Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Infláció te drága, hatalmas lehetőségek előtt az élelmiszergazdaság!

Az infláció fogalmának mélylélektana - írta a Lecsós -

2021. december 26. - lecsós

 

imelda.jpg

Bujna Ferenc szerzőtársam a legutóbbi cikkében - Nosztalgiázás a múltról -Belső ellátás és export - hazai alapanyag, innováció, szakértelem, olcsó, jó élelmiszer a 70-es 90-es években (IX. / X.)  -   az infláció magánéletéről kérdezett. A válasz megszületett, amit alább olvashattok, íme:    

Ehhez a témához komolyabb zene kell, egy jó kis groovemetal Sziléziából!  A RiseuP – Rise – jó választás, Marcinék Pszów-ban nagyon jó zenét tolnak!

RiseuP- Rise (official music video) 

Ha csak szervezett rendszer oldaláról nézzük a történet, akkor ki kell jelenti, hogy a felállított élelmiszergazdasági rendszer sikeres volt.

Mondok egy példát, amit még láttam gyerekként működés közben:

Volt egy Csopak Tája Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. Ez az MGTSZ Alsóörs- Lovas- Paloznak- Csopak- Balatonarács- Balatonfüred – Balatonszőlős vonalon 400 ha szőlő termőterületet tartott fent, és évente telepített 40-45 ha –t. Volt egy 40 000 hl-es pince Csopakon, és a rendszerhez tartozott egy 10 000 hl-es keverőpince Balatonfüreden. Ez a rendszer eltűnt 1994-re, létezése a múlt ködébe vész. Vele együtt eltűnt a borvidék képessége arra, hogy kibocsásson 40 000 hl kétszer fejtett bort, ezzel együtt a rendszerszintű exportképesség is a múlté. Az Alsóörs- Lovas- Paloznak – Csopak- Balatonarács- Balatonfüred vonal adta a Balatonfüred- Csopaki Borvidék termőterületeinek gerincét is. Na most arrafele eléggé lecsökkent a termőterület nagysága, a parti sávban mondhatni nincs szőlő, és egyre kevesebb lesz… Ezeknek a falvaknak a 10 000 hl-es egységes minőségű kibocsátása meglátásom szerint az álom kategória, most 2021-ben. 

Arrafelé csak szőlőt termelni nem nagyon érdemes, ezt ki lehet jelenteni. A fehérbor szőlő felvásárlási ára az idei szüretben elérte a bűvös 55 – 85 Ft / kg átvételi árat, 30 éve ez a trend, mondván, ezzel nem lehet mit kezdeni, mert ilyen a piac. /A kérdés az, létezik-e arrafelé a termeléshez kapcsolódó szaktudás? Az még megvan!/

Pl. ez a borvidék nem tűnt el, nem építették be, pedig nagy esély volt rá. Arrafelé más a piac.

Így ihatunk még jófajta évjáratú Müller- Thurgaut.

Pedig sokan vagyunk, akik szívesen isznak egy-egy pohár jófajta Csopaki Olaszrizlinget az ebédhez, vagy fröccsnek, vagy csak úgy, mert finom!      

Na de vágjunk bele a történetbe, csapjunk kicsit a lecsóba, nézzük meg ezt az infláció, és áremelkedés témát.

Érdekes kérdést tettél fel, ezzel az inflációs, áremelkedéses témával kapcsolatban Ferenc.

Hadd kezdjem egy személyes élménnyel

Nem oly rég, a 2010-es évek közepe felé történt egyszer, hogy egy európai országban érdekes reggelre ébredtünk. A reggel a szokásos rutinnal indult. Megyek a konyhába, kapcsolom be a tévét, és mit látok? A tévében, a reggeli műsorban ott volt egy nagyvállalkozó, és elkezdett beszélni.

Azt mondta, hogy tegnap este óta a cégei értéke 20%-al kevesebbet érnek, mivel a Ł az € - hoz képest egy szavazás miatt 20 %- al esett. És mivel ez így történt, sajnos emelkedni fognak az árak. Elmondta példaként, hogy mivel nagyon sok alapanyagot, és szolgáltatást €- ban szereznek be a cégei Európában, ezért több Ł- ot kell adni az €-ért, ami sajnos meg fog jelenni az általa belföldön- Egyesült Királyság, mint belföld – kínált termékek, és szolgáltatások árában. Ezt az üzenetet megkaptuk a reggeli kávé mellé.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Nem telt bele pár óra, és már kaptam is egy e-mailt egyoldalú szerződésmódosításról, hogy az addigi szolgáltatás, amit igénybe veszek, az mától 35%-al többe kerül, mivel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségébe beleegyeztem, akkor, amikor a szerződést aláírtam, így természetesen abba is, hogy a szolgáltatási díj bármikor indexálható a szolgáltató részéről, ha a piaci folyamatok ezt megkívánják. Hát megkívánták. Nem volt őszinte a mosolyunk.

Még egy példa Németországból

1998 December 27.-én egy német kocsmában a haverom haverjának a haverja, - aki akkor már belevetette magát az élelmiszermérnöki tudományok megismerésébe az egyetemen, Budapesten - az évek alatt megszokott 5 DEM-et /Német Márka, maki, makkos/ fizetgetett az elfogyasztott korsó sörökért Münchenben. A cigit az automatából is 5 DEM- ért csavarta.  Pár nappal később, 1999. Január 5.-én ugyanazon sörökért már 5 EUR-t kellett volna fizetnie, persze a cigiért is 5 EUR-t kértek… Nade volt egy kis gond. Az 5-ös szám maradt, de az új 5 kétszer annyit ért, mint a régi. Mivel Németország 1999. Január 1.- én a DEM-ről áttért az €-ra, az átváltási árfolyam: €1 = DEM 1.95583.

/Mondhatjuk, 2 DEM = 1 € / 2 Db régi valuta ért 1 Db új valutát/ Azaz 1 sör 10 maki lett, és egy doboz cigi is 10 maki lett.

A fizetés maradt a régi, csak új pénzben lett kifejezve, a feltűntetett árak is maradtak a régiek, csak az új pénzből lehetett kb. fele annyit vásárolni, mint régen. Érzetre 50- 60 % -os azonnali leértékelődés a fizetésekben. Hát ilyen megnyilvánulásai is lehetnek az áremelkedésnek, amit a fogyasztó az inflációnak tud be tévesen.  

100_dm.jpg

100 DM, 3. sorozat  - Sebastian Münster arcképével -  

Na de menjünk bele egy kicsit jobban a témába, hogy megértsük azt, hogy milyen hatásai is lehetnek annak, hogyha egy nemzet gazdaságában felüti a fejét az infláció. Mielőtt belecsapnánk a lecsóba, pár fogalomról beszélni kell.

Azt mondjuk, hogy: „Kevesebbet ér a pénzem, mert magas az infláció.”  

Az első fogalmi becsípődés, amivel le kell számolnunk, az az, hogy a pénz inflálódik! Nem szokása, és nem tud inflálódni!

De ha a pénz nem tud inflálódni, akkor mi inflálódik? Csak és kizárólag a valuta az tud inflálódni!

Helyben vagyunk. Ahhoz, hogy megértsük, mi az infláció, alap szinten bele kell mennünk a pénzelméletbe, nem nagyon, csak pár fogalom erejéig.

MI a pénz?   - Money -

Mi a pénznem, valuta? – Currency –

A valuta az nem pénz. A pénznek önmagában eredendő értéke van, a valutának nincs ilyen. Itt egy jó infografika arról, hogy miben különbözik a pénz a valutától.

Szóval az átlagember, amikor bemegy a boltba vásárolni, és elővesz egy bankjegyet, vagy előveszi a kártyáját, hogy kifizeti az vásárlás ellenértékét, akkor pénznemmel fizet, ez belátható. Általában azzal a pénznemmel fizeti ki a vásárlás ellenértékét, ami az adott országban elfogadott az áru ellenértékének megfizetésére, az pedig itthon általában a HUF pénznem, vagy más néven Magyar Forint.

Egy országnak, vagy ország csoportnak azért törvényes fizetőeszköze az adott valuta, mert az állam, vagy ország csoport csak abban a valutában fogadja el az adó befizetését, függetlenül attól, hogy egy vállalkozás pl. itthon vezetheti más pénznemben a könyveit, erre lehetőséget ad a számviteli törvény.  

Tudjuk, hogy a pénz az nem valuta, de akkor mi is a valuta?

Idézet: „A valuta valamely más ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze, egy másik ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formája. Azaz a külföldi pénz, amit meg is tudunk fizikailag fogni: bankjegy, vagy fémpénz, apró, érme formájában.”

Ha van egy 10 EUR bankjegy a kezünkben, akkor az a következőt jelenti: Azok az országok, ahol az EUR a törvényes fizetőeszköz, garantálják azt, hogy azt a 10 EUR bankjegyet, ami a kezünkben van, kötelesek elfogadni bármikor, mint törvényes fizetőeszközt.  

Mi a deviza?

Pl. ha van 100 EUR egy általad vezetett számlán – deviza számla - bármelyik bankban itthon, akkor van az nem jelent mást, mint hogy a számlát vezető bank garantálja azt, hogy megkapod a 100 EUR –t a számládról. Tehát a valuta az nem deviza.

Ebből következik pár dolog. Mert nem mindegy, hogy 100 EUR bankjeggyel fizetek ki valamit belföldön, és egy készpénz- készpénz tranzakciót hajtok végre, vagy egyszerűen a bankban lévő devizaszámlám terhére fizetek ki 100 EUR-t. Mivel nem mindegy, hogy valuta, vagy devizaárfolyamon valósul meg egy tranzakció.

A pénz nem inflálódik, a valuta, az igen!

Na, ennyi pénzelméleti bevezetés minimálisan szükséges ahhoz, hogy az inflációról beszélgessük. csapjunk is bele a lecsóba, vegyük kicsit komolyabbra a figurát.

Mi is az infláció fogalma?

Pár száz linket átnézve, a témában a legjobb, és legközérthetőbb fogalom meghatározás, hogy mi is az infláció, azt Federal Reserve Bank of Clevelad oldala adja, idézet innen:

„….Strictly speaking, inflation refers only to a drop in the purchasing power of money that results when a central bank creates more money than its public wants to hold. Inflation manifests itself as a rise in all prices and wages—not just some subset of prices.  People, of course, use money to conduct their day-to-day transactions, and their demand for money generally expands as the economy grows. If the public’s demand for money grows at, say, 3 percent per year, but the central bank creates money at 5 percent per year, then all prices and wages will eventually rise at 2 percent per year. Prices will keep climbing as long as the disparity between the supply and demand for money continues.”

Első mondat fordítása: ----->….. Szigorúan véve az infláció csak a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti, amely akkor következik be, amikor a központi bank több pénzt teremt, mint amennyit a lakosság tartani akar.”

A fenti fogalmi megfogalmazás az inflációra tisztán, és világosan érthető.

Találtam egy doktori értekezést a témában, ha valakinek van kedve olvasgatni inflációs témában: Márkusné Zsibók Zsuzsanna Az infláció és az árazási magatartás területi különbségei Nemzetközi kitekintés és magyarországi tapasztalatok -2012 – Doktori Értekezés –

Főleg a 8. oldal lap alja képlet az érdekes…...

Nézzük, mit mond az MNB Inflációs Jelentése 2021. Decemberében:

A 10. oldalon összefoglalja az alappályát, felső pár sorát kimásoltam:

202112181330mnbhu.jpg

 

Nézed az utolsó sort a táblázatban, azt látod, hogy jövőre rosszabb lesz, két év múlva kicsit jobb, rá egy évre minden marad ugyanúgy, ahogy volt. Szóval idén, a December 11.-i adatokkal számolva az infláció: 5,1 %... 

Nézzük, mit jelent ez a tény az élemszergazdaságra nézve.

Pár random link a témában, hogy hogyan is néz ki a valóság mostanság:   

Uniós szinten a magyarok háromnegyede szegénynek számít

Hatalmas krízisben a magyar húspiac: hogyan élhetik túl a termelők a válságot?

Kongatják a vészharangot: 2021 a teljes bizonytalanság éve a húsipar számára

Ömlik a lengyel tojás a magyar boltokba: tehetetlenek a hazai termelők

Leáldozott a magyar krumplinak? Megállíthatatlanul ömlik az import áru az országba

Elképesztő, ami az ágazattal történik: mi lesz így a magyar kertészetekkel?

Nem véletlen, hogy Magyarország nem rúg labdába a borpiacon

Az eltűnt makói hagyma nyomában

Tömegesen állhatnak le a hazai pékségek: elszálltak az árak, mi lesz így?

Itt tartunk 2021-ben. Most volt 2021. December 9- 10.-én az Agárszektor Konferencia Siófokon. Arról, hogy ez miért Agrárszektor Konferencia, és miért nem Élelmiszergazdasági Konferencia, arról már beszéltünk pár előző bejegyzésben:  

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, konferencia után, hogyan is állunk a pénzzel?

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, avagy konferencia után szabadon

Mert élelmiszeripar van, ugye és nem élelmiszergazdaság, pedig két hónapja őőő.

birmingham.jpg

Amikor elszáll az infláció, és beszűkülnek a lehetőségek. Birmingham, Uk, 1969 

Az Agrárszektor Konferencián volt egy érdekes előadás, amit Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója tartott:

Megvan a megoldás, hogyan törjön ki az élelmiszergazdaság a közepes jövedelem csapdájából

Idézet:

„….szerint a 21. században nem érdemes külön agráriumról, élelmiszeriparról és agrobizniszről beszélni, hanem a hangsúlyt a komplex és komplett élelmiszergazdaságra kell helyezni.

……Kitért az élelmiszergazdaság ár- és jövedelemkockázataira is, amely kapcsán megjegyezte, hogy ahogy haladunk minél előrébb az értékláncban, egyre kisebbek az árkilengések. Míg a növénytermesztésben és állattenyésztésben óriási szinteket, volatilitást mutat, addig a fogyasztók a boltokban stabil, egyenletes árszínvonalat tapasztalnak. Az értéklánc főbb ágazatait tekintve az figyelhető meg, hogy a növénytermesztés folyamatos árnövekvő pályán van, az állattenyésztés stabil, alacsony szintet mutat a magyar élelmiszerláncban, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem lassan, de biztosan növekvő pályára került a hatékonyság fokozásával.

Egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el: 15 százalék került a termelőhöz, az élelmiszeripar 37 százalékot kap, közel 50 százalék a sok költséggel rendelkező kereskedőnek jut. Hollósi Dávid szerint az egyharmados eloszlás sokkal egészségesebb lenne az értékláncban.” 

Tisztán kellene látni, hogy a láncot a fogyasztó mozgatja, akinek van alacsony ár mellett van minőségi és mennyiségi elvárása.”

--- > Be is mutatja ábrán a történetet, íme:

202112181812.jpg

Az ábra alá azt írja forrásként: „KSH 2021 alapján saját számítás”.

És itt álljunk meg egy pillanatra, hogy megmagyarázzunk egy-két dolgot a fentekkel kapcsolatban. Itt megjelenik egy komplex értéklánc fogalmi felfogás, amiről érdemes beszélgetni egy kicsit.

Mi is az értéklánc fogalma általánosan:

„A value chain is a business model that describes the full range of activities needed to create a product or service. For companies that produce goods, a value chain comprises the steps that involve bringing a product from conception to distribution, and everything in between—such as procuring raw materials, manufacturing functions, and marketing activities.”

Szóval ha értéklánc, meg value chain, akkor az cégszintű fogalmi környezetet takar, nem többet, ha a fogalom nemzetközileg elfogadott jelentéstartalmát nézem.

Így nézve az előadást, Hollósi Dávid előadása olyan cégeknek szólt, amelyek a teljes integrációt megvalósítják - cégen, vagy saját cégrendszeren belül - képesek a következő műveletekre - csak nagyvonalakban felsorolva: -

  1. Megtermelik az alapanyagot, a lokalitásban
  2. Az megtermelt alapanyag primer kezelése megtörténik
  3. A primer kezelt alapanyagot ha kell, tárolják, kezelik, kiszerelik
  4. A kiszerelt primer alapanyagot elszállítják a feldolgozás helyére
  5. A feldolgozás helyén megtörténik az intermedier termék, vagy csomagolt polci végtermék előállítása
  6. Végterméket raktározzák
  7. A végterméket expediálják
  8. Kiszállítják a nagykereskedelmi raktárba
  9. Kiskereskedői megrendelésre expediálás
  10. Kiskereskedőnek kiszállítás
  11. Kiskereskedői raktározás
  12. Kiskereskedő polcra teszi a terméket
  13. A vásárló leveszi a terméket, és a kasszánál kifizeti

Szóval Hollósi Dávid előadása ilyen cégeknek szólt, akik képesek a fentiekre egyszerre, ha az értéklánc nemzetközileg elfogadott jelentéstartalmán keresztül értelmezem az elhangzottakat.

Mivel az értéklánc fogalma cégszinten értelmezhető csak, és nem máshol. Még a cégrendszer szintje is félre viszi a fogalom jelentéstartalmát.

marcin-jozwiak.jpg

Ha az előadást kivetítem a jövőre, akkor megjelenik benne egy komoly innovációs faktor, egy szóval leírva: Integráció, horizontális, és vertikális integráció egyszerre.

Ha az integrációk felállnak, akkor lehet értékláncokat szervezni a felállított alapokon, amelynek lehet már valamilyen szintű polci végtermék kibocsájtása. Erre lesz pénz, ez komoly felvásárlásokat vetít előre egyes szektorokban. Egyszerűen ezt jelenti az, amit mondott.

Banki oldalról nézve a történetre lehet ebben igazság.

Hatékony dologba akar befektetni. Persze, nyakunkon az új EU-s gazdasági ciklus is, olyan rendszereket kellene megalkotni, ami képes arra, hogy fogadni tudja az új fejlesztési pénzeket.

Válságban van az élelmiszergazdaság? Nem! Paradigmaváltás közepén vagyunk! Megnyílik az út az innovációra, pénz az van! 

Az ábra alá írta, hogy a számítás forrása 2021 KSH, saját számítás. Itt időznünk kell kicsit. Az, hogy az ábra elkészült, az azt jelenti, hogy az előadó elfogadta azt, hogy a lokális diverz alapanyag termelés nem inputja a lokális élelmiszeriparnak, ez csak egy elvi lehetőség. Ez tény itthon 1990 óta. Önálló, független iparág lett az élelmiszeripar utóbbi 60 évben.

Bárhol lehet csomagolt polci végterméket /élelmiszert/ előállító üzemet telepíteni, amely semmilyen kapcsolatban nincs a lokális mezőgazdaság kibocsátásával. Ez belátható. És mivel ilyen üzem telepíthető, az hogy milyen átadási áron bocsátja ki az adott üzem azt, amit csomagolt végterméknek nevez, egyedi döntés kérdése, ami függhet sok mindentől az adott időszakban.

Tehát levonhatjuk a konklúzióként, hogy egy adott lokalitásban regnáló mezőgazdaság- élelmiszeripar- nagykereskedő – kiskereskedő láncot csak akkor lehetne elemezni az ábrán feltüntetett módon, ha a polci csomagolt végtermék 100%-ban lokális inputból származna. Annak minden eleme, legyen az csomagolóanyag, szállítás, alapanyag, segédanyag, tudás, minden az adott vállalkozás, vagy integrált konglomerátum kezében lenne, és azt mondja, hogy a polci árképzés függ a polci végtermék alapanyag árától – nem értékétől! -   

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

De ez nincs így. Ha a lokalitást az EU-ra – mint lokalitásra - vonatkoztatjuk, akkor már lehet részben igaz az ábra. Ha az ábra csak hazánkra vonatkozik, akkor eléggé torzíthat.

Létezhet más eset is, gondoljunk egy egyszerű kakós csigára, mivel ebben az esetben a kakaó nem származhat egyelőre EU-s forrásból….

100 HUF fogyasztói költés profitjáról beszél az ábra. Nézzük, mi is ez:

100 HUF a kasszánál: 78. 7401 Ft + 27 % ÁFA: 21. 25 98 Ft /Az ÁFA az államé/

Marad 78. 7401 Ft – ami a polci termék nettó ára.

Innentől kellene, hogy egy nagyon komoly mérnökökből, és közgazdászokból álló csapat összeálljon, és végigszámolja az egészet, hogy hogyan is néz ki az egész profit lánc az adott polci termékkel kapcsolatban. Az előadó KSH adatokkal dolgozott, létezhet más megközelítés is.

Amúgy az ötlet felvetése forradalmi egy ilyen előadásban! Ha valaki pl. komolyan foglakozik export ár tervezéssel önálló importőrként, szembe fog kerülni ezzel a problémakörrel. Izzasztó feladat néha, nekem elhihetik!    

Felveti azt, hogy a történet nem jó, mert 1/3- ad 1/3-ad 1/3- ad arányban kellene elosztani a profitot a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és a kereskedelem között. Sokszor hallottam ezt a harmadolást, más ügyből kifolyólag.

Szabad világot élünk, mindenki olyan áron értékesíti a termékét, amilyen áron megveszik.

Vannak élelmiszeripari termékekre tőzsdei árjegyzések, melyek referenciaként szolgálhatnak egyes termékek értékesítésénél. Az, hogy ilyen szinten bele lehessen szólni a piaci viszonyokba, ahhoz nagyon komoly, többszintű rendszerinnovációra lesz szükség a teljes élelmiszergazdaságban.

Most minden ágazatban válság van.

Ez egyet jelent. Nagyon komoly paradigmaváltás küszöbén állunk. A kérdés az, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban, mivel senki nem akarja azt, hogy olyan drága legyen az élelmiszer, hogy az egészséges étkezés az átlagember számára luxus legyen.

jp-valery.jpg

Már sok mindent tudunk. Látjuk azt, hogy a lokális csomagolt élelmiszer polci árak csak részben, vagy nem függenek a lokalitásban megtermelt inputok árától.

Ha nem a lokalitásban termelik meg az alapanyagot, és máshol gyártják le az élelmiszert, amit itt adnak el, akkor sok minden bekavarhat a polci ár képzésébe. Pl: Ft- másik valuta árfolyama, szállítási árak, és persze a lokális infláció, elvárt profit, stb. Ezzel importálhatunk egy jókora inflációt, mivel ha a portéka pl. €-ban lett beszerezve, több Ft-ot kell adni érte.

Ugyanez a hatás akkor, ha itthon gyártom le a portékát, - és belföldre értékesítem -, mert pl. nagyon sok inputot szerzek be hozzá külföldről, akkor is belegyártom a termékbe az „importált inflációt” mivel az inputokért több Ft-ot kell adnom. Ezt meg tudnom kell finanszírozni, mint cég. Ha van pénzem, egyszerűen kifizetem, de árat kell emelnem, mert profitot is kell termelnem, tartanom kell az elvárt profitszinteket.

A gond akkor van, ha nem tudok árat emelni, mert a piac nem fogadja el, mert a vásárlóimnak nincs pénze, hogy megvegye. Ekkor az első utam a bankomba vezet, hogy keressük meg a megoldást.

Azt szoktuk mondani, hogy a magyar vásárló „árérzékeny”.

Általában minden országban el lehet mondani azt, hogy a fogyasztók „árérzékenyek”, de nem biztos, hogy szegények.

A magyar vásárló elsősorban azért „árérzékeny” mert EU-s mércével mérve a népesség 85%-a szegény.

A két típusú fogyasztói attitűd közötti ég és föld a különbség.  A fogyasztói magatartásokat vizsgálják, elemzik, foglalkozik vele például a viselkedés közgazdaságtan.     

Ez leképez egyfajta sajátos piaci működésmódot, amit nem igazán írhatunk le a klasszikus értelemben vett fogyasztói társadalmakra jellemző gazdaságtani összefüggésekkel, mivel hazánk nem klasszikus értelemben vett fogyasztói társadalom, mert az embereknek nincs pénze arra, hogy fenntartsák.

Az ország területén szigetszerűen a nagyobb városok környékén előfordulhat ez a fogyasztói attitűd, de az ország egész területére nem jellemző. Egyszerűen hiányzik hozzá a diszkrecionális jövedelem. Ez a tény lokális, regionális innovációs üvegplafont is jelent az élelmiszergazdaságban. Ezt fel kellene oldani, nagyon gyorsan.

Ha tényleg elindul az infláció, akkor kialakul egy ár- bér spirál, ahol a béremeléseknek valahogy le kellene követnie az árak emelkedését.

Láttunk már ilyet a 2000 évek közepétől is, amikor kevés volt a bér, mert nem voltak lehetőségek az értelmes munkavégzésre, mert beszűkültek a lehetőségek.

Akkor ez a dolog úgy fordult le egyéni szintre, hogy pl. egy akkor az egyetemen végzett fiatal, két-három nyelv kiváló ismeretével nem kellett sehova sem: Nem volt jó „kávét főzni”, 40-60 „amerikai típusú önéletrajz” elküldése után sem kellett sehova. Ekkor volt az, hogy az ilyen emberek felültek az első repülőre, és mentek nyugatra szerencsét próbálni az ismeretlenbe. Ott meg kellettek, és megállták a helyüket. Mostanában elindult egy kisebb hazaköltözési hullám, mivel Magyarországot mára versenyképes, innovatív platformnak lehet felfogni.      

Ha nem emelkednek a bérek, de az árak igen, akkor az emberek keresnek egy olyan valutát, ami stabil, és abban kezdenek el kereskedni belföldön, ez még jobban felhajtja az árakat. Ez a folyamat már zajlik rendesen, igaza van Zsidaynak a témában.

hup_100mb_1946.jpg

Ha egy jegybank látja azt, hogy elindul az infláció, akkor dönthet úgy, hogy megemeli az alapkamatot, annak érdekében, hogy letörje az inflációt. Ez vagy sikerül, vagy nem. – A 90-es években nem igazán sikerült – Ha az alapkamat emelkedik, akkor a bankok egy kis idő múlva elkezdik átárazni – indexálni - a már megkötött hitelszerződések kamatfizetési kötelezettségét.

Azonnal több pénzt kell visszafizetni a futamidő végéig. Mondjuk eddig a havi törlesztő részlet volt 100 000 Ft, most lesz 120 000 Ft. Ezt a 20 000 Ft-ot elő kell kapni valahonnan havonta. Általánosságban az új hitelek kihelyezését jobban megnézik a bankok, nehezebb lesz vállalati, és lakossági hitelhez hozzáférni ilyen pénzügyi környezetben.   

Az inflációs környezetben az emberek megpróbálják lekövetni az áremelkedéseket, kérnek fizetésemelést, és jobban megnézik azt, hogy mire költenek, és mennyit. Ahogy kinéz, rövidtávon – 2022- Q1 a szolgáltatások árai 10- 17 %- al nőni fognak.. Ezt onnan tudom, hogy a szolgáltatók már most levelet küldenek ilyen mértékű emelésről. Ez előre vetíti azt, hogy a bérek is ennyivel kell, hogy nőjenek minimum. Ez egy nagyon komoly béremelési nyomást helyez a munkáltatókra.   

1993-ban inkább a Német Márka volt porondon, mint a forint….

Most remélem, nem megyünk vissza 1993-ba…

Az élemiszergazdaság stratégiai terület, és ahhoz, hogy mindenki hozzá tudjon férni a megfizethető, egészséges élelmiszerhez, nagyon komolyan át kell gondolni azt, hogy mit, hogyan teszünk, és mikor. Ahogy kinéz, lesz pénz az élelmiszergazdaság fejlesztésére még ebben az inflációval sújtott pénzügyi környezetben is! Innováció - tudás – technológia – tisztes megélhetést biztosító tervezett pozíciók – egyensúly a vállalkozás, és a környezete között – zöld működés--- > ezek a trendek látszanak már.

El kellene kezdeni gondolkozni azon, hogy hogyan néznének ki a profitmodellek a trendek határterületein, ez lenne a XXI. század eleje.

Ehhez meg nem kellenek szuperszámítógépek, de jó csapatok, akik csinálni akarnak valamit, azok igen! Őket meg nagyon gyorsan meg kellene finanszírozni, mert ha nem, majd máshol nagyon gyorsan előszeretettel megfinanszírozzák őket! Az innovatív csapatokért öldöklő verseny van finanszírozási oldalról Európában, ez innen nagyon nincs szem előtt, de a rövid, és hosszú távú hatása az nagyon is!  

Ezt meg tudni kellene észrevenni pl. egy banknak, és tudni kellene finanszírozni az ötlet szinttől, végig az ötlet életciklusa mentén…..Ma már nem lényeg, hogy egy cég mit csinált a múltban, a lényeg az, ki, kik, miért, mit akarnak csinálni, és azt kell megfinanszírozni, az meg lehet teljesen más, mint amit a cég a múltban csinált! Semmi köze hozzá! Azaz az innováció jöhet bárhonnan!  

Innovációs forradalom előtt állunk az élelmiszergazdaságban!

 

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

 Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - Csipegetés a múlt emlékeiből - azok a 70-es 90-es évek! (VIII./ X.)

Nosztalgiázás a múltról -Belső ellátás és export - hazai alapanyag, innováció, szakértelem, olcsó, jó élelmiszer a 70-es 90-es években (IX. / X.)

Képek: 

Imelda

100 DM 

Jp Valery

Birmingham 1969 

Hungarian pengő

Uk, 70-es évek, jó cikk, hogy hogyan küzdöttek az infláció ellen arrafelé akkoriban  

 

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lecsos.blog.hu/api/trackback/id/tr416793466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.12.26. 23:09:45

Érdekes volt, köszönöm!
süti beállítások módosítása