Egy élelmiszermérnök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnök gazdasági blogja

Lecsómérnök gazdasági blogja

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Szükséged lenne lecsómérnöki tudásra? Írj, ne habozz!

2021. július 17. - lecsós

dainis-graveris.jpg

 

 

Die Ärzte - Schlaflied (ab 18) 

A leghatékonyabb stratégia nem csak lépést tartani a változásokkal, hanem magunkévá tenni a trendeket.

Marcel Danesi

Az 1970-90-es évek élelmiszer vertikumáról szóló nosztalgiázó blog sorozatunk új fejezetéhez értünk. Az alapanyagok, nyersanyagok megtermeléséről lesz szó.

Tulajdonképpen egy körképet szeretnénk felidézni, ahol az un. élelmiszeripar által feldolgozott, csomagolt, belföldi és export célra megtermelt horribilis mennyiségű élelmi alapanyag bázis megtermelésre került.

Nem voltak csodák, mint kiderül majd. Ha ugyan nem ment csoda számba a termelés több szintjének, akár a háztájitól a nagyüzemi zöldség és hústermelésig megjelenő szervezettség, összehangoltság, szakértelem, munka szeretet és nem utolsó sorban az a jövedelmezőség, mely az alsó termelési szinteken hajtó motorja volt a rendszernek.

Példának hadd hozzam fel a világhírű magyar fűszer paprika „evolucióját”. A célszerűen többféle tájkörzetre és felhasználási célra nemesített paprikát (hazai nemesítés) termelték a ház körül, termelték a nagyüzemek kertészeteiben. Kézzel szedett, azaz a legérettebb és egészségesebb paprikák kerültek hosszas utószáradásra, mint eresz alatti vagy pajtás szárítás, ahol a hasznos beltartalmi értékek, mint a színanyagok kialakulhattak. A fűszer paprika őrlését nemzedékről nemzedékre öröklődő tudású paprika molnárok végezték. A tájkörzetekben majd minden háznál a pálinkafőző mellett volt paprikaőrlő is.

A végeredmény egy valóban világ színvonalú, exportra alkalmas elismert termék volt.

Majd a „fejlődés” elindult. Fűszerpaprika betakarító gép, ami mindent, kevéssé érett esetleg hibás darabot is felszedett. Nagy szennyezettség. A szalag melletti válogatás kevéssé hatékony, majd az alig néhány órás gépi szárítás megakasztotta az utóérlelést.

Eredmény? Ilyen minőséget már az olaszok, spanyolok is tudtak csinálni a maguk korábban beköszöntő gépesítettségével, köszönjük, nem kell.

Nem szeretnénk a politizálás bűnébe esni, sem véleményt mondani, konklúziókat levonni. Egyszerűen csupán úgy bemutatni kis szegmenseket, hogy „ Ez volt „.

 

wake_up_neo.png

Aki esetleg néhány mondatban majd magára ismer, az a véletlen műve.

Az, hogy van hazánkban pl. kertészeti termelés, élelmiszeripari termelés, az egyik korszakban sem véletlen műve volt. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy legyen. Most, 2021-ben, 32 évvel a rendszerváltás után véget ért egy nagy 30 éves, történetileg már értékelhető ciklus.

Olyan világot élünk, hogy a kertészeti ágazat a túlélésért küzd, mivel senki nem akar a földeken dolgozni.

Ez azt mutatja, hogy tényleg elérkeztünk egy korszak határához,

és el kell gondolkoznunk azon, hogy mi legyen!

Erre, hogy korszakhatáron vagyunk, utaltam már egy bejegyzésemben, ahol arról volt szó, hogy miért érdemes élelmiszermérnöknek tanulni. – Élelmiszermérnöknek egyetemre menni, vagy nem menni, ez itt a kérdés, válasszátok?

A helyzet forradalmi abból a szempontból, hogy eljött az idő arra, hogy ki kell dolgozni azokat a megoldásokat, és eljárásokat, melyek átvezetnek a korszakhatáron, és siker tényezővé lesznek az új korszakban, ami már itt kopogtat az ajtón.

Például: Infláció, munkaerőhiány egyszerre a munka bőséggel, és még sorolhatnánk, pénz- és hitelbőség, egyszerre a hitel ínséggel, a pandémia IV. hulláma, az eddigi pandémia sokk utóhatásai, stb.

Kb. olyan szintű változások vannak kibontakozóban, mint ami 1989 – 1997 közötti időszakra volt jellemző, a kérdés az, hogy mit kezdünk vele! Nem sok időnk maradt gondolkodni a hogyanon!     

 

A lecsós blog azért jött létre, hogy olyan látens, azonnal hozzáférhető komoly szakmai tudásokat mozgasson meg, ami haszonnal alkalmazható a napi gyakorlatban 2021- ben is egy-egy cég, vagy szervezet életében.  

Érdekel a lehetőség?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Bujna Ferenc - vendégszerző, Élelmiszermérnök- 

Zsebők Zsigmond - lecsós-,  Élelmiszermérnök-  

 

Kép: Dainis Graveris

 

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lecsos.blog.hu/api/trackback/id/tr416630184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása