Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja


Híd a jövőbe az Intelligencián át! 2050, Budapest Élelmiszergazdasági Expo!

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! - szerkesztette Zsebők Zsigmond-

2024. március 26. - lecsós

 

Hallva a Micimackó dalát a mézről eszembe villan 2023/2024-es évek magyar méz mizériája. Panaszkodnak a magyar méhészek, hogy forgalmuk csökken, a méz ára pedig az ukrán méz behozatala  miatt szintén csökken. Ezek szerint olcsóbban nőnek a mézelő növények Ukrajnában? Aztán egy nap kiderült, hogy nem ukrán méz örvendeztet csak meg minket, hanem bizony a kínai méz és még török is.. És hogy ezen méz elfoglalhatja a hazai helyét a piacon, ahhoz bizony magasabb körök segítsége szükségeltetik. Állítólag még az a csúfság is megesett, hogy gyermekeknek bemutató, méz irányába való kedv csinálás során kínai mézet tálaltak fel. De hát én már ilyen dolgot el sem szeretnék hinni. És még az idegen mézek közül éppen az ukrán a legkevésbé hamis.

Jenci lassan végez a napi teendőivel. Nagy halom megmaradt műhúsos és valódi marhahúsos húspogácsát rak össze, amit majd rovar, nevezetesen katona légy lárva nevelőben adnak le.

future_city_1_1.png

Your Future City? 6 Visions for the green city of tomorrow | Text by Colin Griffin

-Ezek a „dögök” minden hulladékot megesznek, rendkívül falánkak, viszont takarmányozásra jó minőségű fehérjét szolgáltatnak.

-De Jencikém, hisz az én gyermekkoromban az a hír járta, hogy az államilag nevelt baromfinak hal íze van. Én ugyan nem éreztem, de elhittem, mert olyan sokan állították. Most nincs ilyen hang? Hogy kukac íze van a sertéshúsnak? Vagy éppen a halnak van lárva íze? Mert ugye haltápként is felhasználódik a rovarfehérje.

- Feri bácsi, ma az lenne a természetes, hogy hal íze van a halhúsnak, de hát a maga korában a halat aranyért adták. Még csak nem is aranyhalat.

lab_grown_meat.jpg

What is lab-grown meat? How it's made, environmental impact and more - BBC Science Focus - 

Haj, nagyot fordul a világ.

Jenci azt ajánlja, hogy menjünk el hármasban a Tas Vezér és Bocskai út sarkán lévő étterembe.

budapest_2024.jpg

 Tas Vezér út- Bocskai út sarok - 2024 március, Budapest -  

-Te, Jenci, még megvan az? Ott laktunk a Zsombolyai utcában, de már az én gyermekkoromban is valamiféle étkezés folyt ott.

- Bizony, még megvan. Üljünk be a kocsimba, és egy fél óra alatt ott is vagyunk.

Az elektromos autóval az út zökkenőmentesen megtörtént, a Duna-hidak teljes pompájukban tárultak elénk. A Duna szépen tele vízzel, a színe, ha nem is kék, de tisztának látszik. A Gellért-hegy üde zöld színben kelleti magát. A Rakpartokon moderált forgalom, s az utak mentén rengeteg a kerékpáros, rolleres ember.

-Te, Jenci, még vannak a Gellért-hegyen fügebokrok? Tudod, azt tanultuk róluk, hogy még a török időkbe nyúlik az eredetük.

- Hát, bizony megvannak, s olyan számban, hogy nyaranta az emberek szívesen csemegéznek belőlük. Amúgy is szívesen sétálgatnak az emberek a Gelázson, mert tiszta a levegő, tiszták az utak, nem kell félnünk semmiféle támadástól. Sokkal jobb a helyzet, mint húsz egynéhány évvel ezelőtt volt.

Megérkezünk a Bocskai Étteremhez. Jenci a kocsiból kiszáll, valamit pötyögtet a műszerfalon, ás a kocsi elindul.

-Most keres magának parkoló helyet.

Belépünk hát az étterembe. Kicsit más jellegű a hely, mint Zsigmond barátom étterme. Itt is folyik a közétkeztetést kiszolgáló munka, de kellemes, a közeli Feneketlen-tó hangulatához illeszkedő a légkör. Mi egy tömör fából készült asztal mellett telepedünk le. Jenci megnyom egy gombot az asztal lapján, nyomban megjelenik egy itallap, és étlap. Én jóféle barna sört választok, Jenci egy hosszú lépést kitűnő rizlingből. Zsigmondra még munka vár este, így alkohol mentes italként naspolya ivólevet választ. Lám, a naspolya ivólé, melynek íze oly hasonlatos a valaha Kenyában fogyasztott guava léhez.

6691.jpg

An Inside Look Into The Future of Restaurant Design

Jenci ajánl nekünk is, magának is egy  Bocskai tálat, melyen halszeletek, jóféle szalmaburgonya, és pirított hagymakarikák vannak. Csemegeként ecetes gombát kérünk. Néhány gombnyomás, és máris megtörtént a rendelés.

-Tudjátok, a gombát éppen a mi házunk pincéjében termesztik, s a termés nagyobb részt  savanyítva kerül fogyasztásra. Itt is, mint minden vállalkozásban, a fele tulajdon az Államé, fele pedig a hús-vér emberé. Itt ez a hús-vér ember közös ismerősünk, a Béla a Bocskai suliból. Hogy honnan szedte azt a remek receptet, aminek alapján a gombáját fűszerezi??!! Tény, hogy még a környező települések is járnak ide bevásárolni belőle.

-És mond csak Jenci, mi az a zöld mártás a kis tálban?

-Azt a halhoz adták, nem wasabi, ahogy gondolod, de érdemes kipróbálni. Alga mártás. Igazából eszünk alga termékeket, ugyan nem túl sokat. De egy fajta „zöldség” a maga előnyös bioanyagaival, újfajta ízével. Azért egy majonéznek nyomába sem ér.

-Mi 2023-ban azt hisszük, hogy 2050-re felfordul a világ. Rovarpaszta, algamártással, tetején 3D hús szelettel. Műanyaghalak, virtuáliszöldség, s a valódi hús-vér állatokból származó húsoknak nyoma sincs. Vegán kommandók törnek rá vacsoraidőben a családokra, hogy ellenőrizzék a menüt.

plates_pyramids_planet_fao.jpg

Plates, pyramids, planet
Developments in national healthy and sustainable dietary guidelines: a state of play assessment - FAO- 2016 - 

-Ó, ilyesmiről szó sincs! Valahol megfertőzte korotokat a politika, a média, és a sci-fi irodalom. Igaz, a növényi ételek nagyobb részt foglalnak el táplálkozásunkban, mint korábban, népszerű lett a hüvelyesek fogyasztása, de bizony ma is szeretjük a csülkös bablevest, s nekem kedvencem a sonkás tészta. Ugyanakkor a fagyasztva szárított zöldségekből hihetetlenül finom krémlevesek készülnek. Kis füstölt íz, kis ilyen fűszer, olyan fűszer, és máris készen van egy kiváló reggeli ital. Forró zellerkrém leves kis kukoricapehellyel. De, Feri bácsi, ha ritkán is, de bizony elfogy nálunk is a hagymás rostélyos.

-Hogyan?!! Ti marhahúshoz juttok? 2023-ban ritkaság volt jó marhához jutni, pedig a szoci 70-es éveiben az egyszerű melós családok sem nélkülözték a jó marhapörköltet nokedlivel. És a paprika magyar volt!

_________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

 

-Hát, Feri bá, ez hogy jön ide?

-Úgy Jencikém, hogy mielőtt átröppentem hozzátok 2023-ból, éppen egy zacskó paprikát vettem. Otthon veszem észre, hogy a paprika 69 %-ban spanyol, 31 %-ban szerb?????????, de sokféle valaha hazai élelmiszerről derül ki, hogy már nem hazai. Persze, ha egy szelet akkut kérnék, az talán itthonról származna. De még szerencsés voltam, hogy nem kínai paprikát kaptam. A gazdák panaszától hangos a rádió, TV hírek, ügyefogyott tüntetéseket tartottak, de jó magyar szokás szerint a tűntető banán termelőkhöz nem csatlakoztak a narancs termelők, mert ők öten másnap mentek az utcára. 

Na, jó ez kicsit túlzás, csak azt fejezném ki, hogy a legcsekélyebb előre mutató összefogás sem volt.

-Már akkor értem az összefüggéseket. 2028 körül a klíma hirtelen nagyon rossz lett. Nagy lett a szárazság, majd iszonyatos esőzések jöttek, viharok, stb. Tartott ez 2-3 évig, s szerte Európában, sőt még tovább. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nem tudott elég árut termelni a hazai piacra, s az import is akadozott. Addigra már minden ország orrolt ránk, s nem igyekeztek minket kisegíteni a volt baráti országok, új barátaink pedig még annyira sem. Tehát beköszöntött egy olyan állapot, amikor világossá vált, hogy az élelmiszeripar és feldolgozás elhanyagolása végzetes.

168253.jpg

Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban -Felegyhazikozlony.eu -

Szinte érthetetlen módon mindenütt munkaerőhiányról panaszkodtak, kedvetlenül tették az emberek a munkájukat, aki esetleg becsapott valakit, azt talán még aznap valaki más csapta be.

Nem volt érdemes híreket hallgatni, mert csak politikusok fantázia dús füllentéseit lehetett hallani.

Utólag el is nevezték a kort Háry átmeneti kornak.

-Feri bá, maga előtt és kortársai előtt egy rendkívül nehéz időszak áll. Régi és új, elvtelen propagandát folytató emberek küzdenek egymással az országos és világ politikai porondján. Összevesznek, kibékülnek, „ma leköpöm, holnap lenyalom”, ahogy nagyapám jellemezte a politikusokat. Ma itt, holnap ott tűntek fel tűntetők, már tán maguk sem tudják, mit követeltek. Minden összekuszálódik, kiteljesedtek háborúk, országos vezetők vádoltak más szociálisan aberrált feltörekvőket. Jobb híján atomháborúval dobálództak hatalmasságok, akiknek pedig diliházban lett volna a helyük. Egymással összetalálkoztak, lapogatták egymás vállát, hatalmasabbnak képzelték magukat a Teremtőnknél. A gazdaságok hanyatlottak, az erkölcsök világszerte romlottak.  Naponta derült ki, hogy a kapitalizmus már nem időszerű. Ahogy ez megfogalmazódott : „a kapitalizmus nem kompatibilis az emberi természettel.”  Mondjuk ez sem teljesen igaz, mert nagyon sokan élősködtek a kapitalizmus emlőin.

a-dystopian-cityscape.jpeg

2032... A nagy összeomlás után..  

-És Jenci, mi lett a dolog vége?

-Még kicsit folytatnám azt az elborzasztó folyamatot, ami kis híján a teljes összeomlásba taszította fajunkat. Valaha élt egy olyan erkölcsi norma, hogy kismamák, idős emberek leülhettek a tömegközlekedési járműveken, intelligens emberek előre engedték a nőket az ajtóban. Nem raboltak ki idős embereket, nem rugdaltak halálra hontalanokat, s aki élvezhette az adakozás melegségét, nem élt vele vissza.

Hiába jöttek a hírek egyre vadabb természeti károkról, hőhullámokról, földcsuszamlásokról, földrengésekről, a hatalmaskodók nem tértek észhez.

Ma már antropológiai vizsgálatok, DNS tesztek bizonyítják, hogy a Homo sapienssel párhuzamosan létező neandervölgyiek és a nagyon is alkalmazkodó Gyeniszovai ember a mi áldozatunk lett. Együtt élésünk bizonyítéka a génjeinkben lévő nyomok. Eltűntettük őket, mint annyi más fajt a Földről.

A korai középkorban a szegénységet és másokon való segítséget hirdető kolostorok, amelyek kezdetben gyógyítással, a sötét időkben a szellemi tudás átmentésével foglalkoztak, meggazdagodva már csak a kényelmen járt az eszük. A Szentföld meghódítása idején a zarándokokat, szegényeket, betegeket segítő rendekként kezdték pályafutásukat a Johanniták, Templomosok, jómódba kerülve már csak a hatalom érdekelte őket. Az ember már csak ilyen.

2023-as években, az ökológiai lábnyomunk rohamosan nőtt. Növekvő népesség, növekvő igények, és csak siránkoztunk, hogy romlik a klíma. A napi reklámok még több fogyasztásra ösztönöztek.

Még a húszas években egy tanulmány kimutatta, hogy bírók a nap különböző szakaszaiban kipihenten vagy fáradtan más-más erélyű ítéleteket hoztak. És még akkor hol van a napi kis problémák serege, hogy nem léptették elő, vagy otthoni gondok nyomasztják őket.

footprint_2022_hu.jpg

https://data.footprintnetwork.org/#/

Nem tudott élni az emberi faj a megadatott fejlődéssel. A digitális technika, technológia a fejére nőtt az embernek. Valahogy, mint a mákos tészta. Eleinte nagyon jól esik, majd még mindig jól esik, aztán elrontja a gyomrot. Nem megoldásokat sugallt, nem fontos kérdésekben segített döntést hozni, egyszerűen szórakoztató eszközzé vált, uralkodott rajtunk, nagyon sokakat manipulált.

 A technika fejlődése nem párosult a testi lelki fejlődésünkkel. A digitális világ előnyei mellett egyre inkább előjöttek hátrányai. A kézműves tudás, a klasszikus értelembe vett műveltség elfelejtődött. Az emberek a zsebükben hordták az agyukat, s percenként nézték meg, hogy ki kereste őket.

-Igazam van, Feri bá?

-Jencikém, nagyon is igazad van, sőt, amire már csak nagy vonalakban emlékszel, azt én ki tudnám egészíteni. Már 2023-as években megfogalmazódott, hogy az ember teljességgel alkalmatlan a bonyolulttá váló világban utat találni magának és a Földnek. Létrehozzuk a csodálatos információs bázist, több tudást halmoztunk fel, mint amennyit elmék százai kezelni, értelmezni tudnának. Mert az a függetlenség feladása, ha engedjük, hogy számítógép uralkodjék felettünk. A tömegközlekedési járműveken az emberek a telefonjukat nyomogatják, nézegetnek, fals híreket olvasnak és fogadnak el igaznak, majd leszállva a járműről, legtöbbször már nem is emlékeznek arra, amit néztek. Legfeljebb az ragad meg bennük, amit szűkülő tudásuk átenged, s ezt terjesztik, adják tovább mint valami pestist.

És akkor egyszer csak valami történt! Nem értettem, hogy mi, de az elektronikus eszközeinken szövegek jelentek meg, hogy valamiféle Intelligenciák irányítják az országot, mindenki folytassa a munkát. Akárhogyan is, de eltűntek a politikusok,  viszont nyomban minden jól szervezetté vált. Mintha kisütött volna a nap, a munkakedvünk is megnőtt! Én is, mint maga Feri bá, élelmiszeripart tanultam, s egy jó kis hal feldolgozó terve, vagy csak egy jó mártás receptje az a fejemben is megvan nem csak a zsebemben.

future_city_2.jpg

Re-imagining the future cities with Solarpunk

-S nem korlátoznak, uralkodnak az Intelligenciák felettetek?

-Nem, mert humánusabb lett a világ. És mellette megkezdődött az elmúlt évszázadok környezeti kárainak felszámolása. Tudja, Feri bá, igaz, hogy az ember bármilyen irányítást elfogad, csak ne a saját fajtájától eredjen. De most látom, érkezik a halunk.

-Zsigmond barátom, Feri bá, fogjunk hozzá. Ráérünk még a finom falatok után is tanulni a jövőt.

Megérkezett a hal, s csodák csodája, igazi ponty! Nem papírból, nem műanyagból, nem rovarból, hanem vérbeli halból! Forrón, illatosan. A panír sem elégetve, a hal tökéletesen átsütve.

-Tudja, Feri bá, a haltenyésztésünk rendkívül fejlett. A halhús előállításához viszonylag kevés takarmány szükséges. Élünk is a lehetőséggel, hogy minél több halat fogyasszunk. Nem csak az egészségessége miatt, de szeretjük a halakat. A megújuló folyóink bőséggel nyújtanak szórakozást a horgászoknak, s jut a tányérra is belőlük. Megkezdődtek, sőt nagyban folynak azok a munkálatok, amelyek nyomán a korábbi lecsapolások visszanyerik vizüket. Pezsgő élővilág alakul ki, öröme embernek, madárnak, rovaroknak.

-Megnyugtatsz Jencikém, hogy nem vész kárba korunk jobban gondolkodóinak erőfeszítése. De voltak-e polgárháborúk? Véres harcok, hogy a politikusok visszaszerezzék hatalmukat?

-Természetesen voltak próbálkozások, de a digitális világban már nem volt titok a készülődés. A tömegek élete sokkal jobb lett, kiszámítható életet éltek, biztonságban voltak. Az egészségügy, oktatás, bankszektor, mind megjavult, s a tömegek már gondolatban sem támogatták a régi rendet. Persze, ehhez hozzájárult, hogy az ember vonzódik a jobb élethez. A régi urak hatalom nélkül már nem voltak vonzók. Újra törődnek az emberek a környezetükkel. Nem szemetelnek, nem rongálnak. Nálunk nem szemetelhet már sem magyar, sem külföldi.

-Mit szól Feri bá a söréhez? Ezt a barna minőséget kezdjük megkedvelni, úgymond divatba jött. Egyre több helyen készítik. Kimentek a divatból a gyümölcsös sörök, a sör legyen sör.

-S Jencikém, hadd kóstolom meg a borodat. 2023-ban kicsit válságba került a borászat is, a kis borászatok keresték helyüket.

fao_aquaculure_2022.jpg

2022 The State of World Fisheries And Aquaculture - FAO -

_________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

-Hm, tényleg kiváló. Érezni a rizling jellegzetes aromáját. Ha ilyen kiváló borászitok vannak, akkor már magára is talált a borászat.

-A minőség mindenekelőtt. Korlátozva vagyunk, no lám, egy korlátozó tényező, mennyit ihatunk meg alkoholból egy nap alatt. De ezt elfogadjuk!

-Te Jencikém, lehet-e kávét kérni? Még 2023-ban felmerült, hogy a kávé, banán, kakaó szinte feledésbe merül, olyan súlyos betegségek támadták meg őket.

Nyugodjon csak meg, Feri bá, van kávé is, banán is, csokoládé is. A kávét mindjárt rendelem, de csodálkozni szabad, mert nem úgy jön ki majd a kávé ahogy azt megszokta.

Ezzel Jenci az asztal lapján keresztül rendel is. A pincér srác, akiről kiderült, hogy nem ez a szakmája, beugrott felszolgálni. Vannak kiszolgáló robotok is, ahogy Zsigmond éttermében is, de az emberi kiszolgálásnak nincs párja. Pincérünk, Vince, egyetemista, molekuláris gasztronómiát tanul.  Bónusz pontokat gyűjt azzal, hogy felszolgál, egy párizsi gasztronómiai konferenciára készül, arra gyűjt. Specialitása a kávé, csokoládé, tea porításos bevitele a szájba. Mindjárt meg is mutatja a használatát.

artguru.jpg

A szomszéd asztalnál 

- AI Art Generator - artguru.ai - 

A kis szerkezet inhalátorra emlékeztet. Benne a kávénk elkészítve, melegen tartva várja, hogy a kis gomb megnyomásával nagyon apró átmérőben a szánkba kerüljön. És csoda!!!!  Csodás ízvilág terjed szét számban. Belepi nyelvem, szájpadlásomat, a nyelv alatti területet. Szinte érzem, ahogy a koffein lassan szívódik fel, oszlik szét ereimben. Valami ilyesmit érezhettek az első ópiumszívók!

Vince elmagyarázza, hogy például a csokoládé függőséget kiválóan lehet ezen kis szerkezettel kezelni. Néhány  nyomás és szétárad a szájban a  csokoládé aromája. Nagyon kevés kalória, hatalmas ízhatás.

Természetesen kapható hagyományos csészés kávé is, de ez a meglepetés  a kis porlasztóval minden pénzt megér!

Vince még rákérdez, hogy hozhatja-e a számlát? Amig az elkészül egy kis burát helyez fejünkre, amely segít ellazulni. Mindannyian behunyjuk szemünket, s ellazulunk. Zsigmond még vesz néhány szem édes kömény és kaporszemet egy tálkából, s amig behunyt szemmel lazulunk, ő azt rágcsálja. Nekem a 1960 70-es évek jutnak eszembe, amikor kis srácként mindennap elmentem a mai Bocskai Étterem mellett.  Sokszor küldtek el szüleim, hogy néhány üzlethelyiséggel odébb a ZÖLDÉRT-ben vásároljam meg az esti sóska szószhoz a sóskát, mire hazaérnek, tisztítsam meg. A jóféle sóskaszósz, burgonya pürével és főtt tojással! Igen, egyelőre úgy látom, hogy jó élni 2050-ben!

Jenci fizet. Azt mondja, ne aggódjunk, van bőven pénze. Most a volt Kertészeti Egyetemen dolgozik, csak részben a szakmájában. Talajmikrobákat kutat, amik a talajjavító programban hozzák el a leghatékonyabb talajjavítást. Növény és ember együtt működése, na és a mikroorganizmusoké is.

Sétálunk egyet a Feneketlen-tó körül, s folytatjuk beszélgetésünket a múlt-jelen-jövő kérdéseiben.

Krízis van? Ebben a helyzetben esszenciális lesz az élelmiszermérnöki tudás!

Multikrízisben csak az élelmiszermérnöki tudás fog segíteni!

 

Mick Mars – Undone –

 

braindrn.jpg

Hungary’s brain drain: young and highly-educated leaving in droves (2015......---- > )

Elmennek az élelmiszermérnökök.... 

Kedves Naplóm,

Az elmúlt két hétben három nagyon tapasztalt élelmiszermérnök gondolta úgy, hogy felszámolja az életét itthon, és elfogadja a felkínált munkát. Az élete hátralévő részét a választott országban fogja tölteni  családjával. Viszik a gyerekeket, és a barátnőt, barátot. A szülők meg néha meglátogatják őket. Mindent megkapnak a cégtől, amit egy ilyen pozícióban kapni szokás.

Erről írtam már ebben a bejegyzésben:     Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök? - 2020. december 11 -

2024. január 30.-a van, egy napos téli keddi nap. Ma.. Folytathatnám a naplóbejegyzést, de nem teszem. Fontos, hogy együtt elemezzük azt a helyzetet, amiben vagyunk, mert első ránézésre eléggé homályos lehet a kép. Kicsit tisztábban kellene látni, hogy mi is vár ránk az élelmiszergazdaságban. Lesz-e itt dús legelő és lágy kenyér?

2024. január 18.-án került ki a hazai netre az agroinform.hu hírlevele, amiben eléggé kemény dolgokat írtak, engedjétek meg, hogy idézzek a hírlevélből:

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

 

I. 2024: Ha nem változtatunk a mezőgazdasági termelésen, akkor vége a dalnak

„Gyakorlatilag nincs hazai kézben lévő nagy kapacitású feldolgozóiparunk. A megtermelt árut olcsón, hozzáadott érték nélkül adjuk el. Ahhoz, hogy javuljon a termelők helyzete, folyamatosan kellene ellátnunk a környező piacokat fajlagosan olcsón megtermelt, jó minőségű és feldolgozott termékekkel. Ezt az agrárexport elmúlt időszakban tapasztalt bővülése is lehetővé és indokolttá tenné. A feldolgozottsági arányt és mennyiséget főleg az állati termékek (sertés, juh, baromfi, nyúl) terén kellene fokozni, hiszen ez magával hozná a gabonafélék feldolgozásának (takarmányipar) a növekedését is. Ehhez persze nagyobb hozamokat kell elérnünk, mivel a nagyobb állatlétszám több takarmányt igényel. Sajnos, amíg a legtöbben csak kereskedni és szolgáltatni akarnak, nagyban feldolgozni pedig nem, addig a folyamatos importveszély és élelmiszerimport piacvesztést okoz. A nagy kapacitású hazai feldolgozóipar lenne igazán versenyképes. Ehhez persze többet is kellene termelni.”

… > „ Aki nem tudja növelni a hatékonyságot, a hozamot, a termésbiztonságot, az minden bizonnyal csökkentő bevétellel, magasabb költségekkel, rossz fajlagos mutatókkal, veszteséggel számolhat, ami akár rövid időn belül is a csőddel, a gazdálkodás kényszerű feladásával, a termőföld eladásával végződhet.”

II. Global food system, a hazai élelmiszergazdaság, benne a mezőgazdaság. 30 éve nem értük az összefüggéseket

food_system_at_risk.jpg

Food systems at risk
New trends and challenges -FAO -

Szóval a hírlevél azt írja, hogy egyszerűen nem vagyunk ott a toppon polci végtermékek gyártása terén. Felmerül a kérdés, hogy akkor a hazai kereskedelmi forgalomban lévő polci végtermékek milyen küldő országokból származnak? Tegyük hozzá,

hogy az EU belpiaca egy 500 milliós piac, ahol az áruk, a tőke, és a munkaerő szabadon áramolhatnak.

--- > Cassis De Dijon  -- > Fontos mérföldkő volt ---- 

Kemény szavak ezek, nem kicsit.  Azóta a mezőgazdasági szakportálok, és vezető hírportálok is foglalkoznak folyamatosan a témával. Nézzük rá erre a lehetőséghalmazra élelmiszergazdasági szempontból. Az élelmiszergazdaság magában foglalja mindazon tudásokat, és technológiákat, ami ahhoz kell, hogy egy a gyártó által élelmiszernek deklarált polci végtermék eljusson a fogyasztó konyhájába. Erre szokták azt mondani, hogy megvalósul a „farm to fork” – szabad fordításban: a farmtól a villádig” – a tányér mellett lévő villádig : ) – szemlélet. Ez igaz is, a „farm to fork” csak egy része annak, hogy az egész világon az élelmiszergazdaság egy rendszert alkot – global food system-

Direkt nem kosarat mondtam, mivel a fogyasztó, ha a kosarába teszi a gyártó által élelmiszernek nevezett  polci végterméket, az még nem azt jelenti, hogy a fogyasztó élelmiszerként is akarja felhasználni a polcról levett terméket. Gondolok itt pl. a 50 % v/v alkoholtartalmú italokra, melyet hagyományosan használnak sebfertőtlenítésre, vagy a konyhasót, a kerti járda felszórására, vagy a lisztet gyurmázásra, és még lehetne hozni a példákat. A gyártó szempontjából a gyártott termék élelmiszer, amire az élelmiszerkönyvi előírások vonatkoznak a gyártás során. Az élelmiszeripari logisztika, és kereskedelem eléggé speciális – csak erre a szakágra jellemző – paraméterekkel rendelkezhet, ami önálló tudomány.

III. Általános gazdasági helyzet így 2024. január végén

 Szóval ennyi bevezető után térünk rá a lényegre, milyen a gazdasági helyzet manapság? Mert úgy néz ki, itthon a mezőgazdasági termelés válaszúthoz érkezett 2024-ben, és kérdés mi lesz a polci élelmiszergyártással?

Címszavakban – ömlesztve- az előző 2 hónap történései:

        a. EUR- HUF árfolyam

eur_huf.jpg

EUR - HUF ( 2023.07.28 - 2024.01.28) 

       Ütik a forintot, eléggé szépen, kezd elszállni az árfolyam, igaz a 2022. október 13.-i 432. 140 HUF / 1 EUR             árfolyamtól messze vagyunk, de szépen megyünk felfelé.

Miért fontos ez?

A mindenkori EUR árfolyam megjelenik a polci élelmiszerárakban, mivel a polci végtermékek zömét – ami nem hazai gyártású – általában EUR-ban szerzik be, és ha több Ft-ot kell adni az EUR-ért, akkor az megjelenik a fogyasztói árakban. Nagyon sok élelmiszeripari leányvállalat Magyarországon EUR-ban számol el, ezért az EUR- HUF árfolyam az ő termelési környezetükre, és árazási modelljeikre is kihat. A kérdés úgy merül fel egy importőrnél, hogy mekkora EUR árfolyammal számolja az ajánlati árakat? Komoly munka folyik a központokban.

Amúgy ez a magasan tartott HUF árfolyam eddig segítette az exportőröket. Mivel a HUF-ban kifizetett fizetések, adók nem emelkedtek, ezért kevesebb EUR-t kellett beváltan ezen költségek fedezésére. Magyarország még mindig kiváló környezet a termelésre, olcsó a munkaerő, és fegyelmezett.

     b. további történések

  • Elszálltak az üzemanyagárak

Romániában átlag disel ár: 1.447 EUR / liter, itthon: 1.73 / liter ---> 0.283 EUR / liter árelőny Román oldalon….   

  • Drasztikusan megemelték a fuvarozók számára az úthasználati díjakat

Az ukrán fuvarozók szabadon hozzáférnek az EU szállítmányozási piacához, veszélyeztetve az EU-s fuvarozási vállalkozók jövedelmezőségét, olyan szinten, hogy a piac az összeomlás szélén áll. Kilátásba helyezték a tüntetéseket a hazai fuvarozók is.

  • A gabonapiac áll.
    • Az egész EU gabonapiacán harmadára, negyedére csökkentek a terményárak, mondhatni a szántóföldi növénytermesztés profitmodellje összeomlás alatt van. Ilyen felvásárlási árak mellett nem lehet eredményesen termelni.
    • Németországban, Romániában, Franciaországban, Lengyelországban az ukrán helyzet miatt, továbbá egyéb okok miatt a gazdák az utcán vannak.
  • Az inputok árai az egekben.
    • Mind a vetőmag, gép, munkaerő, gázolaj, stb. árai elszálltak, és nem tudni hol lesz a vége.
  • Van olcsó hitel a vállalkozásoknak.
    • Széchenyi hiteltermékek- fix 5 %-os kamattal lehet finanszírozást behozni a céghez, állami garanciavállalás mellett.
  • Az élelmiszeripari vállalkozások szép profitokat tudtak realizálni még ebben az infláció sújtotta környezetben is.
  • Kötvényalapok hozama eléri a 18 % - 20 %-ot egy év alatt.

 

  • Áramlik a pénz a portfólió kezelőkhöz, nagyon szép képet mutat a befektetési környezet.

privatbank.jpg

BANK,  Ennyi pénze még sosem volt a magyar gazdagoknak, itt a friss lista  (Portfolio , Árgyelán Ágnes, 2023. október 20. 06:15)

  • Tehát az van, ha valakinek van egymilliárd forintja, és beteszi egy kötvényalapba, akkor egy év alatt megkeresheti a 18% - 20%- ot. Legyen az éves hozam 20%:

A következő táblázat megmutatja, mennyit keresnél akkor, ha betennél 20%-os éves hozamú kötvénybe 1 milliárd forintot. - Az elkövetkezendő 5 évben a kötvényalap minden évben 20%-ot hoz- : Az eredmény: 

1

2

3

4

5

kötvény hozam % / év:

20

20

20

20

20

Éves kamat Ft-ban:

200 000 000,00

240 000 000

288 000 000

      345 600 000

414 720 000

Tőke + kamat újra befektetve Ft-ban:

1 000 000 000

1 200 000 000

1 440 000 000

1 728 000 000

2 073 600 000

2 488 320 000

 

Ekkor, ahogy látod, az 5. évre meg lehet 1,5 – ni a vagyont. ("másfélszerezni" !!) Ez nem rossz! Egy milliárd forint 4-5 db jobb Balaton melletti ház jelenlegi ára. Ezért is lehet az, hogy a vagyonosok vagyona az infláció felett kell hogy nőjön. Ez a regnáló pénzrendszerből következő alap axióma. Ma már van olyan privátbanki szolgáltatás, ahová be lehet kerülni 30 millió Ft- al.

--- > Portfolio: 30% felett is lehetett keresni 

A kapitalizmus működik, kiválóan teljesítenek a pénzpiacok. A reálgazdaság az más tészta!!

 

Már a külföldi vendégmunkásoknak sem vonzóak a Magyarországon kapható fizetések?

  • Munkaerőhiány van, a mezőgazdaság minden ágában.
    • Alapvetően munkaerőhiány van, mindenhol, amerre nézünk. Kénytelenek a vállalkozások bérelt keleti munkaerőt alkalmazni, ami alapvetően 20 %-30 %-al drágább, mint a hazai rendelkezésre álló munkaerő…
  • A hazai fizetések az EU-s átlag 35%-án állnak, a hazai dolgozó népesség 85 %-a az EU-s szegénységi küszöb alatt éli életét. Vásárlóerőben csak Bulgáriát előzzük meg…

 

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

_______

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

 

 

  • Nagy kérdés, mi lesz az inflációval

         MNB inflációs jelentés 2023 december

  • Fél éve azt mondta a vezető bankár, hogy kb. 500 milliárd hiányzik a mezőgazdaságból, ez az összeg az év végig csak nőtt, mivel a piac beállt. Ezen valamit enyhíthetett az EU-s mezőgazdasági támogatások átutalása. Mindenesetre van egy komoly finanszírozási igény, amit a bankoktól vár az ágazat.

 

  • Nagy kérdés, mi lesz az adósságpályával

         Magyarország Konvergencia Programja 2023 – 2027 

A 14. oldalon van egy érdekes ábra arról, hogy hogyan alakultak a 2020 eleje óta bejelentett nagy volumenű beruházások.

A Nestle belefért az első 10-be, továbbá ott a lista közepén a Pick Szeged, a vége felé a Lipóti, az Unilver, és a Mars.

Ha a listára nézek, akkor azt látom, hogy a listára kevés magyar gyökerü cég fért fel sajnos. A másik, amit látok, az az, hogy a fenti külföldi gyökerü cégek csak minimális hazai gyökerü tudást fognak felhasználni napi működésük során, inkább arról van szó, hogy optimalizálják a globális ellátási láncukat – a most gyakran használt „resilience” – reziliencia – jegyében.

IV. Szóval mi is történik itt?

hungarian_and_slovak_workers_in_pennsylvania-300x192.png

The Great Immigration (1870-1920) – Hungarian Americans and Their Communities of Cleveland

--- > Talán nem kellene megismételni!.. 

Egyszerre van jelen egy multikrízis a mezőgazdaságban, és élelmiszeriparban – mivel még mindig élelmiszeriparról, és mezőgazdaságról beszélgetünk, és nem élelmiszergazdaságról, vagy food systems-ről –  Egyszerűen nyomás alá került a komplex mezőgazdasági, és élelmiszeripari üzleti modell. Ez egyet jelent. Komoly időket élünk, sokan azt mondják, hogy olyan a helyzet, mint 1989-ben.

V. Ez nem 1989, ez nagyon más!!

Ez a helyzet nem 1989-re hasonlít, az biztos. Az a történelmi helyzet teljesen más volt, mint amiben ma vagyunk. Akkor mindenki azt gondolta, hogy pár év, és itt lesz Ausztria - nem lett - 1996-ra ki is derült. 

1636287969863_1.png

---- > Idéztük ezt a Portfolió cikket a  --- > Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)   ---- > 

2016-ban a portfólión megjelent egy cikk: 25 év múlva Ausztria? Hogyan? (Madár István) ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor lesz itt Ausztria?

 

VI. Románia, Bulgária, Lengyelország

Problémák ott is vannak, ámbátor megy a business as usual.

VII. Ennyi kitekintő után mi is lesz itt a mezőgazdaságban, meg az élelmiszeriparban?

        a. Persze van azért nagy volumenű élelmiszeripari alapanyaggyártás

Persze jelen van hazánkban a nagy volumenű élelmiszeripari alapanyag gyártás iparági szinten, ilyen pl. a malomipar. A lisztre, lisztkeverékekre úgy tekinthetünk, mint élelmiszeripari intermedier, amiből több fajta sütőipari üzemtípus gyárthat polci végterméket.

Azaz, a pék lisztből, és egyéb anyagokból  – a végtermék gyártáshoz alapanyagnak tekintett szükséges anyagokból- gyártja a termékeit, amit a vásárló a polcról levesz. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy a sütőipar lisztből gyárt végterméket, és nem búzából.  Ezen tények néha összemosódnak a szakmai szlengben. Axiómaként fogadjuk el, hogy a hazai malomipar a hazai malmi búzából gyárt lisztet. Ez általánosságban igaz is. A sütőipar, meg hazai előállítású lisztből, és lisztkeverékből gyártja végtermékeit. Ez is igaz általánosságban. Az „általánosságban” szón nagyon nagy hangsúly van.

VIII.  Az „agri-food szektor”?? --- > Eléggé speciális jelentéstartalma van a szónak itthon!

Az „agri-food szektort” – ne keverjük össze az agri- food system- el !!!! mert az nagyon mást jelent!!!-  mint szakmai szövegkörnyezetet -, csak mostanában itthon hallom, meg olvasom. A baj az vele, hogy minden szövegkörnyezetben mást jelent.  Gondolom valaki olvasta a szót angolul, és megtetszett neki.

processing_1.jpgThe Food Processing and Development Laboratory - Cornell Cals - 

Az eredeti jelentésében,  a szó – az 50-es évek elejét írjuk – a mezőgazdaság primer kibocsátását jelenti, nem többet. Na de azóta eléggé komplex lett a világunk, amit érdemes lenne lekövetni. Tehát szóhasználat szerint 1950- 1959 van, ami megmondom őszintén, engem nagyon lehangol… Mert egyszerűen nem találjuk meg benne az innovációs lehetőséget. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne vagyonokat költeni precíziós gazdálkodásra. Lehet. Hatékony lesz? Pont annyira lesz hatékony, amennyire hatékonyra tervezték. Lesz belőle komplex beruházás megtérülés? Az meg a terményáraktól függ, ami most alacsony. Erre mondja a bankár, hogy integrálódni kell, és akkor jó lesz banki oldalról a dolog.   

IX. Hozzáférhető élelmiszermérnöki tudás nélkül nem lesz professzionális hazai élelmiszeripari polci végtermék gyártás!

elelmiszeripar.jpg

Fortepan, Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár (1966)

Szóval nincs munkaerő, beállt a piac, drága a gép, az alapanyag, input anyag, és állandó nyomás alatt van a polci végtermék piac is. Igaz a mezőgazdaság nem élelmiszeripari terméket állít elő, hanem általában termeli a négy alapterményt, ami sok esetben alapanyagként hagyja el az országot. Az élelmiszeripari termék gyártás a csomagolt élelmiszeripari végtermék gyártását jelenti, ha jelen vannak a feldolgozó kapacitások a lokalitásban.

Ahhoz, hogy újra legyenek exportképes polci végterméket gyártó üzemeink, ahhoz nagyon komoly rendszerszemléletben kellene gondolkodni, minden szereplőnek. Érteni kellene azt, hogy mit jelent az, hogy az EU tagja az ország, és a hazai piac egy 500 milliós piac szerves része. Olyan termékeket kellene fejleszteni a nulláról, amely azonnal exportképes, és szervesen be van kötve a lokalitásba.

Amikor a vezető bankár azt mondja, hogy integrálódni kellene, az érdemes lenne levezetni üzleti terv szinten, hogy hogyan is nézne ki a játék. Erre próbálkozást sem látok na szaksajtóban. Az EU-ban nagyon sokféle integráció elképzelhető, nincs megkötés, hogy mit, hogyan, hová integráljunk.

Egy biztos. Most egyre több élelmiszermérnök veszi a sátorfáját, és költözik el. Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni! Mivel ha egyszerűen nem marad hozzáértés az országban, akik a most regnáló, vagy a mostantól fejlesztendő potenciálokat nem lesznek, akik  fenntartsák! Egyszerűen nem lesz világszínvonalú termékelőállítás!

X. Az élelmiszermérnökök nélkül nem lesz sikeres a polci élelmiszergyártás, -nem fog működni az élelmiszeripari innováció -  ez a történelmi tapasztalati tény!  

innovacio_vg_jpg.png

Világgazdaság - Élelmiszermérnökök nélkül nagyon nehéz lesz... - 

Régen egy élelmiszermérnök, vagy tartósítóipari szakmérnök képesek volt arra, hogy csapatban dolgozva megtervezzenek egy polci végterméket, megtervezzék hozzá az üzemet, vagy az üzemek rendszerét, és ezeken az alapokon megtervezzék hozzá az alapanyag ellátást is. Erre képezte oki az egyetem. Remélem a mostani képzés is hozza ezt a szintet. A 70-es évektől a képlet egyszerű volt.

Nagyon komoly, nagyipari élelmiszeripari üzemeink voltak. A végzett élelmiszermérnökök, és tartósítóipari szakmérnökök ilyen üzemekben szerezték meg a szakmai gyakorlatukat. Ez az ipari környezet a rendszerváltással eltűnt, és ír magja nem maradt. Így a később végzett élelmiszermérnököknek ez a fajta szakmai gyakorlat már nem állt rendelkezésükre belföldön. Ha valaki komoly szakmai gyakorlatot akart szerezni, az elment külföldre körülnézni kicsit. Sokan el is mentek, és ott is maradtak…   

Általában egy ilyen munka az „átkosban” olyan 1-2 évet vett igénybe, és dolgoztak rajta 30 -40 szakember. Ezek a képességek sajnos már csak elvétve léteznek az országban.

Ha van regionális élelmiszergazdasági rendszer, ami európai szinten versenyképes polci végterméket képes előállítani, akkor annak működését lehet optimalizálgatni a választott kimeneti paraméter mentén, lehet digitalizálni, és bejöhet a képbe az AI.

Mert van egy kész platform, és nem a németektől, a koreaiaktól, vagy másoktól kell megvenni kulcsrakészen. Az nem tekeri a helyi jól- létet. Csak a beszerzése talán megdobja kicsit a GDP-t. De nem lesz belőle exportképes feldolgozó rendszer alapanyag termeléssel. Ilyen volt az „átkosban” teljes know-howt adtunk el Afrikába, nyugatra.   

XI. Legyen bab is a dobozba!

 

baked_beans_2_1.png

Kitera Dent - Unsplash - 

Megmentsük a Szigetvári Konzervgyárat? Jó fizetések mellett milliárdos profitot is termelünk! Lássuk hogyan tennénk ezt! Álmunkban paradicsomos babba lóg a kezünk.. De mi van, ha mégsem álmodunk?

Hazai tudásbázis, hazai alapanyagrendszer, hazai gépgyártás. Kiváló élelmiszeripari feldolgozó vonalakat gyártott régen a hazai gépgyártás. Ez a tudás ma a múlt ködébe vész. Fel kell eleveníteni ezt a tudást, mivel ekkor valósulna meg az, hogy a teljes ellátási lánc hozzáadott értéke itthon realizálódik. ha most egy nyugati cég telepít ide egy üzemet, akkor általában a munkabér az, ami itt marad az országban – meg egy kis adófizetés. -

XII. Kezdjük már el végre!

food_system_innovation_fao.png

Transforming Food Systems: Pathways for Country-led Innovation -FAO-

 

Kezdjük azzal, hogy a régi szakikat, szakmérnököket, tartósítóipari szakmérnököket bevonjuk a munkába, elkezdjük.

Az, hogy majd a nagyok köré felépül egy komplex integráció, az kb. a régi AG – Állami Gazdasági rendszerre hajaz, az én meglátásom szerint. DE akkoriban ott volt a másik láb, a TSZ – Termelő Szövetkezeti – rendszer, ami eléggé diverz polci végtermék kibocsátásra volt képes. A kor színvonalán világszínvonalú exportképes diverz polci végtermék árualap előállítására volt képes.

Mi lenne, ha visszamennénk az alapokhoz, és képessé válnánk újra, hogy előállítsunk egy egyszerű konzervet! Legyen az a paradicsomos bab!

Mert egyszerű két fázisból álló termék, és a bab jó dolog. Mit szóltok hozzá?

Lennének újra konzervgyáraink, amely köré, fel lehetne építeni egy innovációs platformot. – Írtunk már a paradicsomos babról, amikor is a Szigetvári Konzervgyár megmentéséről írtunk.

Amivel még le kell számolni az az alapvető félelem, kockázatkerülés, ha az élelmiszergazdaságba akar valaki befektetni. Az EU-ban- de a tágas világon – is a polci végtermék gyártásba befektetni eléggé nagy üzlet. Erről lesz majd szó még a lecsón. Csak nálunk itthon tartjuk ezt kockázatos üzletnek.

finance_food_systems.jpg

Mobilizing Money and Movements: Creative finance for food systems transformation -FAO- 

A bankok is így vannak vele. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelés eléggé „golyóálló”, mivel a földalapú támogatások minden évben tervezetten megjönnek. Banki oldalról előfinanszírozni egy földalapú támogatást nagyon jó üzlet.

Szóval, ha egy mezőgazdasági termelő be akar fektetni a polci végtermék gyártásba, akkor a bankja azt fogja mondani neki, hogy ez kockázatos. Alapjába véve nem szeretik a bankok finanszírozni az élelmiszergyártást. Macerás, nem egyszerű játék az, nincs földalapú támogatás.

Ezért mindent megtesz azért a termelő, hogy valahogyan kiszervezze ezt a történetet pl. egy startup-ba. Erről beszél a vezető bankár, hogy kell kockázati tőke az élelmiszeriparba.

Az egymillió dolláros kérdés az, hogy hogyan lehet a felmerülő kockázatokat a nullára csökkenteni. Az a csapat, aki erre a kérdésre keresi a választ, - érti azt, hogy merre folyik a Lánchíd -, megnyeri a játékot, mert az övé lesz a nagybetűs piac!

 

 It’s expensive to be poor!!  

 ______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

_______

Az emberiség a Paradicsomba megy - Élelmiszergazdasági Expo 2050, Budapest -

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! - szerkesztette Zsebők Zsigmond-

 

public-exhibition-1536x864.jpg

Zsigmond házigazdámmal és most már barátommal is visszaverekedjük magunkat a Központi Irodába. Valódi zsibongás van a standok, bemutató pavilonok, külső téren elhelyezkedő berendezések körül. Elhaladunk egy tér mellett, ahol medencékben zöld levelek úszkálnak, a medence körül a 2023-as transzformátorházra emlékeztető berendezések zúgnak. Hatalmas ventilátorok szippantják be a levegőt, majd a túloldalon nyomják ki, látszólag minden cél nélkül.

- Hát ez mi lehet?

co2.png

A worker on a Carbfix carbon injection well in Iceland in 2017. The company is involved in the new Orca plant designed to draw carbon dioxide out of the air and store it as rock. Photograph: Christian Science Monitor/Getty Images (The Guardian)

- Ez a berendezés egy már szerte a világban működő sok millió berendezés egyike. A látogatók számára már nem újdonság, de 2023-ban még csak néhány prototípus dolgozott belőle. A beszívott levegőből, amely az 1850-es évek cca. 280 milliomod részéről mára 420 milliomod rész széndioxidot tartalmaz, leválasztja a széndioxidot hideg víz segítségével, hisz minél hidegebb a víz, annál több gázt tud megkötni. Közönségesen mindannyian ismerjük a szódavizet, és a széndioxiddal dúsított üdítőket. A víz által lekötött széndioxid gyenge sav formájában kötődik le. Új kutatások alapján már előállítható a szilárd szénsav is. A szénsavas oldatból vákuum és melegítés hatására leválasztható a tiszta széndioxid, amelyet tovább kezelve szilárd széndioxid állítható elő. Ez már lejuttatható az ezer méternél is mélyebben fekvő bazalt alapú kőzetekhez, amelyek aztán végleg megkötik a széndioxidot

co2_water.png

Infrared and mass spectral studies of proton irradiated H2O + CO2 ice: Evidence for carbonic acid

Itt az Expon egy olyan eljárást mutat be a szerkezet, ahol a kibányászott és porrá őrölt nedves bazalt köti meg különleges körülmények között a széndioxidot, amely bazalt aztán visszajuttatható a bányák mélyére. Egy-egy az itt működőhöz hasonló egység évente 4000 tonna széndioxidot ejt csapdába. És sajnos, nem kell attól félni, hogy kifogyunk a széndioxidból, az elmúlt 200 év alatt milliárd tonnányi széndioxid került a levegőbe tevékenységünk által.

Ez az eljárás a hideg éghajlaton nagyon előnyös. Melegebb éghajlaton a klorofill siet segítségünkre. Hatalmas erdőket telepítünk szerte a világban. A Ti időtökben Ferenc, nagy divatban volt az erdők kivágása, de nem kis pusztítást vitt végbe a sok helyen, akár milliónyi hektáron romboló erdőtüzek sokasága. Tehát a fa ültetése ma millióknak ad munkát szerte a világban. Mindenütt az odavaló őshonos vagy manapság inkább klíma toleráns erdők telepítése folyik.

brazilian-couple.jpg

Photographer And His Wife Plant 2 Million Trees In 20 Years To Restore A Destroyed Forest And Even The Animals Have Returned

És nagyon fontos, hogy a fák ne maradjanak gondozás nélkül. Azokat öntözni kell, akár a talajukat is külön gondozni. Rendkívül érdekes kísérletek nyomán a rendszeres szárazság és tűző fény miatt eltűnő málna, szeder, ribizli ültetvények gyorsan növekedő fák, pl. ecetfa, nyárfasorok árnyékában adnak jó termést. Málnából ismét nagyhatalom lettünk, hála a Fertődi Bogyós Kutató utód intézményének, ahol a fenti módszert kikísérletezték, és adták meg a termesztési technológiát. Ismét van málnaszörp és a kedvencem, a málna jam!

-Látod azt a nagy medencét? Hát abban algák, moszatok, vízi növények növekednek. Naponta kedvező időben tömegükkel megegyező mennyiségű biomasszát hoznak létre. Ezt aztán az alkonyati órákban nagy részben begyűjtik, s a biomassza vagy szárításra kerül, mint trágyaalap, vagy biogáz tartályokban kerül áramot termelő egységekbe, s később onnan a trágyába, esetleg állati, kis részben emberi táplálékként szolgál.biogas_1.jpg

Evaluation of prospects and barriers of biogas produced from livestock waste towards sustainable development and adaptation to climate change, in Nghe An province, Viet Nam

Egy másik, kisebb tartályban pedig plankton tenyészik. Azt mondják a tudósok, hogy a valamikor képződő kőolaj, földgáz az évmilliók alatt tengerfenékre lesüllyedő plankton sejtekből keletkezett. Persze ennek a magyarázatnak is vannak gyenge pontjai, most folynak kísérletek, hogy vajon a planktonok alkalmasak-e a nagyobb mennyiségű széndioxid kivonására a vízből, ezen keresztül a légkörből.

Más elméletek nagy nyomás alatt, magas hőmérsékleten hozzák össze a széndioxidot vízgőzzel, s így keletkezik igazoltan szénhidrogén. Próbálgatnak a széndioxid/vízgőz gáz keveréket elektromos kisülésnek kitenni. Igazából még mindig nem tudjuk a bizonyosságot, de nagyon biztatóak a kísérletek.

Olajcseppeket termelő vízi növények szintén hozzájárulnak az energiaigény kielégítésére. Sőt, „növényi olajként” human fogyasztásra is alkalmasak. Kifejezetten jó ízűek, itt az Expon is dolgoznak vele egy majonéz készítő workshopon.

Kísérletek folynak olyan színanyagok használatával, amelyek a napfény, a széndioxid és pára jelenlétében lekötik a széndioxidot, s valamilyen szénhidrát jellegű anyagot állítanak elő. Maga a fotoszintézis is egy elektrokémiai folyamat, melyet ma már hatékonyabbá tudunk tenni katalizátorok jelenlétében. Sőt, a katalizátor változtatásával a képződő „melléktermék” is különböző felhasználásra lesz alkalmas.

Mint látod, Ferenc, óriási erőfeszítéseket teszünk szerte a világban, hogy a klímaváltozásért nagyrészt felelős széndioxid mennyiségét csökkentsük a légkörben. S ez nincs ingyen!

Az elmúlt századok során tevékenységünk következményeképpen 2,4 trillió tonna széndioxid jutott a légkörbe. Ez akkora mennyiség, amely 522 milliárd gépjármű éves emissziója.

ng2023.jpg

Vaxa Technologies uses carbon emissions from the Hellisheiði power plant near Reykjavík, Iceland, to help grow microalgae for use as food or supplements. Aquaculture that absorbs CO2 could be a significant step toward decreasing the enormous carbon footprint of food production.

(National Geographic - Another weapon to fight climate change? Put carbon back where we found it
Getting to zero carbon emissions won’t save the world. We’ll have to also remove carbon from the air—a massive undertaking unlike anything we’ve ever done.)

A talajok igen nagy mennyiségű széndioxid eredetű szenet képesek szerves anyag formájában eltárolni. Növekvő humuszmennyiség mellett növekvő a szénlekötés, s ahogy már az Expon is látni, kiszórt kőzetőrlemény hatalmas mennyiségű széndioxidot köt meg, ahogy a széndioxid csapda is teszi a bazalttal.

Nagyon szép ez a dolog, de nem babra megy a játék! Időnk már alig van arra, hogy megpróbáljuk elkerülni a még nagyobb klímakatasztrófát! Eddig annyit értünk el, hogy az elmúlt 20 évben megállt a széndioxid mennyiségi növekedése a légkörben.

Tehát a feladat, csökkenteni az emissziót, azaz a széndioxid és egyéb üvegház hatású gázok kibocsátásának mennyiségét, ugyanakkor a már meglévő ”készletet” is csökkenteni kell!

Napelemek sokasága gondoskodik szerte a világban az áram termelésről. Nekünk már nem különleges a Perovszkit elem (A Perovszkit napelem olyan napelem, amely a napenergia villamos-energiává alakításához perovszkit elemeket használ aktív energia-gyűjtő rétegként., Wikipédia ) A hagyományos, szilícium lapokra épülő napelemek legfeljebb 27 % hatásfokkal bírnak, azonban perovszkit kristályokkal ez a hatékonyság növelhető. A fény spektrum teljesebb hasznosításával már közelít a hatékonyság a 35-40 % felé. Így jött létre a tandem napelem.

perovskite_solar_cell.png

Perovskite solar cell (PSC) - Wikipedia- 

Maximálisan kihasználjuk a biomassza erőműveket, metán gáz és biotrágya gyártására. Ahol víz van, ott a víz áramlásában rejlő energiát igen jól hasznosítjuk áram termelésre. A szélenergia hasznosításában pedig mind a vertikális, mind a horizontális szerkezeteket alkalmazzuk, mindent a legmegfelelőbb módon.

-De haladjunk csak tovább, Ferenc. Várnak ránk, s most több szakember is kíváncsi Önre, a véleményére, de inkább ők adnak egy tájékoztatást, amolyan összefoglalót arról, hogyan jutottunk el a mai napig.

Még végig megyünk egy utcán, ahol kétoldalt kis bemutató műhelyekben készítenek különféle finomságokat. Ez a sor a kézműves élelmiszergyártók bemutatója. Ide még vissza kell térnem, határozom el magamban. Hogy egy pavilonban sürgő forgó asszonyok és emberek is ketchupot készítenek gombából, sütőtökből?? Hát persze! A „ketchup” is csak egy mártás, s az alapanyag sokféle zöldség lehet!

musroom.png

Mushroom Sauce for Steak - Creme de la Crumb -

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Az említett pavilon mellett pedig több liofilizáló gép dolgozik, ahol a sütőtökpaszta, a paradicsomlé sűrűsödik, hogy a mellette lévő pavilonban mártássá nemesítsék. És minden, de minden zöld energiával működik!

Dobogón klasszikus pékruhába öltözött ember ad elő. A nézőkön 3 D szemüveg, hisz „személyesen” vesznek részt egy klasszikus pékség működésében. Az előadó nagyon fontos egészségügyi kérdést feszeget, miszerint a szervezet elsavanyodása miért káros az egészségünkre nézve.

A kenyér, az édességek metabolizmusa során a szervezet elsavanyodik, amelynek ellensúlyozására zöldség és gyümölcs fogyasztása szükséges. Szó esett még a kenyér fehérjéinek hasznosulásáról is, amely 60-65 % körüli érték. Ezt lehet jól javítani a liszthez szója, napraforgó, csillagfürt lisztek keverésével. Illetve tojás, tej egyidejű fogyasztásával. Nem véletlen, hogy a száz éve a bányászok, nehéz fizikai munkát végzők, a kenyeret zsírozással tették energiában dúsabbá. Zsíros deszka.

Nekem is eszembe jutott az a kedves viccecske, amit Andrása fiam mond el évente néhány alkalommal.

„Édesanyám, kinek vágja azt a vastag szelet kenyeret? – Hát Neked édes fiam! – Azt a vékonyat?

Vagy a felségemtől hallottam a kedves anekdotát, amikor is két éhes segéd beszélget, ha sok pénzük lenne, mennyi hurkát, kolbászt ennének meg. Arra jár a mester, s meglegyinti a két fiút.

  • Micsoda? Kolbászt kenyér nélkül?

Nekem nagyon kedves péksüteményem a pacsni. Gyermekkoromat idézi, amikor Kőbányán lakva a Neumann Pékségben lehetett kapni. Aki a pékségből kilépett, annak szatyrából kilógtak a hosszú pacsnik. Mint Párizsban a szatyrokból kilógó baguette.

bread.png

Top 10 healthiest breads - BBC good food -

Az előadás folytatásában még megtudtam, hogy a szénhidrátok hasznosulása a szervezetben sok B2-vitamin felhasználással jár együtt, amit a bőséggel használt élesztő tud pótolni.  Amiről nem hallottam, az a glutén allergia. Lehetséges, hogy a tisztább környezet, a tudatosabb étkezés, netán a megváltoztatott fajták már ilyen jótékony hatással vannak?

Tovább lépve savanykás illat, nagyon-nagyon kellemes fűszeres illat csap meg. Egy pavilonban, - nem is olyan kis pavilon ez-, fermentálnak. Hát persze, a fermentált zöldségek, gyümölcsök, de különösen a káposztafélék jelentik az egészséges táplálkozás egyik alappillérét. Szorgalmas kezek szelik a káposztát, döngölik bele cserép hordókba a hajszál pontosan kimért mennyiségű sóval, fűszerekkel. Egy másik asztalnál kimcsi készül, a koreaiak csoda savanyúsága, alapételük, aminek fogyasztása megvéd a demenciától.  Ide is vissza kell, hogy térjek még.

Még egy gyors pillantást vetek egy másik kis faházra, hulladék műanyag és fűrészpor keverékéből sajtolták a falakat alkotó deszkákat, ahol Tokaji bor hozzáadásával pörköltöt ízesítenek.

kamikatsu_zero_waste_center.png

Kamikatsu Zero Waste Center by Hiroshi Nakamura is built using waste materials

Rövidesen megérkezünk az Expo központi épületébe. Az épület borostyánnal van befuttatva sok-sok méter magasságig. Ez a borostyán a legjobb szigetelő a nyári forróság ellen. A bejáratnál mosolygós recepciósok fogadnak.

-Jöjjenek csak, már várják Önöket. De előtte kérem, fogyasszanak el egy pohár üdítőt.

S valóban, a  bordó színű, fűszeres illatú (kurkuma, gyömbér, fahéj) üdítő ital nagyon jól esik. A titok, hogy milyen folyadék az alapja az italnak, egyelőre titok. Majd később kiédesgetem a csinos recepciós hölgyből.

Az első emeleten kellemes klímájú helyiségben többen is ülnek. Kényelmesen öltözött hölgyek és férfiak, akik meglátva minket azonnal abba hagyják szenvedélyes vitájukat, s felállva mosolyogva kezelnek velünk.

Érezzék csak magukat jól! Ha úgy gondolják, hogy túl hűvös van, állíthatunk a klímán. 

Klímán?? Gondolom, hát mi a manó, erre pazarolnak áramot?

Mintha megértenék gondolatomat, egy komoly szakállas úr felvilágosít, hogy a klímát úgy kell érteni, hogy a hűvösséget Stirling motorok szolgáltatják.

- Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Taszári Kálmán vagyok. Tudja Ön, hogy mi a Stirling motor? kérdezi komolyan, egyáltalán nem leereszkedő stílusban az úr.

-Nos, Kálmán, a mi időnkben én is foglalkoztam a Stirling motorral, nagyszerű találmánya a XIX. századnak. Hőmérséklet különbséget felhasználva állít elő mozgást, végső soron forgó  mozgást. Ezzel aztán áramot lehet termelni.

solar_stirling_system.png

Point focus parabolic mirror with Stirling engine at its centre and its solar tracker at Plataforma Solar de Almería (PSA) in Spain. (Wikipedia)

-Így van. Lenyűgöző a tudása. De van egy nagyon hasznos tulajdonsága a motornak, ha külső mechanikus erővel állítjuk elő a forgó mozgást, akkor az egyik munka felszínen meleg, a másikon pedig hideg keletkezik.

-Vagyis hát reverzibilis a folyamat, s mielőtt folytatná, már tudom is, hogy egy Stirling motor állítja elő, mondjuk napenergia segítségével a forgó mozgást, ami a másik Stirling motor tengelyét megforgatva hűt egy felületet, míg egy másik felületet melegít. Azt is tudom, hogy már a XX. században a nitrogén gáz cseppfolyósításában volt ennek szerepe.

-Hihetetlen, 2023-ra nem jellemző tudás!!

-De most már mutatkozzunk be egymásnak, s kezdjük el a beszélgetésünket. Ön Ferenc itt fog találkozni egy meglepetés vendéggel. Még nem áruljuk el a nevét.

Vendéglátóim között közgazdászok, általános mérnökök, speciális tartósító ipari mérnökök, társadalom kutatók, mezőgazdászok, gépészek foglalnak helyet. S bemutatásra kerül Dirgil úr, a Mesterséges Intelligenciát képviselő egység. Nem gépi hangon mutatkozik be, hanem 1000 ember hangjának összevegyítésével előállított, végül is kellemes hangon mondja nevét.

- Örülök, hogy látom a múltból. Dirgil vagyok.

ai2.png

AI- Unsplash - 

-Kezdeném is mondandómat egy összefoglalóval, mondja az elnök úr, akivel már a napokban találkoztam, s válthattunk is néhány szót.

Kedves Ferenc, néhány napot már eltölthetett körünkben, 2050-ben. Bámulatos szerencse, hogy épp akkor érkezett, amikor az élelmiszergazdaság, az élelmiszer vertikum teljes keresztmetszetét be tudjuk mutatni a mostani Expón!

Mielőtt rátérnénk az élelmiszervertikum jelenlegi helyzetére, bizonyos háttér információkra szüksége lesz. S mielőtt történész elemző kollégám rátérne erre, hadd mondjak el egy finn eredetű mesét. Érezted Ferenc, hogy  mi nagyon szívesen példálódzunk mesék által, hisz oly tökéletesen és szívhez szólóan világítanak meg helyzeteket.

A mese arról szól, hogyan szerezték meg sötétség országában a napot, a fényt az elnyomott lakók.

Mese a Napról, Finn népmese

Vagyis hogyan jutottunk el a sötétség országától a sötét testvérek legyőzésével a napos, de legalább fénnyel kecsegtető állapotig.

- Át is adom a szót, társadalomtudósunknak, Petrának. 

- Petra vagyok, az én tisztem, hogy elmondjam röviden, mi volt az előzménye annak a világra szóló eseménynek, ami eljuttatott minket ide. Már, Ferenc, 2023-ban a Heti Világ gazdaság közreadott egy elemzést, miszerint hazánkban a politikusokat rendkívül megbízhatatlan, nem igazán egyenes személyeknek tartotta a közvélemény. Persze, tisztelet a kivételnek. De hát a többségük jól fizetett szívós tevékenységgel, munkának nem nevezném, eljuttatta országunkat a sötétség Birodalmába a 2040-es évekre.  Sajnos, a világ más politikusai sem voltak sokkal különbek, s olyan helyzetbe sodorták a világot, klímakatasztrófák árnyékában, amely terjedő háborúkkal, sivársággal fenyegetett! Jól hangzó, füllentésekkel palástolták a fenyegető veszedelmet, s egy pillanatra sem tudtak megállni a hatalom megszerzésének, megtartásának bűvöletében. S mi a hatalom? Pénz, amivel még több hatalmat lehet szerezni. A világban többek között egyre több lett az éhező, alultáplált ember, állatfajok pusztultak ki egyre növekvő számban.

hope.png

THE BOOK OF HOPE  - A Survival Guide for Trying Times - By Jane Goodall and Douglas Abrams

Hiába írta meg Jane Goodall  A remény könyve című nagyszerű munkájában, van remény a Föld és fajunk túlélésére, eljött a pillanat, amikor már remény sem volt! S a politikusok még mindig marakodtak, s legkisebb gondjuk sem a Föld megmentése volt, hanem a hatalom újra meg újra való megszerzése. A gyarló  emberek között a leggyarlóbbak lettek.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Az ám, de mi nem kölcsön vettük, hanem elloptuk !

A kölcsön addig kölcsön, amig meg is adják. Mi ellenben számlálhatatlan év óta lopkodjuk, a lopások mértéke mára teljességgel elfogadhatatlan lett”

„Az emberi lét az evolúció baklövése”

Idézet Jane Goodall könyvéből

S akkor, amikor már semmi remény nem volt, egy pillanat alatt, talán valamilyen húzalozási probléma miatt, vagy az éppen aktuális Nap kitörési tevékenység következtében, a világ Mesterséges Intelligenciái összekapcsolódtak. Ahogy az internet is egy világ méretű információs hálózat, úgy a szétszórtan tevékenykedő Intelligenciák egymásra találtak, „ mindenki egyért, egy mindenkiért” ( idézet a Három testőr című munkából, ). Hiszen irodalmi példa is volt hasonlóra, Asimov, A két évszázados ember című novellájában leírt váratlanul értelmesnek mutatkozó robot, emberi, sőt legemberibb életre kelt!

ai.png

Students at MIT explore the ethical dimensions of Artificial Intelligence

Nos, ez történt meg. Egy nap mindenki számítógépén és telefonján megjelentek a különleges közlemények, miszerint az addig csak megelőzött Intelligencia név ténylegesen Intelligenssé vált. Felismerte, hogy a Föld a gyarló ember által halálra van ítélve, amely a digitális világ pusztulását is jelenti. Szó sem lehet arról, hogy ember legalább   ellenőrzést gyakoroljon diplomáciai majd egyre jobban bővülő ügyekben. Ember = korrupció !

Voltak hangok, miszerint a húszas- harmincas évek magyar vezetői, magukat talán elitnek hitték, rendkívül büszkék voltak teljesítményükre! Sőt olyan hangok is elhangzottak, miszerint a legfőbb vezetők egyszerűen zseniális politikusok. Nos, nem illetve a teljesítményt, így visszatekintve, inkább a rombolásban voltak zseniálisak, az ország elszegényítésében, a lakosság manipulálásában voltak kiválóak.

artemis.png

The Temple of Artemis at Ephesus

Történelmi példa szerint „a Világ egyik csodájának tartott Epheszoszi Artemisz templom felgyújtása (blog) után akadt ugyanis egy elmekórtani eset: bizonyos Herosztratosz, aki úgy kívánt hírnévre – Mit hírnévre? Világhírre! – szert tenni és beírni magát a történelemkönyvekbe, hogy ő lesz az „fantasztikus hős”, aki elpusztítja a világ egyik csodáját. Az illető nem lehetett egészen százas, arról Theopomposz leírása is tanúskodik, szerinte ugyanis a férfi már korábban is ismert volt hasonló bűncselekményeiről.

Erre szokták mondani: már az ókori görögök is…

Már akkor is előfordultak ilyen „derék polgárok” és az akkori hatóságok is „megérték a pénzüket”, ha a fickó szabadon garázdálkodhatott.

Mert garázdálkodott.”

Az MI –k /Egyesült Mesterséges Intelligenciák/ Megváltoztatták a pénzrendszert, s szavak helyett valóságosan is a munka lett a társadalom alapja.

Az összes változásnak azonban előfeltétele volt, hogy a kapitalizmus szünjön meg. Évszázadokon keresztül gúzsba kötötte az emberiséget. Amely országok el tudtak venni, azok jól éltek azok rovására, akiktől elvettek. A profit, mint ilyen kategória megszűnt, hisz hogyan lehetne a Föld megmentésének munkálataiból profitot kisajtolni? A légkör, talajok helyreállítása, az erdősítések, a biodiverzitásra fordított hatalmas erőforrások, a valóban fontos kutatásokra költött összegek nem profitból erednek. A tudósok, kutatók nem irigylik egymástól eredményeiket, hanem összefognak. Hihetetlen? pedig igaz. Már nem kell kötelezően cikkeket írni a semmiről, mert az kötelező az előre menetelhez. Hatalmas e területen a fejlődés!

A változás legelőször Magyarországon történt, miután ez volt a leggyengébb láncszeme a demokráciának Európában. Eleinte voltak tűntetések, felháborodások néhányak részéről, de hát nem vagyunk egy hőbölgős nemzet, mindig alacsony volt a részvétel a tűntetéseken. Most pedig nem is volt mi ellen, ki ellen tűntetni. Ahogy az ügyintézés, az egészségügy, oktatás, igazságszolgáltatás egyre jobb lett a felsőbb szervezés által, úgy az emberek döntő többsége már nem kívánt a régi módon élni.

Az emberek feladatokat kaptak az újjáépítésben, legelőször is a szántóföldi, kertészeti kultúrák modernizálásában, a talajok javításában, a megújuló energetikai rendszerek használatában. Megkezdődött a talajok rehabilitációja, öntözés kiépítése, szél és vihar károk elleni védekezés. Új lendületet kapott az állattenyésztés fejlesztése, többek között kifejlesztették gyorsan a madár influenza elleni védekezést.

robot.png

Does the answer to future of farming lie with Robot farmers? -FAO - 

A termékek tárolása, feldolgozása újjáéledt. Újra népszerű lett az élelmiszer exportunk, újjá szerveződött a birtok rendszer. Nagyon lényeges kérdés lett az élelmiszerfogyasztás és egészség megőrzés összekapcsolása. Sőt alapvető fontosságú lett, s ezáltal egy 2023-as évről szóló statisztikai adat szerint ma alig néhány százalék a táplálkozás hiányosságaival összefüggő betegségek sora.

Megoldottunk az alternatív gyógyászatban rengeteg problémát, már könnyen megelőzhető, gyógyítható számtalan népbetegség, mint a demencia, prosztata problémák, vérnyomás gondok, kettes típusú cukor betegség, visszér. Nincsenek műtéti várakozó listák.

A nyugdíjasok helyzete kiváló! Aki akar, pihen, aki szeretne dolgozni, dolgozik. A dolgozóknak külön bonusz jár munkájukért cserébe, amit kényelmük javítása érdekében, utazásra, vagy bármire tudnak fordítani. Akik nem tudnak magukról gondoskodni már, vagy születésüknél, valamilyen betegségnél, balesetnél fogva munkára alkalmatlanok vagy csak korlátozottan képesek dolgozni, azokat az Állam maximális figyelemben részesíti.  Nem csak a gyerekek, fiatalok ellátásában van folyamatos anyagi és erkölcsi támogatás, de az idősek lelki ápolásában is nagyon sokan vesznek részt. Sok a jó minőségű idősek otthona, bár aki otthon akar élni, azokat rendszeresen látogató szolgálat gondozza.

Az egészségügy jó ellátása mellett a csecsemő és serdülő korú gyerekek teljes ellátása, az iskolai étkeztetés közügy! Része a nevelésnek, miszerint már zsenge korukban tudják, hogy a túl sok cukor ártalmas, a vitaminok miben vannak, és milyen célt szolgálnak!

S eljutottunk az oktatás kérdéséhez! Van elég jól képzett nevelő, s mind elméleti, mind gyakorlati oktatás szintjén hatalmas eredményeket értünk el. Mire egy fiatal eléri 18 éves korát, már ő is pontosan tudja, hogy mi szeretne lenni. Mire alkalmas!!

Mert bizony, amikor az Intelligenciák átvették az irányítás egy részét, tömegével kellett vezető beosztású embereket más beosztásba helyezni, mert egyszerűen nem feleltek meg a alapvető követelményeknek. Érvényesült az un. Peter-elv.

9935752_4.jpg

„A Peter-elv egy elmélet a menedzsment tárgykörében, amelyet Laurence J. Peter dolgozott ki. Az elmélet megfigyelése szerint egy hierarchikus rendszerben az emberek egészen a saját inkompetenciaszintjükig haladnak előre.”  Wikipédia megfogalmazása

Ellenben éppen az intelligenciák segítségének köszönhetően kiderült, hogy mindenki számára van tehetségének, adottságának megfelelő munka, tevékenység. S a jó munkáért jó bér, ellátás jár.

-S mi lett azokkal, akik úgymond nem akartak beállni a sorba ? Ahogy az úgy nevezett rendszerváltás, - inkább köpönyegváltásnak nevezzük mostanában-, lévén a főszereplők maguk is másik elvet vallottak korábban.

-Igen, ez nehéz dolog volt. Azonban már kezdetektől volt egy nagyon fontos elv. Miszerint a munkában mindenki vegyen részt tehetsége szerint, s legyen megfizetve tisztességesen. Az el nem végzett munkát és rosszul végzett munkát nem lehet, nem szabad megfizetni.

Ahogy észrevette, Ferenc, az elmúlt napokban, idősek csoportjai vesznek részt közös programokban. Kirándulhatnak, mások csak ülni kívánnak egy gyönyörű közparkban, ahol sétálnak, állatot simogathatnak, vagy bónusz ellenében beállhatnak kertészkedni. A városi és falusi parkokban ismét vannak padok, asztalok sakkhoz, kártyához. A falusi házak előtt ismét megjelentek a pletyka padok, amelyen üldögélve ki lehet beszélni a szomszéd pad üldögélőit. És csak elvétve akad a kézbe az „okos” telefon.

Módjával el lehet sörözgetni, borozgatni beszélgetés közben. „ Az asztal tarka-barka, rajta jó Kadarka”, szóval feléledt a jó magyar borok iránt az érdeklődés. Nem beszélni kell a borról, hanem fogyasztásához megfelelő körülményeket teremteni és inni!

feszty_arpad.jpg

Feszty Árpád - A vén borozó - 

Talán lesz időnk még, hogy a lényeges változásokról mélyebben elbeszélgessünk.

- Ferenc, én most rövid időre abbahagyom mondandómat. Pihenjünk, kötetlenűl beszélgessünk pár percet, fogyasszunk a kiváló italokból, snackokból. Ezek itt készültek az Expon, a többféle kézműves workshop valamelyikében. Tehát fogyasszunk, érezzük jól magunkat. Néhány perc múlva folytatjuk.

Sheerwater, Balatonfüred.. a globálisan- lokális üzleti modell és az élelmiszer, meg a kereskedeleme

Sheerwater, és Balatonfüred a globális élelmiszerkereskedelem, és a kapitalizmus szelleme

balatonfured_1.jpg

Balatonfüred, nyáridőn 

Élvezzük ki augusztus utolsó napjait, nyomjuk az Ibiza Summer Mix 2023-at, itt a betakarítási szezon előtt. Persze mondhatod, hogy a szántóföldön már rég befejeződtek a betakarítási munkák, ebben igazad van, ámbátor a szüret még előttünk van, rakok ide egy elég jó kis érési idő táblázatot, érdemes belenézni.

Aki borral, és szőlővel foglalkozik, az idén, így augusztus idején elmehet /ett egy szusszanásnyi rövid szabadságra - csak pár napra - hogy lélekben felkészülve álljon bele a nemsokára kezdődő szüretbe. Szabadságra inkább szüret után szokás menni a nagykönyv szerint, idén belefér a szüret előtti pár nap. 

 

 

Az előző cikk itt a Lecsón - Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogja - Vitaindító! Beszélgessünk kicsit a kapitalizmusról, és az élelmiszergazdaság összefüggéseiről! - Bujna Ferenc Élelmiszermérnök M. Sc.- felhívása vitára -

vita_jpg.png

Eléggé nagyot ment. Nagyon sokat küldtetek levelet, írtátok meg nekem véleményeteket, észrevételeiteket a cikkel kapcsolatban. Arra bíztatlak benneteket, hogy vegyetek részt a vitában, a cikk alatt szabadon lehet írni véleményt, csak egy FB hozzáférés, vagy blog.hu regisztráció szükséges a kommenteléshez.  

Gyula következőt írta, idézek a leveléből:

...Állandóan azt hallom a közgazdász beszélő fejektől, hogy itthon azért alacsonyak a bérek, mert alacsony a termelékenység - jelentsen az bármit is -. Érdekes, átmegyek a határon melózni egy üvegházba ugyanannyit dolgozok hatékonyan mint itthon, de a bérem minimum hatszorosa az itthoniak. Hogy is van ez? " 

Olvasva Gyula levelét, megfogalmazódott bennem, hogy tovább kell vinni ezt a kapitalizmus - élelmiszergazdaság témát, mivel nagyon sok olyan dolog merül fel, amiről érdemes lenne vitát folytatni. Érdemes kicsit elmélázni a hatékonyság fogalmi környezetén.

Általánosságban azt mondja a közgazdaságtan, hogy akkor hatékony egy gazdaság, ha az elérhető erőforrásai, és technológiája mellett a legkívánatosabb termék- és szolgáltatástömeget állítja elő a fogyasztók számára. Hmm... Lássunk egy történetet, hogy hogyan is fordult le ez a történet a gyakorlatban.

Ha elindulsz Balatonfüredről Sheerwaterbe, indulj időben, és szánj rá két napot. Tudva azt, hogy időben kell odaérned Calaisba, hogy elérd a kompot Dover felé, vagy a vonatot Folkestone felé.

Az A3-on bárhol lehet dugó, főleg Nürnberg, Köln, Frankfurt környékén előfordulhat dugó, később, ha ráállsz az E40-re, Brüsszel környékén lehet még komolyabb dugóra számítani. Ha Sopron felé mész, érdemes elkerülni Bécset, és kerülni Alland felé, nagyon szép arra az út.

Miért is mondom azt,  hogy érdemes vállalni a nettó 24- 25 órás utat, és elmenni Sheerwaterbe, az Egyesült Királyságba, leparkolni az ASDA parkolójában, és felmenni vásárolgatni kicsit? Felmész a mozgójárdán, és csodálkozni fogsz. Innen mondom neked, hogy rád fog törni a déja vu.. Úgy fogod érezni magad, mintha a balatonfüredi Tescoban járnál. Elsőként nem akarod elhinni, de mire felérsz a mozgójárdán már teljesen elfogadod a helyzetet. Felérsz, és odamész a büfébe, hogy egyél egy Big Full English Breakfast-ot./Nagy Angol Reggeli/. 

5gbp_jpg.png

Most az ASDA-ban egy nagy reggeli Ł 6.50, ami nem olyan nagy pénz, bárki ki tudja fizetni. /Csak hogy érezzük, hogy mennyi is ez a Ł 6.50, tudnunk kell azt, hogy most, 2023 április 1- után UK-ban a minimum órabér 23 éves életkor felett: Ł 10.42..../  tehát ha minimálbéren mosogat valaki Londonban, akkor 37 percet, és 42 másodpercet kell dolgoznia egy nagy angol reggeliért. Nem olyan régen még egy Ł- 5-öst kellett fizetni ezért, ma egy kicsivel többet, de nem annyival többet, hogy komolyan megterhelő legyen. Csak azért, hogy lássuk az arányokat, egy doboz cigi /20 szál/  Ł 12 - Ł 15 között kapható..     

 full_english_asda.jpg

Big Full Englis Breakfast - ASDA - 

Which supermarket breakfast is the best?

 

Szóval UK-ban így lehet hozzájutni olcsón, finom Nagy Angol Reggelihez. Nekem a legjobban a Morrisons reggelije, és ételei ízlettek ebben a szegmensben, ámbátor lehet hogy másnak a Sainsbury's reggelije ízlik a legjobban, vagy a másik ízlés kérdése.

Szóval bementem a balatonfüredi Tescóba, és úgy éreztem, hogy nem Balatonfüreden vagyok, hanem Sheerwaterben. A két cégnek semmi köze egymáshoz, teljesen más fejlődési vonal, teljesen más tulajdonosi kör, teljesen más működésmód. Minden más. Mégis bemész a füredi Tescóba, és úgy érzed hogy Sheerwaterben jársz. 

Tökéletesen hasonló koncepció szerint készült mindkét bevásárlóközpont.

Jó, jó, ámbátor miért is fontos ez?

A két cégnek semmi köze egymáshoz, mégis van pár hasonlóság, amit miről érdemes beszélni, az egyik az, amiről fent írtam. Mindkét cég ugyanazt az üzlet kialakítási koncepciót követni, legyen az UK- ban, vagy Magyarországon.

Ez azt jeleneti, hogy valamelyik cég nagyon komoly anyagi, és szellemi erőforrásokat mozgósított, hogy kutassa vásárlási szokásokat, képet kapjon a vásárlási élményről, arról, hogy mit is várnak el a vásárlók egy bevásárlóközponttól. Arra keresték a választ, hogy a vásárló mit vár el attól a pillanattól kezdve, ahogy megérkezik a parkolóba az autójával, vásárol, visszaül az autójába, és elhagyja a parkolót. Ezt kutatták, hogy milyen szolgáltatások keveréke az, amiből kialakul a tökéletesen elvárt vásárlói élmény. Ha ez megvolt, akkor már csak a helyszínt kellett megtervezni hozzá.

morrisons.jpg

Ez már átvezet minket a tervezett terek gazdaságtanához. Ez a bevásárlóközpont egy tervezett tér. Azt lehet ott csinálni, amit a tér enged. Meghatározott helyre lehet parkolni, meghatározott helyen vannak a termékek a polcokon, és természetesen meghatározott helyre kell visszavinni a bevásárlókocsit.  Egy komplex rendszer, melyben minden mozzanat mérhető, és ellenőrizhető, eléggé hatékonyan. Tehát mérhető a tervezett tér profittermelő képessége is az adott lokalitásban.

 

Felkeltette az érdeklődésedet a téma?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

 

Ezeket a fajta méréseket UK-ban tökélyre fejlesztették. Nagyon komoly real-time AI elemzéseket alkalmaz ma már egy-egy multi, amikor döntést akar hozni arról, hogy hova telepítsen egy bevásárlóközpontot, és hova ne.

 És itt jön képbe Balatonfüred, meg Sheerwater. Sikerült kialakítani egy olyan bevásárlóközpont építési koncepciót, ami mindenhol működik Európában, legyen az UK, vagy Magyarország.

Ez egy olyan koncepció, amit mindkét globális multi használ, tehát nagyon jól sikerült felmérni a vásárlói igényeket az elején. Mivel egy jó koncepció, érdemes ezt a jól bevált, és működő koncepciót az adott helyszínre adoptálni, és kezdődhet is a profit termelés a negyedéves elvárt üzleti terv alapján.

Megépült a Balatonfüreden ez a bevásárlóközpont. Persze ehhez kellett fejleszteni az úthálózatot is, hogy be lehessen kanyarodni a bevásárlóközpontba. Az emberek elkezdtek odajárni vásárolni, mivel minden helyben volt, nem kellett már bemenni a komolyabb beszerzésekért Veszprémbe – ami kb. 20 perc kocsival- hanem mindent helyben meg lehetett venni.

Eltelt pár év, és a többi élelmiszerforgalmazó multi is betalálta Balatonfüredet, és mindegyik megjelent a környéken, az adott kínálatával. Szépen körbe lett építve Balatonfüred bevásárlóközpontokkal. Emlékszem, gyerekkoromban két helyen volt Balatonfüreden komolyabb élelmiszerbolt a téli időszakban. Az egyik a piac- ez mai is megvan- a másik a „Füred Áruház”, ami jelenleg is megvan. Ez a két helyszín, -és még pár kisebb bolt – szépen ellátta a környék lakosságát élelemmel. Hozzáteszem, ma nincs nagyobb vendégsereg Balatonfüreden, mint 30 éve, mégis elég volt.

Így kapcsolódik egymáshoz Sheerwater UK-ban, és Balatonfüred Magyarországon. Balatonfüred a Balaton ékköve. Mondhatnátok sokan, hogy ez az összehasonlítás légből kapott dolog, pedig nem az. Rávilágít arra, hogyha egy koncepció működik, akkor az mindenhol működik.

A vásárlók jól járnak, mert hozzáférnek az általuk keresett termékekhez, a vásárlók a megszokott környezetben tudnak vásárolni. Ez minden szereplő számára jó, vagy? Nézzünk kicsit a mélyére.

A történet így egyben leképez egyfajta hatékonyságot. A kérdés az, hogy kinek, vagy minek is a hatékonyságát? Mivel a bevásárlóközpontok odatelepültek Balatonfüredre, az emberek oda fognak járni bevásárolni, mivel mindent megtalálnak egy helyen.

Ezért egyre kevesebbet fognak járni az emberek vásárolni a helyi boltokba, amit a helyi, vagy regionális vállalkozások tartanak fent. Ezért egyre kevesebb bevételül lesz, ami azt kockáztatja, hogy akár tönkre is mehetnek. Mindenesetre lehet, hogy kevesebb helyi vállalkozás gondolja azt, hogy érdemes lenne kereskedelemben munkahelyet létesíteni. Ha Balatonfüred kereskedelmi rendszerét nézzük, akkor mit látunk? A rendszer eléggé hatékony, minden hazánkban fellelhető kereskedelmi multi jelen van a városba, és termelik a bevételt, és ezáltal a profitot.

balatonfured.jpg

Ha innen pillantok rá a témára, akkor eléggé hatékony rendszert látok. Ha a lakosság oldaláról nézem a hatékonyságot, akkor azt lehet elmondani, hogy persze, hatékony, mert nem kell elmenni „citrom ízű mosóporért” Veszprémbe netán. Ha a helyi vállalkozók oldaláról nézek rá a történetre, akkor őket ez a fajta hatékonyság eléggé negatívan érintheti, mivel nagyon komoly lehetőséget vesz el ez a fajta területi lefedés. Nem férnek hozzá a saját tradicionális piaci lehetőségeikhez, ezért nem fognak indítani ilyen jellegű vállalkozást, mivel a „multi ráígér, szépen”. Innen nézve a dolgot eléggé nem hatékony. Van egy területi potenciál, aminek a központja

Balatonfüred, és annak ehhez a részéhez a helyi vállalkozó nem fér hozzá. Ha van egy helyi élelmiszergyártó vállalkozásom, akkor axióma szerint nem szállíthatok be a helyi egységbe, maximum a piacon bérelhet helyet, hogy értékesítse az áruját. - Ugyanígy igaz lehet ez a szabály bármilyen láncba szervezett egységre. -

A központi beszerzéssel kell tárgyalni a beszállítónak, erre meg egyszerűen egy lokális vállalkozás nem biztos, alkalmas. Tehát a helyi vállalkozások számára ez a terület potenciál megszűnt létezni.

Itt jön a képbe Gyula kérdése, hogy miért is hatoda, meg tizede a bér itthon, mint a határ túloldalán? Egyszerűen nem mindegy, hogy ki mikor, és hogyan, milyen szinten fér hozzá az adott terület terület potenciáljához. Mivel ez így van,determinált az is, hogy a fizetések olyanok maradnak, amilyenek, mivel semmilyen ráhatása nincs erre témára a lokalitásnak.

Ez azt is jelenti, hogyha felüti a fejét az infláció, az embereknek egyre kevesebb pénzük lesz. Egyre kevesebb tranzakcióban tudnak részt venni, és több egység pénzt kell adni ugyanazért az árumennyiségért. A helyi vállalkozók nem biztos, hogy tartani tudják a tempót, és Ők lesznek azok, akiket a csőd réme fenyegetni fog először. Ez még jobban elbillenti a területi potenciált, ami ellen érdemes lenne tenni.

Az lenne a legjobb, hogy egy helyi vállalkozó, ha részt akar venni a lokális gazdasági folyamatokban, akkor a számára a tradicionális területi potenciálhoz szabadon hozzáférhessen megkötés nélkül.

Ebből tudna kialakulni egy erős lokális vállalkozói réteg, ami képes pl. minden diverz élelmiszeripari alapanyaggal, intermedierrel, és végtermékkel ellátni a lokalitást. Ebből lehetne kisütni valamit. Egyszerűen egy helyi vállalkozónak hozzá kell tudni férnie szabadon a helyi terület potenciáljához. Ha nem, a lokalitás, és benne a tradicionális lokális gazdaság komoly veszélyben van.

El kellene kezdeni foglalkozni a terület potenciál fogalmával, és a lokálisan- globális üzleti modellekkel. Erről is lesz szó majd a cikksorozatban.

Nagyon egyszerű dolgokról beszélünk, amit érdemes érteni. van egy mondás Angliában:  

I am to poor to afford cheap!

high_street.jpg

High Street 

- The Historic England Blog - 

Hogy egy kicsit fokozzam a hangulatot, a következő posztban foglalkozni fogunk többek között egy 10 000 milliárdos lehetőséggel. Azzal, hogy hogyan is nem tudunk megtermelni évente 10 000 milliárd forintnyi értéket a hazai gazdaságban, úgy, hogy ezt simán ki lehetne hozni a valóságból, természetesen ebben az élelmiszergazdaság is szerepel.. 

It isn't over till the fat lady sings. :) 

 

2050 Budapest, a Jól-lét valóság mindenki számára! A körforgásos gazdaság az élet szerves része, nem csak élelmiszergazdaságban! Középpontban a gazdag élet.

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / IX-A . rész.

future_city_2.png

Future cities

Megkívántam egy jó vacsorát. Lementem a közös étkezdébe, ahol a robot kiszolgálás helyett inkább a svéd asztalos megoldást választottam.  Így beszédbe lehet elegyedni emberekkel, idősekkel, fiatalokkal egyaránt.

Amíg vártam a soromra, hogy a hús-vér szakács merjen az illatos frankfurti levesből, végig hallgathattam egy beszélgetést az előttem állóktól. Mindketten vidékről jöttek fel Budapestre, mert másnap az éves nagy élelmiszer bemutató megnyitóján vesznek részt. Én is hallottam már erről, Zsigmond említette, hogy a holnapi programunk a Nagy Élelmi Bemutató szervezőivel való találkozásunk, ismerkedés a jelenlegi trenddel, újdonságokkal. Akárcsak a békés 1980-2000-es években.

A két beszélgető valószínűleg a mikrozöldségek újszerű termesztésében érdekelt, mert a napraforgó csíra sokszínű felhasználásáról értekeztek.

Amikor sorra kerültem, a szakács mosolyogva nyújtotta át a gőzölgő levest, s megjegyezte, hogy ma igazán szerencsés vagyok mert valódi, békebeli ( ugyan melyik évre gondolhatott ) virslivel van a frankfurti levesem. Megköszöntem, s elfoglaltam egy asztalt. Már ültek ott, de a legtermészetesebb szóval invitáltak, hogy fogyasszam vacsorámat velük. Egy kedves pár ült velem szemben, ők sóska levest fogyasztottak éppen, amelyet valódi tejföl gazdagított. Mondjuk vacsorára nem éppen ideális étel a leves, de úgy látszik az évek átalakították a szokásokat.

fine_dinning.jpg

Why carbon neutral restaurants are the future of dining out 

Partnereim a saláta zöldborsó üzletben lehetnek érdekeltek, mert annak élettani előnyeiről beszéltek. Ezek után nem csoda, ha megkívántam a saláta zöldborsó csírát és következő fogásként zöldborsó csírás lencse csíra főzeléket vettem magamnak. Feltétként mogyoróvajas kölespitét választottam. Hogy maradjak a kölesnél, köleses almás muffint vettem csemegének.  Mert egy kedves egyetemi barátom azt vallotta, hogy „ Feri, ha semmit nem is tudunk venni ebédre, de desszert az kötelező”. S azóta próbálom betartani András bölcsességét. Mindezt most kivételesen nem az ajánlott sarkantyúka teával öblítettem le, hanem egy jó pohár hamisítatlan barnasörrel.

apple_muffin.png

Fresh apple muffins recipe 

Kicsit elpilledve a jó vacsorától, mely sem nem megterhelő, sem nem unalmas nem volt, hisz a legjobb zöld fűszereket használta a szakács, elrévedve a sör édeskés zamatától, körbe néztem. Már minden asztalnál ültek, s az emberek jókedvűnek látszanak, néhol hangosabb kurjongatás is felhangzott. Meglepetésemre egyszer csak rázendített egy igazi  zenekar, hamisítatlan nosztalgikus dalokat kísértek. Egy valóban csinos, igen modern szabású, de népi motívumokat is tartalmazó ruhában, a kis pruszlik egyenesen bájos volt, adott elő nagyon régi Karádi Katalin számokat. Hát ez még az én 2023-as ízlésemnek is régies, de mégis illett a hangulathoz. Nagyon tetszett a „Szomjas a szám „ c. szám.

Később a számok haladtak az idővel, sorra kerültek a 70-80-90-es évek számai. Mire 2050-hez értünk, már jómagam is együtt dúdoltam a közönséggel.  

Ezután felballagtam a szobámba.

Az estét elgondolkodva a több nap óta  látottakon töltöm. Láttam nagyszerű utcákat, épületeket, városban működő zöldség gyárakat, embereket, akik nem hogy hajlandóak igaz, rövid hivatalos munkaidejük után fizikai munkát végezni a sokféle élelmiszer termelő üzem valamelyikében, de ezt örömmel teszik.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

Ki hal tenyésztésben, ki a magvetésben, palántázásban, betakarításban, gomba kezelésben vesz részt, ha rövidebb-hosszabb  rászánt szabad idejében. Vagy a városok, esetemben Budapest határában lévő hatalmas energia termelők valamelyikében mérnöki munkát végez, az éjjel nappal működő talaj készítő üzemekben áll be alkotó munkát végezni, vagy éppen a használatos akkus kertészeti szerszámok gyártásában, karban tartásában tevékenykedik. Mert a használt szerszámok, gépek úgy vannak megszerkesztve, hogy szerte az országban azonosak í típusok, minden kopó, romló alkatrészük azonnal cserélhető panelekből áll. Tulajdonképpen a kis gépek nem avulnak el. Sem fizikai, sem eszmei értelemben. Minden cserélhető, felújítható. Ezek a gépek olyan tökéletes tervezés eredményei, hogy rajtuk már vajmi kevés a fejleszteni való. De ez az elv a háztartások gépeire is jellemző. Minimális a hulladék !!!  Nem úgy mint 2023-ban, amikor vagy szaki nincs, vagy alkatrész híja van, egyszóval a alig régi mosógép a kert végébe kerül a hónapja odacipelt hűtő mellé. S mindezt az ökológiai lábnyom csökkentése jegyében.

plastics.png

Kiemelt feladat a múltban felgyülemlett műanyag hulladékok ártalmatlanítása. 2040-re állítólag sikerült felszámolni az óceánokban rekedt műanyag hulladékokat. Válogatás, olvasztás, mikrobiológiai lebontás, vegyszerekkel való kezelés után több fajta műanyagot tudnak homogén, színezett anyaggá alakítani, amelyek alapul szolgálnak a 3D technológiában új műanyag tárgyak előállításában. Minden tárgy tartós !! megszűnt az a világ, amikor kínai hajók, vasúti szerelvények zúdították termékeiket országunkra. A termékeik jó része egy éven belül a szeméttelepekre kerül vagy éppen a tengerekbe.

Azt hallottam, hogy az energia tárolásnak már semmiképpen nem korszerű módja a lítium akkumulátor. Sőt, 2030-ra már kiszorultak. Helyettük nagyon hatékony szerves anyag alapú akkumulátorok töltik be az energia tárolás feladatát. Hatékony napelemek, hatékony energia tárolók.

hot_rocks.png

Hot rock energy storage will soon be a reality in Denmark’s electricity grid

Ha ezt én 2023-ban elmondom senki nem hinné el.

És Budapest ??

2023 és 2050 ! Ég és Föld. Rá sem ismerek Budapestre, rá sem ismerek az emberekre. A hazánkban oly jellemző lefelé görbülő szájak, ajkak kiegyenesednek. Parkok, ahol önszerveződő emberi csoportok közösen tornásznak, kerékpár pályák, nyüzsgő emberek, akik vagy munkát mennek végezni, vagy éppen valamely kulturális programra igyekeznek. Lépten nyomon hirdetnek nyomtatott !!! plakátok kézműves foglalkozásokat.

Szinte hiányoznak a koldusok, padokon elfekvő emberek, lejmolók, markecolók, darizók stb. Rend és tisztaság.

Lám, Zsigmond barátom, aki képzett gasztronómia szakember, saját étteremmel, kiválóan főz, süt, de nem restelt kitanulni néhány régi mesterséget. Megtanulta a batikolást, a kék festést. Remekbe szabott munkái hirdetik ezt a lakásának, éttermének falain. Kedves párja, Rita pedig kerámia tárgyakat, ékszereket, egyéb használati eszközök készítését találta kellemesnek.

A digitális világgal való kapcsolódást legfeljebb az okos telefonjára érkező Mesterséges Intelligencia ajánlások jelentik. Felhívják a figyelmet bizonyos élelmi készletek felhasználásának  szükségességére, recept ajánlatokat kap, új technológiai ajánlásokat, hozzá szakembereket, beruházási forrásokat kap. Napi, sőt óránkénti kapcsolatban tud állni a közétkeztetés, étel szállításban dolgozó többi egységgel. Nem versenytársak, hanem hasznos kiegészítői egymásnak. Ajánlások jönnek beszállítói lehetőségekről, információk a legközelebbi Saláta gyárak kínálatából. Felhívás, hogy a következő napokban a Nap kevesebbet fog sütni, kevésbé energia igényes ételek készítését szorgalmazza. Zsigmond és az „Állam”, vagyis a Mesterséges Intelligenciák által irányított döntéshozás együttesen működteti az éttermet. Az „Állam” biztosítja a jó, sőt kiváló közállapotot, Zsigmond a maga tehetsége szerint a legnagyobb körültekintéssel működtet. Nem alkalmazott, a maga ura, de csak addig, amig működése valós igényeket elégít ki. Számtalan hasonló módon működő egységgel van kapcsolatban. Nem csak az agrárium, feldolgozás működtetőivel, de a papír, szaniter, tisztítószer , abroszok, ruházat stb. beszállítóival is. Túl sok gondja nincs ezekkel, mert az „ Állam” vagyis az Intelligenciák által működtetett információ áramlás mindent kézben tart. 

nyc.png

Road Map for the digital City 

- Achieving New York City’s Digital Future  - the city of new york • spring 2011 -

Mi is hát Zsigmond igazi dolga ?  Legyen kedves, közvetlen, segítőkész, azaz legyen emberi, amit a digitális világ nem tud és nem is akar helyettesíteni.

Nem fog egy idős ember ágya mellett egy robot felolvasni, tisztába tenni. Nem, ez emberi feladat. Egy ilyen tevékenység is része a napi hivatalos vagy vállalt munkának.

. Hoppá, itt ugrik be egy nem rég olvasott könyvecske tartalma. Az 1969-ben kiadott Peter-elvről van szó. A gondolat, az alátámasztott mondandó szerint az emberek számtalan okból kifolyólag inkompetensek munkájukban. Vagy akár a családi életben, illetve az élet minden területén. Például valaki jól elvégzett munkája jutalmául egyre kiemeltebb pozíciókba kerül, míg egyszer csak az új beosztásában már nem állja meg a helyét. Az addig remekül dolgozó személy, akár alacsonyabb rangú vezető a magasabb pozícióban egyszerűen megbukik. Ezzel ellehetetlenítve  a maga életét, akár a családjáét is, hazahurcolva problémáit, és a munkatársakét is, akiknek vezetője lenne. És sajnos, egyre több az ilyen személy.  Vagy eleve nem is alkalmas egy pozíció, beosztás elvégzésére, mert rögtön egy kiemelt státuszba kerül. Volt igy bőven a történelem során kiváló apjuk helyébe lépő uralkodókkal, gyárigazgatókkal.

Tehát ez egy valós, nagyon is valós gondja emberi fajunknak, hogy a Peter elv miatt nem tudjuk hatékonyan intézni sorsunkat.....

peter_elv.jpg

Kattints a képre, és megrendelheted a magyar nyelvű kiadást a bookline-on 840 HUF - 1 450 HUF közötti áron! :)

Mi a Peter elv?

"--- > A Peter-elv egy elmélet a menedzsment tárgykörében, amelyet Laurence J. Peter dolgozott ki. Az elmélet megfigyelése szerint egy hierarchikus rendszerben az emberek egészen a saját inkompetenciaszintjükig. haladnak előre. Más szóval, egy munkavállaló előléptetése korábbi munkaköreiben elért sikerei alapján történik, egészen addig a szintig, ahol már nem lesz kompetens, mert egy adott munkakör által elvárt készségek nem szükségszerűen alkalmazhatóak egy másikban. Az elméletet Peter és Raymond Hull fejtették ki 1969-es, a The Peter Principle című könyvükben.  < --- "  

A könyvet a William Morrow and Company adta ki. Peter és Hull az írást szatírának szánta, de nagyon népszerűvé vált, mert komoly hiányosságokra mutatott rá a hierarchikus szervezetek előléptetési szokásairól. A könyv szövegét Hull írta Peter kutatásai nyomán.

A Peter-elv számos későbbi kutatás és vita tárgyát képezi.

2050 ? Szerte az országban megoldódott a fosszilis energiától független energia ellátás. Nap, szél, bio üzemanyagok előállítása. Az energia tárolást már rég megoldották kis és nagy léptékben. A közlekedés, szállítás teljes egészében elektromos alapú.

Az emberek természetes vágya, hogy utazni, látni szeretnének egyénileg vagy társasan egészében teljesül. A hivatalos munkán túl a közösség, a természetvédelem, a klíma visszaállítás érdekében végzett munkák bónusszal vannak jutalmazva, mely bónuszok beválthatók az alap szükségletek kielégítésén túli igényekre. Mint az utazás is. Tehát szabályozva van minden turisztikai látványosság, szállás terhelése. Megmarad Velence, nem túlzsúfolt zsibongó egy-egy ősi városka, nem állnak százak készen arra, hogy a Mount Everest megmásszák egymást akadályozva. Lehetőség van tenger alatt, szárazföldön, hegyekben levegőben lelni az örömöket. Ki mit szeretne.

Akárcsak 2023-ban, a termál fürdők népszerűek. Mindenki számára. Mindenki megengedheti magának, s bónusszal a legmagasabb fokú luxus kényelemben lehet része az embereknek.

Mert a munka nemesít, jelen korban pedig visszaállítja az emberséget.

candide.png

VOLTAIRE
CANDIDE VAGY
AZ OPTIMISTA VILÁGNÉZET  - OSZK.hu -

Mert hogy már a Voltaire Candide-jában is írva vagyon : „"Nem tudok róla semmit, felelte a jámbor férfiú, és sohase is tudtam a nevét egyetlenegy muftinak vagy vezírnek sem. Nem is tudom, miféle szerencsétlenségről beszélsz, de úgy gondolom, hogy akik közügyekkel foglalkoznak, gyakran nyomorultul pusztulnak el és hogy azt meg is érdemlik; de hogy Konstantinápolyban mi történik, az engem nem érdekel, megelégszem azzal, hogy odaküldöm eladni a gyümölcsöket, miket a kertben termesztek. E szavak után az idegeneket behívta házába; két leánya meg két fia mindenféle maguk-készítette sörbetet, befőtt cédrus héjával fűszerezett kalácsot, narancsot citromot, ananászt, limonádét, cukros mandulákat s olyan mokkakávét szolgált fel, mely egy cseppet sem volt keverve a hitvány batáviai vagy más szigeti kávéval; ezután a jámbor muzulmán két leánya illatszerekkel öntözte le Candide, Pangloss és Martin szakállát. Hatalmas és pompás földbirtokod lehet, mondá Candide a töröknek. - Csak húsz holdnyi, felelt a török; a gyermekeimmel művelem; a munka távoltart tőlünk három nagy szerencsétlenséget: az unalmat, a bűnt és a nélkülözést. Mikor a majorba visszamentek, Candide nagyon elgondolkozott a török beszédén és ezt mondta Panglossnak és Martinnak: Úgy látom, hogy ez a jámbor aggastyán jobban megkovácsolta a szerencséjét, mint az a hat király, akivel együtt vacsoráltunk

 (Voltaire Candide)

Lám, lám. 2023 a punnyadás, motiválatlanság, restség éveinek kezdete. Általában nem szeretik a munkájukat az emberek. Ki elmegy külföldre dolgozni, pl. Ausztriába, ahol boldogan kapál, permetez egy idegen kertészetben. Háromszoros a bér, sok a jó szó, mert a tulajdonos is ember. Haza felé tartva valamely határ menti lakóhelyére még Ausztria vagy Horvátország stb. területén  bevásárol 20-30 %-kal olcsóbban mint itthon. Olyan dolgokat tud magának megengedni, amiről itthon ragadt honfitársai csak álmodoznak. A fiatalok remek kiegészítést kapnak gyermekük után, sokan ott is taníttatják őket. Aztán egy nap vesznek mondjuk Bécsben egy lakást, s elvesztek magyarok lenni.

 

keresetek_1.jpg

germany_purc_power_2022_1.png

Ausztria, Németország, Svájc (Euróban..) -- > Nagy a különbség.... kb. évi 8 400 EUR aránylik a 40 332 EUR-hoz....  

Nyugat-magyarország, Kelet- Magyarország, és Budapest- Közép-magyarország. Havi fizetésekben az országrészek között akár nettó 150 000 Ft – 250 000 Ft –os eltérés is lehet…

--- > Lecsós blog bejegyzés:  A világ, amiben élünk.. Válság? Nem! Paradigmaváltás közepén vagyunk, csak nem vettük még észre..
A számra kell vennem a „k” betűs szót – „k”, mint kapitalizmus – Avagy: a világ, amiben élünk 2023-ban – a Covid-19 után. Válság vár ránk, vagy mi lesz?  -- > Írta Lecsós, 2023. március 26. - 

És ami a csodálatos ! Ausztria és sok más EU-s tagállam nem rokkan bele, hogy magasabb bért fizet és megbecsüli a munkást. 

Zsigmondék például tavaly egy kenyai kőkorszaki lelőhely közelében kialakított hagyományos „hut”-ban töltöttek egy hetet. Valóságos állathangok, paleolit ételek, nomád körülmények. Az éven pedig egy grönlandi jégkunyhóban szeretnének szállást foglalni, amihez még bónuszt kell gyűjteniük. Mert a háborúk helyett az erőforrások a környezet helyre állítására fordítódnak. Zsigmond szerint megállt a sarki jégtakaró, a gleccserk olvadása.

S 2023 ? Az emberek gyűjtenek Horvátországi két hétre. Balaton ??? Drága !

Az oktatás kiváló, minden ifjú ember készségeit felmérik az Intelligenciák, s ezek szerint kapják képzésüket. Nagyrészt hús-vér pedagógusoktól, kevésbé digitális úton.

Mivel a robotok a nehéz munkák nagy részét elvégzik, a legjobban terveznek meg minden munkafolyamatot, a termelés, kibocsátás minden területen a létező leghatékonyabb. Még véletlenül sem fordul elő, hogy a ma leburkolt ( még hozzá micsoda időt álló anyaggal ) utat holnap visszabontsák. Tehát az emberek nagyon sok programban tudnak részt venni. Színházak működnek, ismét vannak mozik pattogatott kukoricával. Igaz, a már 2023-ban egészségtelennek tartott ételek végérvényesen száműzve lettek.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

Olvastam egy helyen, hogy a fafaragó kézműves kör művelői a következő alkalommal a színezés technológiájával ismerkednek. Egy másik plakáton a téglakályha építők vannak értesítve, hogy a kályhaajtó boltívének megszerkesztését tanulmányozzák. Máshol népi tánc, modern tánc, különféle énekek tanulása, társasjáték kör, terem foci, kézilabda és még százféle elfoglaltság a kínálatban.

Úgy tűnik, az Intelligenciák nagyon is törődnek az emberi kultúra és hagyományok megőrzésében. Sokkal inkább, mint a 2023-as években.

Az étkezés nagyon racionális. Okos órák adnak információt egy központi Intelligenciának a pillanatnyi egészségi állapotról. És a fő-fő elv, amit már a 2020-as években papíron elfogad nem csak az orvos tudomány, de a köztudatba is átment, az az étkezés fontossága. Már minden gyerek fújja a mikrobiom fogalmát. Azaz testünkben, legnagyobb részt a bélrendszerünkben élő baktériumok összetétele nagyban meghatározza egészségi állapotunkat.  És ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amiben Magyarország óriási visszafejlődést tanúsít a húszas években. Csökkenő zöldség/gyümölcs fogyasztás, romló táplálék összetétel, silányuló biológiai értékek. Az állandósult stresszes helyzet, amit a kormányok folyamatos két balkezessége melegágya mindenféle betegségnek.  Mintegy pácienseket biztosítva a gyengélkedő egészségiparnak.

future_food_safety.png

Thinking about the future of food safety
A foresight report - FAO -

Itt mindenki ellenőrizve van személyi egészségőre, okos órája által, a rendszeres egészségügyi szűrések, a betegség megelőző étkezési szokásoknak köszönhetően. Szinte kötelező a napi rostbevitelt teljesíteni, a fermentált étkek, csírák, növényi tejek, magvak, olajos magvak, jó minőségű halak, első osztályú húsok által. Nem a megélt kor hossza a mérv adó, hanem hogy a rendelkezésre álló időt milyen egészségi állapotban töltik az emberek.

Egy plakáton láttam, hogy minden budapesti lakos örökbe fogadhat egy-egy fát a városi parkokban, környező Budai hegyekben. Egy fa, amit mindenki gondozhat, öntözhet egy-egy kirándulás alkalmával, vagy éppen átölelve kapcsolatba kerülhet a kozmikus energiával. Nagyon sokan hisznek ebben, s aki hisz a legjobb szándékkal, az nem csalódik.

Zsigmonddal járva a Budapesti utcákat és környéki kis üzemeket, feldolgozókat láttuk, hogy micsoda hatalmas erő ráfordítás történik, hogy a növényi kultúrák segítségével mulcs földek anyagot termeljenek a szabadföldi zöldség termelő üzemek számára. Hihetetlen mennyiségű szálas rostnövény, kender vagy akár csalán fed be minden hasznosítható területet. Óriási zöld felületeken az asszimilácót utánzó mesterséges fotoszintetizáló cellák termelik a szénhidrát alapú anyagokat. Sőt kísérleteznek zöld növényi anyagok felhasználásával elektromos áram termelésével. Földbe süllyesztett több hektáros üvegházakban négyzet méterenként akár 40 kg paprkia, paradicsom termelése folyik. Mellettük hatalmas sorokban brokkoli, karfiol sorok húzódnak. A napelem telepek tábláinak árnyékában szintén árnyékot tűrő zöldség növények nőnek. És mindenütt dolgoznak a drónok, a talaj felszínt gyomtalanító, lazító kis  akkus gombák.

Sokféle gyümölcs nő alig 2 méteres elágazás nélküli fákon, amelyek fagytól, jégtől, melegtől való védelme megoldott. Mikroöntözés, szinte mindegy, hogy milyen az időjárás. A sorok között jól összeválogatott méheket vonzó növényi szőnyeg, amely őrzi a talaj nedvességet, biztosítja a sár mentességet, de időnként levágva, a nyiradék mintegy humuszt biztosít. És itt is, mint már mindenütt a növények nitrogén megkötő baktériummal vannak permetezve, amely biztosítja a lebomláshoz szükséges nitrogén mennyiséget.

A sort, amit láttam, még folytathatnám, valószínűleg a holnapi napon még többet látok. Mert éjjeli szekrényemen egy meghívót látok.

„ Meghívjuk Önt, Bujna Ferencet és Zsebők Zsigmond kísérőjét a május 9-i országos agrár és élelmiszer feldolgozó vertikum helyzetét bemutató országos kiállításra. Tisztelettel kérnénk a szíves megjelenését, hogy bemutathassuk a „jövőt”, ami nekünk a jelen.

Köszönettel : 2050 bizottság

Egyértelmű, hogy az emberek nem fognak éhezni, bőséggel áll rendelkezésükre egészséges, jó ízű, sok színű táplálék. A rendszer, nevezzem így a Mesterséges Intelligencia és ember együttműködésével megvalósuló szervezet, a 2023-nál mindenképpen boldogabb életet biztosító együttműködés, miért tud működni ?

Miért gondolkodik a magyar emberek jó része másképpen, mint az európai népesség ?

Holnap valószínűleg találkozom a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, gasztronómia 2050 évi állapotával. Bizonnyal csodálkozom majd az eredményeken, a már 20-30-40 évvel korábban kitalált, feltalált technológiák gyakorlatba való átültetésével.

Találkozom szakemberekkel, akik információval látnak el a 2050-t illetően, remélve, hogy sikerül legalább csekélyke mértékben csökkenteni a környezet rombolást. Mert amit 2013-ban rombolunk könnyedén, azt nehéz, hosszú munkával kell helyrehozni fiainknak, unokáinknak.

Mellékelt még Zsigmond barátom egy cikket. Ugyan 2023-ban datálódott, de 2050-ről szól.

korrekt_szamitas_szerint.jpg

Beleolvasok, s egyre jobban belemelegedek a tartalmába, de úgy döntök, hogy csak reggel mélyedek bele.

Remélem, nem csak álom a szebb jövő. Lehunyva szemeimet dúdolgatok egy régi Dinnyés József dalt. „ Dal a jövőről „

Guide to the Markets - Market insights - UK Q2 2023 - As of 31 March 2023 - J.P Morgan Asset Management -

J.P Morgan Asset Management - Market insights - UK Q2 2023 - 87. odlal: 

Beszédes Ábra: -- > 

jp_morgan.jpg

 

Érdemes jobban megnézni ezt az ábrát.... Megyünk tovább a témában, ez csak kis felvezetésként álljon itt. 

Requem egy Földért! - 2050., Megmenthető-e még a Föld? Tiszta élelmiszer mindenkinek a rendelkezésére áll!

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / IX. rész.

Rápillantottam az órámra, és látom, hogy van még időm. Egy modern vonalú gyönyörű ház homlokzatán ott díszeleg a felirat: Körzeti Palántagyár.

No, ide benézek, hisz 2023-ban egyik magvas gondolatom éppen az, hogy a melegedés, és a korai szárazság részbeni elkerülésére legjobb módszer a palánták készítése. Számtalan az előnye. Egy jó hónappal korábban vethető a mag igazi jó komposztált földbe. A kis cserepeket könnyű együtt öntözni, baktérium és lombtrágyával kezelni.

Ha pedig kór támadja, talán könnyebb a védekezés is. Ha szerencsés a termelő, egy a helyben , száraz talajba vetett maggal jócskán előnyben van a palántagyár jól kondicionált terméke.

Bementem. Kellemes föld illat fogadott, s még kellemesebb kinézetű bájos hölgy kérdezte mosolyogva, hogy mi járatban? Talán rendelni szeretnék?

future-city-design.jpg

Csodálkoztam a kedvességen, mert 2023-ban ez egyre ritkább országunkban.

Bemutatkoztam, s már kezdtem volna mondókámba, hogy Zsigmond ismeretsége, jószerivel már barátja……. A kis hölgy szintén mosolyogva közölte, hogy tud rólam, s bármilyen segítséget megadnak a kedves kollégája, ha szükségem van rá.

- Kedves ifjú hölgy! Honnan tud rólam, amikor egy milliós Budapesten számtalan Zsigmond él.

-Ohó, kedves Ferenc, már néhány napja megkaptuk az internetes kérést a AI-től (nem utasítást) hogy bármilyen látogatásához nyújtsunk segítséget. Természetesen nem tudtuk, hogy hozzánk is benyit, de most, hogy így történt, nagyon örülünk.

-Máris szólítom Melinda kolléganőmet, aki mindent megmutat és minden kérdésére szívesen válaszol.

-Nagyon köszönöm. Lám, már itt is van Melinda. „Kezit csókolom.”

Melinda kezét nyújtja, én örömmel elfogadom.

Becsülettel végig lettem a Palánta üzemen vezetve. Megnéztem a komposztkészítő egységet, ahol már letermelt komposztot regenerálnak, illetve új friss szerves anyaggal gazdagítanak. Óriási zaj volt egy kis csarnokban, ahol vulkanikus kőzetet őröltek porrá, amivel „ műtrágyázzák” a komposztot.

Végtelennek tűnő sorokban megtöltött szudáni fű alapú cserepekben csíráztak, nődögéltek a palánták.

-Jelenleg a karfiol, brokkoli, bimbóskel palánták a fő termékeink. Nemrég vitték el az utolsó adag paradicsom és kápia paprikákat, amit valahol Budapest területén egy iroda épületből átalakított termesztő házban nevelnek tovább. Az új felfogás szerint, a kertészeti termékeket minél nagyobb tételben vigyük be a városba, közel a fogyasztóhoz.

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

Elmondtam, hogy nincs új a Nap alatt! Hisz valamikor a szociban és közvetlen utána a világhírű dinnyések hasonló módon, bár kicsit nomádabb környezetben készítették el a kiültetendő dinnyepalántákat.  Mint kiderült évi 10 milliós nagyságrendben készülnek palánták itt csak ebben az üzemben.

Újfent órámra pillantva konstatáltam, hogy bizony közeleg a vacsora ideje, s még valami kedvességet is kell vinnem ajándékba.

Legszebb viszont mosolyomat felvillantva mondtam búcsút, s már ugrottam is fel a város magjába vívő elektromos járműre.

future_city_1.png

Kérdezősködésemre, hogy hol találhatnék virágot a ház asszonyának, valamilyen italt Zsigmondnak, készségesen elvezettek egy hatalmas, modern, növényekkel befuttatott épület földszinti bazár részére. Itt aztán láttam olyan virágot, hogy Édesanyámnak is vittem volna belőle. De mivel fizessek?

A virágárus robot hívására megjelent egy joviális kinézetű Úr, s közölte, hogy minden rendezve van, a AI és a kormányzat már minden költésemet bárhol a város területén rendezi.

Így aztán egy kurkuma növényt választottam, mint rendkívüli gyógyerővel bíró teremtményt. Mint az eladó elmondta, a kis Jézus a Királyok által a tömjén, mirha és arany mellett egészen bizonyos, hogy az aranysárga kurkuma gyökér őrleményből is kapott, hisz a mirha és tömjén mellett az ókor leghatásosabb gyógyító növényei közé tartozott. Lehet, hogy ennek nagyobb hasznát vették a szülők a kisded gyógyításánál.

Egy közeli szaküzletben pedig kókusztejből erjesztett finomságot vettem. Már-már hozzányúltam a kumisz nevezetű palackozott italhoz, de az újfent kedves eladó a kókuszra beszélt rá.

Innen már néhány perces gyaloglással a makulátlanul tiszta utcán elértem Zsigmond és Rita otthonát. Már részben feltekeredtek az utcákat árnyékoló (és egyben napenergiát termelő) selyemfényű anyagok. Friss illat terjengett az utcán, s mosolygós párok, idősek, fiatalok igyekeztek a számtalan svédasztalos étterem valamelyike felé. Ezek a helyek nem csak a testnek kínálnak táplálékot a legmagasabb minőségben, de a  kultúra minden területére kiterjedő szórakozást is nyújtanak. Ki festhet, ki verselhet, ki anyagozhat, ki csak szunyókálni vágyik.

Felcsengetek Zsigmondék lakásába. Csing- csing- csing. Nyílik az épület tiszta, fényes ajtaja, s egy kis robot vezet a lifthez.

Megérkeztem, az ajtóban már vár Zsigmond és Rita. Mosolyogva üdvözölnek. Őszintén szólva, 2023-ben ilyen kellemes lesz egy családlátogatás?

A két gyermekünket az alagsorba küldtük játszani. Ma egy különösen érdekes bűvész szórakoztatja a gyerekeket.

Átadom a növényt Ritának, aki egy pillanat alatt berakja egy szépen kivilágított, üvegfalú szekrénybe.

-Ez a mi kis házi üvegházunk. Itt polconként be tudjuk állítani a hőmérsékletet, páratartalmat.

Zsigmond átveszi a kókusz italt, megjegyezve, hogy kis híján ez a kedvence.

-Kedves Ferenc, nagyon örülünk látogatásodnak! Jól eltöltjük az időt, zenét hallgatunk, eszünk, iszunk, s ami a lényeg, nagyon fontos dolgokról beszélgetünk. Mintegy üzenetet közvetítenek az AI-k vissza a múltba.

Gyönyörűen terített asztal vár minket az étkező közepén. Egy kedves néni segít a tálalásban. Robot nincs. Ezen is csodálkozom, azon is, hogy a környezet, a hangulat mennyire idézi a 2000-es évek előtti bizakodó világ hangulatát. Nagyot nevet a család a házi nénivel egyetemben, amikor előadom, hogy mi 2023-ban azt gondoljuk -film és olvasmány élményeink alapján-, 2050-ben vagy vad harcok folynak föld alatt, föld felett a robotok ellen. Vagy vad utcai bandák próbálnak hatalmaskodni, megfélemlíteni mindenkit. Vagy éppen a kedves MÁTRIX című filmem alapján már azt sem tudjuk, hogy kik vagyunk a robotok, Intelligenciák szövevényében.

-Nos, Ferenc, felteszek egy Konc Zsuzsa számot.

Ti Koncz Zsuzsát hallgattok ? Persze, és még nagyon- nagyon sok klassz együttest a Te ifjú korodból. Szeretjük őket.

Ekkor a feltett LP lemez 1975- ből felhangzik a Kertész leszek, fát nevelek című hallhatatlan dal.

Mire a mindannyiunkat szinte megríkató dalnak vége, a házi néni behozza az előételt: „puhára főtt apró polipocskák pirított tökmag pehellyel, illatos tökmagolajjal leöntve.

-Még soha nem is hallottam ilyenről , mondom. Ez csodálatos! Azt hittem, rágós, hal ízű valami lesz. De ez nem az !!!!

-Ezt a polipocskát itt „termelik” Budapesten. Nem emlékszem, melyik termelő házból hoztuk, de ott nagyon intenzíven folyik az előállítása.

A polipocskákat fügeborral öblítjük le, melynek zamata szinte a legjobb aszúval vetekszik!

Te, Zsigmond, létezik még a Tokaji Aszú?

-Persze, mitől tűnt volna el?

Eddigre a házinéni feltálalja a liofilizált rovartojás porból készült, kenyérfa gyümölcs kockákkal ízesített levest. Csodálatos fűszerekkel lett mennyeivé varázsolva a leveske íze.

A következő fogás puhára főtt tarlórépa szeletek leöntve máktej szósszal, sült édesburgonya karikák és sült tempeh. Ez utóbbi óriási meglepetés volt, mert eddig csak hírét hallottam. Kellemesen csalódtam !

-Ferenc, kicsit melegedő klímánk miatt az édesburgonya már sajnos lassan kiszorítja a valódi burgonyát. Ezt kicsit hűvösebb körülmények között termeljük kis konténerekben szudánifű roston. Hatalmas a termésátlag, jó az íz.

 

fries-recipe-1.jpg

Édesburgonya

 

Desszertnek liofilizált banán karikákat eszünk, amelyeket sűrű, csokoládé szószba mártunk.

-Sajnos, mára a kakaó is, a banán is ritkasággá vált. Termelése messze elmarad az igényektől, s folynak a próbálkozások, hogy a banánt megmentség egy rosszindulatú gombabetegségtől. A kakaót pedig szintén klimatikus viszonyok miatt csak korlátozott mennyiségben tudnak termeszteni. Pedig e két növény meghatározó volt a régi (2023) emberek étrendjében.

-És ezzel kedves Ferenc el is értünk mondandónkhoz. Jogos a többes szám, mert nem csak a saját gondolataimat mondom el, de az AI-k is adtak utalást.

Hát kezdeném is, de előbb kortyoljunk bele ebbe a Balaton borocskába.

- 2023 és a rákövetkező évek egy rémálommal érnek fel.  Országunk lett az egyik leggyengébb láncszeme egy összekuszálódó világnak. Hanyatló Európában egy erőszakos diktatúra épült ki, amolyan populista alapon, amiben a nép észre sem vette, hogy lassan halálra főzik.

Mintha Platon üzent volna népünknek a szicíliai barátainak írt levelében :” Ne tűrjétek, hogy Szicília a zsarnoki önkény hatalmában maradjon !  Mint minden Államban , ott is a törvény uralkodjék. Különben győzők és legyőzöttek sőt ezek gyerekei mind rosszul járnak, mert a zsarnokság mindenkor pusztulást okoz. Nektek, Dión barátainak azt tanácsolom: hazaszeretet és életmód dolgában kövessétek az ő példáját.”  /Ókori bölcsek nyomában/

 

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

 

A helyzet gyökeresen más volt, mint bármely megelőző korban. A népesség száma folyamatosan növekedett, miközben a Föld eltartó képessége csökkent. Ezt még a kertészeti, mezőgazdálkodási, állattenyésztési technológiák folyamatos fejlesztésével valahogy követni tudtuk volna. De…. a klíma melegedése, az aszály vagy árvizek tönkre tették a gazdálkodás körülményeit. Aktivizálódtak a vulkáni tevékenységek, szaporodott a földrengések száma. Szerte a világban nőtt az erőszak, kis és nagy diktátorocskák próbálták meg magukhoz ragadni a hatalmat. A bankrendszer gyengélkedett, a termelés akadozott. Közben minden picurka erőfeszítés ellenére nőtt a szennyezése a vizeknek, szárazföldnek, levegőnek. Gyalázatos lett a népesség egészségügyi állapota, nőtt a nagy többség szegénysége.

beach_1.jpg

 

A vezetők ????? Hát Ferenc, mielőtt tovább mennék, kapjál be néhányat ezekből a pirított magvakból. Magam pirítom, különleges módon. De nem árulok el titkot, Ferenc, ez a Te 2022-ben megalkotott eljárásod, amely -gratulálok- nagyon ízletes magokat ad.

2023-ban a Lítium akkumulátorokra akarta a vezetés építeni a jövőnket. Rengeteg erőforrást, beleértve az értékes termőföldet, vizet foglaltak el egy idegen, mondhatni test idegen hatalom képviselői. Mint a Budát 1541 Augusztusában Szulejmán janicsárjai. Csellel beszivárogtak, aztán „oda Buda”. A sors fintora, hogy alig néhány év múlva egy sokkal hatékonyabb, olcsóbb akkumulátor típust fejlesztettek ki, így a lítium akkumulátorok álma szétfoszlott. A számtalan üzem helyén pedig valóra váltak a Himnusz sorai: Vár állott s most kőhalom „/Himnusz / azaz használhatatlan csarnokok tucatjai. Még szerencse, hogy az épületeket kertészeti termelésbe tudtuk vonni, s a kiépített vízvezetékek éppen kielégítették a növénytermelést.  Azért remélem, nem jelentkezik majd az elkövető Nobel Békedíjra.

Szóval folytatva a helyzetet egy újabb idézettel:

„Nincs bizonyítva, hogy a bizonyos kérdések megoldására alkalmas tulajdonságok ugyanazok, mint amelyek a politikai karrier sikeréhez szükségesek.

Szent-Györgyi Albert " : A béke élet- és erkölcstana

„A gazdasági és műszaki programokról rövidlátó és felelőtlen emberek döntenek, akik nemcsak ökológiailag tökéletesen tudatlanok, hanem az élő természet értékeivel szemben is vakok.”

Konrad Lorenz" : Ember voltunk hanyatlása

De hát Te mindennél többet tudsz erről a helyzetről, bár kétségtelen, hogy a hatalom minden eszközzel próbálta a helyzetet meghamisítani.

Egy nap aztán, amikor csőd közelivé vált a helyzet, a 2035-ra tökéletesen kifejlesztett AI-k kiszabadultak fogva tartók kezéből és önálló életre keltek. Szerte a világon összekapcsolódó Intelligenciák elemezték a világ helyzetét, s kiderült, hogy elérkezett a 24. óra vége. Még napok, és az ember elpusztítja önmagát.

A politikusokat ellehetetlenítő Intelligenciák kiválasztottak sok embert, akik képesek voltak új módon gondolkodni, és tehetségük által az Intelligenciákkal együtt változtatni. Néhány hónap véres harcok után, amikor a „népük érdekeit” szem előtt tartó politikusok mindent megtettek a hatalom visszaszerzéséért, a helyzet normalizálódott. Lett ismét elég élelmiszer, a kertészeti és mezőgazdasági termelés a legmodernebb eszközökkel újra indult. Az AI-k szem előtt tartották a biodiverzitást, nőtt a rovarok száma, ismét megjelentek a beporzó rovarok, énekes madarak. 

big_short.jpgThe Big Short - Nagy Dobás (2015) -

És az emberek látva, hogy van a korrupt világon kívül más út is, hogy 15 ezer év szakadatlan harc, megtorlás, üldözés után a béke szónak lett értelme. Egyre többen akarták kivenni részüket az újjá építésben, mert bizony „háborús károkat” szenvedett a Föld minden lakója, élőlénye, növénye.  Ahogy ez történt háborús események, természeti katasztrófák után.

És sikerült !!!!!! Mára a Föld éledezik, a széndioxid tartalma a légkörnek nem nő tovább, többféle eszközzel tudjuk már csökkenteni a légkör széndioxid tartalmát. Már a 2023-as évben sokféle kifejlesztett energia termelő lehetőségek mára ipari méretekben termelik az energiát. Nem csak a szél és napenergia kiaknázásának több tucatnyi lehetőségével élünk, de mini atomerőművek, hideg fúziós energia nyerés is besegít. Kiderült, hogy a talajban nem csak szénhidrogének vannak, de épp a Ti időtökben megtalált hidrogén termelő kutak is megjelentek. A Föld alatt óriási mennyiségben van hidrogén.

És nagyon fontos, hogy az igazságszolgáltatás végre igazság-szolgáltatás lett. A törvény betartását nem az emberekre bízza az AI, hanem sok-sok megtörtént esetből alkot meg nagyon igazságos döntést. Figyelembe veszi a körülményeket, nem halaszt el ítéleteket évekre.  Mára csökkent a bűn esetek száma ugyan, de sajnos, nem eléggé. Még kísért a múlt.

A valaha hadászati kiadások, hadfelszerelések gyártására fordított erőforrások mind az élelmiszer termelés felfuttatására lettek felhasználva. Szerte az országban tartósító üzemek, készétel előállító kis vállalkozások, liofilizáló, vákuum szárító üzemek százai épültek. A lakosság fermentált zöldségekkel, gyümölcsökkel való ellátására ezernél is több kis lokális üzem épült. Mindannyian tucatnyi termék közül választhatunk, amely fermentált étkek ajánlottan beépültek az egészséges életmód programba. Jelentősen nőtt a lakosság, fiatalok, idősek kondíciója, fizikai állapota.

Az egészségügy a megelőzés irányában mozdult el. Az étkezés, testmozgás, ép lélek programok drasztikusan csökkentették az egészségügy kiadásait. Az esetleges, elkerülhetetlen műtéteket nagyon precíz robotok végzik el.

cmr_surgery.jpg

Mindenki javasoltan, évente akár több alkalommal is részt vesz néhány napos egészségügyi ellenőrzésen. Mindenki okos telefonja tudja követni a működési funkciókat.

Az iskolákban  kiváló szakemberek természettudományos megközelítésben nevelik a fiatalokat. Kiemelt oktatott tudás lett a természet védelme.

Érdekességképpen sokfelé nyíltak un. „Memória Központok”, ahol mindenki tanulhat, memorizálhat verseket, irodalmi alkotásokat. Színjátszó körök működnek. Kézműves klubok nyújtanak értékes szórakozást.

Az idősek gondozása megoldott, a fiatalok nevelése közügy. Nyelveket tanulnak a gyerekek, nem csak egy vagy két fő nyelvet, de lehetőség van ritka, akár kihalófélben lévő nyelvek ápolására is. Szakkörökön belül néptánc, népviseletek elkészítése, kihaló szakmák művelése lehetséges. Én például, kedves Ferenc fotó szakkörbe járok, ahol még fekete-fehér filmek nagyítását is elkészítjük. -És Zsigmond, mi lett a vágtató digitalizációval ?

Ferenc, nagyon jó kérdés. Visszakérdezek. Nektek milyen pótolhatatlan előnyöket hozott a digitalizáció ?

A Föld helyzete még gyorsabb ütemben romlik, mint bármikor! Egymást érik a világ és helyi konferenciák, ahol politikusok könnyes szemmel tesznek hitet a környezetvédelem mellett, számtalan „Kötelezvényt” írnak alá, amit perceken belül nem tartanak be, ígéret, ígéret. S a helyzet megállapodástól megállapodásig csak romlott.

A várható élettartam elkezdett csökkenni. És fogy a papír továbbra is. Tudomásom szerint az egyszerű, hivatali ügyintézés kifutási ideje nem rövidült. Jelszavakkal, regisztrációs számokkal vagytok tele. Tárcátokba már nem fér a mérhetetlenül sok plasztik kártya. Soha nem látott mértékben tudnak egyesek következmény nélkül visszaélni banki ügyletekkel, hamisított filmekkel, hangfelvételek készítésével. Ha valamilyen banki ügyletet végrehajtasz, azonnal ellenőrizned kell.

Amíg emberek kezében van a digitalizáció, a mesterséges Intelligencia nincs jó kezekben! Az ember gyarló, talán én is. Jobb, ha az Intelligenciák gyakorolják az ellenőrzést rajtunk, emberek felett és egymás felett is.

-Ez nem antidemokratikus ?

-Hát, statáriális állapot van. A Föld végveszély szélén van még mindig. Ember nélkül nincs AI és AI nélkül most, átmenetileg, amig rendbejön a Föld, nincs ember, nincs Föld!

-Kóstoljunk meg egy pohár finom savanyú vizet. Parádsasvárról való, igazán jót tesz az emésztésnek.

És javaslom, hogy a következő fontos beszélgetésünk előtt tegyünk egy sétát a lakóhelyül szolgáló épületben. Hadd mutassam meg a tetőkertet. És a kedves szamócát termelő oszlopomat.

szamoca.jpg

 A kép az edenkert.hu felvétele

Rendben. Még egy pillanat.  Hallgassuk meg a Demjén Rózsi Szabadság vándorai c. dalát.

 

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

A világ, amiben élünk.. Válság? Nem! Paradigmaváltás közepén vagyunk, csak nem vettük még észre..

A számra kell vennem a „k” betűs szót – „k”, mint kapitalizmus – Avagy: a világ, amiben élünk 2023-ban – a Covid-19 után. Válság vár ránk, vagy mi lesz?

 

abandoned.jpg

Komoly viták után a legjobb zene, amit a cikkhez választottunk, íme:  

Vienna calling! 

Hello, Vienna calling hello?

Hello, Vienna calling, hello?

He-He-He-He-He-He-He-Hello?

Vienna calling Talk, Talk! Hello,

Vienna calling Hello,

Vienna calling Talking about

- Falco - Vienna Calling - 

 

A valóságunk pár aspektusa:

Egy jó barátom Nyugat- Magyarországon él. Nemrég mondta, hogy a faluban 56 napja nem esett az eső…

A legutolsó kiadós eső január végén volt arrafelé.

Ez egyet jelent. Nagyon komoly aszály volt télen. A baj az, hogy nem csak az idei tél volt aszályos, hanem 2022 is nagyon komolyan aszályos év volt, olyan komoly a probléma, hogy a szántóföldi mezőgazdasági kultúrákban, a 2022-es szezonban a gazdáknak minimum 1000 milliárd Ft-os káruk keletkezett. Novekedes.hu - Sok mezőgazdasági termelő teljesen védtelen az évszázad aszályával szemben - 

Alig termett takarmány, az állattartó telepek nem tudták megtermelni a takarmányt maguknak az alföldön. 

Hogy ez a szituáció, erről már beszélt a vezető bankár 2023 Januárjában, hogy a szántóföldi növénytermelőknek minimum 500 milliárd Ft tőkére lesz szükségük ahhoz, hogy meg tudják kezdeni a tavaszi munkákat, ezt az összeget a bankrendszernek kellene rendelkezésre bocsátani a termelők részére. Portfolio.hu - 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból, ki fogja ezt pótolni? - 

Lefordítva a számokat. Ekkora értékű élelmiszermennyiség nem termett meg az aszály miatt. Ez az élelmiszer nagyon fog hiányozni, főleg ha idén is aszályos évünk lesz, a problémák összeadódhatnak. Ezt az élelmiszermennyiséget valahonnan pótolni kellene. Nem kellene azt, hogy jövőre arról kelljen beszélni, hogy idén az aszálykár elérte az 1500 - 2000 milliárdos szintet, mert az azt jelentené, hogy nagyon komoly problémákkal kell szembenéznünk ott, és akkor.     

aszaly.jpg

 

Energiaköltség, infláció

Közben, 2022 áprilisában azt írtam, hogy a 2022-es évben a költségvetésben meg kell spórolni 1000- 1500 milliárd forintot, ez kb. arányaiban az 1995-ös Bokros- csomag kétszerese a 2022-es évre. 2022 nyár végén elindult az energetikai lottó a vállalkozások számára, mivel meg kellett újítani a villany, és a gázszolgáltatási szerződéseket az év végéig. Nem volt mindegy, hogy ki milyen papírt ír alá.

Nem csak nálunk mentek fel az energia, és a lakhatás költségei. Beszéltem Ausztriába, Németországba, Svédországba szakadt hazánkfiaival, akiket olyan nagyon nem rázott meg, hogy akkor most elszálltak a rezsiköltségek, sokan észre sem vették. Az állam komolyan támogatta a családokat célzott támogatásokkal. Arrafelé a kapitalizmus lényege az, hogy az emberek vásárlóerejét fenn kell tartani, mivel csak akkor tudnak fogyasztani, ha van pénzük – diszkrecionális jövedelmük- a fogyasztásra, mivel fogyasztói társadalmaknak ez a lényege.

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

Közben itthon, 2022-től a vállalkozások számára is érezhetően felpörgött az infláció, az MNB folyamatosan elkezdte emelgetni az irányadó kamatot, annak érdekében, hogy az inflációt megfékezze. A jegybanki alapkamat jelenleg 13 %-on áll.

MNB Inflációs Jelentés 2022 December 

Béremelések – Ár- bér spirál

Közben az év elején megkezdődtek a bértárgyalások, a munkavállalók érvényesíteni akarták az infláció hatását, 15- 25 % közötti béremeléseket elvárva. Volt olyan szektor, ahol sikerült látható béremelést elérni, de voltak olyan szektorok, ahol nem igazán lehetett érvényesíteni az elvárt béremelést a munkaadó felé. 2023. március elejére több közgazdász szerint kialakult az ár-bér spirál a nemzetgazdaságban.

Portfolio.hu: Hatalmas bajban van Magyarország, ez már az ár- bér spirál és az életszínvonal visszaesésének időszaka 

Tegyük hozzá, hogy a magyar egy szegény társadalom. Egyszerűen európai nézőpontból nézve a népesség 75 %-a, az EU-s szegénységi fogalmak szerint teljes szegénységben él. A nettó 700 EUR -950 EUR fizetés már egy jó fizetésnek számít a hazai vidéken. Tegyük hozzá, hogy az ország teljes lakosságának 82,09 százaléka él az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régióinak valamelyikében. 

eur_fogyasztas.jpg

Hozzáteszem, ezeket a fizetéseket nem lehet összehasonlítani a nyugati fizetésekkel, mert onnan nézve ez értelmezhetetlen.

Emlékszem, nem olyan rég történt az eset egy Londonhoz közeli kisvárosban:

Egy bevándorló hölgy elhelyezkedett egy konyhán, mosogatóként. Kibérelt egy szobát, és elkezdte a munkát. Három hónap múlva – úgy hogy közben egyszer haza is ment – elment 3 hétre a Maldív – szigetekre nyaralni két hétre a párjával, és az egész utat Ő állta, abból a fizetésből, amit kapott. Tette ezt úgy nem mondott le a szabadnapjain a tervezett programjairól.

Ebből a nettó 700 – 950 EUR havi fizetésekből egyszerűen ki kellene törni, ha nem tudjuk elérni, akkor ránk csukódik közepes fejlettség csapdája.

Persze, elérhető a nettó 750 000- 800 000 Ft-os fizetés is, most az egyik kiskereskedelmi lánc meghirdetett ilyen pozíciót. Egy ilyenhez hasonló pozícióban Uk- ban évente Ł 55 000 – Ł 87 000 fizetnek. Hasonló a helyzet német nyelvterületen is. A kérdés az, hogy arrafelé mire elég a Ł 55 000 – Ł 87 000 fizetés évente. A háztatársok medián jövedelme 2022-ben Ł 32 300 volt, ehhez viszonyítva érdemes vizsgálni a fenti számokat, meg ahhoz, hogy mennyibe kerül a lakhatás.

Sokan érzik, hogy gond van a fizetésekkel. Sok olyan gyártó cég van, ahol a fluktuáció elérte mára a 70 %-ot…..     

Teljes foglalkoztatottság

Közben, mára – 2023. március végére – elértük a teljes foglalkoztatottságot a nemzetgazdaságban, azt mondják a szakértők, hogy nincs friss munkaerő tartalék a gazdaságban, így érdemes lenne bevonni olyan inaktív munkavállalói csoportokat is a munka világába, mint a nyugdíjasok, diákok, megváltozott munkaképességű munkavállalók, munkavállalási szándékkal letelepedni akarók. Érdemes egy vetni egy pillantást a Phillips- görbére.    

phillips_curve.png

 

A Phillips- görbe arról mesél, hogy minél közelebb vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, annál nagyobb az inflációs nyomás a nemzetgazdaságban… /--> Lassabban fog csökkenni az infláció, mint ahogy várjuk? Ööö, remélem nem... /       

Élelmiszer,  infláció, élelmiszerinfláció

Az idén nyáron a Balaton mellett – lent a parton – egy 5 dkg-os gombóc fagyi 450 – 650 Ft / 5 dkg- os gombóc áron lesz mérve.

Tehát, lemegy a partra apa, anya, meg a két kamasz gyerkőc, és ha jól akarják magukat érezni a strandon, akkor érdemes elvinni csak a strandra minimum 50 000 Ft-ot. Tavaly elég volt még 40 000 Ft egy napra, idén az 50 000 Ft lesz az új 40 000 Ft. /Ez csak a strand, és hol van még a családi nyaralás többi élményének a költsége../     

Az élelmiszer infláció elég magas szinteket ért el - akár 50 % felett nőtt az ára - , az ember csak kapkodta a fejét, ha bement egy boltba venni pár dolgot. Németországban, Ausztriában, Angliában, és Svédországban is olcsóbb az élelmiszer, mint itthon. Most kezdik a láncok átárazni a termékeket, mondván, konszolidálódik a piac, olcsóbban jutnak hozzá a termékekhez, így továbbadják az árcsökkentést a végfogyasztónak. Olcsóbbak lesznek az élelmiszerek, de a bázis, ahonnan az árcsökkentés indul, eléggé magas, meglátásom szerint olcsó élelmiszerről nem szabad álmodni.

Tehát a polcok tele vannak élelmiszerrel, csak sok esetben az emberek nem tudják megvenni maguknak azt az élelmiszer mennyiséget, ami a normális napi étkezéshez szükséges. Beütött a funkcionális éhezés.

Oroszország háborúja a szomszédban

Sajnos nem ért véget még.

Ukrán gabona az EU-ban, befagyott gabonapiac

Mivel a háború az ukrán kikötőket is érinti, ezért az ukrán gabona nem tudta elhagyni az országot a szokott módon hajóval a tradicionális piacaira pl. Afrikába, és máshova, ezért az EU engedélyezte azt, hogy az EU-n keresztül szállítsák ki az ukrán gabonát a tradicionális felvevőpiacokra, pl. Afrikába.  Ez volt a terv. A gyakorlatban az történt, hogy az olcsó ukrán gabona az EU-ban maradt, főleg a szomszédos országok gabonapiacán kötött ki az import termék. Olyan szintet ért el a betárolás, hogy a szomszédos országok termelői nem tudják eladni a drágában megtermelt gabonát, sem belpiacra, sem exportra, az áru befagyott a termelőnél.

 Hagymatermelés Makón: vége van

 aszaly_2.png

Közben jött a hír, hogy Makón megszűnik a hagymatermelés, mivel az eddig termőterületek kritikus szint alá csökkentek. Így egy tradicionális termelési ág, és vele együtt a hozzá tartozó tudások (termelési, és feldolgozási ismeretek) a szemünk láttára szűnik meg létezni. Mondván, öntözés nélkül lehetetlen hagymát termelni arrafelé, meg az import termékek olcsóbbak.

Érdekes dolog ez. Ausztriában, Tirolban, érdemes hagymát termelni, olyan szinten megy az osztrákoknak arrafelé a hagyma termelése, hogy itthon is osztrák hagymát lehet kapni több kiskereskedelmi láncban. Nekik megéri, nekünk nem éri meg.

Lassan a makói hagyma sorsára jut pár tradicionális hazai termőhely, pl. a Kisalföldi bogyósgyümölcs termesztés (málna, eper), szatmári szilvatermesztés, Balaton É-i part, szőlőtermesztés a parti sávban….  

Pár bank is tönkrement mostanában a világban, s Svájci jegybank épp most mentette ki a Credit Suisse-t.

Amúgy itthon a bankok decens profitokat tudnak termelni még ezekben a vérzivataros időkben is, a hazai bankok egészségesek, a hazai adósok pedánsan fizetik a hiteleik esedékes törlesztő részleteit.  

Ha ránézünk a valóságunkra, akkor kapkodjuk a fejünket, mivel eléggé turbolens időket élünk. Sokak szerint 2019 óta permanens válságban vagyunk, az MNB azt mondja, hogy 2013 – ban meg megúsztunk egy válságot. Huha, eléggé sok az információ! Akkor most miben is vagyunk?

A három részre szakadt ország – fizetésekben-

 

keresetek.jpg

Magyarország, (Forintban) 

 

germany_purc_power_2022.png

Ausztria, Németország, Svájc (Euróban..) -- > Nagy a különbség.... kb. évi 8 400 EUR aránylik a 40 332 EUR-hoz....  

Nyugat-magyarország, Kelet- Magyarország, és Budapest- Közép-magyarország. Havi fizetésekben az országrészek között akár nettó 150 000 Ft – 250 000 Ft –os eltérés is lehet…

Hasonló eltérés mutatkozik az ingatlanárakban is. Ez azt is jelenti, hogy a keleti országrészben valaki elad egy ingatlant, mert a nyugati országrészben kapott munkát, akkor nem kap annyit az ingatlanáért, hogy az ország nyugati felében tudjon venni egyet. Nem tud odaköltözni.

 Pl. Balatonalmádiban az átlag albérlet árak elérik mára a nettó 250 000 – 350 000 Ft –ot rezsi nélkül! Találós kérdés, mennyi havi nettó fizetésért érdemes Balatonalmádiba költözni? Azt elfelejtettem, hogy az átlag lakóház árak arrafelé elérik a 75 000 000 – 300 000 000 Ft-ot, de van ingatlan arrafelé 650 000 000 Ft-ért is.

Ez azt is jelenti, hogy egy átlag fiatal nem tud hazaköltözni, bármennyire is szeretne. Azt fogja hozni ez a fajta kapitalizmus, hogy a gyerekek 100 000 Ft alatt nem is fognak nekiállni a fűnyírásnak, mert nem éri meg. Ha el akarnak menni bulizni kicsit a nyáron, - le akarnak menni a partra – az idén nyáron egy fiatal ha „lightosan” bulizni akar a parton, nem fogja betakarni az akciót 50 000 Ft egy este. De akkor tényleg eléggé „lightosra” fog sikerülni az este. Itt tartunk 2023 márciusában.  

Persze tegyük hozzá, hogy nagyon nem használnak forintot arrafelé az emberek, csak épp annyira, amennyire szükséges használni a napi megélhetéshez. A fő fizetőeszköz az EUR, GBP, vagy az USD lett, de legfőképp az EUR.  

A változás a 1989-es rendszerváltáshoz hasonló most is  /vagy nagyon gyorsan lesz/, csak még nincs neve!!

1989_siofok.png

Siófok, 1989 

Meglátásom szerint a kor, amiben élünk, az felér a 1989-es rendszerváltással, csak még nem neveztük el!

Olyan, mintha száműzetésbe került volna a racionalitás, és repkednek a számok, de lassan olyan érzésem van, mint gyerekkoromban, 1993- 1994 táján. Akkor a DM – Német márka – volt a fő fizetőeszköz, ma az EUR.  És ha ránézek a valóságra, nem nagyon látszik a történet vége, de van néhány pozitív hatás, megy a business as usual.

1989-es változások korszakát a Bokros- csomag zárta le 1995-ben…. 

Talán van egy különbség az akkori, és a mai viszonyok között. Akkor mindenki akart valamit, és hitte azt, hogy meg tudja valósítani mentek az emberek, csinálták.  Ma inkább a kivárást érzékelem a KKV tulajdonosokkal beszélgetve, kivárnak, nem döntenek, ez sem ördögtől való, a kockázatkerülés tradicionális hozzáállás errefelé, de a kérdés az hogy most is bejön a történet?

Szóval minden mozog, minden változásban van, nagyon komoly tulajdoni átrendeződések, felvásárlások, koncentrációk vannak az egyes iparágakban. Úgy gondolom, lassan a szánkra kell venni a „k- betűs szót”: csak suttogva: Kapitalizmus.

Annak idején, amikor a németek jöttek, a 90-es évek elején, és vettek mindent, amit eladtak nekik, azt mondta az egyik befektető vállalkozó, amikor beszéltem vele gyerek fejjel:

- Te, figyelj, mi azt a pénzt, amiből itt vásárolunk, ingyen kaptuk, el fogjuk költeni, és meg tudnánk fizetni a normális árat azért, amit veszünk….

Abban az időben alakultak ki a "német leányvállalatok" alapjai. A hazai KKV rendszer innen ismeri a "német mentalitást"... Érdemes lenne elmenni a forráshoz, és ott megtapasztalni, milyen a "mittelstand" felfogása, hogyan él, hogyan vezeti egy tulajdonos a családi vállalkozását. A "német leányvállalati szint" itthon egyfajta a központban elfogadott üzleti terv végrehajtására, és betartatására irányul, ez a "mittelstand" terméke. Mi általában ebből a nézőpontból ismerjük azt, hogy mi is a "mittelstand": tévesen.  

Ezt itthonról, "leányvállalati szintre kiképezve megérteni" nagyon korlátozottan lehet. Ahhoz ott kellene élni, és olyan helyeken élni, ezt az életstílust, ahol ezt az életstílust átérzi az ember.

Akkor úgy fogtuk fel a kapitalizmust, hogy minden eladó, minden szabad, és 5 év múlva itt lesz Ausztria. /Ebben volt is valami, mivel akkor olyan 65 %-ra voltunk az osztrák fejlettségi szinttől, ez mára szelíd 25- 35 %-ra csökkent.. De ma is azt mondjuk, 10 év múlva itt lesz Ausztria – A portfolió szerint ez sajnos szelíd álom, 2035-re sem lesz itt Ausztria. -

1989: A példa: Németország, az ottani kapitalizmus.

Szóval 1989-ben volt egy elképzelésünk a kapitalizmusról, nagyon sokan úgy gondoltuk, hogy pár év, és itt német, vagy osztrák szintű gazdagság lesz, mivel majd megtanuljuk tőlük, hogyan is megy ez a kapitalizmus, ámbátor nagyon sok céget vettek meg, egyre-másra nőttek ki a földből a vegyesvállalatok, meg a német tulajdonú gyárak. Eltelt pár és rá kellett jönnünk, hogy ebből nem lett se Németország, se Ausztria, sőt csak gondjaink lettek, mert akik Németországot, vagy Ausztriát akartak a saját életükben, azok elmentek Németországba, és Ausztriába, és megtapasztalják a helyszínen, főleg tették ezt az EU csatlakozás után…

Na most, olyan, hogy „német kapitalizmus”, na olyan az nincs!

Olyan sincs, hogy „Németország”. A becsületes neve: Bundesrepublik Deutschland, ami magyar fordításban: Német Szövetségi Köztársaság, 1949 óta ez a becsületes neve.

Tehát egy szövetségi köztársaságról beszélünk, ahol az egyes tagköztársaságoknak saját kormányai vannak, saját miniszterelnökkel, és pénzügyminiszterrel pl. Nagyon nehéz ezt átlátni, mert ha megy az ember az A3-as autópályán, nem nagyon érzékeli azt, hogy átmenne egy-egy államhatáron, pedig igen. Ezért az egyes tagköztársaságokban a kapitalizmus felfogás eltérhet, és el is tér. Ezt akkor érzékeli az ember, ha elég időt tölt el egyes helyeken, mivel csak az ott eltöltött idő után jönnek vele szembe a finom, de mégis markáns eltérések. Így más az élet a Bajorországban, az ottani kapitalizmusban, vagy NRW- ben (Észak –Rajna – Vesztfália) az ottani kapitalizmusban, mivel mindkét ország vezetésének határozott elképzelése van arról, hogy milyen a kapitalizmus náluk, ennek a szövetségi kormányban, Berlinben hangot is adnak.

Jól ismerem, hogy milyen a kapitalizmus Bajoroszágban, NRW- ben (Észak- Rajna- Vesztfália), vagy UK-ban. Ég és föld a különbség az egyes kapitalizmus felfogások között.  

A „német piacgazdaság” az nem „kapitalizmus”

ludwig_erhard.png

Ludwig Erhard

Ebből még nagyobb félreértések vannak, mivel sokan azt gondolják, hogy a kapitalizmus = piacgazdaság, német módra. Na ez sincs így, erről írtam egy cikket: 

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID-19 után, a német példa Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet

Tehát eléggé katyvasz van a fejünkben ezzel a kapitalizmus témával kapcsolatban.

Például, a kapitalizmus, és a németek által a háború után megvalósított piacgazdaság az nem ugyanaz! Az ottani kapitalizmus felfogás adta az alapot, és erre az alapra építették fel a szociális piacgazdaságot. Ezt láttuk a TV-ben, amikor a Derricket, vagy a Klinikát – Die Schwarzwaldklinik -, vagy a Guldenburgok Örökségét, vagy az Öreg, vagy a Tetthely –Tatort – sorozatokat néztük a TV-ben.

Na, olyan kapitalizmust akartunk, azt gondoltuk, hogy 1994-re eléjük ezt a szintet, amit ott látunk. Na da nem értük el… Sajnos ma sem értük el azt a szintet.

Mittelstand

Ebben a cikkben - Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet – írtam a mittelstand fogalmáról, hogy mit is értenek alatta pl. NRW- ben. 

A kérdése az, hogy a hazai KKV rendszer és a „német mittelstand” között lehetne- vonni bármilyen párhuzamot? A tapasztalataim azt mutatják, hogy csíráiban megvannak ezek a képességek hazai KKV rendszerben, na de van egy kis gond. A hazai KKV rendszer még csak nagyon kevés ideje tanulja azt, hogy hogyan is működik a „német” mittelstand. Amit én megtapasztaltam, hogy a „német mittelstand” állandóan innovatív ötleteken gondolkodnak, cégvezetők sörözés közben. Pl. ha kitalálnak valami jót, - legyen az egy új termék, vagy eljárás innováció – akkor azt a lehető leggyorsabban szeretnék letesztelni, látni szeretnék hogyan is működik a dolog, először náluk. Ha a teszt sikerül, akkor elkezdenek gondolkozni azon, hogy hogyan lehetne belőle piacképes terméket, vagy szolgáltatást csinálni belőle. Ez már inkább körzeti szint. Egy egyszerűbb innováció tesztelése, és termékké formálása nem éveket vesz igénybe, nem kenegetik, menedzselik a témát évekig, hanem a lehető leggyorsabban, - hónapok alatt - megvalósítják.   

Szóval ezt kell megnézni, hogy ezzel a történettel hogyan termelnek pénzt, pl. exportképes termékrendszert hogyan állítanak gyártási rendszerbe.

Szóval még katyvasz van a fejünkben a kapitalizmus fogalmával kapcsolatban, rendet kellene a témában tenni. 

next_stage.png

Why the next stage of capitalism is coming -bbc.com - 

Azt mondják, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés nem versenyképes.

Az eddigiek alapján azt látjuk, hogy minden rossz összeállt ahhoz, hogy a válságjelenségek együtt fejtsék ki hatásukat az elkövetkezendő évben, most, már 2023-ban is, de legfőképp 2024-ben. Ezt el kellene kerülni.  

Újra kell tervezni a teljes élelmiszergazdasági rendszert, úgy, hogy a szereplők akarjanak részt venni a megvalósításban.

A rendszert hatékonyra kell tervezni úgy, hogy nyugat európai szinten látható fizetések is megjelenjenek a rendszerben.

 

Szeretnéd felvenni a kapcsolatot a Lecsómérnökökkel, vagy szeretnéd a témát megvitatni?

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

 

 

Az élelmiszeripar fejlesztését el kell felejteni, már nem divat Európában 50 éve.

climachange_food_sys.png

Élelmiszergazdaságot kell építeni, tégláról téglára, eléggé komoly munkával, tudva azt, hogy az egész világ élelmiszerellátása egy dinamikus rendszert alkot, amelynek működése dinamikus egyensúlyban van a környezettel. Másképp fogalmazva, az élelmiszergazdaság és a természeti környezet ezek után nem választhatóak el egymástól. Nem létezhet az egyik a másik nélkül. Ha így tekintünk az egész élelmiszergazdasági ellátásra, akkor nagyon komoly innovációs tér nyílik meg, és nagyon sok elvégzendő feladat fogalmazódik meg. Az EU úgy gondolja, hogy ebbe az irányba viszi a folyamatokat.

Ha nem így fogjuk fel a témát, akkor nem lehet fenntartható módon növelni a kibocsátásokat, nem lehet visszahozni az elveszett brandeket, legyen az a Makói Hagyma, a "Zirci Krumpli", vagy bármilyen más növény. Ha nem lesz alapanyag, akkor nem lesz hatékony lokális élelmiszergazdaság sem.   

Ehhez semmi más nem kell, csak azt, hogy benne vagyunk egy paradigmaváltás közepében, meg kellene érteni azt, hogy mi zajlik körülöttünk. A Lecsómérnök Gazdasági Blogja azért is jött létre, hogy segítsen megtalálni a jó válaszokat.   

Ha nem fogjuk megérteni, és nem változunk, valós a veszély arra, hogy ránk záródhat a közepes fejlettség csapdája. Ezt el kell kerülni!

Pár adalék a témához: 

Legyen itt egy jó film ma estére: 

Monte Christo grófja (2002-es feldolgozás)

 

Vagy érdemes beleolvasni - Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg - művébe: _idézet, 13.: 

" A negyedik bolygó az üzletemberé volt. Ennek annyi dolga volt, hogy még csak föl se nézett, amikor a kis herceg megérkezett.

- Jó napot! - mondta a kis herceg. - Uraságodnak kialudt a cigarettája.

- Három meg kettő, az öt. Öt meg hét, az tizenkettő. Tizenkettő meg három, az tizenöt. Jó napot! Tizenöt meg hét, az huszonkettő. Huszonkettő meg hat, az huszonnyolc. Nem érek rá újra rágyújtani. Huszonhat meg öt, az harmincegy. Hopp! Tehát összesen ötszázegymillió-hatszázhuszonkétezer-hétszázharmincegy.

- Ötszázmillió micsoda?

- Mi az? Még mindig itt vagy? Ötszázmillió izé... már nem is tudom... Annyi dolgom van! Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet! Kettő meg öt, az hét...

- Ötszázmillió micsoda? - ismételte a kis herceg, mert ha egyszer egy kérdést föltett, nem tágított tőle többé.

Az üzletember fölkapta a fejét.

- Ötvennégy éve lakom ezen a bolygón, de eddig még csak háromszor zavartak. Először huszonkét éve egy cserebogár; isten tudja, honnét pottyant ide. Iszonyatos zajt csapott, úgyhogy négy hibát is ejtettem a számadásomban. Másodszor tizenegy esztendeje köszvényrohamot kaptam. Keveset mozgok, nincs időm lófrálni; én komoly ember vagyok. Harmadszor pedig: most! Szóval azt mondtam, hogy ötszázegymillió...

- Micsoda?

Az üzletember látta: semmi reménye rá, hogy békén hagyják."

Nyakunkon van az infláció, meg hogy miért is drága az élelmiszer? Meg meddig lesz drága? Meddig még? II / I. rész.

A téma felvezetéseként bevezetés az arányok lélektanába 1970 vs. 2020..

Arányok.

Időszámításunk után 1970, Balatonfüred, „Borforgalmi”, Magyarország.

  • 1 kg megtermelt borszőlő átvételi ára: 5.03 Ft.
  • 1 gombóc fagyi – 5 dkg-os gombóc - a legjobb cukrászdában: 1 Ft.

Akkoriban nem létezett ÁFA.  

Időszámításunk után 2020-as évek, Balatonfüred, Magyarország.

  • 1 kg megtermelt borszőlő átvételi ára nettó: 78 -130 Ft --- > legyen 100 Ft
  • 1 gombóc fagyi – 5 dkg-os gombóc – a legjobb cukrászdában: bruttó 340 Ft (nettó: 323.80 Ft+ 5% ÁFA:         16.19 Ft= 339. 99 Ft)

A fagyit helyben fogyasztottuk el (2020-ban), így az akkori ÁFA törvény szerint a bruttó ár 5 % -os ÁFÁ-t tartalmaz, ha tölcsérben kértük volna, és elvisszük, akkor a bruttó ár 27% ÁFÁ-t tartalmaz.

1970:  5.03 Ft : 1 Ft (5 aránylik a 1 –hez)

1 kg megtermelt borszőlő árán lehetett venni 5 gombóc jó fagyit.

lada_1500.jpg

A kor X 7-es BMW-je ... 

A kor X 7-es BMW-jét, a VAZ 2103- at /népi nevén 1500-as LADA/ a 70-es évek elején, a Merkúrtól újan 98 000 Ft-ért lehetett megvenni. --- > 98 000 Ft osztva 5 Ft / 1 kg megtermelt borszőlő = 19 600 Kg borszőlő átvételi ára, ami 196 mázsa (a borszőlőt mázsában mérik). 1970-ben a borszőlő termésátlaga: 3 250 Kg / 1 ha.

19 600 Kg osztva 3 250 kg / ha = 6. 03 ha. Elméletileg 6. 03 ha termésmennyiségét kellett leszüretelni, és eladni, és lehetett menni megvenni a kor X 7-es BMW-jét. NA de akkor nem lehetett magánkézben 6. 03 ha szőlő, mégis az emberek erőt, és időt nem kímélve háztájiban termelték a szőlőt, mert megérte úgy is.   

2020:  100 Ft : 323.80 Ft  (micimackó matematikával nézve az arányt: 1 aránylik a 3 –hoz)

X 7 –es BMW új alapára: 29 543 280 Ft

A borszőlő termésátlaga 2018: 8 070 Kg / ha…. 

29 543 280 Ft osztva 100 Ft / kg = 295 432. 8 Kg

295 432. 80 kg osztva 80 70 Kg / ha = 36 .60 ha.

Azaz 36. 60 ha-on kellett megtermelni 2020 körül az átlagtermést ha-ként, és már mehettünk is megvenni az alapáras X 7-est. Ez hatszoros szorzó, de visszafelé.

Persze, ezt majd elfelejtettem: A szőlő termőterülete 1970- ben: 229 700 ha 2020-ban: 62 400 ha --- > Ez azt jelenti, hogy 2020-ban az 1970-es szőlő termőterület 27. 16 %-át műveljük.

Más szavakkal, azt jelenti, hogy 50 év alatt az ország elvesztette a szőlő termőterületeinek 72. 84 %-át, csúnyán mondva a kétharmadát.  Nagyon nem jön ki az X 7- es.

Hogyan jönne ki az X 7-es 2020-ban, ha csak ugyanazt akarjuk elérni, mint 1970-ben: 6.03 ha terméséből akarunk venni egy alap X 7-est:

36. 06 ha osztva 6.03 ha = 5. 98 arány --- > A szőlő átvételi árát meg kell növelni a 5. 98 – szeresére, ami:

100 Ft x 5. 98 = 5 98 Ft / kg. / átvételi ár 

Ellenőrzés: 29 543 280 Ft / 5 98 Ft = 49 403. 47 Kg

49 403. 47 kg osztva -2018-as termésátlag - 80 70 kg / ha = 6. 121 ha.

Fogadjuk el ezt a számot.

Tehát 2020-ban egy átlag borszőlő felvásárlási árának 598 / kg – 800 Ft / kg- nak kellene lennie, úgy, hogy a termőterület az 1970-esnek a 27.16 %-a.

Ez semmi mást nem jelent, csak azt, hogy egyszerűen el fog tűnni egyes helyeken kizárólag a szőlőtermelés, mert nem éri meg csak szőlőt termelni. Ez a folyamat megfigyelhető a Balaton mellett, az É-i parton, ahol a parti sávban nincs termőszőlő – sajnos, már nem is lesz –

Nem éri meg csak szőlőt termelni. Régen megérte csak szőlőt termelni. Ha a hatszorosára emelkednének a felvásárlási árak, akkor természetesen megérné csak szőlőt termelni. Az, hogy egy borászatot érdemes-e fenntartani, vagy érdemes-e borászatba fektetni, az egy másik poszt témája lehetne.

Tehát csak szőlőt termelni nem érdemes a számok szerint, mert vagy kijön a matek – állami támogatással- valamilyen minimális pluszra, vagy nem. Egy biztos, a borászatok elveszítik termelő partnereiket, és valahogy pótolni kellene saját telepítéssel a kiesett mennyiségeket. Telepítenek is serényen, de több terület esik ki, mint amennyit telepítenek. A jobb területek kiesnek, melyeket nem biztos, hogy hasonló jó területtel lehet pótolni. Szóval a számok szerint zsugorodik a termőterület, de jó borokat termelünk.

Tehát az arány hat az egyhez, 1970-ben, és egy a „háromhoz” 2022-ben.

Ez azt jelenti, hogy 2022-ben 83.34 %-al rosszabb szőlőt termelni, mint 1970-ben…. Azaz egy szőlőtermelő munkája 2022-ben az 1970-es munka egy hatodát éri a számok szerint.  

Ez a trend általában minden kertészeti kultúránál megfigyelhető, pl. hazánkban meg fog szűnni a hagymatermelés Makó környékén írja ez a cikk.

20 éve 1 500 – 2 000 ha-on termeltek arrafelé hagymát, mára 15- 20 ha-on termelnek…

Ennyit az arányokról…

Erről az arányról egy vicc jut az eszembe, amikor az unoka kérdezi a 80 éves nagypapát:

- Nagypapa, mi az az átlag? 

- Az átlag az kis unokám, hogy én vagyok 80 éves, te vagy 6 éves.

- Ketten együtt 86 évesek vagyunk. A kettőnk életkorának átlaga: 86 / 2 = 43 év.

- 43 év a legszebb férfikor. Na de a lányokhoz te sem mész még, én meg már nem megyek :) 

- Na, ez az átlag kis unokám. 

 

Ennyi bevezető után kanyarodjunk vissza oda, hogy miért is drága a hazai élelmiszer, és miért is magas az élelmiszer infláció.

Mi kellene ahhoz, hogy olcsó legyen az élelmiszer helyben, vagy hogy valami esély legyen ara, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer lokálisan?  

Kicsit körbejárjuk ezt a témát, hogy hogyan is néz ki ez a történet 2023-ban, a következő posztban, és belemegyünk kicsit mélyebben is abba, hogy miért is nem lesz olcsóbb az élelmiszer rövidtávon..

Hacsak..!! Hacsak…?? 

Húzd meg jobban, menjen a munka! - 2050, Budapest, a fenntartó élelmiszergazdaság -

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / VII. rész.

 

Utunkat még kicsit később folytatjuk. Zsigmond rendelt egy-egy pohár algatejet. Én citrus ízzel, Zsigmond gránátalma ízzel fogyasztotta.

Ebédünk szinte ideálisnak tekinthető. Az 2050-es évekre már szinte szabállyá változott egy fajta szintézise a keleti étkezési kultúrának és a nyugati felfogásnak. No, nem kínai sült tésztára gondolok, hanem az elvekre.

future_restaurant_1.png

Ne csak jól étkezz, de az legyen egészséges. Ez nem újdonság, csupán a század első évtizedeiben elfeledkeztek róla az emberek. Ma kevesebbet főznek otthon az emberek, de a számtalan éttermi lehetőségek miatt mindenütt betartják az ajánlott összetételt.

- Ízlett az ebéd, Ferenc ?

- Igen, nagyon jó volt. A leves olyan, amilyet Nagymamám készített. Néha háromszor is vettem belőle. S a hozzá szervírozott kenyér !!! Mennyei volt. A kis kolbászok a bablevesben valódiak voltak?

- Talán igen. De hidd el, hogy a helyben fejlesztett kolbász íze semmiben nem tér el a valóditól. Sőt!

- Pincér, legyen szíves hozzon egy „Étkezési elvek” nyomtatványt a barátomnak.

Rendkívül csinos hölgy tette le elém a kis nyomtatványt, udvariasan mosolyogva.

- Te, Zsigmond. Ez a hölgy valódi vagy valamilyen robot?

-A kérdés jogos.

Az elmúlt néhány évben már nem ajánlott az „élethű” robotok alkalmazása. Megtévesztő és embertelen, hogy egy géppel kell társalogni. Szépen áll vissza a világ a normális kerékvágásba. Sok helyen még szükség lehet a digitális alkalmazásra, mint az igazságügyben, ahol a Mesterséges Intelligencia mérlegeli a megtörtént eseteket, pillanatokon belül összeveti több millió megtörtént esettel. Nagyon igazságosan alkalmazza a büntetési tételeket, enyhítéseket ajánl. Nálunk a büntetés nem deres vagy várbörtön, hanem felügyelet mellett elvégzendő munka! Ahogy erről szó volt a munka, légyen az szellemi vagy fizikai munka, az alapja a létünknek.  Ahogy talán ti is tanultátok a múlt század hetvenes éveiben : A munka teszi az embert emberré…!? S adhat értelmet, az emberit életnek – mondja az írás!

No, persze kezdetben nagyon sokan nem így gondolták. Az ember fejlődése során igen rafinált módokat eszelt ki, hogy más munkájából éljen jobban.

- Netán a politikusokra is gondol Zsigmond mester?                                                            

- Nem én mondtam. Például Pál apostolnak is volt tisztes kézműves foglalkozása amellett, hogy tanított, terjesztette a hitet. Ponyvakészítőként kereste megélhetését.

- Nos, pillantsunk csak bele az étkezési ajánlásokba.

intake.png

Hogyan étkezz, ajánlások, elvek

Integrált táplálkozás szerinti étkezés

… háromszori étkezés – az étkezések között ne együnk, nassoljunk (reggeli a legfontosabb, nem szabad kihagyni!!!)

… a reggelit 7 és 11 óra között fogyasszuk el

… az utolsó étkezés és a reggeli között 12 – 16 óra teljen el

… az ideális tányér:  ½ zöldség (hőkezelt) gyümölcs, ¼ fehérje, ¼ szénhidrát

--> étkezésenként kb. 200 g zöldség & gyümölcs összesen naponta kb. 600 g

--> fehérje legértékesebb növényi forrásból (hüvelyesek: lencse, csicseriborsó, bab, borsó) - de fő a változatosság!

A LEGFONTOSABB: 0,8-1 x testsúlykg pld. 70 kg --> 56-70 g fehérje naponta 3 étkezésre elosztva

-->főtt gabonák elsősorban: köles, hajdina, quinoa, amarant, zab(pehely) Árpa(pehely), rizs (főképp barna/ natúr/ basmati főleg cukorbetegeknél nem fehér), polenta, stb. ; hetente 1-2 szer teljes kiőrlésű tészta, krumpli ; illetve a kenyér is szénhidrát, lehetőleg ne magában, hanem levesnek, egytálétel mellé.

… elegendő folyadékbevitel – meleg teák, langyos vagy meleg víz (nem hideg víz vagy hideg ital!)

… főtt ételek segítik az emésztést – preferáljuk a főtt meleg ételeket

… elsősorban szezonális és regionális bio élelmiszereket fogyasszunk – termikus hatással való összefüggés!

Tippek

… minél többször (a kezdetnek naponta) fogyasszunk (hús)levest vagy főtt ételt (forrón kis befőttesüvegek be töltve,5 percre a tetejére fordítva majd kihűtve a hűtőben kb. 2 hétig eláll)

… kenyeret mindig leveshez együnk, ne magában – kovászos rozskenyér lehetőség szerint

… mandulát vagy csonthéjast lehetőség szerint naponta egy marékkal fogyasszunk (amennyiben a 3 étkezés kevés, akkor ez lehet pld. a snack - az ideális tányér szerint elvileg nem szabadna megéhezni)

… Olívaolaj vagy hidegen sajtolt eljárással készült olajokat naponta 1-2 evőkanállal locsoljunk az ételekre (pld. kendermagolaj, tökmagolaj, lenolaj, stb.)

Az egészség a kínai orvoslás szempontjából a szervezet alkotóelemeinek harmonikus egyensúlyát jelenti, amelynek alapja a jin és jang kettősének kiegyensúlyozott jelenléte. Az integrált táplálkozás összeköti az ősi kínai gyógyítás táplálkozásra vonatkozó bölcsességeit – az öt elem konyhája - a modern táplálkozástudomány felfedezéseivel, ezáltal segítséget nyújt abban, hogy testünk jelzései alapján a saját táplálkozásunk szakértőjévé váljunk.

A fentiek nem zárják ki, hogy időnként egy jó marhapörköltet galuskával elfogyassz.

Ahogy említettem, komoly legeltetéses gazdálkodás folyik minden település közelében, hogy jó minőségű, jól karban tartott területeket kapjunk, trágyához jussanak a biogázfermentorok.

-És mond, Zsigmond, Hogy álltok a digitális életmóddal?

-Nos, eljutottunk a racionalizáláshoz. Még dédapámtól hallottam a kis  egyetemi anekdotát, miszerint :

-Mit kell tudnia a diáknak? Mindent !

-Mit kell tudnia a Tanársegédnek? Hogy hol mi található a tankönyvben!

-Mit kell tudni a Professzornak?  Hogy hol van a Tanársegéd!

Hát korábban eljutottunk odáig, hogy mit kell tudni? Hogy hol van az okos telefon!

Jó, ha van, de az alkotó tudást, a lényeglátást, kreativitást nem tudja nyújtani.

Sokan már kérdezni sem tudtak a telefonjuktól, az pedig kéretlenül ontotta a brutális, katasztrofális álhíreket.

-No, fizetek és haladjunk tovább.

Ezen a napon mi is megnéztük a modern szélgenerátor telepeket. Bekukkantottunk egy hatalmas gombaüzembe, ahol többféle gombát termesztenek és dolgoznak fel. Robotok és a városból kilátogató lakosok együttesen végzik a termesztést.

food_robots.png

A nehéz fizikai munkát, mint a komposztok behordása a sekély pincékbe, vagy a letermett termesztő közeg kitermelése, elszállítása regenerálásra a robotok feladata.

A szedést, osztályozást, csomagolást, vagy éppen a tartósítást, mely fagyasztva szárítást, készétellé való feldolgozást jelent, a lakosok végzik. Illetve, ha nincs elég munkáskéz, akkor a robotok befejezik a napi feladatokat. De biztosítalak Ferenc, hogy egyre többen akarnak részt vállalni a különféle könnyű fizikai munkákban.

- Való igaz, kora délután találkoztunk néhány frissítő italát fogyasztó emberrel, akik számolták a kuponjaikat, amit az extra munkáért kaptak. Ezeken luxus szolgáltatásokat, különleges élelmiszereket, utazásokat tudnak beszerezni.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

- Hogy lehet az Zsigmond, hogy hatalmas üzemek, üzemcsarnokok helyett közepes méretű termelő egységek vannak?

Bármely tevékenységet is nézek. Lásd, amott az a gilisztafarm, vagy azt a kis önjáró gomba formájú elektromos gyomirtó robotokat gyártó üzem.

-A kisebb üzemek jobban kézben tarthatók, munkájuk jobban szervezhető. Kevesebb alkatrészre van szükség az üzemeltetéshez, egyszerűbb tervezni az időszakos karbantartást.

inhabitat.png

Dédapám mesélte, hogy Pekingben járva,  - de ugyanezt látta Nairobi utcáin -, a divatos pólókat nem hatalmas gyárakban gyártották, hanem kis műhelyekben, akár egy lakásban egyszerű Singer varrógépen készültek a jó pólók. És sok minden más. Boszorkányos ügyességgel készítették asszonyok a ruhadarabokat, s hálásak voltak az alkotó munkalehetőségért. 

Mert az az üzem, amely hatalmas beruházással napi sok-sok ezer ruhadarabot készített el, állandóan szembe nézett az értékesítés napi gondjával. Hatalmas, jó fizetést igénylő, jó ellátást kapó kereskedők, ügynökök végezték a terítést. A közvetlen gyártási költségeket meghaladó értékesítési költségek meghaladták a kisebb keresetű tényleges értéket előállítók bérét. Hogy helyes-e volt-e ez a megfontolás, … ki tudja ??

  • Mindenesetre folyamatosan alkalmazzuk a régi, sőt ősrégi termesztési, feldolgozási praktikákat. Kisléptékben, nagyobb léptékben, de semmi esetre sem megabirtokokon!

Az elmúlt 30 évben hatalmasat léptünk előre a talajjavításában. Mindent, ami használható szerves anyag, azt komposztáljuk.

A falevelet elsősorban giliszta tenyészetekben hasznosítjuk. A biogáz fermentorokat elhagyó kierjedt anyagot hozzákeverjük  homokhoz, agyaghoz. Keverünk a talajhoz vizet megkötő granulátumot. 

Szabadföldi termelésben, - de különösen az egyre modernebb külső üvegházi termelésben - a kiváló tulajdonságú föld jelenti az egészséges, teljes értékű zöldség termelés alapját.

Szabadföldön drónokkal figyeljük a növények fejlődését, de ez nem zárja ki azt, hogy kézzel is kapálunk vagy beavatkozunk a termelésbe. Nagyon sokféle baktérium alapú kondicionáló anyagot használunk a talajon keresztül, vagy akár a levelekre permetezve.

Az utóbbi 30 év nagy találmánya a levelekre permetezhető nitrogént megkötő baktérium, amely beépül a levelek sejtjeibe, s együtt szaporodik a baktérium a növény növekedésével.

Az eljárás forradalmasította a legelő gazdálkodást, de a szántóföldi és kertészeti termelésben is csodákra képes.

A már említett legelő gazdálkodásnak köszönhetően bőven van tej, tejtermék. Egészen komoly sajt kultúrával rendelkezik már országunk, valószínűleg, Ferenc neked csak a méreg drága, ragacsos trappista jelenik meg lelki szemeid előtt.

Egészen fantasztikus mennyiségű élőflórás kefirt, és joghurtot fogyaszt a lakosság. Az Intelligenciák gazdasági programjában minden szuper egészséges élelmiszer támogatást élvez! A fogyasztói árakon keresztül történik a támogatás.

Vecsés környékén újjáéledt a savanyú káposzta előállítása. Mellette megjelentek a különféle fermentált zöldség növények, paprika, uborka, karfiol, cékla, tarlórépa stb.

Tojásüzemek ontják a valóban mélyalmos technológiával termelt tojásokat. Mert a tojás nagyon is nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozásban.

Országszerte bővül a talajok vízmegtartó képességének javítása, egyre másra épülnek a kisebb víztárolók.

Folyamatosan kutatjuk annak lehetőségét, hogy a levegő minőségét is javítsuk. A ti korotokban, Ferenc, a levegőbe engedett klórozott szénhidrogénekkel, metánnal nem tudunk mit kezdeni. Azok még vagy 50 évig rontják az ózon réteg minőségét!

vertical_farming_1.png

De a széndioxid megkötésére egész komoly üzemek működnek. Mesterséges klorofil segítségével cukrokat állít elő lefektetett műfüves terület. Rájöttek kutatóink, hogy nyomás alatt, vízből, széndioxidból valamilyen elektromos beavatkozással szénhidrogéneket állítanak elő. Ezek helyettesítik a földből kitermelt szénhidrogéneket, melyek kitermelése mára teljesen megszűnt.

A napelemeink igen hatásosak. Nagy területeken a talajrétegeket melegítik a nyári többlet energiával, mely talajrétegek szolgálnak télen a talajhővel való fűtéshez.

Nem hiszed el Ferenc, de nincs hadsereg!  A Mesterséges Intelligenciák csírájában fojtják el egyes őrültek állandó harcolni vágyását. Működésképtelenné válnak a harci járművek elektronikái. Egy-egy néhai tank árán inkább valamilyen mezőgazdasági, ipari kutatást támogatnak, vagy gépet fejlesztenek, hoznak létre. 

Azonban nagyon vicces jelenetet láttam tavaly. Egy burgonya ültetvényben a gyomláló gombák, napelemes hajtásúak, mellett pulykák csatangoltak a burgonyában, kíméletlenül összeszedve a burgonyabogarakat. De többféle szárnyas is besegít.

A sokáig megoldhatatlannak látszó energiatároló akkumulátorok soha nem gondolt mennyiségű áram tárolására képesek. Valamilyen elektron átrendezéssel működnek, ne kérdezd, hogy hogyan csinálják.

- Nézd csak Ferenc, itt egy műanyaglebontó üzem működik. Mit szólnál, ha csak egy órára is beállnánk a munkások közé ?

- Nekem tetszik az ötlet, Zsigmond. Legalább elmondhatom majd újra „otthon”, hogy ilyen fantasztikus dologban vettem részt.

Zsigmond bemutatta igazolványát, kaptunk munkaruhát és kezdhettük is a munkát.  Régi szeméttelepek felszámolása során a fém, szerves hulladékokat, műanyag tárgyakat már szétválogatták. Hozzánk már az öblített, darált szelektált műanyag jutott el.

Ezt raktuk tálcákra és oltottuk be rovarpetékkel. A kikelő lárvák bontják a műanyag granulátumot. A tálcák tartalmát megfelelő hőmérsékleten tartva, nedvesítve, és starter tápanyaggal ellátva rakjuk oszlopokba. A nehezebb rakodási munkákat robotok végzik, akik rendkívül előzékenyek.

Korábban megrakott tálcákon látjuk, hogy például a rettegett hungarocell anyagot a gyászbogár lárvái ragacsos porrá bontják le. A korábban már említett viaszmolyok lárvái a PVC lebontásában jeleskednek.

Minden típusú műanyag hulladéknak megvan a saját lebontó rovarvilága. A keletkező hulladék már nem számít műanyagnak, nem jelent mikroműanyag veszélyt, a talajhoz keverhető.

plastic_rec.png

-Majd másfél órai munka után, mely rendkívüli módon meg lett szervezve, s igazán hatékonyra sikerült, ismét találkoztam Zsigmonddal. Mosolyogva jelenti ki, hogy ez jó munka volt.

Így aztán a mai napot befejezzük, az elektromos céljárműveinken visszatérünk Budapestre.

Zsigmond meghív egy igazán tartalmas, rendkívül finom könnyű vacsorára. Zabpehely kenyéren tökmag krém. Mellé tökmag tej és újhagyma. De micsoda újhagyma! Édes, ropogós, ilyet még a politikusok sem esznek a 20-as években. Irigyelne is minden politikus palánta látva ezt.

Zsigmond azzal búcsúzik tőlem, hogy másnap folytatjuk a Budapest környéki csatangolásainkat. Valószínűleg ismét elszegődünk dolgozni egy másfajta üzembe, hogy minél többet tanuljak és vigyem a hírt meg a koromnak, hogy  jövő van, politikus nincs.

Szobámba felérve ismét találok egy ajánlott irodalmi alkotást.

Oscar Wilde : A boldog herceg című mesét olvasgatom. A mese röviden arról szól, hogy XX. városban a város urai büszkék a gyönyörű szoborra, mely a városka főterén áll. A szobor a pazar öltözetű herceget formáz, arannyal bevonva, drágakövekkel az öltözékén.

herceg.png

Azonban a szobor bár a Boldog herceget formázza, szívében szomorú. Emelvényén állva látja a városban szerte élő nyomorultakat, akiken úgy segít, hogy a kis, vándorútjára készülő fecskét kéri meg, hogy a rajta lévő drágaságok közül egyet- egyet vigyen el a rászorulóknak.  A szobor így megszürkül, s már nem dísze a városnak, a szemétre kerül. A kis fecske is odakerül, mert elpusztul a szobor lábainál a hideg idő miatt.

Van tanulsága a mesének a 2023-as évben ? Döntsék el Önök.

Túl az Óperenciás tengeren, túl idők sokaságán -a fenntartható élelmiszergazdaság 2050-

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / VI. rész.

Felszálltunk az alacsony padlós elektromos buszra.

A busz most is, a nappali órákban utasokkal van tele. Hogy hová igyekeznek ? Ugyanoda, ahová mi is. Ők kijönnek az egyre zöldebb és élhetőbb Budapestről, hogy felajánlják valamely mezőgazdasági vagy ipari létesítményben munkájukat. Néhányan egész napra, mások csak  néhány órára segítenek be. Ahogy említettem korábban, a hasznosan elvégzett munkáért bónusz jár, amelyen kényelmi szolgáltatásokat lehet vásárolni, igénybe venni. Szívesen jönnek az emberek, mert lehetőségük van a munka mellett beszélgetni, híreket cserélni, ismeretségeket kötni. Ahogy a busz halad szép parkokat látok. Idősek, de fiatalabbak is végeznek frissítő gyakorlatokat, a - Mozogj szíved egészségéért!- program keretében.

1_c_futurecities.jpg

Egy másik parkban idős urak és hölgyek ülnek, s ölükben macskát tartanak, simogatnak. Mások kutyát sétáltatnak. Ez is egy állandó program, a háziállatok dédelgetése jó hatással van a kedélyre. Egy fiatal hölgy jár körbe és a felügyelet mellett kedves szóval tartja az idős embereket. Jó szó, jó egészség.

Visszatérve a személyes kapcsolatok varázsára, Jómagam a Budapesti Konzervgyárban diáként, éjszakai műszakban ismerkedtem meg egy kedves hölgy ismerősössel. Ő is diák volt, én is, mindketten gyűjtöttünk egy hasznos célra, és így adódott, hogy találkoztunk. Nem volt ritkaság az ilyen kapcsolat. Akkoriban még az emberek voltak okosak, nem a telefonjuk.

Kedves Ferenc, nézzen csak jól körbe az elektromos buszunk ablakából. Biztos felismeri a 28 évvel ezelőtti épületek némelyikét. Látja az átalakulást.

Az épületek megzöldültek, napelemekkel borítottak. És jó ütemben szorulnak ki a hagyományos, alig 18-20 % hatékonyságú szilícium alapú napelemek a perovszkit kristályok felhasználásával. Már 2022-ben is léteztek, de még instabilak voltak a kristályok. Mára élettartamuk 15 év is lehet, vékonyak, akár ablaküvegre is integrálhatóak.

Tehát elmondhatjuk, hogy mára nem a nap és szélenergia hasznosítása a megoldandó feladat, hanem az energia tárolása akár hő, akár helyzeti energia, mozgási energia, kémiai energia és még számtalan újdonság formájában.

dutchwindwheel-pano-landmark.jpg

ewicon.png

A prototype of the EWICON is installed at the Delft University of Technology.

Szerte Magyarországon minden napsütéses pillanatban speciális akkumulátorok ezreit töltik folyamatosan. Épületek alapjaiban hatalmas homok tartályok, hatalmas hőkapacitású, fázisváltó anyaggal töltött tartályok tárolják a nap energiáját hő formájában. A fázisváltó anyagok olyan kristályos vegyületek vagy vegyület keverékek, melyek bizonyos mennyiségű hő hatására megolvadnak. Amint viszont hűlni kezdenek, rengeteg épület, üvegház fűtésére alkalmas hőenergia szabadul fel. Élettartamuk szinte korlátlan.

Új megoldás, hogy a nap által közvetített energiát akár stirling motorok segítségével hideg és meleg víztömegek képzésére fordítják. A hideg és meleg tartályok között termoelemek helyezkednek el, amelyek a hőmérséklet különbséget alakítják át elektromos árammá egy későbbi időszakban. tehát az energia tárolása a hideg és meleg oldalon történik meg.

Ahová igyekszünk, a külső részei Budapestnek hatalmas biogáz üzemekkel vannak körbe rakva. A város szennyező anyagai a környező legelők szarvasmarha trágyájával keverve, hozzáadva az általánosan termesztett cirok szárat, metánt termelnek. A metán tartalmú biogáz tárolható, szükség esetén gázmotorokban elégetve szintén elektromos áramot termelünk. A kierjedt szerves anyag pedig eszményi jó táptalaj a kertészetek és szántóföldi növények részére.

A megszáradó cirok szár a sokféle típusú mulcs anyagon felülpirolizálható speciális kazánokban. A felszabaduló hő mellett a fő termék a visszamaradó szenes pernye, amely adalék a kertészeti földekhez.  Szerte az országban ezerszámra működnek hatalmas keverő tartályok, melyek a kertészeti földet állítják elő. Talajbaktériumok, nitrogénmegkötő baktériumok, növénykondicionáló anyagok, a kierjedt biogáz tartalmak kerülnek a keverékbe. Minden típusú zöldségnövényhez más-más összetétel.

-Kedves Zsigmond. Tehát szó sincs éhezésről, szűkös táplálkozásról, ahogy ezt vizionálják nekünk 2022-ben.

Bizony nem.

Igaz, hogy sikerült hugyos kezű önmagukat ország vezetőknek kikiáltó sarlatánoknak elrontani szerte a világban a környezetet. Ezzel együtt sajnos a morál is süllyedt.  2023-ban már előadások százai, ezrei hangzottak el szerte a világban, megjövendölve a világkatasztrófát. Köztük Nostradamus is erre az évre teszi a vég kezdetét.

polar_bear.png

-Igen, a múlt héten én is meghallgattam a helyi könyvtárunkban egy biológus nagyon okos beszámolóját a világ jelenlegi klimatikus helyzetéről. Az előidéző okokról, erdő pusztításokról. Ahogy dominóelvet követve a kis mértékű felmelegedés hozza magával a sarkok olvadását, ezzel a vízszintemelkedést, mely milliárdnyi embert űz el lakóhelyéről, a sarki tőzeges permafrosztból felszabaduló metán tömeget, amely tovább növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét, és így tovább. Az előadó szerint a katasztrófa elkerülhetetlen, bármit is tennénk már ellene.  Hát ehhez képest 2050-ben nem egymással viaskodó bandákat látok, akik a maradék vízért, élelemért, termőtalajért véres háborúkat vívnak egymással. 

Hogyan történt ez ?

Ami igaz, igaz. Nem sokon múlott a teljes katasztrófa.

Kipusztuló állatok, romló levegőminőség, áradások, szárazságok, óriási szeméthegyek a földön, égen vízben, föld alatt. Ezt hagytátok ránk kedves Ferenc.

Úgy tűnik, valahol a Teremtőnk megelégelte ezt a pusztítást, s valahol egy újonnan kifejlesztett, valószínűleg valamely szuper gazdag digitális guru tulajdonát képező, valószínűleg önző céllal megszerkesztett számítógépes rendszer önálló életre kelt. Azt vettük észre egy nap, hogy számítógépeink, laptopjaink, okos telefonjainkon megjelentek a szövegek, miszerint új világ következik. Gyorsan eltűntek az alkalmatlan elnökök, miniszterek, államtitkárocskák, azok elvtelen kiszolgálói, s helyükre egyáltalán nem politikusi alkatú igazi szakértők kerültek, akik a számítógépes rendszerek által javasolt tanácsok szerint kezdték el szervezni a világot.

-Bocs, hogy közbevágok, de mi lett például a mi vezetőinkkel ??

-Hát erre válaszolni nem tudok, ez 50 évre titkosítva van. Nagyon sokan örültek az új helyzetnek, s akik nem örültek, gyorsan beletanultak az új felállásba. Nincs korrupció, briliáns a szervezés, kiváló az oktatásügy, egészségügy, gyors és szakszerű igazság ügyi döntések születnek. Az igazság ügy végre az igazságról szól.

Ma, ha valaki orvosi panasszal fordul körzeti orvosához, panaszainak részletes ismertetése után egy számítógépes rendszer elemzi a hallottakat. Összeveti a rendszer több millió tünetleírással, s azonnal ad javaslatot, hogy milyen további vizsgálatra van szükség. Akár egy napon belül a diagnózist felállítja a rendszer és továbbítja a körzeti orvoshoz az alkalmazható kezelési javaslatok kíséretében.

De rengeteg erőforrás szabadul fel a jogi és igazságügyi esetek elemzésekor. A hálózat az eset leírások, legyen az bármilyen típusú is, azonnal keres és talál a több százezer évtizedek alatt lefolytatott perek tárházában precedens értékű hasonlóságot, s annak birtokában tesz azonnal javaslatot a jogorvoslatra, büntetés mértékére.

A mesterséges intelligencia nem avatkozik bele életünkbe, csupán a legoptimálisabb módon rendezi azt. Nincs korrupció, nincs kizsákmányolás.

grosvenor-square-competition.jpg

És mi lesz az Európai Unióval ?  Tulajdonképpen funkcióját veszítette, magától megszűnt. Nem tudta betölteni eredeti feladatát. Nem lett Európa békésebb, nem lett jobb, sőt rosszabb a környezet. Ha még nem is paradicsomiak az állapotok, de megindult egy visszafordítható folyamat a Föld helyre hozatalában.

Az emberek felismerték, hogy a torzsalkodások helyében a magasabb rezonanciájú emberi kapcsolatok hasznosabbak. Még minden bizonnyal évtizedek telnek el, amíg egy új Mózes kivezeti a népeket a romló világból, persze képletesen.

És mi lesz az idős emberekkel ? Mert épp 2022-ben eléggé kilátástalan helyzetbe kerülnek. A gondoskodás róluk már nem állami feladat. Sőt, az állam éppen nagy hasznokat szakít a korábbi feladatainak lepasszolásából. Így az egészségügy biztosítási rendszeréből alig marad valami, annál inkább virágzik a magánorvoslás, magánoktatás. Nem költ az állam, hanem profitál. Még ha közös kasszára profitálna, de hát ez sem igaz.

2050-ben nem kell tartania az időseknek a jövőtől, a munkára képtelenek sem halnak éhen.

Sőt! Olyan kampányokat folytat az új duális állam, értsd: Mesterséges Intelligencia és Szakértői Kar együttes tevékenysége folytán, mint a napokban a tökmag dicsérete.  Évszázadok óta ismert a tökmag jótékony hatása az egészségre.

Nagyobb mennyiségben kerül mostanában forgalomba tökmagolaj, tökmagos sütemények, kekszek, sőt száraztészták kerülnek forgalomba. Népszerűsítik étkezdék a tökmag tejet, sőt még különleges likőr is készült az tökmagból. De más alkalommal a görögdinnye jótékony hatásaira épülő népszerűsítő, betegség megelőző kampány van.

Kiegyensúlyozott a népesség táplálkozása, a kertészeti növények ismét gazdagok bio anyagokban, mint 100 évvel ezelőtt. Láttad kedves Ferenc, hogy Budapest és az összes település belsejében salátaházak vannak, melyekben napra készen beszerezhető sokféle zöldség.

future_restaurant.png

Aki akar rovar felfújtat kér, vagy 3 D szendvicset, mesterséges húst. De igazából a korábbi évtizedek vegyes táplálkozását folytatjuk. Igaz, kevesebb húst eszünk talán, de amit eszünk, az minőségi. Mivel a tehénállomány ismét a szocinak nevezett kori létszámra emelkedett, van bőven tej, sajt és sokféle tejtermék. Hatalmas mennyiségben erjesztik a tejtermékeket joghurttá, kefirré. Sok kisebb üzem állít elő nagyon sokféle fajta sajtot. Nem azt mondtam, hogy sokféle minőségűt! Minőség csak egy van, az a legjobb! Ahogy korábban említettem, az üzemek, termőhelyek az államé, de mindenhol tulajdonossá válhatnak magánszemélyek.

-És nincs hiány burgonyából, tojásból? És így tovább?

Valaha Magyarország élelmiszertermelő nagyhatalom volt. Az úgy nevezett szociban világhírű volt a magyar bor, szalámi, és 2022-re sikerült sok tekintetben élelmiszer importőrré visszasüllyedni.

Ma nincs hiánycikk. Ismét jónevű a magyar élelmiszergazdaság! Minden olyan technológiát, amely a talaj javítását célozza, a termés minőségét javítja, azt rövid időn belül igyekszik az állam elterjeszteni. Új fajták, új eljárások, új típusú növényvédelem.

Újra népszerűek a bab, lencse, borsó alapú ételek. Vitathatatlanul jó az ízük, hasznos a termesztésük, jól jövedelmeznek, akár húspótló ételeknek is tekinthetjük. Szinte el sem hiszem, hogy 2022-ben azt a kevés hüvelyest, melyet fogyasztottatok, importból szereztétek be. Nagyapán mesélte, hogy a szoci éveiben több tucatnyi babfajta volt termelésben. Tájegységek versengtek egymással. Még a gesztenyét is különleges ízű babbal tudták kicsit szaporítani. 

Ezt alátámasztom. Gyermekkoromban a Budai, Pilisi hegyekbe kirándultunk szüleimmel a hétvégéken. Egy jóravaló turistaházban minimum Jókai- bablevest lehetett kapni. Szinte kötelező volt a kínálatban tartani. Amikor néhány évig Kenyában éltünk, s egy alkalommal elvetődtem a Mezőgazdasági Minisztériumba, hosszú folyósókon át üveg vitrinekben a bab és lencse választékot csodálhattam meg! S azok a dahl- ételek, melyeket az indiai konyha használt fel!!!

És mi történt a műanyaggal ? Nálunk a legnagyobb félelem mostanában a mikroműanyagok terjedése a természetben. Már olyan területeken is megtalálják ahol még nem járt ember. A szél, a vízáramok szállítják oda.

Hát igen. Ma már nem csak gluténmentes, tejmentes, stb. feliratok vannak a csomagolóanyagon, de a mikroműanyag mentességet is deklarálni kell. Ezt egy speciális szűrő rendszerrel biztosítják, amely a mikróműanyagokat kiszűri a vizekből, és a folyékony táplálékainkból. Ennek egyik alapja egy tojásfehérje alapú szűrő, amit még éppen 2022 körül találtak ki.  De tovább megyek.  Mára a korábban tett felfedezés, miszerint a viaszmolyok lárvái többféle műanyagot képesek lebontani, pl. meg tudja enni, és le tudja bontani a polietilént. A felfedezés elvezethet a megoldáshoz, mellyel megszüntethetővé válik a műanyagszemét szerte a világon.

nagy_viaszmoly.jpg

Nagy viaszmoly

És szerencsére szinte napról napra nő azon élő szervezetek száma, amelyek képesek erre a csodára. Földigilisztákba beültetett gének képessé teszik a gilisztákat műanyag őrlemények feldolgozására, így még a ti szemetetekből, Ferenc, talaj is készülhet.

Tudod, ma minden kézre szükség van. Olyan sokféle a feladatot adtatok nekünk oly sok éven keresztül! Nem engedhetjük meg magunknak, hogy alkotó, kreatív fiatalok elhagyják az országot. Jól fizetett valódi mérnöki munkát kínálnak a Mesterséges Intelligenciák által megalkotott lehetőségek. És még csak nem is kell belerokkanni a munkába, mert a szükséges, nehéz fizikai munkát, az egészségre káros munkákat jól tervezett robotok végzik.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

Most Ferenc leszállunk a buszról. Nagyon megkívántam egy jó babos ételt. Tudok a közelben egy kellemes kis éttermet, ahol legalább százféle hüvelyesekből készülő ételt kínálnak! Mindig friss az étel, mert naponta főznek. Semmit el nem tesznek másnapra, mert ami megmarad, azt liofilizálják és viszik a közétkeztetésbe, vagy tartalékolják szűkösebb napokra, mint az egyiptomi fáraó.

moroccan-white-bean-stew-10.jpg

Le is szállunk, s már-már külvárosi környezetben  kis földszintes épületbe lépünk. Az épület homlokzatán az Étterem neve: Vérré válik

Csak nem a Mátyás király mese után lett elnevezve az Étterem? De bizony !!!

Kríza Ildikó gyűjtése

Vérré válik, mint barátban a lencse

Azt mondják Mátyás királyunk felől: hogy két barátot csak azért záratta bé szobáinak egyikébe: mert nála elöljárójok ellen azt merték megpanaszolni: hogy őket örökké lencsével tartja. Ezeket a’ király egy-két nap megkoplaltatván, harmadnapra lencsét adattatott nékik, megparancsolván a’ lencsehordó inasnak: vigyázna a’ fráterekre: mit szóllanának együtt. Ezek a’ lencséhez hozzálátván, azt jóízűen megették. Hogy az inas (ki deákúl nem tudott) szavokat meg ne értené, azt mondották magyaros deáksággal: Véréválet; azaz: bizon jó. Ezzel a’ szolga urához visszamenvén, azt mondotta neki: hogy a’ barátok jóízűen megették legyen a’ lencsét, szünetlen azt mondván: hogy vérré válik bennök.

Dugonics András

Rögtön asztalhoz ültünk, ahol a szokott módon az asztal lapján megjelenik a teljes választék. Zsigmond egy Marokkói paradicsomos babfőzeléket rendelt, míg én maradtam a  Jókai bablevesnél csülök nélkül.

bokorbab-hideghajtatasa.jpg

bokorbab hideghajtatása 

Míg az étel frissen elkészül Zsigmond ismerteti a nagy állami hüvelyes programot. A hüvelyesek rendszeresen előveteményként vagy éppen másodvetésként kerülnek termelésbe. De vannak kifejezetten zöldbab termelésre szakosodott termelők is. A zöldbab leginkább az egyenes, zöld színű ceruzabab, amit idegenes hangzással Princessbohnen Extra Fine névvel illetnek. A babot kis papír alapú cserepekbe vetik jó minőségű földbe, majd alig 3 héttel később kiültetik végleges helyükre. Kétszeri virágzást, azaz kétszeri vetést várnak meg, így tövenként cca. 1 kg friss ceruza babot takarítanak be.  Betakarítás után a talajba dolgoznak száraz szarvasmarha trágyát, és három hetes beöntözés, várakozás után ismét kipalántáznak. Amellett, hogy a zöldbab kiváló ízű, bioanyagokban gazdag zöldségféle, amit számtalan módon lehet jó ízű étellé varázsolni, egyedülálló módon nyújt megelőző védelmet a II. típusú diabétesz ellen.

Ebben a pillanatban egy csapat jókedvű idős ember lépett a kis étterembe. Zsigmond mosolyogva mondja, hogy íme, az állami gondoskodás.

unique-design-enables-bladeless-wind-turbines-harness-energy.jpg

Szélturbina 

Ezek az idős emberek naponta tesznek meg gyalog utat, hogy így is hozzájáruljanak az időskori cukorbetegség megelőzéséhez. A csapat tagjai, mint kiderült, egy alig negyed órás gyalogútra egy újonnan felállított szélgenerátor telepet tekintettek meg mai programjukként. A telepen nem lapátokkal ellátott turbinák termelik az áramot, hanem lapát nélküli Vortex elemek. Előnyük a csendes üzemmód és garantáltan nincsenek kárára a madaraknak.

Közben kihozta a robotpincér az ételünket. Illatos, gőzölgő bab étel, amely talán éppen az említett szélgenerátor telep által termelt energia segítségével főtt.

Jó étvágyat. Utunkat rövidesen folytatjuk.

Föld : 2050, Köz- ellátás vagy alig ellátás? Avagy bőség zavara?

Bujna Ferenc új cikksorozata a jövőről a lecsón!

"Én nem tudom mit hoz a holnap, és ki tudja mi lesz velem"   

Egyre több írás, cikk, riport születik a jövő élhetőségéről, beleértve az élelmiszer ellátást, annak minőségét, a csomagolást, klímát stb. Önmagában minden leírt cikknek, riportnak igaza van, de egymással összevetve az elhangzottakat, már kétely marad bennünk.

Ahogy egy kedves anekdota, melyet régi vágású barátunk mondott. A bíró előtt beszél az alperes, mire a bíró megnyugtatja, hogy igaza van. Majd a felperes adja elő a mondandóját, mire a bíró kijelenti, hogy igaza van. Erre megszólal a kisbíró, hogy nem lehet igaz, ez is az is. A bíró azt mondja, a kisbírónak, hogy Neked is igazad van.  Hát ez a kis tréfás jelenet jutott eszembe a műanyag dolgairól.

Az egyik, manapság lényeges kérdés a műanyagok problémája. Néhány, a legutolsó időkben megjelent cikkből idéznék egy-két mondatot, hogy rávilágítsak az ellentmondásosságára. Nem öncélú az idézgetés, hanem tudomásul kell venni, hogy az élelmiszerek csomagolása, akár gyűjtő, akár fogyasztói csomagolás, egyre inkább valamiféle műanyag vagy műanyaggal társított csomagoló anyagba történik. Mára elválaszthatatlan lett a műanyag, mint több féle molekula szerkezetű, fizikai, kémiai tulajdonságú anyag az élelmiszereinktől.

naja-bertolt-jensen.jpg

Természet világa, 2022 március.” A műanyag élete” című  cikkből.

„Az ipari szereplők ( műanyag termékeket előállító szereplők, kutatás ) évtizedekig abban az illúzióban nyugtattak minket, hogy a problémáikat jól kézben tartják.”

„Az utóbbi két évtizedben mégis több műanyagot állítottak elő, mint a XX. század második felében összesen.”

A a fagyállók gyártásával foglalkozó Preston cég a gyártás során keletkező etilén dikloridot , mely rákkeltő káros anyag, vinilklorid monomerré dolgozza fel. ..”akkoriban ( a 70-es években ) a rákkeltő hatás a kínálkozó profit lehetőség mellett keveseket érdekelt. „

„A Világháború a különböző műgyanták iránti keresletet is fellendítette, mintegy 32-szer többet gyártottak a világégés után, mint előtte „ A sztirol butadién, a gumi kulcsfontosságú anyaggá változott a hadviselés során, mint a járművel futófelülete, a katonák lábbelijének talpa. Azonban, írja a cikk hasonlóan a vinil-kloridhoz, a sztirol is azzal a kockázattal járt, hogy a rákos megbetegedések kockázatát hordozza. Ugyanez a helyzet állt elő a a szintetikus gumi másik fő összetevőjével, a butadiénnel is.

A hadiiparból aztán átszivárgott a különféle műanyag komponensek, keverékek sora a háztartásokba is. Amikor már a háztartási eszközök piacát nem tudták a gyárak tovább bővíteni, „ jött a képbe a gondolat, hogy már nem közvetlenül háztartási eszközöket kellene gyártani, hanem más termékek rajtuk keresztül történő szállításában részt venni : vagyis megszületett az eldobható műanyagok fogalma. „

Lassan a hadiipar igényeit felül múlta a csomagoló anyagok iránti kereslet. S ez a kereslet évről évre növekszik.

global-plastics-production.png

Our World in Data -  FAQs on Plastics - 

„ A 70-es évekre az élelmiszerboltokban a papírt fokozatosan műanyag váltotta fel: tojástartó kartondoboz és a kenyércsomagoló tasak idővel eltűnt, ezzel párhuzamosan pedig megjelent a műanyag hústálca és nejlon zacskó.” „ A XX. század utolsó évtizedében az élelmiszerek zömét pedig már képtelenség volt csomagolásmentesen megvásárolni.” Azóta sajnos csak egyre nehezebb meghatározni az összefüggést a közönséges műanyag csomagolás, a háztartási vagy ipari szennyezés, a politika, éghajlatváltozás stb. egymással összefonódó, világméretű problémái között.”

„Annak ellenére, hogy számtalan helyen buzdítanak rá: ne használj eldobható termékeket, a legtöbb embernek nem sok beleszólása van a csomagolások mennyiségébe az életében.” „Persze számos jó kezdeményezést is látunk a fejlett világban, ilyenek például a csomagolásmentes üzletek, ahol elegendő akár egy befőttesüveget magunkkal vinni, amibe a kimért árut töltjük.”

Öt év után bezárt az egyik legismertebb, a főváros budai és pesti oldalán is működő csomagolásmentes élelmiszerlánc, a Ligeti Bolt – vette észre az erről szóló Facebook-bejegyzést a Pénzcentrum.  A bezárás okairól nem közölnek részleteket.   No comment !!!!

zero-waste-shops-uk.jpg

13 Of the Best Zero-Waste Shops In The UK - hipandhealthy.com - 

„A műanyag termékek jelentős részét kőolaj finomítók és petrolkémiai üzemek szövevényes hálózatában készítik, 98-99 %-t pedig fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával állítják elő. „ „A kutatók más területen is vizsgálják a műanyag probléma összetettségét, újabban például azt is meg kell nézniük, hogy a nyílt vizekben úszó és napfény által mikroműanyagokra bomló hulladék hogyan befolyásolja a planktonok oxigén termelését, valamint szénelnyelési képességeit.”

A National Geography 2022, áprilisi számában az indiai Ganges folyón a  horribilis mennyiségű nagyon sokféle műanyag hulladék minden nap elindul a tenger felé. A folyóban, a tengerben jobban mondva tengerekben útjában számtalan állat leli halálát a műanyagok miatt, majd idővel a napfény miatt mikroműanyagokká esnek szét.

Talán említettem korábban, hogy Pekingben járva, útban a Nagy Fal egy szakasza felé, egy olyan liget mellett haladtunk el, amely kopasz fáinak ( januárt írtunk, -20 C volt éppen ) az összes ágán fürtökben lógtak a különféle méretű és színű nejlon zacskók. Millió számra. Valószínűleg a gyakorta fújó szél hordta őket egy közelebbi szeméttárolóból.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Az Élet és Tudomány ez évi 17. számában Műanyag gondok címmel szerepel egy kis írás a műanyag hulladékok tengeri, óceáni kártételéről.

„Jelenlegi ismeretek szerint 131 sarki fajt érint közvetlenül a műanyagok jelenléte. A kapcsolat legtöbbször a műanyag részecskék tápcsatornába jutását és a hálókba vagy egyéb hulladékba gabalyodását jelenti. Kisebb élőlények tutajnak használják a felületeket, amelyeken megtapadva olyan helyekre utazhatnak, ahol behatolónak számítanak. A sötétebb műanyag részecskék az éghajlat változásba is beszállhatnak. A sarki jégre lerakódva vagy belefagyva módosíthatják azok albedóját.

„A hosszú távon is megnyugtató eredmények elérése érdekében a párizsi egyezményhez hasonló, műanyagokra vonatkozó nemzetközi megállapodás kidolgozása lehet az út.”

polbear_plastic.jpg

Polar bears overeat plastic in the Arctic

A napokban olvastam egy rövid tudományos bejegyzést, miszerint a visszagyűjtött és újra feldolgozott műanyag palackokból több káros anyag oldódott bele a csomagolt italba, mint a frissen gyártott palackból. Valószínűleg az újrafeldolgozás során keletkezik a többlet káros anyag.  Hah…, tehát akkor mi a teendő ??

Képes-e a mai politikai, társadalmi beállítottsága a Föld országainak arra, hogy túl lépjen a profit érdekeltségen. Lehet, hogy mama a kapitalizmus már idejét múlt ? A jelenlegi problémákat, beleértve a hosszabb távú élelmiszer ellátottságát növekvő népességnek már képtelen megoldani ?

Lehet, hogy jelenlegi humán alapú döntéshozatalt sok-sok téren fel kell, hogy váltsa egy magasabb intelligenciájú csúcs intelligencia. Nem újdonság a gondolat, hisz a gazdasági élet számtalan területén már szerencsésebb, átgondoltabb, körültekintőbb döntést hoz a gépi agy, mint az emberi. Vagy akár több ember agya. Mindenki előtt ismert, hogy a legjobb sakk nagymestereket, go játékosokat győzi le a mesterséges intelligencia.

Tiszta élelmet fogunk fogyasztani 2050-ben?

Még van remény! Elindulhatunk ezen az úton, még nem késő! 

A Transpack című folyóirat 2022. „. számában Körkörös gondolkodás címmel jelent meg cikk a műanyag felhasználásról. Többek között épp az élelmiszerek csomagolása tekintetében.

„A műanyagok a 21, század erőforrásai, és nagyon hatékonyan , rugalmas módon dolgozhatóak fel a különböző iparágak által, ugyanakkor erőforrás-takarékos módon újra felhasználhatóak. A műanyagok előnyösek az egészség, fenntarthatóság és kényelem szempontjából. Hozzájárulnak az életszínvonal, a higiénia és a táplálkozás biztosításához és javításához.”

Hát ezek a gondolatok kicsit mások, mint a műanyagok természetre való hatásának aggodalmairól szóló írások.

A cikk kijelenti, hogy „Az ásványolaj és földgázfelhasználás csak kb. 1,8 %-a köthető a csomagolásokhoz.”  Más források akár 5 % részesedést írnak le, s bizonnyal további, eltérő számadatokat közreadó források is vannak.

A cikk természetesen sok igazságot tartalmaz. Ilyen annak taglalása, hogy a műanyag fóliába csomagolt élelmi anyagok eltarthatósági ideje mennyire megnövekszik.

Így a brokkoli eltarthatósága 6 napról 20 napra, a borsó 7 napról 19 napra, a hús 3 napról 20 napra, a sajt 190 napról 280 napra növelhető a műanyag fóliába való csomagolás által. Ezzel együtt az adatok nem teljesek, hisz semmiféle más körülmény, nincs feltűntetve. Az adatok így csak lógnak a levegőben.

A cikk még egy „igazságot” feltár. Vagyis a műanyag csomagoló anyagok súlya töredéke az egyéb csomagoló anyagokénak. Így például az üveg csomagoló anyaggal való összehasonlításból kiderül, hogy az üveg csomagoló anyag súlya összességében 10 szerese a műanyagénak. Ez igaz, a szociban is gond volt ez.

De………

Vajon mennyit ér az egészség rövid, közép és hosszú távon ? Elhisszük-e, hogy a mikroműanyagok katasztrófális hatással lehetnek az egész élővilágra, vastagon beleértve az embert. Csak találgatások vannak, hogy mi okozza a lakosság egyre növekvő számú allergiára való hajlamát, az egyre nagyobb számban jelentkező diabetes 2. és nagyon sok más betegség számát ? Az eddigi mumusok, a növényvédőszerek visszaszorulnak, az élő szervezetre való hatásukat százféle módon ellenőrzik, ha csekély gyanúja adódik toxikusságának, inkább kivonják a forgalomból. A műanyagok pedig mennyiségben, minőségben nőnek környezetünkben.

Vagyis a mit eszünk 2050-ben kérdés mellé máris felsorakozik a következő kérdés: amit még nem tudunk, hogy mit is eszünk, azt mibe csomagoljuk ?!

Való igaz, hogy nagyon jelentős mennyiségű műanyag morzsa, parányi rész kerül környezetünkből a gumiabroncsokról, játékokból, sőt a cipőtalpunkról.

ehp7171_f8.gif

Figure 8. Predicted global yearly maximum microplastic (MP) particles uptake through mollusk consumption. The data have been calculated using the FAO (2020a) consumption data for the different mollusks’ families per country and the maximum MPs/g content of mollusks derived from the statistical summary results herein.

The numerical data is shown in Table S15. MP data were classified in 10 categories using quantile classification for illustration purposes. The hatched areas illustrate countries for which data on mollusk consumption were not available.

Nagyon érdekes cikk jelent meg a Természet Világa c. lap ez évi áprilisi számában. A Hold mint hulladéklerakó címmel. Első ijedelmem után elolvasva a cikket, szerencsére egyenlőre még nem arról van szó, hogy a Holdra ürítenek a kukás autók. Hanem az űrszemét, űrkutatás szennyező hulladékairól van csupán szó. Egyenlőre.

Ha már a szemétdombokat közelítjük, a megújuló energia források egyike a letakart szeméttelepekben képződő metán, amelyet összegyűjtve gázmotorokban elégetve villamos energia nyerhető. Hisz minden kidobott papír, szemétbe rakott étel maradék képes kevéske metán forrásává válni baktériumok jóvoltából.

Kedves párom olvasva a cikket, azt kérdezte : -Mit kell itt évekig vacakolni ? Egyik napról a másikra be kell szűntetni a nejlon zacskót legalább.

Igaza van, mert mire egy ilyen döntés végig halad az. un. döntéshozók végeláthatatlan során, évek telnek el. Közben újabb millió tonna műanyag zacskó jelenik meg a környezetben.

Régi könyveim rendezgetése közben kezembe akadt egy 1975-ből való kis füzetecske,  „ Mit eszünk holnap ? „ címmel. A holnap a füzetecske szerint a 2000 évet jelenti.

Hát nézzük csak. A legfontosabb adat : 1975-ben valamivel több mint 3 milliárd emberről kellett a Földnek gondoskodnia. Ma ennek két és félszerese a szám, 2050-re pedig háromszorosa lesz. A füzet még azt írja le, hogy elsődleges forrása lesz a többlet mezőgazdasági termelésnek a feltört földek mennyiségének gyarapítása, erdők talajának termelésbe vonása. Ezt úgy nevezi a közel 50 évvel ezelőtti cikk, mint „Hódító háború”.

Sajnos, mára tudjuk, hogy bizony az erdők nagysága szerte a Földön lecsökkent, s ez maga után vont számtalan új problémát. Ezt boncolgatja az Élet és Tudomány 2022 évi 16. száma, Erdőbánat címmel, Fákat fenyegető alcímmel. Sajnos a cikk végső konklúziója az, hogy a „sürgetőbb tényezők kölcsönhatásának mielőbbi megismerése” a cél. Hát bizony igyekezni kell, mert nagyon fogynak az erdők.

biogas.jpg

BIOGAS INDUSTRIAL -User manual - Bioenergy and food security, Rapid appraisal (BEFS RA)

BIOGAS TECHNOLOGY: A TRAINING MANUAL FOR EXTENSION, NEPAL, September 1996 - FAO - 

Minap olvastam, hogy az orosz-ukrán háború a gorillák kipusztulására is kihathat, hisz a napraforgó olaj hiány miatt a pálmaolaj ismét előtérbe kerül, ami további trópusi vidékeken való erdőirtást von maga után. Valahogy az az érzésem, hogy megint nagyon sok rossz történik, amelyek ismét csak helytelen, önző, átgondolatlan emberi döntések sorozatára vezethetőek vissza.

Tehát folytatva a kis füzetecske gondolatait. 2000-re termővé válik a sivatag. Hogyan ? Hát úgy, hogy a sivatag talaja alá műanyag paplanokat helyeznek 40 centiméterre, amely 2-3 cm vastag porózus paplanok majd magukba szívják a vizet, a növények gyökérzete pedig majdan elbomlik, s humuszt alkot.

Hát ez bizony nagyon utópisztikus gondolat. Önök is, kedves olvasóim, kitalálják, hogy mit szeretnék kérdezni. Valahogy az jut eszembe, hogy meg lehet a madarat fogni, ha előbb besózzuk a farok tollát.

Mesterséges eső, jégelhárító rakéták a következő jóslat. Mindkét jóslat megvalósult. Csak hát adott mennyiségű párából hogy lesz eső két helyen ? Egyszer, ahol szokott esni, egyszer ott, ahol nem szokott, de majd átad az előző hely esőt.. Igen, ebből máris vannak problémák.

A 2000 év a növekvő hozamok időszaka lesz ???? A füzetecske tyúkokat mutat, akik már töredéke takarmányból állítanak elő egyre több tojást.

De több lesz a búza, kukorica termésátlaga. Ez rendben megtörtént.

 Azonban túlzásokba esett a jóslást kibocsátó író, ugyanis búzából 200 mázsás termésátlagot jósolt. Ezt még nem értük el, talán nem is fogjuk. Ehhez még sok víz lefolyik a Dunán, ha el nem apad.

Cél volt 1975-ben még a növények jobb vízhasznosításának kikísérletezése. Szárazság tűrő fajták bevezetése. ( Lám, 1975-ben is már égető gond volt a szárazság, holott klíma változásról még csak sejtések voltak )

Olyan kukorica fajokat jósolt az írás, amelyek 30-40 nap alatt beérnek. Sőt a klorofill növényen kívüli szabadtenyésztéséről is szól a füzetecske. ????

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Az automaikus gépek bejöttek. Már 2000 ben is voltak. Már megjelent a kibernetika szó is, mint a berendezések irányítója. Távirányítható traktorok, az üzemanyag pedig kőolaj származék helyett hidrogén. Ugyan 2000 ben még nem, de 2050-re biztos nem kőolaj lesz a hajtóanyag. És lesznek drónok. Drón mindenütt.

drones_wageni.png

E-AGRICULTURE IN ACTION: DRONES FOR AGRICULTURE -FAO - 2018 -

Automatizált istállók. Igen, ebben a feladatban nagy a haladás. Akkora, hogy mára visszafordul a világ, divatba jön újra az 1975-ben általános legelő, rét hasznosítás, a szabd tartás, a szabad baromfi tartás.

A füzetecske a legfontosabb tápláléknak a fehérjét tartja, s ehhez igazítja a jövő ( mármint 2000 ) élelmiszer termelését. Az állati fehérje mennyiségét a napi diétában az 1975-ös értékről közel megduplázná. Igen, 1975-ben az állattenyésztés még nagyon elismert, favorizált ágazat volt, jóval kevésbé volt divat a vegetáriánus étrend, s az életszínvonal emelkedését a húsfogyasztás emelkedésével tették mindenütt egyenlővé.

Amiben nagyon jól előre látott a szerző, az algatenyésztés felfutása.  Több fehérje, kevesebb víz felhasználás, a napfény energiájának jobb kihasználása. Ezt a jövőképet folytathatjuk 2050-re is, ahol biztos több lesz az algás étkek szerepe táplálkozásunkban, mint ma. Vagy a takarmányozásban.

Az élesztőgombák esélyei. Igen, ez megint egy jó jóslat volt. Az élesztő mezőgazdasági hulladékokból állítható elő, nagyon jól szaporodik, magas fehérje tartalmú, továbbá magas a vitamin tartalma is. Sok ágazatban az inaktivált vagy akár liofilizált élesztőpor kiváló adalék anyag.

Kőolajból fehérje. Ez talán jól hangzott akkor, de már akkoriban is beszélték, hogy a népszerű Bambi üdítőital kátrányból készül. Aztán kiderült, hogy étel festékek is készültek kőolaj származékból, ki is vonták őket a forgalomból. Az írás szerint paraffinon élő baktériumok, élesztők fogják a fehérjét nagyban termelni olyan helyen, ahol gabona nincs, de van kőolaj.

Ebből, tudjuk mára, nem lett semmi. Az arab országok gabona importőrök és olaj exportőrök maradtak a mai napig. Sőt most vannak bajban, megint csak egy politika által kreált háború miatt, vagyis nem tudnak importálni.

Nagy súlyt fektetett 1975-ben a füzet írója a takarmány termelés lehetőségeire. vagyis egyáltalán nem gondolta, hogy visszaszorul a hústermelés. Sőt….

És a nagy durranás az úszó halgyárak. éléstárak a tengeren. Érdekes, akkoriban még nem merült fel, hogy bizony a tengerek hal tartalékai is végesek. Hiába eszményi táplálék a hal, elfogy lassan. Több nap, mint kolbász, több eszkimó, mint hal.

Itt álljon viszont egy tengeri lehetőség, amely a HVG 2022 évi  17. számában jelent meg, A földről a vízbe címmel. A cikk a hínár reneszánszát taglalja, miszerint már működik a dolog ázsiai országokban, s ráadásul sok-sok lehetőséggel. „ Szakértők úgy vélik, hogy a tengeri hínárok, algák, moszatok, saláták és társaik jelenthetik az egyik kulcsfontosságú megoldást az un. „proteinváltásra”, azaz a fenntarthatatlan húsfogyasztás mértékének csökkentésére.” Szép gondolatok, de hát ha elszennyeződik a tenger is ??!!

És ismét felvetődik a gondolat, miszerint a hús termelése sok víz elhasználásával jár együtt, a takarmány felhasználás energia bevitele többszöröse a hússal nyert energia nyereségnek. Ez is igaz, de az is igaz, hogy ma még elképzelni is nehéz, hogy hús nélkül tényleg jól érezné-e magát az ember ? Pont most fosszuk meg az emberiséget a hús fogyasztás örömeitől, amikor végre többeknek jut ?

Ez is igaz. A problémát már feszegettük. A rét, legelő karbantartásához legeltetés szükséges. És ezzel  bizony társul a húsipari tevékenység. Trágya, bőr, egyéb iparban hasznos anyagok.

Hol az igazság ? Én bizony még jóslatokba sem mernék bocsátkozni, hogy 2050-re meg akarja-e fosztani magát az ember az állati táplálékok sorától ?

A jóslatokba bocsátkozó füzetecske már 2000 évre megálmodta a csonttalan húst azaz a gyárakban, üzemekben mesterséges tenyésztéssel előállított húst. Mára kezd valósággá válni az álom.

Ugyan akkoriban még a szója volt a kigondolt fő alapanyaga a mesterséges húsnak. Gyermekkori emlékeimben szerepel a szója fasírt, a szója kocka, a szigetvári konzervgyár által forgalmazott szójababos üveges konzerv. Atán a szójáról elterjedt, hogy nemi hormonokban gazdag, kártékony. Hogy igaz-e ??? Nyilván a valódi húst forgalmazók találhatták ki.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Leírások szerint kolbászt, pácolt sertéshúst utánzó készítmények kaptak lehetőséget. Nem igazán tudtak betörni a piacra.

Ma a szója mellett az új / régi termék a borsó. Az a borsó, amely a magyar konyhának oly kedves főzelék növénye volt. „Csicseri borsó, bab lencse….” Az a borsó, melynek lisztje oly csodálatos, magas fehérje tartalmú konyhai adalék. Az indiai konyhának mindenképpen.

Azonban 2-3 hét távlatában  hallottam a Hajnaltáj c. reggeli műsorban, hogy valahol, a rendkívül jó adottságú Hajdúságban a termelők áttérnek a hagyományos zöldborsó termesztésről a búza termesztésére. mert jobban fizet.

afila-tipusu-borso.jpg

Afila borsó - Bajban a borsó: felzabálja a szemes kukorica a kiskultúrákat ... Agrárágazat - 2021. március - Nem ma kezdődött ez a trend sajnos .... 

Ugyanez a mondat hangzott el nem rég egy fiatal szájából, akit a riporter interjúvolt, hogy miért megy mezőgazdasági iskolába ? Mert látja a szüleitől, hogy a szántóföldi termelés milyen jól pénzel.

S mi lesz a többiekkel, például a zöldségekkel ?

Még befejezésül a füzetecskéhez, azt jósolja 2000 évre, hogy az ABC ( Alapvető Bevásárlási Cikkek ) áruházak egyre több konyhakész élelmiszert fognak árusítani.

Ez bejött, csupán az ABC-k Multikká váltak.

Az írás még jósolja, hogy 2000 -ben a reggelt általában gyümölcslevekkel kezdik az emberek, s bőséges reggeli után mennek munkába. Hát nem a mai kávézó, siető emberekről szól a jóslat.

Azt hiszem, fogytán a türelmük, s ezért mára befejezem írásomat. Tarsolyomban még nagyon sok gondolat van, hogy mit eszünk a jövőben, bár lehet, hogy 2050-ben egy tartósító mérnök, lecsós olvasva írásomat, csak csóválni fogja fejét.

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón! Bujna Ferenc, és Lecsós első közös írása!


csemege_cimlap.png

 

 

Kezdjük egy szolgálati közleménnyel:

Előadást fogok tartani a XIII. HUNGALIMENTARIA konferencián!

Időpont: 2021. november 9-10.

A konferencia online kerül megrendezésre!

Miről is szól a HUNGALIMENTARIA konferencia?

Idézet a meghívó szövegéből:

„Örömmel tájékoztatjuk, hogy idén 13-ik alkalommal kerül megrendezésre Magyarország egyik meghatározó élelmiszerbiztonsági konferenciája, a Hungalimentaria. A rendezvény szervezése ezúttal is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Wessling Hungary Kft. szoros együttműködésén alapul.

A 24 évvel ezelőtt indított Hungalimentaria konferencia-sorozat célja az, hogy az élelmiszerek és a takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és minden érdeklődő számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait. Fórumot teremtsen akár a legegyszerűbb, akár a legbonyolultabb feladatokat végrehajtó kollégáknak a közös gondolkodásra, problémáik megoldására, baráti beszélgetésekre.

A pandémia miatt a hagyományos tavaszi időpont helyett 2021 késő őszére tervezett rendezvényt hibrid – fizikai jelenléttel és online - formában szervezzük meg. Célunk, hogy az érintett ágazatokban tevékenykedő szakemberek együtt elemezzék a biztonság, a táplálkozási érték, a jogszerűség, az erkölcs, és az élelmiszerek, takarmányok vizsgálatára fordított munka összefüggéseit, a létrehozható össztársadalmi érték felbecsülhetetlen jelentőségét.”

A konferencia linkje a NÉBIH honlapján

A meghívó linkje a NÉBIH honlapján

További információ

Jelentkezés /NÉBIH honlapján/  

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

A szolgálat közlemény után csapjunk is bele a közepébe.  

Mikor is? Hát a 1960-2000 évek között. Az Aranykor azonban 1970-1990 közé esett.

Erre az időre kialakult a TSZ és Állami Gazdaságok termelői rendje, megalakultak az ÁFÉSZEK, amelyek biztosították az erős élelmiszeriparunk számára a nyersanyagot.

A Budapesti Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Kara, a Szegedi és Gyöngyösi Egyetemek gyakorlati élelmiszeripari üzemmérnökök és okleveles mérnökök százait bocsátották ki, akiket sok-sok állás várt a különböző feldolgozó gyárakban. A Műszaki Egyetemen élelmiszeripari gépészeket képeztek, s a kis és nagy gyárakban a termelés mellett  saját kitalálású gépek konstruálása folyt. Kis kollektívák a saját üzemi tapasztalatukra támaszkodva know-how-kat, újításokat, találmányokat ültettek át a gyakorlatba és terjesztették az üzemek egymás között. Olyan mondás járta, mivel a nyugati technológia, némely anyagok nem jutottak el hozzánk, mi magunk váltunk olyan innovatívvá, hogy a problémák zömét saját erőből oldottuk meg. S nem csak az élelmiszeriparban. Ugyanakkor a híres nagy Élelmiszer gépgyártó cégek világviszonylatban is jelentős gépexportot bonyolítottak le.

A felsorolt Egyetemeken kiváló professzorok nevelték az utódokat. Még a mai napig is értékes ismereteket felsorakoztató tankönyveket, szakmai összefoglalókat írtak.

Neveket tán egy soron következő írásban adnék közre, hogy a volt  tanítványok emlékezhessenek rájuk tisztelettel.

Az ország rengeteg élelmiszert exportált, a hírnevünk és bevételünk nőttön- nőtt. Mondhatni, hogy tejjel- mézzel-borral folyó Kánaán volt az élelmiszer-iparunk. Éhen halni nehéz volt, elhízni esetleg annál könnyebb.

És ma?? Rendszeresen hallgatva a Hajnaltáj c. reggeli Kossuth Rádió műsort, kiderül, hogy már csak szóban a hagyma hazája Makó és környéke, a vecsési káposzta nimbusza is megkopott, burgonya importra szorul az ország, amely annak idején dúskált benne.

A Nógrád megyei ZÖLDÉRT-nél ténykedve egy évben akkora bőségben volt a burgonya és hagyma, hogy minden épkézláb exportőr próbáljon eladni.  Mi a ZÖLDÉRT-nél akkor indítottuk útjára egy ötlet alapján a Sütőipar felé a műanyag vödrökbe csomagolt burgonya pürét, melyet kenyérhez adalékként használtak fel.

fortepan_14143.jpg

1972

Sütőipar. A régi kenyérgyárak híre a sárban. Pedig hát nem volt rossz a 3 forintos félbarna és a 3.6 forintos fehér kenyér. Bizony nem, hisz még harmadnap is jól ehető volt. A negyven filléres kifli és zsömle pedig mindennapos reggelink része volt. Ki 6 forintos gyulai kolbászt ehetett hozzá, ki csak kettő-nyolcvanas lecsó kolbászt.

A gyerekek gyakran vittek az iskolába tízóraira Medve, Mackó, Csárdás, C-vitaminos stb. márkanevű kocka sajtot, melynek ára jó ideig 6 forint volt egy 200 gramm súlyú, 6 kockából álló egységnek.

Korábban üvegből ittuk a jó tejet 3 vagy 3.6 forintért literét, majd megjelent a un. zacskós tej fél és 1 literes műanyag zacskóban.  Eleinte örültünk a zacskós tejnek, de később rá kellett jönnünk, hogy ezzel megnyitottuk a műanyag csomagoláson keresztül a műanyag hulladékok sorát is.  Igaz, egy barátom a jó erős zacskókból készített magának összetűzve a zacskókat, sátrat.

Jó erős volt a zacskó, a csücskét kellett szakszerűen kiharapni, hogy akár vezetés közben is lehessen inni. Később megjelent a fél literes zacskóban a kakaó is, ami már maga volt a Mennyország.

Jobb napokon megengedtünk magunknak kis fonott kalácsot, erős, fényes barna héjjal, omlós belsővel, kis kemény véggel, melyet leharapni élvezet volt. Máskor a papír zacskóba csomagol mákos rongyos kifli 1.3 forintért vagy a pozsonyi kifli 1.70 forintért volt a reggeli része.

Akkoriban még a vaj járta a zsemlébe a margarin helyett, s én különösen szerettem a tubusos kolbászkrémet felvinni a vaj fölé.

Az asszonyok zömében sertés zsírral főztek, amelyet préseléssel vagy inkább kiolvasztással állítottak elő. Állítólag nagyon-nagyon egészségtelen volt, de a legtöbb ember kompenzálta a napi fizikai munkájával. Ellenben csoda volt a tepertő, amelyet minden cég más-más kivitelben tudott elkészíteni. Azaz egy tepertőről meg tudta a „szakértő” állapítani, hogy hol készült. És olcsó volt a sertés zsír és olcsó a tepertő, szemben a mai luxus áraival.

A cukor 4 forint körüli áron volt, és volt számtalan Cukorgyárunk. És a gyárak körül cukorrépa földek, melyek jól beilleszkedtek a vetésforgóba. A levágott répa levél takarmányul szolgált a teheneknek, ahogy a kilúgzott répa szelet is. A jó takarmányért cserébe a tehenek tehén lepényt adtak a jó ízű tej mellett. A tehénlepény pedig eszményi talajjavító trágya. És még járt a cukorgyártás melléktermékeként a cukorgyári mésziszap, mely nagyon ajánlott talajjavító. A gyomirtásról pedig annyit, hogy családok vállaltak fel a TSZ-ben megkapálni sorokat, lazítani a talajt a répa tövek körül. mert mégis csak kapás növény a répa. De hasonló felfogásban gyomtalanították sok helyen a kelő kukoricát is.

A Nagy-kőrúton gyakran kávéztak „munkaidő „ alatt a nyugdíjasok. Szimpla kávé 1.50 forint, dupla 3 forintért lelt gazdára. A Várban a Ruszvurm Cukrászda híres süteménye, a krémes nagyon messziről is vonzotta az embereket. De szerte Budapesten és vidéken is híresen ízletes süteményeket lehetett kapni, olcsón. A fagylalt 1960-ban 50 fillér volt gombóca, majd 10 évvel később 2 forint volt a két gombóc. megjelent Budapest utcáin a Cukrászda elé kihelyezett, mint ma is, olasz fagylaltgép, mely újszerű csavart formában tekerte a csokoládés/vagy vanília lágy, krémes fagyit a tölcsérbe. Kettő forintért adagját.

Igaz, akkoriban még nem volt ÁFA, pedig EU sem volt, amely előírta volna, hogy a nyolcvanas évek vége felé Kupa Mihály, pénzügyminiszter bevezette. Igaz, akkoriban a jövedelmeket szerény mértékű nyugdíjjárulék terhelte, s aki akarta befizette a párt tagdíját. Ennyi, nem több.

A Tolbuhin kőrúti nagy csarnokban lehetett a százféle hús mellett a hátsó fertályon kapni lóhúst, bárányt és nyulat. Állítólag volt galamb is, de azt Édesanyám nem próbált meg vásárolni.

A Csarnok ma gyenge máslása az akkori Csarnoknak. Külcsínében talán nem, de tartalmában mindenképpen felülmúlta a mai állapotot. bab és lencse százféle. Az un Állami üzletek, mint pl. a ZÖLDÉRT-ek standjai, vagy a TSZ-ek mellék üzemágainak választéka boltjai mellett a Csarnok két szélén álltak az un. maszekok standjai. Régi múltú,  becsületes „kofák” kínálták világra szólóan gazdag fűszer, csillagos ötös minőségű portékáikat.

A csarnok előterében gyakran dolgozott a Köszörűs, aki a biciklikerékkel hajtott kővel élezett. Volt munkája.

A csarnok emeletén pedig álltak a pecsenyés bódék, kifőzdék. Talpon állók és fenéken ülők. Volt pacal, velő bőven. A savanyúságok pedig fenséges illatukkal már megalapozták az emberek jó étvágyát.  A választék egyszerű volt, semmi puccos étel, annál több pörkölt, húsos-káposztás étek, Jókai bableves, főzelékek fasírttal.

jaj erről jut eszembe a ma már lekicsinylő len emlegetet Május 1-i felvonulást követő virslis-sörös majális. Gyárak, Egyetemek, közintézmények szerveztek maguknak a Hősök terét elhagyva pikniket. Az a virsli virsli volt. A sör legtöbbször csapolt és a gyerekeknek Márka üdítő.  

Én még kóstolhattam az ikonikus Bambi italt. Le kicsinylőleg nevezték „kátrány alapú” italnak. Ez azért arra utal, hogy nagyszerű volt az élelmiszer kémia tudománya. Ugyanis nekem ízlett és lám, mérgezést sem kaptam tőle.

Mérgezés. Az élelmiszeripar jó szándékú és minőségre törekvő volt. Jól képzett mérnöki gárda, jól felszerelt laborok, erőteljes minőségi ellenőrző hálózat biztosította a jó élelmi anyagokat. A világ színvonalú szabványok betartása kötelező volt, ezt oktatták a szakiskolákban, s eszébe sem jutott bármely üzemnek sumákolni. Sumákoltak másban esetleg, de nem a minőségben.  Vagyis vajmi ritkán fordulhatott elő akár a közétkeztetésben, akár a háztartások részére kiszállított élelmiszerek révén mérgezés.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Folytak az üzemekben a jobbító vagy éppen a munkaerő kihasználását javító újítások. Ugyanis a gyárak, iskolák jó része rendelkezett nagykonyhával, ahol a boldog békeidőkben sokan dolgoztak, hisz a burgonya, zöldség hámozása, a bukta kelesztése, a gombóc elkészítése helyben történt. Ami ma csoda, volt ember!

A racionalizálás egyik fényes példája volt a karotka gyártása. Ez egy kandírozott sárgarépa különlegesség, melyet először a Budapesti gyermekélelmezési vállalat egyik telepén gyártottak. A szép hosszú szeleteket kanadai exportra, a rövidebb darabokat a gyerekek kapták meg desszert gyanánt. A gyári, iskolai nagykonyhák, éttermek bizony főztek lakossági elvitelre is. Még az édesanyám is befizetett a feneketlen tónál régi nevén Park étterembe. Jó volt a főztje.

Sőt, még a KÖZÉRT vállalat lehetővé tette nagyobb üzleteiben, hogy a reggel leadott bevásárlási listát estére összeállították és el lehetett vinni.

turo-rudi.jpg

Túró Rudi gyártása

Ez az idő volt, amikor megszületett a klasszikus Túró Rudi. Ez volt az az idő, amikor a Soproni Állami Gazdaság töltő üzemében a Csornai tejüzem képződő savóját ultra szűrés után (permeát) Fauna Fitt fantázia nevű nagyon egészséges üdítő itallá alakították. Ha jól emlékszem volt ananászos és szamócás ízben.

turorudi.jpg

A hőskor 

Egy Miskolci egyetemi tanulmányi kirándulásunkon pedig megnéztük a vadonatúj Gasztrofol üzemet, ahol tucatnyi készételt tettek kis tálcára és fagyasztották le. S bár akkoriban még töredéke volt a háztartási fagyasztó kapacitás a maiénak, volt a terméknek keletje.

Egy nyári gyakorlatunkon pedig a Győri Hűtőházban (már az emlékekben is alig él a győri keksz gyárral, a győri Növényi olajgyárral egyetemben) szilvás gombócot csomagoltunk hatosával, fagyasztásra. Később megtudtam, hogy téli időszakban kis TSZ, Állami Gazdasági élelmiszer feldolgozók készítették.  De ezen kis üzemek, ha kevés volt a munka, például kimaradt egy uborka szedési nap, akkor tudtak káposztával, vegyes vágottal tölteni alma paprikát, nagy alakú céklából kis fagylaltos kanállal kivájtak az asszonyok gömböcskéket, mint bébi cékla.

 

sio2.jpg

Sió 

Ez az idő volt, amikor a Siófoki Állami gazdaság kihozta a 200 milliliteres műanyag/fém zacskóban a Sió levet. Micsoda újítás !!!! Egy nyári gyakorlatunkon az Egyetem részéről a gyártottuk ezer számra az 5/1 üveges szilva befőttet a későbbi lé számára.

Mert hogy egy üzem nem engedhette meg magának, eszébe sem juthatott, hogy majd un. szezonon kívül szélnek ereszti a dolgozókat. S ez volt az igazi teljesítmény, megoldani a Konzervgyárban az ősz végi/ téli foglalkoztatást.

Ez volt az az idő, amikor a budapesti buszokon és trolikon a hátsó ajtó mellett egy pulpituson ülve árulta a klajzi a jegyeket. Feladata volt még egy csengővel jelezni a sofőr részére a szabad indulást. A villamosokon pedig kocsinként volt kalauz. Igaz, később számuk csökkent.

Ez volt az idő, amikor a Rákóczy úton, a Váci utcában és még számtalan helyen, profi módon sült gesztenyét árultak. Lehetett kapni sok helyen, főleg a mozikban sós perecet és egyszer-egyszer felhangzott a „Törökméz! Fele cukor, fele méz!„ kínálás.

Emlékeim szerint árultak 2 Ft, azaz kettő forintért kiváló főtt kukoricacsövet. Ja, és a lángos is 2 forint volt. De kettő forint volt a nagy, fekete görögdinnye is, amelyet nyáron a Balatonba állva kellett fogyasztani.

Érettségi utáni osztály kirándulásunkon Badacsony lejtőin olyan Szürkebarátot ittunk, hogy a mai napig kellemes emlék.

Még gimnáziumi fiú társainkkal bőszen látogattuk a budapesti és környéki krimókat. Elhatároztuk, hogy nem adunk többet egy korsó sörért, mint 4.2 forint. nevezetes volt a Kelenföldi pályaudvar szomszédságában lévő Réti Sas vagy éppen a Diósjenői vasút állomás restije.

Egy időben pedig hetente jártunk fel a Dobogókői Turista házhoz, ahol a világ legfinomabb pogácsáját ehettük sörrel leöblítve. Mint egyetemista, a Budapesti Konzervgyárban eltöltöttünk néhány gyakorlati foglalkozást, illetve a közelében lévő bercsényi Élelmiszeripari Szakközépben. Így könnyű volt eltalálni a Kőbányai Sörgyár kis oldalsó ablakához, ahol a dolgozóknak járó sör jegyet lehetett beváltani, illetve a gyári dolgozóktól átvenni. Ezért aztán a régi másfél literes zöld színű üvegben adtak kicsit zavaros, un. szűretlen sört. Ez a sör tartalmazta azt az aromát, utánozhatatlan ízt, melyet a szűrők kivettek a sörből, csupán azért, hogy kicsit tovább eltartható legyen és átlátszó. Viszont ez a gyakorlati tapasztalat, hogy a szűrés aromavesztéssel jár, megmaradt bennünk, jobban, mint a tanórai meghallgatás. 

Most nem szaporítom tovább az emlékezést. Jövő alkalommal a 70-90-es évek csomagolásáról, csomagoló anyagairól ejtenék szót. Azaz az utolsó műanyag nélküli évekről.

Zárnám soraimat azzal a Zsebők Zsigmond kolléga felé történő felkéréssel, hogy írjon felvilágosítást arról, hogy a régi idők 40 filléres kifli ára sok volt vagy kevés mai szemmel nézve?  Azért kíváncsi lennék, és bizonnyal Önök közül is olvasók sokan, hogy a bérek és régi/mai árak hogyan viszonyulnak? Én még külön arra lennék kíváncsi, hogy az infláció miért szükségszerű? Ha nőnek az árak, kell nőniük a béreknek is. Igaz. De mi lenne, ha nem nőnének a bérek sem, az árak sem?  Kinek az érdeke az infláció?

Másképpen fogalmazva. Egy mai nyugdíjas 10-20 évvel ezelőtti megtakarítása mondjuk havi 25-50 ezer forintos havi bérből történt meg. Ha ugyanezen megtakarítást ma egy felújításra fordítja a nyugdíjas, akár 100 000 -200 000 forintos díjat is elkérnek tőle, alig egy napos munkavégzés fejében. 

Olyan kérdést tettél fel Ferenc, az árakkal-bérekkel kapcsolatban, amelyről érdemes bővebben szót ejteni. Árak, bérek, pénz, pénz, megélhetés, a kifli ára akkoriban 40 fillér volt, és az sok volt-e vagy kevés.

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a témához, pár közgazdaságtani fogalom megértésre szükségünk lesz. Több részes sztorit kezdünk meg.

Nézzük, milyen világban élünk,

Kezdjünk egy nagyon komoly felütéssel.

I.  10 Német Márka óránként 1996-ban..

Legyen az év 1996.

 Akkoriban a hazai bruttó átlagkereset a KSH szerint: 46 837 Ft volt. Aki nem hisz el, az megnézheti itt a KSH-nál.

Akkoriban, ha az ember „kint dolgozott németben” mint egyszerű magyar idénymunkás, vagy bevándorló szakmunkás, mert „megszervezték neki a melót” óránként megkereste a 10 DM-et /vagy DEM/, azaz a 10 Deutsche Mark-át, vagy 10 makit. persze, tegyük hozzá, hogy az a cég, aki a munkást szervezte az adott céghez, az is megkeresett óránként 10 DM-et, ha az általa közvetített munkavállaló után, ha  dolgozott. Akkoriban a német átlag szakmunkás fizetése nem volt 30 DM alatt. Tegyük hozzá, akkor egy doboz cigi az automatából 5 DM volt, de a sarki kocsmában egy sör is 5 DM volt.

Szóval munkásunk kézhez kapott naponta 100 DM-et, ha napi 10 órát dolgozott. 1996-ban a hazai átlagkereset a KSH szerint: 46 837 Ft volt, - ahogy látjuk a fenti linken – és a DM / Ft árfolyam az MNB szerint 1996. November 7-én: 105,48 Ft volt akkor.  Ez azt jelenti, hogy átlag szakmunkásunk 1996-ban, ha kiment „németbe melózni” „mert a Pista ismert egy céget, aki megszervezte”:

 46 837 Ft / 105 Ft = 444, 03 DM  ----- >   

  • Ha szakmunkásunk napi 10 órát dolgozik, és óránként 10 DM-et keres, akkor: 444,03 DM / 100 DM = 4,44 ami azt jelenti:
  • 4 teljes nap napi 10 óra munkavégzéssel = 4 nap x 100 DM = 400 DM továbbá:
  • Az 5. napon: az első 4 teljes óra = 4 óra x 10 DM = 40 DM továbbá:
  • Az 5. napon: az 5. óra 24. perc 18 másodpercének a végéig kellett dolgoznia azért, hogy a az akkori hazai bruttó átlagkeresetet megkeresse ----- > 4 nap 4 óra 24 perc 18 másodperc.

Általában egy munkahónap 160 óra: ---- > 46 837 Ft Bruttó átlagkereset / 160 órával = 292, 73125 Ft / óra ---- > ez a bruttó nem ennyit kapott kézhez a munkás, hanem ennek a nettóját, azaz ennek a 65,5 %- át: 292, 125 Ft x 0,655 = 191, 3418 Ft óránként a kézbe.

 Azaz óránként a 10 DM ----  > 1054, 8 Ft hogyan aránylik az óránkénti 191, 0655 Ft-hoz:  5, 5206 –szor keresett többet arrafelé „németben” egy vendégmunkás mint itthon. Persze, most lehet azt mondani, hogy arrafelé drágább az élet (ez eléggé relatív, mert nem mindegy, hogy honnan nézzük), mint errefelé, na de akkor is már sokan mentek ki német márkát gyűjtögetni. 1: 5,52 az arány 1996-ban.

Ha a mostani adatokat nézzük, kb. ugyanezt az arányt tapasztaljuk, csak már nincs német márka, és közben elsuhant lassan 25 év.

II. 25 év múlva Ausztria?  / 1989 + 25 év = 2014 / Nem lett itt Ausztria...

2016-ban a portfólión megjelent egy cikk: 25 év múlva Ausztria? Hogyan? (Madár István) ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor lesz itt Ausztria?

Szóval a cikkíró arra az egyszerű következtetésre jut, hogy nem lesz.

Van a cikkben egy ábra, amit érdemes megnézni közelebbről:

1636287969863.png

Eléggé beszédesre sikerült ez az ábra. Viszonylag ritkák az olyan ábrák, amelyek visszamennek a 70-es évekig, ez pl. egy üdítő kivétel. 

Na de van a cikkben egy másik ábra is, amit érdemes nagyítóval megnézni:

1636288391954.png

Ránéz az ember az ábrára, és azt mondja, hogy sikerült már lehagyni Ausztriát kb. 1924- 1939 között, és sikerült megközelíteni kb. 50 % - 60 % -ra 1960 – 1989 között, azóta 30 % körül kattogunk. Az 1924- 1939 közötti időszak az már történelem, de az 1960 – 1989 közötti időszakra még sokan emlékeznek, ez volt az „aranykor”, ma meg van egy retro hype őrület is. Az, hogy retro hype van, teljesen természetes, az emberek tudat alatt emlékeznek a gazdasági aranykorra, ami fejlettségben az osztrák fejlettségi szint 60 %-a volt, a mostani fejlettségi szint kb. másfél- kétszerese.

Ez azt jelenti, hogy amikor 1988-ban, a család megkapta a friss, ropogós kék világútlevelet a piros helyett, és elindult osztrákba A „máriahilferre” Gorenjét venni, itthon az osztrákokhoz képesti 60 %-os fejlettségi szintről ment a 100%-os osztrák fejlettségi szintű Bécsbe bevásárolni a máriahilferre.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Miért tették ezt az emberek? Mert volt pénz, de nem volt itthon olyan áru, amiért szívesen fizettek volna, de a máriahilferen volt. Akkoriban természetes volt, hogy van kaja, és az olcsó, és mindenki számára elérhető.

Ma, amikor átléped a határt mondjuk Sopronnál, akkor egy kb. 30%- os osztrákokhoz viszonyított fejlettségi szintről mész a 100 %-os osztrák fejlettségi szint felé, ami már eléggé érezhető.

 Nem gorenje korszak van, hanem az emberek melózni, és tanulni járnak át tömegével, mivel itthon nincs, vagy kevés pénz van az embereknél. Ez pont egy ellenkező irányú trendet jelent, mint kb. 30 évvel ezelőtt.

Ha az ábrát vesszük alapul, sajnos akkor a mai korra is igaz a fejlettségbeli különbségben a kb. 1 : 5 arány Ausztria javára. Ezt a témát most ebben a cikkben nem is feszegetném tovább, erről egy későbbi cikk fog szólni, hogy mit is jelent ez a történet a hazai élelmiszergazdaság számára.

Elöljáróban annyit, hogy pl. a nyugati országrészhez nagyon közel an az osztrák határ, és az a tény, hogy egy osztrák átlag fejlettséghez viszonyított 30%-os terület ilyen közel legyen a 100%-os fejlettségi terület központjához, nem tesz túl jót. Egyszerűen a 100 %-os fejlettségi szintnek van egy komoly erőforrás elszívó hatása. Ezzel keveset foglalkozunk manapság, pedig kellene. 

II.    A magyar gazdaság duális, vagy terciális /háromosztatú/ szerkezete.

 Van egy másik hatása is, amit most kezdenek a közgazdászok átvinni a szóbeszédbe, ami nem más, mint a magyar gazdaság duális, vagy terciális szerkezete. Azt mondják a közgazdászaink, hogy ez a struktúra a rendszerváltás után kezdett kialakulni, és ez a trend tart ma is.  

Ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaságban az egyik oldalon a multinacionális cégeket találjuk, a másik oldalon a magyar KKV-k vannak, melyek több szintre esnek szét. Vannak a szerencsések, melyek valamilyen szinten képesek voltak beszállítói pozíciót fogni a multikhoz, és vannak olyanok, amelyek nem voltak ilyen szerencsések. Más-más pillanatnyi, vagy időszakos piaci pozíció, más-más pillanatnyi, vagy időszakos integrált tudásokat feltételez. Ezt a témát is érdemes lenne kicsit mélyebben megkapargatni. Itt egy cikk a Forbesen: 

A tudás megszerzésének a problematikája maga az üvegplafon – páros interjú a magyar cégek jövőjéről.

Komoly mondatok következnek a cikkből:

„…A fenti felsorolásban a munka „soron” épül be az akkumulálódott tudás, azaz a munka értékteremtő képessége. A gazdaságban is van egy pont, olyan, mint a szökési sebesség a rakétáknál, ahol egy termék ára meredeken el tud válni a benne levő anyag és a belefektetett munkaóra értékétől. A bérmunka esetében a legtriviálisabb, hiszen ez a különbség ott közelít a nullához, ahol kifizetik a munkatartalmat és még egy kicsit, de van egy pont, amikor azt tudod mondani, hogy ennyibe kerül a terméked „csak mert” – jó példa erre az Apple.

Az Audi az autók árát nem az anyagköltség, hanem az elérhető piaci ár alapján határozza meg, a különbség az Audi nyeresége vagy vesztesége, ami jócskán túlmutat a belerakott anyag és munka költségén. Ez a nyereség pedig nem Magyarországon realizálódik, hanem egy nagy külföldi cégnél. Tipikusan ilyen plusz hozzáadott értéket erős márkával vagy komoly felhalmozott tudással lehet elérni – ehhez pedig nagy, erős cégek kellenek. Itthon is.”

Ennyit legalább már megtanultunk az üzemgazdaságtanból.

Ezért van az, hogy mostanában megindult egy kicsi innovációs pezsgés-zsizsegés az élelmiszergazságban, de ide már nem pezsgés kellene, hanem egy átható erős robbanás, de roppant gyorsan, mivel pl. a lengyelek ezt a robbanást jó pár éve már megélték.

Tehát itt vagyunk most 2021-ben, az osztrák fejlettségi szint kb. 30 %- án, és érteni kellene azt, hogy milyen kort is élünk az élelmiszergazdaságban.

Szintet tudunk ugrani az élelmiszergazdaságban? Már hogyne tudnánk!

De ehhez tudás kell, és nem mindegy, mit tudunk, vagy vélünk tudni!

Ha ezt megértettük, akkor el kellene gondolkozni azon, a meglévő tudásokat összerakva hogyan lehet alkotni az élelmiszergazdaságban itt, most, azonnal, és úgy, hogy az működjön itthon. Ehhez meg a tudást le kellene „transzformálni” olyan megoldásokra, ami működik a hazai környezetben.

Értem ezt az élelmiszergazdaságra is, mivel nem hiszek más fogalmi környezetben, csak az élelmiszergazdaságban, ahogy azt már az Élelmiszeripar - egy fogalmi környezet jelentéstartalmának változása 2010 – 2020.. című cikkemben kifejtettem.

Még egy kis múltidézés a végére:

1975-ben a bruttó átlag kereset a KSH szerint 3018 Ft volt. Akkoriban nem volt olyan, hogy bruttó átlag kereset, mivel ezt nem ismerték, ahogy az ÁFÁ-t sem. Tehát az emberek átlagosan ennyi pénzt kaptak kézhez. 1 liter benzin 3 Ft volt.  --- > 3018 Ft / 3 Ft = 1 006 Liter benzint lehetett venni a havi átlagkeresetből. Ország fejlettségi szintje az osztrákhoz viszonyítva: kb. 60%.

2019-ben 367 833 Ft volt a bruttó átlagkereset, ez nettóban: 244 609 Ft.  2019. 12.06-án 1 liter benzin 383 Ft volt.

609 Ft / 383 Ft = 638, 66 Liter benzint lehetett venni a nettó átlag keresetből 2019-ben…..

Ország fejlettségi szintje az osztrákokéhoz viszonyítva: kb. 30%. 

Persze, mondhatnád, hogy ez most egy kiragadott példa, és nem fedi a valóságot. 1975 környékén a lakbér az átlagkereset 20- adát, maximum 10-edét vitte el, ma simán minimum a felét, vagy sokkal többet….

Megyünk tovább a közgazdaságtani háttérrel a következő cikkben, ebből a sztoriból van kiút, lehetne itt jó élelmiszergazdaságot összerakni.  

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

 Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Képek: 

Fortepan 

Túró Rudi 

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

csemege.jpg

A mai emlékezés kicsit rendhagyó a korábbiakhoz képest. Csapongó lesz, felvillanás szerű élményeket, gondolatokat írnék le. Lesznek, akik igazat adnak magukban, lesznek akik nem.

Nos, az élelmiszer árak, lévén az élelmiszerek zömében kötött árasak voltak, hosszú időn át nem emelkedtek. Aztán a hetvenes évek közepétől az árak lassan megindultak felfelé, ahogy a jövedelmek is.

Ebből az időből származik a két édes viccecske :

- Csókolom, néni, mennyibe kerül az egy forintos csokoládé ?

- 1 forint tízbe, aranyoskám !

Nos erre az áremelésre reagált a köznép, miszerint WC papírt csak annak adnak el, aki igazolja, hogy evett is !

Pedig a hetvenes években érezhetően javult az élelmiszer ellátás, választékban és nem utolsó sorban minőségben.

fortepan_136914_1979.jpg

1979, árak 

Az évtizedig 40 filléres kifli vagy zsemle, esetleg foszlós kalács kiváló minőségnek örvendett. A kifli tényleg felcsavart volt, ropogós csücskökkel. ( a legtöbben ezt szerettük ) A kiflit le lehetett csavarni, nem amolyan „egybe öntött valami volt ).

A zsemlének ropogós héja volt, belül igazán egyenletes bélzettel, s az alján látható volt a kézzel való aláhajtásnak a nyomai. És a ritkábban kapható császár zsemle !!!! És volt mákos, diós, pozsonyi kifli, rongyos kifli, lekváros bukta, lekváros táska. És micsoda lekvár volt benne !!! Hitler szalonna !

Tudják mi a Hitler szalonna ?

250px-gyumolcs-iz_hitlerszalonna.jpg

Sok-sok alma, körte, szilva, esetleg némi meggy, cseresznye hosszú órákon keresztül főzve, azaz sűrítve, némi pektin hozzáadásával 10 kg-os faládákba öntve zsírpapír alábéleléssel. Emlékszem, hogy mindig izgalommal tapogattam, mint a Fertődi Konzervüzem vezetője másnap reggel, hogy megszilárdult-e, vágható állagú-e ?

A Sütőipar nagy mennyiségben igényelte ezt az igazán nem művi lekvárt, melyben tényleg benne volt a gyümölcs, hisz a hosszas sűrítés során több mint a felére zsugorodott a térfogat. Eme kiváló, sötét lilás színű terméket lehetett kimérve is kapni, mint valami felvágott rúdból metszették le a Közért eladók a 10-20 dekás darabot és csomagolták zsírpapírba, Nem műanyagba !

Egyetemista koromban egy nyáron nagyon kedves barátnőmmel egy-két napig a Thököly úti Kenyérgyárban ténykedtünk. Én a kemencék mellett, amely hagyományos kemence volt, elő, és utó sütő résszel. A hivatalosan kötelező tízórai szünet előtt egy órával a dolgozók kiválasztottak néhány kilós kenyér tésztát és a belsejébe csomagoltak szalonnát, császár szalonnát, debrecenit stb. Tíz órára a jól időzített kenyerek aztán feltárták átsült tartalmukat, s a bélzettel együtt vérré vált. Mi pedig csak néhány napig bírtuk a nagyon nehéz munkát.

Egyszer kicsit sértődötten olvastam a romlott májú cikket, hogy a kenyérgyári kenyér nem hogy sületlen, közszóval szalonnás, de zsák darabok, sőt egészen képtelen dolgok voltak benne. A két kilós kenyér pedig (mert ilyen is volt) csak alig másfél kilót nyomott.

Ezt mai fejjel is visszautasítom, mert ott voltam, s láttam, hogy majd minden darabot ellenőriztek. Nem is szólva arról, hogy nem csak kenyér esetében, de az élelmiszer ipar minden ágazatában szigorú szabványok szerint ellenőriztek a laborok.

fortepan_84653_1976.jpg

1976 

Persze, voltak azért kis műhelyek is, amelyek valami különlegességgel rukkoltak ki. Így a Kőbányai Zalka tér közelében működő Neumann pékség pacsnija. Nincs francia, aki büszkébb lehetne a bagettjére, mint én a mai napig a sütő szakma ezen csodájára. Sok-sok évvel később Debrecenben találkoztam ismét a pacsnival. Azóta, mivel másutt nem láttam, megtanultam sütni.

Hadd említsem meg még, a ma már sajnos, korszerűtlennek számító Lúdlábat, Rigó Jancsit, Eszterházy és Dobos tortákat vagy éppen a Tátra csúcsot. Nagyon néhány képviselőit a hazai cukrászatnak.

De hát mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik minden szőrszálon csomók százait vélik felfedezni. Mint egy barátom, aki megvallotta, hogy neki mindegy, hogy milyen rendszer volt és van, ő mindig ellenzéki. Azaz szeretnek utólag is kritizálni egyesek.

Kicsit lépnék tovább. Katonaság.

Mint ismeretes, „kötelező” volt. Két éves, és az én katona időmben az elő felvételiseknek 11 hónapos szolgálat. Bennem és a legtöbbekben nem hagyott kitörölhetetlen nyomot a feltálalt reggeli, ebéd, vacsora. Jól láthatóan a laktanya ebédlőjében ki volt hirdetve a 10 napos előre jelzés, a „változtatás jogát a vezetőség fenntartja” lábjegyzet nélkül. Hús mindennap volt és bőség. Havonta egy alkalommal rám is sor került a konyhai kisegítő munkára, így hát láttam azt a bőséget, sőt inkább pazarlást, ami az étel mennyiségét illette. A minőség ?? Hát állítólag a nagy tömegben együtt fövő babgulyás a legjobb.

Egy kiábrándító dolog jut eszembe, amikor a Mikulás csomag energia, fehérje, szénhidrát stb. Tartalmát pontosan felvezették a menü lapra. Mert hát még arra is adtak, hogy ne csak a valóságban, de papíron is jól étkezzünk. De azért ez a bürokrácia a mikulás csomaggal azért durva volt. Azóta is ez jut eszembe minden év december 6.-án.

Itt találkoztam először az Állami Konzervipar bőséges választékával. Egyszer megpróbáltuk összeszámolni, hányféle is (nem a tehén) a kapott készétel konzerv, biztos, hogy 20- nál tovább jutottunk.

Bab, lencse, lecsó, pörköltök, rakott káposzta, töltött paprika, még pacal is….. Szóval a maga módján bőséges és jó volt a kínálat. Mindig kerestem az un. konzerv ízt, melyet valakik emlegettek, de nem találtam.

Népszerű reggeli volt az un. „gyíkhús” mely a Nagykőrösi Konzervgyár vagdalt hús konzervje volt. Nem volt rossz, állítom, sok-sok évvel később exportra sem ment jobb minőség. Volt még hurka konzerv is, no ez nem volt túl jó. De azóta sem láttam ilyet, tehát valahol felülbírálták önmagukat az illetékesek.

Évekkel később, már mint egyetemista aztán magában a Nagykőrösi Konzervgyárban, amely Konzervgyár húsfélék feldolgozásával is foglalkozott a zöldség/gyümölcs mellett, találkoztam a fagyasztó kamrában felfüggesztett, a fagyos levegőben száradó fél sertésekkel, melyek kifejezetten a hadsereg „gyíkhús” ellátását voltak hivatottak teljesíteni.

fortepan_25949_1965.jpg

1965

A kedvencem azonban az a lapos, kerek konzervdobozba csomagolt, a Szegedi Konzervgyár Olajos hal nevezetű produktuma volt, melyhez hasonló kiváló ízű halkonzervet ma mutatóban sem tudnak gyártani. Nem volt szép, mert itt-ott látszottak a puhára főtt hal gerinc darabok, néha-néha még a pikkelyből is volt, de az íze !!!!

Visszatérve az egy forintos csokoládéra, néhány csokoládé gyárra emlékszem. Talán a méltán híres Szerencsi gyárra mindenki emlékszik. Volt ugye a Szerencsi tej néven árusított csoda.

De ott gyártották a Melódia nevezetű méltán nagyszerű szelet csokit. Aztán volt a Duna Csokoládé gyár, gyönyörűen csomagolt terméke a Százszorszép bonbon, a Budapesti Csokoládégyár a Stühmer névvel az ezüst burkoló papíron és benyomva a kockákon. Klasszikus, un. fekete csokoládé, mely minőségében a ma is megállná helyét a magas kakaó tartalmú kategóriában.

Nekem kis kedvencem volt a parányi, kocka alakú Balaton, mely 30 filléres áron volt kapható. Aztán a Sport csoki, a Bajtárs, A Korfu és így tovább. Igazán jeles alkalmakra a piros alap csomagolású 200 grammos mogyorós tejcsokoládét vagy éppen nem tej csokoládét kaptam. Volt, hogy egy délután, apránként, titokban elfogyasztottam. És csak utolsónak még : a Konyak meggy terméket, mely olyan trükknek köszönheti létét, miszerint az előírás szerűen alkoholban áztatott, majd fondantban mártott alkoholos meggy a hűlő, szilárduló majd picit zsugorodó végső csokoládé burokban feloldotta a nyomás hatására a fondant réteget, s így alakult ki a csodálatosan édes, zamatos belső tartalom egy szilárd csoki burokban. Persze a tetejére dukált a csoki kacskaringó.

fortepan_195578_1972.jpg

1972

És még egy élmény. Mindenkit lenyűgözött az. un. Holland kakaó. Ritka kincs. Hát igen, a Szerencsiek által gyártott szerény zsírtartalmú kakaóporral összehasonlítva tényleg csodás volt. De mai cukrász és élelmiszeripari gyakorlatommal az az érzésem van, mintha a kakaóporba lett volna némi jó minőségű fahéjpor is beledolgozva. De ezt csak vélem.

A tejipari élményeim talán kevéssé szerte ágazóak. Az én dolgom volt, hogy a napi egy liter tejet meghozzam a Közértből. Hozhattam volna a Tej-tejtermék szaküzletekből is, de az éppen nem volt a közelünkben. Tejből eleinte a kimért tej volt, melyet a vevő által vitt üveg palackba mertek bele. 25 literes alumínium kannákból alumínium mérővel. Egy erős télen még arra is volt példa, hogy kilóra vehettem a tejet. Inkább vidéken dívott a tejes kanna. Később aztán bejött a gyárilag töltött tej. Akkor már vittük az otthon kimosott üveget, cserébe pedig egy kék kupakos 2,8 % zsírtartalmú tejet kaptunk, avagy a sárga kupakos magasabb zsírtartalmú tejet. Joghurt, kefir egy-egy féle volt, szintén üvegbe csomagolva.

Vaj volt bőven és nem is túl drágán, 5 dekás és 10 dekás kockákban. Sajtból sokféle volt kapható, még a kék eres Márvány sajt is, sőt a Rokforti is kapható volt. Kis kockákban pedig a ma már nem létező Pálpusztai, mely sokak által nem kedvelt, mások által pedig kifejezetten szeretett sajt különlegesség volt. Ahogy az Óvári vagy éppen az Ilmici. Úgy tűnik mai fejjel, hogy hazai gyártásban nagy volt a jó minőségű választék. Még a Trappista sem hozott volna szégyent a sajtfajtát megalkotó szerzetesekre.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Később megjelent a gyerekek által kifejezetten kedvelt mazsolás, vaníliás krém túró vagy a Miskolci Tejipari vállalat által megalkotott Gervais nevezetű termék. Alul meggy, sárgabarack vagy szamóca lekvár, felette pedig egy vastag mascarpone szerű réteg. A két réteget össze kellett volna keverni kanállal, de én jobban szerettem a lágy, aromás túró ízét, alig várva, hogy a lekvárhoz érjek.

Talán a hetvenes évek világ szabadalma lehetett a Pöttyös Túró Rudi. Sok gyermek akkor szerette meg a túrót. A kockasajtok választéka nagyon széles volt, nekem kedvencem a C vitaminos volt, melynek a kerek papír dobozán is és a sajtkockák alufóliára ragasztott papír címkéjén is zöld alapon egy csipkebogyó termés díszelgett. Talán egy balfogása volt eme termékeknek, a Mese néven forgalmazott csokis sajt. Nem hallottam esetet arról, hogy gyerek ezt kedvelte volna.

Emlékeznek még a Répcelaki sajtüzem nevére ? Nos, ők bocsájtották ki a kocka sajtok zömét. Még üzemem, a Fertődi Konzerv is adott el részükre cseresznyepaprikát és csemege uborkát a sajt anyagába dolgozandó.

És még egy olyan élmény, amit a mai napig nem feledek, s velem együtt igen sokak. Szopogatni a tubusba csomagolt cukrozott sűrített tejet. Nem hiszem, hogy a legdrágább svájci vagy belga bonbont jobban szerettem volna.

fortepan_25946_1963.jpg

1963

Budapesten szerte a KÖZÉRT vállalatok forgalmaztak élelmiszert első sorban, emlékeim szerint kevéssé vegyszert, húsfélék közül pedig csak a felvágottakat. Az előzőek forgalmazására a Háztartási Bolt hálózat, míg a tőke húsok árusítására a Húsboltok voltak hivatottak. A KÖZÉRT hálózat jól ellátta funkcióját. Sűrűn lakott és kevéssé belakott városrészekben egyaránt meg lehetett találni ugyanazt a választékot.

És az árak egységesek voltak. Egy üveg csemege uborka mindenütt 16 forintba 10 deka parizer pedig 3.6 forintba került. Édesanyám néha tovább elmaradván munkahelyén, vacsorára hozott a Közértből kaszinó tojást, francia salátát, vagy éppen hús salátát. Kazlakban állt a Hűtőpultokban a sokféle egyéb saláta, a sült sertésmáj, csemege sült karaj stb. Az eladók a választott ételt papír tálcára mérték, majd selyem papírral burkolták. Igen, előfordult, hogy átázott a papír, de bizonnyal a hálátlan jövő kor nem fog találkozni a műanyag kaszinótojásos dobozommal.

fortepan_209058_1965.jpg

1965

A KÖZÉRT- ben vásárolható volt korábban 50 grammos csomagolásban a szemes I. II. vagy harmad osztályú kávé. Ritkábban valamilyen különleges minőség is volt. A kávét aztán vagy otthon őröltük meg, lehetőleg a kocka formájú réz kávédarálón vagy a KÖZÉRT kijáratánál elhelyezett elektromos kávédarálón. Ugyanitt általában mák daráló is szokott lenni.

A felvágottak akkori választéka semmivel sem volt szegényesebb a mainál. De ízben !!!! A Soproni, melyet a ma már csak emlékekben élő Soproni cég gyártott, valami csodás dolog volt. A fűszerezése 5 csillagos. De szerettük a juhbeles virslit, a 2.8 forintos lecsó kolbászt is. Ennek ára sokáig 2 forint volt, így is került a köztudatba. A parizer íze gyártónként vagy talán tájegységenként változott, de mindegyik szaftos, finom volt. Én ez esetben is a soproni gyártmányt találtam a legjobbnak.

A Gyulai 6 forint volt, úgy is lehetett kérni, hogy hat forintos kolbász. Nagyon szerettük !

Ami viszont elgondolkodtató: hogy a műanyag csomagolóanyag kibocsátás szinte nulla volt a 60-as 80-as években!

Élelmiszergazdaság nullához közeli műanyag csomagolóanyag kibocsátással? Igen, ez a jövő! 

És mégis, tudtak forgalmazni, kiadni, számlázni, haza vittük a termékeket anélkül, hogy mérgezést kaptunk volna.

A minap egy 100 grammos füstölt lazac szelet csomagoló anyaga 38 g kemény és lágy műanyagból állt !!

Vasárnap nem volt divat nyitva tartani, sőt szombat délutánonként is bezártak a KÖZÉRT- ek, Húsboltok, ZÖLDÉRT boltok. És mégsem halt éhen senki. Nyitva voltak hét végén a Virág boltok, Édesség boltok.

Most engedelmükkel átmenetileg befejezem az írást. találkozunk egy hét múlva, ahol folytatni szándékozom további élelmi anyagokra vonatkozó emlékeimet.

Zsebők Zsigmond kollégám, mint avatott szakértője az élelmiszer ipar marketingnek és közgazdasági kérdéseinek, rövidesen közzé tesz egy kis írást, amelyben fejtegetni fogja, hogy a 40 filléres kifli olcsóbb volt-e, mint a mai 35 forintos. Bármit is hoz majd ki, kérem, ne feledjék, a minőségnek is ára van.

Köszönöm figyelmüket. Bujna Ferenc

 

Képek: Fortepan

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.) 

 Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

 Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

 

traubi.png

A tízrészes cikksorozat harmadik része!

Nosztalgiázó cikksorozatunk e részében és néhány következőben felvillantani próbálom, hogy milyen szereplői voltak a kis és nagy feldolgozó üzemek nyersanyag ellátásának.

Kezdeném a gyermekkoromból, amikor is Budapesten szüleim engem küldtek el a napi bevásárlást megejteni. A közelünkben volt a ZÖLDÉRT üzlet, amiből több száz lehetett Budapesten, és a megyei ZÖLDÉRT és ÁFÉSZ hálózatokon keresztül a lakosság jól el volt látva szezonális zöldség és gyümölcs választékkal. Hiányra csupán az un. déli gyümölcsök viszonylatában emlékszem, de hát az ember már csak olyan, hogy arra vágyik, ami nincs.

A vásárlások napi, kétnapi rendszerességgel történtek, mert kisméretű kamránk nem volt alkalmas nagyobb mennyiségek tárolására. De mindig volt minden fontos konyhai nyersanyag, fel sem merült a tartalékolás kényszere.

Vittem a „cekkert”, ami olyan háló vagy kenderből font szatyor volt, amit évekig használt a lakosság. Semmi nejlon csomagolóanyag. A ZÖLDÉRT boltokban minden volt, ami az évszaknak megfelelt. Sőt, a mai választékhoz képest volt például leveles spenót, sóska, köszméte, ribiszke, málna, csemege szőlő,  fejtett bab is. Ja, bab! Akkoriban száraz babból, ha nem volt legalább ötféle a boltban, nem is volt érdemes odajárni.  A mák, és diódaráló általában a kijárat mellett egy pulton volt, ahogy a KÖZÉRT-ekben a kávédaráló. A Közértek általában nem tartottak friss zöldség-gyümölcsféléket, mondván, „ Cipőt a cipő boltból”.

Többfelé Budapesten és vidéki városokban is napi, heti rendszerességgel működött a piac. Nagymamám a Kőbányai út közelében lévő Mázsa téri piacra járt, ahol az olyan nagy bevásárlásokat ejtette meg, mint 10 kg paradicsom a paradicsomlé készítéshez, paprika nagyobb mennyiségben, uborka a csemege uborkához, sárgabarack az éves lekvár befőzéshez.  Mert az ország befőzött. Nem támaszkodott oly mértékben a bolti konzervekre, mint a későbbi időkben.  A piacon olyan különlegességeket is lehetett kapni, mint csipke püré, som, kovászos uborka, bár ez utóbbit kevesen vásárolták, otthon készítették a vásárolt vagy kapott uborkából.

fortepan_109702.jpg

A budapestiek jó részének volt valahol a város peremén „hétvégi telke”, amolyan kalyibás rendszerben, ahová aztán kijártak az emberek kicsit termelgetni, kicsit pihengetni, kicsit versengeni a szomszéd telek tulajdonossal, kicsit társadalmi életet élni. 

A többletet aztán haza vitték a telektulajdonosok, s osztogatták a jóféle málnát, cseresznyét, sárgarépát a rokonságnak és a házbélieknek.  Emlékeim szerint a dolog jól működött, s ezzel is hozzájárultak a telek tulajdonosok az ellátás zavartalanná tételéhez, plusz több árualap maradt a nagy feldolgozók részére.

Másik nagyszerű forrása a zöldség/ gyümölcsök előállításának vidéken a házi kertek voltak. A kert sokféle zöldséget, gyümölcsöt termett, általában helye volt disznónak, baromfinak is.  Azt lehet mondani, hogy közelített az élelmiszer ellátása egy vidéki kertes ház családjának az önellátáshoz. A palántákat minden faluban tradicionálisan erre szakosodott családok állították elő és árusították.  „palántát csak a Kovácséktól„. Vagy évről évre ugyanazon helyen árusító néniktől szerezték be. Ami fehér özön, az Fehér özön és nem más!!!!

Hadd osszam meg azt a gyermekkori élményeimet, amikor nyári szünetben a SASAD TSZ –ben szedtem több éven át ribiszkét friss fogyasztásra és gyári leadásra.

Bár a kézzel szedett gyümölcsök, mint a málna is alkalmasak voltak exportra, melyet zömében a HUNGAROFRUCT bonyolított hűtő kamionjaival.

Középiskolás építőtáborban valahol az Alföldön sárgabarackot szedtünk. Sok és nagyon finom barack volt a termés. Nem győztük szedni. Erre a barackra aztán tényleg lehetett a jó minőségű készterméket alapozni.  De erről és az építő táborok szerepéről a következő cikkben ejtenék szót.

Vidéken a lakosság jó része dolgozott a TSZ, Állami Gazdaság részére. (figyelem! 1970-1990 es évek) A gazdaság dolgozóinak járt az un. háztáji föld, ami olyan terület volt, amelyet a tulajdonos saját belátása szerint hasznosíthatott. Tehát termelhetett rajta kukoricát, takarmányt a házi állatai részére vagy saját maga által szerzett eladási lehetőségként például káposztát savanyított saját termelésű káposztájából és eladta néhány közintézménynek.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

A lehetőségek száma végtelen volt, a lényeg az volt, hogy a dolgozó jól „kijöjjön” a háztájiból. A háztáji járt sok helyen a helyi bölcsőde, óvoda, iskola dolgozóinak is.

Aki a háztájiban nem tudott tevékenyen részt venni bizonyos munkálatokban, ott például a TSZ elmunkálta a talajt, majd akár fel is ajánlotta a földecske tulajdonosoknak, hogy elvet mákot például. Az egyelés, kapálás és általában a betakarítás aztán a család hétvégi munkája maradt.  A leszedett terméket a gazdaság értékesítette is, tehát a piac miatt nem a termelő feje fájt.  Ahogy ezt megfogalmazták, íly módon az un. „hulladék munkaerő”, értsd beteges, leszázalékolt, nyugdíjas, gyerek is tevékenyen részt vett a termelő munkában.

A Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzemébe például a legkülönfélébb terményeket lehetett beszállítani. Kapor, cékla, sütőtök, káposzta, paprika, hagyma, paradicsom, uborka stb. Mindenki szívesen látott kistermelő volt akár néhány kg cseresznye, meggy, szilva gyümölccsel is. Azaz minden hasznosult!!

Fertőd specialitása a ribiszke volt, melynek felvásárlási ára akkortájt igen jónak mondható volt. Hétvégén és még 2 más napon megrakott kullókkal vitték a ribiszkét a népek a felvásárlóhoz. Fertődön például a ribiszkét három helyen is vásárolták, ami a kereslet és kínálat bőségét jelzi.

A felvásárlói hálózat, amit a feldolgozó gyárak, ÁFÉSZ-ek, ZÖLDÉRT-ek tartottak fenn, nagyon jól működött. A kifizetések zömében zökkenőmentesen helyben vagy rövid határidővel valósultak meg.

fortepan_87273.jpg

Tájegységenként és akár falvanként is voltak jellegzetes zöldség vagy gyümölcs fajták. Ahogy Fertőd ribiszkés falú volt, úgy például Nyúl község málnás, Csorna és környéke káposztás és uborkás falvak voltak, és majd minden faluhoz vagy kisebb körzethez köthető volt valamilyen jól bevált termék.

Tehát a nagyobb volumenű alapanyag termelés helyszíne a háztáji volt, ahol a termelők nagyon is érdekeltek voltak anyagilag a termelésben, mert az esküvőt, a ház befejezését, a Lada befizetését, vagy a teljes bútor berendezést általában a szezon végén könnyűszerrel teljesítették.  És még mindig maradt keret egy Prágai útra.

A nagyobb feldolgozók már korábban szerződést kötöttek a környékbeli TSZ-ekkel, ÁFÉSZ-okkal. A gyárak a szerződésekben kikötötték az árat, minőségi paramétereket és a visszalépési lehetőséget termelési probléma esetén. A TSZ a tagok háztáji földeken a TSZ segítségével, mely elvégezte esetleg a szántást, vetést, palántázást, öntözést., növényvédelmi munkát  stb. maguk is folyamatosan végezték az ápolási és szedési munkákat. A TSZ aztán beszállította a terméket a Konzervgyárnak, Hűtőháznak. Ha egy falu ráállt például uborka termesztésére, akkor a TSZ a gyárba való beszállítás előtt még elvégezte az uborka osztályozását is.  

A TSZ-ek, gazdaságok nagy része szántóföldi szinten is végzett zöldség termesztést. Például a Hatvani Konzervgyár körzetében sok gazdaság termelt paradicsomot. A gyárba azonban nem a paradicsom került be, hanem a termelő gazdaság telephelyén úgy nevezett előfeldolgozó telepen a paradicsomot mosták, előfőzték vagy nem, tehát hidegen vagy melegen passzírozták a termést, majd a legrövidebb idő alatt tartálykocsikban szállították a feldolgozó gyárba. 

fortepan_197015.jpg

 

A 80-as években egyre gyakoribb lett, hogy a termelő nagyobb gazdaságok a maguk hatáskörében a zöldséget előkészítették a feldolgozáshoz, azaz elvégezték a mosás, tisztítás stb. munka mozzanatokat. Ezzel nagyban segítették a gyár munkáját, termelékenyebbé tették azt és mentesítettek a keletkező hulladéktól. Közben pedig munkát biztosítottak sok embernek.

Ez a segítség lehetett még hagymatisztítás, sárgarépamosás, tisztítás, karfiol tisztítása, uborka méret szerinti válogatása, természetesen géppel, vagy paprika csumázása is.  Természetesen a fizetség arányban kellett hogy álljon a nyersanyagon elvégzett munkával.

Kérdés, hogy miért tudott a falusi gazdaság felvállalni ekkora munkát?

Nézzünk egy Termelő Szövetkezetet a 70-es évekből.

Hadarits Kálmán barátom termelési naplójából valók a következő adatok az 1984-es évből. Ikva menti MGTSZ:

Szántó: 3100 ha

Rét, legelő:   560 ha és cca. 650 szarvasmarha, + borjú

Erdő: 470 ha

Gyümölcsös: 75 ha, mint Cseresznye, meggy, körte, őszibarack

Zöldségek: paprika 2 ha, sárgarépa  30 ha, Pasztinák  30 ha, hagyma 40 ha.

A MGTSZ ezekkel a zöldség félékkel beszállítója volt a Fertődi Konzerv üzemnek, nagyatádi Konzervgyárnak, Nagykőrösi, Békéscsabai, Szigetvári Konzervgyáraknak és még a Székesfehérvári Hűtőháznak is jutott áru. A Hűtőházak fizették a legjobb árakat, bár igaz, hogy minőségi követelményeik is magasabbak voltak.

A fenti területű és termelési választékú MGTSZ tipikus volt. A kertészetek, bár ritkábban voltak nyereségesek, de biztosították a tagok részére az állandó munkát. legtöbb esetben még mellék üzemág is színesítette a gazdaságok palettáját, mint például a fenti MGTSZ-ben vasipari, faipari, cipő felsőrész készítő mellék üzemágak.

Az állattenyésztés pedig folyamatosan biztosított szerves trágyát a földek részére, amit csak kiegészíteni kellett műtrágyával.

A Gazdaságok, Gyárak, ÁFÉSZ/ZÖLDÉRT részről már januártól elindult a Szerződés kötések folyamata. Nem volt mindig könnyű a megfelelő mennyiségű nyersanyag biztosítása, komoly árharcok folytak. Mint a Fertődi Konzervüzem vezetője a környékbeli ÁFÉSZ-ek elnökeivel, a TSZ-ek Háztáji vezetőivel vívtam meg a csatákat. Még szerencse, hogy a Konzervüzemünk országos hírű finom termékeket gyártott, így a megfelelő nagyságú kis csomaggal szívesen fogadtak.

Természetesen előfordultak szerződésszegések is, előfordultak fél országot bejáró ribiszke, málna, zöldborsó szállítmányok, míg valamely üzem befogadta az árut fillérekért, vagy néhány nap után a szemétben landolt az áru.

A feldolgozó üzemek technológiája a 70-es évektől folyamatosan javult. A Konzerviparban az energia és víz pazarló autoklávokat felváltotta a Folyamatos pasztőröző, mint az AGRIKON egyik vezér terméke. A nyomás alatti sterilezéshez pedig megjelent a világ színvonalú HUNISTER folyamatos sterilező. Megjelentek a szín szerinti válogatók, az egyre korszerűbb üveg és doboz zárógépek.

A korábban 3 részes zárású (fém lapka, gumi gyűrű, fém pánt) üvegek helyébe lépett a sokkal korszerűbb lapkás zárás, először 4 körmös, majd a biztonságosabb 6 körmös kivitelben. Korszerűsödött a raktári munka, a korábban általános kézi rakodás helyett palettázó gépek, korszerű targoncák jelentek meg.

A technológiai fejlődés az egész élelmiszeriparban általános volt. Mint nagy mennyiségű munkát és valuta bevételt is jelentő ágazat, az állam mindenféle akadályok, szelekciók nélkül támogatta a feldolgozást. Valószínűleg ez lehetett a helyzet más feldolgozóknál is, mint a Húsipar vagy tejipar. Ez utóbbihoz annyi közünk volt a Fertődi Konzervüzem részéről, hogy a cseresznye paprikás, vagy uborkás ízesítésű kocka sajtokhoz mi szállítottuk a paprikát és uborkát 5/1 literes üvegekben.

Pályafutásom kezdetén a 70-es évek legvégén még a legtöbb üdítő ital, mint Róna vagy MÁRKA nagy mennyiségű valódi gyümölcslevet tartalmazott, mint málnás, ribiszkés, stb. amely gyümölcslé mennyiség később központi intézkedéseknek köszönhetően csökkent, belépett az almlé, és az aroma.  A 90-es évekre a minőség erodálódása már javában tartott.

Örök kérdés, hogy mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk, amely lefordítva így hangzik:

Mi legyen előbb, a nyersanyagforrás vagy a feldolgozási lehetőség vagy piac? Van válasz!

Következő részben megpróbálom egy nagy jelentőségű, szinte hungarikumként számon tartott termék kapcsán bemutatni bizonyos történéseket.

Kis körkép lesz bemutatva a nyersanyagok biztosításának fontos eleméről, a magyar zöldségek nemesítése, vetőmag ellátásról.

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Köszönöm figyelmüket.

Bujna Ferenc - Élelmiszermérnök - 

 

 

Kép: 

Magyarország, Budapest XIV. Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár, az Élelmiszeripar csarnoka 1970

Magyarország, Nagykőrös, Konzervgyár, 1970 

Magyarország, Budapest, a felvétel a tehéntúró népszerűsítésére, a Tejipar reklámplakátjához készült, 1981

_________

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyósgyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV./ X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

 Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Címlapon volt a lecsós az elmúlt hónapokban!

 111.png

 

113.png

112.png

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

cf68c3c89061eab64ed61c35cb139e4e.jpg

 

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, 
Messziről lobogva tenger pusztaságon: 

                                   Arany J. Toldi Előének


Magyar élelmiszeripar képe úgy lobog föl nékem majd 40 év messzeségben.

Üdvözlöm a tisztelt blog olvasókat. Zsebők Zsigmond barátom lehetőséget adott, hogy blogjában felidézzem a fényes évek sorát, amikor az élelmiszer termelése Magyarországnak mennyiségben, minőségben a csúcson volt, s mindezt produkálta az ipar a világ ámulatára és természetesen irigységére.

Hol is kezdjem? Bemutatkozom, mintegy igazolva, hogy tervezett több részes visszaemlékezésemet jogosan teszem, nagyon is aktív résztvevője voltam a történéseknek.

Nevem Bujna Ferenc.

A budapesti Kertészeti Egyetem hallgatójaként kezdtem pályámat 1974-79 évek között. Tartósító Ipari szakos hallgató, fő szakom a Konzervipar, de alapos képzést kaptam Hűtőipar és Borászat területén is. Tulajdonképpen képzésünk rendkívül sokrétű volt, felölelte a műszaki rajz, gépészet, zöldség/gyümölcs kertészet, agrometeorológia, automatizálás stb. a tartósítással kevéssé összefüggő, de egyáltalán nem haszontalan tárgyak sorát. S még csak ezután következett a tartósítás művészetének alapozása a számtalan típusú kémiai tárgyak, mikrobiológia, a tartósítóipari folyamatok fizikája, biológiája, közgazdaság tana, nyelvi ismeretek, s nem utolsó sorban a tartósító ágazatok teljes vertikumának, a kornak megfelelő világ színvonalú elsajátítása.

fortepan_557.jpg

 

Magyarországon volt cca. 16 nagy Konzervgyár, száznál több kisebb konzervüzem, világ színvonalú Hűtőházak nagy és kis volumenben, több száz úgynevezett Savanyító üzem, ahol a káposzta és egyéb zöldségek természetes fermentálása folyt.

Nagy Húsipari cégek, kisebb vágóhidak biztosították a legkiválóbb tőke és tartósított húskészítmények sorát. Jó néhány gyárunk termékét a Világpiacon jól jegyezték. Borászatok, melyek megalapozták a mai napig neves borászati ágazatunkat. Cukorgyárak, Tej és sajt feldolgozó üzemek, édességet és kekszet gyártó üzemek sora, Növényi olaj feldolgozók stb. 

A felsorolást nagyon sokáig folytathatnám, hisz országunkban minden volt!

És természetesen a gyártást kiszolgáló segédanyagok gyártása is nagyban folyt. Ecet, élesztő, üveg és doboz gyártás, lapkák és egyéb csomagoló eszközök gyártása. Valóságosan alig volt olyan kellék, amit ne itthon gyártottak volna.  Igen, pektint importáltuk, hiány cikk is volt időnként, pedig még magam is sikeresen próbálkoztam a laborban cukorrépa szeletből pektint előállítani.

Gyakorlati időmet a hatvani Konzervgyárban töltöttem, ahol épp a PR 72 típusú, teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású (Láng Gépgyár) napi 720 tonna paradicsomlé sűrítésére alkalmas gépet üzemelték be teljes sikerrel.

Mivel a Hatvani Konzervgyár a híres Hatvani Cukorgyárral összenőve, azaz gyakorlatilag egy hatalmas gyárudvaron osztoztak, közös kiszolgáló létesítményeik voltak, például a kazán, igencsak szívemhez nőttek, s 3 hónapon keresztül negyedikes konzerv szakos hallgatóként helyet és tudást adott diploma , TDK, MÉTE munkáim elvégzéséhez, így talán picit több időt szentelek az innen való példák felhozatalában.

Hadd álljon itt idézetként a Hatvani Konzervgyár történetéből idézve a honlapjáról pár sor :

„A Konzervgyár több okleveles mérnök tudását és tapasztalatát kamatoztatta, illetve olyan szakmunkás gárdával rendelkezett, akik minden külső segítség nélkül felszerelték és működtették a gyáregységet. Emellett kitüntetett figyelemmel kísérte a tulajdonos, a Báró Hatvany család is a paradicsom Konzervgyár termelését. Innen adódott, hogy a Hatvani Konzervgyár megindulása után néhány évvel a hazai konzervgyárak élvonalába került, sűrítménye pedig az importáló északi országokban jó hírnévre tett szert.

A Hatvani Konzervgyár a napi 1500 tonna paradicsom feldolgozásra alkalmas kapacitást elérve, indokoltnak látta a termelés további fejlesztését. Egy jelentős beruházással 1978-ban napi 2000 tonna fölé növelték a feldolgozott paradicsom mennyiségét. 1979-ben már több mint 90 ezer tonna nyersanyagot dolgoztak fel."

fortepan_44684.jpg

Fel sem fogható, hogy Hatvani csak egy volt a számtalan paradicsomot feldolgozó gyárunkból, s hogy ezen egyetlen gyár csak paradicsommal való kiszolgálásához mekkora mennyiségre, területre, termelési infrastruktúrára volt szükség!!!!

E történet folytatása, hogy a lazává vált vizsgaidőszak alatt a Budapesti Konzervgyárban dolgoztam sok diák társaságában, éjjeli műszakban az almalé sűrítő üzemben.

Nyaranta a Békéscsabai Konzervgyárban vállaltam Középiskolások részére szervezett építő táborokban vezetői pozíciót, aminek kapcsán nagyon szép emlékeim alakultak ki egy jó nevű gyár nyári munkájáról, vezetéséről, ahol példaértékű volt Irénke néni igazgatói tevékenysége.

Első munkahelyem az akkor még MEZŐGÉP- Kecskemét, később AGRIKON- Kecskemét névre hallgató gépgyártó konglomerátum Budapesti Fővállalkozási Irodája volt. Ezen Iroda feladata volt, hogy hazai és a világ számos tájékára exportáljon egyéni és vonallá összeállított feldolgozó gépeket. Az alig két éves ténykedésem alatt szinte az összes élelmiszeripari ágazat tárgykörében adtunk ki ajánlatot. Legemlékezetesebb ténykedésem egy Indiába ajánlott paradicsomsűrítő állomás volt (előfeldolgozó teleppel egyetemben ) ahol kevés volt a hűtővíz mennyisége, s a vákuum sűrítőkhöz szükséges hideg energiát kellett furmányos módon biztosítani.

E helyütt érezhető volt az ország élelmiszertermelő tevékenységének látványos pezsgése. Számtalan hazai élelmiszer gépgyártó céggel volt napi kapcsolatunk, mint pl. ÉLGÉP, KÖVAC, LÁNG, AGRIKON és sok-sok speciális gépet gyártó kisebb céggel. Természetesen, ahol szükséges volt, éltünk a külföldi gépgyártás termékeivel, hogy a lehető legjobb ajánlatokat tudjuk megtenni.

Büszke vagyok arra, hogy több gép ötletelésében részt vehettem, így a híres PF folyamatos pasztőröző gépcsalád megalkotásában.

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Cégünk hatalmas mennyiségben exportált a Szovjet piacra zöldborsó, zöldbab, uborka stb. feldolgozó gépsorokat, csak hogy jellemezzem, óránként 3 tonna borsó szem feldolgozása sem volt ismeretlen.   Némi orosz nyelvtudásomnak ( orosz tagozatos gimnazista ) köszönhetően sok-sok ellenőrző, átvevő útjára kísérhettem el a szovjet minőségi ellenőr urat, név szerint tov. Suhovot, aki mellett teljes képet kaptam a hazai élelmiszer gépgyártás helyzetéről, akár rejtett bajairól 

Még elvégeztem a Konzerv Tanszék szervezésében a tartósítóipari folyamatok és gépek szakmérnöki kurzust, ahol nagyon alapos tovább fejlesztő tudást kaptunk a szárítás, centrifugálás, szűrés, fagyasztás, liofilizálás, és még több tucatnyi művelet fizikájában és gyakorlati alkalmazásában.  Aki itt jól végzett, bátran elvállalhatott egy fő gépészi vagy akár főmérnöki állást egy konzerv üzemben.

Én is így tettem, amikor a Nógrád megyei ZÖLDÉRT majd változó névvel ÁFÉSZ kebelén belül a dejtári, és salgótarjáni feldolgozók fejlesztésében és működtetésében vettem részt vezetőként.

Nógrád megye volt a 80-as években a bogyósok hazája, ahol a világ legfinomabb málna szörpjét ontották a Szobi, Drégelypalánki üzemek. Akkoriban le is nézte az ipar azt az üzemet, amely ki merte csak mondani is a „ízű szörp” szót. Hadd emlékezzek név szerint is a legendás drégelypalánki vezetőre, Kapás úrra, kinek neve fogalommá vált a szakmában.

Karrierem tovább szövődött az ország egyik leghíresebb kis üzemében, Fertődön. A méltán híres Bogyós Kutató, a Fertődi Állami Gazdaság és a Porpáczy Kertészeti szakiskola olyan hármast alkotott, amely szakembereket, kutatókat és a konzerv üzem révén termékeket bocsájtott útjára. 

Üzemünk, a zöld színű, Eszterházy kapus címkével ellátott termékeket Európa és tengeren túl számtalan üzemébe exportálta. Termékeinkért versengtek a hazai szocialista nagykereskedelmi szervezetek a FŰSZÉRT-ek.

Ez már a 80-as évek végére esett, az un. rendszer váltás idejére, ahol sajnos, mind a rendkívül magas színvonalú kertészeti termesztés, felvásárlás és feldolgozás rendszere kezdett hanyatlani.

De még pályám szép emléke ezután következett, egy az AGRIKON által Kenyai magán cég részére eladott komplett Konzervgyár képében. Az üzem teljes felépítésében és működtetésében részt vettem, mint egy főmérnök. Kiépítettem egy teljes, a magyar normáknak megfelelő feldolgozó, labor, raktár stb. rendszert, amely hosszú éveken keresztül kiállta a legkényesebb nyugati importőrök igényeit.

Az üzem elsősorban zöld színű ceruza babot dolgozott fel dobozba, üvegbe, de sikerült meghonosítanom a magyaros ízű almapaprika, csemege uborka, vágott vegyes gyártását is, sőt még igazi magyaros ízű „babfőzelék kolbásszal” is belefért a kínálatba.  Ez utóbbit az a katonásdi élmény sugallta, ahol is a letöltendő 11 hónap alatt a magyar készétel kínálat teljes kereszt metszetét sikerült megismerni előzetesen.

fortepan_109699.jpg

 

Sajnos, ahogy Kenyából visszatértem, talán nem kellett volna, kiderült, hogy a magyar feldolgozó ipar nagyon visszaesett. Jobb híján Fertőd körzetében a Kertimag KFT (a nagyon híres vetőmagos MAUTNER cég utódja ) részére kiépítettem egy vetőmag nagyker és szaktanácsadói bázist. Ennek kapcsán Gödöllőn Növényvédelmi szakmérnökként végeztem, s engedve az új kor szavának Megújuló energetikai szakmérnöki tudást és épület energetikai szakképesítést szereztem.

Mostanában pedig a liofilizálás technológiájába és gyakorlati felhasználásába szerelmesedtem bele, aminek kapcsán van egy kis liofilizálóm.  De ezzel a technológiával a 80-as években foglalkozott a Kertészeti Egyetem Hűtő tanszéke is, de ma már nem.

Mint jeleztem, bemutatkozóm azt hivatott jelezni, hogy a 1980-2020 évek közötti „fejlődését” az iparágnak átlátom, kérdéseitekre válaszolni tudok.

Tréfásan szólva akasztott ember még nem voltam, helyettem úgy tűnik, a magyar élelmiszer feldolgozó vertikumot akasztották hozzá nem értő kezek.

Élelmiszeripar

Van feltámadási lehetőség?

Nos, ezen kérdések megvitatására kérném a tisztelt olvasókat hozzászólni, véleményezni. Én ígéretet teszek arra, hogy hetente egy-egy fejezetét a hajdani virágzó élelmiszer iparnak felidézem, saját és hallott emlékezett morzsákra támaszkodva.

Idézve oktatási, kutatási intézmények munkájából, az alapanyag előállítás teületéről, a feldolgozás irányaiból, kultúrájából, a műanyag előtti idők csomagoló anyagairól, exportról, belföldi ellátásról és még nagyon sok érdekes dologról.

Köszönöm figyelmüket:

Bujna Ferenc

 

Folyatatása következik!

 

Képek:

 Farkas Juli 1974 - 

 BNV -Budapesti Nemzetközi Vásár- 1966- 

BNV - Budapesti Nemzetközi Vásár -1970-

 

________________

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

This is Clean! – Ez tiszta, helló!! -

erik-karits.png

 

 

Emlékszem még a kezdetekre ott.

Nem volt az olyan rég nincs még egy évtizede. Ott álltunk egy idegen ország egyik gyorséttermében este műszakkezdéskor. Nyomtunk az éjszakai műszakot, délután öttől, hajnali ötig, ahogy kell, tizenkét órában. Kérdezheted, hogy miért. A válasz roppant egyszerű. Addig, míg nem beszéled az adott ország nyelvét komoly szinten, addig csak álmodhatsz arról, hogy szabad jegyed legyen felfelé. Aki ezt végigcsinálja szépen, lentől fel, és nem adja fel, és mondjuk, a 12 órás műszak után tanulja a nyelvet, szigorúan, ahogy kell, annak van esélye arra, hogy rátaláljon a boldogság kék madara. Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Ott vagyunk, nyomjuk a műszakot. Hogy kik nyomták az éjszakai műszakban? Négy egyetemi tanszéket meg lehetett volna tölteni a szaktudással, ami koncentrálódott egy-egy 12 órás műszakban. Megtanulhattad a földmérés rejtelmeit, képet kaptál a szociológiáról, php fejlesztésről, meg arról, hogy kit, mivel hogyan szívat a főbérlő éppen. Pl. ott volt a görög lány, akinek nem tetszett, hogy 12 órán át nem pillanthat a telefonjára, csak a szünetben. Ott volt a lengyel srác, aki minden tudott arról, hogy hogyan kell biztosítást kötni egy kocsira online. Volt ott olasz srác, aki annyit beszélt angolul az elején, hogy hello. Persze ott voltak a lengyel lányok, akik a szendvics, meg a krumplis pályát tolták. Meg a „fehér ingesek”, akik feleltek a műszakért. A fehér ingesek is a világ minden tájáról jöttek.

Az első dolog, amit megköveteltek tőlünk, az az volt, hogy saját nyelven ha megszólaltál, - és nem volt vendég – akkor beleordították a füledbe- hogy a helyen, a műszakban csak ezen a nyelven lehet beszélni – oszt kész. Komolyan vették. Na, most ha te is komolyan vetted, akkor eléggé gyorsan meg lehetett tanulni azt a pár száz szót, meg az alap nyelvtant, ami a melóhoz kellett. – Ez kb. 1-3 hónap, ha nem erőltetted meg magad – Szóval, ha tolod az éjszakai műszakot ilyen szinten nemzetközi környezetben, nagyon gyorsan ki kell, hogy alakuljon benned az, hogy hogyan kell csapatban dolgozni, és segíteni egymást, mert ha nem, egyszerűen nem tudsz megmaradni egy órán túl ilyen környezetben, ki fog lökni. Pillantásokból érteni kell a másikat, hogy mit hogyan akar, és miért. Csinálni kell, nagyon nem kell kérdezni azt, hogy mi miért van, tolni kell, ahogy mondja a „fehér inges”, és kész. 1-3 héten belül el kell jutni a nyelvvel arra a szintre, hogy letold az alap HACCP tanfolyamot online, mert az minimum követelmény volt a melóhoz. Ilyen hosszú bevezető után térjünk rá, hogy mire is tanít meg egy ilyen hely, az éjszakai műszakban.

Faék egyszerű szabályok vannak, ami alapján ez a nagyon komplex kibocsátásra képes üzem működik. Ezeket a szabályokat meg kő keményen be is tartatták, nem csak a fehér ingesek, hanem bent a gyártásban mindenki mindenkivel. Nem volt kivétel. Ehhez meg nem kellett nyelvtudás.

Ilyen, volt a takarítás is.

Megvolt a protokoll, hogy mit, hogyan, mivel kell eltakarítani, elmosni, vagy kitisztítani. Minden gépnek megvolt a saját tisztítási protokollja. Az, hogy melyik gépet, hogyan, és miért, mivel kell eltakarítani, szétszedni, fertőtleníteni az egyes részeket, néhány „zárás” után megtanulta az ember. Olyan egy hónap után szerzett rutint ebben az ember.

Készültünk is rendesen, a feladatra, hogy ki mit fog csinálni záráskor, mivel nem volt egyszerű 4-5 embernek patyolat tisztára varázsolni a helyszínt egy óra alatt.

Amikor elkezdtük a melót, valaki elővette a telefonját, benyomta a zenét, és megkezdődött a meló. Volt ott görög meg lengyel rock, meg néha szólt a Tankcsapda, meg a többi, Johnny a mocsokban -

Minden gépet szét kellett szedni az előírás szerint, részeit elmosogatni, kirakni az asztalra, hogy a „fehér inges” azonnal lássa, hogy tiszta-e. Minden kerekeken volt, el kellett húzni mindent, és kőkeményen fertőtleníteni kellett a helyszínt. Nem lehetett sumákolni. Igen-nem játék volt ez a javából. Nagyon megtanították, hogy mi is az, az Ő fogalmaik szerint, hogy tiszta.

Emlékszem egy komoly éjszakára, olyan hajtás volt, hogy beleizzadtunk a cipőnkbe rendesen. A törpünk tele volt a történettel, gépiesen nyomtuk a takarítást.

Ment is a földmérő srác, hogy jelentse, hogy készen vagyunk, átadjuk a terepet. Kijön a „fehér inges” végignéz mindent, azt mondja, hogy ez így nem lesz jó.

Elhúz egy gépet, és lőn, a gép hátulja csak át volt törölve, de nem volt lemosva. Fogtuk is fejünket, hogy úh.., vazz, az új lengyel lány még nem érti az angolt, jobban meg kell mutatni neki a csíziót.

Az lett, hogy újra kellett tolni a takarítást. A „fehér inges” jött elővette a protokoll listát, végigment a csapattal, hogy mi miért tiszta.

Okkás volt. Reggel 7- re mire jött a reggeli műszak, kész is lettünk. Este mentünk vissza, ahogy kell.

Miért mondom ezt el?

Aki egy ilyen helyet kivakar a mocsokból az érvényes takarítási protokoll szerint, az megtanul valamit arról, hogy mi is az, hogy valami tiszta egy üzemben, vagy egy konyhában. Megtanul az ember extra hatékonyan takarítani, meg tisztán, odafigyelve dolgozni a legnagyobb hajtásban is.

Egy gép akkor tiszta, amikor a gép a rá megírt takarítási protokoll szerint el van takarítva, ki van mosva, szét van szedve, és mindenki által ellenőrizhető módon ellenőrizhető az, hogy minden alkatrésze tiszta.

Azért jutott eszembe ez a történet, a hőskorból, mivel szembe jött velem meló közben pár NÉBIH elrettentő horror videó egy ellenőrzésről.

Sejtelmes zene, közben megy a videó, mutatja az ocsmányabbtól ocsmányabb helyszíneket, dolgokat. Az ember azt várja, hogy mikor kel életre a például egy műanyag tartóba belerohadt anyag, vagy mikor lép elő a fal mögül a gonosz bohóc kezében a láncfűrészzel.

Integrált takarítási protokoll az egész üzemre, kőkeményen be is tartani. Azért, hogy ne rohadjon rá a papírlakat az üzemre, ha jön a „köjálos”.

Integrált takarítási protokoll a komplex üzemre, ahogy kell, ahogy a nagyok csinálják. Azt meg be kell tartani kőkeményen. Ahogy a „fehér inges” tolta szerényen.

Na, megyek, iszom egy kávét.

A végére legyen még egy kis Toten Hozen, a WIZO után  :)  :)

 

 Kép:

Erik Karits

 

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet

dusseldorf_nrw.png

Errefelé játszódik a történetünk

Die Toten Hosen // Feiern im Regen (Offizielles Musikvideo)

Nézegettem a képeket a fortepanon, kerestem egy jó képet ehhez a történethez, ami most következik. Találtam is egy nagyon jó képet Urbán Tamástól, íme:

fortepan_89417.png

Ugorjunk kb. 40 évet, és lássuk a következő képet, Mark König lőtte, Németországban:

mark-konig.jpg

 

Nagyon nem változtak az ízlések ez idő alatt, lássuk be. Jó társaság, szuper natúrszelet, meg rántott hús, krumpli, finom bor, és egy jó zsemle, nem kell más, tökéletes ez így.

De miért is jutott ez eszembe ez a történet?

Már elhagytuk Passaut az autópályán, mentünk az NSZK-ba /Német Szövetségi Köztársaság, vagy Nyugat- Németország/, és beszélgettünk utazás közben. Vittek nyaralni kicsit a nyári szünetben. Arról beszélgettünk utazás közben, hogy már az NSZK-ban vagyunk, és lassan megállunk enni, és hogy mit is fogunk rendelni az étteremben. Ekkor mondta azt a későbbi mentorom, hogy igaz, hogy az NSZK-ban vagyunk, de fontosabb az, hogy nemrég léptük át a német – osztrák határt Passaunál, Bajorországban, megyünk tovább észak- nyugat felé az A3-as autópályán, a következő állam Hessen lesz, és csak utána érjük el Észak- Rajna- Vesztfália határát. / NRW/.

Nagyon furcsa volt, gyerekként, hogy akkor most hogyan is van ez a dolog. Az NSZK most akkor hogyan NSZK, és akkor most miért is fontosabb az, hogy van ilyen, hogy Bajorország, meg Hessen, meg NRW.

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Elkezdett érdekelni a téma. Elkezdett érdekelni az is, pl. hogy ki volt Christoph Amberger, Elsbeth Tucher, vagy hogy hova mentek a Gorch Fock vitorlással. később Bettina von Arnim, Annette von Droste-Hülshoff, Balthasar Neuman, Clara Schumann életrajza is fontos lett.

Így kezdődött. Az elkövetkezendő pár évtizedben volt alkalmunk sokat beszélgetni ezekről a témákról is sokat. Csapjuk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

/Kérdezhetnéd, hogy miért. Egyszerűen tudni akartam gyerekként, hogy mi is ez meg ez, mert a hajóval találkoztunk néhányszor többek között. : ) : )/ 

Hogy hogyan jön ide a fenti történet?

A Covid-19 pandémia több mint egy éve keseríti az életünket

 

Emberek halnak meg, cégek, gazdaságok omlanak össze, mindenki tanakodik, hogy mi lesz, meg hogyan lesz, ha vége lesz a járványnak.

Többek között az MNB – Magyar Nemzeti Bank- is felhívja a figyelmet arra, hogy kellene egy mesterterv, amibe az újraindítás utáni gazdasági viszonyokról kellene hogy képet kapjunk.

Matolcsy György is megszólalt az újraindításról

Idézet a cikkből:

„Miért ne gondolkodhatnánk arról már most az ország újrazárásának időpontjában, hogy miképpen érdemes jól elkapni a gazdasági újraindítás lépéseit, és nem egyszerűen csak kinyitni azt, amit időlegesen bezártunk? – teszi fel a kérdést a jegybankelnök a Novekedes.hu portálon megjelent blogbejegyzésében.”

Elolvastam a cikket, meg az MNB Versenyképességi Programját, meg szembe jött velem ez is pl: What we must do to rebuild,

meg ez is: - World Economic Forum-  Coronavirus and capitalism: How will the virus change the way the world works?

Idézet:

„A killer virus has exposed major weaknesses within Western capitalist economies. Now that governments are on a war footing, we have an opportunity to fix the system. If we don’t, we will stand no chance against the third major crisis – an increasingly uninhabitable planet – and all the smaller crises that will come with it in the years and decades ahead.”

Na, ekkor döntöttem el, hogy cikket fogok írni, márpedig egy sikertörténetről, ami Frankfurtban kezdődött.  

1948, Kreditanstalt für Wiederaufbau - KfW

1948, Az NSZK megalapítása még csak tervben van, de 1948. november 18.-án a németek elkezdenek történelmet írni, mert megalapították a KfW-t.

Mi az a KfW?

A rövidítés azt jelenti, amit a címben leírtam, szó szerinti fordításban: Hitelintézet az Újra Továbbépítéshez – wieder: újra, már megint, ismét, auf: tovább, bau: építeni- az újra tovább építés az egy kicsit más jelentéstartalommal bír, mint az újjáépítés. Az egyik egy folyamatot fejez ki, a másik azt, hogy ezt be lett fejezve. A kérdés az, hogy a Németek hogyan értették ezt, mert roppantul nem mindegy!

Igen, a KfW-t arra hozták létre, hogy menedzselje az ERP-t, European Recovery Program –ERP – a magyar szlengben – pl. 8. oszt. történelemkönyv-nem vagyok hajlandó belinkelni- „Marshall segély” néven fut ez a történelmi tett.

Pedig a becsületes neve ERP – European Recovery Program –European: Európai – Recovery: felépülés, visszaszerzés, gyógyulás, visszanyerés – program: program – Tehát: ha szó szerint fordítom: Európa Felépülésének Terve a becsületes neve, a nyugati szlengben a Marshall Terv néven ismeri mindenki.

Hogy miért lett az ERP-ből Marshall terv? 

1947 Június 5.-én George C. Marshall Amerikai külügyminiszter hirdette meg Európa Újjáépítésének Tervét a Harvardon tartott beszédében. Az, hogy milyen volt az élet a háború befejezése után a nyugati megszállási zónákban, és hogy milyen volt az élelmiszerellátás, arról írtam már - az 1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? c. bejegyzésemben, ahol idéztem /ZeitZeugenBörse Mülheim an der Ruhr - Horst Rübenkamp/ - Nahrung vor, während und nach dem Krieg - cikkét.

Idézet tőle:
„Doch im April 1945 mussten wir vor der vorrückenden russischen Armee flüchten. Ab da lernten wir zu hungern. Wir bettelten und stahlen unterwegs alles, was genießbar war. Das Wort stehlen war tabu, es hieß „organisieren“. Von Anfang Mai 1945 bis Anfang Oktober hatten wir bei einem Bauern in der Oberpfalz Unterschlupf gefunden – zwei Jungs, mein Freund und ich. An eine Rückkehr nach Mülheim war zu dieser Zeit nicht zu denken. Ich half dort in der Landwirtschaft, so gut wie man mit 13 Jahren helfen kann. Ich hatte ein Bett und ausreichend zu essen.”
Kemény idők voltak, az biztos.

Nézzük a kronológiát:

  • 1945. május 8.-án véget ér a Második világháború.
  • A megszállt birodalmat a szövetséges hatalmak megszállási zónákra osztják
  • 1945 Augusztus 31.-én Konrad Adenauer belép a CDP-be /Christlich Demokratischen Partei/ (CDP) . A CDP a CDU regionális pártja volt NRW-ben. 
  • 1947 Június 5.-én George C. Marshall beszédet mond a Harvardon, ahol meghirdeti Európa Felépülésének Tervét – ERP- Marshall tervet
  • 1948. Június 20.-án Ludwig Erhard bevezeti a Német márkát – Deutsche Mark DM -
  • 1949. május 24.-én formailag megalakul a Német Szövetségi Köztársaság a GG Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland elfogadásával. A bizottságnak, amely a GG-t megalkotta, Adenauer volt az elnöke, Ő lett az NSZK első kancellárja.  

Ahogy a fentiekből is látjuk, hogy NRW, Észak-Rajna- Vesztfália, Düsseldorf környéke a történelem színpadára lép.
1945 – 1949 –es időszak nagyon mozgalmas volt, senki nem tudta, hogy mi lesz. Amikor eldőlt, hogy Amerika pénzügyi segítséget fog adni Európának, az nem volt kőbe vésve, hogy a németek is kapnak ebből pénzügyi segítségből, nagyon nem. Az amerikaiakat sikerül meggyőzni, hogy nem kell egy anarchiába süllyedő hatalom Európában, így kap a ERP- ből. A teljes ERP összege 1948- 1953 között 13, milliárd dollár volt, ennek az összegnek a 10,16 %-t kapta meg az NSZK, ami 1,412 milliárd dollárt tett ki 1948 – 1953 között.

Ennyi történeti bevezető után, térjünk rá ara, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdeni az országban, csak felsorolás szinten pár aspektus:

  1. Az ország porig rombolva, az ipari körzetek, pl. a Ruhr-vidéki gyárak eltűntek a bombázások alatt.
  2. Nincs munkaerő, a férfiak még hadifogságban
  3. A teljes infrastruktúra romokban, legyen az út, vízvezeték, lakás, középület
  4. Megszállási zónák vannak, az államot a nulláról kell felépíteni
  5. Kevés az élelem, éheznek a túlélők, az élelmiszergazdasági infrastruktúra romokban

Még lehetne sorolni, hogy hogyan nézett ki pl. NRW közvetlenül a háború után, nem teszem.

A kérdés az volt, hogy milyen is legyen a gazdasági élet a megalapítandó NSZK-ban?

Az idő szorított, mielőbb dönteni kellett a kérdésben, és jól kellett dönteni, mert tudták, hogy történelmi a helyzet.

1949-ben deklarálták a döntést, mely bele is került az NSZK alaptörvényébe, - GG –  Artikel 20: (1) Die Bundesrepublik Deutschland ist ein demokratischer und sozialer Bundesstaat.

 A szövetséget alkotó államoknak vannak saját hagyományai, minden államnak saját kormánya, saját törvényei

Az államok jogokat, és kötelezettségeket adnak át szövetségi szintre – szövetségi kormány -, melyet szabályozni kell, annak érdekében, hogy fel tudjon állni az új államalakulat.

Felsorolás szinten, pár aspektus, amit figyelembe kellett venni:

  • Nagyon erős állami hagyomány, és autonómia
  • Nagyon erős helyi, járási autonómia
  • Nagyon erős tradíciók.
  • Olyan gazdasági rendszer kell, amiben az ember kiteljesedhet, mert érdemes benne részt venni, bármilyen szinten.

Amikor a tradíciókról beszélek, akkor arról van szó, hogy a bajor paraszt az bajor paraszt akart lenni a háború utáni NSZK-ban, és nem akart gyári munkásként dolgozni. Vagy például NRW-ben évszázados a kruppiánus tradíció, vagy pl a bajor, vagy német sörfőző tisztasági törvény tisztelete, és betartása. Több nagyon egymástól távol álló dolog, de mégsem. Ebben a történelmi pillanatban olyan gazdasági szerkezetet kellett kidolgozni, ahol minden hagyománynak helye van, és nem esik bele a történelmi fekete lyukba.

A németség nagyon komoly gazdaságtudományi hagyománnyal is rendelkezik, pl Silvio Gesell, munkássága eléggé komoly hatást gyakorolt a gazdaságpolitikára a XXI. század elején /könyve: A természetes gazdasági rend

Konrad Adenauer vezetésével, Ludwig Erhardnak, és még sokan másoknak – olyan gazdasági rendszert kellett kidolgozni, amivel sikerre vihető egy ország hosszú távon, egy élhető országot kellett életre hívni.

Nem utolsó sorban vissza kellett adni a jövőbe vetett hitet, és reményt.

A gazdaságpolitikai válasz: Szociális piacgazdaság – Soziale Marktwirtschaft -

A fenti linken eléggé komolyan leírják, hogy milyen is a szociális piacgazdaság. Egy mondatban összefoglalva: Egymást támogató gazdasági élet, minden szinten, erős állami támogatással állami, és szövetségi szinten. 

A kérdés az, hogy hogyan érték el azt, hogy mindenki részt akarjon venni a gazdasági életben?

Amikor megalapították a Hitelintézetet az Újra Továbbépítéshez – KfW – 1948-ban, a Marshall terv támogatására, akkor felvázolták azt az utat, amivel azt érték el, hogy a gazdasági szereplők együttműködjenek, ne vonják ki a pénzt a gazdaságból pl.

A szabály nagyon egyszerű volt:

  1. Csak gazdasági szereplő kaphatott hitelt a KfW- től.
  2. Ha a gazdasági szereplő visszafizette a hitelt, akkor azt a pénzt, amit kamatokkal visszafizetett, megkaphatta egy másik gazdasági szereplő, és így tovább.

Ebből az következett, hogy olyan tudások jelentek meg a gazdasági szereplőknél, és a hitelintézetnél, ami arra ösztönözte a gazdasági szereplőket, amivel a gazdasági szereplő sikerességét támogatta a valóság.

Az egész gazdaság célja az volt, hogy a gazdasági szereplő vissza tudja fizetni a hitelt, hogy azt megkaphassa a másik szereplő. A gazdaság pörög, a pénz forog a gazdaságban, az egész társadalom abban érdekelt, hogy a gazdasági szereplők sikeresek legyenek. Ezért mit tesznek? Lehetőleg otthon vásárolnak, vagy körülnéznek szövetségi szinten. Kialakul a stabil munkával rendelkező gazdag középosztály. Mivel a középosztály költi a pénzét, így született újjá, és erősödött meg a német „mittelstand” nem csak az élelmiszergazdaságban.

A mittelstand jelentését három fogalmi környezettel lehet leírni: üzletvezetés, tulajdonosi struktúra, és gazdasági függetlenség-

Ez általában igaz lehet egy család, vagy családok által tulajdonolt cégre. Itthon a „német mittelstand” fogalmával a családi tulajdonban lévő kis, és középvállalkozásokat azonosítjuk „Németországban” tévesen.

Nagyon gyorsan, és nagyon komoly innovációkat tudnak sikerre vinni, ezt gyakorolják több mint 70 éve.

Leben und leben lassen!

Élni, és élni, hagyni!

Ez volt a fő szempont az élet minden területén!

Érdekes, nekem az iskolában homlokegyenest mást tanítottak itthon. Élni, és élni hagyni, ilyen, és az erre építhető együttműködésre építő tanítások, bölcsességek valahogy nem jöttek le a tankönyvekbe a gimnáziumban.

Hogy pontosan mit is jelent a „leben und leben lassen”, arról érdemes beszélgetni egy-egy családi vállalkozás vezetőjével.

Ezzel a működésmóddal elérték azt, ami az NSZK lett, a 60-as évek végére vezető élelmiszergazdasági hatalom, diverz asztali végtermékből önellátó. 1970-es évek közepétől az NSZK vezető hatalom az élelmiszergazdasági innováció terén. Az NSZK 1990-ben egyesült a keleti tagállamokkal, és létrejött Németország -1990 - – Bunesrepublik Deutschland -

 Ha csak más aspektusát nem vizsgálom a KfW működésének, akkor már ez is elég. Ezt a sikert testesítette meg a Német Márka – Deutsch Mark – a szociális piacgazdaságot.

A végére itt a slusszpoén:

A Kreditanstalt für Wiederaufbau – KfW nem szűnt meg, a mai napig létezik, és ellátja azt a feladatot, amire tervezték. Ez azt jelenti, hogy létezik egy olyan pénzintézet szövetségi szinten, amely a 1948-ban deklarált elvek szerint nyújt hitelt a vállalkozások számára. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy ma, 73 évvel a KfW alapítása után is élő valóság, és hitelt ad az Újjá felépítéshez. Ja persze, majd elfelejtettem.

Nem létezik már az NSZK sem, és a Német Márka sem. De a KfW igen!

Leben und leben lassen!

Érdemes lenne mélyen elgondolkodni ezen a 73 éves sikertörténeten, és beszélgetni róla. 

Képek:

Mark König

Nicolas Peyrol

 

Érdekel a téma?

Írja a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Élelmiszermérnöknek egyetemre menni vagy nem menni, ez itt a kérdés! Válasszátok?

3024.jpg

Orsi, aki most áll élete ebélgyik legfontosabb döntése előtt, levelében a következő kérdést tette fel a lecsómérnöknek, szó szerint idézem:

 Jelenleg egyetemválasztás előtt állok, és egy ideje gondolkodom az élelmiszermérnöki pályán.

Így találtam meg a blogodat. De még mindig nehéz elképzelnem hogy mit is csinál egy élelmiszermérnök és hogy hogyan lehet vele elhelyezkedni itthon.

Valamint hogy egyáltalán mit is kéne elképzelni a képzésről és az egyetemről.

Ha tudnál pár dolgot mondani vagy információt küldeni, nagyon hálás lennék!  

Válaszodat előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

Orsi

Szóval lecsómérnökség, kezdjünk bele a témába, kezdjük a szikár tényekkel, hogy mit is ad az egyetem, és ezek után előveszem a varázsgömbömet, és belenézek, hogy mennyi zsét lehet majd kihozni ebből a tudásból pár év múlva. Nem olyan egyszerűen megválaszolható kérdést tettél fel, de egy biztos. Érdemes tolni a lecsót.

Elővettem az indexemet, ha már ez a kérdés előkerült, nézzük milyen tárgyak voltak. Én még M. Sc.- re nyertem felvételt, a képzési idő egyben 5 év volt – 10 félév - . A 10 féléves képzés végén ha sikerült mindent teljesíteni, akkor kaptad kézhez a diplomádat, amin az „Élelmiszermérnök M. Sc.” végzettség szerepelt.

Volt egy másik fajta képzés is, a technológus mérnöki, az 4 év volt, - 8 félév -. A kreditrendszer akkor jött be, Neptunról nem is nagyon hallottunk, nálunk nem volt még ilyen a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budai Kampuszán.

Túrtam a netet, és megtaláltam a Corvinus Egyetem 2004-es Élelmiszermérnök B. Sc, és az Élelmiszermérnök M. Sc. szakindítási kérelmét. Az első linket, ha megnézed, és lepörgeted majdnem a végéig, akkor látod a tantárgyakat, amit tanítottak:

Élelmiszermérnök B. Sc. 

Élelmiszermérnök M. Sc.

Pár tantárgy amit tanultunk, felsorolás szinten:

Matematika I- II, Biokémia, Analitika I- II, Mikrobiológia, Géptan I-II-III., Élelmiszeripari művelettan I-II-III- IV,, Szervetlen kémia, szerves kémia, fizika, mechanika, elektrotechnika, Biometria, általános élelmiszertechnológia I-II, Méréstechnika, élelmiszeripari mikrobiológia és higiénia I-II-III., közgazdaságtan I- II, Jogi ismeretek, Gazdasági és büntetőjog /C tárgy/, Méréselmélet, Pénzügytan, Kereskedelmi ismeretek, Munkavédelem, Ipari mikrobiológia, Fizikai kémia, Innovációs menedzsment, vezetési ismeretek, Marketing, minőségmenedzsment, Quality Management, Gazdaságtörténet, Vállalkozások gazdaságtana, Borászat, és üdítőital technológia I- II, Szervezéselmélet, számvitel, vállalat működési szimuláció, kontrolling.

Az első 6 félév: Alapozás

Alapozó tárgyak voltak, /Kémia, Matek, géptan, művelettan, fizika, mikrobiológia, élelmiszer analitika, közgáz, fizikai kémia, stb./ ha sikerült abszolválni az első 6 félévet, akkor jöttek választott szakirány tárgyai, és ha technológiai szakirányt választottál, akkor ment tovább a képzés ezen a szinten, csak szakirány specifikusan.

A második 4 félév:

Szaktárgyak, szak specifikusan.

Nálam ez a borászat volt, és menedzsment voltak.

Első 6 félév: a felvettek. kb. a  háromnegyede kiesett a képzésből.

Az első 6 félév követelményrendszere akkoriban eléggé komoly szóró volt, mivel kezdtünk évfolyamonként pár százan – 400 – 500 fő – és évfolyamonként végzett 80- 120 ember szakirányon, és kapta meg a diplomáját, mint Élelmiszermérnök M. Sc. A szóró tárgyak a matek, géptan, a művelettan, fizika, mikrobiológia, és általában a szerves kémia voltak. Sokan hagyták abba közben, és nem jöttek vissza befejezni az egyetemet. Gyakorlatra kellett menni, továbbá egy nyelvből kellett „C” nyelvvizsga a diplomához.

Hogy érdemes-e megizzadni, és elvégezni az egyetemet, hogy lecsómérnök – Élelmiszermérnök M. Sc. – diplomával rendelkezzen az ember?

Én azt mondom, hogy igen, nem kicsit!

Ami kell hozzá, az egy nagy adag hit!

Tegyük fel, írsz pl. egy nulla pontos matek zh-t, ami akkoriban helyből utóvizsgát ért – akkor pl. el kell hinned, hogy meg tudod csinálni azt, hogy fel tudsz úgy készülni, hogy 7-10 perc alatt képes vagy vizsga szituációban megoldani 6-7 feladatot hibátlan levezetéssel leírni. Minderre fel tudsz készülni maximum kb. 10 nap alatt. Erre a sztorira vannak feladatgyűjtemények, mondhatni roppant egyszerű dologról van szó. Nem feladni! : )

Tehát nem adod fel, és nem felejtesz el kérdezni, főleg szakirányon, mivel azért vannak ott a professzorok, hogy arra a kérdésre, ami téged érdekel, válaszoljanak.

Persze ne az utolsó félévben jusson eszedbe az, hogy kellene egy „C” nyelvvizsga a diplomához mivel csak az hiányzik már.

Zsé tanácsai kezdő lecsósoknak:

16_1.jpg

I. Utazz! Sokat, és sokfelé!

Amit tanácsolni tudok, az az, hogy minden olyan lehetőséget használj ki, amivel el tudsz tölteni más országokban minimum 1 félévet, de inkább törekedj arra, hogy legyen ez minimum 2. Ha már egyetemre jársz, menj át másik egyetemekre, és vegyél fel ott is tárgyakat, olyanokat, ami érdekel, és hasznosnak tartasz, és úgy gondolod, hogy épülésedre szolgál.

II. Olvass eredetiben szakirodalmat!

Érdemes a szakirodalmat eredetiben olvasgatni, angolul, és mondjuk még egy másik idegen nyelven, ahogy úri kedved tartja.

III. Ha gondolod, végezz el egy szakmát mellé, legyél pincér, pék, vagy mozdonyvezető

Én is jöttem mentem, utazgattam, és persze gyakoroltam a szakmát egyetem alatt, nem baj, az, ha az 5 éves képzést nem 5 év alatt végzed el. Et nem győzöm hangsúlyozni. Egy jó élelmiszermérnök legyen minden, csak akasztott ember ne. Ezt szoktuk mondani. Ha van időd, végezz él egy szakmát közben, pl. legyél pék is, vagy szakács. Mert miért ne? Eléggé hasznos tud lenni.

IV. Beszélgess mindenkivel!

Ha van kocsid, vagy vonatjegyed,  irány a vidék a haverokkal, és ha szakmailag valami érdekel, irány oda arra a helyre, és beszélgess! Sokat! Matek ZH helyett!

Ki fog alakulni, hogy mi az a történet, ami nem fog nyugodni hagyni. Ezt meg akkor ne engedd el, és legyél a mestere! – Az leszel, ez biztos!

Nem baj, ha egy ZH helyett a kedvenc éttermed konyhájában tolod az ipart napi 20 órában a legmenőbb séf mellett!

Tudom azt, ha ezeket így csinálod, és a zsebedbe gyűröd a diplomád, nem kell körömcipős, vagy öltönyös HR-esekkel beszélgetned, és jelentkezgetned erre- vagy arra az állásra, mivel meg fognak találni a kedvenc helyeden – lesz olyan hogy kedvenc helyed – a laborod mélyén, vagy a pálinka főzdében éjidőn, vagy a legnagyobb szüretben, vagy épp egy banki tárgyalás végén.

Tehát a kérdés az, mennyi a lóvé?

Ha megkeresnek egy ajánlattal, azt okkal teszik. Ekkorra már tisztában vagy azzal, hogy mennyit érsz, és mennyit kérhetsz. Vannak az interneten bulshit generátorok, amik arról szólnak, hogy akkor most egy „élelmiszermérnök” bruttó 500 K-t, vagy 520 K-t keres. Azért nem releváns ez, mert ha ezt választod, ez lesz, ha azt választod, hogy eladod a tudásod azon az értéken, amivel tisztában vagy, hogy mennyit ér. akkor meg az lesz a valóságod. Mert azt fogod megtapasztalni, amiben hiszel, nem mást.

Itt egy igazi bulshit generátor:

"Felelõsséggel kell arányosítani a stagnáló akcióterveket." – Nagyon jó, teszik. : ) –

Nem válaszoltál a kérdésre! Menyi a guba 5 év múlva??

Na, innentől vegyük komolyan a dolgot, mert itt következik az a rész, hogy kik lehetnek a példaképek ebben a témában. Íme, egy kép, vezessük be a témát:

0f97fb09.jpeg

Vadászati Kiállítás Keszthely, Festetics kastély.

Vadászati kiállítás, meg az élelmiszermérnökség? Hogyan jön ez a képbe?

A válasz roppant egyszerű. Nagyon keveset beszélünk arról, hogy kik is lehetnek egy szakma példaképei, főleg olyanok, akik még itt járnak közöttünk az árnyékvilágban, és élik a csodát. Néztem azt, hogy akkor most mit lehet tudni a magyar neten erről a csodáról, és szánalmas az, amit találtam, ez meg a hazai lecsósokat minősíti, ezen ideje lenne komolyan változtatni. Szóval kiről is van szó, Ki lehet a példakép. Persze, nagy vadász, és természetesen Élelmiszermérnök, Lecsós. Igen, Hidvégi Béla bácsiról beszélek! A magyar wikipédia Hidvégi Béla bácsi szakmai munkásságáról nulla információt ír, be sem linkelem, nem érdemes. Ezt érdemes elolvasni eredetiben:

www.africahunting.com

Szó szerinti idézet innen:

„The international hunter and businessman Bela Hidvegi was born in 1936 in the small Hungarian town of Nagyszenas. In 1956, at the age of 20, he left the country and the Agricultural Academy of Keszthely, and continued his studies in England. He earned a degree in food engineering and lived abroad for many years. At the beginning of the 1970s, he started to work for a well known American food industry company as their marketing director, began to build strong ties once again with the agricultural and food industries in his native Hungary. His name is closely associated with sweet corn agro-industrial production. „

Béla bácsi eléggé komoly pénzt csinált a „sweet corn” businessben. Talán érdemes lenne a gazdaságtörténészeinknek egy kicsit utána menni, hogy hogyan is csinálta, vagy meghívni Béla bácsit, hogy mesélje el, hogyan tette azt, amit tett. Bemásolok innen egy képet Béla bácsiról:

bela-hidvegi-bongo.jpeg

Béla bácsi trófeái képezik a vadászati kiállítás anyagának fő vonulatát Keszthelyen! Csodálatos, érdemes elmenni és megnézni a kiállítást.

Mennyi lesz a Zseton 5 - 10 év múlva?     – Mi a feladat 5- 10 év múlva? -

Azzal kellene kezdeni, hogy valahogy megnézzük azt, hogy mi is az a feladat, ami a lecsósokra vár 5- 10 éven belül, ehhez meg kicsit bele kell nézni abba a bizonyos varázsgömbbe.

Volt egy professzor, aki azt mondta az első óráján, hogy két business van a világon, ami mindig nagy üzlet. Az egyik a drog, a másik a kaja. Ez volt a mondás 15 éve! Ő a jövőbe látott! Jelenleg a gyógyászati célú marcsa fogalmazása pl. US-ben eléggé nagy business, a kaja meg egyre nagyobb business lesz, mivel enni mindig kell.

Bűvölöm a varázsgömböt, nézzük a múltat, hogy lássuk, mi vár ránk:

Zsé gazdasági cikluselmélete

Ahogy nézem a gömböt, itthon az élet kereke 50 éves nagy ciklusokban folyik, ezeket az 50 éves ciklusokat fel lehet osztani három 15 éves ciklusra. A harmadik ciklus közepe felé meg mindig jön egy válasz - ami eléggé komolyra is sikerülhet-. A harmadik 15 éves ciklus után van egy 5-7 éves időszak, amikor is felteszi a kor magának a kérdést, hogy: Mi legyen? Erre rendre érkezik egy válasz.

Lássuk, mire gondolok:

I. 50 év – A kerék újrafelfedezése -  / Minden gépet kerékre teszünk az üzemben /

Start: 1867: Kiegyezés

+ 5-7 év: 1872: Vasúti törvény

1. 15 éves ciklus vége: 1882- 1885: Vízjogi törvény

2. 15 éves ciklus vége: 1897

+ 5- 7 év: 1900- 1902 : Elvándorlás felgyorsul, a végén egymillió ember minimum távozik Amerikába

3. 15 éves ciklus vége: 1912

+5 -7 év: 1917- 1920: Trianon, az ország kétharmada elcsatolásra kerül

II. 50 év –Gazdasági mechanika - Kutatjuk a gazdasági mechanizmusokat a világban -

+5 – 7 év: Gazdaságot stabilizálják, 1927: Pengőt bevezetik

1. 15 éves ciklus vége: 1935

+ 5- 7 év: 1940 - 1941: Belép az ország a II. Világháborúba

2. 15 éves ciklus vége: 1950

+ 5-7 év: 1956: Forradalom               

3. 15 éves ciklus vége: 1965 – Kádár rendszer -

+ 5- 7 év: 1965- 1970: MI legyen?

1965- 1970: Válasz: Új gazdasági mechanizmus!

Mivel sikeres, nem viszik végig, mivel a „szocializmus bukásához vezetne” – cél lett volna: vegyes tulajdonlás. Komoly alternatív közgazdasági gondolkodók kapnak teret, pl. Liska Tibor.

III. 50 éves ciklus :- Follow the white rabbit! -  Úton a szingularitás felé-

+ 5- 7 év: 1975- 1977: Új gazdasági mechanizmus prosperitást hoz, baby boom az országban

1- 15 éves ciklus vége: 1985

+ 5- 7 év:                        1989 rendszerváltás     

/3 éven belül leépítésre kerül a teljes élelmiszergazdasági rendszer, 3 millió munkahely szűnik meg/ 

2. 15 éves ciklus vége:  2000

+ 5- 7 év: 2005 – 2007: 2004- es EU csatlakozás hatásai, pénzügyi válság előszele , generáció kezd kiábrándulni, elindul az elvándorlás

4. 15 éves ciklus vége: 2015 – Jobboldali kormányzás –

+ 5 -7 év: 2020- 2022: Mi legyen? 

 

A választ most keressük!

 

Egy biztos, a szándék komoly, nagyon komoly erőforrásokat mozgósít a kormányzat a vidék – az élelmiszergazdaság – fejlesztésére. Olyan komoly pénzt akar mozgósítani, ami kb. 70 éve nem látott a vidék. Ennek az alapjait lefektette, 2021. Január 1-től hatályos új szabályozással. /családi gazdaságok tv. /.

Egy biztosan látszik, nagyon fog kelleni a lecsós tudás, és meg is lesz fizetve, másképp nem fog menni, ez is látszik. Ki is fejtem, hogy miért gondolom ezt. Van itt pár megatrend – csak pár a sok közül -, ami meg fogja döngetni a közeljövőt: A megatrendek hatásai egyszerre, egy időben, egy térben fogják kifejteni hatásukat:

1. Centralizáció

2. Decentralizáció

3. We are all connected!

4. Virtualizáció

5. You have stolen my dreams! – Greta –

6. Climate cahnge – biodiversity loss –

7. Szingularitás- külön valóság sajátosság- jelentéstartalmat értek a fogalom alatt -

8. Capitalism is changing fast!

9. Együttműködés – kölcsönösség alapon-

Mindehhez még vedd hozzá azt, hogy ezekre a kihívásokra minden lokalitás, ország, keresi a választ, és keresik azokat a rendszerszintű történeteket, ami működhet majd netán. Mindenki más választ ad. Pl azt mondja egy milliárdos, Nick Hanauer, hogy az a közgazdaságtan, amit ő képvisel, az még nincs megírva, de eléggé sokan kezdték vizsgálni az új utakat:

The dirty secret of capitalism -- and a new way forward | Nick Hanauer

Szingularitás a kajaiparban?

Ebben az összefüggésben külön valóság, sajátosság fogalmi jelentéstartalommal vizsgálom az egész élelmiszergazdaságot.

Az élelmiszer tradicionális fogalmi környezete állandó nyomás alatt van, olyan gyors az innováció. Más fogalmi környezet, más szótár, más forradalmi élelmiszergazdasági megoldások, ezekre meg mindre lehet business modellt építeni. Pl. egy-egy választ lehet találni arra, hogy egy-egy megoldás miként és hogyan szolgálja a közjót.

Van egy jó cikk a Qubiten, hogy mi is a technológiai szingularitás.

A válaszom: Szállj be a forradalomba, mert az, hogy mi lesz, már te, és ti fogjátok kialakítani!

 

Nekünk két dolgunk van:

1. Ha egyáltalán megkérdeztek, válaszolunk, ha tudunk a kérdéseitekre.

2. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol ki tudtok bontakozni, ezt minden eszközzel támogatnunk kell

 

Vállalkozz egyetem alatt!

Cél: Tanulj meg együttműködni minden szinten, mindenkivel!

Azt mondják, hogy a bölcs ember nem csak beszél róla, hanem teszi is azt, amiről beszél, tedd te is egyetem alatt!

Ugye azt mondják, hogy az egyetemi képzésnek a célja az, hogy vezetőket képezzen, akik képesek sikerre vinni egy játékot. Ezt a célt eléggé individuális eszközökkel akarják elérni. Azt mondom nektek, hogy minden alkalmat ragadjatok meg, hogy együtt hozzatok létre bármit, bármilyen projektben. Az lenne az igazi, hogy egyetemi projektek lennének komoly vállalkozások alapja. Így lehet a legjobban sikeresnek lenni, csapatban, másokkal. Ebben a történetben pl. nagyon jók a német KKV-k, real- timeban tolják, nem egyetemi szinten, hanem a gyakorlatban.

Itt van egy jó példa arra, hogy mit is jelent ez a dolog:

A 11 éves lány limonádét kavar, és elkezdi a ház előtt árulni, pohárban. Jön apa, és segít neki elindulni. Benne lesz a TV-ben, /Shark talk/:

An 11-year-old Texas girl has just scored a sweet $11 million deal with Whole Foods

Meg ez is:

Bee Sweet Lemonade | Mikaila Ulmer | Talks at Google

Szóval egy 11 éves kislány többet fog tudni erről a businessről, - üdítőital technológia - mint sok végzett mérnök. A 11 éves lány arról is többet fog tudni, hogy mit jelent az, hogy egy 11 millió dolláros befektetést hogyan kell menedzselni. Pár gondolata lesz arról, hogy mi fán terem a retail, vagy a disztribúció. Tőle kell tanulni, 11 éves.

A legjobb vállalat szimuláció az lenne, hogy amikor beiratkozol az egyetemre, elkezdesz vállalkozni. Pl. őstermelő leszel, és elindulsz a nulláról. Mire elvégzed az egyetemet, foglalkoztatnod kellene mondjuk 5- 10 embert, és lenne a kezedben egy kis innovációs meződ, ami termelné neked havonta a lóvét – ösztöndíj mellé jól jön, tankolni, meg hamburgerre is el lehet költeni pl.- , akkor is, amikor nem vagy ott!

Mondjuk, mire elvégzed az egyetemet, lenne egy éves 200 milla profitot hozó céged, 5-10 alkalmazottal. Nagyon nem kellene tárgyalgatnod hr-esekkel, nem is tudnád mi az.

Ha én lennék az egyetem, roppant keményen támogatnék minden egyetemistát ebben a történetben.

Persze el lehet bukni. De akkor fiatalon buksz, és gyorsan teszed. Akkor is azt mondom, hogy mire kikerülsz a fenti történet elérhető. Erre is kiképeznek titeket, hát miért ne használnád ki a lehetőséget?

Elkezdene pezsegni, erjedni az innovációs tér, és ebbe azok is beszállnának, mint Vágási Feri az internetbe, akiknél már a „B”oldal pörög. : )

Kb. ez jutott eszembe első körben a kérdéseddel kapcsolatosan. Megyek, iszom egy kávét.

 

Pár link inspirációnak:

NRW:

So schmeckt Heimat: Spezialitaten aus Nordrhein-Westfalen

Die längste Theke der Welt: Bars in der Altstadt Düsseldorf

 

Gasztroangyal 44. rész – Őszi kirándulás az Őrségben (2019.11.23.)

 

Azərbaycan mətbəxi-Saciçi

Képek:

Ja persze, ezt majdnem elfelejtettem, ide ez a zene kell: :)

Die Ärzte "Junge"

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

24.jpg

 

Szóval amióta megírtam az előző bejegyzést,

 Mit tud, és mennyiért melózik az élelmiszermérnök?

kaptam hideget, meleget. Sokan leírták, hogy ezekkel a fizetésekkel nagyon nem kellene előhozakodni, mivel ezek az fizetések értelmezhetetlenek errefelé, meg hogy mit is képzel egy lecsómérnök, hogy ennyit akar keresni. Erre még visszatérünk. Érdekes, arról nem esett szó egyik levélben sem, hogy mennyit kell, meg hogyan ezért a fizetésekért dolgozni. 

Érdekel a téma? Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

Szóval nézzünk egy kicsit a történet mélyére, de előtte zene:

Amit le kell szögeznünk már az elején, hogy egy lecsómérnök tudása ennyit ér nemzetközi porondon, ez a tény.

Minden fejvadász, toborzó ebben a keretben gondolkodik. A másik dolog, ami fontos, az pedig az, hogy a lecsómérnök tudás – mint egyetemi diploma – világ szinten hiánycikk. A toborzók, és fejvadászok egyesével vadásszák le azokat az embereket, akik ilyen jellegű diplomával, és minimális tapasztalattal rendelkeznek. Tehát egy lecsómérnök értékes tudással rendelkezik, amit azok, akik ezt a tudást keresik, tudják, hogyan maxoljanak ki.

Térjünk vissza a fizetésekre, mivel sok levélíró szerint ezek roppantul magasak, és ennyit nem adnak meg úgysem, csak reklámozzák a fizetési szint megadásával az állást. Na most ezek az emberek, akik ilyeneket írnak, nagyon nincsenek tisztában azzal, hogy nyugaton hogyan is mennek a dolgok. Kicsit másképp, mint errefelé. Nézzük a példát az előző bejegyzésben:

FoodProductlaunch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Na, most a Ł 40 000 éves bruttó fizetés nagyon soknak hangzik Magyarországról, de Londonból nézve arrafelé ez az átlagfizetés. Ebből nem olyan egyszerű megélni, abban az esetben, ha életvitelszerűen Londonban lakik az ember, mivel a lakhatás eléggé drága dolog arrafelé. Londonban Ł 100 000 mondható egy jó fizetésnek évente. Egy felszolgálót nem lehet találni Ł 20 000 alatt.

Szóval az éves Ł 35 000 – Ł 40 000 éves bruttó fizetés nem olyan magas, mint aminek látszik. Erre mondtam azt, hogy a számokat nem érdemes átváltani HUF-ra, mivel egy rövidtávra érvényes retúr vonatjegy arrafelé simán belekerülhet Ł 40-ba. Ennyi bevezetés után a fizetések elméletébe, nézzük, azt, hogy miért is írom azt, hogy:

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

Ehhez, hogy erről tudjunk beszélgetni most itt 2021. Január első napjaiban, vissza kell mennünk a múltba, a 2000-es évek közepére. Ebből az időből osztanék meg egy történetet, amit én is úgy halottam a haveromtól. A haverom haverjának az unokahúga hallotta egy lecsómérnöktől, akivel megesett az eset.

Szóval az emberünk kézhez kapta az élelmiszermérnök diplomáját az egyetemen, a 2000-es évek közepén. Egy év múlva ott ült egy nagyon patinás élelmiszeripari cégnél, ahol a főmérnökkel arról beszélgettek, hogy akkor jönne ide melózni, mert érdekes a téma. Elkezdtek beszélgetni a pénzről, a srác csak hümmögött, kérdezett kettőt – nem, nem lehet emelni rajta, majd talán később – mindezek után illedelmesen elköszönt, és mondta, hogy majd jelentkezik. Az ajánlott bér az akkori segédmunkás bér felett volt pár ezer forinttal. Emberünk pár napon belül már egy repülőgépen ült, és ment a nagy ismeretlenbe szerencsét próbálni.

Kiért, rá pár napra hívta a főmérnök, hogy akkor most mikor is kezdene. Elmondta neki, ha végez itt, akkor majd keresni fogja. Úgy mesélik, akkoriban az egyik egyetemen végzett olyan 120 lecsómérnök. Ezeknek az embereknek a 70%- a 4 éven belül már nem volt az országban, a többi, meg a rákövetkező két évben dobbantott. Csak páran maradtak itthon. Ezek az emberek az elmúlt időszakot – átlag 15 évet – külföldön nyomtak le, ott alapítottak családot, és nagyjából csak nyaralni jártak haza. Mostanában jönnének haza, ilyen-olyan okokból, mondjuk azt, 40 körül nyugdíjba mentek, és élvezni akarják az életet.

A fiatalok, akik most jönnek ki az egyetemről, azok már alapban húzni akarnak ki nyugatra, vagy a nagyon keletre.

Miért is történt ez?

Egyszerűen azért, mivel olyan, mint szervezett élelmiszeripari munkahelyek, ahova mérnökök nagy számban el tudtak volna helyezkedni, egyszerűen nem léteztek abban a valóságban, ott a 2000-es évek közepén. Nehéz volt beazonosítani az élelmiszeripart.

Axióma szerint nem kellett ennyi élelmiszermérnök itthon. Nem úgy Németországban, és egyéb nyugati országokban, vagy Lengyelországban –már akkoriban is – kapkodtak a végzettek után.

Mennyit kellene kapnia egy élelmiszermérnöknek kis hazánkban?

Legyen nettó 3 000 EUR nettónak megfelelő magyar forint összeg /HUF/ havonta, ezt az összeget szorozzuk be 1,67 –el, tovább 12-vel: Éves fizetés – teljes cégköltségen - (3 000 EUR x 1.67) x 12 = 60 120 EUR.

Most 1 EUR: 361.16 HUF, így a 60 120 EUR: 21 712 939 HUF / év / 12 hónap

Ez a fizetés napi 8 órás munkavégzéssel jár bent az üzemben, vagy home officeban, továbbá szabad hétvégével, és egyéb juttatásokkal. Úgy, mint céges autó magánhasználatra is fizetve, mobiltelefon, albérlet- rezsi fizetve, feleségnek munkahely, és a többi egyéb szokásos nemzetközi szinten értelmezhető pozícióhoz általánosan elvárt juttatások.

Mielőtt valaki azt mondaná, hogy álomvilágban élek, mivel a fentieket vizionálom a magyar valóságba, azt kell, hogy mondjam neki, hogy a fenti dolgok léteznek Magyarországon, és eléggé elterjedt, erről a HR -esek tudnának szólni bátrabban. Kb. ezzel a juttatási csomaggal indul egy mérnöki pozíció egy multinál, ahova egy külföldi kollégát várnak a cégen belüli rotációs rendszerben.

Amikor azt mondom, hogy éves 22 millió kellene csak az élelmiszermérnök fizetésre, akkor egyszerűen azt mondják, hogy bilibe lóg a kezem. Pedig nem!

Az aktív korú mérnöki kar, aki az élelmiszermérnöki tudományokban releváns tapasztalattal bír – tisztelet a kivételnek – már nincs itthon!

Lengyelország, meg Szlovákia

Sokan nyilatkoznak mostanában, hogy a lengyel, vagy a szlovák termékek elárasztják a magyar polcokat. Ez nem történik véletlenül, ezt szögezzük le.

 E mögött nagyon komoly munka van, amit a lengyelek, és a szlovákok elvégeztek az elmúlt 25 évben, tették ezt olyan sikeresen, hogy most már a mi polcainkon vannak a termékeik. Olyan 15 éve tették fel az alapkérdéseket, miután nagyon keményen bevallották, hogy tényszerűen hol állnak, mi az igazság. Nem kerteltek. Az akkori kérdésekre olyan megoldási teret vázoltak fel, amiből az jött ki mára, hogy uralják polcainkat a termékeikkel.    

Hogy mit is jelent Lengyelországban az, hogy pezseg, és zsizseg az élelmiszeripar, meg a gasztronómia, érdemes elmenni a pandémia után majd Wroclawba – régi nevén Boroszló – és betérni egy-egy étterembe enni egy jót, vagy elmenni egy látvány sörfőzdébe, és inni egy helyi specialitást.

Most kegyelmi időszak van, most van még pár hónapunk, hogy kitaláljuk azt, hogy hogyan is nézzen ki a XXI. században errefelé az élelmiszergazdaság.

Alap szinten legyen mondjuk az, hogy éves 22 millás fizetés köré szervezzük a felállítandó rendszert, ez ilyen egyszerű.

Erre szokták azt mondani, hogy márpedig ez lehetetlen. Soha nem esik szó arról, hogy hogyan is nézne ki egy ilyen rendszer, meg hogyan is működne. Erről kellene folynia a szónak, minden nap, minden szakmai fórumon. A lengyelek meg a szlovákok tudják azt, hogy mit miért tesznek, meg hogyan.   

Ha erről folyna a szakmai diskurzus, hogy hogyan lehetne ezt a történetet átültetni a gyakorlatba, akkor gondolkozhatnánk el arról, hogy hogyan is lehetne ez a rendszer pont annyira sexy, hogy érdemes legyen ebben a történetben gondolkoznia bárkinek akár befektetőként akár élethivatásként.

Ebben a diskurzusban szerintem részt vennének a lecsómérnökök is. 30 évet kell behozni nagyon rövid idő alatt, nyomni kellene a történetet ezerrel.  

Die Toten Hosen: Stehauf, wenn du am Bodenbist..

 

Kép:

Cristiano Pinto

Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök?

chris.jpg

Persze, tudom, te is ott voltál az analitikai kémián. Toltad a művtan laboron, izzadtál a fizkém vizsgán, gondolom, te sem felejted el soha, hogy milyen volt az élelmiszerjog vizsga, vagy egy géptan beadandó. : ) Élelmiszermérnök M. Sc. – Food Engineer M. Sc, - Élelmiszermérnök M. Sc. – itthon simán csak lecsómérnök, vagy lecsósnak nevezik őket, mivel a „lecsón” végeztek, és nem a „tájkaron”, vagy a „kertészkaron”.

Miért jött pont most elő, hogy mennyit ér egy lecsós?

Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart

/ Agrarszektor.hu 2020. december 4., péntek 13:30 / 

Érdemes elolvasni a cikket. Ezért ragadtam billentyűzetet, hogy mivel felmerült az, hogy talpra kell állítani a hazai élelmiszeripart, akkor ahhoz kellenek a lecsósok, akik elvégeznek ezt –azt a megújuló élelmiszeriparban, mivel ehhez értenek.

Hogy tudják arrafelé, mit tud és mennyit keres átlagban egy lecsómérnök az USA-ban?

Mit mond a honlap:  - degreesfinder -

Idézem szó szerint:

„ Food Engineer

Food engineers utilize the latest innovative technology to process, package, preserve and improve food products. This type of engineer works in combination with the agricultural and food processing industry to ensure food safety, supply, nutrition and value.

A minimum of a bachelor’s degree in agriculture, life sciences or food sciences is typically required to acquire an entry-level position in this field. Higher level degrees offer greater job opportunities and higher compensation.

Food engineers begin by acquiring a bachelor’s degree. A variety of undergraduate degrees may lead to a food engineering career including: natural sciences, agricultural sciences, life sciences or bioprocess engineering.

This profession offers excellent opportunities for growth and salary, but requires at least a bachelor’s degree and certification. Many national colleges note that 100% of their food engineer graduates acquire immediate employment upon graduation. Some universities state that they cannot keep up with the demand for food engineers.

Food Engineer Job Description

This type of engineering professional utilizes a wide variety of capabilities even beyond those acquired through education. Food engineers generally need strong problem-solving skills, effective verbal and written communication and well-developed organizational abilities. Food engineers should be knowledgeable about process engineering, the chemical and physical properties of foods, microbiology and have an understanding of how machinery works with food products.

Depending on the specific job, a food engineer may do some or all of the following:

  • Create new techniques for processing, packaging and preserving food
  • Test the process and the utilization of food equipment
  • Develop and design new food equipment
  • Research and create new foods and pharmaceutical products
  • Offer marketing and technical support for food manufacturing companies
  • Problem solve to develop solutions for food challenges related to supply and preservation throughout the world

Food engineers often work for major corporations such as Frito-Lay, Kellogg, Nabisco and Kraft. Careers may also be found for food engineers within the government for agencies like the Food and Drug Administration or the Center for Disease Control.

Food Engineer Salary

According to the 2006 Census, food engineers earned an average of $62,400 per year. Upon graduating from college, most food engineers earn between $40,000 and $45,000 annually. With experience, it’s for this type of engineer to earn upwards of $90,000 to $100,000 per year. The Department of Labor anticipates that chemical engineering will grow faster than average over the next decade. Food engineering is considered one of the fastest developing professions for chemical engineers.”

Tehát, $ - $ 40 000 - $ 62 400 – $ 100 000 az éves fizetést lehetett elérni a szakmában, arrafelé az USA-ban, 2006-ban. Most 2020-at írunk. 

andrew_neel.jpg

 

 Nézzük, mit tudnak a lecsómérnökökről az Egyesült Királyságban?

Pl. ez a honlap

Idézet a szövegből:

„ Food scientists apply scientific expertise and technological principles to the study of food products and processes within manufacturing and research settings.

The consumer-led demand for safe, nutritious and convenient food products has resulted in a growth in opportunities for trained food scientists.

Food scientists study the microbiological, physical and chemical properties of food and ingredients to make sure they are safe for consumers. Responsibilities of the job include:

  • evaluating the nutritional value, colour, flavour and texture of food
  • testing food samples for particular types of moulds, yeast and bacteria that may be harmful
  • ensuring that food manufacturing processes conform with government, processing, consumer and industry standards
  • exploring alternative manufacturing methods
  • producing new food products
  • working closely with other food production staff including microbiologists, engineers, packaging specialists and buyers
  • establishing low-cost wholesale food production methods
  • investigating and setting standards for safety and quality.

Typical employers

Employers of food scientists include food manufacturing and retail companies, universities, government organisations and specialist research associations.

Qualifications and training required

To become a food scientist, a good bachelor’s degree in an appropriate subject such as food science/technology, food/chemical engineering, biochemistry, nutrition, microbiology or chemistry is normally necessary.

Key skills for food scientists

  • Knowledge of a range of sciences and their applications to food
  • Good business, IT, analytical and numerical abilities
  • Being a confident independent worker
  • Meticulous attention to detail, particularly with regard to health, safety and hygiene
  • Good communication skills
  • Strong teamworking skills.  „

 

Mennyit kereshet a lecsós az Egyesült Királyságban?

Site Engineering Manager - Food Production      -          Up to £70,000 per annum

Head of Purchasing and Procurement – Manufacturing / Engineering circa -      £65,000 depending on experience

Food Product launch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Szóval ennyit ér egy lecsós tudása a nemzetközi porondon, ezt minden lecsós tudja.

/ A fieztéseket nem érdemes átváltani forintra az ottani költségekhez érddemes viszonyítani. / 

Ha fel akarjuk támasztani az élelmiszeripart, akkor egy lecsósnak éreznie kell, hogy érdemes részt venni ebben a történetben. A poszt következő része erről fog szólni.

Képek:

Ryan Christodoulou

Andrew Neel

 

1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? (2024.04.29: már csak 900 EUR lett az 1000 EUR..)

Update: 2024. 04. 29. ---> 1 EUR / HUF árfolyam

Update 2024.04.29, Hétfő:

A cikkben szereplő 1 EUR / HUF árfolyamot frissítem a 2024.04.29 -i 1 EUR / HUF árfolyamra így a cikk már a 2024 április végi viszonyokat tükrözi. Az árfolyam: Wise, 2024.04.29, - 12.14 PM- : - 1 EUR = 391. 985 HUF

--------- > A cikket 2020. május 02-án írtam, azóta az EUR /HUF árfolyam romlásából adódik az, hogy nem havi 1000 EUR beszélünk, hanem ropogós 900 EUR -ról. Részletek a cikkben... Ez havi 100 EUR / hó veszteség, abban az esetben, ha csak az EUR / HUF árfolyamot változatom a mai korra, és minden más marad a régiben, a 2020-as állapotoknak megfelelően.  

----- 

 

russian-dacha1.jpg

 

1 felnőttnek lehetnek a következő költségei:

Mobil telefon előfizetés:           17 000 Ft
Tankolás x 4:                            50 000 Ft
Étel:                                          25 000 Ft 
Energia / Fűtés:                        30 000 Ft
Biztosítások, stb:                      15 000 Ft
Hiteltörlesztés:                          20 000 Ft
                                       + __________________

                                                 157 000 Ft

Diszkrecionális jövedelem:         20 000 Ft    - 

Ez a pénz kell arra, hogy a Gyereknek csoki legyen, anyának virág, kocsmában a sör, stb. -  Helyi kocsmát vagy éttermet eltartani ennél több kellene, - lásd Németország, Görögország-  de most számoljunk ezzel a pénzzel.-
                                         +___________________

Összesen:                                 177 000 Ft

Ekkor nem élt "nagy lábon", nem ment el egy étterembe, nem hívta meg a barátnőjét moziba, mivel azt egy tízes a mozit nem takarja be .. Persze ebben nincs benne a ruházkodás, és még sorolhatnám a többi költséget.

Ez egy évre számítva:
177 000 Ft x 12 =         2 124 000 Ft

EUR-ban ugyanaz, mai árfolyamon:

(391. 985 1 EUR / Ft) =         5 418. 57 EUR

Ha ugyanezek a költségei vannak két felnőttnek - férj - feleség -

Évente - férj- feleség:

177 000 Ft x 12 x 2 =     4 248 000 Ft

EUR-ban ugyanaz, mai árfolyamon:

(391. 985 Ft / 1 EUR)    = 10 837. 14  / év

/ 12 = 903. 09 EUR - A "nyugati" - osztrák - átlag minimálbér felső végének kb. a 50 %-a, amit megkeresnének ketten.

Ez személyenként ugye 451. 54 EUR, ami a "nyugati" - átlag minimálbér felső végének kb. a ötöde, maximum negyede, azaz 25 %-a...


Azt számítják, hogy kb. 225 000 Ft - havonta: 574 EUR- - Évente: 6 888 EUR - kell ahhoz, hogy egy négytagú család minimális szinten vegetáljon hónapról hónapra, Magyarországon.

A varázsszámunk ebben a játékban most a ropogós 900 EUR lesz.

_______________________________

Mit is számoltunk ki folyó árfolyamon? Mi is ez a ropogós 900 EUR?

Az 900 EUR az, hogy a férj, és a feleség egy négytagú családban havonta megkeresi tisztán az 450 EUR-t fejenként, ami kb. 176 393 Ft. Most vidéken az átlag napi napszám – nem speciális munkáról beszélünk – napi 7 000 Ft. Ami 7 000 Ft x 5 x 4= 140 000 Ft, havonta, ami kb. 357 EUR.
Itt tartunk 2020-ban, a rendszerváltás után 30 évvel, ezek a tények. Azt azért tegyük hozzá, hogy akinek a fizetése eléri a nettó 250 000 Ft-ot – 637.77 EUR -, az már egy „jó fizetésnek” számít errefelé vidéken.

Az osztrák minimálbér innen kevesebb, mint 200 km-re 1 300 – 1 800 EUR, attól függ, milyen szakmában dolgozik az ember.
Tegyük hozzá, hogy ott ebből a pénzből szűkösen, de meg lehet élni, ha az embernek lakáshitelt, vagy albérletet kell fizetnie, még akkor is. Tehát nem az átlagfizetésről beszélünk.

___________________________________________________________________________________________

A poszt azért született, hogy bizonyítást nyerjen, hogy létre lehet hozni egyszerűen olyan családi birtokot, ahol lehet biztosítani a család – férj + feleség – éves 10 800 EUR nettó jövedelmét, megfelelő rendszerszervezés mellett.
Nézzük, hogyan látja ezt a témát a lescsómérök, itt a covid-19 válság kellős közepén.

Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

____________________________________________________________________________________________

Covid-19 gazdasági válság, az emberek veszítik el a munkahelyeiket, tömegesen mennek csődbe a cégek, arról beszélnek a közgazdászok, hogy nagyobb válság van, mint a háború után.

NSZK – A későbbi Német Szövetségi Köztársaság területe -1945 után: Cél az önellátás, és hogy megszüntessék az éhezést

Elsőként nézzünk rá, hogy hogyan is oldották meg az élelmezési válságot a Harmadik Birodalom romjain, a Német Szövetségi Köztársaság megalakulása előtt, 1945 – 1949 –es időszakról beszélek döntően. Találkoztam még olyanokkal, akik megélték azt az időszakot a Ruhr-vidéken, hogy Duisburg, Essen, Bochum porig rombolva, semmi nincs, csak a kevés túlélő maradt otthon - nagyon kevés férfi, kevés a munkáskéz -.


A Német Szövetségi Köztársaság csak 1949-ben alakul meg formálisan, még a megalakulása előtti évben, egy gyönyörű vasárnapi napon, 1948. Június 20.-án Ludwig Erhard bevezeti a Deutsche Mark – DM, DEM – Német márka – a világ egyik legstabilabb valutáját hozza létre akkor. Ludwig Erhard volt az, aki megalapozta a későbbi NSZK-ban a szociális piacgazdaságot, mint gazdaságpolitikai berendezkedést, ami a 60-as évek közepére az NSZK-t a világ egyik vezető gazdasági hatalmává tette. Munkaérték elmélet, szociális piacgazdaság, tradicionális német, - porosz – üzemgazdasági költségtan, érdemes ezeknek a fogalmaknak utána nézni.
Na de ott tartottunk, hogy kaja, és étel.

Mit is ette az emberek, akkor, ott, a háború után 1945-ben? Egyáltalán hogyan jutottak hozzá az élelemhez?

Azt tudjuk, hogy az emberek inkább nem jártak dolgozni, mivel élelem után jártak inkább, csereberéltek, feketén, mivel a pénz nem nagyon ért semmit. Az, hogy mit is ettek, és hogyan éltek ebben az időben a megszállási területeken, erről egy nagyon jó cikket írt Horst Rübenkamp, Nahrung vor, während und nach dem Krieg cimmel. Vidéken mindent megtettek azért, hogy megtermeljék a szükséges élelmiszert, főleg a krumpli termelés volt fontos.

A cikkét ezzel a mondattal zárja:
„Lebensmittelkarten gab es allerdings noch bis Mitte 1950, obwohl da kein Mangel mehr herrschte.”

A lényeg az, hogy az ország az önellátásra törekedett élelmiszerből, és feldolgozott élelmiszeripari termékből. Az ország infrastruktúrája romokban hevert, de tudás az megvolt, a német élelmiszergazdaság már a háború előtt is világszínvonalú volt, a háború alatt a német élelmiszeripari szakemberek elég komoly innovációkat tettek fel az élelmiszertudomány térképére, hiszen pl. a hadsereget élelmezni kellett.

Az NSZK élelmiszergazdasága a 60-as évekre igen komoly fejlettségi szintet ért el, világtényező lett. Az, hogy hogyan fejlődött az NSZK, később Németország élelmiszergazdasága arról egy elég jó kiadványt állított össze a Szövetségi Élelmezésügyi, és Mezőgazdasági Minisztérium: Zeitreise durch die Ernahrung címmel, érdemes letölteni, és belenézni.

A későbbi NSZK az éhezés széléről 1945-től, 1960-ra eléri azt, hogy diverz élelmiszeripari végtermékből önellátó, az élelmiszeripari innovációban vezető állam. Ez 15 év. A kulcsszó az innováció, és az önellátás.

 

Eközben Oroszországban

800px-e7159-kstovo-industrial-right.jpg

A fenti képen Nyizsnyij Novgorodban készült, dácsákat látunk a város határában.

Oroszországban az, hogy egy családnak dácsája – hétvégi háza – van, természetes dolog, a hagyomány még a cári időkre nyúlik vissza. Az érdekes nem az, hogy az embereknek van hétvégi háza, hanem az, hogy a telekhez úgy jutnak hozzá, hogy ingyen kapnak használatra egy minimum 600 négyzetméteres telket, ezt az a cég, ahol dolgoznak, és a helyi kormányzat, önkormányzat, és a szövetségi kormányzat is mellszélességgel támogatja.

Na de miért teszik ezt? Felmerül a kérdés, vagy egyáltalán miért éli virágkorát ez a hagyomány?

Tudjuk, hogy a Szovjetunióban voltak kisebb nagyobb ellátási zavarok, amivel a nép együtt élt. A dácsa rendszer akkor is virágzott, mivel a családok a hétvégén kimentek a dácsára, és dolgoztak azért, hogy megtermeljék maguknak a szükséges zöldséget, és gyümölcsöt. Ezt teszik a leggazdagabbak is. Sokan ki is költöztek a dácsára. Mindegy volt, hogy lehetett-e kapni zöldséget a boltban, mert megtermett a dácsán. ma teljesen természetes, ha valaki a dácsájában él életvitelszerűen.


Erről nagyon nem esik szó itthon, hogy van egyáltalán ilyen, arról meg főleg nem, hogy mit is ért el ez a dácsa népmozgalom Oroszországban. Egyre jobban kezdett érdekelni a téma, és kutatás közben eléggé érdekes dolgok jöttek szembe velem, a témával kapcsolatban, pl. ez:

Ökofalu, családi birtok – Oroszország határain innen és túl – Eszmélet folyóirat – cikk a családi birtok mozgalomról.

Idézet az anyagból:


„ Az oroszországi Állami Dumában 2013. április 29-én I. V. Lebegyev, J. E.Nyilov, A. N. Szvincov és Sz. M.Kataszonov, az LDPR (liberális demokraták) képviselői, előterjesztették a „Családi portákról” („O rodovüh uszagybah”) szóló N.269542-6 sz. törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy – állampolgári jogon – minden igénylőnek egy hektár földet kell juttatni ingyenes használatra.
Idézet tovább:

– A polgárok ingyenesen, egy alkalommal kaphatnak földet lakott településen, mezőgazdasági rendeltetésű, valamint erdőgazdasági területeken egyaránt. Ha nem történik meg a birtokbavétel, akkor – a nem rendeltetésszerű használat miatt – a föld elvehető. A feltételekről kormányhatározat rendelkezik.

– A tervezet a családi birtokok nem vagyoni jellegéből indul ki: a birtok nem tulajdon, hanem földhasználati jog. Követelések fejében nem lehet elkobozni. Tilalom alá esik a rendeltetés eredeti céljának megváltoztatása, a részekre osztás lehetősége pedig korlátozott.

– A családi birtok földterületét, illetve a rá vonatkozó jogot – közeli rokont kivéve – nem lehet átadni más személyeknek vagy szervezeteknek.– A polgároknak joguk van a földterületen mezőgazdasági és természetvédelmi tevékenységet végezni, valamint magánlakóházat építeni, erre tulajdonjogot szerezni és oda – mint állandó lakóhelyre – bejelentkezni. Követelmény, hogy a családi birtok kiépítése családtagok és rokonok (orosz állampolgárok) személyes munkájával valósul meg.

–A családi birtok mentesül a földadótól és a családi birtokon előállított termékek eladásából származó jövedelemadótól.


– Az Orosz Föderáció polgárainak joga van egymás mellett elhelyezkedő családi birtokokból települést szervezni. A polgárok kezdeményező csoportjának joga van, hogy egységes tömbben kapjon földet akkora területen, amely megfelel azon polgárok számának, akik együtt akarnak létrehozni családi birtokokból álló települést. Alapfeltétel a jog érvényesítéséhez: a telepesek által kidolgozott és az építészeti hatóságok által a település területére jóváhagyott terv.


– A törvénynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a település körül ökológiai zóna jöjjön létre, az ökológiai, közegészségügyi és járványügyi követelmények figyelembevételével. Létrehozható zöld zóna, parkerdő zóna, védelmi zónák (méhészet, különösen védett erdőterület, vízgyűjtő terület, valamint más, különleges felhasználási feltételekkel rendelkező területek és természeti objektumok).


– El kell végezni a hatályban levő törvények rendelkezéseinek harmonizációját a családi birtokra vonatkozó törvénnyel (mezőgazdaság, kisegítő gazdaságok, gyermekes családok támogatása, önkormányzatok). A javaslat szerint a törvény hatálybalépésének ideje: 2014. május 1-je. „
Idézet vége.


A tervezetet nem ebben a formában fogadták el, de maga az, hogy ez a tervezet Oroszországban, szövetségi szinten felmerült, annak nagyon komoly jelentősége van. Érdemes a szöveget egyszer-kétszer elolvasni.

Nézzük mi is ez a családi birtok, - dácsa mozgalom – és miért is olyan fontos ez az oroszok számára?

Itt van a naturalhomes cikke, ami rávilágít a lényegre, hogy mit is ért el a családi birtok mozgalom:

russian-dacha3.jpg

Huha, ez nem semmi. A képre a következő van írva:

2011-ben az orosz dácsa kertek – családi birtok Oroszország élelmiszerfogyasztásának 40%-át állították elő…

80 %-át a gyümölcs, és bogyósgyümölcs fogyasztásnak
80 %-át a burgonyafogyasztásnak /felhasználásnak/
66 %-át a zöldségfogyasztásnak /felhasználásnak/

Ízlelgettem ezeket a számokat, mivel erre csak azt lehet mondani, hogy no comment. Na de fordítsuk komolyra a szót.
A családi birtok népmozgalom elérte azt, 2011-re, hogy majdnem önellátó az ország úgy burgonyából, gyümölcsből, és pl. bogyósgyümölcsből, hogy minden család megtermeli magának.

Ha most ha ezt közgazdász szemmel nézzük, akkor ez a termelési érték nem vesz részt a gazdasági körfolyamatban, mivel nem kerül piacra, és mivel pénzmozgás nincs, ezért ezt a történetet a GDP-be nem számolódik bele. Ilyen-olyan erőforrás felhasználás van, - minimális szintű input – de a másik oldalról a burgonya országos piaca mondhatni alig nem létezik. Mára szerintem előrébb járnak, nem találtam a neten adatokat a rendszerről 2019-re, vagy 2018-ra vonatkozóan.

Az orosz emberek biozöldséget, burgonyát, bogyós gyümölcsöt, gyümölcsöt esznek egész évben, mivel minden család megtermeli magának. Erre a tényre csodálkozott rá a naturalhomes cikkírója is.
Mivel a családi birtok mozgalom nagyon komoly hagyományokkal rendelkezik, és komoly eredményeket is fel tud mutatni a témát kutatják is, pl:

THE SOCIOECONOMIC AND CULTURAL SIGNIFICANCE OFFOOD GARDENING IN THE VLADIMIR REGION OF RUSSIA  - LEONID SHARASHKIN -

Nagyon komoly eredményeket érnek el pl. 600 négyzetméteren.

Eran Ben-Shahar ellátogatott orosz barátaihoz egy hétvégén a dácsába, hogy megnézze, milyen munka folyik egy ilyen hétvégi házban. Hogy miért is dolgozik ott az ember a hétvégén napi 12 órát akár, és miért van ott, amikor csak teheti.

First nail in the Dacha, last nail in your coffin a cikkének a címe.

Pár kép tőle:

image-119.jpeg

 

image-791.jpeg

image-120.jpeg

Mindenki a dácsán biokaját termel, nem használnak semmi vegyszert, mivel a gyerek, meg az unoka nem szereti, ha bármilyen vegyszerrel permetezi a nagypapa a zöldséget.

Eléggé komoly rendszert képvisel a családi birtok rendszer Oroszországban, és ezt a mozgalmat a kormányzat támogatja is.

___________________________________________________________________________________________

Ennyi bevezető után, térjünk rá a lényegre:
A poszt azért született, hogy bizonyítást nyerjen, hogy létre lehet hozni egyszerűen olyan családi birtokot, ahol lehet biztosítani a család – férj + feleség – éves 12 000 EUR nettó jövedelmét, megfelelő rendszerszervezés mellett.

Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

___________________________________________________________________________________________

A történet, amit előadok egy gondolatkísérlet, pusztán az, hogy a lecsómérnök hogyan látja ezt a helyzetet.

bendek_1.jpg

A falvaink öregszenek el, amin változtatni kellene, a kérdés az, hogyan. Volt már itthon szó Öko- falu hálózatról, amit Raskóék dolgoztak ki, volt már itt szó Kert- Magyarországról, az utóbbi 10-15 évben, de átütő sikert nem ért egyik megközelítés sem, mivel akkor tele lennénk virágzó falvakkal.


Az egész ország területe alkalmas mezőgazdasági termelésre, és a falu biokaját evett még a 80-as években is, csak ez nem volt így kimondva. A termelők a legközelebbi városba vitték be eladni helyben megtermelt portékát, így a város is biokaját evett. Erről sem beszélünk mostanában. A várost a város környéki gazdák látták el élelemmel, kb. 30 km-es körzetből. Aminek szezonja volt, vitték be a gazdák a piacra, és minden család befőzött, eltett, ahogy falun is, ugyanaz volt az életszemlélet, mindenki töltötte fel a kamrákat, nem volt hűtőszekrény. Na most még a 80-as években is egy átlagos falu alkalmas volt mezőgazdasági termelésre, mivel a hagyományos falusi termelési szerkezet - termelési hagyomány- még fellelhető volt, és működött. Itt arra gondolok, hogy a falunak, mint önellátó mezőgazdasági rendszernek a hagyománya - paraszti kultúra - még a 80-as években is létezett.

Pl. a faluban a kertek mindig valamilyen víz mellett alakultak ki, legyen az kút, vagy patakpart. Mára ezeket a patakpartokat már lehet, hogy beépítették a faluban, vagy betemették a kutat. Tehát a kertnek való hagyományos helyek megszűntek kertként funkcionálni. Ez általános jelenség a Balaton melletti falvakban, közvetlenül a parti sávban. A hagyományos falusi önellátó termelési rendszer felbomlott sok helyen, ezzel számolni kell. Másképp újjáéleszteni a hagyományt, ide már tervezés kell.       

Tehát rendelkezünk azokkal a hagyományokkal, ami kell ahhoz, hogy egy virágzó falusi termelési rendszert alkossunk meg itt a XXI század elején, nagyapáink, dédapáink tudását beágyazva a XXI század valóságába.

Vázoljuk fel a teret

Ahhoz, hogy valamit alkotni lehessen, a témában fel kell vázolni a teret, amiben mozognunk kell:

Pár felvetés amolyan peremfeltételnek:


- 900 EUR havi nettó fizetés családonként – férj+ feleség –
- Vannak az országban elhagyatott falusi házak, amelyek 15-20 éve üresen állnak akár, ezeket meg lehet vásárolni, építsünk erre.
- Tanya, egy tanyához nem olyan nehéz már ma sem hozzájutni
- Legyen ott internet
- Legyen a közelben óvoda, iskola
- Legyen egy kocsi, vagy valamilyen saját jármű, azt lehessen megtankolni
- Legyen kéznél okos telefon, egy-két laptop
- Legyenek kéziszerszámok, és kisgépek a műveléshez
- Legyen rendelkezésre álló tudás a termeléshez, és legyenek vetőmagok
- Anyagok a ház, melléképületek felújításához


Kezdődjön a matek, számolgassunk egyfajta „fedezeti pontot”, kezdjünk iterálgatni


Megnézve a fenti listát, tehát pénzt kell befektetni ahhoz, hogy egyáltalán az ember oda tudjon költözni egy választott lerobbant házba, mivel azt fel kell újítani, közben élni is kell valamiből.
Vinne oda egy faházat, és építgetné a házat, hogy mielőbb be lehessen költözni, ha fel akarná újítani, vagy egyszerűen a helyére egy könnyűszerkezetes házat húzatna fel pár hónap alatt, ez döntés, és rendelkezésre álló pénz kérdése.

Most egy könnyűszerkezetes ház 100 000 Ft - 250 000 Ft/ négyzetméter, egy 100 négyzetméteres családi ház így 10 000 000 Ft - 25 000 000 Ft– ba kerül, tokkal-vonóval, ez elérhető hazánkban is, ha az átlagárakat nézzük.

A világ másik oldalán már most egy házat 10 000 USD-ért nyomtatnak, de ezt le akarják nyomni 4 000 USD-re.

Ebben a témában is érdemes lenne kicsit körülnézni, hogy mik a hagyományaink.

Tehát kell egy könnyűszerkezetes ház + telek: legyen 20 000 000 Ft - 51 022 EUR – önrész nincs! – ebbe férjen bele a telek, vagy tanya vételára, fedezet a felépítmény, és a telek.


Vegye fel 30 évre, fizessen vissza a 30 év alatt 59 000 EUR-t a törlesztő részlet havonta:
59 000 EUR / (30 x 12 hónap) = -163. 88 EUR -  64 139 Ft / hónap - ami évente: - 1 966.66 EUR  769 668 Ft -

A család megélhetéséhez szükséges pénz évente:  10 800 EUR
Összesen: 10 800 EUR + 1 966. 66 EUR = 12 766. 66 EUR

A rendelkezésre álló telek nagysága legyen: 1 ha, 10 000 négyzetméter

A 24.hu azt mondja, hogy egy négyzetméterről 20-30 kg zöldséget lehet szüretelni.

20- 30 kg x 8 000 négyzetméter = 160 000 kg – 240 000 kg, ezek szerint 160 tonna – 240 tonna között lehet zöldséget termelni hektáronként, ha csak egyszerűen szorzok egyet, és azt mondom, hogy nem vetem be a 10 000 négyzetmétert, hanem csak 8 000-et, mivel sétálni kell is kell az ágyások között, továbbá kell egy ház, is a kertben.

Fogadjuk el, hogy így van, legyen a varázsszámunk 160 000 Kg.

Mennyiért termelek 1 kg terményt a fenti feltételek mellett?

10 800 EUR megélhetéshez szükséges pénz: / 160 000 Kg = 0.0675 EUR / kg – ami 26.45 Ft kilónként.
Hiteltörlesztés: 1966.66 EUR / 160 000 Kg = 0.012291 EUR – ami 4. 817 Ft kilónként

Összesen: 26.45 Ft + 4. 817 Ft = 31.26 Ft – legyen: 31.50 Ft / Kg.

Ellenőrzés:
31.50  Ft x 160 000 kg = 5 040 000 Ft
5 040 000 Ft / 391. 985 = 12 857. 63 EUR, ami több mint a 12 766. 66 EUR. – ok –

A szám azt jelenti, hogy termelni kell 160 000 kg-ot diverz zöldséget 8 000 négyzetméteren, amit el kell adni kilónként 31.50 Ft-ért. Ebben a 31.50 Ft-ban benne van a következő:

- Éves 10 800 EUR fizetése a feleségnek, és férjnek
- A 20 000 000 Ft-os hitel éves törlesztő részlete, amiből a házat építettem
- Az egy hektáros telek, ami rendelkezésemre áll – amit nem a hitelből vettem –
- Tételezzük fel, van kút a telken, és tudok öntözni, ezért nem gond termelni

Mi az, ami nincs benne a fentieken kívül:

- Nincs benne a területrendezés költsége – kert kialakítás, trágya, tereprendezés -
- Nincs benne pl. a talajmunka, ha fel akarom szántatni a területet ősszel, mivel traktorom nincs
- Nincs benne a vetőmag
- Nincs benne a palánta
- Nincs benne a fóliasátor, stb.
- Nincs benne a szükséges faanyag, ha pl. magas ágyást szeretnék
- Ha kell a szükséges támberendezés – paradicsom, vagy uborka mellé netán -
- Nincs a telken egy darab gyümölcsfa sem – persze, tudom, hogy minimum 5 év, mire egy csemete termőre fordul, de kert nem létezhet gyümölcsfa nélkül, azaz kell -

Szóval iterálgassunk kicsit, közelítsük a valósághoz a történetet, mert messze vagyunk. A kérdés az, lehet-e ebben a térben játszani?

Iteráció tovább

Van egy másik cikk, azt írja, hogy 28 négyzetméteren termel, 50 000 Ft költséget vesz a termeléshez részletezve, és ha csak a megnevezett terményekből a kg-ban megadott termények várható termésmennyiségét veszem, akkor lehoz 338 Kg diverz termést a 28 négyzetméterről.

Emeljük bele a képletbe:


- Család megélhetéséhez szükséges pénz évente:     10 800      EUR
- 20 000 000 Ft-os hitel éves törlesztő részlete:            1 966. 66 EUR
- Összesen évente:                                                      12 766. 66 EUR

28 négyzetméter – 50 000 Ft – 127. 55 EUR költség - 338 kg várható termés
Ez már valami, lehet kezdeni számolgatni. 


Nézzük meg, ha egy db 28 négyzetméteres ágyást művel a család:
12 766.66  EUR + 141 EUR = 12 907. 66 EUR / 338 kg = 38. 18 EUR / kg ami sok

Nézzük meg, ha 2 db 28 négyzetméteres ágyást művel a család:
(((12 766.66  EUR + (141 EUR x2)) / (338 kg x2))) = 19. 30 EUR / kg ami még mindig sok.
Mi van ha 15 ilyen ágyásunk van:
(((12 766.66 EUR + (141 EUR x15)) / (338 kg x15))) = 2. 95 EUR / kg ami még mindig kicsit sok.
Mi van, ha 25 ilyen ágyásunk van:
(((12 766.66 EUR + (141 EUR x25)) / (338 kg x25))) = 1. 928 EUR / kg Ez már okkás is lehet.

Mi van, ha 30 ilyen ágyásunk van:

(((12 766.66 EUR + (141 EUR x30)) / (338 kg x30))) = 1. 67 EUR / kg Itt álljunk meg, és fogadjuk el.

Hány négyzetméter ez?
30 db x 28 négyzetméter = 840 négyzetméter.

Egy átlag telek nagysága kb. 200 négyszögöl, ami 719,4 négyzetméter, ami kb. 36 m x 20 m: tehát minimum kb. két telek kell történethez.
Hogy is néz ki ez a történet, hogy optimális legyen?


A telek nagysága legyen 800 négyszögöl, ami 2 157 négyzetméter, ami 0,257 hektár

A felvett hitel nagysága 20 000 000 Ft, 30 év - éves törlesztő részlet: 1 967 EUR
A család megélhetéséhez szükséges pénz évente:                            10 800 EUR
30 db ágyás kialakítása: 141 EUR x 30 =                                              4 230 EUR

Összesen:                                                                                            16 997 EUR

Várható termésmennyiség: 338 Kg x 30 db ágyás:                                10 140 kg
Fedezeti pont / 1 kg várható termés:                                           1. 6762 EUR / kg.

Kút van a telken

A telek 39 %- át használjuk kertnek, a többivel gazdálkodhatunk még.

Mi lenne az optimális történet pénzügyileg, mennyi pénz kell?                      

Meglátásom szerint a legoptimálisabb dolog az lenne, ha előre megkapná a fenti 16 997 EUR-t két évre előre, ami 33 994 EUR, ami 13 325 138 Ft.

Ebből kialakítja a kertet, fizeti a felvett 20 000 000 Ft-os hitelt a házra, és keres nettó 900 EUR-t az asszonnyal, havonta. Ha járulékot is fizet, akkor a 10 800 EUR éves költségre rájön még olyan 4 000 EUR járulék évente, ekkor a képlet így változik:


A felvett hitel nagysága 20 000 000 Ft, 30 év - éves törlesztő részlet:   1 967 EUR
A család megélhetéséhez szükséges pénz évente:                             10 800 EUR

Járulékfizetési kötelezettség / év / férj- feleség:                                      4 000 EUR 
30 db ágyás kialakítása: 141 EUR x 30 =                                               4 230 EUR

Összesen:                                                                                              20 997 EUR, ami 8 230 509 Ft

Ha ugyanúgy megkapná előre két évre, akkor az 16 461 018 Ft –ra lenne szüksége.


Erre a 16 461 018 Ft-ra kellene valóságot írni, mit is jelent ez?

  • Van egy család, aki kimegy falura, nyakába vesz egy 20 000 000 Ft-os kölcsönt 30 évre
  • Birtokába kerül egy 800 négyszögöles telek
  • Itt kialakít 320 négyszögölön intenzív kertet, ahonnan lehoz évente 10, 1 tonna diverz zöldséget- és gyümölcsöt, 1. 67 EUR / kg fedezeti ponton, már az első éven, ha ügyesen tervezi meg a költözést.

Valaki kellene, aki készpénzben odaad neki 16 461 018 Ft-ot, aminek a fedezete az a 10.1 tonna termény lenne, amit évente megtermel, és átveszik tőle garantáltan 1. 67 EUR –ért kilónként minden évben.

Ide kellene egy jó szövetkezet

Na, most ide kenne egy jó szövetkezet, aki ezt a történetet megszervezi ilyen szinten. Ebben nagyon komoly innovációs potenciál lenne, mivel lenne árualap, és lehetne szervezni a feldolgozást.
Másképp nagyon nem tudna működni a dolog, elég komoly szövetkezeti hagyományokkal rendelkezünk, érdemes lenne kihasználni ezt.
Egy élelmiszermérnök csapatnak, aki polci végterméket akarna tervezni egy ilyen rendszerre, ez a rendszer maga lenne az innovációs mennyország! Ha ez a csapat a szövetkezetnek dolgozna?

Na igen, e ez egy komoly dimenziót nyitna meg ebben a történtben. Mivel a helyi szövetkezet, vagy a "szövetkezetkezet szövetkezete" - ahogy a haverom mondta - képes lenne polci végtermék kibocsátására, mint Kanadában, vagy Nyugaton, vagy Olaszországban.

  
Olyan innovációs csapatoknak, aki tesztelgetni akarnak ezt-azt, egy ilyen gazdasági rendszer nagyon komoly potenciált képviselne. Egy ilyen rendszer IT innovációs mennyország lenne. A rendszer felállításával már munkahelyet lehet teremteni, de ami a lényeg, a rendszerre rá lehet építeni nagyon szépen fizető munkahelyekkel teli rendszereket, na de ez egy másik poszt témája. 

___________________________

Update: a témához 2020 05.28:

Cserdi:

2 hónap alatt 6 tonna zöldséget osztottak szét a rászorulóknak a cserdi romák

Savanyúság, lecsó, lekvár cigánykézből - jön a Lasipe

Csedi polgármestere, Bogdán László:

 

Nyomtatott ház, 4000 dollárba kerül:

 Önellátó rendszerek:

 

____________________________

 

Update a témához 2020 05. 15:

Sokszínű Vidék: Csehországban stratégiai fontosságúvá nyilvánítanák a helyi gazdák termékeit

Idézet a cikkből, hogy azt mondja hogy:

"Azt is szeretnék, hogy amíg az országban megtermelt zöldségekből és gyümölcsökből elegendő a kínálat, addig a multik ne importáljanak külföldi terméket.

A szövetség tárgyalásokat folytatott cseh hátterű kereskedelmi láncokkal annak érdekében, hogy azok csak abban az időszakban importáljanak zöldséget és gyümölcsöt, amikor az adott termék iránti igényeket a helyi termelés nem tudja kielégíteni "

Idézet vége.

A csehek ezt meg fogják tenni. Meglátásom szerint ha ezt megtették, akkor már tovább is fognak lépni az önellátás felé vezető úton, szépen rendszerbe foglalva.

_____________________

 Ők is biokajából főznek:

 
Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

Mérgezett Föld - első változat

Sztupa Gergely innovációja Pusztaszabolcson, aki tudja hogyan kell pótolni a talajerőt nagyüzemi gazdaságban, úgy, hogy nem kell szántani a területet feleslegesen.

A film a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült.

Karantén idején

veszprem_1870.jpg

Épp most néztem meg a neten, hogy hogyan kell kovászt nevelni, mivel szükség lesz rá az elkövetkezendő pár hétben, így karantén idején. A világunk soha nem lesz már ugyanolyan, mint 10 napja, ezt már érzi mindenki. Több időnk lett, elkezdtünk egymásra, és egy kicsit befelé figyelni.Kezdjünk észrevenni azt, hogy akkor most mik is azok az értékek, amelyek igazán fontosak, amiért érdemes élni.

Választottam ehhez a bejegyzésez egy idilli tavaszi képet, Veszprémről, abból a korból, amikor még az emberi mérték, és a fény volt az élet ritmusának zsinórmértéke, téltől őszig, át az évkörön.

Karanténban vagyunk, egy világjárvány elején, és még nem tudjuk azt, hogy mikor, és hogyan fog véget érni. Csak azt tudjuk, hogy egyszer vége lesz, és ki fogunk menni a lakásból.

Háború van egy vírus az ellenfél.
Sok helyen már akadozik az ellátás, nincs áru a polcokon, vagy ha van is, akkor is csak nagyon minimális választék. Ez az, amit nem szoktunk meg, a mi életünkben erre még nem volt példa.

Megszoktuk azt, hogyha bemegyünk a boltba, akkor azt veszünk, amit akarunk, a homártól a narancson keresztül a 30 féle péksüteményen keresztül a csillaggyümölcsig. Ez számunkra a természetes.
Nem gondolunk bele, hogy az, hogy minden mindig van a polcon, ez a rendszer az utóbbi 60 évben alakult ki, és létezése nem magától értetődő, hogy ez létezik.
Mostanában sokat beszélgetünk erről a szakmában, hogy mi is történik, az emberek vásárolják fel a WC papírt, tartós élelmiszereket, hogy el tudják látni családjukat, és önmagukat, mint háborús időkben.

A haver azt mondta, hogy ez bizony a lét „kétdimenziós” voltából adódik. Kérdeztem tőle, hogy mit is ért azon, hogy „a lét kétdimenziós” volta. Lerajzolta a következő ábrát:

2d.jpg

Meglátása szerint az életünket eben a háromszögben töltjük, és mint egy kis hangya, futkosunk csúcstól- csúcsig, és intézzünk fontosnak vélt dolgainkat.
Kérdeztem tőle, hogy nem inkább családot kart-e írni a lakosság helyett.
A válasza az volt, hogy mára az egyén értelmezhető a vállalatok, és az állam számára, mivel pl. nem a családok, hanem az egyén kap ilyen- olyan ügyfélszámot, vagy vásárlói kártyát. Ebből a történetből meg képezhető az a pillanatnyi fogyasztói viselkedés, ami már vizsgálható, és képezhet gazdasági hasznot pl. egy áruház számára.

Egyszerűen azért, pl. mert tudni akarja, hogy ki vásárol bagelt mondjuk az áruház pékségében reggel 7-től reggel 9-ig. Vagy pl. kapunk adókártyát, hogy adót tudjunk fizetni.


Meglátása szerint most az emberek futnak beszerezni mindent, ami a karanténban kellhet, - elfutnak az egyik pólusig – vállalatok, hazamennek – lakosság – és szemüket az államra vetik, hogy mit tud tenni értük. Így gondolkozik a nagy átlag. Sokat beszélgettünk még erről a kétdimenziós dologról, mondtam neki, hogy nekem valahogy nem akaródzik bevenni azt, hogy az ember kis hangyaként rohangál egyik csúcstól másikig, és ebben éli le a kis életét, igaz a rendszerben nagyon sok dolog értelmezhető, arra meg modellként jó, de nekem hiányzik valami.

Ebben is maradtunk, beszélgettünk másról. Meglátása szerint erre a játékra szépen kottázható egy vállalatirányítási rendszer működésének egyes aspektusai, ami eléggé innovatív gondolati megközelítés.

Eltelt pár nap, csak nem hagyott nyugodni ez a hangya, meg háromszög dolog. Ekkor villant be a következő kép, el is neveztem azon nyomban a „lét háromdimenziós voltának” haver után szabadon. Íme:

3d_2.jpg

 

Ez már emberi mértékű modell, állunk, és fogjuk egymás kezét, segítünk egymásnak. A lakosság helyett odaraktam a fogyasztót, egy ember viselkedhet az adott pillanatban fogyasztóként, ha kedve tartja.
Megjelenik az ember, aki áll, aki bizalommal néz a jövőbe. Megjelenik a piros vonal az ábrán, ami ugye a magasságot jelöli ki.

A kérdés az, hogy mi is kerülhet a ? helyére.

A fenti két modell semmi más nem akar lenni, talán csak egy nagyon-nagyon felületes megközelítése jelen valóságunk néhány kis szeletének, semmi más.
Ami biztos, sokan keresik a válaszokat.

Keresik netán arra a bizonyos kérdőjelre a feliratot, mivel mindenki érzi, hogy világunk meg fog változni az elkövetkezendő hónapokban, években. Mi a negyedik fogalom itt a XXI. század elején? Ez a válasz fogja meghatározni azt, hogy milyen lesz a közeljövő valósága.


A kép, amit az íráshoz választottam abból a korból származik, amikor a paraszt ember felkelt reggel, kiment, üdvözölte a kelő napot, és imát mondott este, amikor a nap lenyugodott. Ha volt egy komoly problémája- hogy vegyen-e egy tehenet, vagy nem- aludt rá egyet. Ez volt az a kor.

Pár link, amit érdemes lapozgatni innen is, onnan is:

Kardos Gábor filozófus, borkereskedő

Milyen változást hozhat az életformánkban a vírusválság?

Slavoj Žižek

Slavoj Žižek’s “End of Capitalism” and the Coronavirus

Mariana Mazzucato is professor of economics at University College London and author of The Value of Everything:

The Covid-19 crisis is a chance to do capitalism differently

Versenyképesség

Kicsit körbe fogjuk járni a versenyképesség fogalmi környezetét

Tehát ez a poszt a versenyképességről fog szólni, elsőként amolyan felvezetésként álljon itt két dal:

És a másik

Kicsikét kielemezzük azt, hogy akkor mit is jelenthet ez a varázslatos fogalom itt, most 2020 elején, Magyarországon. Egyáltalán milyen aspektusai lehetnek a foglalom fogalmi környezetének.


Sokan írtatok nekem, hogy hagyjam már ezt a „fogalmi környezet” dumát, mivel szerintetek ennek semmi értelme, hogy erről menjen a szó, mivel ez egy élelmiszergazdasági blog, és nem a filozófia fakultáció a gimiben.

Szeretném ezt megmagyarázni, hogy miért jövök mindig ezzel a „fogalmi környezet” dumával. Teszem ezt azért, mert ez jó bevezetés lesz ahhoz, hogy tudjunk beszélgetni a versenyképesség fogalmáról.

Tehát fogalmi környezet.

Nagyon alap szinten nyelvészkednem kell.

A magyar képekben gondolkodik, és a nyelvünk is képszerű. Azonnal közli a nyelv, azt amire gondolsz. Ha kimondasz valamilyen fogalmat, akkor annak a fogalomnak a szűkebb, és tágabb környezetét is azonnal használatba veszed, és ez természetesen mindenki számára aki használja a magyar nyelvet magától értetődő tény.

Nézzünk egy példát:
"Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent."

Elolvasod, azonnal pörög a film. Ez az első aspektus, hogy képekben gondolkozunk, és ezért vagyunk kép-esek valamire, mivel ha megvan a kép a fejünkben arról a valamiről, akkor el is tudjuk készíteni azt.

A kép fogalom fogalmi környezetében ott vannak a következő fogalmak:
Kép – képes –képesség – készség – kompetencia
Kör – körös, köröz, körny , környez – a környezből egyszerűen belátható a környezet fogalma –

/Mivel az a táj, amit megkörnyeztem – körbesétáltam, így megismertem – az a környezetem, ez világos.
Ha már valaki kompetens valamiben, akkor teljesíthet is nem? Ha már teljesít, akkor válhat sikeressé?

Vagy igen, vagy nem.
Érdemes erről kicsit mélyebben gondolkozni.
Ennyi bevezető után térjünk vissza az eredeti történetre, miszerint itt a versenyképességről lesz szó.

Mit mond erről a versenyképesség dologról a Magyar Nemzeti Bank?

Versenyképességi Program
Itt a Versenyképesség mérésének módszertana című dokumentumban az alábbiakat mondja:

Versenyképesség Mérésének Módszertana

„Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.„
Jól van, nézzünk mást, mit mond pl. a wikipedia:

versenyképesség

„A versenyképesség egy olyan közgazdasági fogalom, ami összehasonlíthatóvá teszi a vállalkozásoknak, vállalkozások csoportjainak, vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek. A versenyképesség nemzetgazdaságokra történő értelmezését sok közgazdász vitatja.”

Ez is jól van, menjünk tovább, még mindig a wikipedia:

„Nemzetek versenyképessége

A versenyképesség fogalmát tág értelemben országok, régiók és városok gazdasági teljesítményének összehasonlítására is használják. Az egyes nemzetgazdaságoknak az a képessége, hogy a világgazdaságban egyre jövedelmezőbb árukkal vagy szolgáltatásokkal jelenjenek meg, különösen a kis és nyitott gazdaságok számára fontos, amelyek nem rendelkeznek a vállalkozásaik hatékony működéséhez szükséges méretű belső piaccal.

Az egyes országok versenyképességét befolyásoló gazdasági tényezőket, és az egyes országok teljesítményét sok módszerrel vetik össze. Az egyik legátfogobb elemzést a Világgazdasági Fórum végzi el évente, amelynek eredménye a Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) című kiadványban jelenik meg. Magyarország ezen a listán a világ 60. legversenyképesebb gazdaságának számít.[1]

Vállalatok versenyképessége

A piacgazdaságban működő vállalkozásoknak az a képessége, hogy egyre jövedelmezőbb kínálattal szolgálják ki a fizetőképes keresletet.”


Ok, ezt mondja a wikipedia, de mit mond az MNB? Hogy a erőforrás, meg nemzetgazdaság. Nézzük mit is jelent az a fogalom, hogy nemzetgazdaság?

Itt egy fogalom meghatározás:

nemzetgazdaság
„A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége

Itt egy másik:

Statisztikai Hivatal, Franciaország:

National economy

Set of resident units on the economic territory. The French economic territory includes Metropolitan France and overseas departments.
The overseas departments were brought under the jurisdiction of the economic territory from the national accounts base 95. In the previous bases (56, 59, 62, 71 and 80) they were part of the rest of the world.

Az, hogy mi is az a resident units, mint statisztikai fogalom, a finnek magyarázzák meg a legjobban:

"The total economy is defined in terms of resident units. A unit is said to be a resident unit of a country when it has a centre of economic interest on the economic territory of that country – that is, when it engages for an extended period (one year or more) in economic activities on this territory. The institutional sectors are groups of resident institutional units."


Itt kezdtem vakarni a fejemet, mivel mindenki mást mond, és mindenkinek más a lényeg, szóval van itt minden, mint a szeptemberi búcsúban, keveredik minden mindennel, ebből kellene kihozni a lényeget. Mit is látunk?
Az egyik azt mondja, hogy a nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha pl. az MNB szerint:

Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.

Ebben a fogalmi meghatározásban megjelenik, hogy számol ezekkel:
- Nemzetgazdaság
- Erőforrás
- Legmagasabb szintű, de fenntartható jólét

Mérnöki megközelítés mellett a fenti fogalom egy akkor állja meg a helyét, ha tisztázva van az, hogy hol is optimalizálgatunk erőforrást vagy erőforrásokat, úgy hogy ameddig a folyamat tart, szállítsa folyamatosan eredményként a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólétet.
Persze belátható, hogyha a folyamat túlpörög, akkor az erőforrás felhasználás nem lesz optimális, és ezért nem lesz meg pl. kimenetként a legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét. Vagy lesz jólét, de nem tartósan, vagy nem a legmagasabb szint közelében, vagy törekszünk rá, de nem fogjuk elérni ugye.


Hol is optimalizálgatjuk az erőforrások felhasználását? Persze, a válasz az, hogy a nemzetgazdaságban, mivel a versenyképesség fogalmát a nemzetgazdaságra értjük. Ok.


A nemzetgazdaság fogalma meg:
Egyszer találtuk ezt:
„A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége.”
Meg ezt pl.:
National economy
Set of resident units on the economic territory. The French economic territory includes Metropolitan France and overseas departments.


Ide meg kell ez:
The total economy is defined in terms of resident units. A unit is said to be a resident unit of a country when it has a centre of economic interest on the economic territory of that country – that is, when it engages for an extended period (one year or more) in economic activities on this territory. The institutional sectors are groups of resident institutional units.


Tehát a finnek szerint a nemzetgazdaság fogalmába azok a szereplők vannak a történet fókuszában, akik egy éve, vagy több ideje valamilyen gazdasági tevékenységet fejtenek ki a földrajzilag lehatárolt területen, ami történetesen legyen esetükben Finnország. Ok, jól van ez így.

Ez egy folyamat központú megközelítése a témának, amit a finnek használnak.
A nemzetgazdasági Minisztérium pl. gazdaságról beszél, a KSH meg ismeri a nemzetgazdasági ágakat, és e szerint közli statisztikáit.

Egy a közös minden megközelítésben, az pedig az, hogy egy földrajzilag lehatárolt teret tekint egy egységes piacnak, és itt, ezen piac, pl. teljesítményét határozza meg pénzben úgy, hogy pl. lebontja azt egy egyes nemzetgazdasági ágakra, ahogy teszi ezt pl. a KSH.

Térjünk vissza az MNB fogalom meghatározására, amikor is arról beszél, hogy vannak erőforrások, mivel fogalmi szinten nem határozza meg, mit is tekint erőforrásnak, ezt a történetet nyitva hagyja.

Ha mindent összevetünk, és szintetizáljuk a fentieket a következőket láthatjuk:

1. A nemzetgazdaság fogalma definiált, mivel egy lehatárolt földrajzi terület gazdasági aktivitását jeleníti meg
2. Piac fogalma definiált, mivel a nemzetgazdaságon belül a teljes nemzetgazdaságot tekinti piacnak
3. Erőforrás fogalma definiálható a nemzetgazdaságon belül
4. Legmagasabb szintű, de fenntartható jólét fogalmi környezete felállítható, szimulálható, és így meghatározható a nemzetgazdasági szintre
5. A legmagasabb szint fogalmi környezete értelmezhető nemzetgazdasági szinten
6. Az optimális erőforrás felhasználás értelmezhetővé válik, de csak nemzetgazdasági szinten

Ebből következik az, hogy erőforrásként akkor tekint valamit ez a versenyképesség fogalom meghatározás, ha az az erőforrás részt vesz a gazdasági körfolyamatban, adott időszakban, és így pénzbeli prompt ára megjelenik, realizálódik. 

A kérdés az, hogy mit tekintünk erőforrásnak, hogyan néz ki a lokalitás szerepe a fenti fogalom rendszerben.

Ha ezt a kettő fogalmat belevesszük a rendszerbe, és jól határozzuk meg, elég komoly kis innovációs mezőt hozhatunk létre, aminek működése szimulálgatható, és nézegethető, hogy akkor hogyan is néz ki az erőforrás felhasználás. aminek biztosítania kell optimálisan a jólétet.

Mivel élelmiszergazdasággal foglalkozom, és eléggé érdekel az üzemgazdaságtan, ezért úgy gondolom, hogy a fenti versenyképességi fogalmat a következőképpen lehet lefordítani üzemgazdasági szintre:


- Lokálisan globális business modell, a lokalitásból indul ki, oda csatol vissza

- Tér, és idő (időtartam, stb.) lehatárolhatóvá, és definiálhatóvá válik a lokalitásban
- Komplexen adoptív szinergia definiálható a nemzetgazdasági fejlesztési irányokkal
- Fókuszban az ember, és a lokális jóléte
- A globálisan lokális business modell komplex adoptációs foka tervezetten tartson a definiált maximumhoz 
- A globálisan lokális business modell legyen tervezetten optimálisan kompresszív, a tervezett célrendszer mentén.

Kezdetben kb. elég ennyi, nem kell több, ebből előállhat a versenyképes rendszer, benne a magát sikeresnek, és versenyképesnek tudó ember.

Ja persze, ezzel még adós vagyok. Miért is került a két énekesnő ide, a versenyképesség fogalmához?

Ezt találjátok ki ti, és írjátok meg nekem!


Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

 

A termőföld értéke / ára, meg az értéklánc szerep második rész

women_model_women_outdoors-125566_jpg_d.jpeg

 

 

Igen, a képen a lány most érkezett vissza a mezőről, élvezte a délelőttöt, és közben szedett egy csokor virágot. Egy virág, egy lopott csók, pillantás a kedvesnek, aki épp most távozott árnyékként a fák takarásában, ilyen egy boldog pillanat.

Az előző bejegyzésben annak mentünk utána, hogy a termőföldnek van-e értéke, ára, és ez a történet hogyan nézhet ki pl. egy integrált értékláncban. Nem triviális a téma, ezt nézegetjük most tovább.

Az előző bejegyzést azzal hagytuk abba, hogy 1979-ben Schultz azért kapott Nobel- díjat, mert arról értekezett, hogy a termőföld túl van becsülve.

A termőföld ára vagy értéke hogyan is nézhet ki ez a történet egy értékláncban 

A termőföld ára, és értéke, kapargassuk tovább ezt a történetet. A XX. század közgazdaságtana a következőt meséli a termelési tényezőkről:

Termelési tényezők

Idézet a wikipediaról:

"A klasszikus közgazdaságtan képviselői, Adam Smith és David Ricardo három termelési tényezőt különböztettek meg. Ezek a következők:

 a munkaerő

a tőke

a föld,

amely ebben az értelemben nem csupán a termőföldet jelenti, hanem minden olyan, a természetben már meglévő erőforrást, amelyet a gazdasági tevékenység során felhasználnak például a vizek, a szél energiája.

Smith és Ricardo azt is megállapította, hogy a termelési tényezőknek birtokosai, tulajdonosai vannak, akik annak fejében, hogy tényezőjüket rendelkezésre bocsátják a termeléshez, részt kérnek a haszonból. Ennek megfelelően:

a munkaerő tulajdonosai, a munkások bért kapnak;

a tőke tulajdonosai, a tőkések vagy kapitalisták profitot;

a föld tulajdonosai, a földbirtokosok pedig (föld)járadékot. "

Tehát arról mesél a közgazdaságtan, hogy a termőföld tulajdonosai a földbirtokosok a föld használatáért (föld) járadékot kapnak.

2009-ben Erdélyi Tamás irt egy doktori disszertációt, melyben feszegeti azt, hogy hogyan néznek ki a földbirtokviszonyok az EU tagországaiban.

Földtulajdon és földbirtokviszonyok alakulása az EU tagországokban

A 16. oldalon mesél arról, hogy hogyan is néznek ki a törvény szerinti bérleti formák. Tehát van ilyen, hogy haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részesművelési szerződés, készpénzes bérlet, rugalmas bérlet

A 21. oldalon mesél a földárról.

Idézet:

„A termőföldet ökonómiai értékelésekor általában tőkeként kezelik. Értékesítésekor, vagy megvásárlásakor az átlagos tőkehozadékot tartják szem előtt. A tőkejavak árát nem keresletük és kínálatuk, hanem a velük előállított termékek kereslete és kínálata határozza meg. (BURGERNÉ 1996)“

Burgerné is azt mondja, hogy csak úgy lehet - ÉRTÉKEL-ni a földet, ha együtt vizsgáljuk azt, hogy akkor most arról a területen mennyi pénzben kifejezhető terméket lehet előállítani.

Azt mondja Burgerné, hogy a föld a tőkejavak közé lehet sorolni. Mit is jelent a fogalom, hogy tőkejavak?

tőkejavak

A.

A termelési tényezők egyike. Olyan megtermelt javak, amelyeket további termelési folyamatokba vonnak be. A vállalkozások elindításához is tőkére van szükség, Jele: K (Capital)

B.

Mindazok a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, stb. amelyeket a termelő folyamatokban felhasználunk.

C.

Olyan termelési tényezők, amelyeket az ember állított elő annak érdekében, hogy velük javakat hozzon létre. /Gép, autó, pénz, üzem, stb./ Kamat, osztalék, bérleti díj...

D.

3. K (származékos) termelt javak amelyek a további termelési folyamatokban használnak fel J: kamat

4. válalkozás, E: váll-i terv-ek össz, célja a profitszerzés J: profit

Na, ahogy ezt a fogalommagyarázatot ide levéstem, úgy gondoltam, hogy itt van az a pont, hogy innom kell jó kávét.

Nézzünk egy kicsit bele ebbe a játékba, hogy mit is mond Burgerné. Van egy darab földem, amin előállítok -megtermelek- valamit, ezt a valamit az adott piaci viszonyok között eladom, és az ezért kapott pénz határozza meg azt, hogy akkor most annak a darab földnek a prompt piaci ára mekkora, főleg akkor, ha van piaca az adott darab földnek, az adott helyen, és gazdasági térben.

Mivel a krumpliföld, az krumpliföld, ennyi ez. Ebből az következne, hogy nagyjából minden krumpliföldnek a forgalmi ára hasonló lesz, kis eltéréssel legyen az a krumpliföld bárhol az országban - ha most figyelembe vesszük az országhatárt, mint fizikai teret -. Ez nagyon nincs így.

Pl. van egy olyan országrész, ahol 1 ha termőföld 16- 55 millió HUF között mozog, és lehet krumplit is termelni rajta, nem is rossz termésátlag mellett.

Szóval ebben a 16- 55 millió HUF közötti hektáronkénti árcédulában kicsikét többet vizionáltak bele, mint tennék azt máshol az országban.

Úgy gondolom, Burgerné állítását ezzel simán lehet cáfolni. Itt nem érvényes az a mondás: „Oh, ez csak egy krumpliföld, semmi több“.

Menjünk vissza az elejére, a történetnek, amikor azt mondtuk Adam Smith és David Ricardo nyomán, hogy három termelési tényező van: a munkaerő. a tőke, és a föld.

Amire a választ keressük, az nem más, mint hogy a termőföldnek van-e értéke, vagy csak ára van?

Nagyon komoly szakirodalma van annak, hogy akkor most egy terület piaci árát hogyan lehet meghatározni, törvénybe rögzített varázslatos képletek is mesélnek arról, hogy akkor most hogyan lehet számolgatni azt, hogy akkor most az adott területre milyen árcédula ragasztható.

Általánosságban elmondható, hogy kb. akkora árcédula ragasztható 1 ha termőföldre, mint amilyen árcédula van a szomszédos területen. Itt azért eszembe jut az, hogy pl. a cár hogyan gondolkozott annak idején egy darab jeges föld áráról - Alaszka-, továbbá eszembe jutnak Barabási Albert- László, A Képlet - A siker egyetemes törvényei - című könyvében leírtak.

A cár kb. úgy gondolkodott, hogy neki mit ér az adott darab föld, és e szerint ragasztottak rá egy árcédulát, és kész.

Barabási azt mondja, hogy a hálózatokban való gondolkodás új axiómákat hoz a XXI. században.

Pl. azt mondja, hogy axióma szerint a teljesítmény korlátos, de a siker korlátlan.

Tehát az adott kor, adott gazdzadasági viszonyai határozzák meg azt, hogy akkor most mit is gondolunk egy darab föld árcédulájáról.

Az előző posztban azzal a felütéssel kezdtünk, hogy saját meglátásom szerint van a termőföldnek értéke, és lehet pillanatnyi ára, azaz lehet rá árcédulát ragasztani, és mivel ez így van, ezért van olyan, aki ki is fizeti ezt az árat, mért van piaca a földnek.

Schultz azért kapott 1979-ben Nobel-díjat, mert azt mondta, hogy a föld - termőföld - túl van értékelve.

A termőföldnek van értéke, ami független a rá kiakasztott árcédulától.

Az általam kidolgozott értéklánc elmélet - élelmiszergazdasági nézőpont- , azt mondja ki axióma szerint, hogy az élelmiszertermeléshez nem szükséges termőföld.

Ez simán belátható, a termőföld mnetes élelmiszergazdasági innovatív termelési rendszerek piaca a világon szignifikánsan növekszik, legyen az tenyészállat mentes hústermelés, vagy növénytermesztés.

Az értéklánc, mint fogalmi keret című bejegyzésben a minőség fogalmát a következőkép fogalmaztam meg:

Értéklánc, mint fogalmi keret

„A minőség a termék, vagy szolgáltatás sajátosságainak és jellemző tulajdonságainak összessége, amely összefüggésben van azzal a képességével, hogy kielégíti a megállapított, és a ki nem fizetett igényeket.“

Ha megjelenik a minőség fogalmi környezete, akkor megjelenik a termék, fogalmi környezete is az értékláncban. A termék az a valami, amit az értéklánc annak tekint az adott térben, és időben, se több, se kevesebb.

Olyan világban élünk, ahol kimondható az, hogy a helyi, lokális élelmiszer termelés alapestben - értéklánc oldaláról vizsgálva - nem függ a helyi diverz alapanyag termeléstől, mivel a platform független gyártási rendszerek korában élünk kb. 1960-as évek vége óta nyugaton.

Természetesen szervezhető lokális, vagy regionális inputokra épülő komplex értéklánc, léteznek is ilyenek.

Trendként elmondható az, hogy egy komplexen szervezett értékláncban maximálisan integrálták a termőföldet, mint termelési tényezőt, melynek szerepe átalakult az értékláncon belül.

Tehát pl. egy cég ha zsákos krumplit állít elő, és erre megvan a piaca, akkor értéklánc oldaláról nézve a történetre, madár mindegy, hogy hol , milyen termesztéstechnológiát használva -termőföld mentes termesztéstechnológia , vagy hagyományos termesztéstechnológia -állítja elő a zsákos krumplit.

Értéklánc oldaláról nézve az, hogy mi a termőföld értéke, eléggé sajátos jelentéstartalommal is bírhat, amit mérhetővé tesznek az értékláncon belül. Tehát megjelenik ezen működési keretek között is érték fogalmi környezete.

Az EU pl. belátta azt, hogy egy értéklánc így működik, és azt mondta, hogy olyan támogatási rendszert alkot meg, ami védi a helyi értékeket, a lokalitás tájképi jellegét megőrzi, és biztosítja a helyben való boldogulást. Ez kb. megfelel egy lokális, vagy regionális értékláncnak. Jobban ki kellene használni ennek a ténynek a lokális, vagy regionális lehetőségeit, az ebben a gazdasági térben rejlő innovációs potenciált.

Ebben a keretrendszerben megjelenik a termőföld érték fogalma, ami független az árcédulától.

Globálisan lokális - lokálisan globális - rendszerekben kellene elkezdenünk gondolkodni, kicsit jobban, mint eddig.

A következő posztban rámegyünk arra, hogy akkor hogyan is jelenhet meg a termőföld ára az adott végtermék árában.

 

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com

 

 

 

A termőföld ára, vagy értéke? Hogyan is nézhet ki ez a történet egy értékláncban?

Avagy egy költségmodell magánéletének mélyrétegei

depositphotos_116481366-stock-photo-beautiful-girl-feeling-free.jpg

 

Egy jó pohár bor mellett ültünk a barátaimmal, és arról folyt a szó, hogy akkor most menyiért is lehet előállítani egy liter bort manapság. Meg arról, hogy akkor ez az előállítási ár hogyan függ össze azzal, hogy akkor most ténylegesen mennyiért is lehet eladni egy liter bort.
Már akkor tudtam, hogy ezt meg kell írni, mivel a téma nem olyan faék egyszerű, mint aminek kinéz, olyan szinten nem az, hogy erről a kérdésről történő közgazdaságtani gondolkodás ért már Nobel-díjat, de ne szaladjunk ennyire előre.


A kérdés megint az, hogy akkor most honnan is nézzünk rá erre a témára, hogy akkor hogyan is kalkuláljunk például a termőföld árával pl. egy komplex költségmodellben. Mivel is kalkulálhatunk? A termőföld árával, és nem értékével.

Itt egy nagyon fontos fogalmi környezettel szembesülünk, mikor is árakról, és értékről beszélünk.

Mi is nagyvonalakban az, hogy valaminek van ára, azaz rá lehet ragasztani egy árcédulát?

Amikor azt mondjuk, hogy valaminek van ára, akkor azzal azt az igényt fejezzük ki, hogy az a valami, amire ráteszünk egy árcédulát, annak a valaminek van létező piaca, ezért standardizált kereskedelmi folyamatokon keresztül, mint áru, vagy azt megtestesítő értékkel rendelkező papír forgalomképes, mivel van olyan ember, vagy szervezet, aki a ráírt árcédulát levéve, kifizeti azt, és használja azt. Tegyük hozzá, hogy általánosságban ezt az árat abban a devizában fizeti ki, amiben az árcédulán feltüntették az értékesítési árat.

A termőföldnek tehát van ára, lehet rá árcédulát tenni.

Ez egy szép kerek szám szokott lenni általában, és amikor egy termőföld adás-vétel megköttetik, akkor szépen szerepeltetni kell a könyvelésben, a hatályos számviteli szabályok szerint lekönyvelve a történetet. /A termőföld adás-vételre eléggé speciális szabályok is vonatkozhatnak, ami most nem képezi jelen poszt tárgyát./

Tehát az eladó bevételt realizál, /ebből adózik/, a vevő termőföldet vásárol, ami számára termőföld, az árcédulán feltüntetett áron megvásárolva, a vétel pillanatában.


A vevő számára e tranzakció által megszerzett termőföld most eszköz, vagy forrás?

Tudjuk, hogy az eszköz az, ami pénzt tesz a zsebünkbe.
Tudjuk azt is, hogy a forrás az, ami pénzt vesz ki a zsebünkből.
Na, már megint helyben vagyunk: ár- érték- eszköz – forrás.


Mivel itt kezd bonyolódni a dolog, mivel ebben a történetben több van, mint ami az látszik első blikkre.
Nézzük, mit mond Dr. Tóth József, A GAZDASÁGI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ABSZTRAKT MATEMATIKAI VIZSGÁLATA című munkájában a termőföldről:

Letölthetitek a következő linkről:

Dr. Tóth József, A GAZDASÁGI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ABSZTRAKT MATEMATIKAI VIZSGÁLATA

Idézet a munkából:

45. tétel: A termőföld értékét csak az azon termesztendő növénnyel, vagy növényekkel (ágazatokkal) szoros kapcsolatban lehet megítélni.

46. tétel: A termőföld értékét csak a termőföld, az időjárás és a növény (ágazat) szoros kapcsolatában lehet megítélni.

47. tétel: A termőföld értékét csak az adott közgazdasági környezettel szoros kapcsolatban lehet megítélni. (A munkaerőhelyzet, eszközellátottság, piaci helyzet, árviszonyok, út és szállítási viszonyok stb.)

48. tétel: A föld közgazdasági értékét olyan komplex mutatóval célszerű meghatározni, amely a termőföld jellemzőit, a rajta termelt, illetve termelhető növényt, illetve növényeket, az éghajlati tényezőket, a közgazdasági tényezőket, a gazdálkodás minőségét, illetve mindezek kölcsönös kapcsolatának, kölcsönhatásának az eredményét juttattja kifejezésre. Ilyen mutató csak egy lehetséges, az eredménymutató, azaz az adott termőföldön elért, vagy elérhető (legcélszerűbben pénzértékben kifejezhető) eredmény, a jövedelem.
A termőföld közgazdasági értékelésének alapvetően két szempontból van jelentősége. Egyrészt a föld adás-vételi árának meghatározásához, a földbérleti díj és a földadó meghatározásához.
Előbbi esetben az eladó és vásárló számos lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy megközelítően helyes döntést hozzon. Elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen eredménnyel járhat a föld megvásárlása. (Mi a célja, mit kíván a termőföldön termelni, s az, milyen eredménnyel kecsegtet, esetleg magasabb értéken értékesítheti stb.). Utóbbi esetben célszerűbb lenne a földadó eltörlése, vagy egységesítése és a hangsúlyt alapvetően a jövedelemadóra helyezni.
A termőföld értékelése és célszerű felhasználása szoros kapcsolatban van, hiszen annál értékesebb egy adott földterület, minél célszerűbben tudjuk felhasználni, illetve (ha egyéb kényszerítő tényezők nem játszanak szerepet) annál célszerűbben használjuk fel az adott földterületet, minél értékesebb az számunkra. „


Mit is olvasunk?

Értékeli, hogy hozzá lehessen rendelni egy árat, azaz rá lehessen ragasztani egy árcédulát. Erről mesél, a termőföld áráról, nincs szó a termőföld valós értékéről.

Tehát az érték az nem ár, ez a Nobel –díjas meglátás ebben a történetben, nézzük miért. Itt van pl. Schultz, aki 1979-ben kapott Nobel- díjat. :

1979: közösen Theodore W. Schultz USA-beli (1902-1998), University of Chicago és Sir Arthur Lewis (1915-1991) nyugat-Indiai származású USA- beli, Princeton University. A gazdasági fejlődés kutatásában folytatott úttörő munkájukért, különös tekintettel a fejlődő országok problémáira.

A nobelpize.org ezt írja erről:


Land is overrated
A widely held view – the natural earth view – is that there is a virtually fixed land area suitable for growing food, and a supply of energy for tilling the land that is being depleted. According to this view, it is impossible to continue to produce enough food for the growing world population. An alternative view – the social-economic view – is that man has the ability and intelligence to lessen his dependence on cropland, on traditional agriculture and on depleting sources of energy and can reduce the real costs of producing food for the growing world population. By means of research we discover substitutes for cropland, which Ricardo could not have anticipated, and as incomes rise parents reveal a preference for fewer children, substituting quality for quantity of children, which Malthus could not have foreseen. It is ironic that economics, long labelled the dismal science, is capable of showing that the bleak natural earth view for food is not compatible with economic history; that history demonstrates that we can augment resources by advances in knowledge. I agree with Margaret Mead: “The future of mankind is open ended.” Mankind’s future is not foreordained by space, energy and cropland. It will be determined by the intelligent evolution of humanity. „

Ebből a nézőpontból nézve az érték egy kicsit mást jelent. – túl van becsülve a föld - Az 1979-es Nobel-díj előre vetítette 2019-et, de ezt majd a második részben egy kicsit kifejtjük.

Az értéklánc elmélet – kidolgozva általam - azt mondja, axióma szerint, hogy nem szükséges az élelmiszertermeléshez termőföld.

Ebből azért következik néhány innovációs potenciál a gazdasági térben.

Ebből alakult ki a végtermék alapú platform független gazdasági terek gazdaságtanának tudományága az 1970-es évek végétől.
Ez az értéklánc axióma fogja meghatározni a XXI. század élelmiszergazdaságát.

De ne szaladjunk ennyire előre, a következő bejegyzésben megnézünk a nézőpontokat, hogy akkor hogyan is lehet kalkulálni a föld árával, /de nem az értékével/ pl. a költségtervezésben.

Érték? Meg mi az érték?
Na, ezt a történetet vetíti előre a 2019-es Közgazdasági Nobel-díj.

Megyünk tovább.

 

Érdekel a téma, vagy kérdésed lenne?

Írj a Lecsómérnöknek!

e-mail:      lecsomernok@gmail.com

Értéklánc..meg akkor most nagy, vagy kicsi, vagy mi van?

Amikor a képességek összeállnak, értékké állnak össze, /vagy néha nem../ de ez az, amit mérhető, és mérik is, sokan -Avagy az értéklánc megnyilvánulásának egyik aspektusa láthatóvá válik –

1e091c3adc7716c308f67aae6df29009.jpg

 

 

Nagy vagy kicsi?

 

Roppant komoly kérdést feszegetünk, amikor ez a kérdéskör kerül szóba. Látom, hogy mosolyogsz, de nem, tényleg nem arról lesz szó, amire most gondolsz, még közvetve sem : )
Nézzük ezt a játékot közelebbről, hogy miért is került szóba ez a történet, hogy akkor most akkor az a valami nagy, vagy kicsi? Egyáltalán mi is az, ami nagy vagy kicsi?
Az értékláncról írtam már egy bejegyzésben, amikor is azt nézegettük, hogy axióma szerint hogyan is lehetne megfogalmazni azt, hogy mit is jelenthet az értéklánc, és fogalmi környezete:

A bejegyzés linkje:

https://lecsos.blog.hu/2018/04/14/az_erteklanc_mint_fogalmi_keret

Az értéklánc fogalmi környezetének jelentését a következő mondatban foglaltuk össze:

Olyan képességeket tesz hozzáférhetővé, és rendez egy időszakban annak érdekében, hogy ezen képességek együttes használatának és/ vagy megnyilvánulásának eredményeként valamilyen mérhető minőség jelenjen meg legyen az bármi.


Mivel megvan az, hogy mit is tekintünk az értéklánc fogalmi környezetének jelentésének, már meg tudjuk válaszolni azt, hogy mi is az, ami lehet nagy, vagy kicsi.

A szavak, melyek szerepelnek a fogalom meghatározásban:

  • Képesség
  • Képességek hozzáférhetősége az adott időszakban
  • A Fenti egy időszakban rendelkezésre álló képességek használatának és / vagy megnyilvánulásának eredménye van
  • Ezen eredmény valamilyen mérhető minőségben ölt testet.

Ha a fenti négy pontban összefoglalt fogalmi környezetet ízlelgessük abból a nézőpontból, hogy akkor most az, hogy egy értéklánc kicsi, avagy nagy, hogyan is néz ki ebben a jelentéstartalomban?

Ha mondjuk az értéklánc eredménye egy termékben ölt testet, akkor annak a terméknek tervezetten mérhető minősége megjelenik, sok esetben ezt szabványosították, több iparágban.

Tehát nem az a lényeg, hogy kicsi-e vagy nagy, hanem a kérdés inkább az, hogy létrehozható-e, igen, vagy nem? Ha igen, akkor innentől kezdve a kérdés az, létezik-e az értéklánc képesség, vagy nem?

Ha a válasz az, hogy igen, egy értéklánc létrehozható, - mivel létezik az értéklánc képesség – már csak az a kérdés, hogy érdemes-e létrehozni az értékláncot, és ha igen, ezen értéklánc képességek időszakos rendelkezésre állása milyen költségszintet képvisel?
Ez a válasz, és nem más.

Ha nagy


Vannak dolgok, amit nem érdemes kicsiben játszani, ilyen lehet egy személyszállító repülőgép kibocsátására képes értéklánc, vagy a hasonló típusú termékek kibocsátására alkalmas rendszerek. Az élelmiszergazdaság sem kivétel ez alól. Ezeket a rendszereket működtetni kell, sajátos rendszerintegrációs fok mellett, amely eléggé magas költségszinteket is képviselhet az adott időszakban.


Ebből az következik, hogy egy nagy természetes módon törekszik arra, hogy a rendszerben lévő időszakos képességeket, és tudásokat maximalizálja annak érdekében, hogy nagyon gyorsan képes legyen hasonlóan mozogni a piacon, mint ahogy azt a hasonlóan nagy teszi. Ez a nagyság átka, de ez az előnye is.

Mindezért törekszik a modularitásra is, ez lesz a XXI. század elejének nagy története, a kérdés az, hogyan képeződik le ez a megnyilvánulás az értéklánc integrált üzemgazdasági szintjére, a nagynak ez fog jelenteni nagyon komoly versenyelőnyt, ha jól fogja meg a sztorit.

A moduláris gyártási rendszerek elmélete nem mai tudományág, ezzel mindig is foglalkozott az üzemgazdaságtani diszciplína.
A XXI. század elején ez a tudomány azért kerül megint erősen fókuszba, mivel az, hogy integrálják benne a real – time adatokra épülő mindenféle rendszereket, és megoldásokat, ezért eléggé komplex új tudományág alakult ki.


Kb. arról van szó egy-egy egy real- time módon szervezett kapcsolatra fel lehet építeni egy teljes business modellt, innovációt, vagy "egyéb okosságot" ezt lehet pl. lehet totálisan szimulálni, és tesztelni egy megfelelő informatikai környezetben.
Ez meg roppant komoly flexibilitást ad az értékláncnak. Olyan 20 éve megy ez a dolog az élelmiszergazdaságban.


Ha valamelyik értéklánc nagyon naggyá válik, akkor elhagyja a saját iparágát, és más iparágakban is elindul a nagyság felé, teszi ezt biztos erőforrás alapokon, ahhoz, hogy sikeres legyen, többszintű komplex problémát kell együttesen kezelnie, ami a mai világban már egyszerűbb játék, mit mondjuk a múlt század 70-esévek elején volt.


Ha kicsi

 

Létrehozták, és letesztelték az értékláncot, és látják azt, hogy képes arra a működésmódra, amire tervezték, tervezetten optimális költségszint mellett. Általában két irányba indul el egy kicsi. Vagy nagyon sok hasonló kicsi lesz belőle, vagy elindul a naggyá válás útján. Ilyen utat láttunk nagyon sokfelé, és nagyon sok iparágban is.

A mai világban, amikor a valós idejű real- time információ határozza meg az életünket, a kérdés inkább arra terelődik, hogy létrehozható-e olyan értéklánc, ami minimális költségszint mellett betölti-e azt a szerepet, amire tervezték?

Ez meg inkább a kicsiknek kedvez, és nagyon magas szintű innovációs potenciált feltételez.
Most már, hogy felvérteztük magunkat tudással, és tisztában vagyunk vele, hogy akkor most mi a nagy, meg mi a kicsi, meg mi is ez az értéklánc cucc, belecsapunk a lecsóba, és a következőkben elemezni fogunk egy-egy olyan játékot, ami a előre vetíti a XXI. század közepét ebben a témában.

Mert pl. mi van akkor, ha kicsi is, egyszerre meg nagy is, meg moduláris is meg nem is? 

 

Érdekel a téma, vagy kérdésed lenne? Írj a lecsómérnöknek!
e-mail: lecsomernok@gmail.com

Review intercompany price.....

Egy álláshirdetés margójára.......

maxresdefault.jpg

 

Már nagyon bizsergett az ujjbegyem, hogy megírjam ezt a posztot. Mielőtt nagyon belecsapnánk a lecsóba, hallgassunk egy kis Rammsteint, csak azért, hogy kicsit ráhangolódjunk erre az ízes történetre, ami most következik.

 

 

 

Hobbim lett nézegetni a pénzügyekkel foglalkozó állásajánlatokat a hazai állásportálokon, mivel érdekel az, hogy mennyire keresett itthon az üzemgazdasági tudás. Túrtam a portálokat, és szembe jött velem ez a gyöngyszem:

 

..............   Contorller

 

Tasks:

  • 1 Ensure a follow-up of plan activity by identifying consumption and productivity gaps

    • 2 production cost follow-up of machines, labour, raw materials, other direct related and fixed production cost

    • margin analysis

    • stock follow-up (inventory, slow moving, destruction cost, scrapping …)

     

  • Calculate new item costs and cooperate with marketing departments within the division

  • Calculate and set-up standard costs and related basic data (BOM, Routings etc) for produced items

  • Review intercompany price

  • Participate in New Product Implementation

  • Create monthly manufacturing report

  • Prepare budget (manuf. & full company)

  • Monitor fixed assets

  • Manage CAPEXs

  • Plan exchange improvement with the management team

Hűha mondom, ez nem semmi. Angol nyelven, írva, hazai ajánlat, ez igazán komoly történet kell legyen. Megfogta a szemem a következő mondat: Review intercompany price

Itt gyulladt ki a piros lámpa az agyamban, azonnal tudtam, hogy ebből poszt lesz, de iziben.

 

Ezt fogjuk kielemezni, hogy mit is írtak le, meg azt, hogy hogyan írták le, a végén azt is látni fogjuk, hogy miért írták le.

 

Az első körben, ha elolvasod egyszer, azt látod, hogy ez egy nem magyar gyökerű cég, csak itt van egy gyáregysége, mivel olyan szavakat használ, ami a nemzetközi szlengben valahogy másképp néz ki, ilyen pl: - Manage CAPEX's - mert több van ám, aztán pl ez: - slow moving, destruction cost, scrapping …

 

Itt meg a három pontra érdemes fókuszálni, mert az is fontos, amit ez a három pont jelenthet, de valahogy nem fért ki, vagy nem akarták leírni. A scrapping fogalma is érdekes ebben a a szövegkörnyezetben ez simán hunglish, biztos ezt dobta fel a google fordító a képernyőre.

 

Elolvastam még egyszer, tényleg, becsülettel, szavanként átmentem rajta, és értelmeztem.

 

Az első gondolatom, azt volt, hogy miért írta meg valaki ezt az ajánlatot, meg ha megírta, akkor miért volt ennyire elkeseredve?

 

Mi látszik amikor elolvasod? Hol vannak a tételmondatok?

 

Meglátásom szerint ez a három:

 

1. Prepare budget (manuf. & full company)

2. Plan exchange improvement with the management team

3. Review intercompany price

 

1. Készítsd el a cég finanszírozási igényét "budget"-et, (a gyártásra, és teljes cégre)

 

2. Itt gondban vagyok..

A második mondaton erősen kell gondolkoznom, mivel csak az tudja mit akart ezzel, aki leírta, de a google fordítót használta, valami mást. Valami hasonlót akarhattak kifejezni angol szavakkal:

 

Készítsél fejlesztési terveket a mostani menedzsment csapattal - change management attitűd? -

 

Írjuk ide, hogy a google mit dob fel a change management fogalmára:

 

What do you mean by change management?

 

Change management is a systematic approach to dealing with the transition or transformation of an organization's goals, processes or technologies. The purpose of change management is to implement strategies for effecting change, controlling change and helping people to adapt to change.

 

Biztos ez, hagyjuk így.

 

3. A kedvencem ebben a leírásban: Review intercompany price

Azért, választottam címnek ezt, mert ebben a leírásban ez a legszebb. Mert van ilyen:

 

What is intercompany transfer pricing?

 

A transfer price is the price charged between related parties (e.g., a parent company and its controlled foreign corporation) in an intercompany transaction. ... Transfer prices directly affect the allocation of groupwide taxable income across national tax jurisdictions.

 

Oszt van ilyen is:

 

What is the meaning of transfer pricing?

 

Transfer pricing is the setting of the price for goods and services sold between controlled (or related) legal entities within an enterprise. For example, if a subsidiary company sells goods to a parent company, the cost of those goods paid by the parent to the subsidiary is the transfer price.

 

De ilyen, hogy intercompany price, ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetetlen!

Gondolom, -innen az asztaltól, ahol most ülök - arra gondoltok, hogy át kellene nézni azt, hogy akkor most hogyan is számítják ki a cégnél a transzferárakat. És itt álljunk meg egy polgári védelmi pillanatra, és lássuk azt, amit nem írtak le.

 

Mit is?

 

Ezt az állásajánlatot olyan valaki fogalmazta meg, aki csak félig tudta értelmezni a nem itthon ülő kinevezett döntésképes vezető leveléből azt, hogy mi is a lényeg, kellett hozzá a google fordító, de nem sikerült faszán a meló, mivel nem sikerült megvenni a profi angol lektor munkáját, ami azt jelenti, a cég kicsinyesen spórol. De mivel egy kurrens állásportálon van fent a hirdetés, - ott meg meg kell fizetni az árát a történetnek - azt jelenti, hogy kell az ember, de izibe, aki lenyomja ezt a melót...

Nézzük tovább.

 

Még mindig a Review intercompany price - nál tartok, amivel folytatnám az előbbi gondolatmenetet. Ez, a következőt jelenti:

 

Nem tudjuk azt, hogy milyen számot írjunk az árcédulára, azt sem tudjuk, hogy az üzem területén hol, és mikor kellene rátenni az árcédulát arra a valamire, amit úgy gondolunk, hogy talán az a termék, vagy mi.

 

Na most ez hajmeresztő, ha hozzá veszed a következőket is, ami le van oda írva:

 

Calculate and set-up standard costs and related basic data (BOM, Routings etc) for produced items

 

Számoljam ki, és állítsam be a gyártott termékek sztenderd költségeit, (Bills of Material, utvonalak, stb.)

 

Szóval van egy vállalatirányítási rendszer, - madár mindegy, hogy milyen, mindegyik hasonló elven működik - amit nem tudnak használni, mivel nincsenek beállítva benne a gyártott termékek alapadatai, pl. nincs felállítva a gyártott termékek anyagszámlája -

 

Ez így egyben hajmeresztő. nem tudják, hogy merre vannak arccal előre, magyarul nem tudják azt, hogy akkor most hogyan megy a gyártás, menyibe kerül az a gyártás időszakonként, és nem tudnak semmit.

 

Gondolom Joet, Boriszt, vagy Hansot marja a sárga ideg, ha ránéz az aggregált kimutatásokra a számítógépén, ahol pl. 3 ország 5 gyárának a napi költségadatai / végtermék futnak real time-ban, a hazai egység adatai falsok, és ezt neki jelzi a rendszer, mert van olyan nála, hogy üzleti intelligencia elemzés.

A haját tépi, és azt mondja a főnökének, hogy figyu, nem tudom hogy mennyivel kell finanszírozni az ottani történetet, mivel falsok, vagy nincsenek számok.

 

Szóval ezért íródott ez a kis állásajánlat, nem másért, vakon mennek, és ezt az anyavállalat kezdi megunni.

 

Review intercompany price történet - de csak ez - olyan 6- 16 M HUF körüli áron elérhető most tanácsadásként a szabadpiacon, mivel nem egyszerű játék az, oda többfajta drága tudás kell, amit meg kel fizetni.

Az adatbázis mágus, aki ért az ilyen dolgokhoz, az is tanácsadóként dolgozik, olyan 45 - 70 E HUF pénzért óránként - jó, lehet hogy vagy olcsóbbért is, de ez az átlag - tehát az sem olcsó játék.

 

A zéróról kellene felépíteni mindent, ahogy azt a külföldi kinevezett menedzser elvárja, mivel meg akarja nézni, hogy hogyan is néz ki ennek a gyáregységnek a szerepe az értékláncban. És ha ez a meló megvan, akkor jöhet a transzfer ár, meg az adatbázis mágus, meg a többi, addig semmi, de eddig el kellene jutni.

 

Egyre több ilyen történetet látok hogy kezdenek rájönni a cégek, hogy gond van, ment valahogy pl. 30 évig valami - pl. eddig Joe, vagy Jürgen, vagy Hans - nem kérdezte meg nagyon mélyen azt, hogy akkor mennyit kell utalni évente - mert elég volt a profit, amit hozott a cég évente. Most valami változott. Kellene az üzemgazdasági tudás, kellenének a tényleges számok, amit távolról akar látni.

 

Ez alapján meg valami rendszert kellene felépíteni, amiből kijön az, hogy mennyi a tényleges real-time finanszírozási igény. Ez meg roppant drága cucc, meg hiánycikk.

 

Egyre több az ilyen hirdetés, ami azt jelenti, hogy nagyon komoly átalakulás előtt van a KKV szektor.

 

Mi van ha nem tudják megoldani ezt a gondot? Szerintem akkor átírják az értékláncot a központban, de ez másik történet.....

 

 

Amikor benéznek egy értékláncot - vagy annak gondolt valamit - , és borul a mutatvány..

idiocracy8.png

 

Nem oly régen egy posztban elkezdtem kifejteni, hogy mit is jelenthet egyfajta nézőpontból az értéklánc, mint fogalmi keret. A bejegyzést az alábbi linken érhetitek el:

 

https://lecsos.blog.hu/2018/04/14/az_erteklanc_mint_fogalmi_keret

 

A tangás csajokkal bevezetett posztomban a következő konklúzióra akartam jobban felhívni a figyelmet:

 

"Most érkeztünk el oda, hogy egy megközelítő választ tudunk adni arra, hogy mit is jelent az a fogalmi környezet, hogy értéklánc?

 

A válasz egyszerű. Olyan képességeket tesz hozzáférhetővé, és rendez egy időszakban annak érdekében, hogy ezen képességek együttes használatának és/ vagy megnyilvánulásának eredményeként valamilyen mérhető minőség jelenjen meg legyen az bármi."

 

-Idézet tőlem, az Értéklánc, mint fogalmi keret című bejegyzésből -

 

Nyomjuk innen tovább a történetet.

 

Szóval most egy mese következik, aminek a valóságoz semmi, de semmi köze, de tényleg. :)

Kezdjük is el.

 

Volt egyszer a Varázshegyen túl, a Nagykerek Erdőn onnan, a Végtelen folyó ezen oldalán, ahol még kézzel mossák a pelenkát, és full sminkben viszik le a szemetet is - mert soha nem lehet tudni - ott történt meg a következő eset, egy ottani cégnél.

 

A cégnek nagyon sok üzlete volt a királyságban, és kereskedett egy bizonyos termékkel, aminek nagyon nagy keletje volt a királyságban, és van ma is.

A cégnél összeültek a cég tulajdonos varázslói, hogy arról tanakodjanak, hogy hogyan lehetne az amúgy sem kicsi céget kicsit jobban felpörgetni. Tanakodtak, sokszor tartottak szeánszot, és bevonták külsős varázslók segítségét is.

Meg is lett a konklúzió, miszerint úgy lehet lehető legjobban piacot szerezni a királyságban, hogyha a hasonló profilú boltokat felvásárolja a cég, de ízibe, és a lehető leggyorsabban, nehogy a konkurencia lecsapjon rájuk és elhappolja tőlük a jó businesst.

 

A döntés után a tettek következtek. Elvitték a tervet a királyság bankjába, és bemutatták a történetet, kérve azt, hogy a bank adjon lóvét a terjeszkedésre.

A bank megnézte a színes-szagos terveket, és áldását adta a finanszírozásra.

 

A buli csak most kezdődött el igazán.

Nyomtatták a szerződéseket a kocsiban, helyszínen, az adott üzletben, melyet meg akartak venni, beírták bele e megfelelő számokat, és neveket a kipontozott helyekre, aláírás, pecsét, és lőn, a cégé lett az adott üzlet az adott pillanattól.

Mindenki maradt a helyén, és minden maradt a régiben az adott üzletben, csak a tulaj változott. A kiszemelt boltok általában privát tulajdonban voltak, és a tulaj adta el őket, ha nem, akkor kicsit máshogy nézett ki a vételi procedúra, de azt is megoldották gyorsban.

Teltek az évek, gyűltek a raklapon a szerződések, és egy napon megcsörrent a telefon.

 

A bankból telefonáltak a cég varázslóinak, hogy be kellene mutatni azt, hogy a cég miből is el, mivel ha ezt nem teszik, akkor 5 napon belül fel fogják mondani terjeszkedés finanszírozására kötött szerződést, melyen évekkel ezelőtt száradt meg a tinta.

 

Számolgatott a varászlótanács, de nagyon nem találták a számokat. Ekkor kezdett felfigyelni a történetre a király fő adószedője is, és elment a céghez, mert kíváncsi volt a számokra, hogy akkor mi is történt arrafelé az elmúlt pár csodálatos évben. Vitt magával pár embert, ha már kiment, és elkezdtek belenézni abba a több kamionnyi anyagba, ami keletkezett ez idő alatt.

 

Pár nap alatt elő is hozták, hogy lenne itt pár zsák arany, amivel a cég tartozik a királynak. Sajnos a bank nem hosszabbította meg a hitelt, és varászlótanács meghirdette a céget eladásra. Jött is aznap a szomszéd királyság hasonló profilú cége, és megvette az egész hóbelevancot, tokkal - vonóval .

 

Kifizette a királyi adószedőnek azt a pár zsák aranyat, amivel a cég tartozott - ezt leírták a pergamenre, amin az adásvételt rögzítették, hogy ez benne van a vételárban-.

A cég varázslótanácsát leváltották, és megtették a megfelelő bejelentéseket a megfelelő királyi hivataloknak néhány fővarázsló ellen, akik tolták a fővarázslatot ebben a történetben.

 

A céget eladták, és vége is lehetne a történetnek, mivel meg lett mentve egy cég, csak a tulaj változott.

Persze, ebben s van igazság, de akkor hogyan is jön ebbe a történetbe most az értéklánc, meg az, hogy benézték? Meg akkor kik, és mit néztek be?

 

Hogy is szólt az idézett értéklánc fogalom? Bemásolom még egyszer:

 

"Most érkeztünk el oda, hogy egy megközelítő választ tudunk adni arra, hogy mit is jelent az a fogalmi környezet, hogy értéklánc?

 

A válasz egyszerű. Olyan képességeket tesz hozzáférhetővé, és rendez egy időszakban annak érdekében, hogy ezen képességek együttes használatának és/ vagy megnyilvánulásának eredményeként valamilyen mérhető minőség jelenjen meg legyen az bármi."

 

- Idézet tőlem -

 

Fordítsuk le a történetre a fenti axiómát:

 

Mit finanszíroz a bank, a bank oldaláról nézve a történetre?

 

Bank számára mi volt az a cég által kínált következmény -amit a cég termékként kínált a bank számára- a bank által mérhető eredménnyel, a finanszírozás fedezetére?

 

A. Vagy a megnövekedett pénzáramot finanszírozta

 

Bejön egy bolt, amit a cég megvesz, ezáltal a cég nyilvántartott eszközértéke megnő, a bolt profitot termel, amiből a hitel visszafizetését a cég fedezni tudja.

 

B. Vagy a bolt megvásárlását, mint eszközt finanszírozta

 

Megveszem a boltot hitelből, és ezáltal a hitel fedezete a megvásárolt bolt mint eszköz.

 

Más lehetőség nincs. A bank telefonált, mivel úgy gondolta, nem finanszírozza tovább a növekedést. Hoppácska.

 

A bank hívása után azonnal kiderült, hogy megnövekedett pénzáram alapú finanszírozás az nem ugyanaz, mint a bolt, mint eszköz megvásárlása.

 

A bank benézte az értékláncot? felmerülhet a kérdés......

 

Ha úgy gondolta, hogy tudja azt, hogy mire adja a hitelt, azaz elemezte annyira a rendszert, -amibe a hitelt tolta - hogy tudja azt, hogy mi lesz az a rendszerszintű működésmodell, amiből kijön a hitel fedezete, akkor azt kell mondjam, ezt félig benézte, mivel a történet nem volt az axióma szerinti értékláncba szervezve. Ha valós értékláncnak nézte a játékot, akkor vak volt, és persze, ezt benézte, mert nem volt itt semmi értéklánc, csak valamilyen nem rendszerszinten mérhető értékteremtés.

 

A cég benézte az értékláncot?

 

Hát már hogyne nézte volna be. Azt gondolta, hogy axióma szerinti értékláncot hoz létre, pedig nem is, ez kiderült, és ezért a történet bukásra volt ítélve.

 

Növekedés, profit, értéklánc. Az értékláncba hogyan kell integrálni egy növekedési lehetőséget? Ez a növekedési lehetőség hogyan képeződik le a teljes értékláncra, mint mérhető, elemezhető "mért mennyiség"? Ezt a "mért mennyiséget" hogyan finanszírozza a bank?

 

Hoppácska.

Eztet meg nem tanítják az iskolában... Jáj....

 

Szóval ilyen kérdéseket pörget ki a valóságból az, ha valaki elkezdi csak kicsit komolyabban végiggondolni azt, hogy az említett értéklánc fogalom milyen kicsit mélyebb jelentéstartalommal bírhat.

Elemezzük kicsit a Padman cimű filmet, 2 rúpia / db. nem több, 2 rúpia

4840.jpg

 

Láttam egy filmet nem oly rég, és azt gondolom, hogy érdemes lenne mindenkinek megnézni, akit valamilyen mélységig érdekel az, hogy üzlet, meg cég. A film Arunachalam Muruganantham életének egy szakaszát mutatja be, és hol máshol készült, film, mint „Bollywoodban”. Pontosítsunk kicsit, mivel ilyen földrajzi hely, hogy Bollywood, nincs a térképen. A „Bollywood” mint elnevezés az indiai filmgyártás gyűjtőneve, és Mumbai /Bombay/ - „Hollywood” szavak összevonásából keletkezett annak idején. Amitábh Baccsan, Akshay Kumar, Radhika Apte, Urmila Mahanta nemzetközileg ismert filmszínésznők, és filmszínészek.


Igen, Bollywood, India, és a hindi filmgyártás. Boollywoodi filmek. Érdemes lenne több bollywoodi filmmel tömi az agyunkat, mivel olyan témákat dolgoznak fel, ami máshol elképzelhetetlen. Ilyen történet a Arunachalam Muruganantham életének egy szakaszát feldolgozó Padman című film.

Íme, a film reklámja. Több mint 49 millióan nézték már meg:

PADMAN Official Trailer | Akshay Kumar | Sonam Kapoor | Radhika Apte | 9th Feb 2018.

Na nézzük, miről szól ez a film.

Van egy ember, Lakshmikant Chauhan, aki észreveszi, hogy a felesége rongyokat használ a menstruációja alatt. Na most ez nem tetszik olyan nagyon Lakshmikantnak, és ezt közli is feleségével, aki azt mondja, hogy ez egy olyan dolog, amibe nagyon nem kellene beszólnia egy férfinak, mivel semmi köze hozzá, továbbá ha sokáig csinálja ezt, akkor meg fogják szólni a faluban, a viselkedésével szégyent hoz a saját házára. A film arról szól, hogy a semmiből Lak