- Yataro Iwasaki (1834–1885) a Mitsubishi alapítója - 

Értéklánc, meg a Mitsubishi, hogyan is kerül ide, egy élelmiszergazdasági blogra, kérdezhetnétek sokan.

Erre kérdésre fogjuk megkeresni a választ közösen, keresve a párhuzamokat az élemiszergazdasági értéklánc , és egy jól működő, integrált ipari értéklánc között.

Az élelmiszeriparban ritkán találkozunk értéklánc szintű elemzésekkel, általában erre a témára nagyon nem figyel az átlagember, de még az ágazati kutató, elemző is a legritkább esetben néz egy élelmiszergazdasági ellátásra úgy, mintha egy értékláncot vizsgálna.

Az alábbi linkeken megtaláljátok a Mitsubishi Corporation Integrated Report 2017 című dokumentumát, ami egy 118 oldalas dokumentum, melyet a cég a következő lapon publikált:

https://www.mitsubishicorp.com/jp/en/ir/library/ar/

A következő linken is le tudjátok tölteni:

https://drive.google.com/open?id=1Z3Z8UZkk5jCpAcTvX9Pq8sYlbT5TZjMq

Innen fogjuk kezdeni a történetet.

Olyan szóhasználattal fogok élni, olyan összefüggésrendszerben, ami nagyon nem megszokott hazánkban, amikor egy-egy élelmiszergazdasági ellátási rendszerről beszélünk.

Hogy miért nem megszokott?

Ennek van egy jól definiálható élelmiszer- gazdaságtörténeti háttere.

Nagyon nem divat hazánkban az integrált, dinamikus élelmiszergazdasági ellátási rendszerek magánéletének vizsgálata, az egyetemi tananyagnak sem része sajnos ez a fajta fogalmi környezet, és megközelítési tér.

Talán azért történt ez, mert 1989 óta nem fordított nagy figyelmet a szakma az integrált, határokon átívelő ellátási hálózatok komplex működésének elemzésére.

Mivel ez így van, ezért ezen rendszerek vállalatgazdaságtani aspektusai sem képezik az egyetemi tananyag részét, ami lássuk be, nem a legjobb.

A Mitsubishi integrált értékláncát zsinórmértéknek tekintve, elemezgetni fogjuk azt, hogy egy-egy működési vetület hogyan képeződik netán le egy élelmiszergazdsági értékláncon. Hogy miért?

A cég olyan alapelveket követ működése során, amit érdemessé teszi arra, hogy az összehasonlítás alapja legyen.

A cég 1934-ben három tradicionális alapelvet fogalmazott meg, melyben összefoglalta a cég működésének filozófiáját:

1

Társadalmi felelősségvállalás.

Olyan céget akarnak építeni, ami a tágabb társadalom spirituális, és anyagi fejlődését szolgálja, hozzájárulva a globális környezet megóvásához.

2

Integritás, és méltányosság

Az átláthatóság és a nyitottság alapelveinek megőrzése, az üzleti tevékenység tisztességes folytatása.

3

Globális üzleti szemléletmód

Az üzleti tevékenység bővítése egy globális látásmódra épül.

Mára a cég működésfilozófiája hat alapelvre épül, amiről a későbbiekben még szó lesz. A fenti alapelvek valamilyen szintű adoptációja részben, vagy egészben megfigyelhetőek egy élemiszergazdasági értékláncnál is, ha az ember erősen vizsgálja az értékláncot.

Egyetlen szót nem láttam leírva a cégfilozófiában, az pedig a mindenható profit.

Nagyon fontos lesz a későbbiekben az, hogy akkor most mit is jelent a profit fogalma egy értéklánc működése mentén, vagy hogy akkor mi, és hogyan képviseli a profitképességét egy működő értéklánc időszakos, vagy pillanatnyi működése során.

Tehát arra a kérdésre is fogjuk keresni a választ, hogy akkor most mi is a profit.

A globális élelmiszergazdaság működése, nagyon sok hasonlóságot mutat a pl. egy jól szervezett, globális ipari értéklánccal. Ilyen jól szervezett ipari értéklánc pl. a Mitsubishi értéklánca.

Azért esett erre az értékláncra a választásom, mivel ezen globális rendszer nem csak autót gyárt, hanem nagyon eltérő ipari szegmensekben van további termékkibocsátása.

Ez a tény közelebb hoz minket egy ilyen komplex rendszer működésének jobb megértéséhez, ezzel is segítve a kitűzött célunk elérését.

Kedvcsinálóként mondok egy általános vetületet, ezt a témát is bővebben ki fogjuk fejteni a későbbiekben.

A globális autóipari gyártóknál elterjedt az un. „lean” szemlélet. A „lean” alkalmazásával a gyártók azt akarják elérni gyártás során, hogy a lehető leggazdaságosabban gyártsák le az adott terméket.

Ez a szemlélet jelen van az élelmiszergazdaságban is, a kérdés az, hogyan nyilvánul meg. Ebbe is bele fogunk nézni a továbbiakban.

Lassan kezdjük is el.