba egy hétvégi nyaralásra. Az ebédhez málnaszörpöt adtak, várva derült arccal, hogy mit is szólunk ehhez a mennyei csodához. Hát kisebbik fiam, elégedetlen lévén a néhány csepp szörppel ízesített vízhez, megragadta a szörpös üveget és bővebben töltött a nedűből. Többet nem is hívtak meg minket látogatóba, bár egy más alkalommal a mi szállásunkon sikerült magyar csodával elkápráztatni őket.

Egy más alkalommal egy Nairobi élelmiszer boltban (Uchumi, ami egy áruház lánc ) fekete ribiszke szörpöt fedeztünk fel. Méreg drága portéka, fazettás üvegben, gyönyörű címkével, ráadásul még cellofánnal burkolva. Mint gyógyszert árusították.

Valaha, a régi-régi szép időkben a Fertődi Konzervüzem előtt tehet autók álltak sorban, hogy vihessenek az ország legtávolabbi vidékére is a szamóca és málna szörpünkből.

Sajnos, nem eléggé elítélhető módon a 80-as évek végén megjelent az ízű szörp is a piacon. Az igazi málnások megszólták azt a gyártót, amely így akart piacra kerülni. Az ízű szörpök olyan cukor oldatok, amelyekbe aroma kerül. Míg például a málna több száz kisebb nagyobb mennyiségben jelen lévő íz komponenst tartalmaz, az aromák a néhány, a legnagyobb mennyiségben megtalálható aromával operálnak. Persze, olcsóbban lehetett adni eme „szörpöt”, s sajnos, egy idő után elhódította a piacot. ????? Hungaricum ez a hozzáállás ??? Családban fordult elő az a feljegyzésre méltó eset, hogy az ifjú családtag, ki még soha valódi málnaszörpöt nem ivott, csak ízűt, végre megkóstolhatta a valódit. Nem ízlett neki, mert nem volt intenzív piros és lágyabb volt az íze. Hát ez sajnos olyan, mint a mono-glutamáttal azon dúsított kínai levesek kedvelése.

A málna párlat is valami észbontóan finom dolog. A titka a málna cefrének az lenne, hogy egy nem túl gyors erjesztés során, hogy a keletkező széndioxid ne ragadja magával az aromákat, hisz a széndioxid gáz kiváló oldószere az ilyetén aroma komponenseknek. Majd a bizonyosan kierjedt cefrét minél hamarabb ki kell főzni. Én mindig tettem a cefréhez kifőzés előtt friss málnát kisebb mennyiségben vagy tartósított, fagyasztott stb. málnát, hogy a lepárlás végén teljes legyen az aroma szortiment a késztermékben. A málna párlat olyan 40-41 fokosan a legfinomabb. Gyógyszer bánat ellen.

Egyszer balassagyarmati lakásunkban már munkaidő után csengetésre ajtót nyitok. Hát díszes ruhában áll az ajtó előtt a balassagyarmati rendőrfőnök. Majd elájultam az ijedelemtől, pedig csak annyit kért, hogy áruljam el a málna pálinkám receptjét.

Még szót ejtenék a ribiszkéről. Egyrészt, mert a Fertődi Bogyós Kutató (én csak így emlegetem a nevet, mert az évek során sok-sok neve volt az intézménynek, s ez a név volt a közismert) nemesített és honosított gyümölcsei között szerepelt, egy időben igen jó árat fizettek érte. Diákként a Budapest melletti Sasad MGTSZ-ben, egyébként az őszibarackjáról volt nagyon híres, szedtem két éven keresztül piros ribiszkét. A rekordom egy alkalommal 8 órára vetítve közel 100 kg volt.

malna-krem.jpg

Málnakrém - fagyasztott  /desszertnek, tejszínhabbal volt az igazi! :) /

Sajnos, sem a fekete ribiszke, sem a piros ribiszke nem tartozott a magyarok kedvelt bogyósai közé. Pedig a ribiszke szörp, lekvár savasabb íz érzete folytán igazán üdítő. Még bort készítettek belőle a népek, de ez sem volt igazán nyerő.

A fekete ribiszke kilójáért 1988-ban egy dollárnyi pénzt fizettek, persze forintban. Hát hogyne szedték volna !!! Hogy mi lehet az oka annak, hogy röviddel ezután az ára töredékére csökkent, egy később elemzésben próbáljuk Zsebők kollégával megfejteni.

Nem lenne teljes a bogyós szortiment a tüskétlen szeder megemlítése nélkül. Hamar népszerű lett, s bár aromája elmarad a málna mögött, de érései ideje kihúzza a bogyósok szezonját. Hatalmasra növő, leves, ízletes bogyói fagyasztva és szörpként a legjobbak. Persze az újabban fagyasztva szárított szeder is kiváló csemege kiegészítő téli ebédek után.

 

malna_3.jpeg

malna_4.jpeg

Málna

szeder1.jpeg

Szeder

Van-e jövője a bogyós gyümölcs termesztésnek a XXI. század elején itthon? 

Már hogyne lenne! 

Kis körképem a bogyósokról természetesen nem teljes. Bizonnyal sokaknak vannak emlékei akár a termesztésről, akár a fogyasztásról.

Ami a jó hír !!!! Nincs minden veszve! A Bogyós Kutató (maradok ennél a régi névnél inkább) a mai napig folytatja a régi elődök, mint Szilágyi Kálmán, Kollányi László és fia, Zatykó József, Dr. Dénes Ferenc nyomán az új vezető Dr. Varga Jenő személyében a kutatást és a feltámasztását ennek az ágazatnak. Már vannak jelei a visszarendeződésnek.

malnabiralat.png

Málnabírálat a Bogyós Kutatóban 

Kiváló munkát végeznek, s úgy tűnik a technológia és fajta váltással lesz is eredmény!

És még ide kívánkozik az a példa értékű „hármas”, amit a Bogyós Kutató, A fertődi Konzervüzem és a Fertődi Porpáczy Kertészeti Iskola képviselt. Kutatás, oktatás, feldolgozás együttese. Lám, valamikor jól működött az, amit manapság még csak kiépíteni próbálnak.

 

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

 

traubi.png

A tízrészes cikksorozat harmadik része!

Nosztalgiázó cikksorozatunk e részében és néhány következőben felvillantani próbálom, hogy milyen szereplői voltak a kis és nagy feldolgozó üzemek nyersanyag ellátásának.

Kezdeném a gyermekkoromból, amikor is Budapesten szüleim engem küldtek el a napi bevásárlást megejteni. A közelünkben volt a ZÖLDÉRT üzlet, amiből több száz lehetett Budapesten, és a megyei ZÖLDÉRT és ÁFÉSZ hálózatokon keresztül a lakosság jól el volt látva szezonális zöldség és gyümölcs választékkal. Hiányra csupán az un. déli gyümölcsök viszonylatában emlékszem, de hát az ember már csak olyan, hogy arra vágyik, ami nincs.

A vásárlások napi, kétnapi rendszerességgel történtek, mert kisméretű kamránk nem volt alkalmas nagyobb mennyiségek tárolására. De mindig volt minden fontos konyhai nyersanyag, fel sem merült a tartalékolás kényszere.

Vittem a „cekkert”, ami olyan háló vagy kenderből font szatyor volt, amit évekig használt a lakosság. Semmi nejlon csomagolóanyag. A ZÖLDÉRT boltokban minden volt, ami az évszaknak megfelelt. Sőt, a mai választékhoz képest volt például leveles spenót, sóska, köszméte, ribiszke, málna, csemege szőlő,  fejtett bab is. Ja, bab! Akkoriban száraz babból, ha nem volt legalább ötféle a boltban, nem is volt érdemes odajárni.  A mák, és diódaráló általában a kijárat mellett egy pulton volt, ahogy a KÖZÉRT-ekben a kávédaráló. A Közértek általában nem tartottak friss zöldség-gyümölcsféléket, mondván, „ Cipőt a cipő boltból”.

Többfelé Budapesten és vidéki városokban is napi, heti rendszerességgel működött a piac. Nagymamám a Kőbányai út közelében lévő Mázsa téri piacra járt, ahol az olyan nagy bevásárlásokat ejtette meg, mint 10 kg paradicsom a paradicsomlé készítéshez, paprika nagyobb mennyiségben, uborka a csemege uborkához, sárgabarack az éves lekvár befőzéshez.  Mert az ország befőzött. Nem támaszkodott oly mértékben a bolti konzervekre, mint a későbbi időkben.  A piacon olyan különlegességeket is lehetett kapni, mint csipke püré, som, kovászos uborka, bár ez utóbbit kevesen vásárolták, otthon készítették a vásárolt vagy kapott uborkából.

fortepan_109702.jpg

A budapestiek jó részének volt valahol a város peremén „hétvégi telke”, amolyan kalyibás rendszerben, ahová aztán kijártak az emberek kicsit termelgetni, kicsit pihengetni, kicsit versengeni a szomszéd telek tulajdonossal, kicsit társadalmi életet élni. 

A többletet aztán haza vitték a telektulajdonosok, s osztogatták a jóféle málnát, cseresznyét, sárgarépát a rokonságnak és a házbélieknek.  Emlékeim szerint a dolog jól működött, s ezzel is hozzájárultak a telek tulajdonosok az ellátás zavartalanná tételéhez, plusz több árualap maradt a nagy feldolgozók részére.

Másik nagyszerű forrása a zöldség/ gyümölcsök előállításának vidéken a házi kertek voltak. A kert sokféle zöldséget, gyümölcsöt termett, általában helye volt disznónak, baromfinak is.  Azt lehet mondani, hogy közelített az élelmiszer ellátása egy vidéki kertes ház családjának az önellátáshoz. A palántákat minden faluban tradicionálisan erre szakosodott családok állították elő és árusították.  „palántát csak a Kovácséktól„. Vagy évről évre ugyanazon helyen árusító néniktől szerezték be. Ami fehér özön, az Fehér özön és nem más!!!!

Hadd osszam meg azt a gyermekkori élményeimet, amikor nyári szünetben a SASAD TSZ –ben szedtem több éven át ribiszkét friss fogyasztásra és gyári leadásra.

Bár a kézzel szedett gyümölcsök, mint a málna is alkalmasak voltak exportra, melyet zömében a HUNGAROFRUCT bonyolított hűtő kamionjaival.

Középiskolás építőtáborban valahol az Alföldön sárgabarackot szedtünk. Sok és nagyon finom barack volt a termés. Nem győztük szedni. Erre a barackra aztán tényleg lehetett a jó minőségű készterméket alapozni.  De erről és az építő táborok szerepéről a következő cikkben ejtenék szót.

Vidéken a lakosság jó része dolgozott a TSZ, Állami Gazdaság részére. (figyelem! 1970-1990 es évek) A gazdaság dolgozóinak járt az un. háztáji föld, ami olyan terület volt, amelyet a tulajdonos saját belátása szerint hasznosíthatott. Tehát termelhetett rajta kukoricát, takarmányt a házi állatai részére vagy saját maga által szerzett eladási lehetőségként például káposztát savanyított saját termelésű káposztájából és eladta néhány közintézménynek.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

A lehetőségek száma végtelen volt, a lényeg az volt, hogy a dolgozó jól „kijöjjön” a háztájiból. A háztáji járt sok helyen a helyi bölcsőde, óvoda, iskola dolgozóinak is.

Aki a háztájiban nem tudott tevékenyen részt venni bizonyos munkálatokban, ott például a TSZ elmunkálta a talajt, majd akár fel is ajánlotta a földecske tulajdonosoknak, hogy elvet mákot például. Az egyelés, kapálás és általában a betakarítás aztán a család hétvégi munkája maradt.  A leszedett terméket a gazdaság értékesítette is, tehát a piac miatt nem a termelő feje fájt.  Ahogy ezt megfogalmazták, íly módon az un. „hulladék munkaerő”, értsd beteges, leszázalékolt, nyugdíjas, gyerek is tevékenyen részt vett a termelő munkában.

A Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzemébe például a legkülönfélébb terményeket lehetett beszállítani. Kapor, cékla, sütőtök, káposzta, paprika, hagyma, paradicsom, uborka stb. Mindenki szívesen látott kistermelő volt akár néhány kg cseresznye, meggy, szilva gyümölccsel is. Azaz minden hasznosult!!

Fertőd specialitása a ribiszke volt, melynek felvásárlási ára akkortájt igen jónak mondható volt. Hétvégén és még 2 más napon megrakott kullókkal vitték a ribiszkét a népek a felvásárlóhoz. Fertődön például a ribiszkét három helyen is vásárolták, ami a kereslet és kínálat bőségét jelzi.

A felvásárlói hálózat, amit a feldolgozó gyárak, ÁFÉSZ-ek, ZÖLDÉRT-ek tartottak fenn, nagyon jól működött. A kifizetések zömében zökkenőmentesen helyben vagy rövid határidővel valósultak meg.

fortepan_87273.jpg

Tájegységenként és akár falvanként is voltak jellegzetes zöldség vagy gyümölcs fajták. Ahogy Fertőd ribiszkés falú volt, úgy például Nyúl község málnás, Csorna és környéke káposztás és uborkás falvak voltak, és majd minden faluhoz vagy kisebb körzethez köthető volt valamilyen jól bevált termék.

Tehát a nagyobb volumenű alapanyag termelés helyszíne a háztáji volt, ahol a termelők nagyon is érdekeltek voltak anyagilag a termelésben, mert az esküvőt, a ház befejezését, a Lada befizetését, vagy a teljes bútor berendezést általában a szezon végén könnyűszerrel teljesítették.  És még mindig maradt keret egy Prágai útra.

A nagyobb feldolgozók már korábban szerződést kötöttek a környékbeli TSZ-ekkel, ÁFÉSZ-okkal. A gyárak a szerződésekben kikötötték az árat, minőségi paramétereket és a visszalépési lehetőséget termelési probléma esetén. A TSZ a tagok háztáji földeken a TSZ segítségével, mely elvégezte esetleg a szántást, vetést, palántázást, öntözést., növényvédelmi munkát  stb. maguk is folyamatosan végezték az ápolási és szedési munkákat. A TSZ aztán beszállította a terméket a Konzervgyárnak, Hűtőháznak. Ha egy falu ráállt például uborka termesztésére, akkor a TSZ a gyárba való beszállítás előtt még elvégezte az uborka osztályozását is.  

A TSZ-ek, gazdaságok nagy része szántóföldi szinten is végzett zöldség termesztést. Például a Hatvani Konzervgyár körzetében sok gazdaság termelt paradicsomot. A gyárba azonban nem a paradicsom került be, hanem a termelő gazdaság telephelyén úgy nevezett előfeldolgozó telepen a paradicsomot mosták, előfőzték vagy nem, tehát hidegen vagy melegen passzírozták a termést, majd a legrövidebb idő alatt tartálykocsikban szállították a feldolgozó gyárba. 

fortepan_197015.jpg

 

A 80-as években egyre gyakoribb lett, hogy a termelő nagyobb gazdaságok a maguk hatáskörében a zöldséget előkészítették a feldolgozáshoz, azaz elvégezték a mosás, tisztítás stb. munka mozzanatokat. Ezzel nagyban segítették a gyár munkáját, termelékenyebbé tették azt és mentesítettek a keletkező hulladéktól. Közben pedig munkát biztosítottak sok embernek.

Ez a segítség lehetett még hagymatisztítás, sárgarépamosás, tisztítás, karfiol tisztítása, uborka méret szerinti válogatása, természetesen géppel, vagy paprika csumázása is.  Természetesen a fizetség arányban kellett hogy álljon a nyersanyagon elvégzett munkával.

Kérdés, hogy miért tudott a falusi gazdaság felvállalni ekkora munkát?

Nézzünk egy Termelő Szövetkezetet a 70-es évekből.

Hadarits Kálmán barátom termelési naplójából valók a következő adatok az 1984-es évből. Ikva menti MGTSZ:

Szántó: 3100 ha

Rét, legelő:   560 ha és cca. 650 szarvasmarha, + borjú

Erdő: 470 ha

Gyümölcsös: 75 ha, mint Cseresznye, meggy, körte, őszibarack

Zöldségek: paprika 2 ha, sárgarépa  30 ha, Pasztinák  30 ha, hagyma 40 ha.

A MGTSZ ezekkel a zöldség félékkel beszállítója volt a Fertődi Konzerv üzemnek, nagyatádi Konzervgyárnak, Nagykőrösi, Békéscsabai, Szigetvári Konzervgyáraknak és még a Székesfehérvári Hűtőháznak is jutott áru. A Hűtőházak fizették a legjobb árakat, bár igaz, hogy minőségi követelményeik is magasabbak voltak.

A fenti területű és termelési választékú MGTSZ tipikus volt. A kertészetek, bár ritkábban voltak nyereségesek, de biztosították a tagok részére az állandó munkát. legtöbb esetben még mellék üzemág is színesítette a gazdaságok palettáját, mint például a fenti MGTSZ-ben vasipari, faipari, cipő felsőrész készítő mellék üzemágak.

Az állattenyésztés pedig folyamatosan biztosított szerves trágyát a földek részére, amit csak kiegészíteni kellett műtrágyával.

A Gazdaságok, Gyárak, ÁFÉSZ/ZÖLDÉRT részről már januártól elindult a Szerződés kötések folyamata. Nem volt mindig könnyű a megfelelő mennyiségű nyersanyag biztosítása, komoly árharcok folytak. Mint a Fertődi Konzervüzem vezetője a környékbeli ÁFÉSZ-ek elnökeivel, a TSZ-ek Háztáji vezetőivel vívtam meg a csatákat. Még szerencse, hogy a Konzervüzemünk országos hírű finom termékeket gyártott, így a megfelelő nagyságú kis csomaggal szívesen fogadtak.

Természetesen előfordultak szerződésszegések is, előfordultak fél országot bejáró ribiszke, málna, zöldborsó szállítmányok, míg valamely üzem befogadta az árut fillérekért, vagy néhány nap után a szemétben landolt az áru.

A feldolgozó üzemek technológiája a 70-es évektől folyamatosan javult. A Konzerviparban az energia és víz pazarló autoklávokat felváltotta a Folyamatos pasztőröző, mint az AGRIKON egyik vezér terméke. A nyomás alatti sterilezéshez pedig megjelent a világ színvonalú HUNISTER folyamatos sterilező. Megjelentek a szín szerinti válogatók, az egyre korszerűbb üveg és doboz zárógépek.

A korábban 3 részes zárású (fém lapka, gumi gyűrű, fém pánt) üvegek helyébe lépett a sokkal korszerűbb lapkás zárás, először 4 körmös, majd a biztonságosabb 6 körmös kivitelben. Korszerűsödött a raktári munka, a korábban általános kézi rakodás helyett palettázó gépek, korszerű targoncák jelentek meg.

A technológiai fejlődés az egész élelmiszeriparban általános volt. Mint nagy mennyiségű munkát és valuta bevételt is jelentő ágazat, az állam mindenféle akadályok, szelekciók nélkül támogatta a feldolgozást. Valószínűleg ez lehetett a helyzet más feldolgozóknál is, mint a Húsipar vagy tejipar. Ez utóbbihoz annyi közünk volt a Fertődi Konzervüzem részéről, hogy a cseresznye paprikás, vagy uborkás ízesítésű kocka sajtokhoz mi szállítottuk a paprikát és uborkát 5/1 literes üvegekben.

Pályafutásom kezdetén a 70-es évek legvégén még a legtöbb üdítő ital, mint Róna vagy MÁRKA nagy mennyiségű valódi gyümölcslevet tartalmazott, mint málnás, ribiszkés, stb. amely gyümölcslé mennyiség később központi intézkedéseknek köszönhetően csökkent, belépett az almlé, és az aroma.  A 90-es évekre a minőség erodálódása már javában tartott.

Örök kérdés, hogy mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk, amely lefordítva így hangzik:

Mi legyen előbb, a nyersanyagforrás vagy a feldolgozási lehetőség vagy piac? Van válasz!

Következő részben megpróbálom egy nagy jelentőségű, szinte hungarikumként számon tartott termék kapcsán bemutatni bizonyos történéseket.

Kis körkép lesz bemutatva a nyersanyagok biztosításának fontos eleméről, a magyar zöldségek nemesítése, vetőmag ellátásról.

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Köszönöm figyelmüket.

Bujna Ferenc - Élelmiszermérnök - 

 

 

Kép: 

Magyarország, Budapest XIV. Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár, az Élelmiszeripar csarnoka 1970

Magyarország, Nagykőrös, Konzervgyár, 1970 

Magyarország, Budapest, a felvétel a tehéntúró népszerűsítésére, a Tejipar reklámplakátjához készült, 1981

_________

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyósgyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV./ X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

 Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Szükséged lenne lecsómérnöki tudásra? Írj, ne habozz!

dainis-graveris.jpg

 

 

Die Ärzte - Schlaflied (ab 18) 

A leghatékonyabb stratégia nem csak lépést tartani a változásokkal, hanem magunkévá tenni a trendeket.

Marcel Danesi

Az 1970-90-es évek élelmiszer vertikumáról szóló nosztalgiázó blog sorozatunk új fejezetéhez értünk. Az alapanyagok, nyersanyagok megtermeléséről lesz szó.

Tulajdonképpen egy körképet szeretnénk felidézni, ahol az un. élelmiszeripar által feldolgozott, csomagolt, belföldi és export célra megtermelt horribilis mennyiségű élelmi alapanyag bázis megtermelésre került.

Nem voltak csodák, mint kiderül majd. Ha ugyan nem ment csoda számba a termelés több szintjének, akár a háztájitól a nagyüzemi zöldség és hústermelésig megjelenő szervezettség, összehangoltság, szakértelem, munka szeretet és nem utolsó sorban az a jövedelmezőség, mely az alsó termelési szinteken hajtó motorja volt a rendszernek.

Példának hadd hozzam fel a világhírű magyar fűszer paprika „evolucióját”. A célszerűen többféle tájkörzetre és felhasználási célra nemesített paprikát (hazai nemesítés) termelték a ház körül, termelték a nagyüzemek kertészeteiben. Kézzel szedett, azaz a legérettebb és egészségesebb paprikák kerültek hosszas utószáradásra, mint eresz alatti vagy pajtás szárítás, ahol a hasznos beltartalmi értékek, mint a színanyagok kialakulhattak. A fűszer paprika őrlését nemzedékről nemzedékre öröklődő tudású paprika molnárok végezték. A tájkörzetekben majd minden háznál a pálinkafőző mellett volt paprikaőrlő is.

A végeredmény egy valóban világ színvonalú, exportra alkalmas elismert termék volt.

Majd a „fejlődés” elindult. Fűszerpaprika betakarító gép, ami mindent, kevéssé érett esetleg hibás darabot is felszedett. Nagy szennyezettség. A szalag melletti válogatás kevéssé hatékony, majd az alig néhány órás gépi szárítás megakasztotta az utóérlelést.

Eredmény? Ilyen minőséget már az olaszok, spanyolok is tudtak csinálni a maguk korábban beköszöntő gépesítettségével, köszönjük, nem kell.

Nem szeretnénk a politizálás bűnébe esni, sem véleményt mondani, konklúziókat levonni. Egyszerűen csupán úgy bemutatni kis szegmenseket, hogy „ Ez volt „.

 

wake_up_neo.png

Aki esetleg néhány mondatban majd magára ismer, az a véletlen műve.

Az, hogy van hazánkban pl. kertészeti termelés, élelmiszeripari termelés, az egyik korszakban sem véletlen műve volt. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy legyen. Most, 2021-ben, 32 évvel a rendszerváltás után véget ért egy nagy 30 éves, történetileg már értékelhető ciklus.

Olyan világot élünk, hogy a kertészeti ágazat a túlélésért küzd, mivel senki nem akar a földeken dolgozni.

Ez azt mutatja, hogy tényleg elérkeztünk egy korszak határához,

és el kell gondolkoznunk azon, hogy mi legyen!

Erre, hogy korszakhatáron vagyunk, utaltam már egy bejegyzésemben, ahol arról volt szó, hogy miért érdemes élelmiszermérnöknek tanulni. – Élelmiszermérnöknek egyetemre menni, vagy nem menni, ez itt a kérdés, válasszátok?

A helyzet forradalmi abból a szempontból, hogy eljött az idő arra, hogy ki kell dolgozni azokat a megoldásokat, és eljárásokat, melyek átvezetnek a korszakhatáron, és siker tényezővé lesznek az új korszakban, ami már itt kopogtat az ajtón.

Például: Infláció, munkaerőhiány egyszerre a munka bőséggel, és még sorolhatnánk, pénz- és hitelbőség, egyszerre a hitel ínséggel, a pandémia IV. hulláma, az eddigi pandémia sokk utóhatásai, stb.

Kb. olyan szintű változások vannak kibontakozóban, mint ami 1989 – 1997 közötti időszakra volt jellemző, a kérdés az, hogy mit kezdünk vele! Nem sok időnk maradt gondolkodni a hogyanon!     

 

A lecsós blog azért jött létre, hogy olyan látens, azonnal hozzáférhető komoly szakmai tudásokat mozgasson meg, ami haszonnal alkalmazható a napi gyakorlatban 2021- ben is egy-egy cég, vagy szervezet életében.  

Érdekel a lehetőség?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Bujna Ferenc - vendégszerző, Élelmiszermérnök- 

Zsebők Zsigmond - lecsós-,  Élelmiszermérnök-  

 

Kép: Dainis Graveris

 

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

 

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

A tíz részes cikksorozat második része!

extra_udito_egresi_ilona_-martin_gabor_foto.jpg

 

 

A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

Kínai bölcsesség

Igen, tisztelt olvasók. Nem túlzás az állítás, hogy a Kertészeti Egyetem Tartósító Karán végzett ifjú üzemmérnökök (3 éves képzés ) illetve okleveles mérnökök ( 5 éves képzés ) olyan szerte ágazó elméleti és gyakorlati tudással rendelkeztek, hogy rájuk igazgatók, elnökök, akár ha politikai vonalon is kerültek pozíciójukba, ( nem általános ) rábízhatták vállalatukat, gazdaságukat egy tartósítós üzemmérnökre, okleveles mérnökre.

A Kertészeti Egyetem Tartósítóipari kara kezdetben nem tartozott a legnépszerűbb felsőfokú intézmények sorába. meglehetősen alacsony pontszámmal már be lehetett kerülni, tőlem is megkérdezték a szóbeli felvételin, hogy eltévesztettem-e az utamat, merthogy ilyen magas pontszámmal ide nem szokás bekéredzkedni.

Választásom jó volt, élveztem azt a sokrétű ismeretanyagot, amit ránk bíztak.

A Tartósítóipari Kar éppen tanulmányaim megkezdése idején lendült igazi fejlődének. Még a Kar tanszékei szétszórva helyezkedtek el a Gellért-hegy lábánál. Az akkor nagyon modern fő épület, az un. K épület az irodáknak és a nagy létszámú előadásoknak adott helyet. A régebbi építésű G, D, F stb. épületekben voltak a különféle karok, néha eléggé átmeneti állapotban.  Nagyon fontos Tanszékek pedig az Izabella utcában kaptak helye, így az Élelmiszerkémia, Mikrobiológia, matematika, Fizika Tanszékek.  Az Izában voltak az élelmiszerkémiai és mikrobiológia gyakorlatok is.

A K épületet egy nagyszerű Arborétum vette körül, méltó keretet adva párhuzamosan működő igazi kertészek és táj, és kertépítőknek.

Különlegessége volt még Egyetemünknek, hogy elsők között vezette be az un. két lépcsős képzést, azaz 3 év után üzemmérnöki diplomával lehetett már elhelyezkedni, míg egy kisebbség tovább léphetett az okleveles mérnöki szintre.

3 éven keresztül tanultunk rendkívül sokféle tárgyat, amelyek egyike sem bizonyult később feleslegesnek. Például első félévi első vizsgámat az Élelmiszerkémia Tanszék kebelén belül az élelmiszer feldolgozó iparágak enciklopédikus összefoglalásából tettem le. Mint egy Wikipédia lexikon.  Második vizsgám az emlékezetes Talajtan tárgyból történt, aminek a mai napig látom hasznát a kertem művelésében.

Vízválasztó volt a Műszaki Tanszék tananyaga, ahol gépalkatrészek ismerete, rajz olvasás majd egy összefoglaló hatalmas pausz papírra rajzolt feladat szinte hibátlan elkészítése, beadása.  Nos, ennek is hasznát vettem, mert első munkahelyemen a MEZŐGÉP cég budapesti tervező irodáján ezt kérték tőlem.

Fél évről félévre haladva lettünk egyre tájékozottabbak a kémia sokféle ágában, mint általános, szerves, enzim, élelmiszer kémia stb., mikrobiológia, élelmiszerek alapos ismerete, s mindez megfejelve alapos gyakorlati tudással.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Felkészülésünket vizsgára segítette a Műszaki Könyvtár, amely minden tekintetben világ színvonalú kiadványokat adott közre a diákságnak. Én hetente többször is megfordultam ott, mert csodálatos angol nyelvű, színes, tartalmas élelmiszeripari folyóiratokat tudtam olvasni.  De orosz nyelvű anyagok is kevéssé színes kötetben, de rendkívül magas szinten elérhetőek voltak. Szovjetunió ide vagy oda, egy ország, mely nemzeti jövedelmének jelentős részét fordította kutatásra, amiből talán a nyugati országok is profitáltak.

Újabb tanulási lehetőség volt az ekkortájt elterjedő szokás, miszerint Kutató Intézetek, gyárak rendeztek előadói napokat. Ahogy ez később általánossá vált. Például a Fertődi Bogyós Kutató éves bemutatóin sok száz érdeklődő akart tudást és ötletet szerezni. A néhány előadás, majd kóstolók a leghíresebbé váló málna, szamóca, ribiszke stb. fajtákból, s végül a terep bemutató. De az egyszerű termelő is megszerezhette azt a tudását a tanácskozásokon, amely lehetővé tette, hogy egy nyáron Zsigulit szedjen le az uborka kordonról.

Az egész élelmiszer vertikumot áthatotta a tudásvágy, amelyben a korábbi majd később végző termesztős és tartósítós hallgatók, majd szakemberek részt vettek.

Talán ma kissé idegen, de a hiányzások száma limitált lehetett. Még késni is csak szerencsével lehetett.  

Ebben a korban születhetett az a kis fiktív történet, hogy

 Mit kell tudnia a Profnak?  - Hogy hol van a Tanársegéd.

Mit kell tudnia a tanársegédnek? – Hogy mi hol található a könyvben?

Mit kell tudnia a hallgatónak?  -Mindent.

 kek_3.png

És a kezdetben még csak stencilezett könyvek, egy-egy órára szóló tananyagok, gyakorlati útmutatók lassan összeálltak az évek során nagyszerű tankönyvekké. Szinte minden Tanszéken az oktatói gárda megalkotta a mai napig is értékes tudást tartalmazó kézi könyveit, szakkönyveit. Máig sincs jobban összefogott tudást közlő kiadvány

Harmadik évet egy hónapos külső gyakorlattal kezdtük a Nagykőrösi Konzervgyár, Győri Hűtőház, Szigetcsépi Borászat, Budafoki Borászat helyszíneken.  Ekkorra már legtöbben kiválasztottuk a z üzemmérnöki oklevél megszerzéséhez szükséges diplomamunka témáját.  Én például a konzervdobozokon belüli matematikailag valószínűsíthető hőmérséklet lefutást terveztem meg, majd egy a dobozba dugható táv hőmérő segítségével ellenőriztem az elméletet.

De bármit is választottunk, a tanszéki tanárok és a külső, gyári konzulensek a legnagyobb készséggel segítettek. A legtöbb hallgató már harmadéves korában besegített egy-egy magasabb tudományos fokozatát megszerző tanársegéd kutatásaiban.

kek2.png

 

Én még megpróbálkoztam egy TDK konferencián való részvétellel, ahol a konzerv karfiol elszíneződésének megakadályozása volt a kitűzött cél.  A Hatvani Konzervgyár volt kutatásomban segítségemre.   Ebben talán nem is az a különleges, hogy miről is szólt az értekezés, hanem, hogy a Hatvani Konzervgyár mellesleg a töméntelen borsó, paradicsom, zakuszka ( ez tipikus szovjet piacra készített paprika hüvelybe töltött fűszeres zöldség keverék  paradicsommártás felöntő lével ) nyersanyagainak termeltetése mellett még karfiolt is környékbeli forrásból beszerzett több száz tonnás mennyiségben. Nem mondom, hogy a zakuszka a szinte minden gyár által gyártott termék tette naggyá a Konzervipart, de kitűnő lehetőség volt a késő őszi, téli foglalkoztatásra.  Ha hasznot nem is hozott a gyáraknak, de költségeket fedezett.

Emlékeim szerint a közös tanulás meghatározó volt a felkészülésünkben. Ez még az on-line világ előtti időkben történt, még nem is sejtettük, hogy mivé fejlődik az elektronika.  Még zömében mechanikus működésű szabályozókról tanultunk, (mint pl. egy WC tartály szint szabályozása), de Elektrotechnika tárgy keretén belül már feladat volt egy tehenészeti telep teheneinek ideális összetételű táplálását adott takarmány alkotókból megoldani. Ehhez az Egyetemnek egy böhöm nagy R20 típusú számítógépe volt, emlékeim szerint egy egész helyiséget foglalt el.

Harmadik évben kellett szakot választani. Én Konzerves, azaz klasszikus lecsós lettem, de tovább folyt képzésünk a Hűtőipar és Borászat tárgyakból is.  Már ekkor nem jelentett problémát egy tészta ipari vagy olaj extrakciós problémát megoldani.

fortepan_207575.jpg

A negyedik és ötödik év már kicsit lazább volt. Negyedik első félévét én a Hatvani Konzervgyárban töltöttem, rácsodálkozva a gyárba áramló hatalmas mennyiségű paradicsom, karfiol, egyéb zöldség félék zökkenőmentes fogadására, feldolgozására.  A labor volt a fő hadiszállásom, ahol Dr. Czegka Miklós laborvezető fogta a kezem. Vidám, vicces emberke óriási ismeretekkel. Folytattam a hőkezelés számításai tárgyú felkészülésemet, még a kor vezető szakmai lapjába a „Konzerv és paprika ipar „ is írtam. vesztemre, mert a tartósítóipari folyamatok jeles professzora más véleményen volt a megállapításaimmal szemben,  és nem feledte később se, „ félre lépésemet”.

Itt találkoztam egy tanulságos és egyben vicces nyomozás megoldásával. A labornak feltűnt, hogy bizonyos műszakok után a termosztátba betett zakuszka konzerv a megengedettnél, jobban mondva eltűrt romlás számnál többet mutat.  A műszakvezető, csoportvezető maghallgatása –stb.- után egy dolgozó bizonyult hibásnak. Műszakjának végén a csővezetékben keringő fűszeres paradicsom felöntő levet nem leengedte, majd elmosta a vonalat, hanem egész éjjel tovább hagyta keringeni a rendszerben, mondván, hogy mozgás közben a romlasztó bacik nem tudnak szaporodni.  Hi-hi.

Nem jellemző ez a tájékozatlanság, de rávilágít arra, hogy egy mérnök feladata bármely termelő üzemben nem csak a gépek, anyagok ismerete, de bizony az emberekkel való kapcsolat is rendkívül fontos.  Megoldás: oktatás, vizsga, a kolléga fél év után mintaszerű munkát végzett bármely gyári területen.

Ebben a lazább két évben, ahol már művészet lett volna megbukni mindannyian sok-sok üzemet látogattunk meg. Akár csak úgy, hogy volt tanuló társunkat néztük meg vagy éppen egy érdekesebb új gépre lettünk kíváncsiak.

Egy ilyen félévi laza vizsga után a Budapesti Konzervgyár (GLOBUS) alma feldolgozó üzemében éjjeli műszakban culágerkedtem.  Azaz a néha sajnos fagyott almát aprították, majd felépítettük a préseléshez a máglyát. Nagyszerű tapasztalásokat szereztem arra nézve, hogy mennyire másképpen viselkedett a pépessé és nem szálassá vált alma szelet a prés nyomás hatására.  Igen, a gyümölcs, zöldség, tej, hús félék stb. mind-mind élő anyagok, amelyekkel való munka nagyon sok kreativitást követel meg.  Mondhatni, nincs két egyforma cseresznye!

Ekkor már a gyárak, üzemek és professzoraink is inkább kollégának, mint tanítványaiknak tekintettek. Ez a szellemi szabadság érlelt minket döntés képes, felelősség tudattal bíró mérnökökké.

Én még más tanulmányi versenyeken is részt vettem, ahol az ország élelmiszeres főiskoláinak pl. Szeged, Gyöngyös, diákjaival mérkőztünk meg. Újabb ismeretségek, újabb barátságok.

Egy ilyen barátság kapcsán jutottam el Sopronba, ahol az ismeretségem a helyi Hús gyárban dolgozott, mint gyártmányfejlesztő. A Soproni párizsi ízét azóta is keresem. Az un. Soproni felvágott pedig kategóriájában az ország legjobb felvágottja volt. És ez csak a jéghegy csúcsa, hol vannak azok a fantasztikus sonkák, amelyekkel a világban sok-sok fogyasztót örvendeztetett meg a magyar élelmiszeripar.

Ugyanezen kedves ismerősöm később a Soproni Állami Gazdaság, mely cég a nyugati országrész borász szaktekintélye volt, Traubi Szóda üdítő palackozó üzemének lett vezetője. Tovább fűzve a gondolatot, ugyanezen palackozó később helyi magyar találmányra támaszkodva a Fauna fitt nevű, a sajtgyártás melléktermékeként keletkező ultra szűrt tejsavóból készített világ színvonalú italt.

Sorolhatnám még a példák százait, melyek mind azt erősítenék meg, hogy az élelmiszer iparunk számára fényes  1970-1990 közötti  időszakban micsoda pezsgés folyt az oktatási intézményekben és üzemekben.

Élelmiszeripari képzés fellegvára? 

Kertészeti Egyetem!

 képzHadd említsem meg még két külföldi gyakorlatomat. Az egyik NDK jó néhány feldolgozó üzemében töltött három hát és felszabadult nyaralás. A másik gyakorlatom Bulgáriában eltöltött borász gyakorlat, ahol pezsgő gyártás és nyalakodás, konyak üzem szemre és nyelvre vételezése folyt. Eme gyakorlatomat annak köszönhettem, hogy jól beszélvén oroszul, a diák társaság tolmácsává is váltam.  Micsoda jó társaság, micsoda kellemes gyakorlati színhelyek!!!  Ha csak rágondolok a három hétre, máris felvidámodok.

A repülőről alig bírtunk leszállni, mert kedves vendéglátóink mindenütt ital ajándékokkal halmoztak el. Ötödik évem végén még meg tudtam tapasztalni a balkáni kedvességet.  Azóta is kis ujjamban van a desszert borok gyártásának fortélya, a konyak gyártás rejtelme, s még a pezsgős ismeretek is újultak.

Négy éven keresztül vállaltam a Kertészeti Egyetem megbízásából a Békéscsabai Konzervgyárban középiskolások részére építő tábort. Nem, nem kell fintorogni, azt hiszem, ma megkérdezve az akkori részt vevőket senki nem tud rosszat szólni.  Sok résztvevővel a mai napig van kapcsolatom.

Mint a fentiekből látható, aki akart tanulni, az tanulhatott. Volt az Egyetemen, Budapesten, több helyszínen is lehetőség a tanórán kívüli tovább képzésre.  Ha nem találta valaki elégségesnek például az angol nyelv oktatási színvonalát, Budapesten több tucatnyi helyen folytathatta esténként a nyelv csiszolását.  Jómagam is a TIT kebelén belül jártam éveken keresztül nyelvi tovább képzésre. Az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása lehetőség volt a karrierépítéshez.  Ahogy ma is.

Még annyit hozzátennék a képhez, hogy az országban működő élelmiszeripari szakiskolákból is lehetett felvételt nyerni a Tartósítóipari Karra. Ezen kollégáink bizony a közép szintű iskolában megszerzett szakmai tudásukkal sokáig fölényben voltak az általános gimnáziumból felvettekkel szemben.

Az hogy szakmailag kiváló képzést kaptunk, visszatekintve is bizonyos. De az Egyetem nem csak tanulásról és munkáról szólt. 

Mond ez valamit, hogy KEK , azaz Kertészeti Egyetem klubja? 

Heti rendszerességgel léptek fel az országban fellelhető legjobb zenekarok, fűszerezve hozzánk látogató együttesekkel. A KEK egy fogalom volt. Látogatta mindaz a diákság, aki kulturáltan, de mégis nagyon jól akart szórakozni.  Jómagam nagyon sok KEK –en voltam rendező, amiért az akkori viszonyok között is jó pénzt kaptunk.

Rendszeresen volt DJ a híres CIN TULA.  És hadd említsem név szerint is Turbók János kollégánkat, amúgy termesztő szakos hallgató, aki a lelke volt éveken keresztül a KEK-nek.

De volt az egyetemen számtalan egyéb elfoglaltság. Színház kör, jómagam a kertészmérnök c. egyetemi lap szerkesztője voltam, ami tisztséget Jávor Károly az egyetemet 5. évesen elhagyó táj és kertépítő kollégától vettem át.

Nem volt ritkaság a színvonalas sport rendezvény, s nagyon büszke vagyok arra, hogy egyik testnevelési tanárom a volt Fradi kapus Géczy István, Olimpiai ezüstérmes labdarúgó volt. Amúgy egyetemi docens, s becsületes, karakán, a diákokért szeretettel síkra szálló emberként marad emlékezetünkben.

Igaztalan lennék, ha nem köszönném meg tanárainknak a tőlük kapott tudást és gondoskodást. Legtöbbjük valamilyen élelmiszeripari ágazatból került egy egy tanszék vezetői vagy oktatói körbe. Így a kenyér gyártás vagy éppen a cukoripar területéről, amely plusztudásukat bőven hintették a diákjaik kobakjába.

Példaképpen hadd mondjam el, hogy első munkahelyemen, a MEZŐGÉP-Kecskemét cégnél nem csak megálltam a helyemet, de még találmányok, know-how-k előkészítésében is társ voltam, majd az igazi mély vízben, a Nógrád megyei ZÖLDÉRT és ÁFÉSZ Konzerv üzemeiben lettem sikeres vezető, fejlesztő.

Tudásunk széles körűvé vált, talán egy-egy részletben nem a legmélyebb, de éppen elég szakmai és közgazdasági ismeretet kaptunk, hogy az akkoriban igen nagy számban kínált állás ajánlatok közül választhassunk.  De ennyi bőven elegendő volt a boldogulásunkhoz egy nagyon magas színvonalú élelmiszer vertikum bármely ágában.

És még mindig nincs vége a Kertészeti Egyetem által nyújtott tudásnak. Alig néhány évvel az Okleveles mérnöki diploma megszerzése után lehetőségem volt a Konzerv Tanszék által szervezett szakmérnöki kurzuson részt venni, ahol a tartósítóipari műveletek és gépek szerepeltek fő tárgyként, illetve az élelmiszeripar legfrissebb eredményei kerültek megismertetésre.  Velem együtt végző társaim közül sokan valamely Tartósítóipari üzem legfelsőbb vezetőiként folytatták karrierjüket, tudással és nem helyezkedéssel.

 Köszönöm, Kertészeti Egyetem!

Bujna Ferenc

Képek 

Mezőgazdasági Kiállítás az Albertirsai úti vásár területén, Élelmiszeripari pavilon. 1967.

Extra üdítő 1984

__________

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ? I. rész 

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

 

Nem nosztalgia, hanem korral haladó újdonság: liofilizálás!!

Bemutatkoznak a technológiák a lecsón!

sam-moqadam.jpg

A lecsót mindenki szereti, azaz ismeri legalább. Olyannyira, hogy a régi időkben, amikor a paradicsom, paprika még nem számított szinte luxuscikknek a lecsótól illatozott az ország nyaranta. Lecsó rizzsel, tarhonyával, tojással, de mindig lecsó kolbásszal vagy virslivel. Receptek százai születtek az évtizedek során, s aki nem tudná, hogy a paprika és paradicsom nem európai eredetű, valahonnan az Újvilágból került hozzánk, azzal el lehetne hitetni, hogy a lecsót már Árpád apánk is ismerte.

A repülővel elrabolt túsz felkiált „ Magyarország felett vagyunk !!„ Amint megérezte a tömegesen felszálló lecsó illatot.

A magyar tartósítóipar, a régi világban mindenképpen nagy mennyiségben tartósította a lecsót. És ma is, ugyan kisebb volumenben. Elsősorban hőkezeléssel, üvegben, Natúr lecsó néven kerül forgalomba. Szabvány szerint már 30 % paprika tartalomnál kiérdemli a lecsó elnevezést, amit azért otthon megfejelünk plusz paprikával.

A gyári lecsó paradicsom sűrítményből visszahígított paradicsom szósszal készül, melybe némi sót, cukrot, citromsavat tesznek, de soha nem tartósítószert. És az egész lezárt üveg aztán hőkezelésre kerül.

Évtizedeken keresztül így készült a lecsó, ez egy önmagában retró készítmény, mintegy őskövület, mely valószínűleg még sok nemzedéken keresztül lesz konyhánk fénye.

Csak jó tanács, inkább ne használj a házilag készült tartósított lecsónál zsiradékot és hagymát, mert valahogy „más” ízt kap. Ráér a felbontásnál a pirított hagymás ízesítés.

Aztán jött a fagyasztott lecsó, ahol már a paradicsom egész pari volt, mintegy közelítve a házi lecsóhoz. Ennek viszont a tárolás során hamar „konzerv” íze, azaz fáradt zöldség íze lett.

És most szeretném bemutatni a régi-új technológiával tartósított, liofilizált lecsót.

Érdekel a téma? 

  

Vagy lecsómérnök vagy, és technológiáról írnál a lecsón? 

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

2-3 évvel ezelőtt vásároltam egy USA gyártmányú liofilizáló, azaz fagyasztva szárító berendezést. Ez egy családi felhasználásra szánt gép, nagyon praktikus, rajta gyümölcsöt, zöldséget, hús és tejféléket, készételeket stb. szárítottam már és természetesen lecsót is.

A gép működési elvét már rég óta ismerik, használják is, többek között a kertészeti Egyetem Hűtő Tanszékén is figyelgették. Az elv a következő : a – 20 -40 C közé lefagyasztott ( ezt a gép is elvégezheti ) terméket erős vákuumban, azaz a víz un. hármaspontja alatti tartományban szublimálja a gép. Azaz a jég tartalom a folyékony fázis kihagyásával kerül elpárologtatásra, majd a gépen belül a leghidegebb felületeken lekondenzál a pára.

liofilizalt_leccso.jpeg

                                                                                 liofilizált lecsó 

Az eredmény egy alig 1-2 % nedvesség tartalmú termék, mely roppanva törik és jól záródó edényben ( levegő, főleg nedvesség kizárva ) akár 10-20 évig is eltartható. Nos a házilag készült lecsó is ilyen roppanva törőssé szárad, lásd a fényképet, mely lecsó bármikor víz hozzáadásával friss benyomású lecsóvá alakítható vissza néhány perc alatt.   De esti rágcsaként a lecsó darabkák szopogathatóak, garantáltan egészséges „étrend kiegészítő „.   Ajánlható a nagyon kedves Lecsó című animációs film nézése közben. Sőt egy barátom a roppanva törő, mint a jó nápolyi, lecsót megőrli és ételízesítő porként használja fel.

lecso.jpg

A szárított lecsó illata teljesen eredeti, színe lecsóra jellemző, íze pedig megtévesztően friss hatású. tehát tartósítás adalékok nélkül és tárolás akár szoba hőmérsékleten nagyon hosszú ideig.

Még táborozásra is vihető, csak víz legyen a közelben.

Maga a gép már Magyarországon is forgalmazásra, sőt fejlesztésre került.

 

Kép: Sam Moqadam

Lecsó 

 

 

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, konferencia után, hogyan is állunk a pénzzel?

Mire kellene pénzt adni meg kinek egy nagy szereplő szerint? És ha téved?

oleg-ivanov.jpg

 

Sokat gondolkodtam, hogy milyen zene is illik ehhez a történethez, ami most következik, gondoltam, hogy a Die Ärzte, Runter mit den Spendierhosen, Unsichtbarer! albumáról választok egy ikonikus számot, de mégis, inkább a die ärzte - M&F kippjét választottam, mivel ide most ez kell, nem más : )

Die ärzte - M&F (Performance)

Azt ígértem, hogy folytatom a témát, amit elkezdtem, az előző cikkekben, amikor is azt néztük meg, miről is beszéltek a májusi konferencia panelbeszélgetésén, ahol az élelmiszeripar jövőjéről volt szó: 

Élelmiszeripar - egy fogalmi környezet jelentéstartalmának változása 2010 – 2020.. Mit is értünk alatta? 

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, avagy konferencia után szabadon

Mert élelmiszeripar van, ugye és nem élelmiszergazdaság, pedig két hónapja ööö..

Ebben a cikkben a 2021. májusában megrendezett Agrárszektor konferencia panelbeszélgetését elemezgettük kicsit, hogy mit is akartak mondani a szereplők.  

Válaszúthoz ért a magyar élelmiszeripar: ezen múlik az ágazat jövője

Szóval azt mondják, válaszút előtt vagyunk, és hogy a jövő múlik azon, hogy jól választunk-e. A májusi konferencia panelbeszélgetésén beszélt Septe József, a Pékszövetség elnöke, és megszólat Éder Tamás is, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének nevében. Ne felejtsük el, hogy Éder Tamás a PR, és vállalti kapcsolatokért felelős vezető a /Csányi birodalom/ Bonafarm Zrt.- nél. Ennyi felütés után kezdjünk bele, hogy mi hangozott el a panelbeszélgetésen:

Idézet a cikkből, szöveghűen:

„ Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy mind a két nagy pályázati csomag esetében kiemelt jelentőségű az, hogy a pályázatokról való döntéshozatal során az üzleti terv megléte és minősége. Arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy reális és piacvezérelt fejlesztési elképzelések kerüljenek megvalósításra.

Az élelmiszeripari szereplők több száz milliárd forintos támogatást fognak kapni az Európai Uniótól és a magyar adófizetőktől azért, hogy a piac számára értelmezhető fejlesztéseket csináljanak. Ez óriási felelősség, amivel óvatosan kell bánni, mert ha az ágazat ezeket a forrásokat elherdálja, az nagyon csúnyán vissza fog ütni a magyar élelmiszeriparra. A szakember szerint nagyon fontos, hogy a legkisebb és a legnagyobb méretű szereplők is piacvezérelt fejlesztéseket hajtsanak végre.

 A jelenlegi szituációban a beruházási hajlandóság erősödni fog, a kockázat felismerési képesség viszont csökkenni fog. Arra kell vigyázni, hogy a realitások talaján maradunk, és piacvezérelt fejlesztések jöjjenek létre

– figyelmeztetett Éder Tamás.

Közepes és nagyobb cégek támogatására is szükség van. A pályázatok elbírálása során nagyon nagy felelőssége lesz a döntéshozó csapatnak, hogy a piacvezéreltség alapján meg tudják ítélni azt, hogy egy mikro- vagy kisvállalkozás által létrehozott termék piacképes-e, vagy sem. Éder Tamás szerint az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az élelmiszerpiacon a tömegtermékek tekintetében a mikro- és kisvállalkozások piaci életképessége rendkívül korlátos.

Vannak olyan termékek, amiket csak a közepes és nagyobb méretű, nemzetközi viszonylatban is versenyképesnek tekinthető vállalatok tudnak létrehozni, ezekre az ágazat kisebb szereplőinek nem szabad forrásokat adni. Az speciális, sajátos ízesítésű, márkázható termékek tekintetében viszont az élelmiszeripar kisebb vállalatai is megvalósíthatnak piacvezérelt fejlesztéseket. A komplex és a normál fejlesztési támogatások keretei között az összes beruházónak figyelembe kell vennie valamennyi fenntarthatósági feltételt, akár benne van a pályázat kiírásában, akár nem.

Éder Tamás szerint az élelmiszeriparban nem szabad olyan fejlesztéseket végrehajtani, ami ne felelne meg az aktuális és a következő évtizedek társadalmi elvárásainak, mint például az egyszer használatos műanyagok felhasználása a csomagolás terén, vagy ketreces tartású tyúkoktól származó tojás feldolgozása. A szakember úgy véli, hogy a mostani fejlesztések döntő többsége pótló típusú fejlesztés lesz, mivel a magyar élelmiszeripari cégek technológiai szempontokból le vannak maradva, de a termékfejlesztést se lenne szabad hanyagolni. Éder Tamás merészen kijelentette, hogy nemcsak új élelmiszeripari termékeket kellene fejleszteni, de az is hasznos lenne, ha a magyarországi cégek az alternatívnak nevezett élelmiszertermékek irányába is elmennének, még akkor is, ha most még úgy is tűnik, nincs rá igény a társadalom részéről.

A szakember szerint a magyar élelmiszer-termékpálya versenyképességének két nagy problémája van: az alultőkésítettség, az alulgépesítettség és a modernizálás hiánya, valamint a vertikális lánc hatékonysági problémái, mint például az együttműködési hiányosságok. Éder Tamás kijelentette, hogy a vertikális integrációk a közeljövő elengedhetetlen feltételei lesznek.”

 Beszúrtam a szöveget, és el is mentem meginni egy kávét, mivel egy jó kávé kell a téma feldolgozásához.

Az előző cikkemben elemeztem, hogy mi is az, hogy piacvezéreltség.

A cég olyan terméket fejleszt, és visz piacra, ami piacképes, mivel ha nem így lenne, akkor a cég léte kérdőjeleződne meg. Az, hogy meg mit jelent a cég számára az, hogy mi is a piacképes termék, azt csak egyetlen szereplőnek van joga eldönteni: a cégnek, aki a terméket fejleszti. Senki másnak. Erre mondtam, hogy a fogalmi környezet a cégek szintjén értelmezhető, máshol nem.

Cégszintről nézve az, hogy most mire van pályázat, meg mire nem, az lehet fontos, de nem az határozza meg egy normális cégnél a fejlesztési irányokat.  

Ha tovább feszegetnénk a bemondás mély értelmét, akkor lassan a szánkra kellene venni a k-betűs szót /kapitalizmus/ hogy mit is ért a jelentése alatt, de ilyen mély filozófiai szintre nem akarok lemenni jelen cikkben. Sokak szerint itt a XXI. század elején már nem is kapitalizmusban élünk, hanem a kapitalizmus utáni korban, a posztkapitalizmus korában.

A megszólalás azt feltételezi, hogy csak olyan termékek fejlesztésére fogják beadni a pályázatot a cégek, amire állami pályázat van.

Persze, van olyan, hogy a cég csak olyan fejlesztéseket hajt végre, amire van pályázat. 

Na de ha ezt a csodás történetet felpimpeli a cég, akkor ott találja magát, hogy szét nyerte magát pályázattal, de valahogy elsikkad menet közben a cél, ami nem más lenne, mint egy termék gyártási, vagy gyártási- kereskedelmi hátterének megteremtése. Ha ez így van egy cégnél, az azonnal látszik. Erre szoktam mondani, hogy menedzseli a pályázatait, és nem a termékeit a választott piacon!  

Érdekes számomra, amit mond:

„Éder Tamás szerint az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az élelmiszerpiacon a tömegtermékek tekintetében a mikro- és kisvállalkozások piaci életképessége rendkívül korlátos. Vannak olyan termékek, amiket csak a közepes és nagyobb méretű, nemzetközi viszonylatban is versenyképesnek tekinthető vállalatok tudnak létrehozni, ezekre az ágazat kisebb szereplőinek nem szabad forrásokat adni.„

Azt mondja, hogy a tömegtermékek tekintetében a mikro-kis és középvállalkozások piaci életképessége rendkívül korlátos. Ez a kijelentés….

Azt nem mondja meg, hogy mit jelent számára ebben szövegösszefüggésben:

  1. A mikro- és kisvállalkozás fogalmi környezete
  2. Mit jelent az életképesség fogalmi környezete
  3. Mit jelent a nemzetközi viszonylatban nézett versenyképesség
  4. Mitől függ a nemzetközi versenyképesség itt, a XXI. században, 2020-as évek elején

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Zsé negyedik törvénye:

Az általam kidolgozott értéklánc elmélet szerint a nagy élelmiszergazdasági szereplők piaci versenyképessége erősen korlátos egy adott lokalitásban, ha  a termék, és annak piaca oldaláról vizsgáljuk a valóságot.      

Zsé ötödik törvénye:

Az általam kidolgozott értéklánc elmélet szerint az élelmiszergazdasági szereplők nemzetközi exportképessége nem függ a cégmérettől a XXI. században.  

Zsé hatodik törvénye:

Az általam kidolgozott értéklánc elmélet szerint az élelmiszergazdasági mikro-kis és középvállalkozások szerepe komplex értelmet nyer a lokalitásban, ez a szerep mérhető.

Ha példát akarunk találni a fentiekre, akkor érdemes szétnézni Kanadában, hogy ott mit, és hogyan csinálnak az „élelmiszeriparban”. Vagy a másik, az orosz dácsa rendszer, ami megtermeli mondhatni  a teljes orosz belpiacra a bio zöldséget, és bio gyümölcsöt.  Erről a témáról írtam már 

1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez?  cikkben.

 

Ez azt jelenti, hogy Oroszországban nagyjából nem létezik olyan, hogy zöldségek, és gyümölcsök belpiaca. Ezt azt jelenti, hogy ez a termelési érték nem vesz részt a gazdasági körfogásban, nincs csere, nincs pénzmozgás. 

Mit is mond Éder Tamás?

Ha pár mondatban kellene összefoglalni, akkor a következőt mondja:

Kell pár horizontálisan- és vertikálisan integrált szervezet, ami lefedi a teljes hazai agrár-élelmiszeripari potenciált. Ezek a szervezetek majd szervezik azt, hogy mit is kell termelni, és szervezik a végtermékké formálást. Integrálják az ehhez szükséges szaktudásokat. Piacra viszik a portékát, legyen az belpiac, vagy export piac. Azt, hogy mit lehet fejleszteni, és hogyan, majd a piacvezérelten megmondják. Erre kell pénzt adni. Intakt * rendszer felépítése lenne a cél, nem más.

Észre kell venni, hogy az, amit mond, onnan nézve teljesen logikus, és lássuk meg, leképez valami hatékonyságot.    

Csak hogy az általa feltételezett élelmiszeriparban –mert azt fejlesztünk 20 éve – nagyon sokféle szereplő egzisztál.

Itt a XXI. században a közepesebb- kisebb élelmiszeripari szereplőknek kedvez a valóság, és nem igazán a nagyoknak.

Élelmiszeripar?

A kis és közepes szereplőké a XXI. század!

 Ez látszik olyan 20 éve, amikor is a nagyok feltették azt a kérdést, hogy hogyan tudnak innovatívak maradni az „élelmiszeriparban”. Erre a nagyok eléggé sokféleképpen találták meg a választ, néhány megoldás általánossá vált, amit érdemes jobban kutatni, mivel olyan 1-20 év késéssel –iparága válogatja- errefelé is meg szoktak érkezni e megoldások.

Ha így nézek rá a megszólalásra, akkor már a megszólalás értelmet nyer, felteszi a kérdéseket:

  • A kérdés az, mi az irány?
  • Mi legyen?
  • Meg hogyan?
  • Hova pakoljunk lóvét?
  • Meg hova nem?
  • Meg mikor pakoljuk?
  • Mit is jelent az idő fogalma a történetben?
  • Meg mi legyen azzal a fránya innovációval?
  • Meg mi van itt a XXI. századdal?

Szerepkeresés van, roppant keményen. A válasz meg nem mindegy!  

Ez nem mást jelent, mint azt, hogy a hazai élelmiszergazdaság pezseg, erjed, utakat keres, és nézelődik. Mi legyen? Ez itt a kérdés.  

A baltás csaj meg kell a végére.

benjamin-balazs.jpg

 

Képek

Benjamin Balázs

Oleg Ivanov

 

*Intakt szó jelentése: sértetlen, veretlen, hozzáférhetetlen

 

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

cf68c3c89061eab64ed61c35cb139e4e.jpg

 

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, 
Messziről lobogva tenger pusztaságon: 

                                   Arany J. Toldi Előének


Magyar élelmiszeripar képe úgy lobog föl nékem majd 40 év messzeségben.

Üdvözlöm a tisztelt blog olvasókat. Zsebők Zsigmond barátom lehetőséget adott, hogy blogjában felidézzem a fényes évek sorát, amikor az élelmiszer termelése Magyarországnak mennyiségben, minőségben a csúcson volt, s mindezt produkálta az ipar a világ ámulatára és természetesen irigységére.

Hol is kezdjem? Bemutatkozom, mintegy igazolva, hogy tervezett több részes visszaemlékezésemet jogosan teszem, nagyon is aktív résztvevője voltam a történéseknek.

Nevem Bujna Ferenc.

A budapesti Kertészeti Egyetem hallgatójaként kezdtem pályámat 1974-79 évek között. Tartósító Ipari szakos hallgató, fő szakom a Konzervipar, de alapos képzést kaptam Hűtőipar és Borászat területén is. Tulajdonképpen képzésünk rendkívül sokrétű volt, felölelte a műszaki rajz, gépészet, zöldség/gyümölcs kertészet, agrometeorológia, automatizálás stb. a tartósítással kevéssé összefüggő, de egyáltalán nem haszontalan tárgyak sorát. S még csak ezután következett a tartósítás művészetének alapozása a számtalan típusú kémiai tárgyak, mikrobiológia, a tartósítóipari folyamatok fizikája, biológiája, közgazdaság tana, nyelvi ismeretek, s nem utolsó sorban a tartósító ágazatok teljes vertikumának, a kornak megfelelő világ színvonalú elsajátítása.

fortepan_557.jpg

 

Magyarországon volt cca. 16 nagy Konzervgyár, száznál több kisebb konzervüzem, világ színvonalú Hűtőházak nagy és kis volumenben, több száz úgynevezett Savanyító üzem, ahol a káposzta és egyéb zöldségek természetes fermentálása folyt.

Nagy Húsipari cégek, kisebb vágóhidak biztosították a legkiválóbb tőke és tartósított húskészítmények sorát. Jó néhány gyárunk termékét a Világpiacon jól jegyezték. Borászatok, melyek megalapozták a mai napig neves borászati ágazatunkat. Cukorgyárak, Tej és sajt feldolgozó üzemek, édességet és kekszet gyártó üzemek sora, Növényi olaj feldolgozók stb. 

A felsorolást nagyon sokáig folytathatnám, hisz országunkban minden volt!

És természetesen a gyártást kiszolgáló segédanyagok gyártása is nagyban folyt. Ecet, élesztő, üveg és doboz gyártás, lapkák és egyéb csomagoló eszközök gyártása. Valóságosan alig volt olyan kellék, amit ne itthon gyártottak volna.  Igen, pektint importáltuk, hiány cikk is volt időnként, pedig még magam is sikeresen próbálkoztam a laborban cukorrépa szeletből pektint előállítani.

Gyakorlati időmet a hatvani Konzervgyárban töltöttem, ahol épp a PR 72 típusú, teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású (Láng Gépgyár) napi 720 tonna paradicsomlé sűrítésére alkalmas gépet üzemelték be teljes sikerrel.

Mivel a Hatvani Konzervgyár a híres Hatvani Cukorgyárral összenőve, azaz gyakorlatilag egy hatalmas gyárudvaron osztoztak, közös kiszolgáló létesítményeik voltak, például a kazán, igencsak szívemhez nőttek, s 3 hónapon keresztül negyedikes konzerv szakos hallgatóként helyet és tudást adott diploma , TDK, MÉTE munkáim elvégzéséhez, így talán picit több időt szentelek az innen való példák felhozatalában.

Hadd álljon itt idézetként a Hatvani Konzervgyár történetéből idézve a honlapjáról pár sor :

„A Konzervgyár több okleveles mérnök tudását és tapasztalatát kamatoztatta, illetve olyan szakmunkás gárdával rendelkezett, akik minden külső segítség nélkül felszerelték és működtették a gyáregységet. Emellett kitüntetett figyelemmel kísérte a tulajdonos, a Báró Hatvany család is a paradicsom Konzervgyár termelését. Innen adódott, hogy a Hatvani Konzervgyár megindulása után néhány évvel a hazai konzervgyárak élvonalába került, sűrítménye pedig az importáló északi országokban jó hírnévre tett szert.

A Hatvani Konzervgyár a napi 1500 tonna paradicsom feldolgozásra alkalmas kapacitást elérve, indokoltnak látta a termelés további fejlesztését. Egy jelentős beruházással 1978-ban napi 2000 tonna fölé növelték a feldolgozott paradicsom mennyiségét. 1979-ben már több mint 90 ezer tonna nyersanyagot dolgoztak fel."

fortepan_44684.jpg

Fel sem fogható, hogy Hatvani csak egy volt a számtalan paradicsomot feldolgozó gyárunkból, s hogy ezen egyetlen gyár csak paradicsommal való kiszolgálásához mekkora mennyiségre, területre, termelési infrastruktúrára volt szükség!!!!

E történet folytatása, hogy a lazává vált vizsgaidőszak alatt a Budapesti Konzervgyárban dolgoztam sok diák társaságában, éjjeli műszakban az almalé sűrítő üzemben.

Nyaranta a Békéscsabai Konzervgyárban vállaltam Középiskolások részére szervezett építő táborokban vezetői pozíciót, aminek kapcsán nagyon szép emlékeim alakultak ki egy jó nevű gyár nyári munkájáról, vezetéséről, ahol példaértékű volt Irénke néni igazgatói tevékenysége.

Első munkahelyem az akkor még MEZŐGÉP- Kecskemét, később AGRIKON- Kecskemét névre hallgató gépgyártó konglomerátum Budapesti Fővállalkozási Irodája volt. Ezen Iroda feladata volt, hogy hazai és a világ számos tájékára exportáljon egyéni és vonallá összeállított feldolgozó gépeket. Az alig két éves ténykedésem alatt szinte az összes élelmiszeripari ágazat tárgykörében adtunk ki ajánlatot. Legemlékezetesebb ténykedésem egy Indiába ajánlott paradicsomsűrítő állomás volt (előfeldolgozó teleppel egyetemben ) ahol kevés volt a hűtővíz mennyisége, s a vákuum sűrítőkhöz szükséges hideg energiát kellett furmányos módon biztosítani.

E helyütt érezhető volt az ország élelmiszertermelő tevékenységének látványos pezsgése. Számtalan hazai élelmiszer gépgyártó céggel volt napi kapcsolatunk, mint pl. ÉLGÉP, KÖVAC, LÁNG, AGRIKON és sok-sok speciális gépet gyártó kisebb céggel. Természetesen, ahol szükséges volt, éltünk a külföldi gépgyártás termékeivel, hogy a lehető legjobb ajánlatokat tudjuk megtenni.

Büszke vagyok arra, hogy több gép ötletelésében részt vehettem, így a híres PF folyamatos pasztőröző gépcsalád megalkotásában.

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Cégünk hatalmas mennyiségben exportált a Szovjet piacra zöldborsó, zöldbab, uborka stb. feldolgozó gépsorokat, csak hogy jellemezzem, óránként 3 tonna borsó szem feldolgozása sem volt ismeretlen.   Némi orosz nyelvtudásomnak ( orosz tagozatos gimnazista ) köszönhetően sok-sok ellenőrző, átvevő útjára kísérhettem el a szovjet minőségi ellenőr urat, név szerint tov. Suhovot, aki mellett teljes képet kaptam a hazai élelmiszer gépgyártás helyzetéről, akár rejtett bajairól 

Még elvégeztem a Konzerv Tanszék szervezésében a tartósítóipari folyamatok és gépek szakmérnöki kurzust, ahol nagyon alapos tovább fejlesztő tudást kaptunk a szárítás, centrifugálás, szűrés, fagyasztás, liofilizálás, és még több tucatnyi művelet fizikájában és gyakorlati alkalmazásában.  Aki itt jól végzett, bátran elvállalhatott egy fő gépészi vagy akár főmérnöki állást egy konzerv üzemben.

Én is így tettem, amikor a Nógrád megyei ZÖLDÉRT majd változó névvel ÁFÉSZ kebelén belül a dejtári, és salgótarjáni feldolgozók fejlesztésében és működtetésében vettem részt vezetőként.

Nógrád megye volt a 80-as években a bogyósok hazája, ahol a világ legfinomabb málna szörpjét ontották a Szobi, Drégelypalánki üzemek. Akkoriban le is nézte az ipar azt az üzemet, amely ki merte csak mondani is a „ízű szörp” szót. Hadd emlékezzek név szerint is a legendás drégelypalánki vezetőre, Kapás úrra, kinek neve fogalommá vált a szakmában.

Karrierem tovább szövődött az ország egyik leghíresebb kis üzemében, Fertődön. A méltán híres Bogyós Kutató, a Fertődi Állami Gazdaság és a Porpáczy Kertészeti szakiskola olyan hármast alkotott, amely szakembereket, kutatókat és a konzerv üzem révén termékeket bocsájtott útjára. 

Üzemünk, a zöld színű, Eszterházy kapus címkével ellátott termékeket Európa és tengeren túl számtalan üzemébe exportálta. Termékeinkért versengtek a hazai szocialista nagykereskedelmi szervezetek a FŰSZÉRT-ek.

Ez már a 80-as évek végére esett, az un. rendszer váltás idejére, ahol sajnos, mind a rendkívül magas színvonalú kertészeti termesztés, felvásárlás és feldolgozás rendszere kezdett hanyatlani.

De még pályám szép emléke ezután következett, egy az AGRIKON által Kenyai magán cég részére eladott komplett Konzervgyár képében. Az üzem teljes felépítésében és működtetésében részt vettem, mint egy főmérnök. Kiépítettem egy teljes, a magyar normáknak megfelelő feldolgozó, labor, raktár stb. rendszert, amely hosszú éveken keresztül kiállta a legkényesebb nyugati importőrök igényeit.

Az üzem elsősorban zöld színű ceruza babot dolgozott fel dobozba, üvegbe, de sikerült meghonosítanom a magyaros ízű almapaprika, csemege uborka, vágott vegyes gyártását is, sőt még igazi magyaros ízű „babfőzelék kolbásszal” is belefért a kínálatba.  Ez utóbbit az a katonásdi élmény sugallta, ahol is a letöltendő 11 hónap alatt a magyar készétel kínálat teljes kereszt metszetét sikerült megismerni előzetesen.

fortepan_109699.jpg

 

Sajnos, ahogy Kenyából visszatértem, talán nem kellett volna, kiderült, hogy a magyar feldolgozó ipar nagyon visszaesett. Jobb híján Fertőd körzetében a Kertimag KFT (a nagyon híres vetőmagos MAUTNER cég utódja ) részére kiépítettem egy vetőmag nagyker és szaktanácsadói bázist. Ennek kapcsán Gödöllőn Növényvédelmi szakmérnökként végeztem, s engedve az új kor szavának Megújuló energetikai szakmérnöki tudást és épület energetikai szakképesítést szereztem.

Mostanában pedig a liofilizálás technológiájába és gyakorlati felhasználásába szerelmesedtem bele, aminek kapcsán van egy kis liofilizálóm.  De ezzel a technológiával a 80-as években foglalkozott a Kertészeti Egyetem Hűtő tanszéke is, de ma már nem.

Mint jeleztem, bemutatkozóm azt hivatott jelezni, hogy a 1980-2020 évek közötti „fejlődését” az iparágnak átlátom, kérdéseitekre válaszolni tudok.

Tréfásan szólva akasztott ember még nem voltam, helyettem úgy tűnik, a magyar élelmiszer feldolgozó vertikumot akasztották hozzá nem értő kezek.

Élelmiszeripar

Van feltámadási lehetőség?

Nos, ezen kérdések megvitatására kérném a tisztelt olvasókat hozzászólni, véleményezni. Én ígéretet teszek arra, hogy hetente egy-egy fejezetét a hajdani virágzó élelmiszer iparnak felidézem, saját és hallott emlékezett morzsákra támaszkodva.

Idézve oktatási, kutatási intézmények munkájából, az alapanyag előállítás teületéről, a feldolgozás irányaiból, kultúrájából, a műanyag előtti idők csomagoló anyagairól, exportról, belföldi ellátásról és még nagyon sok érdekes dologról.

Köszönöm figyelmüket:

Bujna Ferenc

 

Folyatatása következik!

 

Képek:

 Farkas Juli 1974 - 

 BNV -Budapesti Nemzetközi Vásár- 1966- 

BNV - Budapesti Nemzetközi Vásár -1970-

 

________________

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet

dusseldorf_nrw.png

Errefelé játszódik a történetünk

Die Toten Hosen // Feiern im Regen (Offizielles Musikvideo)

Nézegettem a képeket a fortepanon, kerestem egy jó képet ehhez a történethez, ami most következik. Találtam is egy nagyon jó képet Urbán Tamástól, íme:

fortepan_89417.png

Ugorjunk kb. 40 évet, és lássuk a következő képet, Mark König lőtte, Németországban:

mark-konig.jpg

 

Nagyon nem változtak az ízlések ez idő alatt, lássuk be. Jó társaság, szuper natúrszelet, meg rántott hús, krumpli, finom bor, és egy jó zsemle, nem kell más, tökéletes ez így.

De miért is jutott ez eszembe ez a történet?

Már elhagytuk Passaut az autópályán, mentünk az NSZK-ba /Német Szövetségi Köztársaság, vagy Nyugat- Németország/, és beszélgettünk utazás közben. Vittek nyaralni kicsit a nyári szünetben. Arról beszélgettünk utazás közben, hogy már az NSZK-ban vagyunk, és lassan megállunk enni, és hogy mit is fogunk rendelni az étteremben. Ekkor mondta azt a későbbi mentorom, hogy igaz, hogy az NSZK-ban vagyunk, de fontosabb az, hogy nemrég léptük át a német – osztrák határt Passaunál, Bajorországban, megyünk tovább észak- nyugat felé az A3-as autópályán, a következő állam Hessen lesz, és csak utána érjük el Észak- Rajna- Vesztfália határát. / NRW/.

Nagyon furcsa volt, gyerekként, hogy akkor most hogyan is van ez a dolog. Az NSZK most akkor hogyan NSZK, és akkor most miért is fontosabb az, hogy van ilyen, hogy Bajorország, meg Hessen, meg NRW.

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Elkezdett érdekelni a téma. Elkezdett érdekelni az is, pl. hogy ki volt Christoph Amberger, Elsbeth Tucher, vagy hogy hova mentek a Gorch Fock vitorlással. később Bettina von Arnim, Annette von Droste-Hülshoff, Balthasar Neuman, Clara Schumann életrajza is fontos lett.

Így kezdődött. Az elkövetkezendő pár évtizedben volt alkalmunk sokat beszélgetni ezekről a témákról is sokat. Csapjuk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

/Kérdezhetnéd, hogy miért. Egyszerűen tudni akartam gyerekként, hogy mi is ez meg ez, mert a hajóval találkoztunk néhányszor többek között. : ) : )/ 

Hogy hogyan jön ide a fenti történet?

A Covid-19 pandémia több mint egy éve keseríti az életünket

 

Emberek halnak meg, cégek, gazdaságok omlanak össze, mindenki tanakodik, hogy mi lesz, meg hogyan lesz, ha vége lesz a járványnak.

Többek között az MNB – Magyar Nemzeti Bank- is felhívja a figyelmet arra, hogy kellene egy mesterterv, amibe az újraindítás utáni gazdasági viszonyokról kellene hogy képet kapjunk.

Matolcsy György is megszólalt az újraindításról

Idézet a cikkből:

„Miért ne gondolkodhatnánk arról már most az ország újrazárásának időpontjában, hogy miképpen érdemes jól elkapni a gazdasági újraindítás lépéseit, és nem egyszerűen csak kinyitni azt, amit időlegesen bezártunk? – teszi fel a kérdést a jegybankelnök a Novekedes.hu portálon megjelent blogbejegyzésében.”

Elolvastam a cikket, meg az MNB Versenyképességi Programját, meg szembe jött velem ez is pl: What we must do to rebuild,

meg ez is: - World Economic Forum-  Coronavirus and capitalism: How will the virus change the way the world works?

Idézet:

„A killer virus has exposed major weaknesses within Western capitalist economies. Now that governments are on a war footing, we have an opportunity to fix the system. If we don’t, we will stand no chance against the third major crisis – an increasingly uninhabitable planet – and all the smaller crises that will come with it in the years and decades ahead.”

Na, ekkor döntöttem el, hogy cikket fogok írni, márpedig egy sikertörténetről, ami Frankfurtban kezdődött.  

1948, Kreditanstalt für Wiederaufbau - KfW

1948, Az NSZK megalapítása még csak tervben van, de 1948. november 18.-án a németek elkezdenek történelmet írni, mert megalapították a KfW-t.

Mi az a KfW?

A rövidítés azt jelenti, amit a címben leírtam, szó szerinti fordításban: Hitelintézet az Újra Továbbépítéshez – wieder: újra, már megint, ismét, auf: tovább, bau: építeni- az újra tovább építés az egy kicsit más jelentéstartalommal bír, mint az újjáépítés. Az egyik egy folyamatot fejez ki, a másik azt, hogy ezt be lett fejezve. A kérdés az, hogy a Németek hogyan értették ezt, mert roppantul nem mindegy!

Igen, a KfW-t arra hozták létre, hogy menedzselje az ERP-t, European Recovery Program –ERP – a magyar szlengben – pl. 8. oszt. történelemkönyv-nem vagyok hajlandó belinkelni- „Marshall segély” néven fut ez a történelmi tett.

Pedig a becsületes neve ERP – European Recovery Program –European: Európai – Recovery: felépülés, visszaszerzés, gyógyulás, visszanyerés – program: program – Tehát: ha szó szerint fordítom: Európa Felépülésének Terve a becsületes neve, a nyugati szlengben a Marshall Terv néven ismeri mindenki.

Hogy miért lett az ERP-ből Marshall terv? 

1947 Június 5.-én George C. Marshall Amerikai külügyminiszter hirdette meg Európa Újjáépítésének Tervét a Harvardon tartott beszédében. Az, hogy milyen volt az élet a háború befejezése után a nyugati megszállási zónákban, és hogy milyen volt az élelmiszerellátás, arról írtam már - az 1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? c. bejegyzésemben, ahol idéztem /ZeitZeugenBörse Mülheim an der Ruhr - Horst Rübenkamp/ - Nahrung vor, während und nach dem Krieg - cikkét.

Idézet tőle:
„Doch im April 1945 mussten wir vor der vorrückenden russischen Armee flüchten. Ab da lernten wir zu hungern. Wir bettelten und stahlen unterwegs alles, was genießbar war. Das Wort stehlen war tabu, es hieß „organisieren“. Von Anfang Mai 1945 bis Anfang Oktober hatten wir bei einem Bauern in der Oberpfalz Unterschlupf gefunden – zwei Jungs, mein Freund und ich. An eine Rückkehr nach Mülheim war zu dieser Zeit nicht zu denken. Ich half dort in der Landwirtschaft, so gut wie man mit 13 Jahren helfen kann. Ich hatte ein Bett und ausreichend zu essen.”
Kemény idők voltak, az biztos.

Nézzük a kronológiát:

  • 1945. május 8.-án véget ér a Második világháború.
  • A megszállt birodalmat a szövetséges hatalmak megszállási zónákra osztják
  • 1945 Augusztus 31.-én Konrad Adenauer belép a CDP-be /Christlich Demokratischen Partei/ (CDP) . A CDP a CDU regionális pártja volt NRW-ben. 
  • 1947 Június 5.-én George C. Marshall beszédet mond a Harvardon, ahol meghirdeti Európa Felépülésének Tervét – ERP- Marshall tervet
  • 1948. Június 20.-án Ludwig Erhard bevezeti a Német márkát – Deutsche Mark DM -
  • 1949. május 24.-én formailag megalakul a Német Szövetségi Köztársaság a GG Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland elfogadásával. A bizottságnak, amely a GG-t megalkotta, Adenauer volt az elnöke, Ő lett az NSZK első kancellárja.  

Ahogy a fentiekből is látjuk, hogy NRW, Észak-Rajna- Vesztfália, Düsseldorf környéke a történelem színpadára lép.
1945 – 1949 –es időszak nagyon mozgalmas volt, senki nem tudta, hogy mi lesz. Amikor eldőlt, hogy Amerika pénzügyi segítséget fog adni Európának, az nem volt kőbe vésve, hogy a németek is kapnak ebből pénzügyi segítségből, nagyon nem. Az amerikaiakat sikerül meggyőzni, hogy nem kell egy anarchiába süllyedő hatalom Európában, így kap a ERP- ből. A teljes ERP összege 1948- 1953 között 13, milliárd dollár volt, ennek az összegnek a 10,16 %-t kapta meg az NSZK, ami 1,412 milliárd dollárt tett ki 1948 – 1953 között.

Ennyi történeti bevezető után, térjünk rá ara, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdeni az országban, csak felsorolás szinten pár aspektus:

  1. Az ország porig rombolva, az ipari körzetek, pl. a Ruhr-vidéki gyárak eltűntek a bombázások alatt.
  2. Nincs munkaerő, a férfiak még hadifogságban
  3. A teljes infrastruktúra romokban, legyen az út, vízvezeték, lakás, középület
  4. Megszállási zónák vannak, az államot a nulláról kell felépíteni
  5. Kevés az élelem, éheznek a túlélők, az élelmiszergazdasági infrastruktúra romokban

Még lehetne sorolni, hogy hogyan nézett ki pl. NRW közvetlenül a háború után, nem teszem.

A kérdés az volt, hogy milyen is legyen a gazdasági élet a megalapítandó NSZK-ban?

Az idő szorított, mielőbb dönteni kellett a kérdésben, és jól kellett dönteni, mert tudták, hogy történelmi a helyzet.

1949-ben deklarálták a döntést, mely bele is került az NSZK alaptörvényébe, - GG –  Artikel 20: (1) Die Bundesrepublik Deutschland ist ein demokratischer und sozialer Bundesstaat.

 A szövetséget alkotó államoknak vannak saját hagyományai, minden államnak saját kormánya, saját törvényei

Az államok jogokat, és kötelezettségeket adnak át szövetségi szintre – szövetségi kormány -, melyet szabályozni kell, annak érdekében, hogy fel tudjon állni az új államalakulat.

Felsorolás szinten, pár aspektus, amit figyelembe kellett venni:

  • Nagyon erős állami hagyomány, és autonómia
  • Nagyon erős helyi, járási autonómia
  • Nagyon erős tradíciók.
  • Olyan gazdasági rendszer kell, amiben az ember kiteljesedhet, mert érdemes benne részt venni, bármilyen szinten.

Amikor a tradíciókról beszélek, akkor arról van szó, hogy a bajor paraszt az bajor paraszt akart lenni a háború utáni NSZK-ban, és nem akart gyári munkásként dolgozni. Vagy például NRW-ben évszázados a kruppiánus tradíció, vagy pl a bajor, vagy német sörfőző tisztasági törvény tisztelete, és betartása. Több nagyon egymástól távol álló dolog, de mégsem. Ebben a történelmi pillanatban olyan gazdasági szerkezetet kellett kidolgozni, ahol minden hagyománynak helye van, és nem esik bele a történelmi fekete lyukba.

A németség nagyon komoly gazdaságtudományi hagyománnyal is rendelkezik, pl Silvio Gesell, munkássága eléggé komoly hatást gyakorolt a gazdaságpolitikára a XXI. század elején /könyve: A természetes gazdasági rend

Konrad Adenauer vezetésével, Ludwig Erhardnak, és még sokan másoknak – olyan gazdasági rendszert kellett kidolgozni, amivel sikerre vihető egy ország hosszú távon, egy élhető országot kellett életre hívni.

Nem utolsó sorban vissza kellett adni a jövőbe vetett hitet, és reményt.

A gazdaságpolitikai válasz: Szociális piacgazdaság – Soziale Marktwirtschaft -

A fenti linken eléggé komolyan leírják, hogy milyen is a szociális piacgazdaság. Egy mondatban összefoglalva: Egymást támogató gazdasági élet, minden szinten, erős állami támogatással állami, és szövetségi szinten. 

A kérdés az, hogy hogyan érték el azt, hogy mindenki részt akarjon venni a gazdasági életben?

Amikor megalapították a Hitelintézetet az Újra Továbbépítéshez – KfW – 1948-ban, a Marshall terv támogatására, akkor felvázolták azt az utat, amivel azt érték el, hogy a gazdasági szereplők együttműködjenek, ne vonják ki a pénzt a gazdaságból pl.

A szabály nagyon egyszerű volt:

  1. Csak gazdasági szereplő kaphatott hitelt a KfW- től.
  2. Ha a gazdasági szereplő visszafizette a hitelt, akkor azt a pénzt, amit kamatokkal visszafizetett, megkaphatta egy másik gazdasági szereplő, és így tovább.

Ebből az következett, hogy olyan tudások jelentek meg a gazdasági szereplőknél, és a hitelintézetnél, ami arra ösztönözte a gazdasági szereplőket, amivel a gazdasági szereplő sikerességét támogatta a valóság.

Az egész gazdaság célja az volt, hogy a gazdasági szereplő vissza tudja fizetni a hitelt, hogy azt megkaphassa a másik szereplő. A gazdaság pörög, a pénz forog a gazdaságban, az egész társadalom abban érdekelt, hogy a gazdasági szereplők sikeresek legyenek. Ezért mit tesznek? Lehetőleg otthon vásárolnak, vagy körülnéznek szövetségi szinten. Kialakul a stabil munkával rendelkező gazdag középosztály. Mivel a középosztály költi a pénzét, így született újjá, és erősödött meg a német „mittelstand” nem csak az élelmiszergazdaságban.

A mittelstand jelentését három fogalmi környezettel lehet leírni: üzletvezetés, tulajdonosi struktúra, és gazdasági függetlenség-

Ez általában igaz lehet egy család, vagy családok által tulajdonolt cégre. Itthon a „német mittelstand” fogalmával a családi tulajdonban lévő kis, és középvállalkozásokat azonosítjuk „Németországban” tévesen.

Nagyon gyorsan, és nagyon komoly innovációkat tudnak sikerre vinni, ezt gyakorolják több mint 70 éve.

Leben und leben lassen!

Élni, és élni, hagyni!

Ez volt a fő szempont az élet minden területén!

Érdekes, nekem az iskolában homlokegyenest mást tanítottak itthon. Élni, és élni hagyni, ilyen, és az erre építhető együttműködésre építő tanítások, bölcsességek valahogy nem jöttek le a tankönyvekbe a gimnáziumban.

Hogy pontosan mit is jelent a „leben und leben lassen”, arról érdemes beszélgetni egy-egy családi vállalkozás vezetőjével.

Ezzel a működésmóddal elérték azt, ami az NSZK lett, a 60-as évek végére vezető élelmiszergazdasági hatalom, diverz asztali végtermékből önellátó. 1970-es évek közepétől az NSZK vezető hatalom az élelmiszergazdasági innováció terén. Az NSZK 1990-ben egyesült a keleti tagállamokkal, és létrejött Németország -1990 - – Bunesrepublik Deutschland -

 Ha csak más aspektusát nem vizsgálom a KfW működésének, akkor már ez is elég. Ezt a sikert testesítette meg a Német Márka – Deutsch Mark – a szociális piacgazdaságot.

A végére itt a slusszpoén:

A Kreditanstalt für Wiederaufbau – KfW nem szűnt meg, a mai napig létezik, és ellátja azt a feladatot, amire tervezték. Ez azt jelenti, hogy létezik egy olyan pénzintézet szövetségi szinten, amely a 1948-ban deklarált elvek szerint nyújt hitelt a vállalkozások számára. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy ma, 73 évvel a KfW alapítása után is élő valóság, és hitelt ad az Újjá felépítéshez. Ja persze, majd elfelejtettem.

Nem létezik már az NSZK sem, és a Német Márka sem. De a KfW igen!

Leben und leben lassen!

Érdemes lenne mélyen elgondolkodni ezen a 73 éves sikertörténeten, és beszélgetni róla. 

Képek:

Mark König

Nicolas Peyrol

 

Érdekel a téma?

Írja a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

2021. március végi szabad téri teendők

Szabadtéri teendők március végén

 

Kedves Lecsóblog Olvasók!

Bizonyára unjátok már a bezártságot, mert nem tudjátok folytatni a megszokott életmódotokat.

Ez az időszak alkalmas lenne arra, hogy mindenki újragondolja az életét és változtasson az elképzelésein. Cél nélkül nem lehet élni, vagy mégis?

Tán vannak, akiknek elég az, hogy megnézhessék a kedvenc TV-sorozatukat, de a fiatal nemzedéknek tevékenységre van szüksége. Nos, véget ér a tél, és beléphetünk a Kos havába a tavaszpont elérésével március 21-én, közben azonban nem árt tisztáznotok magatokban, hogy mit is reméltek ez új évtől. Lehetséges, hogy tovább tart ez a Covid nevű 19-es versenyszámú betegséghullám a népek körében, mint gondolnánk, ezért az lesz a legjobb, ha ezzel is számolunk.

Mit tehetsz a jó alakért nyárig?

Mivel a fiatalok nagy része szeretne végre párra lelni, így remélhetőleg nemcsak a Tisza, hanem még a Balaton is hamarosan kivirágzik. Bármilyen ruhát vesz fel valaki, mindig az domborodik ki, ami alatta van, és minél jobb az összkép, annál esélyesebb lesz a szerelem.  

Tudjuk már, hogy egészséges ételek, saláták valók a testednek, de ami még fontos: A Kos havában érdemes elkezdened edzeni, ha eddig még nem tetted volna meg. Ez mindenki számára egyéni, az életkorától, a nemétől, az előéletétől és egyéb egyéni adottságoktól függően. Nem árt edzéstervet készíttetned egy szakmabeli edzővel, aki először figyelembe veszi a terhelhetőségedet, mielőtt bármit is mondana. Szabad téren szabad a futás és egyéb mozgás is. Ha betartjátok az előírt védőtávolságot, még szájkosarat sem kell felvennetek. A fagyizást azért nem ajánlom, mert attól nem lehet fogyni, és nem is a 150 ezer Ft-os büntetés miatt nem.  A futás serkenti a vérkeringést, amitől több oxigén juthat az agyadba, és ezáltal végeredményben jobban ki tudod magadban értékelni annak a sok könyvnek a lényegét, amelyet télen olvastál a lecsómérnöki tanulmányaidhoz.

Fontos: ha Covid-19-en átesett, gyógyult vagy, akkor az edzést csak nagyon finoman kezdd el! Első az egészség, és nem a teljesítmény. Ügyelj a fokozatosságra az edzésadagok, az edzés nehézsége és az edzések sűrűsége tekintetében! Adj magadnak pihenőhetet, miután már edzettél 3-4 héten át!

forest-682003_960_720.jpg

Kerti munkák, fa ültetése:

Nemcsak edzéssel készülhetünk a nyárra, hanem a környezetünket is rendbetehetjük. Egy jó veteményes nemcsak a testnek ad egészséges növényeket, hanem a lélek is felszabadul munka közben.  Ebben a hidegben egyelőre a metszés a legfőbb kinti tevékenység, legyen az szőlő, gyümölcs vagy rózsa s egyéb bokor. Aki fát szeretne, annak most érdemes kiásni a gödröket hozzá, ami jó kis edzés: Növeli a comb-, a fenék-, has, és hátizmokat is, ha saját magad ásod ki a megfelelő mélységű gödröt. Aki rendszeresen szokott futni, az ezt a műveletet is jóval könnyebben végrehajthatja, egészen egyszerűen azért, mert jobban bírja a keringési rendszere a nagy erőkifejtést. Mindenképpen ajánlott gazdagon megrakni a gödröt dús komposzttal, amelyet még az előző évi szerves hulladékokból állítottál össze a kertetek végében. Ne felejtsd el jól megöntözni, mielőtt még visszatúrnád rá a földet!

Tervezés ehhez is szükséges, csakúgy mint az edzéshez vagy egy ház építéséhez, hiszen azt mondják, fát az unokáinknak ültetünk. A felnőtt méretű fa helyigényét kell figyelembe venni. Ha nagyon nagy méretű a kerted, azaz külső telked van, akkor érdemes a következőképpen parkosítanod: Dunántúlon a kert észak-nyugati szélére ültesd a fenyőfákat, de kellően lazán, mert a fenyő is fényigényes! Így kevésbé lesz kitéve a szélnek a telek, amikor tavasszal kint dolgozol. A déli részre ültesd a diófát, mert a dió melegre igényes! Ezenkívül jó árnyékot ad majd nyáron a legnagyobb melegben. (A diófát kifejezetten tavasszal ültetik.) Az összes nagy lombú erdei fát és a cseresznyefát körben kirakhatod az egész telek széleire, hogy erdős hatást érhess el. Ezek vonzzák az erdei és kerti madarakat, és lakóhelyül szolgálhatnak a mókusoknak. Hagyj meg néhány öreg fát a fakopácsoknak, mert nekik is kell lakóhely!

great-spotted-woodpecker-2772197_960_720.jpg

 

Ahogy a telek közepére érsz, egyre kisebb fákat ültess: jöhetnek a gyümölcsfák, melyek immáron védettséget élvezhetnek a magas erdei fák jóvoltából.  Ilyen a meggy, a körte, az alma, a barack… Akár egészen közel lehetnek ezek a veteményeshez, mert nem adnak túl nagy árnyékot, és közelebbről tudod majd őket öntözni. Csemetét bármelyik kertészetben találhatsz, de még jobb, ha a saját kerted meglévő, kis, maguktól kikelt új növénykéit ülteted át a megfelelő helyre. Minél kisebb csemetét ültetsz, annál jobban jársz, ugyanis először a gyökerének kell meghódítania az új talajt. Ne ijedj meg, ha nem egyből nő a csemete szára-lombja!

planting-fields-3248875_960_720.jpg

 

A gyümölcsfák természetesen 5 év elmúltával megadják számodra azt az alapot, mely a házi élelmiszer-gazdaságodhoz szükséges. Az erdei fák pedig oxigént biztosítanak majd, madárcsicsergést adnak, és a látványukkal, jelenlétükkel nyújtanak emberi életteret. Sokkal később tűzifaként is hozzájárulhatnak az emberi élet fenntartásához.

Sok sikert kívánok a faültetéshez!

-Füzike -

 

 

Élelmiszeripar - egy fogalmi környezet jelentéstartalmának változása 2010 – 2020..

Mit is értünk alatta??

suhyeon.jpg

 

Mielőtt belekezdünk, az elmaradhatatlan zene:

Die Toten Hosen // Alles passiert (Offizielles Musikvideo)

Autobahn - A3, Németország. nyomod a gázt, mivel időben akarsz odaérni a komphoz Calaisba. Megvetted a kompjegyet az átkelés idejére, két órával indulás előtt oda kell érned a terminálba, ha nem akarsz kétszer fizetni az átkelésért, mivel előbb érkezhetsz, de ha lekésed a kompot, új jegyet kell venned, ez a szabály. Kinézel az ablakon, épp az erlageni lehajtó mellett húzol el, vissza is veszed gázt, mivel koncentrálsz, hogy jó helyre sorolj be, mivel maradni akarsz az A3-on. Szóval Erlagen, azon gondolkozol, hogy:

„Á, már mindjárt odaérek, ez már csak pár km, nincs messze..”

Nyomod a gázt, azt veszed észre, hogy már a szendvics sem ízlik, meg már a harmadik túrórudit eszed. Már a hangos könyvet is ami ment, Jimmyre cseréled, mivel kell egy kis idegnyugtató zene.

/Aki hosszabban jár autópályán, annál van legalább egy Jimmy lemez, vagy tracklist, ez alap. Olyan, mint a langyos kávé a termoszban, vagy az elakadásjelző háromszög, mindig nálad van, és amikor kell használod is. Igen, van kedvenc Jimmy számod, de miért furcsa ez? : )/ 

Lassan haladsz, mert „stau” van, és már pisilned is kellene, mivel eltelt pár óra, és még eléggé messze vagy Würzburgtól is. Kibírod. Kiállsz a pihenőbe, van akkora szerencséd, hogy ki tudsz állni. Kicsit sorba kell állnod a WC előtt, de abszolválod a dolgot. Visszafelé battyogva a kocsihoz azon morfondírozol, hogy vajon milyen messze van az aacheni kanyar..  Innen még Calais kb. 800 km, olyan autópályán, ahol bármikor, bárhol előállhat 1- 3 órás dugó. 

Ez a kis történet jutott eszembe, amikor elkezdtem ehhez a bejegyzéshez gyűjteni az anyagot.

Szóval egy fogalmi környezet jelentéstartalmáról fogunk beszélni ebben bejegyzésben. Arról, hogy ennek a fogalomnak a jelentéstartalma hogyan változott 2010 – 2020 között. Ez 10 év időtartam, ebben az időtartamban már érdemes megvizsgálni egy fogalmi környeztet jelentéstartalmának változását.  

A fogalom, melynek jelentéstartalmának változását vizsgálni fogjuk 2010- 2020 közötti időtartamra vonatkoztatva Magyarországon, közkívánatra az:

élelmiszeripar

Amikor a lecsós haveromnak elmondtam, hogy erre készülök, hogy ezt megírom, csak mélyen a szemembe nézett, és a következőt mondta:

- Végre vazz! Ki kell ezt vesézni, mert eljött az ideje!

- Amúgy sok sikert!

/A srác most jött haza nagyon messziről, ahol a lecsós mérnöki tudományok gyakorlati megvalósításába fáradt bele 15 évig, és úgy gondolta, hogy 50 körül itthon fogja tengetni nyugdíjas éveit családjával. Mert van egy laptopja is. /

- Kösz, aranyos vagy : )

Ennyi bevezető után térjünk rá a lényegre. Miért is fontos ez a téma. A történet roppant egyszerű. Ha mindenki ugyanazt érti egy fogalmi környezeten, akkor az jó, arra vélt, vagy valós jelentéstartalomra rá lehet építeni egy elképzelést, ami vagy kiállja a valóság próbáját, vagy nem.

Nézzünk egy ilyent, mire gondolok. Amikor az ember elkezdett foglalkozni azzal komolyabban, hogy mi az a repülés a XX. század első éveiben, akkor azok nyomták a témát, akik komolyan foglalkoztak a biciklizéssel. Ők fektették le az aerodinamika elméleti, és gyakorlati alapjait. Bicikli, meg repülés? Az ám! Semmi másról nem szól a történet, csak az egyensúlyról. Aki meg bicikliket alkot, az ért az egyensúly fogalmi környezetéhez. Nem találod az egyensúlyt biciklizés közben? Eltaknyolsz. Ilyen egyszerű ez. Nem találod az egyensúlyt repülés közben? Semmi gond, lezuhansz, oszt kész.

Wright 1901 Lift Balance Design

Before they built airplanes the Wright brothers built bicycles

Pár napja egy cikk jelent meg egy gazdasági portálon: - Ezért határoztam el, hogy megírom a bejegyzést, de ízibe! - 

Most dől el a vidék sorsa, ezermilliárdok érkeznek - De mire készül a kormány?

Hollósi Dávid

Pl. ilyent mondott:

„Bizonyos szempontból történelmi pillanatnak vagyunk a szemtanúi, mert a komparatív előnyeinket valódi előnyökké akarjuk alakítani. Ennek kapcsán nem árt leszögezni, hogy amit ma befektetünk, az csak 5-10 év múlva hoz igazán eredményt.

A befektetni ráadásul komplex stratégiával kell. A fő üzenetem a piacnak most az, hogy a 21. században nincs olyan, hogy mezőgazdaság és élelmiszeripar. Élelmiszer-gazdaság van. A kettő egymástól nem elválasztható, csak egyben, szakértői alapon lehet jól kezelni. Ahhoz, hogy ez jól működjön, a lánc minden elemének a helyére kell kerülnie.

Figyeljünk a szóhasználatára. Számára élelmiszergazdaság van, és nincs élelmiszeripar. Tehát van egy vezető bankár, aki nem hisz abban, hogy van ilyen a XX. század elején, Magyarországon, hogy élelmiszeripar.

Élelmiszeripar. Mi is tartozik a fogalmi környezetéhez?

Az internetet hívtam segítségül, hogy mondja már meg, hogy ebben a témában mit gondolunk igazságnak. Be is írtam a keresőbe:

élelmiszeripar fejlesztés 2010- 2020

 

Érdekel a téma?

írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Be is másolom a képet, hogy mit dobott ki a kereső, érdemes végigolvasni tételenként, hogy mit is dobott ki. Élelmiszeripar ezerrel, mindenhol, 2020-as bejegyzés is.  

elelmiszeripar.png

 

  Tehát 2010 óta nem csinálunk mást, csak élelmiszeripart fejlesztünk…

2009, Éder Tamás a Csányi- birodalom első embere nyilatkozik az Indexnek, mondom 2009: A magyar élelmiszeripar nem tanulta meg, mi a verseny

Idézet:

„A probléma az, hogy a magyar élelmiszeripar teljesítménye az elmúlt húsz évben folyamatosan visszaesett.

Mi az oka ennek a húsz éve tartó visszaesésnek?

Sok oka van. Az egyik, hogy az elmúlt húsz év agrárpolitikája alapvetően mezőgazdaság-központú volt, és nem igazán foglalkozott az élelmiszeriparral. Az élelmiszeripar egy szürkületi területté vált a mindenkori kormányzati tevékenységben. A mezőgazdasági minisztérium nem igazán érezte a magáénak, a gazdasági minisztérium nagyon nem érezte magáénak. Stratégiai szintű gondolkodás az ágazatról gyakorlatilag nem volt. Persze voltak más ágazatok is, amikről nem volt stratégiai szintű gondolkodás, és mégis fejlődtek, csak az élelmiszeripar nagyon sajátos ágazat.”

Foglaljuk össze kicsit, hogy milyen kép rajzolódik ki előttünk:

  • 2009, egy vezető iparági szereplő azt mondja, hogy az élelmiszeripar szürkületi terület, meg hogy az élelmiszeripar nem tanulta meg azt, hogy mi az a verseny.
  • 12 évvel később, 2021 márciusában egy vezető bankár azt mondja, hogy nem hisz az élelmiszeriparban, hanem az élelmiszergazdaságban hisz, meg kellene a kockázati tőke is a történetbe.
  • Az internetes kereső meg azt mondja, hogy 2021-ben élelmiszeripart fejlesztünk.

Szóval ez így eben eléggé lehangoló.

Nincs egységes megközelítés?

Akkor most élelmiszeripar, vagy élelmiszergazdaság fejlesztése van? Vagy mi van 2021-ben?

Ahogy ma itt a XXI. század elején, Európában kinéz a történet, nagyon nem beszélnek élelmiszeriparról, más fogalmi környezetben gondolkoznak. Ilyenbe például:

European Commission ---  >    Documents and Events related to the Food Systems

Food Systems- élelmiszer rendszer, szó szerinti fordításban. Ez már nem agribusiness, ez már food system:

wikipedia ezt mondja a food system fogalmáról:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

/A következő mondatban a global food system kezdődik, ezt egy másik posztban majd megbeszéljük./

A fenti fogalom meghatározás a food systemre nagyon komoly dolgokat takar, amivel érdemes lenne foglalkozni, mivel az European Commission csak ebbe a fogalmi környezetben tudja értelmezni azt, hogy mit tesz a témában, mivel food system- ről beszél.

Ebből kis szóelemzésből pár dolog kikövetkeztethető, nézzünk párat:

  • Az EU nem foglalkozik élelmiszeriparral, food systemben gondolkozik
  • A vezető bankár 2021-ben nem hisz abban, hogy létezne élelmiszeripar, hanem számára csak élelmiszergazdaság van, nincs más.
  • A wikipedia meg azt mondja, hogy a food system fogalmába beletartozik:

- megismételm a fogalom meghatározást:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

A nyugdíjas lecsós havernak átküldtem az eddigieket, hogy olvassa el. Elolvasta, és fel is hívott a következőkkel: 

- Zsé, agrár ország már voltunk, ezt a szót nem is hallottam mostanában, gazdaságtörténet szemináriumon fordult  elő utoljára, ha jól emlékszem. Nem kellene megint agrár országnak lennünk még egyszer itt a XXI. század elején. Egyik ország sem akar az lenni, mivel ebbe a fogalmi értelmezésbe az olcsó alapanyag termelés van determinálva, és kész, nem több.  

- Amiben én hiszek a global food system, és mivel ez a szakterületem, ezért tudom értelmezni azt, hogy miről       beszél az „European Commission” amikor a food system fogalmát használja. Ez fogalmi környezet nagyon komoly innovációs potenciált képvisel, talán jó lesz ez a megközelítés olyan 4-6 évig, de tovább nem.  

- A többi tedd hozzá te, most mennem kell.

Számomra sem létezik olyan, hogy élelmiszeripar, ez a fogalmi megközelítést olyan 50 éve dobták.

Számomra csak az élelmiszergazdaság, food system, global food system fogalmi környezetbe beilleszthető játékterek, és levezethető innovációs potenciálok értelmezhetőek.

A vezető bankár meg csak erre fog pénzt adni, ha fene fenét eszik is, mert ebben hisz, mindenki más is ebben hisz.

A környező országokban is ebben hisznek, meg minden olyan helyen ebben hisznek, ahol meg akarják nyitni a XXI. század elején az ebben rejlő innovációs potenciált.

A nyugdíjas lecsóst, aki most 50 körüli, csak akkor lehetne rávenni, hogy vegye fel az üzemi bakancsot, hogyha élelmiszergazdaságot fejlesztenénk, másképp szóba sem állna senkivel.

Milyen útra indulunk? Hogyan, meg milyen fogalmi környezetbe fektetünk be, meg mit? Milyen szótárt használunk? 

A használt szótár meghatározza azt, hogy milyen lesz az eredmény. Ez most roppantul nem mindegy!

Időben odaérünk az aacheni kanyarhoz, és elérjük a kompot, vagy nem? Ez itt a kérdés.

Kép: 

Suhyeon Choi

Aszimmetrikus tudás az élelmiszergazdaságban, te figyu, tudod, hogy mit csinálsz? Ejjjj..

Avagy a lőtéren, kézben egy sörétessel, röpül a korong, oszt… emeled…oszt…... mi is lesz?

 

sharon-mccutcheon.jpg

Ott hagytam abba, hogy február vége van, általában a lőterek tavasszal nyitnak ki, szóval még türelemmel kell lenni, hogy lőhessen az ember pár rottét. Szóval itt a következő video, amin egy ürge puskáját látjuk, ahogy lövi a korongokat, és mindegyiket eltalálja. 

 

Megnézted te is? Persze, te is azt mondod, hogy az ürge csak lövi a korongot, oszt kész, de mi is ebben a pláne? Nézzük meg jól a videót, mivel most ezt fogjuk kicsit kielemezgetni, amolyan lecsósan, hogy mi is itt a stájsz.

Szóval a korongok törnek, látod te is? Szuper! Nézzük tovább, mit látsz még, Lassítsd le a felvételt, mit látsz? Menjünk végig rajta kockánként, és lássuk meg a csodát a történetben.

- Látod már?

- Kezded látni?

- Hát persze! A csóka a puskával úgy lő, hogy mindig eltalálja a korongot.

- Jól van, de mit kell látni, és nem csak nézni?

- A csóka nem célozza meg a korongot, csak valami hasonlót csinál, és mégis eltalálja a korongot!

- Mindig!

- Bingó!

- Ebben a történetben ez az 1 000 000 forintos  kérdésre a helyes válasz!

Itt álljunk meg egy polgári védelmi pillanatra, és lássuk azt, ami nézünk! Ahogy mondtad, a csóka nem célozza meg a korongot, csak valami hasonlót csinál, mégis eltalálja a korongot!

Nézed a felvételt? A csóka soha nem a korongra céloz, csak valahogy a korong „felé tartja” a puskát, lő, és mégis eltalálja a korongot! Itt van a kulcs a történetben, „valahogy felé tartja” a puskát, és mégis eltalálja a korongot. na de most fordítsuk komolyra a szót.

A srác bent áll a pozícióban, beáll, jelez, és a korongot elindítják. Rajta van a korongon, lő, a korong leesik, nem kapja le a puskát a horizontról, hanem a törött korong „legnagyobb darabját” szépen „leköveti”. Nem kapkod, mint egy holdkóros idegbeteg egy nyári éjszakán.

A srác a korong felé tartja a puskát és lő, és talál.

Itt minden mozog, nincs fix céltábla, ahova lőni kell, nagyon úgy néz ki, hogy a korong, roppantul gyors, és nincs idő normálisan „célozni” se. Ez így együtt eléggé bonyolult történetnek néz ki.

- Mit látsz még a felvételen?

- Semmit!

- Az baj!

- A srác soha nem a korongra céloz, és soha nem a korongra lő!

- Akkor meg hova?

- Nem látod?

- Dehogynem, látod te is, oda lő, ahova lőnie kell, és mindig oda lő!

- Általában a korong elé, de ezt te is látod!

- Na, akkor hogyan is van ez?

A sörétessel lőni egy repülő korongra olyan történet, hogy a jövőbe kell látni, mivel ha a korongot célzod, csak idegeidet teszed tönkre, és anyázni fogsz, nem kicsit, idegesen meg nem lehet célt találni, az biztos.

Igen, a jövőbe kell látnod, mivel mindig oda kell lőnöd, ahol a korong lesz, és nem magára a korongra kell céloznod, mivel ha ezt teszed, akkor soha a büdös életben nem fogod eltalálni. Ez a tény.

Ha tudsz lőni, akkor meg roppantul mindegy, milyen sörétes van a kezedben, el fogod találni a korongot vele, legyen az egy nagyon drága puska, vagy a legolcsóbb.

Szóval a kérdés az, mi az, hogy lőtudás?  

Az, hogy sörétessel tudj lőni, ahhoz egy nagyon speciális tudás kell, mivel tudni kell, hogy mit akarsz látni, és hogyan. Ezt a látásmódot meg lehet gyakorolni pl. vezetés közben is. Ez hiper koncentrációt igényel, ott vagy vezetés közben, nem alszol el, az útra figyelsz. Na de ezt tudnod kell, hogy hogyan is kell ezt csinálni, meg mit, mivel ha szart gyakorolsz be, akkor roppantul nagy gázban vagy, nem fogod eltalálni a korongot.

A repülő korong fizikája, meg a kilőtt sörét ballisztikája eléggé egzakt tudomány földi körülmények között.

Tehát itt nem a puska a lényeg, hanem az, hogy tudsz lőni, vagy nem tudsz lőni. Egy gyakorlott sörétlövő, már akkor tudja, hogy le fogod-e lőni a korongot, amikor megmozdítod az izmaidat, hogy emelnéd a puskát, nem kell emelned, csak emelnéd, és már tudja, hogy sikeres leszel-e vagy nem. Ilyen ez a pite.

Amikor először van a sörétes a kezedben, és lősz, - feltéve hogy nem mondják el, mit is tartasz a kezedben – három dolog történhet:

Az első hogy sikeres lövést adsz le.

A második az, hogy rosszul fogod be a puskát, és kivered a saját fogad, vagy szétütöd az állkapcsod lövés közben. 

A harmadik az, hogy lövés közben dobod el a puskát, na akkor roppant nagy gondban vagy, te is, meg azok is akik körülötted állnak a biztonsági távolságban, mert vagy túlélitek, vagy nem. 

Ha sikeres lövést adtál le, és megcsap a lőpor illata, és az neked tetszik, akkor el vagy veszve, mivel semmi nem fog megállítani abban, hogy nagyon komolyan megizzadva megtanulj lőni, jól lőni.

Mert a lőpor illata a vadász, vagy a sportlövő számára olyan, mint egy csodálatos parfüm, a lőpor füstöt ki kell fújni a csőből na.

Jó lövő technika a számodra megfelelő puska a kezedben, és élvezni fogod azt, hogy lősz pár rottét˙

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Hogyan is jön ide az élelmiszergazdaság?

Szóval az, aki tud arról, hogy mi is van a kezében, pl. - egy élelmiszeripari cég – és képes úgy vezetni, hogy megjelenjen benne a dinamizmus, akkor az megnyerte a jövőt.

A dinamizmus alatt ebben a fogalmi megközelítésben azt értem,

hogy a jelenben olyan piaci viszonyokra optimalizál, ami majd csak be fog következni, és teszi ezt integráltan.

Ez egy nagyon más tudást, és megközelítést igényel, mint egy átlagos hozzáállás.

Statikus- dinamikus – integrált fogalomhármas, ebben kellene keresni történetet.

Gondolkodunk ilyeneken? Ez itt a kérdés! Szerintem nagyon itt az ideje, hogy gondolkozzunk ilyen történeteken!

Mivel ha mások elkezdenek ilyen rendszerben gondolkodni, és netán tőled akarnak vásárolni, akkor nem fogod érteni azt, hogy mit is beszél, és úgy fogsz elbukni egy potenciális megrendelést, hogy még rajtvonalhoz sem tudsz állni! 

Pl. ha valaki megtanul lőni, azonnal felismeri azt, hogy mikor kell emelnie a puskát, és azt is tudni fogja, hogy akkor most milyen technikával szedje le a korongot, ennek az eldöntésére meg nagyon sok ideje lesz, és nem fog kapkodni, mint egy idegbeteg hajótörött, nem fogja „böködni az eget” a puskával. 

Nekem Laci, a lővezető, mélyen a szemembe nézett, és a következőt mondta egy lövés után, amikor nem találtam el a korongot:

Tudod, egy bizonyos szint után be kell vállalnod azt, hogy oda lősz, ahol nincs semmi!

Vállald be te is, és tudd, hogy hova lősz!

Persze, a zene nem maradhat el:

Kép:

The Customer is Always Right - A vevőnek mindig igaza van persze, - na de – miben is??

Olyat kérek, amilyen a képen van!

mike-mayer.png

Ikonikus filmhez nagyon jó zene kell majd a végén, de ne szaladjunk előre ilyen gyorsan. Kezdjük csak az elején. Egyre többet hallom itt a pandémia közepén, sok helyről, hogy a vevő a király, meg a vevőnek mindig igaza van. Gondoltam kellene írni erről egy történetet, meg kellene világítani ennek a kijelentésnek pár fontos aspektusát. Mondjuk elmondani, hogy ez a mondat folytatódik, - van egy másik fele is – csak ez lemaradt a tankönyvekből, és el is felejtette a köztudat.

Nem baj, szépen bekerült a mondat - így ebben a formában, betűvel leírva – a tankönyvekbe az általános iskolától az egyetemekig. Ugye, ha tankönyvbe le van írva, akkor az tény, pont azért, mert a tankönyvben van, és ezért kerekedett belőle egy csodás faktoid* Azóta kezeljük ezt a félmondatot tényként, mióta a tankönyvekben van. Mivel tanítják, meg tankönyvben van vastagon szedve, ezért tény. Mint a Hülyék Paradicsomában, hogy a növények Brawndot akarnak, mert elektrolitot tartalmaz.

Szóval hogyan is van ez, hogy a vevőnek mindig igaza van?

Falling Down /1993/

William Fosternek (Michael Douglas) ritka rossz napja volt, a lényeg az, újít egy két géppisztolyt, és ha már arra vezet az útja, betér a hamburgerezőbe reggelizni, mert éhes lett kicsit. Nézzétek meg a bejátszást.

Nem kap reggelit, mert pár perccel lekési a reggeli időt. Itt kicsit nyomatékosítja, hogy mégis fel kellene neki szolgálni a reggelit, - mert a vevőnek mindig igaza van - de meggondolja magát. Aki tolt már műszak átállást reggeli – normál napi menü váltáskor hasonló helyen, az tudja, hogy 1 perccel a reggeliző idő lejárta után, már alapanyaggal minden pozíció átállt a napi menüre. Ezért fizikailag lehetetlen teljesíteni egy időn túli kérést.

Na de 3.22– nél kezdődik a történet, ami miatt billentyűzetet ragadtam ma reggel. Szóval kap egy löttyedt hamburgert, és az nem olyan, ami a képen van, ebből lesz kicsi bonyodalom.  

A cég a képen lévő hamburgert kínálja megvételre a vásárlóknak, nem mást. Ami ugye egy csodálatos reklámfotó a vágyott hamburgerről. Ez teszik az arcodba, szemmagasságba.   

Szóval van egy termék, amit a hamburgerezőben raknak össze, ott készítik el, és a cég készített egy fényképet az értékesítendő termékről, ezt kirakta szemmagasságba, hogy lásd. Mivel ha ezt rendeled, lásd, hogy ez lesz a dobozban.

Történetesen a filmben William nem azt kapta, ami a képen van, és reklamál kicsit, és tényleg igaza van.

De hogyan is keletkezett ez az igazság?

Ezt az igazságot valakik valahol, valakik megtervezték.

A tervezett igazság, meg annak a háttere

Mit is csinál az emberünk a filmben?

Megkapja a terméket, a mi nem tetszik neki, mivel felnéz a képre, és összehasonlítja azzal, amit ott lát, és nem jön be neki. Ez a mozzanat a lényeg. Van összehasonlítási alap, mivel ezt valaki, vagy valakik létrehozták, mivel a képen látható hamburgert elkészítették, és lefényképezték.

Az, hogy ez elő tudjon állni, annak kell lennie tervezett hátterének egy cégnél, ami abból él, hogy hamburgert értékesít.

Valakik megtervezték azt, hogy az adott helyszínen, az adott időben, és térben az a hamburger elkészíthető legyen, ami a képen van.

A vásárló meg joggal élhet panasszal, ha nem olyan hamburgert kap, amilyen a képen van. Mivel ha nem ugyanolyan a hamburger, mint amilyen a képen van, akkor valami nem tervezetten valósult meg akkor, amikor a hamburgert előállították. A kulcs ebben a mozzanatban van. Mivel ha a termék nem olyan, amilyenek lennie kell, akkor valaki valahol megszegett egy-egy utasítást a gyártás során, ami ugye, lássuk be, nem az igazi.

Ez meg átvezet minket az élelmiszergazdasági szabványok, általános szerződési feltételek, és belső gyártási utasítások világába, ahol már mérhetővé válik az olyan történet, hogy „olyant szeretnék, mint amilyen a képen van.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

A vásárlónak mindig igaza van. Ez csak egy félmondat, hozzá kell tenni a mondat második felét minden egyes esetben, amire a mondatot vonatkoztatjuk.

A vásárló az általunk megtervezett minőségű terméket akarja elfogyasztani az adott térben, és időben, ezért azt, hogy mikor van igaza a vásárlónak a termékkel kapcsolatban azt is megterveztük. Ez belátható. Ezért a mondat, és ebben a formában semmire sem jó.

A vásárlónak mindig igaza van, kivéve, amikor nem. :)

A vásárlónak mindig igaza van, akkor, ha mi - mint tulaj - azt mondjuk, hogy egy „amerikánónak” minimum 55 C- fokosnak kell lennie, a vevőnek történő átadás pillanatában, és ha az jéghideg, és panaszkodik, akkor igaza van, mert kifogással élhet a hideg kávé miatt. Ha ez az eset nem áll fenn, akkor a vevőnek nincs igaza, hiába panaszkodik netán. Ilyen egyszerű ez a pite.  

Szóval be kellene fejezni a mondatot, kinek- kinek úgy, ahogy azt a saját maga által megtervezett termékkel kapcsolatos minőségi fogalomkészlete meghatározza.

Pl:

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él a hideg kávé miatt, mivel mi azt mondtuk, hogy forrón szolgáljuk fel.

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él, hogy szénsavmentes vizet rendelt, de szénsavasat kapott.

És még sorolhatnám.

Szóval be kell fejezni ezt a mondatot.

Egy ilyen filozófiai eszmefuttatás után így reggel, meg hallgassunk jó zenét, meg igyunk egy jó kávét a kakaós csiga mellé.

Die Ärzte - Geschwisterliebe

 

_________________________________

Faktoid*:

Olyan a valósággal semmilyen kapcsolatba nem hozható közlést takar, amit azóta kezelünk tényként, amióta az újságokban megjelent.

Kép

Mike Mayer

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

24.jpg

 

Szóval amióta megírtam az előző bejegyzést,

 Mit tud, és mennyiért melózik az élelmiszermérnök?

kaptam hideget, meleget. Sokan leírták, hogy ezekkel a fizetésekkel nagyon nem kellene előhozakodni, mivel ezek az fizetések értelmezhetetlenek errefelé, meg hogy mit is képzel egy lecsómérnök, hogy ennyit akar keresni. Erre még visszatérünk. Érdekes, arról nem esett szó egyik levélben sem, hogy mennyit kell, meg hogyan ezért a fizetésekért dolgozni. 

Érdekel a téma? Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

Szóval nézzünk egy kicsit a történet mélyére, de előtte zene:

Amit le kell szögeznünk már az elején, hogy egy lecsómérnök tudása ennyit ér nemzetközi porondon, ez a tény.

Minden fejvadász, toborzó ebben a keretben gondolkodik. A másik dolog, ami fontos, az pedig az, hogy a lecsómérnök tudás – mint egyetemi diploma – világ szinten hiánycikk. A toborzók, és fejvadászok egyesével vadásszák le azokat az embereket, akik ilyen jellegű diplomával, és minimális tapasztalattal rendelkeznek. Tehát egy lecsómérnök értékes tudással rendelkezik, amit azok, akik ezt a tudást keresik, tudják, hogyan maxoljanak ki.

Térjünk vissza a fizetésekre, mivel sok levélíró szerint ezek roppantul magasak, és ennyit nem adnak meg úgysem, csak reklámozzák a fizetési szint megadásával az állást. Na most ezek az emberek, akik ilyeneket írnak, nagyon nincsenek tisztában azzal, hogy nyugaton hogyan is mennek a dolgok. Kicsit másképp, mint errefelé. Nézzük a példát az előző bejegyzésben:

FoodProductlaunch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Na, most a Ł 40 000 éves bruttó fizetés nagyon soknak hangzik Magyarországról, de Londonból nézve arrafelé ez az átlagfizetés. Ebből nem olyan egyszerű megélni, abban az esetben, ha életvitelszerűen Londonban lakik az ember, mivel a lakhatás eléggé drága dolog arrafelé. Londonban Ł 100 000 mondható egy jó fizetésnek évente. Egy felszolgálót nem lehet találni Ł 20 000 alatt.

Szóval az éves Ł 35 000 – Ł 40 000 éves bruttó fizetés nem olyan magas, mint aminek látszik. Erre mondtam azt, hogy a számokat nem érdemes átváltani HUF-ra, mivel egy rövidtávra érvényes retúr vonatjegy arrafelé simán belekerülhet Ł 40-ba. Ennyi bevezetés után a fizetések elméletébe, nézzük, azt, hogy miért is írom azt, hogy:

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

Ehhez, hogy erről tudjunk beszélgetni most itt 2021. Január első napjaiban, vissza kell mennünk a múltba, a 2000-es évek közepére. Ebből az időből osztanék meg egy történetet, amit én is úgy halottam a haveromtól. A haverom haverjának az unokahúga hallotta egy lecsómérnöktől, akivel megesett az eset.

Szóval az emberünk kézhez kapta az élelmiszermérnök diplomáját az egyetemen, a 2000-es évek közepén. Egy év múlva ott ült egy nagyon patinás élelmiszeripari cégnél, ahol a főmérnökkel arról beszélgettek, hogy akkor jönne ide melózni, mert érdekes a téma. Elkezdtek beszélgetni a pénzről, a srác csak hümmögött, kérdezett kettőt – nem, nem lehet emelni rajta, majd talán később – mindezek után illedelmesen elköszönt, és mondta, hogy majd jelentkezik. Az ajánlott bér az akkori segédmunkás bér felett volt pár ezer forinttal. Emberünk pár napon belül már egy repülőgépen ült, és ment a nagy ismeretlenbe szerencsét próbálni.

Kiért, rá pár napra hívta a főmérnök, hogy akkor most mikor is kezdene. Elmondta neki, ha végez itt, akkor majd keresni fogja. Úgy mesélik, akkoriban az egyik egyetemen végzett olyan 120 lecsómérnök. Ezeknek az embereknek a 70%- a 4 éven belül már nem volt az országban, a többi, meg a rákövetkező két évben dobbantott. Csak páran maradtak itthon. Ezek az emberek az elmúlt időszakot – átlag 15 évet – külföldön nyomtak le, ott alapítottak családot, és nagyjából csak nyaralni jártak haza. Mostanában jönnének haza, ilyen-olyan okokból, mondjuk azt, 40 körül nyugdíjba mentek, és élvezni akarják az életet.

A fiatalok, akik most jönnek ki az egyetemről, azok már alapban húzni akarnak ki nyugatra, vagy a nagyon keletre.

Miért is történt ez?

Egyszerűen azért, mivel olyan, mint szervezett élelmiszeripari munkahelyek, ahova mérnökök nagy számban el tudtak volna helyezkedni, egyszerűen nem léteztek abban a valóságban, ott a 2000-es évek közepén. Nehéz volt beazonosítani az élelmiszeripart.

Axióma szerint nem kellett ennyi élelmiszermérnök itthon. Nem úgy Németországban, és egyéb nyugati országokban, vagy Lengyelországban –már akkoriban is – kapkodtak a végzettek után.

Mennyit kellene kapnia egy élelmiszermérnöknek kis hazánkban?

Legyen nettó 3 000 EUR nettónak megfelelő magyar forint összeg /HUF/ havonta, ezt az összeget szorozzuk be 1,67 –el, tovább 12-vel: Éves fizetés – teljes cégköltségen - (3 000 EUR x 1.67) x 12 = 60 120 EUR.

Most 1 EUR: 361.16 HUF, így a 60 120 EUR: 21 712 939 HUF / év / 12 hónap

Ez a fizetés napi 8 órás munkavégzéssel jár bent az üzemben, vagy home officeban, továbbá szabad hétvégével, és egyéb juttatásokkal. Úgy, mint céges autó magánhasználatra is fizetve, mobiltelefon, albérlet- rezsi fizetve, feleségnek munkahely, és a többi egyéb szokásos nemzetközi szinten értelmezhető pozícióhoz általánosan elvárt juttatások.

Mielőtt valaki azt mondaná, hogy álomvilágban élek, mivel a fentieket vizionálom a magyar valóságba, azt kell, hogy mondjam neki, hogy a fenti dolgok léteznek Magyarországon, és eléggé elterjedt, erről a HR -esek tudnának szólni bátrabban. Kb. ezzel a juttatási csomaggal indul egy mérnöki pozíció egy multinál, ahova egy külföldi kollégát várnak a cégen belüli rotációs rendszerben.

Amikor azt mondom, hogy éves 22 millió kellene csak az élelmiszermérnök fizetésre, akkor egyszerűen azt mondják, hogy bilibe lóg a kezem. Pedig nem!

Az aktív korú mérnöki kar, aki az élelmiszermérnöki tudományokban releváns tapasztalattal bír – tisztelet a kivételnek – már nincs itthon!

Lengyelország, meg Szlovákia

Sokan nyilatkoznak mostanában, hogy a lengyel, vagy a szlovák termékek elárasztják a magyar polcokat. Ez nem történik véletlenül, ezt szögezzük le.

 E mögött nagyon komoly munka van, amit a lengyelek, és a szlovákok elvégeztek az elmúlt 25 évben, tették ezt olyan sikeresen, hogy most már a mi polcainkon vannak a termékeik. Olyan 15 éve tették fel az alapkérdéseket, miután nagyon keményen bevallották, hogy tényszerűen hol állnak, mi az igazság. Nem kerteltek. Az akkori kérdésekre olyan megoldási teret vázoltak fel, amiből az jött ki mára, hogy uralják polcainkat a termékeikkel.    

Hogy mit is jelent Lengyelországban az, hogy pezseg, és zsizseg az élelmiszeripar, meg a gasztronómia, érdemes elmenni a pandémia után majd Wroclawba – régi nevén Boroszló – és betérni egy-egy étterembe enni egy jót, vagy elmenni egy látvány sörfőzdébe, és inni egy helyi specialitást.

Most kegyelmi időszak van, most van még pár hónapunk, hogy kitaláljuk azt, hogy hogyan is nézzen ki a XXI. században errefelé az élelmiszergazdaság.

Alap szinten legyen mondjuk az, hogy éves 22 millás fizetés köré szervezzük a felállítandó rendszert, ez ilyen egyszerű.

Erre szokták azt mondani, hogy márpedig ez lehetetlen. Soha nem esik szó arról, hogy hogyan is nézne ki egy ilyen rendszer, meg hogyan is működne. Erről kellene folynia a szónak, minden nap, minden szakmai fórumon. A lengyelek meg a szlovákok tudják azt, hogy mit miért tesznek, meg hogyan.   

Ha erről folyna a szakmai diskurzus, hogy hogyan lehetne ezt a történetet átültetni a gyakorlatba, akkor gondolkozhatnánk el arról, hogy hogyan is lehetne ez a rendszer pont annyira sexy, hogy érdemes legyen ebben a történetben gondolkoznia bárkinek akár befektetőként akár élethivatásként.

Ebben a diskurzusban szerintem részt vennének a lecsómérnökök is. 30 évet kell behozni nagyon rövid idő alatt, nyomni kellene a történetet ezerrel.  

Die Toten Hosen: Stehauf, wenn du am Bodenbist..

 

Kép:

Cristiano Pinto

Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök?

chris.jpg

Persze, tudom, te is ott voltál az analitikai kémián. Toltad a művtan laboron, izzadtál a fizkém vizsgán, gondolom, te sem felejted el soha, hogy milyen volt az élelmiszerjog vizsga, vagy egy géptan beadandó. : ) Élelmiszermérnök M. Sc. – Food Engineer M. Sc, - Élelmiszermérnök M. Sc. – itthon simán csak lecsómérnök, vagy lecsósnak nevezik őket, mivel a „lecsón” végeztek, és nem a „tájkaron”, vagy a „kertészkaron”.

Miért jött pont most elő, hogy mennyit ér egy lecsós?

Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart

/ Agrarszektor.hu 2020. december 4., péntek 13:30 / 

Érdemes elolvasni a cikket. Ezért ragadtam billentyűzetet, hogy mivel felmerült az, hogy talpra kell állítani a hazai élelmiszeripart, akkor ahhoz kellenek a lecsósok, akik elvégeznek ezt –azt a megújuló élelmiszeriparban, mivel ehhez értenek.

Hogy tudják arrafelé, mit tud és mennyit keres átlagban egy lecsómérnök az USA-ban?

Mit mond a honlap:  - degreesfinder -

Idézem szó szerint:

„ Food Engineer

Food engineers utilize the latest innovative technology to process, package, preserve and improve food products. This type of engineer works in combination with the agricultural and food processing industry to ensure food safety, supply, nutrition and value.

A minimum of a bachelor’s degree in agriculture, life sciences or food sciences is typically required to acquire an entry-level position in this field. Higher level degrees offer greater job opportunities and higher compensation.

Food engineers begin by acquiring a bachelor’s degree. A variety of undergraduate degrees may lead to a food engineering career including: natural sciences, agricultural sciences, life sciences or bioprocess engineering.

This profession offers excellent opportunities for growth and salary, but requires at least a bachelor’s degree and certification. Many national colleges note that 100% of their food engineer graduates acquire immediate employment upon graduation. Some universities state that they cannot keep up with the demand for food engineers.

Food Engineer Job Description

This type of engineering professional utilizes a wide variety of capabilities even beyond those acquired through education. Food engineers generally need strong problem-solving skills, effective verbal and written communication and well-developed organizational abilities. Food engineers should be knowledgeable about process engineering, the chemical and physical properties of foods, microbiology and have an understanding of how machinery works with food products.

Depending on the specific job, a food engineer may do some or all of the following:

  • Create new techniques for processing, packaging and preserving food
  • Test the process and the utilization of food equipment
  • Develop and design new food equipment
  • Research and create new foods and pharmaceutical products
  • Offer marketing and technical support for food manufacturing companies
  • Problem solve to develop solutions for food challenges related to supply and preservation throughout the world

Food engineers often work for major corporations such as Frito-Lay, Kellogg, Nabisco and Kraft. Careers may also be found for food engineers within the government for agencies like the Food and Drug Administration or the Center for Disease Control.

Food Engineer Salary

According to the 2006 Census, food engineers earned an average of $62,400 per year. Upon graduating from college, most food engineers earn between $40,000 and $45,000 annually. With experience, it’s for this type of engineer to earn upwards of $90,000 to $100,000 per year. The Department of Labor anticipates that chemical engineering will grow faster than average over the next decade. Food engineering is considered one of the fastest developing professions for chemical engineers.”

Tehát, $ - $ 40 000 - $ 62 400 – $ 100 000 az éves fizetést lehetett elérni a szakmában, arrafelé az USA-ban, 2006-ban. Most 2020-at írunk. 

andrew_neel.jpg

 

 Nézzük, mit tudnak a lecsómérnökökről az Egyesült Királyságban?

Pl. ez a honlap

Idézet a szövegből:

„ Food scientists apply scientific expertise and technological principles to the study of food products and processes within manufacturing and research settings.

The consumer-led demand for safe, nutritious and convenient food products has resulted in a growth in opportunities for trained food scientists.

Food scientists study the microbiological, physical and chemical properties of food and ingredients to make sure they are safe for consumers. Responsibilities of the job include:

  • evaluating the nutritional value, colour, flavour and texture of food
  • testing food samples for particular types of moulds, yeast and bacteria that may be harmful
  • ensuring that food manufacturing processes conform with government, processing, consumer and industry standards
  • exploring alternative manufacturing methods
  • producing new food products
  • working closely with other food production staff including microbiologists, engineers, packaging specialists and buyers
  • establishing low-cost wholesale food production methods
  • investigating and setting standards for safety and quality.

Typical employers

Employers of food scientists include food manufacturing and retail companies, universities, government organisations and specialist research associations.

Qualifications and training required

To become a food scientist, a good bachelor’s degree in an appropriate subject such as food science/technology, food/chemical engineering, biochemistry, nutrition, microbiology or chemistry is normally necessary.

Key skills for food scientists

  • Knowledge of a range of sciences and their applications to food
  • Good business, IT, analytical and numerical abilities
  • Being a confident independent worker
  • Meticulous attention to detail, particularly with regard to health, safety and hygiene
  • Good communication skills
  • Strong teamworking skills.  „

 

Mennyit kereshet a lecsós az Egyesült Királyságban?

Site Engineering Manager - Food Production      -          Up to £70,000 per annum

Head of Purchasing and Procurement – Manufacturing / Engineering circa -      £65,000 depending on experience

Food Product launch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Szóval ennyit ér egy lecsós tudása a nemzetközi porondon, ezt minden lecsós tudja.

/ A fieztéseket nem érdemes átváltani forintra az ottani költségekhez érddemes viszonyítani. / 

Ha fel akarjuk támasztani az élelmiszeripart, akkor egy lecsósnak éreznie kell, hogy érdemes részt venni ebben a történetben. A poszt következő része erről fog szólni.

Képek:

Ryan Christodoulou

Andrew Neel

 

Hatékonyság- egyensúly- fejlődés, meg a optimum - út a halálzónán keresztül -

Hatékonyság, egyensúly, fejlődés, meg a optimum, és akkor beérsz a halálzónába, és fogalmad sincs, hogy ott vagy

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek!       lecsomernok@gmail.com

Ehhez a bejegyzéshez orosz zene kell :) 

Sokszor hallom egy-egy gazdasági műsorban, vagy olvasom gazdasági szakcikkekben, hogy hatékonynak kell lenni, vagy növelni kell a hatékonyságot, mert ez a kulcsa a versenyképességnek. A versenyképesség fogalmi környezetéről volt már szó, szépen kielemeztük ezt versenyképesség ebben a bejegyzésben.

zona.jpg

Szóval akkor hatékonyság. Nézzük, mi is az, hogy hatékonyság, mint általános fogalom. Ezt mondja erről a wikipedia, hogy azt mondja:

„A hatékonyság a kibocsátás és a ráfordítás viszonyszáma. Egy adott tevékenység során előállított, termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. A hatékonyság fogalmát két oldalról vizsgálhatjuk: a meghatározott cél elérése a lehető legkisebb ráfordítással, vagy az adott ráfordítással a lehető legjobb eredmény elérése. A hatékonyság fogalma nem egyenlő a hatásosság fogalmával. A hatásosság csak az eredmények mérésén alapul, míg a hatékonyság esetében az eredmények és a aráfordítások mérése együttesen történik.“  Wikipedia

Vitatkoznék ezzel a fogalommeghatározással, mivel a mérnöki gyakorlatban ismeretesek pl. a mérlegegyenletek, főleg a hidrosztatikában, de használjuk a mérlegegyenleteket a mérnöki tervezés során nagyon sok helyen. Tehát mérlegegyenletek, itt tartunk. Aki kicsit behatóbban meg akar ismerkedni a mérlegegyenletek magánéletével, javaslom, hogy nézzen bele a Vegyipari művelettan jegyzet megfelelő fejezeteibe, amit itt lehet megtalálni

Itt kanyarodnék vissza a hatékonyság fogalmához, miszerint a mérnöki gyakorlatban nagyon nem ismert az, hogy egy folyamat eredménye mindenek felett hatékony legyen kimeneti eredmény oldaláról ránézve a történetre. Mivel pl. ha van egy Trabantom, és ki akarom hozni a Trabant motorból azt, hogy menjen 170 km/ h- val, mert ez a kimenetei cél. Felpimpelem a haverokkal a motort. Ezek után, lehet, hogy tudni fogja, de maximum 2 másodpercig, szakadéknak hátszéllel. Persze, atomjaira hullik a motor, ahogy kell. Tehát szembe kerülünk azzal, hogy létezik olyan, hogy optimum, maximum, és minimum kimenti teljesítmény a gépegység életében. Tehát van optimuma a hatékonyságnak is.
Nem minden esetben lesz a legalacsonyabb ráfordítás - input - mellett a legnagyobb kimeneti teljesítmény elérése a nagybetűs hatékonyság. Például elindítod az autód. Vagy egyben van minden, és miden a helyén van, és pöccre indul a gép, vagy nem. Nem mondhatod azt, hogy kevesebb benzint adsz a kocsinak, mert akkor nem indul el.

Tehát a hatékonyságnak létezik optimuma, ha fogalmi környezetet vizsgáljuk. A kérdés az, mi a viszonyítási pont, amihez a kimenetet hasonlítjuk az optimum fogalmi környezetét. Feszegetjük itt a hatékonyság, és az optimum fogalmi környezetét, így beszélnünk kell a fejlődésről is, mint fogalomról.

Ahogy láttuk a hatékonyság fogalmánál, a fejlődés sem mehet minden határon túl, itt is megjelenik az optimum fogalmi környezete. Hiába akarok pl. 5 km magas felhőkarcolót építeni fából, nem fog sikerülni, mivel a fa, mint építőanyag nem alkalmas arra, hogy 5 km magas felhőkarcolót építsek, mivel össze fog omlani. Persze tudok építeni felhőkarcolót fából, csak kisebbet.

Vessünk egy pillantást a fenti ábrára, és vonatkoztassuk a felrajzolt teret egy élelmiszeripari cégre, ami lokálisan gyárt valamit, helyi szintre bocsát ki, de exportál is ezt-azt.

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek! lecsomernok@gmail.com

Mi a hatékonyság az életében?

Gyárt egy jól bevált termékrendszert, ebben penge. Nagyjából megvan az a szaktudás, hogyha át kellene állítani a gépeket egy nagyjából új termékre, duzzogva meg tudná tenni. Tehát ki van élezve a cég élete egy nagyon hatékony működésre, ebből a pozícióból szépen feji a fejősteheneit, erre a szintre beállt a rendszer, és a tulaj életstílusa is. Ebbe a hatékonyságba fektet be.

Hatékonyság mező közepe

Pl. gépeket vesz, automatizál, hogy a mostani három gomb helyett csak egyet kelljen megnyomnia.
Nem jellemző egy merőben forradalmi termékrendszer gyártásoptimalizálása, mivel az viszi a pénzt, és nem biztos, hogy megtérül. Ez egyfelől hatékonysági csapdának is lehet nevezni egyfajta nézőpontból, amikor a cég stabilan termeli a pénzt, a mérleg nagyon jól mutat, és mondjuk beáll a cég arra, hogy x-y-z millió nyereséget termeljen huzamosan.
Ezt a nyereséget általában a vezető tulajdonos kilapátolja a cégből. Pl. lesz egy roppantul hatékony, automatizált kisüzemi tésztagyár, amit laptopról, vagy okostelefonról lehet ügyvezetni. Ezt az állapotot lehet nevezni hatékonysági fekete lyuknak. Pénzügyileg nagyon szép játék, kevés a fejőstehén, és az innovációs potenciálnak van egy nagyon szépen körültapintható tere, amit nem tud kihasználni, pl. nem fog jó fizetésekkel embereket alkalmazni, mert ahhoz pl. új fejőstehenek kellenének.

Ez a cégtípus a hatékonysági mező közepe, a langyos víz, a komfort zóna.

A fejlődés mező közepe

Ez egy olyan céget takar, amelynek szüksége van arra, hogy roppant komolyan termelje a cash-flowt például. Ilyen lehet egy nagy átbocsátó képességű input-output raktár típusú kereskedő cég ami faék egyszerűséggel méri a hatékonyságát. Pl. minél gyorsabban szabadít fel pl. egy raktár helyet, annál többet keres. Minél több ilyen raktárat épít, annál jobban érzi, hogy fejlődik. Határ a csillagos ég.

Egyensúly mező közepe

Ez egy olyan céget takarna, ahol a cég életében minden egyensúlyban van, van kibocsátás. van input is, van vevő is, de a cég lényege nem az, hogy pl. profitot termeljen mindenek felett, hanem az, hogyha akar, termelhet is, de pl. a tulaj jól érzi magát ebben a helyzetben, köszöni szépen, ez így okkás. Pl. egy órásmester, aki nem akar szériában egy típusú órát javítani a protokollban meghatározott idő alatt, hanem órákat akar javítani, és el akarja dönteni, hogy milyent.
Az élelmiszergazdaságban tipikusan ilyen szolgáltatók azok, akik valamilyen szinten az önellátásra, vagy egy határozott céltermékrendszer gyártására specializálódtak, és köszönik szépen jól vannak.

pablo-merchan-montes-ec4fkhwweuo-unsplash.jpg

Jön a halál a zónákban. /Hatékonyság- fejlődés között félúton/

Ha egy hatékony cég elkezd a fejlődés felé tartani, azt onnan lehet észrevenni első körben, hogy elkezd gépeket venni, vagy lízingelni. Ez már út a halálzónába. A bank a szép számok láttán tolja a lóvét a gépvásárlásra, és mindenki happy. Ha túltolja a fejlődést, akkor megrekedhet a pénzügyi halálzónában, amit általában későn vesz észre. ha észreveszi, dönthet két irányba. Vagy beszáll a fejlődésbe, és azt gondolja, hogy most azonnal neki a gyártott termékeire hiper- szuper raktárbázist kell építenie, ahonnan kiszolgálja a vevőit. Ezt tolhatja szakosítva is. Ekkor ha marad itt biztosítania kell az inputokat minden oldalra, ami felvetheti azt, hogy drága lesz az utazás, vagy azt, hogy a fejlődés tetőfokán fog kimúlni a történet, túl a halálzónán egy idő múlva.

Mindenek után, ha túléli megindul az optimális zónába.

Zsé első törvénye:
Az optimum, a cég életében a tervezett nirvána mindig a halálzónán keresztül vezet.

Zsé második törvénye:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

Tehát megindul az optimum felé, miután megtapasztalta azt, hogy milyen is a halálzóna, vagy mi van a zónán túl. Dönt, és elindul az optimális működés felé. Ekkor képessé válik arra, hogy elérje a halálzóna - optimum határát. Általában ez a folyamat már elemzésért kiált. Ekkor jönnek a tanácsadók, és varázslók, és szervezik szét a folyamatokat több cégbe. Ekkor kezdi hatékonyan újra pozicionálni a kiszervezett szabad kapacitásait. Innen lehet tudni, hogy a delikvens megtapasztalta a halálzónát, és épp most vonja le a tapasztalatokat úton a céges optimum nirvánába. Ezt imádja a tőzsde, mivel tőzsde érett céges is születhetnek.

Nagy halál zónák között félúton /Egyensúly felől irány a hatékonyság/

Jó élete van a cégnek egyensúlyi zónában, és jön egy flash a cégvezető fejében, hogy fejlődni kellene. Pl. elkezdi felpimpelni mondjuk az egyik célterméket, és csak azt elkezdi kiautomatizálni, de azt minden szinten, mert az nagyon jó. Elindul pl. nagy hatékonyságú gyártás felé pl. egy külön e célra tervezett telephelyen. Ezt is szeretik megfinanszírozni a bankok, mivel építés, meg miegymás, lesz szép kibocsátás, banki oldalról tökéletes a történet. Általában bekövetkezik az összeomlás, egy idő után, ez általában termék, és gyárthatóság oldaláról indul meg, és általában későn veszik észre. Ha igen, akkor megint elindulnak az optimális működés irányába, irány a céges nírvána. Ekkor szokott az lenni, hogy a külön tervezett telephelyet elkezdik olyan célra használni, amit lehet integrálni az egyensúlyi működésbe. Ezért lett pl. nyugaton a lóistállóból étterem, vagy a juhhodályból esküvői helyszín, vagy pl. a japánoknál irodaházból városi saláta termelő rendszer, vagy egyszerúen gyártóegységből raktárbázis.

Sajnos nálunk a Zsé második törvénye van érvényben ez esetben is:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

Sajnos többet hagytunk elrohadni az elmúlt 50 évben, mint ami optimális lenne.

Halálzóna, /egyensúly felől a fejlődés felé félúton /

Van egy szép egyensúlyi cég, ami mondjuk nagyon szép sütöde, amolyan fél manufaktúra. Nagyon szépen muzsikál helyi szinten, a tulaj super B-vel rója az utakat, évente kétszer nyaral, de nincs jacht az Adrián. És jön egy flash, hogy ebből kellene nagyon komoly lóvét csinálni. És hogyan lehet ebből sok lóvét csinálni? Nagyon sok ilyen boltot kell nyitni, és lehetőleg cégrendszerbe, „holdingba“ vagy franchiseba kell szervezni, mert a haver azt mondja. Általában elindulnak ezen az úton, de megakadnak a hatékonyság halálzóna szélén, általában a szaktudás hiánya miatt.
Ha megindulnak az optimum felé, akkor általában maguk mögött hagynak pár üres boltot, amit nem tudnak ellátni inputtal. Itt is Zsé második törvénye lép életbe.

Mit mond ki Zsé második törvénye?

Zsé második törvénye:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

A kérdés az, mit lehetne kezdeni azokkal a rohadó szabad kapacitásokkal, amit hagynak elrohadni?

Zsé második törvénye sajnos aktuálisabb, mint valaha, mivel a hazai gazdaságban, főleg a KKV rendszerben nyakunkon a generáció váltás problémája.

Ha most itt, a XXI. század elején, ezt a történetet jól fogjuk meg, lehet belőle egy sikertörténet. Az első a szemléletváltás. Pl. a bankok, meg az egyéb szereplők az utat is megfigyelik, elemzik. Azt, hogy az egyes cégek melyik zónában vannak pillanatnyilag, és melyik halálzónán keresztül akarnak eljutni az optimum nirvánába. Ezt az utat finanszírozzák meg pl. Mivel nincs más lehetőség, azonnal nem lehet a nirvánába kerülni, először meg kell tapasztalni a disznók vályúját. Ezen az úton ott vannak a jól fizető munkahelyek.

Fotó: Pablo Merchán Montes

 

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek!       lecsomernok@gmail.com

 

 

1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez?

russian-dacha1.jpg

 

1 felnőttnek lehetnek a következő költségei:

Mobil telefon előfizetés:           17 000 Ft
Tankolás x 4:                            50 000 Ft
Étel:                                          25 000 Ft 
Energia / Fűtés:                        30 000 Ft
Biztosítások, stb:                      15 000 Ft
Hiteltörlesztés:                          20 000 Ft
                                       + __________________

                                                 157 000 Ft

Diszkrecionális jövedelem:         20 000 Ft    - 

Ez a pénz kell arra, hogy a Gyereknek csoki legyen, anyának virág, kocsmában a sör, stb. -  Helyi kocsmát vagy éttermet eltartani ennél több kellene, - lásd Németország, Görögország-  de most számoljunk ezzel a pénzzel.-
                                         +___________________

Összesen:                                 177 000 Ft

Ekkor nem élt "nagy lábon", nem ment el egy étterembe, nem hívta meg a barátnőjét moziba, mivel azt egy tízes a mozit nem takarja be .. Persze ebben nincs benne a ruházkodás, és még sorolhatnám a többi költséget.

Ez egy évre számítva:
177 000 Ft x 12 =         2 124 000 Ft

EUR-ban ugyanaz, mai árfolyamon:

(353.755 1 EUR / Ft) =         6 004 EUR

Ha ugyanezek a költségei vannak két felnőttnek - férj - feleség -

Évente - férj- feleség:

177 000 Ft x 12 x 2 =     4 248 000 Ft

EUR-ban ugyanaz, mai árfolyamon:

(353.755 Ft / 1 EUR)    = 12 008 EUR / év

/ 12= 1 000.69 EUR - A "nyugati" - osztrák - átlag minimálbér felső végének kb. a 60 %-a, amit megkeresnének ketten.

Ez személyenként ugye 500 EUR, ami a "nyugati" - átlag minimálbér felső végének kb. a negyede,  30 %-a...


Azt számítják, hogy kb. 225 000 Ft - havonta: 636 EUR- - Évente: 7 632 EUR - kell ahhoz, hogy egy négytagú család minimális szinten vegetáljon hónapról hónapra, Magyarországon.

A varázsszámunk ebben a játékban most a ropogós 1 000 EUR lesz.

_______________________________

Mit is számoltunk ki folyó árfolyamon? Mi is ez a ropogós 1 000 EUR?

Az 1 000 EUR az, hogy a férj, és a feleség egy négytagú családban havonta megkeresi tisztán az 500 EUR-t fejenként, ami kb. 177 000 Ft. Most vidéken az átlag napi napszám – nem speciális munkáról beszélünk – napi 7 000 Ft. Ami 7 000 Ft x 5 x 4= 140 000 Ft, havonta, ami kb. 396 EUR.
Itt tartunk 2020-ban, a rendszerváltás után 30 évvel, ezek a tények. Azt azért tegyük hozzá, hogy akinek a fizetése eléri a nettó 250 000 Ft-ot – 706 EUR -, az már egy „jó fizetésnek” számít errefelé vidéken.

Az osztrák minimálbér innen kevesebb, mint 200 km-re 1 300 – 1 800 EUR, attól függ, milyen szakmában dolgozik az ember.
Tegyük hozzá, hogy ott ebből a pénzből szűkösen, de meg lehet élni, ha az embernek lakáshitelt, vagy albérletet kell fizetnie, még akkor is. Tehát nem az átlagfizetésről beszélünk.

___________________________________________________________________________________________

A poszt azért született, hogy bizonyítást nyerjen, hogy létre lehet hozni egyszerűen olyan családi birtokot, ahol lehet biztosítani a család – férj + feleség – éves 12 000 EUR nettó jövedelmét, megfelelő rendszerszervezés mellett.
Nézzük, hogyan látja ezt a témát a lescsómérök, itt a covid-19 válság kellős közepén.

Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

____________________________________________________________________________________________

Covid-19 gazdasági válság, az emberek veszítik el a munkahelyeiket, tömegesen mennek csődbe a cégek, arról beszélnek a közgazdászok, hogy nagyobb válság van, mint a háború után.

NSZK – A későbbi Német Szövetségi Köztársaság területe -1945 után: Cél az önellátás, és hogy megszüntessék az éhezést

Elsőként nézzünk rá, hogy hogyan is oldották meg az élelmezési válságot a Harmadik Birodalom romjain, a Német Szövetségi Köztársaság megalakulása előtt, 1945 – 1949 –es időszakról beszélek döntően. Találkoztam még olyanokkal, akik megélték azt az időszakot a Ruhr-vidéken, hogy Duisburg, Essen, Bochum porig rombolva, semmi nincs, csak a kevés túlélő maradt otthon - nagyon kevés férfi, kevés a munkáskéz -.


A Német Szövetségi Köztársaság csak 1949-ben alakul meg formálisan, még a megalakulása előtti évben, egy gyönyörű vasárnapi napon, 1948. Június 20.-án Ludwig Erhard bevezeti a Deutsche Mark – DM, DEM – Német márka – a világ egyik legstabilabb valutáját hozza létre akkor. Ludwig Erhard volt az, aki megalapozta a későbbi NSZK-ban a szociális piacgazdaságot, mint gazdaságpolitikai berendezkedést, ami a 60-as évek közepére az NSZK-t a világ egyik vezető gazdasági hatalmává tette. Munkaérték elmélet, szociális piacgazdaság, tradicionális német, - porosz – üzemgazdasági költségtan, érdemes ezeknek a fogalmaknak utána nézni.
Na de ott tartottunk, hogy kaja, és étel.

Mit is ette az emberek, akkor, ott, a háború után 1945-ben? Egyáltalán hogyan jutottak hozzá az élelemhez?

Azt tudjuk, hogy az emberek inkább nem jártak dolgozni, mivel élelem után jártak inkább, csereberéltek, feketén, mivel a pénz nem nagyon ért semmit. Az, hogy mit is ettek, és hogyan éltek ebben az időben a megszállási területeken, erről egy nagyon jó cikket írt Horst Rübenkamp, Nahrung vor, während und nach dem Krieg cimmel. Vidéken mindent megtettek azért, hogy megtermeljék a szükséges élelmiszert, főleg a krumpli termelés volt fontos.

A cikkét ezzel a mondattal zárja:
„Lebensmittelkarten gab es allerdings noch bis Mitte 1950, obwohl da kein Mangel mehr herrschte.”

A lényeg az, hogy az ország az önellátásra törekedett élelmiszerből, és feldolgozott élelmiszeripari termékből. Az ország infrastruktúrája romokban hevert, de tudás az megvolt, a német élelmiszergazdaság már a háború előtt is világszínvonalú volt, a háború alatt a német élelmiszeripari szakemberek elég komoly innovációkat tettek fel az élelmiszertudomány térképére, hiszen pl. a hadsereget élelmezni kellett.

Az NSZK élelmiszergazdasága a 60-as évekre igen komoly fejlettségi szintet ért el, világtényező lett. Az, hogy hogyan fejlődött az NSZK, később Németország élelmiszergazdasága arról egy elég jó kiadványt állított össze a Szövetségi Élelmezésügyi, és Mezőgazdasági Minisztérium: Zeitreise durch die Ernahrung címmel, érdemes letölteni, és belenézni.

A későbbi NSZK az éhezés széléről 1945-től, 1960-ra eléri azt, hogy diverz élelmiszeripari végtermékből önellátó, az élelmiszeripari innovációban vezető állam. Ez 15 év. A kulcsszó az innováció, és az önellátás.

 

Eközben Oroszországban

800px-e7159-kstovo-industrial-right.jpg

A fenti képen Nyizsnyij Novgorodban készült, dácsákat látunk a város határában.

Oroszországban az, hogy egy családnak dácsája – hétvégi háza – van, természetes dolog, a hagyomány még a cári időkre nyúlik vissza. Az érdekes nem az, hogy az embereknek van hétvégi háza, hanem az, hogy a telekhez úgy jutnak hozzá, hogy ingyen kapnak használatra egy minimum 600 négyzetméteres telket, ezt az a cég, ahol dolgoznak, és a helyi kormányzat, önkormányzat, és a szövetségi kormányzat is mellszélességgel támogatja.

Na de miért teszik ezt? Felmerül a kérdés, vagy egyáltalán miért éli virágkorát ez a hagyomány?

Tudjuk, hogy a Szovjetunióban voltak kisebb nagyobb ellátási zavarok, amivel a nép együtt élt. A dácsa rendszer akkor is virágzott, mivel a családok a hétvégén kimentek a dácsára, és dolgoztak azért, hogy megtermeljék maguknak a szükséges zöldséget, és gyümölcsöt. Ezt teszik a leggazdagabbak is. Sokan ki is költöztek a dácsára. Mindegy volt, hogy lehetett-e kapni zöldséget a boltban, mert megtermett a dácsán. ma teljesen természetes, ha valaki a dácsájában él életvitelszerűen.


Erről nagyon nem esik szó itthon, hogy van egyáltalán ilyen, arról meg főleg nem, hogy mit is ért el ez a dácsa népmozgalom Oroszországban. Egyre jobban kezdett érdekelni a téma, és kutatás közben eléggé érdekes dolgok jöttek szembe velem, a témával kapcsolatban, pl. ez:

Ökofalu, családi birtok – Oroszország határain innen és túl – Eszmélet folyóirat – cikk a családi birtok mozgalomról.

Idézet az anyagból:


„ Az oroszországi Állami Dumában 2013. április 29-én I. V. Lebegyev, J. E.Nyilov, A. N. Szvincov és Sz. M.Kataszonov, az LDPR (liberális demokraták) képviselői, előterjesztették a „Családi portákról” („O rodovüh uszagybah”) szóló N.269542-6 sz. törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy – állampolgári jogon – minden igénylőnek egy hektár földet kell juttatni ingyenes használatra.
Idézet tovább:

– A polgárok ingyenesen, egy alkalommal kaphatnak földet lakott településen, mezőgazdasági rendeltetésű, valamint erdőgazdasági területeken egyaránt. Ha nem történik meg a birtokbavétel, akkor – a nem rendeltetésszerű használat miatt – a föld elvehető. A feltételekről kormányhatározat rendelkezik.

– A tervezet a családi birtokok nem vagyoni jellegéből indul ki: a birtok nem tulajdon, hanem földhasználati jog. Követelések fejében nem lehet elkobozni. Tilalom alá esik a rendeltetés eredeti céljának megváltoztatása, a részekre osztás lehetősége pedig korlátozott.

– A családi birtok földterületét, illetve a rá vonatkozó jogot – közeli rokont kivéve – nem lehet átadni más személyeknek vagy szervezeteknek.– A polgároknak joguk van a földterületen mezőgazdasági és természetvédelmi tevékenységet végezni, valamint magánlakóházat építeni, erre tulajdonjogot szerezni és oda – mint állandó lakóhelyre – bejelentkezni. Követelmény, hogy a családi birtok kiépítése családtagok és rokonok (orosz állampolgárok) személyes munkájával valósul meg.

–A családi birtok mentesül a földadótól és a családi birtokon előállított termékek eladásából származó jövedelemadótól.


– Az Orosz Föderáció polgárainak joga van egymás mellett elhelyezkedő családi birtokokból települést szervezni. A polgárok kezdeményező csoportjának joga van, hogy egységes tömbben kapjon földet akkora területen, amely megfelel azon polgárok számának, akik együtt akarnak létrehozni családi birtokokból álló települést. Alapfeltétel a jog érvényesítéséhez: a telepesek által kidolgozott és az építészeti hatóságok által a település területére jóváhagyott terv.


– A törvénynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a település körül ökológiai zóna jöjjön létre, az ökológiai, közegészségügyi és járványügyi követelmények figyelembevételével. Létrehozható zöld zóna, parkerdő zóna, védelmi zónák (méhészet, különösen védett erdőterület, vízgyűjtő terület, valamint más, különleges felhasználási feltételekkel rendelkező területek és természeti objektumok).


– El kell végezni a hatályban levő törvények rendelkezéseinek harmonizációját a családi birtokra vonatkozó törvénnyel (mezőgazdaság, kisegítő gazdaságok, gyermekes családok támogatása, önkormányzatok). A javaslat szerint a törvény hatálybalépésének ideje: 2014. május 1-je. „
Idézet vége.


A tervezetet nem ebben a formában fogadták el, de maga az, hogy ez a tervezet Oroszországban, szövetségi szinten felmerült, annak nagyon komoly jelentősége van. Érdemes a szöveget egyszer-kétszer elolvasni.

Nézzük mi is ez a családi birtok, - dácsa mozgalom – és miért is olyan fontos ez az oroszok számára?

Itt van a naturalhomes cikke, ami rávilágít a lényegre, hogy mit is ért el a családi birtok mozgalom:

russian-dacha3.jpg

Huha, ez nem semmi. A képre a következő van írva:

2011-ben az orosz dácsa kertek – családi birtok Oroszország élelmiszerfogyasztásának 40%-át állították elő…

80 %-át a gyümölcs, és bogyósgyümölcs fogyasztásnak
80 %-át a burgonyafogyasztásnak /felhasználásnak/
66 %-át a zöldségfogyasztásnak /felhasználásnak/

Ízlelgettem ezeket a számokat, mivel erre csak azt lehet mondani, hogy no comment. Na de fordítsuk komolyra a szót.
A családi birtok népmozgalom elérte azt, 2011-re, hogy majdnem önellátó az ország úgy burgonyából, gyümölcsből, és pl. bogyósgyümölcsből, hogy minden család megtermeli magának.

Ha most ha ezt közgazdász szemmel nézzük, akkor ez a termelési érték nem vesz részt a gazdasági körfolyamatban, mivel nem kerül piacra, és mivel pénzmozgás nincs, ezért ezt a történetet a GDP-be nem számolódik bele. Ilyen-olyan erőforrás felhasználás van, - minimális szintű input – de a másik oldalról a burgonya országos piaca mondhatni alig nem létezik. Mára szerintem előrébb járnak, nem találtam a neten adatokat a rendszerről 2019-re, vagy 2018-ra vonatkozóan.

Az orosz emberek biozöldséget, burgonyát, bogyós gyümölcsöt, gyümölcsöt esznek egész évben, mivel minden család megtermeli magának. Erre a tényre csodálkozott rá a naturalhomes cikkírója is.
Mivel a családi birtok mozgalom nagyon komoly hagyományokkal rendelkezik, és komoly eredményeket is fel tud mutatni a témát kutatják is, pl:

THE SOCIOECONOMIC AND CULTURAL SIGNIFICANCE OFFOOD GARDENING IN THE VLADIMIR REGION OF RUSSIA  - LEONID SHARASHKIN -

Nagyon komoly eredményeket érnek el pl. 600 négyzetméteren.

Eran Ben-Shahar ellátogatott orosz barátaihoz egy hétvégén a dácsába, hogy megnézze, milyen munka folyik egy ilyen hétvégi házban. Hogy miért is dolgozik ott az ember a hétvégén napi 12 órát akár, és miért van ott, amikor csak teheti.

First nail in the Dacha, last nail in your coffin a cikkének a címe.

Pár kép tőle:

image-119.jpeg

 

image-791.jpeg

image-120.jpeg

Mindenki a dácsán biokaját termel, nem használnak semmi vegyszert, mivel a gyerek, meg az unoka nem szereti, ha bármilyen vegyszerrel permetezi a nagypapa a zöldséget.

Eléggé komoly rendszert képvisel a családi birtok rendszer Oroszországban, és ezt a mozgalmat a kormányzat támogatja is.

___________________________________________________________________________________________

Ennyi bevezető után, térjünk rá a lényegre:
A poszt azért született, hogy bizonyítást nyerjen, hogy létre lehet hozni egyszerűen olyan családi birtokot, ahol lehet biztosítani a család – férj + feleség – éves 12 000 EUR nettó jövedelmét, megfelelő rendszerszervezés mellett.

Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

___________________________________________________________________________________________

A történet, amit előadok egy gondolatkísérlet, pusztán az, hogy a lecsómérnök hogyan látja ezt a helyzetet.

bendek_1.jpg

A falvaink öregszenek el, amin változtatni kellene, a kérdés az, hogyan. Volt már itthon szó Öko- falu hálózatról, amit Raskóék dolgoztak ki, volt már itt szó Kert- Magyarországról, az utóbbi 10-15 évben, de átütő sikert nem ért egyik megközelítés sem, mivel akkor tele lennénk virágzó falvakkal.


Az egész ország területe alkalmas mezőgazdasági termelésre, és a falu biokaját evett még a 80-as években is, csak ez nem volt így kimondva. A termelők a legközelebbi városba vitték be eladni helyben megtermelt portékát, így a város is biokaját evett. Erről sem beszélünk mostanában. A várost a város környéki gazdák látták el élelemmel, kb. 30 km-es körzetből. Aminek szezonja volt, vitték be a gazdák a piacra, és minden család befőzött, eltett, ahogy falun is, ugyanaz volt az életszemlélet, mindenki töltötte fel a kamrákat, nem volt hűtőszekrény. Na most még a 80-as években is egy átlagos falu alkalmas volt mezőgazdasági termelésre, mivel a hagyományos falusi termelési szerkezet - termelési hagyomány- még fellelhető volt, és működött. Itt arra gondolok, hogy a falunak, mint önellátó mezőgazdasági rendszernek a hagyománya - paraszti kultúra - még a 80-as években is létezett.

Pl. a faluban a kertek mindig valamilyen víz mellett alakultak ki, legyen az kút, vagy patakpart. Mára ezeket a patakpartokat már lehet, hogy beépítették a faluban, vagy betemették a kutat. Tehát a kertnek való hagyományos helyek megszűntek kertként funkcionálni. Ez általános jelenség a Balaton melletti falvakban, közvetlenül a parti sávban. A hagyományos falusi önellátó termelési rendszer felbomlott sok helyen, ezzel számolni kell. Másképp újjáéleszteni a hagyományt, ide már tervezés kell.       

Tehát rendelkezünk azokkal a hagyományokkal, ami kell ahhoz, hogy egy virágzó falusi termelési rendszert alkossunk meg itt a XXI század elején, nagyapáink, dédapáink tudását beágyazva a XXI század valóságába.

Vázoljuk fel a teret

Ahhoz, hogy valamit alkotni lehessen, a témában fel kell vázolni a teret, amiben mozognunk kell:

Pár felvetés amolyan peremfeltételnek:


- 1 000 EUR havi nettó fizetés családonként – férj+ feleség –
- Vannak az országban elhagyatott falusi házak, amelyek 15-20 éve üresen állnak akár, ezeket meg lehet vásárolni, építsünk erre.
- Tanya, egy tanyához nem olyan nehéz már ma sem hozzájutni
- Legyen ott internet
- Legyen a közelben óvoda, iskola
- Legyen egy kocsi, vagy valamilyen saját jármű, azt lehessen megtankolni
- Legyen kéznél okos telefon, egy-két laptop
- Legyenek kéziszerszámok, és kisgépek a műveléshez
- Legyen rendelkezésre álló tudás a termeléshez, és legyenek vetőmagok
- Anyagok a ház, melléképületek felújításához


Kezdődjön a matek, számolgassunk egyfajta „fedezeti pontot”, kezdjünk iterálgatni


Megnézve a fenti listát, tehát pénzt kell befektetni ahhoz, hogy egyáltalán az ember oda tudjon költözni egy választott lerobbant házba, mivel azt fel kell újítani, közben élni is kell valamiből.
Vinne oda egy faházat, és építgetné a házat, hogy mielőbb be lehessen költözni, ha fel akarná újítani, vagy egyszerűen a helyére egy könnyűszerkezetes házat húzatna fel pár hónap alatt, ez döntés, és rendelkezésre álló pénz kérdése.

Most egy könnyűszerkezetes ház 100 000 Ft - 250 000 Ft/ négyzetméter, egy 100 négyzetméteres családi ház így 10 000 000 Ft - 25 000 000 Ft– ba kerül, tokkal-vonóval, ez elérhető hazánkban is, ha az átlagárakat nézzük.

A világ másik oldalán már most egy házat 10 000 USD-ért nyomtatnak, de ezt le akarják nyomni 4 000 USD-re.

Ebben a témában is érdemes lenne kicsit körülnézni, hogy mik a hagyományaink.

Tehát kell egy könnyűszerkezetes ház + telek: legyen 20 000 000 Ft - 56 536 EUR – önrész nincs! – ebbe férjen bele a telek, vagy tanya vételára, fedezet a felépítmény, és a telek.


Vegye fel 30 évre, fizessen vissza a 30 év alatt 59 000 EUR-t a törlesztő részlet havonta:
59 000 EUR / (30 x 12 hónap) = -163. 88 EUR - 58 304 Ft / hónap - ami évente: - 1 966.66 EUR 699 648 Ft -

A család megélhetéséhez szükséges pénz évente:  12 000 EUR
Összesen: 12 000 EUR + 1 966. 66 EUR = 13 966. 66 EUR

A rendelkezésre álló telek nagysága legyen: 1 ha, 10 000 négyzetméter

A 24.hu azt mondja, hogy egy négyzetméterről 20-30 kg zöldséget lehet szüretelni.

20- 30 kg x 8 000 négyzetméter = 160 000 kg – 240 000 kg, ezek szerint 160 tonna – 240 tonna között lehet zöldséget termelni hektáronként, ha csak egyszerűen szorzok egyet, és azt mondom, hogy nem vetem be a 10 000 négyzetmétert, hanem csak 8 000-et, mivel sétálni kell is kell az ágyások között, továbbá kell egy ház, is a kertben.

Fogadjuk el, hogy így van, legyen a varázsszámunk 160 000 Kg.

Mennyiért termelek 1 kg terményt a fenti feltételek mellett?

12 000 EUR megélhetéshez szükséges pénz: / 160 000 Kg = 0.075 EUR / kg – ami 26.53 Ft kilónként.
Hiteltörlesztés: 1966.66 EUR / 160 000 Kg = 0.012291 EUR – ami 4. 372 Ft kilónként

Összesen: 26.53 Ft + 4. 372 Ft = 30.90 Ft – legyen: 31 Ft / Kg.

Ellenőrzés:
31 Ft x 160 000 kg = 4 960 000 Ft
4 960 000 Ft / 353.755 = 14 021 EUR, ami több mint a 13 966. 66 EUR. – ok –

A szám azt jelenti, hogy termelni kell 160 000 kg-ot diverz zöldséget 8 000 négyzetméteren, amit el kell adni kilónként 31 Ft-ért. Ebben a 31 Ft-ban benne van a következő:

- Éves 12 000 EUR fizetése a feleségnek, és férjnek
- A 20 000 000 Ft-os hitel éves törlesztő részlete, amiből a házat építettem
- Az egy hektáros telek, ami rendelkezésemre áll – amit nem a hitelből vettem –
- Tételezzük fel, van kút a telken, és tudok öntözni, ezért nem gond termelni

Mi az, ami nincs benne a fentieken kívül:

- Nincs benne a területrendezés költsége – kert kialakítás, trágya, tereprendezés -
- Nincs benne pl. a talajmunka, ha fel akarom szántatni a területet ősszel, mivel traktorom nincs
- Nincs benne a vetőmag
- Nincs benne a palánta
- Nincs benne a fóliasátor, stb.
- Nincs benne a szükséges faanyag, ha pl. magas ágyást szeretnék
- Ha kell a szükséges támberendezés – paradicsom, vagy uborka mellé netán -
- Nincs a telken egy darab gyümölcsfa sem – persze, tudom, hogy minimum 5 év, mire egy csemete termőre fordul, de kert nem létezhet gyümölcsfa nélkül, azaz kell -

Szóval iterálgassunk kicsit, közelítsük a valósághoz a történetet, mert messze vagyunk. A kérdés az, lehet-e ebben a térben játszani?

Iteráció tovább

Van egy másik cikk, azt írja, hogy 28 négyzetméteren termel, 50 000 Ft költséget vesz a termeléshez részletezve, és ha csak a megnevezett terményekből a kg-ban megadott termények várható termésmennyiségét veszem, akkor lehoz 338 Kg diverz termést a 28 négyzetméterről.

Emeljük bele a képletbe:


- Család megélhetéséhez szükséges pénz évente:  12 000     EUR
- 20 000 000 Ft-os hitel éves törlesztő részlete:         1 966.66 EUR
- Összesen évente:                                                    13 967     EUR

28 négyzetméter – 50 000 Ft – 141 EUR költség - 338 kg várható termés
Ez már valami, lehet kezdeni számolgatni. 


Nézzük meg, ha egy db 28 négyzetméteres ágyást művel a család:
13 967 EUR + 141 EUR = 14 108 EUR / 338 kg = 41. 73 EUR / kg ami sok

Nézzük meg, ha 2 db 28 négyzetméteres ágyást művel a család:
(((13 967 EUR + (141 EUR x2)) / (338 kg x2))) = 21. 07 EUR / kg ami még mindig sok.
Mi van ha 15 ilyen ágyásunk van:
(((13 967 EUR + (141 EUR x15)) / (338 kg x15))) = 3. 17 EUR / kg ami még mindig kicsit sok.
Mi van, ha 25 ilyen ágyásunk van:
(((13 967 EUR + (141 EUR x25)) / (338 kg x25))) = 2. 07 EUR / kg Ez már okkás is lehet.

Mi van, ha 30 ilyen ágyásunk van:

(((13 967 EUR + (141 EUR x30)) / (338 kg x30))) = 1. 79 EUR / kg Itt álljunk meg, és fogadjuk el.

Hány négyzetméter ez?
30 db x 28 négyzetméter = 840 négyzetméter.

Egy átlag telek nagysága kb. 200 négyszögöl, ami 719,4 négyzetméter, ami kb. 36 m x 20 m: tehát minimum kb. két telek kell történethez.
Hogy is néz ki ez a történet, hogy optimális legyen?


A telek nagysága legyen 800 négyszögöl, ami 2 157 négyzetméter, ami 0,257 hektár

A felvett hitel nagysága 20 000 000 Ft, 30 év - éves törlesztő részlet: 1 967 EUR
A család megélhetéséhez szükséges pénz évente:                            12 000 EUR
30 db ágyás kialakítása: 141 EUR x 30 =                                              4 230 EUR

Összesen:                                                                                            18 197 EUR

Várható termésmennyiség: 338 Kg x 30 db ágyás:                                10 140 kg
Fedezeti pont / 1 kg várható termés:                                           1. 7945 EUR / kg.

Kút van a telken

A telek 39 %- át használjuk kertnek, a többivel gazdálkodhatunk még.

Mi lenne az optimális történet pénzügyileg, mennyi pénz kell?

Meglátásom szerint a legoptimálisabb dolog az lenne, ha előre megkapná a fenti 18 197 EUR-t két évre előre, ami 36 394 EUR, ami 12 875 560 Ft.

Ebből kialakítja a kertet, fizeti a felvett 20 000 000 Ft-os hitelt a házra, és keres nettó 1 000 EUR-t az asszonnyal, havonta. Ha járulékot is fizet, akkor a 12 000 EUR éves költségre rájön még olyan 4 000 EUR járulék évente, ekkor a képlet így változik:


A felvett hitel nagysága 20 000 000 Ft, 30 év - éves törlesztő részlet:   1 967 EUR
A család megélhetéséhez szükséges pénz évente:                             16 000 EUR
30 db ágyás kialakítása: 141 EUR x 30 =                                               4 230 EUR

Összesen:                                                                                              23 394 EUR, ami 8 275 745 Ft

Ha ugyanúgy megkapná előre két évre, akkor az 16 551 489 Ft –ra lenne szüksége.


Erre a 16 551 489 Ft-ra kellene valóságot írni, mit is jelent ez?

  • Van egy család, aki kimegy falura, nyakába vesz egy 20 000 000 Ft-os kölcsönt 30 évre
  • Birtokába kerül egy 800 négyszögöles telek
  • Itt kialakít 320 négyszögölön intenzív kertet, ahonnan lehoz évente 10, 1 tonna diverz zöldséget- és gyümölcsöt, 1. 79 45 EUR / kg fedezeti ponton, már az első éven, ha ügyesen tervezi meg a költözést.

Valaki kellene, aki készpénzben odaad neki 16 551 489 Ft-ot, aminek a fedezete az a 10.1 tonna termény lenne, amit évente megtermel, és átveszik tőle garantáltan 1. 7945 EUR –ért kilónként minden évben.

Ide kellene egy jó szövetkezet

Na, most ide kenne egy jó szövetkezet, aki ezt a történetet megszervezi ilyen szinten. Ebben nagyon komoly innovációs potenciál lenne, mivel lenne árualap, és lehetne szervezni a feldolgozást.
Másképp nagyon nem tudna működni a dolog, elég komoly szövetkezeti hagyományokkal rendelkezünk, érdemes lenne kihasználni ezt.
Egy élelmiszermérnök csapatnak, aki polci végterméket akarna tervezni egy ilyen rendszerre, ez a rendszer maga lenne az innovációs mennyország! Ha ez a csapat a szövetkezetnek dolgozna?

Na igen, e ez egy komoly dimenziót nyitna meg ebben a történtben. Mivel a helyi szövetkezet, vagy a "szövetkezetkezet szövetkezete" - ahogy a haverom mondta - képes lenne polci végtermék kibocsátására, mint Kanadában, vagy Nyugaton, vagy Olaszországban.

  
Olyan innovációs csapatoknak, aki tesztelgetni akarnak ezt-azt, egy ilyen gazdasági rendszer nagyon komoly potenciált képviselne. Egy ilyen rendszer IT innovációs mennyország lenne. A rendszer felállításával már munkahelyet lehet teremteni, de ami a lényeg, a rendszerre rá lehet építeni nagyon szépen fizető munkahelyekkel teli rendszereket, na de ez egy másik poszt témája. 

___________________________

Update: a témához 2020 05.28:

Cserdi:

2 hónap alatt 6 tonna zöldséget osztottak szét a rászorulóknak a cserdi romák

Savanyúság, lecsó, lekvár cigánykézből - jön a Lasipe

Csedi polgármestere, Bogdán László:

 

Nyomtatott ház, 4000 dollárba kerül:

 Önellátó rendszerek:

 

____________________________

 

Update a témához 2020 05. 15:

Sokszínű Vidék: Csehországban stratégiai fontosságúvá nyilvánítanák a helyi gazdák termékeit

Idézet a cikkből, hogy azt mondja hogy:

"Azt is szeretnék, hogy amíg az országban megtermelt zöldségekből és gyümölcsökből elegendő a kínálat, addig a multik ne importáljanak külföldi terméket.

A szövetség tárgyalásokat folytatott cseh hátterű kereskedelmi láncokkal annak érdekében, hogy azok csak abban az időszakban importáljanak zöldséget és gyümölcsöt, amikor az adott termék iránti igényeket a helyi termelés nem tudja kielégíteni "

Idézet vége.

A csehek ezt meg fogják tenni. Meglátásom szerint ha ezt megtették, akkor már tovább is fognak lépni az önellátás felé vezető úton, szépen rendszerbe foglalva.

_____________________

 Ők is biokajából főznek:

 

  


Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com