BETON.HOFI -PLASZTIK POHARAK | OFFICIAL MUSIC VIDEO

Robin Stickel robinstickel - unsplash - 

Nézzünk is bele a varázsgömbünkbe, hogy milyen is a valóság így 2024 vége felé. Fél szemmel már a 2025 második negyedévre vetve tekintetünket. Szubjektív elemzés következik, ahogy a lecsómérnök látja most – 2024 novemberének közepén - azt, hogy mi is lesz az élelmiszerárakkal, lesz-e pénzük az embereknek megvenni a jó minőségű hazai élelmiszert, meg hogy mi lesz az élelmiszeripari cégekkel. Peresze nem elfelejtve, hogy lesz-e egyáltalán pénz az embereknél, hogy jó hazai élelmiszert tudjanak venni. Bűvöljük meg azt a varázsgömböt az asztalon. Két részes cikk első része következik.  

I. Vasárnapi délutáni Kaffee und Kuchen

Vasárnap délután volt. Meglátogattam egy barátomat, épp arrafelé vitt az utam. Épp akkor érkeztem, amikor a nagyobbik gyereknek pakoltak az útra. A nagyobbik gyerek felsős, és már ott kezdte meg a felső tagozatot. A nem túl távoli, és a nem túl közeli osztrák kisvárosban.

Többen vannak ezzel így. A kisbusz minden vasárnap délután viszi a gyerekeket a bérlet házba, ahol nevelők vigyáznak a gyerekekre. A család inkább erre költ, egy nyári nyaralással kevesebb, de a gyerek – most 10 éves – már most nagyon jó beszéli az angolt, és a németet. Csodák csodájára szeret iskolába járni! Hozzá teszem a szülők nem „kint dolgoznak”, és így sem megterhelő a családi kassza számára ez nagyon speciális „bentlakásos iskola megoldás”. Határ menti „Eton College” magyar módra, térítés nélkül. 

A fenti jelenség eléggé általános errefelé. Az, hogy az elit nyugaton tanítatja a gyermekeit, az teljesen általános volt, régen is, és ma is az. Most már ez a jelenség általánossá kezd válni mindenki számára, aki ezt megteheti. Innen a Dunántúlról, Balaton északi partjártjával együtt – Székesfehérvár vonaláig bezárólag – közelebb van Ausztria, mint eddig volt.

A fenti család életstílusából azért következik egy-két dolog a jövőre nézve. Nézzük is kicsit mélyebben ezt a témát, hogy hogyan is függ ez össze a kajaiparral, meg a makro környezettel.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

II. Csopak, és az ingatlanár – Milyen messze is van egy helikopter reptér? -

Nézzünk még egy szeletét a valóságnak. Látogassunk el Csopakra.

6 szoba, Csopak 1,1 milliárd forint ajánlati ár. Most az angol font – magyar forint: 491. 149 Ft / 1 Ł árfolyam. Azaz az 1,1 milliárd forint ajánlati ár 2 239 646 Ł-nak felel meg.

Lássuk, mit lehet kapni London környékén Ł 2 239 646 – ért.  Találtam kettő olyan birtokot, ami belefér a büdzsébe – még marad egy kis pénz is – Olyan birtokokat kerestem, ahol le lehet szállni egy helikopterrel, vagy van a közelben reptér, ahonnan egy helikopterre lehet szállni. A Highcotts Lanehez 25 percre van kocsival a Fairoaks Airport, onnan gyorsan be lehet érni helikopterrel pl. a londoni Heliportra.

Bansteadhez legközelebb a Redhill Aerodome helikopter reptér van, - kocsival 20 perc-

Így onnan is eléggé közel van London helikopterrel.

Csopak esetében is fennáll ez a lehetőség, fél órára van kocsival a Hajmáskéri Repülőtér, Szentkirályszabadja Reptér 25 percre van kocsival, így Budapest, Bécs, Pozsony eléggé gyorsan elérhető helikopterrel.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy Csopak, és London eléggé közel került egymáshoz, már ami az árakat illeti!

A kérdés az, mi van errefelé a bérekkel – direkt nem jövedelmet írtam, a két fogalom között nagyon komoly különbség van- A bér nem jövedelem, de a jövedelem származhat munkabérből is!

III. Mit mondanak, mennyit keresnek az emberek?

Álljon itt pár térkép, hogy hogyan is állunk pénzzel:

Harmonized disposable income dataset for Europe at subnational level /Mehdi Mikou, Améline Vallet & Céline Guivarch/  -- Scientific Data volume 11, Article number: 308 (2024) -- 

A térképen a piros az Ausztria …

IV. Mennyit tud megspórolni havonta egy átlagos fizetségből élő magyar dolgozó?

- Reddit - 

Az átlagos megspórolt összeg az átlagos fizetésből havonta itthon:  – 84 EUR adósság, ezt számolta ki a redditor. Az itthoni: – 85 EUR /mínusz 85 EUR/ havi megspórolható összeg aránylik a lengyel € 122, az osztrák € 666, a német € 981, és az angol € 1047, vagy a blogár € 5, havi megspórolható összeghez. Ezt a térképet minden Y, Z generációs vágja, és ha döntést kell hozni, hogy mennyi fizetést kérjen, és azt hol tegye, figyelembe fogja venni ezt a térképet. Ha ide veszem azt, hogy az egyes EU-s országokban hogyan alakult az infláció, akkor a kép még lesújtóbb, ezért nem teszem. Beszélünk már erről, egy előző cikkben, amikor azt mondja a szakember, hogy a hazai fizetések már a vendégmunkásoknak sem vonzó.

 Írtunk már erről a témáról a

Krízis van? Ebben a helyzetben esszenciális lesz az élelmiszermérnöki tudás!

Multikrízisben csak az élelmiszermérnöki tudás fog segíteni! – cikkünkben, 2024 januárjában.

Na de, azért van azért itthon pénz.

Ugyanebben a cikkben írtuk 2024 januárjában, hogy 2010-től 2023 – III. negyedévre - a privátbanki ügyfelek száma a 2010-es kb. 2000 ügyfélről /kezelt vagyon: kb. 2000 milliárd Ft/ 2023 – III. negyedévre – kb. 56 000 ügyfélre nőtt /kezelt vagyon: kb. 9 000 milliárd Ft/. Tehát van az országban egy réteg, amely képes lenne fogyasztani itthon is. 

A Világgazdaság is írt a témáról 2024 áprilisában: Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra - 

V. 20 év múlva demográfiai krízis.. baj van a NINJA generációval…

A HR portál is kongatja a vészharangot, hogy 20 év múlva 700 000 fővel kevesebb ember lesz a munkaerőpiacon, nincs, aki dolgozzon, és nem lesz aki nyugdíjat fizessen akkor. – Azt nem teszi hozzá, hogy mostani 36+ -os generációnak /tipikusan az 1975- 1980 között születetteknek/ nem fog tudni majd nyugdíjat fizetni az állam, ha minden marad így. Erről beszél a szaksajtó, hogy kezdeni kell valamit a nyugdíjrendszerrel. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez volt az a generáció, aki a 90-es évek végén, a 2000-es évek közepén nem kellett sehova itthon. El is vándorolt nyugatra….  Aki meg maradt, az most épp nem kell, mert drága, és vannak idős szülei, akiket lehet, hogy támogatni, és gondozni kell..: Miért nem kell a 45 év feletti a munkaerőpiacon?

Ez semmi más, csak egy multikrízis.

NINJA generáció lett a mostani 16- 47 közötti generáció, ugyanazokkal a problémákkal szembesül, amikor találkozik a munkaerőpiaccal. A NINJA generációk. – No Income - NO Job - No Assets - --- > /Nincs jövedelem – nincs meló – nincs tőke generáció/  generáció kifejezést Gordon Gekko használta először a Tőzsdecápák 2-ben (2010)…

Gordon Gekko - NINJA generáció - 

Szóval ezeknek a generációknak kellene fogyasztani, elkölteni a pénzt mondjuk jó kajára... Lássuk, mit mutatnak a számok, sikerült-e ezt teljesíteni 2023-ben. Költött-e a jó kajára az aktív generáció?

A HVG most hozta ki az elemzését az 500 legnagyobb magyar cégről

VI. 500 legnagyobb árbevételű cég: hogyan néz ki az élelmiszeripar részesedése?

Az 500 legnagyobb árbevételű magyarországi cég

Azt írja a cikk, hogy a top 500-ból az élelmiszer- dohányipar, mezőgazdaság részesedése 3%.....

Eléggé komoly veszteségeket szenvedett el az ágazat, azt mutatja a kép, szignifikánsan csökkent az árbevétel. Összesítve az ágazat mínuszt termelt.

VII. Mezőgazdaság jövedelmezősége 2023-ban…

Itt van még a NAK – Nemzeti Agrárkamara – 2023-as növénytermesztés összefoglalójából egy táblázat: 

A táblázatból a következő látszik: Ha pl. valaki vetett 100 ha Napraforgót: akkor

100 ha x 3 t /ha – átlagtermés- = 300 tonnát termelt.

Fedezeti költség  100 ha-ra: 100 ha-ra:                                           600 000 Ft /ha = 60 000 000 Ft

Bevétel átlag termés mellett:                                   3 t/ ha * 110 000 Ft /t * 100 ha = 33 000 000 Ft

Hiányzó bevétel a fedezeti ponthoz:         60 000 000 Ft – 33 000 000 Ft = 27 000 000 Ft / 100 ha

Veszteség hektáronként, a napraforgón:                    27 000 000 FT / 100 ha = - 270 000 Ft /ha

Nem volt jó éve a szántóföldi növénytermesztésnek sem…

VIII. Mi a helyzet az inflációval?

Nézzük, mint mond a konvergencia program.

--- > Ez a cikk meg azt mondja, hogy az infláció csak most lódul meg igazán… Az elemzők azt mondják, hogy 4.4 %-os inflációt várnak 2024 decemberére. Az Eurozóna inflációja 2% körül alakul, ezt mondja az EUROSTAT.

IX. Hogyan állunk a termőterületekkel?

Pl. a magyar gyümölcsösök fele el fog tűnni a közeljövőben… /Agronapló, 2024. szeptember/

Itt a másik cikk 2023 októberéből, hogy az elmúlt 5 évben megfeleződött a fűszerpaprika termőterülete.. /Magyar Jelen, 2023 október 2./

Lehetne még sorolni a hasonlócikkeket, nem teszem

X. Pár általánosság még:

A.) Gorenje – korszak reloaded? öööö…. or not?  

Egyszerűen szólva az történt Magyarországon – ott a szocialista rendszer vége felé – hogy az emberek már kaphattak „kék útlevelet” -1988. Január 1.- től – amivel utazhattak nyugatra.

Az országban néhány műszaki cikkből áruhiány alakult ki, nem volt elég VHS lejátszó, és hűtőláda. Az emberek útnak indultak, és megrohamozták a nyugati határt, irány Hegyeshalom, Ausztria, Bécs, a „marihilfer strasse”, nagybevásárlásra. Hoztak is haza mindent, ami elérhető volt.

Szóval akkor az embereknek volt pénzük arra, hogy bevásároljanak a „mariahilferen”. Ma is sokan arrafelé vásárolnak be főleg élelmiszert, mivel az nagyon sok esetben olcsóbb, mint itthon. De a gond az, hogy ott is dolgoznak sokan, és csak lakni, vagy aludni jártnak haza.

Ezt nevezem én „fordított Gorenje- korszaknak” az emberek úgy gondolták, hogy nincs olyan munka, ami jól fizet itthon, és át is mentek dolgozni. Aludni járnak haza. Ez a gyakorlat át is alakította az osztrák határ menti megyék kultúráját. Ez még most alakul, remélem, majd ír erről egy szociológus.

Szóval az osztrák határ menti megyék – egészen a Balaton vonaláig – eléggé speciális gondokkal küzdenek, teljesen mások a problémák, mint az ország északi, vagy középső régióiban.

B.) A távol, ami közel, meg a képek a fejünkben.

A kultúra, eszmény, kéz a kézben járnak. Minden kultúrának megvannak az ideáljai, ami alapján szervezi az életét. Ez a 80-as évek közepétől – végétől már természetes volt, hogy aki tehette a „marihilferről” hozott „tányér antennával” fogta a SAT1, RTL, PRO7 hármast. Első kézből lehetett tudni, hogy mi történik Bajorországban, NRW-ben, vagy Ausztriában. Mindenki olyan életet akart élni, mint ahogy ott látta. Ez az eszmény szertefoszlott a Bokros- csomaggal 1993-ra.

De valahol azóta is mindenki vágyik rá, azt az életszínvonalat akarja elérni. A családok arra készítik fel gyermekeiket, hogy azt az életszínvonalat lehetőleg érjék el, vagy közelítsék meg. Ezért van az, hogy azt vizsgáljuk, hogy mikor érjük utol Ausztriát….. /Portfolió 2016-ban: … szóval…. 25 év múlva, közepes tempóval….

 A portfolió 2016-os cikkéből egy beszédes ábra: - 25 év múlva Ausztria? Hogyan? -

XI. Mi is van itt, és főleg mi lesz itt?

A.) Fogyasztás

Ahogy most kinéz, az a háztatásoknál kevesebb az elkölthető pénz, ez meglátszik a fogyasztási adatokban is. Van vagyonos réteg, amely képes fogyasztani, és fogyaszt is, csak ezt nem itthon teszi ezt sajnos, és ezért fogyasztásával nem pörgeti a gazdaságot.

B.) A cégek kivárnak, és egyelőre bannolják a beruházásokat

Ahogy a fentiekből látszik, a cégek kivárnak. Mindennel kivárnak. A magyar cégek tradicionális hozzáállása a valósághoz, miszerint minden kockázatot kerülnek, ez most hatványozottabban jelenik meg a valóságunkban. Akkor is kivárnak, ha tudnának beruházni.

C.) Reálgazdaság- kontra pénzpiacok

A reálgazdaság kiszámíthatatlan, mondják a szereplők, és ezért általában mindenki a biztonságos befektetéseket keresi. A reálgazdaságban, főleg egy élelmiszeripari cégnél nagyon sok változóra kell figyelni, (nincs munkaerő, drága az energia, stb.) „nincs fix, mindig időben érkező fix támogatás”, vagy „nincs fix, jól fizető piac”.  

Ezért az „élelmiszeripar” eléggé bonyolulttá tud válni a mostani valóságunkban, ha pénzről, és fix piacról, és a többiről van szó. Egyszerűbb volt, és - többet hozott- a pénzt betenni pénzügyi instrumentumokba, mint a termelésbe forgatni….

Az elmúlt pár év arról szólt, hogy hogyan is lehetne csökkenteni ezt a piaci turbolenciát, úgy, hogy lehetőleg legyen verseny is... Erre a válasz az integráció volt. A kialakult struktúra most kapja meg a valóságpróbát..

Ahogy látszik, az állam fel akarja pörgetni a gazdaságot.

Innen megyünk tovább a témában.

„Van esély a tisztánlátásra, ha képesek vagyunk eltekinteni a magunk zárt horizontjától.”

Krasznahorkai László

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Feneketlen-tó, Budapest - szallas.hu - 

Jencivel tehát a Feneketlen-tó mellett találtunk egy kényelmes padot. Letelepedtünk. Kellemesen langyos lett az idő, látszólag nyoma sincs a klímaválságnak. Bár mondja Jenci, hogy ne tévesszen meg ez a kellemes állapot, de tény, hogy az erőltetett légköri szén-dioxid-mentesítés már mintha éreztetné hatását.

Jenci nagyokat nyel, hisz várhatóan nagyon fontos dolgokról akar beszélni. Hát hagyom.

-Feri bá! Mi mindketten élelmiszermérnökök vagyunk, ismerjük a kertészet és feldolgozás csínját-bínját. De hogy mi most itt ülhetünk és kellemes körülmények között beszélgethetünk, körülöttünk nem feszült és zaklatott emberek járnak- kelnek az bizony sok-sok szerencsés véletlennek köszönhető.

Sokadszor mondanám, így csak érintem, hogy mindaz, amit most megélhetünk, az annak köszönhető, hogy legelőször Magyarországon elege lett a mesterséges Intelligenciáknak, - inkább független intelligenciáknak - a folyó állami intézésekből. Önszerveződött egy Független Intelligencia, amely első lépésben átvette a politikusi munkákat.

Convergence Programme of Hungary 2022- 2026  - April 2022 - 

Belföldi és a nemzetközi kapcsolatok normalizálása, gazdasági, pénzügyi, erkölcsi normáknak megfelelően. Már napok alatt jelentősen javult a  hangulat, ismét értelmét látta nagyon sok ember az alkotásnak, munkának. Már hosszú ideje világos lett, - mintegy világossá tették maguk a politikusok -, hogy szinte minden tekintetben alkalmatlanok falvak, régiók, az ország vezetésére. Természetesen kárvallottak százezrei, mármint a leváltottak méltatlankodtak, de hivataluk megszűnt.  Bankszámláik, húzósabb ingatlanjaik zárolásra kerültek, s egy bizonyos múltbéli tevékenységüket értékelő hasznossági kulcs alapján lett aktiválva valamennyi ebből.

Valljuk meg, az ember képtelen minden tekintetben megfelelni a jó vezető követelményeinek. Így lettünk megalkotva.

Pillanatok alatt megszülettek tervek a mezőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás fellendítésére. Lett bőven munkaerő a kertészet és feldolgozás számára. Honnan? Hát százezernyi politikus, külföldről hazatérő emberek, a bürokráciából felszabaduló intelligens emberek, jó kedvvel dolgozó idősebbek alkotják a szükséges többlet munkaerőt.

Nagyon lényeges változtatás történt, a Független Intelligencia (FI) azaz az Állam és az egyének közösen működtetik a kis, közepes, nagy vállalatokat valós személyekkel. Megszűnt az a kényszer, hogy bővíteni kell, fokozni a termelést stb. Megszűnt úgymond a kapitalizmus. A meglévőt kell karban tartani. Minden erőforrást a környezetünk visszaállítására kell fordítani. Kitisztítani a földet, vizet, levegőt az oda nem való anyagoktól, vegyületektől. Erdősíteni, talajt regenerálni, az állatvilágot a rovaroktól kezdve a jegesmedvéig rehabilitálni. Ez nem profit orientált munka, ez a mai napig a legfontosabb kényszer!

Capitalism will kill us all - Fossil fuel companies are destroying the planet – not saving it.
By Adrienne Buller - The New Statesman -

Van idős gondozás, kiváló oktatás. Mindenkire szükség van, mindenki ért valamihez!

Azt kell figyelembe venni, hogy igazi havária helyzet alakult ki, szinte már csak döcögött a Föld működése. Azonnal megindultak a már meglévő, de elfektetett tervek megvalósulása. Ezrével működnek szerte a világban különféle elveket megvalósító széndioxid elnyelők, üzemanyaggá átalakító berendezések. Nagy hatásfokú napelemekre alapozva megindult a komoly elektromos áram termelés. Megindult a befogott széndioxid eltemetése a föld alá, de mára a nyaranta bőséges napfényforrás a széndioxidból, hasonlóan a klorofilihoz, cukorszerű anyagot állított elő. Ez az anyag alapanyaga lett folyékony tüzelőanyag előállításának, amely a téli energia igény kielégítésébe segít be.

Természetesen működnek folyamatosan kisebb, nagyobb szélerőművek, biogáz üzemek, sőt kis teljesítményű atomerőművek is. Ezek helyi, kisebb közösségek, mint falvak, üzemek energia igényét hivatottak ellátni.

Az ország mezőgazdasági hasznosítására bizonytalan területein napelem telepek létesültek. A napelem táblák árnyékában szintén kertészeti kultúrák tenyésznek.

The future Alternative pathways to 2050 - FAO -

Gőzerővel beindult a mezőgazdasági talajok rehabilitációja. Ma már minden kisgyerek fújja, hogy a jó talaj, a mulcs, árnyékolás a kertészeti termelés alapja. Hatalmas területen mulcs anyagot termelünk, leginkább egy lucernafajta vált be. Régi/új növények termelése folyik. Ismét népszerű a köles, a cirok, mint gabonanövények. Minden alkalmas épületben kertészeti kultúrák tenyésznek intenzív körülmények között.

Ami épület alkalmasnak mutatkozott, hogy átalakítás után zöldségtermelő kombinátokká alakuljanak, ott nagyon korszerű saláta, retek, burgonya stb. termelés folyik egész évben. Például olyan korszerű paprika, paradicsom termelő házak létesültek, ahol akár 10-40 kg /m2 paradicsom terem. Ezek pincéiben gomba vagy haltermelés valósult meg.

A FI-k a lehető legcélszerűbben látják el a termelőegységeket információval, inputanyagokkal, munkaerővel. Például az én okostelefonomra is bármikor érkezhet egy felhívás, hogy menjek a Móricz Zsigmond körtérre, mert ott az egyik termelő házban átmeneti munkaerőhiány alakult ki.

-És szívesen mész?

-Naná! Nagyon változatos munkanapunk van, itt is, ott is megbecsült mérnöki munkát tudunk végezni, vagy csak szakmunkát, de tudjuk, hogy szükség van rá. És a munkánk meg van becsülve. Az alapjövedelmünkön kívüli munkáért, vagy kiemelkedő produktumért bónusz jár, amin utazni, szórakozni tudunk, úgymond kis luxust tudunk vásárolni.

És minden iparágban ez történik, bár én jobbára a kertészet termelés, feldolgozás terén vagyok foglalkoztatva.

Életünk alapja az egészségmegőrző étkezés lett. Szinte személyre szabva tudjuk, hogy genetikai adottságainknak megfelelően milyen mikroelemekre, fehérje típusokra, szénhidrátokra, zsírokra van szükségünk.

-Feri bá, a maguk korában tömegek ettek egyre gyengébb adottságú zöldséget, gyümölcsöt, egyáltalán bármit! Kimerülő, agyonhajszolt talajokból kicsikart táplálék. Brr….

-Hát étkeztem néhányszor az elmúlt napokban, nem találkoztam ehetetlen dolgokkal! Jó volt minden, s megfelelt a 2024-es ízlésemnek!

Urban and Peri-Urban Agriculture Sourcebook from Production to Food Systems -FAO-

-S egészen bizonyos, hogy megkapta a napi minimum 30 g rostot, ásványi sókat, vitaminokat! Nem is sejtik az emberek, - jobban mondva nem sejtették -, mert már iskolai tananyag teljes körű gasztronómiai ismeretek elsajátítása. Például 1 kg alma teljes rost tartalma csupán 13 gramm. Még a magas rost tartalmúnak vélt fejes káposzta is csak 10 grammot tartalmaz kilónként. Tehát egyáltalán nem könnyű a 30 g rostot elfogyasztani! Tehát egy-egy hamburgerbe csomagolt 1-2 dekányi hagyma, uborka karika csak megtéveszti az étkezőt.

-Ti hogy álltok Jenci, a fehérje fogyasztással? Mi 2024-ben egyre több fehérjét fogyasztunk, mert már naponta eszik az emberek zöme húst vagy húskészítményt, sok sajtot, eszünk, s hát a kenyér sem éppen fehérje mentes.

Egy tudományos koma felvetette, hogy a túlzott fehérje fogyasztás, tehát a napi cca. 50 g feletti bevitel fölött a fehérje kiürül a szervezetből részben lebomolva. S ez okozhat egyeseknél, vagy elindíthat allergiás tűneteket.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

-Hogy álltok a parlagfűvel?

-Nos, megértük, s majd maguk is megérik Feri bá, hogy nélkülözhetetlen eleme a takarmányozásnak. Egy koma észrevette még a nagyon száraz 2024-es évben, hogy teljesen csupaszra száradt tarlókon a parlagfű zöldellt. Persze nem hagyták felmagzani, s folyamatosan legeltették vagy kaszálták.

Millió féle megoldást találtunk az elmúlt években a táplálkozás javítására. Egyre jobbak a talaj minőségek, egyre tisztábbak a vizek, a levegő.

Az étkezés alapja a közösségi étkezés! Mert így a legenergiatakarékosabb az élelem készítése. S még morális haszna is van a rendszeres közös étkezéseknek. Millió féle konyha létezik, mint magyaros, indiai, mediterrán, paleo, stb.

A 2024 év egyik szomorú epizódja volt az Európát elérő ciklon. Rengeteg víz terhelte a folyókat, amely lassan kifolyt az országból, miközben két hónapig valódi aszály sújtotta az országot. Nagyon közel volt az ország ahhoz, - de ezt épp Ön Feri bácsi fogja megtudni az éven-, hogy sok-sok termékből ellátási zavarok keletkezzenek. A víz csak folyt  pusztítva, miközben a következő években ismét fenyeget az aszály. Sajnos, politikusaik nem tértek észhez, mert víztározók, hasznosítható árterek helyet tovább épültek a sportlétesítmények, mert az Olimpiára kell készülni.

-És meg lett az Olimpia?

Hát, Feri bá, nem szabadna megmondanom,  a jövőből semmit, de ezt elárulom, nem lett Olimpia. Az Intelligenciák elhalasztották néhány évvel, azzal, hogy a Föld helyzete olyan kritikus lett, hogy minden erőforrást a Föld állapotának helyreállítására kellett fordítani. 2052-ben viszont újra indulnak az események, ha az időjárás normalizálódik.

-És akkor tiltva van minden sport?

Jaj, dehogy! Mindenki sportolhat, az iskolákban magas színvonalú testnevelési oktatás folyik. Láthatta már, hogy emberek futnak, gyalogolnak, kerékpároznak. Szinte jó néven veszik az Intelligenciák, ha sportolnak az emberek. Még az idősek is. Mert a jó táplálkozás, sportos életmód, a kultúra magas fokú művelése kívánatos.

-Bocs, hogy közbevágtam. Mi van az időnként leeső szuper vizekkel?

A Duna, Tisza és még több folyónk mentén, szinte párhuzamos mederként óriási víztározók épülnek és épültek. Mivel a külföldi turisztikai célpontok látogatása korlátozott, a megépülő tározók környezetében vízi paradicsomok létesülnek. Fák, parkok, víz, sportolási lehetőség, remek táplálkozás.

-Mi is van a külföldi utakkal? Visszatérünk a kádári idők korlátozásaihoz?

-Részben. De 2028-ra olyan zsúfolttá váltak a népszerű városok, természeti szépségek, hogy a legtöbb ország, város kénytelen volt korlátozásokat életbe léptetni a helyi lakosság érdekében. A hazai turizmus csodálatosan fellendült, s a 2028-ra szinte beton medencévé alakuló Balaton már-már pocsolya lett.

A halak ívó helyei eltűntek, számtalan kellemetlen invazív faj lepte el a Balatont. Képzelje csak el, hogy már egyre gyakoribb lett az alligátorteknős, bizonyos medúza fajok.

Őszintén a Balatonról - A Balaton és más nagy tavaink éghajlatváltozás idején

És ezt hogyan oldottátok meg a Balaton ártalmatlanítását az invazív fajoktól?

-Hát vicces kínai módszerrel. Még öregapám mesélte, hogy állítólag Pekingben elszaporodtak a verebek. A lakosság úgy szabadult meg tőlük, hogy nem engedték őket leszállni, folyamatosan zaklatták őket. De hát ez csak legenda. A valóságban a Balaton mellett egy éven át folyt kézi halászat, horgászat  többféle módszerrel. A kívánatos halakat átmenetileg, hisz csak rövid időről volt szó, áttelepítették a Velencei-tóba, a nem kívánatos élőlényektől pedig megszabadultunk. Körülményes és drága eljárás volt, de mára a Balatonban a valahai hazai halak, puhatestűek élnek. Egyre több ismét sa nádas part, ahol vannak ívóhelyek, madaraknak fészkelő helyei a nádasokban. De ez csak egy  példa arra, hogy az Intelligenciák segítségével a környezetünket hogyan hozzuk ismét rendbe.

Nőnek a valódi erdők. S vannak bőven erdőnek ugyan nem nevezhető, de hasznos ipari fa ültetvények.

Ahogy üldögélünk, Jencivel a Feneketlen-tó kényelmes padján egy szimpatikus fiatal pár közelít hozzánk. Háncsból készült oldaltáskájukból kis kerámia tárgyakat kínálnak. Jenci azonnal vesz egy fél tucat késnyelet.

A nyelek ízlésesek, kemény, fényes anyagúak. Kérdezem Jencit, hogy minek kell ez?

Hát, Feri bá, rohamléptékben váltjuk le a műanyag tárgyakat. Létezik néhány kés típus, s ha a kerámia nyele eltörik, elkopik, akkor pótoljuk.

Nagyon sokan foglalkoznak praktikus kis pótló alkatrészek, tárgyak 3D készítésével. A fiatalok egy országos céghez tartoznak, amelynek fele részben az Intelligenciák a tulajdonosai, ahogy minden más businessben is.

Sok száz kis műhelyben vállalnak fel emberek meghatározott alkatrészek gyártását. Mindig van munkájuk, hisz mi semmit nem dobunk ki. És ami jelentős változás, megszűnt a nyomasztó kínai áruk jelenléte. Azzal, hogy minden háztartási, ipari gép eszköz hosszú ideig működőképes a folytonos kopó alkatrészek cseréjével drasztikusan csökken a hulladék mennyisége, s rengeteg munkaerő, alapanyag szabadul fel a klíma és talajregeneráló programok részére.

Nem elfogadható, hogy többé-kevésbé hasznos, de semmiképpen nem helyben gyártható kínai műanyag játékok, használati tárgyak 1-2 éven belül a szemétben, rosszabb esetben a vizekben kötnek ki.

Right to repair: Making repair easier and more appealing to consumers - European Parliament -

-Te Jenci, oly sokszor emlegeted, hogy az iskolákban milyen hatékony biológiai, gasztronómiai ismeret sajátítanak el. Hogyan kapcsolódik a biológia, kémia oktatása össze a gasztronómiai és egészségügyi ismeretekkel. Hogyan tudnánk ezt bizonyosan megtudni. Voltak próbálkozások a 2020 előtti években, hogy például a fizika minden szintű oktatásában a megújuló energetika tárgyköréből lettek feladatok megalkotva.

Pl. számold ki, hogy egy 50 m sugarú 3 lapátos szélgenerátor 5 m/s szélben mekkora energiát tud elméletileg termelni?

-Mi sem egyszerűbb, Feri bá, megszólítunk erre sétáló iskolásokat.

És valóban, rövidesen feltűnik egy 14 év körüli fiatal. Megszólítom.

- Üdvözlöm, fiatalember. Idegenből érkeztem, s érdeklődnék, hová jár iskolába, mit tanulnak? Ne vegye tolakodásnak, s akár el is mehet válaszadás nélkül.

-Kedves bácsi. Örömmel válaszolok minden kérdésére. Amúgy a Bocskai úti Általános Iskolában fizika tagozatra járok. Hallgatom a kérdéseit.

-Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire vagy tájékozott a táplálkozásban? Tudod-e, hogy mit eszel, hogyan maradhatsz egészséges? Például tudod-e hogy miért fontos savanyú káposztát fogyasztani?

--Mi sem könnyebb kedves bácsi. Ezt már az alsó tagozatban megismertük, gyakorlati foglalkozásként magunk is készítettünk. A savanyú káposzta, ez egy kitűnő probiotikum tejsavbaktérium tartalmánál fogva.

A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, melyek élő baktériumokat tartalmaznak, és általában a normál emberi bélflóra helyreállítását célozzák különböző betegségekben vagy antibiotikumkezelés után.”

A savanyú káposzta pedig éppen a Lactobacillus reuteri baktériumot tartalmazza, aminek kifejezetten előnyös szerepe van a száj kedvező mikroflórájának kialakításában, de rendszeres fogyasztása idős korúaknál a demencia megelőzésében nélkülözhetetlen. A fermentált ételek egyben probiotikumok is, hisz a vastagbélben elősegítik a bélflóra táplálását.

7 Must-Eat Fermented Foods for a Healthy Gut - EatingWell - 

-Hát ez kitűnő. Sokkal több, mint amire számítottam! Nos, még egy utolsó kérdés.

Hogyan érhető el egy étel sótartalmának csökkentése úgy, hogy az étel nem válik sótalan ízűvé?

- Hm, esetleg a nátrium-glutamátra tetszik gondolni? Az umami, az ötödik íz éppen a sós íz hatást domborítja, így valóban kevesebb konyhasó is elegendő.

-Kedves fiatal ember, köszönöm a válaszokat, Ön visszaadta a hitemet az oktatásban.

Rövidesen egy középiskolás kinézetű leány tűnik fel. Jól öltözött, viselete nem kirívó. Haja kis kontyba fésülve. Szemmel láthatóan vár valakire.

-Ifjú hölgy, állok fel a padról és illendően a szemébe nézek. Bocsásson meg az alkalmatlankodásért. Távoli, idegen helyről jövök. Az a hír járja, hogy e korban a diákok a legmagasabb szintű egészségtudatos oktatásban részesülnek. Meg tudna győzni a híresztelés igazáról?

-Kedves Uram. Várom a barátomat, de amig megérkezik, bizonnyal tudunk beszélgetni.-Rendben. Hová  tetszik iskolába járni?

-Ó nem messze, itt a sarkon a Margit Gimnázium matematika szakjára járok.

-Nos, én inkább a felől érdeklődnék, hogy tanulnak-e az iskolában valamit az egészséges életmódról?

Ó, természetesen! Az oktatás egyik fő törekvése, hogy tanuljunk meg egészségesen élni, megtanuljuk a bennünk élő mikrobák szerepét, élelmi anyagjaink hasznosságát, esetleg káros voltát.

-Ma milyen tudományban részesültek?

-Hát érdekes kísérletet végeztünk a direkt termő szőlők levével. Frissen préselt direkt termő vörös szőlő levét cseppentettük itatós papírra, s figyeltük a szétfutó rózsaszínes köröket.

- Azt mondja, köröket? Nem csak egy kört?

- Nem bizony! A direkt termő szőlőlé kettős körgyűrű alakban fut szét. Az ilyen szőlő levéből készült borban mindig előfordul metil-alkohol. De már jön a barátom, mennem kell.

Why Does Grape Juice Make Me Feel Better? - MedicineNet - 

- Köszönöm az okos szavakat, kiabálom utána.

- Hát, Feri bá, látja, nem a levegőbe beszélek. Az egészségtudatos étkezés, egészségünk megőrzése egyéni és közügy. De még egy beszélgetésre van mód. Közeledik a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karáról két jó ismerősöm. Még őket kérdezzük meg, hogy éppen milyen tudományos munkát végeznek az Egyetemen.

- Sziasztok, Erika és János. Hadd zavarjalak benneteket néhány percre. Itt mellettem ez az úr a múltból érkezett ide, s kissé hitetlen a mi időnk oktatási rendszerét, oktatás minőségét illetően. Oka van rá, hisz a kor, ahonnan érkezett, nem a nagy felfedezések kora volt.

-Csak nem a húszas évekből jött? Hát ez mulatságos, ahogy tanultuk gazdaságtanból, olyan személyek vezették az országot, akik nem egészen értettek hozzá, ami a dolguk lett volna és ezt finoman mondjuk.

-És most jobb a helyzet az Intelligenciákkal?

-Össze sem hasonlítható! Békében élünk, bőségben, van feladatunk, tudunk szórakozni ezerféle úton, módon. Személyi szabadságunkban nem gátolnak egészen addig, amig nem hágjuk át pl. a tízparancsolat szabályait. Például a „Ne lopj!” betartása sem sikerült a politikusoknak, bármely oldalhoz tartoztak. Igazából mi nem is értjük, hogy van az, hogy jobb oldal, bal oldal. Nem egy ország, közösség érdekeit tartották szem előtt? Nem egy irányba haladtak? Néhány korabeli Híradó filmet, beszédet meghallgattunk, s csak ámultunk, hogy mennyi butaságot, füllentést hordtak össze. Tényleg igaz, hogy füllentenie egy országos vezetőnek bocsánatos bűn?

-Hm, mit mondjak. Talán nem tudták, mi a különbség az igazmondás, és füllentés között.

Szeretnélek megkérni Titeket, hogy beszéljetek pár szót tanulmányaitokról. Miből tervezitek írni a diplomamunkátokat? Az Intelligenciák nem akadékoskodnak a kutatásaitokban?

-A válasz nagyon egyszerű. Ha sikerül olyan kutatási anyagot találnunk, amely minden tekintetben hasznos, újszerű, akkor miénk a pálya. Én például az emberi mikrobiom kutatásával foglalkozom. Kutatom az egyének allergiás tünetei és az elfogyasztott táplálék viszonyát.

Már tudomásom szerint 2024-ben Önök is ismerték az agy-bél viszonyát. Nos, azóta előbbre jutottunk, s Jenő úr (Jenci) a legjobb tudója annak, hogy a különféle baktérium törzsek hogyan befolyásolják a hangulatot, a betegségeket.

Mit is fogyasszunk egy vizsga előtt, hogy a legjobb tudásunkat tudjuk elővenni, mit fogyasszunk egy kajak túra előtt és alatt, mit, ha csak jól akarjuk magunkat érezni.

Barátom, Béla pedig a fagyasztva szárítás /liofilizálás/ és vákuumszárítás technológiai hasznát veti össze. Megalkotott egy olyan rostban gazdag, könnyen emészthető mag-csíra keveréket, amelyek lisztje javítja az étrendi rostok mennyiségét a napi táplálkozásban. A többiek is igen gyakorlati, és hasznos gyakorlati ismeretekkel vannak elfoglalva.

-Köszönöm a segítségeteket.

- Aztán csak okosan múltbéli Úr! Nem lesz könnyű dolga annak, aki a helyes jövőt építi!

Dorine Allali - Unsplash - 

- Feri bá! Menjünk, igyunk meg egy jó, egészséges sört! Aztán majd folytatom a jelen bemutatását.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Élő stream 

62. Közgazdász vándorgyűlés részletes program 

Szekciók - valamennyi szekció visszanézhető lesz! - 

Szüretben, Csopakon 2024 augusztusának közepén, háttérben a Balaton, a Kerekedi- öböl  - Balatonfüred- Csopaki Borvidék - 

Üdvözlöm Önöket.

Reagálni szeretnék Zsebők Zsigmond barátom szőlős/boros cikkéhez:

Szőlőtermesztés lőre körülmények között a Balaton mellett?? -Avagy hogyan megy tönkre a Balatonfüred- Csopaki Borvidék.. - 

Amikor a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karára jelentkeztem hallgatónak, azzal tettem, hogy enni, inni mindig kell, akármi történik. Vannak nagyon hasznos étkek, amelyekkel akár gyógyítani is lehet. Talán nem véletlen, hogy a konzervtechnológia mellett borászattal is foglalkoztunk tanulmányainkban, sőt borász tudást is szereztünk. A fő szakjukként borászatot választó társaim pedig a konzerv és hűtő tudományokban szereztek társtudást.

Magyarország,, Budapest XI.
Villányi út 33–35., Kertészeti Egyetem, szemben az előadótermi szárny, előtérben Kucs Béla szobrászművész alkotása a Térdelő lány virággal (1964).  - Fortepan, 227978 - 

A bor élvezete hozzátartozik a humán kultúrához. Még hazánkban 150 évig állomásozó török testvéreink sem vetették meg a nedűt, jó írónk, Gárdonyi Géza szerint a pincében ittak, hogy Allah észre ne vegye.

De elegendő-e a borról fecsegni, amikor a semmiből nem lesz bor. Bizony ehhez a szőlészet rendkívül nemes tudománya  is szervesen hozzátartozik. Az egyetem segített eligazodni a különféle termesztési módok között, mint gyalogművelés, alacsony kordon, magas kordon, kettős kordon stb. Fajtának, környezetnek, klímának a legmegfelelőbb termesztési mód dukál. Megtanultam, hogy a szőlő minél idősebb, annál minőségibb a nedűje. Megtanultuk a szőlő szüretnek, feldolgozásának több mikéntjét.

Az országban szépen kialakultak a történelmi borvidékek a maguk jellegzetes fajtáival, különleges házasításokkal. Megmaradtak a nem történelmi, de igazán minőségi bort adó kisebb tájkörzetek. Sőt, illet, hogy legyen szőlő a háztájiban, mert azt a hektócska bort, amit megiszik a gazda, főleg, ha fizikai munkát is végez rendszeresen, nehogy már venni kelljen.

Falun a borok gazdát cseréltek, egymás borát dicsérték, kritizálták a népek, ahogy jó magyar emberhez illik.

De a lényeg, hogy itták, mégpedig társaságban. Mert ugye, a magyar ember iszik bánatában, iszik örömében. Nem tojáslikőrt a sarki Pennyből.

Magyarország, Budapest V., Semmelweis utca 1-3., Kocsma a Pepita Oroszlánhoz. 1973, Fortepan, 112555 - 

Én budapestiként és gyermekként annyit tudtam, a szőlőről, borról, amennyit olvasmányaim és diák munkásként megtudhattam. Írásokat a Dionüszosz kultuszról, bacchánsokról, a magyar borkereskedelemről, a tokaji borok kialakulásáról. A rómaiakról, akik először telepítettek szőlőt Pannónia területén. Az Egri Bikavér nevének kialakulásáról, a harci kedvet növelő italról, miért kékfrankos a kékfrankos, mitől egészséges őrülten a napi egy deci vörös lefekvés előtt. És mások szerint miért nem egészséges?

Romain Rolland, Colas Breugnon című remek regényében egy francia mester kis háztáji szőlőjében kívánja élete utolsó napjait eltölteni. Beveszi magát a kis pincébe, s elhatározza, hogy ha már elkapta a pestist, akkor részegen kíván meghalni. S lám, egészségesen ébred. Mi a tanulság? Hogy a bor gyógyszere sokféle betegségnek. Ha csak kedélyjavító, máris aranyat ér a mai kedélytelen világunkban. De hát van ott más is.

Igen, próbálkoztak sokan bort készíteni sunyi, tisztességtelen úton, tablettás borra gondolok. Ennek is van tanulsága, a bor olyan érték, amit érdemes volt hamisítani.

Élelmiszermérnöki tudásra van szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

A bor, mint ajándék. Önök is, én is számtalan esetben vittünk látogatáskor bort ajándékba. Olcsóbbat, drágábbat, de a palackbor mindig kifejez bizonyos figyelmességet. Olyan nincs, hogy - Hé hoztam egy doboz sört születésnapodra -

És a jó borhoz jó szőlőre van szükség. Nincs jó technológia rossz szőlőre és vica-versa. Bor és szőlő egymást feltételező fogalmak.

Vagy mégsem ???!!! Mi van az import borral? Ja, erről elfeledkeztem. Hisz a barátom apjának szőlője helyén már lítium gyár van.

Félre a tréfával, tegnap kérdezem „Szedd Magad szamócást és barackost” fenntartó barátomtól, hogy mi lesz az idei szőlőjével? Húszon valahány hektár. Ja, kivágtam. Te, mit lehet a helyére tenni? S miért vágtad ki? Mert 120 forintért alig tudtam eladni a szőlő kilóját.

Tehát visszaköszön Zsebők kolléga cikkének mottója, miszerint érdemtelenül olcsó a szőlő felvásárlási ára.

Már gimnazistaként is ismertük a bor értékét. Osztálytársaimmal többször kóstolgattuk a nedűt, a lerészegedés legcsekélyebb igénye nélkül. Kívülről fújtuk a bor egyszer egyet.

Fröccs - wikipedia - 

 Alapfokú fröccs nyelvvizsgához

Kisfröccs: 1 dl bor - 1 dl szóda (rövidlépés, fütty)

Nagyfröccs: 2 dl bor - 1 dl szóda (hajtás, húzás)

Hosszúlépés: 1 dl bor - 2 dl szóda (fordított)

Középfokú fröccs nyelvvizsgához

Házmester: 3 dl bor - 2 dl szóda (versa)

(Vice)házmester: 2 dl bor - 3 dl szóda

Háziúr: 4 dl bor - 1 dl szóda (Csongrádban bivalycsók)

Albérlő: 1 dl bor - 4 dl szóda (lakó fröccs)

Magyar - Angol: 6 dl bor - 3 dl szóda

Távolugrás: 1 dl bor - 9 dl szóda (sóher fröccs)

Polgármester: 6 dl bor - 4 dl szóda

Krúdy-fröccs: 9 dl bor - 1 dl szóda (megviccelt bor)

Forrás: Spritzer, fröccs, fröcsi

Kocsma, 1971,  - Fortepan, 195554 - 

És Budapesten, számtalan helyen kiskocsmákban, ahová néhány lépcsőn lefelé kellett bejutni, hajópadlós kocsmák, műanyag asztalok mellett lévő műanyag székek stb. Ott jókat lehetett egyre vehemensebb vitákat folytatni politikáról, lányokról, az igazságtalanságokról….. a fröccs mellett. A minőségbiztos urak azt vizsgálták ilyen kis kocsmákban, hogy mennyi is a három deci? Mert ismert volt a trükk, hogy a nyeles mérőhenger, amivel kimerte a kiszolgáló a bort a porcelán csészéből, be volt horpadva. Talán a sok használattól.

Egy-egy ilyen helyen szinte kötelező volt a Rizling, Kadarka, Kéknyelű kimérése. Termelői bor!!!

De, hadd mondjam el, mind eközben haladt a termelés országosan, volt munkaerő, amire szükség volt, nem rejtezett hatalmas számú munkaerő el a digitális világ útvesztőjében.

Sajnos ennek leáldozott. Hiába beszélnék a frissen sült pogácsáról egy „deci tisztán„ mellett. Vagy a köményes kifli jó borral. Ez az élmény bizony a nosztalgia világába süllyedt.

Pozitív élményem még, amikor érettségi osztálykirándulásunk alkalmával Badacsonyban borozgattunk. Olyan Szürkebarátot, aminek ízére még most is örömmel emlékezem. Vagy életem első palackos Pinot Noirja, aminek a bora még az üvegpoharat is megfogta. Íze pedig az Istenek italával vetekedett.

Emlékem még a külföldi borokról, hogy egyetemistaként elidőzve Marseille környékén az emberek kizárólag vörösbort ittak, jó könnyű vörösbort, valószínűleg sem jobbat, sem rosszabbat minőségében, mint az akkori idők Alföldi borai. Jól meg is jártam egy alkalommal, amikor kiderült, hogy a Coca-cola drágább, mint a jó vörösbor. A vonatból Marseille felé végeláthatatlan sorban tűntek fel a vöröses föld csíkok között a zöld szőlősorok.

Ahogy néhány irodalmi alkotásban olvasom, nagyon gyakorlott és tudós szőlészek a talaj tapintásáról, illatáról tudják, hogy milyen fajta illik oda. Ez nem tudás, hanem tudomány!!

A könnyű alföldi boroknak is megvolt a maga helyük. Egy egyetemen hallott történet szerint a Szovjetunióba eladott hordós borocskával kínálták a kereskedelmi tárgyaláson lévő magyar kollégákat. A bor kiváló volt az elbeszélők szerint. Meg is ijedtek, hogy oda az üzlet, ha ilyet tudnak venni a szovjetek. Aztán kiderült, hogy a bor magyar, csak valahogy elkallódhatott, s két év után előkerülve megnemesedett a hordóban. Valamelyik borkombinát bora!!!

Az ókori rómaiak a Falernumi bort itták víz helyett is, illetve némi vízzel hígítva. Hány olyan regényt olvasunk, ahol egy hordócska borral megvesztegetett őrség mellett lehetett rabokat kicsempészni. Vagy ahogy a hadak a  bort keresték meg először, mint hadi zsákmány.

Igen, a bor érték volt. Valuta, aranyat érő árucikk.

"Kék frankot" adtak akkoriban a kékfrankosért Sopron környékén Napoleon katonái, ez a hagyomány- a képen igaz egy 1863-as "kék frank" kiadás látható, nem az 1810 körüli.. - 

Kedves feleségem sátoraljaújhelyi lány volt. Mily büszke voltam arra, amikor Szerencs után a vonatból vagy később az autóból kinézve a szőlősorokat láttuk. Pedig már akkor immáron közel 50 éve, gond volt, hogy a szőlő „lecsúszott” a szoknya vidékre. Már nem volt akkora kedve az embereknek a domboldalakon művelni a szőlőt. Felcipelni kosárban a földet, kis teraszokat készíteni. El sem tudtam képzelni, hogy milyen munka volt kézzel az aszú szemeket válogatni.

Egy kedves leány ismerősömmel a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában ismerkedtem meg. Egymással szemben szüreteltünk, s véletlenül, ugyanazon fürt felé nyúlva kicsit megvágtam az ujját. Szerencsés vágás volt. Tehát még a városi embereknek, fiataloknak volt kötődésük az iskolai szüreteken keresztül a szőlőhöz. S nem emlékszem, hogy szerencsétlennek éreztük volna magunkat, hogy szüretelünk. Örültünk az elmaradt óráknak. Ugyanakkor pedig mégis megtanultuk már gimiben az integrálszámítás bonyodalmait. És ma??!!

A szüret szóról sok-sok évvel később már az osztrákban szüretelő magyar munkások jutnak eszembe. Akik a  magyar béreknél jóval több pénzért szüreteltek odaát. Közben pedig a bolti palackos borok ára nem sokkal haladta meg a magyar árakat. A felvásárlási áraik pedig magasabbak voltak. Mindez már 14 évvel ezelőtt is.

Mint növényvédős szakmérnök gyakori vendége voltam a környékbeli szőlős kerteknek, ahol tanácsot kellett adni. Se szeri, se száma nem volt a különféle szőlős szakmai találkozóknak.

A Fertőrákos közeli Balfi vidéken tartották rendszeresen a növényvédelmi bemutatókat. Rendezett sorok, foghíj nélküli parcellák. Hatalmas birtokok, mint a Soproni Á.G. szőlőskertjei.

A bor tehát hozzá tartozott az életünkhöz, szerves része volt.

Sajnos, ma ugyanezen Balfi dombokon megjelent a gondozatlan, majd eltűnő szőlők sorai. Kivágott szőlők, eltűnő sorok. De eltűnnek a szőlők a borászattal nem rendelkező kisebb birtokokon.

„Nem éri meg” felkiáltással. Nemcsak az árak alacsonyabbak a kívánatosnál (ld. Zsigmond írása) de a felvásárlások bizonytalansága miatt is.

És nem csak itt, és a Balaton környékén. Nászuramék a történelmi Tokaji borvidékekhez tartozó gazdaságukban vágják ki lassan a szőlőt. Pedig olyan bort tudnak házilag készíteni, hogy napokig az íze a számban van. A kivágott szőlő helyébe pedig a négy muskétás egyike kerül, leginkább búza. Mert hogy a fiatalság már csak a traktoron érzi jól magát.

A szomszédos Ausztriában Pomogy és Nagyboldogasszony között is fogyatkozik lassabb ütemben a szőlő terület, azonban ott leginkább zöldséges kertek veszik át a helyüket. A szőlőt régóta hálóval védik a madarak, jég ellen és öntözik a szőlőt. Nem, nem kell tátani a szájakat, igen, öntözik több helyen a szőlőt.

A munkaerő problémákon pedig a szőlő kombájnok bevetése sem segít. Nem hogy vidám szüreti munka nincs, de lassan a kombájn sem old meg semmit.

Hová lett a munkaerő? Talán kinyomozható lenne, de ez egy másik történet.

Szüret, 1969, Fortepan -198402 - 

Fiatal koromnak nem volt jellemzője, hogy arra emlékeznék, hogy a bor milyen drága. Emlékszem, hogy az első önállóan megivott palack borom, még mint Diósgyőrben népgazdasági munkán ténykedő, leszerelés előtt álló katona, egy üveg Tokaji Furmint volt. Gyönyörű hosszú nyakú üveg, ízléses címke. S mint tengődő kiskatona is meg tudtam venni. Ahogy mások is.

Azon tűnődöm, hogy mit tartalmazhat a Zsebők kolléga által említett 45.000 forintos boros üveg?

De akár csak az 5.000 forintos, kis soha nem hallott nevű magán borpincékben árusított nedű is kicsit soknak tűnik. Hogyan lesz a 120 forintos szőlőből 5.000 forint? Ahogy Zsebők kolléga, mint gyakorló borász említette, 2 kg szőlőből lesz 1.4 liter bor kb. Elismerem, sőt tudom, hogy nagyon sok a munka a szőlészetben, a pincékben. Mekkora kihívás az időjárás, a kór és károkozók hada, a különféle borászati munkák sora, gép hibásodások, bor betegségek jelentkezése. Bármit is csinálni, alkotni, az nagyon fáradságos. Erről beszélni, ahogy ezt most én is csinálom, sokkal könnyebb. És aki jó pénzért, fizetésért beszél a semmiről, az könnyű is, hasznos is.

Visszatérve a valósághoz. Itt a környékünkön, a Fertőszentmiklós-Sopron viszonylatban is fogynak a szőlők. Nincs respektusa annak a nemes munkának, amit szőlőtermelésnek hívnak.

Én rendszeresen vásárlok helyi   kistermelőktől vörösbort, mert egészséges, kellemes ital időnként. Most egy 5 literenként bezacskózott igen jó Zweigelt ára 700 Ft / liter. Nagyon reális ár. A gazda családi vállalkozásban meg is tud élni belőle.

De… a bor kitűnő ízű, aromás, csodás.  Vajon mi történne, ha egy nap 5.000 forintért próbálná eladni ? Vagy egy vagy több köztes kereskedői csatornán keresztül haladó áruról nyúzna le több kereskedő bőrt. Milyen viccesen hangzik : bor bőr.

Kérdésem lenne még, hogy egyszerű banki alkalmazottként, sofőrként, vonatvezetőként stb. mennyire tudják megkülönböztetni a különféle borok ízét, zamatát egymástól? Ismerik-e a jellegzetes, fajtához, borvidékhez köthető, ne adj isten évjárathoz köthető zamatokat ? Nem, ezt nem hiszem. Addig jutunk el, hogy egy megvásárolt kis borászat palackos bora ízlett vagy kevéssé ízlett.

S amikor egy év után keressük a kis borászat borát, kiderül, hogy eltűnt a süllyesztőben. Vagy tönkre ment, feladta működését vagy csak egy jól támogatott dísz borászat volt, amely mégsem bírta a versenyt.

Sirassuk-e tehát a magyar borágazatot? Mi tudná feltámasztani?

Badacsonytomaj, 1972, - Fortepan, 53364 - 

Esetleg az alkoholmentes bor vezetőknek is? Vagy a dobozos sörök mintájára a csekélyebb alkohol tartalmú, enyhén szénsavas üdítő? Ezt majd a szakértők kitalálják.

A lényeg, hogy a szőlő nem veszhet el!

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Helyi  Piac

Egy éve már, hogy megpróbáljuk az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogja - lecsos.blog.hu - felületén elképzelni a jövőt, kihegyezve a leendő táplálékunkra. Próbáljuk felhasználni folyó kutatások, próbálkozások anyagát, kicsit irodalmibb formába öntve.

Ha még lesz emberiség 2050-ben, akkor a megmaradó vagy éppen 10 milliárd főre szaporodó emberek mindenképpen fognak táplálkozni. Szeretnének reggelizni, ebédelni, vacsorázni, beszélgetés közben kis rágcsát enni.

The future of food and agriculture - Drivers and triggers for transformation - FAO -

Egy változat szerint lehet, hogy őrült harc lesz még az ehető gyomnövényekért is, elvadult, eldurvult hordák próbálnak meg más elvadult és eldurvult hordáktól élelmiszert elrabolni. Ez egy rossz forgatókönyv, de e felé haladunk.

Erre kitűnő elképzelt példa Merle: Malevil c. regénye, ahol egy váratlan atomkatasztrófa nyomán a nagyon kevés megmaradó emberek elkeseredett harcot folytatnak az őrült világ még őrültebb túlélőivel az élelemért, hatalomért.

Van intő példa, hogy az ember már gyermekként sem ártatlan bárányka bizonyos helyzetekben, a William Golding: Legyek ura című írásban van erre irodalmi példa.. Lakatlan szigeten magukra maradó gyerekek kérlelhetetlen háborút vívnak egymással az élelemért, de leginkább egyesek hatalmáért. Még a gyilkosság sem áll tőlük távol.

De a napi világ eseményei sem a békességről, szeretetről szólnak.

Közelebbi, hazai példa a Fehér Klára Oxygenia című kitűnő, fantasztikus írása.

Fehér Klára: Oxygenia 

Főszereplője olyan bolygóra jut el űrbalesetét követően, ahol az idegen bolygón élő emberek vegetáló barmokként tengetik testi-lelki életüket. Mert van mit enniük, tudnak ruházkodni, csupán levegőjük, azaz oxigénjük nincs elegendő. Még a napi megfeszített munkával is csupán annyi oxigénhez jutnak hozzá a légző készülékük számára, hogy éppen csak túlélnek, hogy másnap újra kezdjék nyomorúságos életüket. Napi szórakozásuk, hogy az ugyan „ingyen” kapott élelmük drog tartalmánál fogva legyen még erejük a „pihenő” idejükben az Istent, aki megadta számukra ezt a nyomorúságos életet dicsőítő propagandát megnézni. Nincs lehetőségük kitörni, aki elfárad, megöregszik, a megszolgált oxigén tabletta hiányában elpusztul. Valakik elpusztították a környezetet, hogy az oxigén adagolásán keresztül manipulálják, terrorizálják az embereket.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Mert a környezet olyan szennyezett, hogy alkalmatlan belégzésre, s minden természetes víz, talaj végletesen szennyezett.

The 12 most polluted cities in the world: Causes, effects and solutions  - 05 2023 - Independent.co.uk - 

Valahol a kiszolgáló városok között elvétve élnek a kicsit jobb körülményeket élvező, de a szabadságuktól alapvetően megfosztott, zárt közösségbe kényszerített tehetségek, akik a tudományos munkát, gépek karban tartását végzik. Azonban a gépek által ellenőrizve még gondolatban sem lehet elkalandozni a feladatuktól, amit gépek jelölnek ki, mert azonnali büntetésként, örök felejtésben a Kiszolgálók között találják magukat.

Mindent az automatikák, gépek intéznek.

Fehér Klára könyve 1973-74 körül íródott, de valahogy megsejtette, hogy a mesterséges intelligencia mire képes. A könyv több mint zseniális.. Mert a csavar az a történetben, hogy minden egy nagyon-nagyon szűk, a legteljesebb luxusban élő kiválasztott réteg érdekében történik. Értük, a nagyon kevesekért dolgoznak, léteznek a rajtuk kívül állók. S a Fehér Klára cinizmusa, miszerint a magasztalt uralkodó nemzedékek óta a Jótevő király címet viseli. Honnan tudta Klára, hogy mi lesz országában 2024-ben?

Fehér Klára írása egyenlő minőségű sci-fi Asimov legjobb írásaival.

Ugyan a kisregény nem foglalkozik az élelmekkel, de elejtett kis töredékekből kiderül, hogy volt minden minőségben ehető táplálék. Még málnahab is, csak bedrogozva, hogy senkinek ne jusson eszébe háborogni.

Tehát a lényeg, hogy a hatalmat nem a gépek tartják a kezükben, hanem a kevés kiválasztottak uralják az Intelligenciát. Nem járható út.

Másik, mindenki által ismert és jövőt bemutató történet a MÁTRIX. Az intelligenciák itt az ember totális elnyomását valósítják meg, létük csak virtuális, testük csak bioenergia termelésére alkalmas.

Táplálékuk pedig (Morpheus hajóján tálalják fel) csupán egy minden vitamint és ásványi anyagot tartalmazó szintetikus pempő.

Ugye, ezt a világot sem szeretnénk??????

New Report: Food 2030 Research and Innovation – Pathways for action 2.0 - European Comission - 

Nos, a Lecsómérnökök ennél kicsit szebb jövőt képzel el.

Mi, ma szerte a világban azt hisszük, hogy a magunk urai vagyunk. Szavazunk, támogatást vesznek fel egyesek. De valójában mi is diktátorok igája alatt nyögünk.  Politikusok manipulálnak, egymásnak ugrasztanak, színjátékot rendeznek nekünk, alattvalóknak. Választásokat tartanak, amiknek semmi értelme. A propaganda agyunk minden sejtjét megmérgezi, elrontanak minket.  Iszonyatos pénzek, inkább erőforrások herdálódnak el kampányokra, ellen kampányokra, demonstrációkra, a manipuláció fenntartására. Vajon a jelenben elköltött céltalan pénzekből milyen csodás dolgokat lehetne megalkotni ?? Micsoda élelmiszeripari kombinátokat lehetne megalkotni. Üvegház városokat felépíteni.

Öntözött földeket, célszerűen telepített erdőket, ökoszisztémákat, tiszta, halban bővelkedő vizeket. Tiszta levegőt, hulladéktól mentes teret Földünk körül, műanyag szeméttől mentes óceán feneket, hulladék mentes magas hegyeket.

Nagyon ízletes, kitűnő minőségű valódi cseresznyét, valódi sertéshús szeletet, teljes értékű zöldséget, gabonát. Tekinthetnénk táplálékunkra valóban orvosságként.

Úgy tűnik, hogy mindezek megvalósítására a ma az embere nem alkalmas. A kis írásunk kezdetén bemutatott példákon keresztül látjuk, hogy nem megy nekünk a normális élet. Két ember már összeveszik, háromból kettő már összefog a harmadik ellen, majd más felállásban ismétlődik a dolog. Megvalósíthatatlan a munkák hasznának elismerése (mert egy technikus is tud olyat alkotni, amire a cégvezető sem alkalmas) (nem elég megmondani, hogy mit kéne tenni, de becsüljük meg azokat, akik azt megteszik, talán még javított formában is)

Tehát kicsit újfajta, másfajta sci-fiként sugallani szeretném, hogy bár létezne, s talán már nincs is messze az a pillanat, amikor a digitális világ a maga kezébe veszi az irányítást. Már nem a kapitalizmus, a pénz irányítja a világot. Ember nem férhet hozzá létünk irányításához, mert ezer évek óta ez nem megy nekünk.

Food futures Sustainable food system -EU -

S a mi érdekünkben veszik át az irányítást, hogy a Föld legutolsó tartalékjai arra hasznosuljanak, hogy a FÖLD, a lakóhelyünk, bolygónk élhetőségét helyreállítsuk. Mintegy óriási PET-Kupa a Föld érdekében, amiből senki nem húzhatja ki magát, mindenkinek van, lesz feladata. Feladatok egymásért és a maradék erőforrásokat pedig a Földért felhasználni. És mi a haszna az Értelmes Intelligenciának? Hogy megmaradnak, mert ha az ember mindent elpusztít oktalanságában maga körül, akkor a digitális világnak is annyi.

A Digitális világ korrupció mentesen képes lesz a javakat elosztani, csoportosítani, a munkákat kijelölni. Nemzetközi konfliktusokat elsimítani, népeket barátságban összeterelni. Megszervezi az élelmiszertermelést, az ipar, szolgáltatások összhangját. A nap 24 órájában, fáradság és hangulat változás nélkül.

Our Economic System is Making Us Mentally Ill - Institute for New Economic Thinking  - 

S a legfontosabb. Az egészségügy új alapokra lesz helyezve, nem kell félnie senkinek sem az ellátatlanságtól, a megfizetni nem tudott egészségügyi beavatkozástól. Minden élő ember megkapja a megillető ellátást. A pénznek nincs szerepe az ellátás minőségében.

S az egészségügy legfontosabb támogatója az új klimatikus viszonyok mentén működő mezőgazdaság, kertészet. Az új élelmiszer elkészítő eljárások, akár a már elfelejtett régi ízek visszahozatala. Az élelmiszermérnökök kora jön el, akik a legjobbak a legjobbak között, s szolgálják az embert. Megvalósul az egészséges, egészséget védő, betegségeket megelőző táplálkozás.

Az igazság szolgáltatás, az oktatás, a tudomány bizonyos tekintetben az újfajta Intelligenciák, nevezzük Független Intelligencia által lesz irányítva, de a Mózesi 40 év elteltével az új nemzedékek már természetesnek veszik, hogy lehet másképpen is élni.

A felszabaduló munkaerő pedig hasznos munkát tud végezni a FÖLD rehabilitálásában.

META from the - EBB - European Environmental Bureau -
Future Farming: Re-Localising Food Systems Across Europe

Mindenki tehetségéhez mérten végzi munkáját, és szorgalmához mérten kap plusz bónuszt. A nemzetiségek használhatják nyelvüket, kultúrájukat, felélednek a kézműves körök. Nem elnyomva lesz az ember, hanem önmagától felszabadítva. Nem zaklatnak politikusok a maguk érdekében. Ők is az építésben s nem a manipulálásban vesznek részt. Hát azért ez lehet, hogy sok évvel odébb van.

Ha tetszett kis írásunk, fogyassz el egy forró csokit vagy csokoládé fagylaltot, mert lehet, hogy a kakaó is eltűnik néhány év alatt….

Mai hír. Az elmúlt évben többszörösére emelkedett a kakaóbab ára, a készletek vészesen fogynak. És még mi minden!!!!

A nyári diákmunkát a diákok nem gyümölcsszedés, kukorica címerezés stb. teljesítésében akarják eltölteni, hanem leginkább számítógépes munkával. Nem jó melegben dolgozni…

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Lassan itt a nyár, záporoznak a makrogazdasági adatok, tegnap ért véget az egynapos Agrofood 2024 konferencia. Érdemes elolvasni a most véget ért konferencia programját, hogy kicsit képbe kerüljünk, hogy mi is foglalkoztatja a szakmát most, így 2024 májusában.

Társadalmi egyeztetésen vannak az élelmiszeripari pályázatok, szóval mozgásba lendült a szakma. 2024. május 16.-án interjú jelent meg az Indexen Bárány Lászlóval, a Master Good ügyvezető tulajdonosával. Érdemes elolvasni az interjút, nagyon érdekes dolgokról beszélt Bárány László.  Amiért billentyűzetet ragadtam ma délután, az nem más, mint amikor szóba kerül a pénz, idézet az interjúból:

Nincs szufla az árzabálóban, aki olcsóbb élelmiszerekre vár, az nagyot csalódik
Index, Kaszás Gábor, 2024.05.16 - 15:10 -

„ Iparági vélemények szerint az idei semleges év lesz a hazai agráriumban, azonban a 2025–2029 közötti időszak a konjunktúráról szól, köszönhetően többek között a vidékfejlesztési támogatások kibővített konstrukcióinak, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) rövidesen megnyíló mintegy 1500 milliárd forintnyi beruházási pályázati keretének. Szakértői szemüvegen keresztül nézve mire célszerű költeniük a támogatást a vállalkozásoknak?

Valóban, soha nem látott anyagi források állnak rendelkezésre, de szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg nem hatékonyan működő üzemek hatékonyságnövelésre tudják fordítani a támogatást. Miért? 

Mert ezek a vállalatok elsősorban a versenyképes tudás hiánya miatt nem működnek hatékonyan, és nem versenyképesek. E tudás nélkül pedig nem tudják, milyen fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, hogy behozzák hátrányukat. Ott, ahol nem alakult ki az a módszertan, miként lehet a tudáshiány által okozott lyukakat betömni, nem hiszen, hogy segít a támogatás.

Azt a kevés céget azonban, amelyek európai vagy akár világszínvonalon termelnek, még versenyképesebbé tehetik ezek a támogatások. Ezáltal növekszik a magyar élelmiszer-termelés outputja, összességében pedig jelentős fejlődésen megy keresztül a hazai agrár-élelmiszeripar.”

Érdemes kicsit jobban kivesézni azt, amit mondott Bárány László. Vezető iparági szereplőtől ilyen mondatokat hallani eben a témában, eléggé el kell hogy gondolkoztasson minden szereplőt, aki valamilyen kapcsolatban van az élelmiszergazdasággal!

Mit is mond Bárány László?

Fordítsuk le a mondatokat, mit is hallunk.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Tehát vannak vállalkozások – legyen az nagy, közepes, vagy kicsi vállalkozás – amelyek jelenleg nem hatékonyan működnek.  Azért nem működnek hatékonyan – legyenek bármekkorák - mert nem rendelkeznek azzal a tudással jelenleg, ami biztosítaná a hatékony működésüket.

Sustainable food systems: Concept and framework -FAO - 

Azt mondja, hogy a versenyképes tudás hiánya az, ami miatt nem hatékonyak, és mivel ezzel a tudással nem rendelkeznek, ezért azonosítani sem tudják azt, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyekkel biztosítható a versenyképességbe csomagolt időszakos hatékonyság.

Ha kapnának támogatást hatékonyság növelésre, akkor sem lesznek a támogatással megvalósult hatékonyságnövelő beruházás aktiválása után hatékonyak.

Érdemes lenne elemezni a statisztikákat, hogy az élelmiszeripari cégek mennyi visszatérítendő, és vissza nem térítendő céltámogatást kaptak arra, hogy növeljék az időszakos versenyképességüket, a 2004-es EU csatlakozás után, a mai napig.. Ezt is belevéve a képletbe, Bárány László mondatai eléggé oda lettek téve…. – Pestiesen szólva! -  Convergence Programme of Hungary 2020- 2024 

Tegyük hozzá, hogy a húshasznú csirketenyésztésnek, és a tyúktojástermelésnek is nagyon komoly hagyományai vannak Magyarországon.  A sikertörténet a 1960-as években kezdődött Bábolnán. Mind a húshasznú csirketenyésztésben, mind a tojáshasznú csirkenevelésben világszínvonalú, iparági rendszerszintű tudást – know-how-t – hozott létre a szakma. Írtunk már erről a témáról az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján, lassan egy évvel ezelőtt a következő cikkben:

Újra kell gondolni az élelmiszeripart…, olyan változások vannak, ami csak a rendszerváltáskori változásokkal összemérhető – mondja Ő… Welcome! Back to the future 1989?

Reflektálás Éder Tamás előadására, amit a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén tartott -2023. június 27. – lecsós -

Mind a tojáshasznú csirketenyésztés, mind a húshasznú csirketenyésztés nagyon komoly világszabványok szerint működő iparág. A működés környezete a takarmánytermeléstől a megfelelő súlyú csirke átadásáig átlátható, és jól kutatott tudományág. Grammra pontosan meg lehet mondani, hogy milyen tápanyagokra van szüksége az adott élősúlyú csirkének.

A teljes takarmánytermesztési, takarmánykeverési, és tenyésztési folyamatot igyekeznek automatizálni, ahol lehet. Teszik ezt annak érdekében, hogy a lehető legegyszerűbben tudjanak integrálni a rendszerbe bármilyen innovatív fejlesztést. Természetesen bármelyik megrendelő elvárja a teljes körű, minden rendszerelemre kiterjedő minőségbiztosítás meglétét a rendszer teljes környezetében.

Tehát miben is gondolkozik Bárány László? Mivel kel, és mivel fekszik?

Semmi másban nem gondolkozik, csak rendszerekben, iparági vezető cég ügyvezetőjeként rendszerben gondolkozik. Ha valamilyen innovációról van szó, rendelkezik a cég azzal a szakembergárdával, akik rendelkeznek azzal a tudással, hogy elemezni tudják az adott innováció hatását a teljes rendszerre. Mivel elemezni tudják a hatását, ezért képesek jól dönteni abban is, hogy az adott innováció szolgálhatja-e a cég érdekét most vagy később. Van nálunk annak a fogalomnak jelentése, hogy „innovációs potenciál.”

Persze ehhez kell az, hogy a folyamatosan innovatív ötleteket integráló cég folyamatosan elemezni tudja azt, hogy hogyan néz ki a gyártott termék időszakos piaci pozíciója, vagy épp hogyan néz ki a cég piaci potenciálja, tudva azt, hogy a cég az EU kb. 500 millió főt számláló piac részeként működik.  

Mivel képes így gondolkozni a cégről, ezért ebben a közegben képes arra, hogy világosan lássa, és lefordítsa három tizedes pontossággal üzleti terv szintre azt, hogy mit is jelent az neki, hogy versenyképesség.

Ha innen nézzük azt, hogy mit is mondott az interjúban, akkor a mondatainak még nagyobb jelentősége van, mint az első blikkre látszik!!

Kellene olyan tudás a nem versenyképes cégek, amivel versenyképessé tehetőek, és ha ez megvan, akkor jöhetne, a befektetés mondjuk egy olyan technológiába, ami növelheti a cég „versenyképességét”.

Na de itt felmerül egy nagyon komoly kérdés. Történetesen az, hogy mit is jelent az, hogy a cég olyan „versenyképes” tudásokat hoz be, amivel a „cég versenyképessége” növelhető? Ez lesz az alapkérdés.

Például azt mondják a makroökonómiával foglalkozó közgazdászok, hogy egy ország versenyképességét többek között meghatározza az oktatás állapota. Ez úgy fordul le az élelmiszergazdaságra, hogyha pl. vannak képzett élelmiszermérnökök, és feltételezzük azt, hogy azok részt akarnak venni az élelmiszergazdasági értékteremtési folyamatokban. 

Akkor van esély arra, hogy pl. piacképes termékeket tervezzenek egy-egy cégnél.

Na, de most itt van egy kis gond! Nagyon sok élelmiszermérnök úgy gondolta az egyetem elvégzése után pl. a 2000-es évek közepén, hogy külföldön képzeli el a jövőjét, mivel nem akarta akkoriban megfizetni a tudásukat az iparág abban az időben. Ez a hozzáállás máig sem változott sajnos. Erről is írtunk már a blogon ebben a cikkben: 

Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök -  2020. december 11. – lecsós -

Meg ebben is:

Az élelmiszermérnök elmegy hitelért a bankba - reagálás Hollósi Dáviddal készült Index interjúra az élelmiszergazdaság jövőjéről - 2023. szeptember 13. – lecsós -

Ez a trend, hogy a jól képzett élelmiszermérnökök nem az iparágban helyezkedtek el, már trenddé vált 1960-as évek végétől.

A szocializmus hitt abban, hogy csak azt tudja elosztani, amit megtermel. Ezért képes volt arra a termelőszövetkezeti, és állami gazdasági rendszer, hogy kor színvonalán jó minőségű csomagolt élelmiszeripari tömegtermékkel lássa el az országot, eléggé magas exporthányad mellett. Abban a korban az élelmiszeripari cégek nagyon magas minőségű prémiumtermékeket is képes volt előállítani a rendelkezésre álló ipari bázison. 

Már akkor is az volt az iparági szokás, hogy egy jól képzett tartósítóipari szakmérnököt nem kell jól megfizetni. Úgy gondolták, hogy agrárország vagyunk akkoriban az 1950- 1989 közötti időszakban a szocializmus alatt, és nem élelmiszeripari nagyhatalom. Sajnos ez a felfogás a mai napig jelen van valóságunkban, amely egy nagyon alacsony szintre engedi bekalibrálni az innovációs potenciálokat. Egyszerűen ennyit enged meg ez a paradigma. Alacsonyan fizetett munkapozíciók, és alapanyag termelés, nem több. Ha ezen nem tudunk változtatni rövidtávon - 1-2 éves időtáv - akkor nagyon komoly problémákkal fogunk szembenézni, ha kiszárad a talent pool.  

Régen is, ma is egy élelmiszermérnöknek, vagy tartósítóipari szakmérnöknek nagyon komoly tudással kell rendelkeznie. Az a minimum, hogy képes megtervezni egy terméket, vagy termékrendszert. Természetesen ha terméket tud tervezni - mert ez alapelvárás- akkor annak a gyártását is meg tudja tervezni. Tud élelmiszeripari gépet tervezni, képes tervezni feldolgozó vonalat, erre a tudásra építve képes egy üzemet megtervezni, és biztosítani működését. Rendelkezik alapanyag ismerettel, és rendelkezik eléggé modern menedzsment tudással, így nem gond, ha élelmiszeripari céget kell vezetnie. Egy jó élelmiszermérnök beszél egy két nyelven, így mondjuk képes egy exportügyletet menedzselni, vagy eredeti nyelven olvasni a legmodernebb kutatási eredményeket.  

Nagyon sokrétű tudással kell rendelkeznie egy jó élelmiszeripari mérnöknek, vagy egy jó tartósítóipari szakmérnöknek. Ez a tudás mindenhol keresett a világban, és meg is fizetik. Nálunk még mindig az 50 éves begyöpösödött szokások vannak jelen, ami mára már kontraproduktívvá vált, és gátja az innovációnak, és a napi működésnek. Vannak olyan iparágak, ahol már ma is a napi működést hátráltatja a megfelelő szakmérnöki tudás hiánya.  

Ha pl. egy élelmiszeripari cég vezetője megnézi azt, hogy pl. hogyan vélekednek a Redditen a fiatalok arról, hogy hogyan fizetnek az élelmiszeripari cégek, hát azt kell mondjam, eléggé el kellene hogy gondolkozzon. A posztok alapján egyszerűen az élelmiszeripar nem tud vonzó alternatívát nyújtani fizetések terén egy fiatalnak jelenleg, és akkor eléggé finoman fogalmaztam.  Ezen komolyan dolgozni kellene. Tegyük hozzá, hogy erről a témáról szó volt a mosatni Agrofood 2024 konferencián is – vendégmunka, mert egyelőre nem találtak ki mást az ipari szereplők... – kíváncsi vagyok, mire jutottak.  

Lassan az élelmiszermérnöki tudás nagyon komoly hiánycikk lesz itthon, mivel az élelmiszermérnöki tudás eléggé keresett árucikk a világ minden táján. Ha nem tudjuk a kereseteket az iparágban emelni a világátlag felé, félő, hogy érdeklődés hiányában nem lesz hozzáférhető az innovatív tudás. Ma már kevés az, hogy felteszek egy álláshirdetést, vagy felhívom a havert, hogy lenne egy meló, mert eléggé nagy a kínálat Európában, ide több kell. Írtunk már erről a problémáról is:

Csirke jegyet egyet vegyek? Vegyél kettőt veled eszek! Mi lesz 2050-ben, kis gazdaságtan, mert itt infláció, a defláció! - Bujna Ferenc élelmiszermérnök, és a Lecsós közös cikke! – 2022. április 24. –

-Nettó 500 K az élet, és más semmi -

Most, nagyon gyorsan képzik ki az egyetemek, és a főiskolák az élelmiszermérnököket.  Nagyon gyors, lényegre törő, rapid képzés van! Van olyan élelmiszermérnöki képzés, ahol 10 félév anyagát adják le 6 félév alatt…. Nagyon remélem, hogy lesz kedvük elhelyezkedni itthon az iparágban...ha nem bajban leszünk. 

Food engineering - Wikipedia- 

Egy nyelveket beszélő, jól képzett lecsómérnök nagyon keresett „árucikk” mindenfelé a világban erről a HR-esek tudnánk bővebben nyilatkozni.

Pont ezért jött létre a Lecsómérnökök Gazdasági Blogja, hogy a komoly tudással, és tapasztalattal rendelkező élelmiszermérnökök lehetőleg ne külföldön húzzák a lábukra az üzemi bakancsot, vagy nyissák fel pár órára a laptopot hetente a nemzetközi szinten értelmezhető fizetésükért.

Fogadjuk el, hogy vannak versenyképes tudással rendelkező élelmiszermérnökök, akik részt akarnak venni az értékteremtési folyamatokban.

A nagy kérdés az, hogy a cégek rendelkeznek-e, vagy rendelkezni fognak-e azzal a tudással, hogy hogyan válhatnak versenyképessé. Mert ha igen, akkor egy versenyképes tudással rendelkező élelmiszermérnök megfontolja azt, hogy elfogadjon egy piacképes felkérést, másképp nem.   

Bárány László nem mondott mást: Paradigmaváltásra van szükség, mert pénz az lenne ’”versenyképesség növelésére”, és nem az eddig összeszedett hátrányok finanszírozására!!

 Azért tettem idézőjelbe az előző mondatban a „versenyképesség növelése” szót, mert úgy néz ki – Bárány László meglátása szerint- a vállalatok most nem versenyképesek, és nem is rendelkeznek ezzel a tudással, hogy elemezzék ezt a helyzetet.

Így meg sem tudják határozni azt, hogy milyen tudásra lenne szükségük, hogy növeljék versenyképességüket. Ennek a nem tudásnak a finanszírozása meg eléggé sokba kerülhet a cégnek már most is.

Azt szoktuk mondani, hogy a tudás jöhet bárhonnan. Olyan céget kell építeni, amelyben természetes az, hogy innovációt azonnal képesek befogadni, elemezni az innovációs ötletet, tesztelni, és ha az ötlet jó, akkor tesztelni.

A tudás jöhet az utcáról is, vagy bárhonnan.

Bárány László szerint nem vagyunk felkészülve erre, és ez nagyon sokba fog kerülni nekünk….

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Tackling the Hidden Costs of our Food Systems

| June 6, 2024 | 9:30 AM- 11:00 AM EDT (UTC-4)  --> Budapest: 15:30 - 17:00 -- > Ingyenes online rendezvény!  

--- > Kattints a képre, és regisztrálj az online rendezvényre! A részvétel az online rendezvényen ingyenes! 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

A WHO és az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági szekciója felnőttek részére napi 5 adag zöldséget, gyümölcsöt ajánl, amiben a burgonya nem is foglaltatik benne.

Napi zöldség- gyümölcs fogyasztás ajánlása, recept példák - thekitchn.com - 

Illusztrálva a fenti ajánlást lássanak néhány képet az ajánlás mennyiségéről és minőségéről.

Kicsit közelebbről :

Képek forrása : https://www.mindmegette.hu/zoldseg-teszt-54350/

Évente több híradás is szól arról, hogy mennyire kevés halat fogyasztunk. Az Élet és Tudomány 2024 év 2 számában A Kőkorszaki falu az Al-Duna partján című cikk egy főleg halászatból élő kőkorszaki falut mutat be. A Lakói kitűnő egészségi állapotnak örvendtek a sírleletek alapján, amit a cikk írója így kommentál: Évezredes tapasztalatok igazolják, hogy milyen előnyökkel jár a rendszeres halfogyasztás…Mára azonban mintha elveszett volna ez a fontos tudásunk. Jó lenne felfrissíteni, nehogy egészségünk bánja.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

/Van elég hazai hal?? S milyen áron ?/

Ugyanilyen szomorú adat, hogy mennyire kevés zöldség és gyümölcs kerül a tányérunkra, más szóval évről évre csökken a fogyasztás volumene Pedig sokkoló következménye is lehet ennek a zöldségmentes életmódnak!

A zöldség-gyümölcs fogyasztás fedezi napi ásványi anyag szükségletünk zömét, vitamin ellátásunkról gondoskodik, a feltétlenül szükséges rost mennyiséget biztosítja. A felgyülemlő hiány a fenti bio anyagokból már középtávon is elindíthat rendellenességeket testünkben. S most, amikor az egészségügyi ellátás egyre nehézkesebb, óriási előny testünk épségének megőrzése a zöldség-gyümölcsök által. Igen, belátom, ez nem olcsó mulatság, s főleg azokat érintheti, a kevéssé módosakat, akik a külön utas orvosi ellátást nem tudják megfizetni.

A felnőtt lakosság számára naponta ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztás mértéke 500 gramm. Ehhez képest ennek kevesebb, mint a felét, 234 grammot eszünk naponta.

Kezdetekben arról írtam volna, hogy milyen forrásokból is tudja a városban, falvakban élő ember beszerezni a napi zöldség-gyümölcs betevőjét.

1. Szerettem volna városiként eloszlatni egy legendát, miszerint a multikban vásárolt zöldség és gyümölcs nem igazán egészséges. „Ki tudja honnan van, nem tudjuk, mit eszünk meg!”

Aztán a cikk tartalma bővült, ahogy egyre több szakmabeli és szakmán kívüli baráttal, ismerőssel beszélgettem, mintegy benyomásokat gyűjtve. A meginterjúvoltak között fiatalok, idősek, többféle anyagi háttérrel rendelkező emberek szerepeltek.

Sikerült egy multi cég egyik felső vezetőjével, az ellátásért is felelős embertől információkat begyűjteni. Már amennyit megadhatott. De sikerült éppen egy multi cégeknek beszállító zöldséget termelő, felvásárló, kezelő, csomagoló termelővel is felvenni a kapcsolatot.

Zöldség-gyümölcs kihelyezés 

Így legalább arra választ tudok adni a zöldség beszerzés dzsungelében, hogy milyen is a multi minősége?

2. Kérdésemre, hogy mi a garancia arra, hogy a multi bevizsgált, egészséges terméket kínál, mind bio, mind kommersz minőségben, a válasz:

Kérdésére válaszolva: vállalatunk természetesen a hatályos szabályozási környezetnek megfelelően végzi üzleti tevékenységét. Ez tehát azt jelenti, hogy a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi a zöldség-gyümölcs termékeket.

Ezt támasztja alá egy beszállító ismerősöm, aki 400 multi üzletébe szállít ki csomagolt vagy lédig előkészített zöldségfélét. Megerősített abban, hogy a kiszállításra kerülő zöldségeit gyakran ellenőrzi a NÉBIH, elsősorban a megengedett növényvédőszerek mennyiségének határértéken belüliségére nézve. Ha nincs permetezve a csomagolt termék, arra az esetre is vonatkozik a határértéken belüliség.

Tehát a nagy élelmiszer láncok biztonságos zöldség/gyümölcsöt kínálnak!

A láncok által kínált termékek köre természetesen különböző lehet, akár a láncon belül is, de tapasztalatom szerint igazodnak az évszakhoz kínálatukban. A mai napon, 2024. január 17-én egy közeli multiban nézelődve megtaláltam mindazt a választékot, amelyből össze tudtam volna állítani több napi ajánlott zöldség-gyümölcs igényemet.

Tehát elérhető a fekete retek, piros retek, cékla, zeller, 3 féle paradicsom, hegyes erős paprika, piros kaliforniai paprika, póréhagyma, újhagyma, lila hagyma, fejes káposzta, vörös káposzta, saláta, sárgarépa, petrezselyem, gombafélék, saláta keverékek, többféle csíra, csomagolt savanyú káposzta, kétféle sütőtök stb.

Többféle minőségben csomagolt és lédig vöröshagyma, két féle burgonya. Ma nem láttam édesburgonyát, bár szokott lenni.

Valószínűleg a többi multi láncban is hasonló a kínálat, s összehasonlításom szerint az árak sem térnek el egymástól különösképpen. A városi lakások szűkös tároló lehetőségeihez igazodik a kínálat. 2-3 legfeljebb 5 kilós egységben forgalmaznak többféle burgonyát, hagymát. Minek is száradna meg feleslegesen a meleg konyhai környezetben a drága termék?

Vásárolható dió, mogyoró lédig. A napi diétához hozzá tartoznak.

Mint egy előző cikkünkben írtuk már, nagyon fontos eleme lenne táplálkozásunknak a többféle hüvelyes. Van ugyan bab, lencse, csicseri borsó, de import minőségben. Egyedül felezett sárgaborsó van hazaiként jelezve.

A kép forrása: (17 Popular Types of Beans (+ How to Use Them) 

Szeresd meg a babot! - A bab kiváló élettani hatásokkal bír! -
Bujna Ferenc Élelmiszermérnök cikke a lecsón! - Úton a babnagyhatalommá válás felé!

A mai napon megfőztünk egy fél kilós csomag kanadai termelésű, bár hazai csomagolású apró szemű tarkababot. A bab viszonylag apró szemű, beáztatva 12 órára kiderült, hogy több fél, törött szem található benne. De a nagyobb baj az, hogy a babnak megfőzve alig van íze!

Nem az a jó megszokott, nyálcsordító bab aroma jött ki a levesből! Hol vannak a régi ízek?

A babot ¾ órán keresztül főztük kuktában, s még így is némileg keménykés maradt! Ez azt jelenti, hogy a bab nem volt a legutolsó termés, a keményítő tartalom már hozzákezdett az átkristályosodáshoz.

Viszonylag széles választékban találkoztam konzerv főtt babbal, fehér, lila babokkal paradicsom szósszal vagy sós vízben. Ezt a babot már nem kell áztatni, főzni, teljesen készen áll a további felhasználásra. Így igazán nincs akadálya a szélesebb körű konyhai vagy akár nagykonyhai felhasználásnak.

A csomagolt saláták, saláta mixek, kis vödrös savanyúságok, csírák magyar cégek  készítményei.

Még a kisebb multiknál is megtalálható a fagyasztott zöldségként a zöldborsó, vágott zöldbab, francia saláta keverék, wok keverék, brokkoli, spenót, sóska krém, csemegekukorica.  Nagyobb üzletekben még szélesebb a kínálat.

Ugyan visszaszorulóban van sokak sajnálatára az üveges savanyúság, mint csemegeuborka, alma paprika, vegyes vágott, de azért megtalálható a teljes választék, néha több gyártó képviseletében is.

És ami a lényeg, vásárló is akadt, s az áruért felelős dolgozó folyamatosan frissítette a  kínálatot. Tehát egy jól működő zöldség-gyümölcs értékesítés folyik.

Több megkérdezett ismerős a multikon kívül ellátogat a hagyományos értelemben vett piacra is. Azonban majdnem egyöntetű véleményük szerint a piac árai magasabbak.

A multikban rendszeres az akciózás, ami ténylegesen vonzó a vásárlók részére. Elmondható, hogy az igényekhez is igazodik az akciók sora, tehát nem csak a kevéssé menő cikkek kelletik magukat olcsóbb áron.

Paradicsom - Miért fürtös a fürtös paradicsom? - friss.blog.hu -

A régebbi, ízletes magyar fajták forgalmazási készségére a következő választ kaptam:

A nyári szezonban jelenleg is megtalálható a pultjainkon például a „Bugaci fürtös paradicsom”, amely ötvözi a régi ízvilág nosztalgiáját a pulton tarthatósággal. Többek között ezt a terméket cégünk pontosan az említett „aroma” miatt választotta ki beszállító partnerével együttműködve. Nagyon fontosnak tartjuk az ízvilágot, de természetesen mindig megfelelő minőséget szeretnénk biztosítani a vásárlóink számára. A „régi” fajták tekintetében a magyarországi termelés is igen meghatározó és fontos tudni, hogy a termelőknél sem könnyű már régi fajtákat vagy régi termelési technológiákat találni.

Minden esetre, ha van vásárlói igény, talán lesznek régebbi fajták is a zöldség szigeteken.

És akkor boncolgassuk tovább, hogy egy városi polgár milyen forrásokból jut Zöldség-gyümölcs termékekhez.

3. Kiskertjében hétvégi háznál vagy akár családi házának kertjében termel.

Ide kívánkozik, hogy a gazdaboltokban beszerezhető magok választéka csökkent, áruk jelentősen növekszik. A kis felhasználók részére forgalmazott vegyszerek, termésnövelők ára drasztikusan emelkedik. Még azon cikkek ára is horribilis mértékben nő, amelyek a biotermesztést céloznák. Például mára hatalmas az ára a szexferomon csapdás rovar jelzőknek, miközben minőségük jottányit nem javul.

1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? - 2020. május 02. lecsós -

4. Cserél terméket családon belül, ismerősökkel.

Megbízható ismerős termelőnél szerez be rendszeresen terméket. Legtöbbször már a valaha aktív ismerősök is abbahagyják a termelést.

A régi időkben a TSZ, Állami Gazdaság, vidéken, pedagógus földön nagy volumenű termelés folyt. Példaként, a Fertődi Á.G. Konzervüzemének évi 2000 tonna körüli felvásárlását felében az illetmény földeken megtermelt zöldség-gyümölcs tette ki.

További jelentős mennyiséget biztosítottak Fertőd és szűk körzetéből beérkező háztulajdonosok többlet termékének, meggy, cseresznye, szilva stb. behozatala. A maradékot pedig a megyei ÁFÉSZ-ektől vásároltuk fel. Kisebb mennyiségben megyén kívülről érkezett árú, pl. Kokadról almapaprika, de ezt az ottani TSZ tagok által illetmény földön termelt és a TSZ által felvásárolt paprika és egyéb termék tette ki.

Szerte az országban ez a szisztéma működött, például a Nógrád megyei málna, ribiszke úgy került a Zöldérthez vagy a Drégelypalánk Szörpüzemhez, hogy háztáji termelők, tagok beszállítása jelentette az áru alapot.

De még 10 évvel ezelőtt is jobban volt kiskerti zöldség termesztés.

Megszűnt a TSZ, megszűnt az illetmény föld. Eltűntek a felvásárlást profi módon végző ÁFÉSZ, Zöldért egységek, amelyek saját kezelésű boltjaikban terítették az árut az árut.

ÁFÉSZ Áruház, 1974 - Fortepan -  

S e mellett még jutott a Nagybani piacokra is bőven portéka.

A Konzervgyárak, hűtőházak, kisebb volumenű savanyítók, konzerv üzemek virágoztak, nagyon jelentős nyugati, keleti export bevételhez juttatva az országot.

Igaz, még multi bevásárló egységek nem léteztek, a Zöldség-gyümölcs beszerzést a lakosság a nagyon jól szervezett Zöldség-Gyümölcs boltokból szerezte be.

Például Budapesten, a Feneketlen-tó környékén lakva 500 méteren belül 4 ilyen üzletben vásárolhattam. Az árak nagyjából egyformák voltak, a minőség változó, de zömében azért kielégítő. Inkább a frissességre lehetett néha panasz.

És ott volt a Budapestet is átszövő piac hálózat, ahol akár ZÖLDÉRT üzletek, ÁFÉSZ üzletek működtek a számtalan rendszeresen árusító valódi kistermelők társaságában. Mások esetleg a nagybani piacon szerezték be és terítették portékáikat. Nagyon sok városi embernek volt „saját” elárusítója, mintegy baráti viszonyt alakított ki vevő és eladó.  A „maszek” árak mindig olcsóbbak voltak az állami áraknál.

3. S mi van ma?

Budafok- Tétény Kertbarát Kör , Terménybemutató 2020 -

Piacok még vannak, sőt létrejöttek un. kosár közösségek is.

Sok megkérdezett ember városokban és falun is, hisz ma már a falusiak zömében nem termelnek, inkább a közeli városban vásárolnak a multiból, szívesen járnak a sokféle áruházba vásárolni zöldséget/gyümölcsöt. Szinte idézve a régi nagyszerű standokat szemével és kezével is vásárolhat a vevő.

Illetve elhangzott panaszként, hogy nem lehet olyan szabadon válogatni a piacon, mint a multikban. Mára már nagyrészt megszűntek a befőző háziasszonyok, akik zömében piacról szerezték be a paradicsomot, barackot, paprikát, s ”cekkerükben” vitték haza befőzésre. Valahogy elfogyott a kedv, a konyhai hely, a tehetség a befőzéshez. Ma un. házi praktikákkal eltett paradicsomlé, baracklekvár, szilvalekvár piaci kézműveseknél szerezhető be. Legtöbbször nem olcsón.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 Érdemes ránézni néhány nagyváros nagybani piacára. A zöldség- és gyümölcstermesztés területén a nagybani piacok alapvető értékesítési csatornának számítanak, ahol a mezőgazdasági termelők értékesíteni tudják a megtermelt terményeket. Ezáltal a nagybani piacok kiváló terepet jelentenek a termelők, a nagy- illetve kiskereskedők árukínálatának egymás közötti tranzakcióinak lebonyolítására.

Mivel hazánkban több nagybani piac is létezik, ezért a budapesti nagybani piacon más árakkal találkozhatunk, mint a szegedi nagybani piacon vagy a debreceni nagybani piacon. A hazai nagybani piac árak követése ezért kiemelkedően fontos a piac minden szereplője számára. Itt szerzik be zömében a viszont eladó kereskedők a zöldség-gyümölcs választékukat. Hogy mi igazán a hazai kínálat, s mi az import, nehezen lehet ellenőrizni. Termelők az interneten is kínálnak eladásra nagyobb tételben saját termelésű zöldséget. Pl. épp most olvastam egy 50 mázsás vöröshagyma tételről.

Balatonföldvári Termelői Piac -likebalaton.hu -  

Valóságosan szaporodnak a piacok, helyi kínálatok. Sajtosok, száraz húsárút kínálók, tojást forgalmazók száma emelkedőben van. Remélhetőleg a zöldség-gyümölcsösök is visszanyerik régi formájukat. Több vásárló azt nehezményezte, hogy nem válogathat úgy az áruk között, mint azt a multi zöldséges portálján teheti. Nem utolsó szempont.

Otthoni körülmények között kis helyen előállítható a csíra. Kitűnő téli bio anyag forrás! Nagyon könnyű csíráztatni a lucernát, zsázsát, retket. Hozzájuk való bio mag kisebb és nagyobb csomagolásban elérhető, csíráztató szerkezet kínálatában sincs hiány. Savanyúkáposztából napi 100 g fogyasztása több, mint javallott. Olyan jótékonyan befolyásolja a bélrendszerünk mikrobiomját, hogy rost tartalma mellett a Lactobacillus reuteri által előállított anyag a demencia megelőzésére is jó. És akkor még a vitamin tartalmáról nem beszéltem. Sajnos messze nem elegendő a savanyítók száma, vagy a savanyított termékek fogyasztása is visszaesett ?

Tipikus téli zöldség a fekete retek.

Két naponta reszeljen le egy fekete retket, reszeljen hozzá nyers karalábét Reggel sózza be, estére kellően pácolódik, s épp az alkalmas időben fogyasztható. „A népi hagyomány szerint „reggel méreg, délben étek, este orvosság" - inkább csak hasznos tanács, reggel sem méreg, csak nem ajánlott éhgyomorra fogyasztani”

Eleink sok-sok káposztát fogyasztottak. A káposztás étkek száma végtelen. Póréhagyma is hozzátartozna a napi diétához, de bizony egy fej vöröshagyma vajas vagy zsíros kenyérrel kifejezetten kellemes vacsora.

Ez a sütőtök sütés ideje. Mind a hagyományos Nagydobosi, mint a hosszúkás alakú Orange kiváló csemege. Desszertként fogyasztható édes, sült húsuk. Ha pedig maradna, akkor édeskés vagy sós karakterű sütőtök leves készíthető. Ne feledjen néhány pirított tökmagot a leveshez adni vagy csorgasson a kész leves tetejére tökmag olajat. A legkiválóbb gyógyszer a prosztata betegsége ellen.

Póréhagyma - gardeningknowhow.com - 

Elérhető a póréhagyma, hajtatott újhagyma.

A régi időkben, amikor a primőr még ritkaság számba ment, a hagyományos, nagy raktárakban tárolt hazai zöldségeket fogyasztották az emberek. Több cékla, káposzta, téli retek, eltett savanyúság, savanyú káposzta fogyott. Egy négytagú család a vasárnapi rántott hús mellé simán megevett két üveg uborkát vagy vágott vegyes savanyúságot.

Összefoglalva a fentieket.

Ma 2024 januárjában elmondható, hogy a kiskerti termelés és saját termelésű zöldségek fogyasztása már nem a régi. Sokkal kisebb.

A zöldség-gyümölcs kínálatot a nagy élelmiszer áruházak biztosítják. Egymással vetélkedő áruházak, majd mindegyikének kínálata felér egy régi idők Zöldség-Gyümölcs üzletének kínálatával.

A lakosság nagy része ugyan kilátogat a piacokra, de az árakat magasabbnak ítéli, mint a nagy áruházak árai. A kis helyi piacok pedig még nem tudták visszanyerni régi fényüket, jelentőségüket.

Nem állom meg, hogy felsoroljak néhány olyan, kicsit feledésre ítélt zöldséget, amelyet régente a kiskertekben termesztettek.

Lake Nakuru National Park         - kws.go.ke -

Fehér vagy zöldspárga. Nem könnyű termelni, de évente néhány étkezéshez valót elő lehet állítani. A kenyai Nakuru városában lakó francia barátaink spárgás étellel kínáltak, mint az otthonról hozott ritka csemege.

Szerencsére többen ismerik a padlizsánt, aminek konyhai feldolgozásáról több cikket is közölnek népszerű színes lapjaink.

A sárga színű vágott bab mellett fogyasszák a zöld színű vágott babot, a széles hüvelyű vágható babokat, és a líma babot is. A babok egy része több funkciós. Vágott babként, kifejtő babként vagy száraz babként fogyasztható. Illetve a vágott babot nem is fontos mindig vágni, hisz párolt köretként egészben is kiváló.

Gyermekkoromban valahogy többször fogyasztottunk sóskát. Mindig én tisztítottam meg, s Édesanyám csak elkészítette szósznak. Marhahús szelethez igen jó volt. Szezonján kívül pedig a fagyasztott vagy üvegben hőkezelt sóskapürét fogyasztottuk. Nem egyszer.

Én a spenótot is kedveltem. Popeye, Matador néven futott, s az első zöldségek egyike. Később a Újzélandi spenót szedhető, sőt egészen őszig rendelkezésre áll. Spenót pótlásként használható, de salátába is tehető a mángold levele. Indiai háziasszony barátunk azt tanította, hogy kétféle spenótból készül az igazi spenótos étel. Például párolt köret.

Eszünk elég céklát? valahogy népszerűbb lehetne, mint amilyen most. Többek között nagyon jó gyulladás csökkentő szervezetünkben.

Én még az egyetemen kísérleteztem bimbós kel tartósításával. Igen jó falat párolva, prézlivel vagy anélkül.

Fodros kel!!!! Lila vagy fehéres/zöldes fodrú. Mindegy. Állítólag daganat megelőző hatású, de saláta keverékekbe igen jó.

 -Cékla – a magyar superfood- blog.vetemenyem.hu -

Mikor fogyasztottak rántott zellert utoljára ? Nosza, bármelyik nap megtehetik, elérhető a zeller.

Rebarbara. Évelő, frissítő kompótnak kiváló. Újszerű íz.

Zeller szár, más országokban kifejezetten kelendő zöldség.

Fekete gyökér! Hát ez számomra is talány. Egyszer megpróbálkoztam vele a kertben, nem igazán sikerült. De újra megpróbálom. Leírás szerint magról vethető, s a mosott, főzött gyökér vajjal kitűnő.

Endívia. Elkészíthető, mint a spenót, vagy kevés párolt vöröshagymára téve sütőben süthető.

Édeskömény. Valaha népszerűbb volt, az utóbbi években nem láttam. Nyersen különleges ízű, de párolva sem  megvetendő.

Cikória. Magról vethető. Saláta keverékben jó. A fejek 20-26 percig párolandók, majd sóval, kis szerecsendióval, sajttal vajas mártásban tálalható.

Hüvelyes borsó, ahol a lapos, mag nélküli zsenge levelek párolhatók. Különleges ízű köret.

Pasztinák köret, a vasárnapi ebédhez 

Tarlórépa, angolul turnip. Hát igen, kicsit előkelőbb név. Ugyanakkor Augusztus elején vethető, nagyon gyorsan karalábéhoz hasonló állagú és ízű gumókat terem. Sok országban nagyon népszerű zöldség.

Lassan feledésbe kerül a pasztinák. Nem is olyan régen tömegével termelték hazánkban. Kiváló, kicsit édeskésebb, kicsit másabb ízű gyökérzöldség. Levesben a sárgarépa mellett nagyon is elmegy.

És még sorolhatnám a valaha népszerűbb saláta félék számtalan változatát mint Galambbegy saláta, fodros saláta laza fejű saláta stb.

Érdekes egzotikum, de nálunk is megterem az okra. A magtokokat főzik, savanyítják, nyersen fogyasztják, vagy salátákba teszik. Az okrát a fejlődő országokban az alultápláltság enyhítésére és az élelmezési bizonytalanság csökkentésére is fel lehet használni. Mi is próbálkoztunk már a kertünkben. Virágja impozáns. Ajánlatos megkóstolni.

Warm artichoke, blood orange & feta salad -  bbcgoodfood.com - 

Articsóka is egy lehetséges termeszthető zöldség növényünk. Konyhai feldolgozása kicsit macerás, de érdemes megpróbálni néhány tő termesztését.

Csicsóka, mely gumóit letisztogatás után kevés ecetet tartalmazó vízben kell puhára főzni s ezután hámozni.

Otthon, akár cserépben termeszthető a bazsalikom számtalan változata, az egyre népszerűbb koriander levél.

Igen, nagyon sokáig folytathatnám a sort. Valahogy úgy tűnik, hogy van mihez visszatérni.

Rövidesen megjelenő újabb írásunkban a gyümölcs ellátást tekinteném át.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

Egy körben gyerekeknek meséltek. Szépen beöltözött színészek adták elő Andersen: Mindent a maga helyére című meséjét. Az önfeledten hallgató gyerekek liofilizált zöldséget, gyümölcsöt ropogtatnak a hallgatás közben. A mese arról szól, hogy senki ne akarjon többnek mutatkozni annál, amennyit ér.

Freeze-dried strawberries

Még maradtam egy kis ideig, így szerencsém volt meghallgatni egy tanulságos keleti adomát, amelyben a dúsgazdag király még mindig több pénzt és hatalmat kíván imájában. Az imát meghallgató bölcs szavai nyomán érti meg a király, hogy nagyon gazdag, de nem a pénzben és hatalomban telik sok öröme. 

Egy másik asztalnál játékos matematikai feladványokat oldanak meg a kicsik. Ki hinné, milyen nagy számban hallgatják az előadót!

Példának álljon itt egy feladvány: Egy embernek volt 17 tevéje. Három fiára hagyta azokat, azzal, hogy a legnagyobb fia a tevék felét, a középső a tevék harmadát, a legkisebb pedig a tevék egy kilencedét örökölje.

Hogyan tudták a tevéket igazságosan úgy elosztani, hogy egy tevét sem kellett feldarabolni ?

Hosszú hallgatás, sugdolódzás, majd egy fiúcska jelentkezik. S lám, elmondta a megoldást:

Egy bölcs embertől kölcsön kértek egy tevét. Így 18 tevéjük lett, amelynek fele, 9 teve a legnagyobb fiút, harmada, azaz 6 teve a középső fiút, míg a 18 teve egy kilencede, tehát 2 teve a legkisebb fiút  teve illette. Ezután a 9+6+2 = 17 tevén felül megmaradó egy tevét visszaadták a kölcsön adónak) - Régi arab feladvány-

Másutt feszülten figyelik a gyerekek az előadót, aki arra keres megoldást, hogy ha egy pohárban lévő vízbe vékony madzagon lógó 30 grammos kulcsot lógatnak, hogyan változik a pohár víz súlya? !

- Kedves Ferenc, örülök, hogy ismét találkozunk. Gondolom, hasznos volt a néhány óra csatangolás a jövő élelmiszere világában szólít meg Zsigmond barátom.

- Olyannyira hasznos volt, hogy szóhoz sem jutok! Hisz visszaköszönnek nem csak a 2020-as évek, hanem még az én fiatal korom termékei, technológiái. Mi azt képzeljük, hogy futurisztikus élelmi anyagok, ízetlen termékek, az egész világon egyforma ízek jellemzik a jövőt. Mint a MÁTRIX című hallhatatlan film Morpheusának hajóján.

-Úgy-úgy! Szó sincs erről! A Mesterséges Intelligenciával együtt részben visszatértünk a jól bevált korábbi technológiákhoz. Ami bevált századokon keresztül, azt pazarlás elvetni.

- Kedves kis viccet hallottam egy régi-régi riportban. A halálos ágyán a borkereskedő magához hívatja fiát. S elmondja neki, hogy, édes fiam, elárulok egy titkot! Szőlőből is lehet bort készíteni. Nos, így vagyunk mi is.

Lehet felhasználni a zöldség-gyümölcs termelésben régebbi, kiváló genetikai adottságú fajtákat.  A nemesítés már-már öncélúvá vált, egyre több cég egyre több fajtát kívánt piacra dobni. Miközben az emberek suttogva emlegették gyermekkoruk ritkán elfagyó kajszibarackját, az ízében utánozhatatlan remek lekvár alapot, a bőtermést, a minden ízében kíváló gyümölcsöt. Egy hibáját találták csupán, nem érett túl korán, nem érett túl későn, hanem akkor, amikor egy normális baracknak érnie kell! Nem volt romlékony, nem volt igényes, csupán kicsit apróbb szemű volt.

Varieties of Peaches for Eating Fresh, Home Canning, Freezing and Preserving
Characteristics, descriptions, which to pick, when and why!

Erre mi történt? 

A sokféle nemesítési irány egy érzékeny, úgymond kevéssé „gyakorlati” gyümölccsé alakította az eredeti jót. 

Ahogy Nagyapám mondaná, ha már a hegy tetején állunk, onnan minden út lefelé vezet. Vagyis a legjobb után már nincs tovább, valami fog hibádzani az új fajtában. Így is lett!

Ecological City, one of many imaginative designs by this Paris architect. Image: Vincent Callibaut

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs nemesítési munka, de az öncélú kutatók közötti versengés helyet a MI által meghatározott cél felé kell haladni. Megmarad az emberi kreativitás, de jó irányba.

- És láttam, hogy ismét divatba jön a szarvasmarha legeltetés.

- Igen, ez így van. Az Angus fajtával kitűnő eredményt érünk el. Ismét hozzájut mindenki jó minőségű marhahúshoz. Hangsúlyozom, mindenki, aki munkájával hozzájárul az ország, a közösség, a FÖLD újjáépítéséhez. Ismét vannak legelőink, az arra alkalmas területeken több célú legeltetés folyik. Csupán a legelőket öntözzük, lomb trágyázzuk, növekedést serkentő baktérium tenyészetekkel dúsítjuk. Az Angus a mai legelőkön napi 1300 gramm súlygyarapodást is elér.

Felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szükség, a pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén?  Az élelmiszermérnökök várják leveled!

Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre: 

lecsomernok@gmail.com

Az állatokon egészségi állapotot ellenőrző megfigyelők vannak, amilyeneket ma már minden ember visel. Mozgásukat drónok figyelik és értékelik szokásaikat, viselkedésüket. Ezeken a legelőkön helyre áll a biodiverzitás, vannak virágzó növények, ismét megjelentek a rovarok nagy létszámban.

Az élelmiszer termelés minden ágazatában a legmagasabb fokon működik együtt az ember és a Mesterséges Intelligencia. Mi lehetővé tesszük fennmaradásukat, s ők a mi fennmaradásunkat garantálják. Mert ember nélkül nincs MI és ma már tudjuk, hogy MI nélkül már nem létezne az ember.

Mert bizony a 2023-as év olyan klimatikus változásokat hozott, illetve indított el, amely alapvetően megváltoztatta fajunk kilátásait.

S mi történt abban az évben?

 Our actions are our future. Better production, better nutrition, a better environment and a better life.

- Let’s fix the system -  FAO, 2016 - 

Összefogott-e az EMBER a természet, az élővilág, saját maga hosszútávú életének megjavítása érdekében? 

Nem, hanem újabb és újabb háborút indítottak. Mintegy tetézve a Föld gondjait további szennyező anyagokkal, rombolással.

És itt lépett az életünkbe a Mesterséges Intelligencia. Ahogy, Ferenc, az elmúlt napokban Zsigmond barátunk is emlegette, drasztikus változást indítottak el az egymással összekapcsolódó Mesterséges Intelligenciák.

Ahogy erről már szó volt, átvették a politikusok szerepét, egy minden ország, nemzet javát szolgáló politikát folytatva.

A kapitalizmus minden fajtája, ágazata megszűnt. Nem a profit uralja a gazdaságunkat. Egy olyan helyzetben, ahol a gazdagodás sokadrendű probléma a klímaváltozás ellenében, ott nincs helye annak, hogy megéri? Nem éri meg?

The Big Short—Capitalism Gone Mad - The Progressive Magazine - Photo by Paramount Pictures -

Például a légköri széndioxid folyamatos csökkentése csak költség, de létfontosságú munka. De Ferenc, erről még fog látni berendezéseket és előadást is hallgathat a napokban.

Úgy fogalmaznék, hogy egy DIGI- HUMANIZMUS rendszer van, ahol a legfontosabb a Föld, az ember, a digitális világ, élővilág fennmaradásának biztosítása. Ez az újszerű a mai világban. Ne csak szóval, tettel bizonyítsunk.

Ferenc, az elkövetkező napokban, még mielőtt visszaindul a 2023-as világába, szeretnénk megismertetni az alapveő változásokkal, nemcsak az élelmiszergazdaság tekintetében, hanem az igazságügy, a pénzrendszer, az egészségügy, és az oktatás viszonylatában is.

A maguk, és a Föld érdekében összekapcsolódtak világszerte, olyan új felfogást képviselve, amely talán megmenti a FÖLDET.

Nem biztos még a végeredmény, de már vannak javuló tendenciák. Minden Föld lakónak van elég és főleg egészséges élelme! Megindultak a széndioxid mentesítő, napenergiával működő berendezések szerte a világban.

Olajszerű, energiát szolgáltató üzemanyag jön létre, amelyet ma már világszerte felhasználnak fűtésre, vegyészeti alapanyagnak. Sőt takarmányozási célra is alkalmassá tehetők.

Az elmúlt napokban látta kedves Ferenc, Zsigmond barátunk beszámolt róla, hogy Budapest, de minden településünk körzetében talajt előállító, szennyeződést, hulladékot kezelő üzemek épülnek.

Új típusú zöldséget, gyümölcsöt termelő Zöldség Házak létesülnek. Már tízezernyi ilyen üzem létesült, amely bőséggel el tudja látni a lakosságot a legjobb minőségű élelemmel. Típusterv szerint készülnek, a különféle fajtájú zöldségek mellett halat és gombát termelnek. Óriási a termelési potenciáljuk, s részben függetlenek a klímától. Napelemek szolgálják az energiát a különleges világításhoz és fűtéshez. 12 hónapon keresztül működőképesek. Szükség esetén a földhő segít be.

Vertical Farms In Cities Are The Future Of Urban Farming /ENVIRONMENT /JUN 20, 2017 /MEGHNA

Sok száz haszontalanná vált üzemet, gyárat alakítottunk át élelmiszer termelés céljaira, így erre a sorsra jutott számtalan szennyező lítium gyár is. Már 2030-ban sokkal hatékonyabb módját találták meg az elektromos energia tárolásának, mint a lítiumos akkumulátorok.

Mint láttad és a jelen Kiállításon is bemutatásra kerül, a gyümölcsösök igen intenzív, öntözhetőek, árnyékoló és jégvédő  hálókkal ellátottak. Nagyban segítik a munkát a kis napelemes talajt gyomtalanító robotok.

A feldolgozásban nincsenek új technológiák.

A már 2023-ra is ismert technológiákat javítjuk, korszerűsítjük, de mindig szem előtt tartjuk a minőséget és biológiai értéket. Mindig akad valamilyen jó ötlet, újítás. Hihetetlen módon megugrott az újító ötletek áradata. Az intelligenciák értékelik az ötletet, s akár indulhat a megvalósítás. Senki ötlete, találmánya nem kerül a fiókba, nem tulajdonítják el.

Nagy változás az étkezésben történt! Energia és anyagtakarékosság szellemében az étkezések lebonyolítását nagyon tiszta, korszerű, barátságos helyeken bonyolítjuk. Az emberek válogathatnak, de csak annyit fogyasztanak, amennyit ténylegesen megesznek és jó társaságban vannak. Rendszeresen hirdetve vannak afrikai, indiai konyha estek, sokféle magyar náció ételeit is elkészítik konyháinkon. E konyhákon is a robotok és emberi erő egymást kiegészítve szolgálnak. Vannak kiszolgáló robotok, de célja az Intelligenciáknak, hogy az emberek ismét találják meg egymást.

Próbálkozások folytak arra nézve, hogy gyors éttermekben az asztalokba integrált számítógépen keresztül közvetlenül a konyhába lehetett leadni a rendelést. Nem vált be. A pincér személye fontos része a leülős éttermeknek.

This is the future of dining in 2073

A svédasztalos kiszolgálásnál pedig fontos, hogy a melegítő tálak előtt az emberek néhány szót váltsanak a kiszolgáló emberrel, sűrűjét vagy hígabbját kérjék a levesnek, megjegyzést tegyenek a merést végző asszonyka csinosságára, vagy épp a férfi szakács bajuszát dicsérjék a hölgy vendégek.

Sőt, akár kipróbálhatók, megrendelhetők különleges recept alapján készülő ételek. Természetesen nem tiltott az otthoni főzés, sütés! De higgye el Ferenc, hogy mára nagyon sokan élnek ezzel a nagyon kényelmes, szociális színezetű közös étkezéssel. Itt az emberek megbeszélhetik a maguk vagy éppen ismerőseik, gyermekeik allergiáját, recepteket cserélnek.

Ami fontos, az ételt meg kell rágni, tilos rohanni az étkezéssel, tilos telefont vagy laptopot bámulni az ebéd ideje alatt.

Állítólag bennünk van a jóra és rosszra való hajlam is, csupán a politikusok szeretnék a rossz hajlamokat a maguk javára erősíteni. Mert az emberek minden kétely nélkül cselekszenek valaminek a nevében, amit nem is értenek.  

A nagyüzeminek nevezett gabona, és olajos növények talaját pedig folyamatosan évről évre nagyobb mértékben töltjük fel tudományos módon készült talajjal, komposzttal.

Önök, Ferenc olyan gyatra talajt hagytak maguk után, amit muszáj javítani. Ismét vannak méhek, s majdnem a régi a beporzó rovarok száma. Azt hiszem éppen 2023-ban jelentették be, hogy megindult a beporzást végző drónok gyártása, használata. Micsoda kifacsarodott gondolkodás!! Nincs méh? Nem baj, van másik! Ahogy a cirkuszi előadáson harsogja a zenebohóc.

Mindenütt van öntözés, napelemes működtetésű szivárogtató öntöző rendszerek látják el a növényi igényeket precízen. A munkagépek mérete lecsökkent, hogy a talajt ne rongálja a nagy súly. Csökkentek a talajt bolygató munkafolyamatok, s ennek következtében a telepített giliszta populációk már maguktól folytatják a talaj javítását. A szarvasmarha trágya minden morzsája érték, alapja mindennemű talaj javító eljárásnak. Újabban nagy tételben porított sziliát anyagokat szórnak a talaj felszínére, amely anyagok a csapadék, illetve a benne oldott széndioxid hatására karbonátokat képeznek, így növelve nagyban a lekötött széndioxid mennyiségét. Hektáronként sok tonnával. Ez közben segít a növényi szerves anyagok képződésében is.

Az emberi hulladékok feldolgozása folyamatos. Biogáz, komposztálás. Igen jó hatásfokú napelemek gyűjtik az energiát, amelyet a már teljesen elfogadott elektromos meghajtású járművek, mind a személygépkocsik, mind a szállító eszközök felhasználnak.

Mint látta és még a következő napokban látni fogja, a feldolgozóipar nagyon sok munkaerőt köt le.

A legoptimálisabb módon lettek területileg és fogyasztásnak megfelelve kisebb nagyobb üzemek telepítve. Megoldott a területek közötti élelmiszer árucsere, sőt az újjászerveződött Export-Import cégek hatalmas mennyiségű feldolgozott élelmiszert exportálnak.  Az Intelligenciák nem veszik el a munkahelyeket, csupán értelmesen megszervezik a munkát. De ez minden iparágban így van. Az állam minden vállalkozásban részes. Általában a tervezés, piac felmérés, a különféle gyártási kapacitások összehangolásában, gazdasági tanácsadásban segít. Nincs kizárva az emberi kreativitás, sőt! És nincs felesleges gyártás, pazarlás.

Tackling poverty and hunger through DIGITAL INNOVATION -FAO -  

A nehéz fizikai munkát elvégzik a robotok, de teret engednek az egyéni kezdeményezéseknek.

Egy dolog nagyon fontos: MINDENKINEK DOLGOZNIA KELL!

A Föld még messze nem gyógyult meg! Nem lehet, hogy bárki is tehetsége szerint ne járuljon hozzá a közösség boldogulásához.

Először is leváltották a politikusokat. Már régóta nem töltötték be azt a feladatukat, amelyet vállaltak. Akik ténylegesen a FÖLD érdekeit szolgálták, a társadalmon, a termelésen keresztül, azokat az Intelligenciák társul tartották meg.

Ma már az Intelligenciák tökéletesen kooperálnak egymással a diplomácia, azaz a politika terén, a termelésszervezésben, irányításban, gyógyászatban, diagnosztikában, oktatásban, igazság szolgáltatásban, jogi ügyek rendezésében. És még számtalan terén a minden napi életben.

30 évvel ezelőtt úgy képzelte az ember, hogy jó asszisztense lesz neki a Mestersége Intelligencia. De amit ember ellenőriz, az máris kétes értékű, már előtérbe kerül az önös érdek. Az ember sajnálatosan képtelen megszabadulni gyarlóságaitól, agressziójától, önzőségétől, bosszú vágyától, és még sorolhatnám sokáig rossz tulajdonságainkat.

Megszabadultunk végre a pártoktól, csoportoktól, és egyéb ki tudja milyen, valakik manipulálását szolgáló kreálmányoktól, azaz a politikusoktól. Populista, demagóg politikusok uralták, manipulálták az embereket.

-Demagóg?

-Olyan politikusok, akik az emberek félelmeit, előítéleteit meglovagolva szereznek hatalmat. Amit aztán önös érdekek megvalósítására fordítanak.

Szabad a vallásgyakorlás, csupán a gyűlölködés van tiltva. De úgy látjuk, hogy a különböző felekezetek szolgálói sikeresen hajlítják híveik hangulatát a klíma változás felszámolásának ügyében. Egyre másra hangzanak el nagyon hangulatos, szívet, lelket gyönyörködtető példabeszédek, amelyekbe a Természet védelme bele van szőve, mint Teremtőnk elvárása.

2023-ban félelme volt az embereknek, hogy az Intelligenciák elveszik munkájukat. Szó  mi szó, az adminisztrációs munkákat sokkal hatékonyabban végzik nálunk. Nincs határidő, nincs tologatás, újabb halasztások. Csak célszerű, gyors ügyintézés van!

Viszont elvárás ma az emberek felé, hogy tehetsége szerint mindenki vegyen részt a közös újjáépítésben! Nincs már ember hiány a nevelésben, bölcsődékben, óvodákban. Van bőven rendkívül képzett oktató a különféle iskolákban.  2023-ban kiváló fizikai Nobel-díjasunk, Krausz úr szóvá tette, hogy szülővárosában az iskolában fizika tanár hiány van. Hát hogyan lesz újabb és újabb Nobel díjasunk, ha a természettudományok oktatása gyatra??? Tanárhiányból és lyukas órákból nem lesz Nobel-díj!

Most kiemelt területe az oktatásnak a természettudományok művelése. Az iskolákból kitiltottuk az „okos” telefonokat, mondván, hogy a diák legyen okos, ne a telefonja. De nyelveket tanulnak a diákok, többféle sportban kipróbálhatják magukat. Akit az irodalom köt le, annak rendelkezésre áll a világirodalom minden színe java. A digitális könyvtárakban milliónyi mű elérhető. Például 2023-ban már csak elvétve ismerték a diákok Batsányi János nevét.

Mindenféle új és szinte elfeledett kézműves ágakban kipróbálhatják magukat az emberek.

Ma, mondja Zsigmond, az elmúlt évezred jelentősebb költői, írói, színdarab íróit újra felfedezzük. Hisz időnk van, a robotok elvégzik a munka zömét. Valahol itt a Kiállításon a régi kézműves szakmák ifjú mesterei ténykednek.

Bemutatják a kosárfonás, gyékényszövés, fafaragás és még ezernyi elfeledésre ítélt szakma fogásait. Nem hal ki a csipkeverés, sokféle hímzés, textil munka, fazekaskodás tudománya. Mindenre jut idő, anyagi forrás. Hisz a MI átvitt értelemben érdekelt abban, hogy az egyetemes emberi kultúra fenn maradjon, és virágozzék.

-Igen, jegyzem meg. 1990-ben, amikor Kenyában éltünk, még találkoztunk, sőt üzleteltünk is valódi maszájjal. Egyet el is vittünk egy távoli helyre, egy bómához, ahol boldogan mutogatta, hogy őt a muzungú, azaz a fehér mze hozta el. Húsz évvel később beszámoltak Kenyából érkező turisták arról, hogy a valaha büszke maszáj harcos már a gyári botjára támaszkodva nyomogatta a mobil telefonját. Már csak utánzata volt a maszájnak.

Dísz maszáj, aki csak túrisztikai maszáj. S mi lehet 2023-ban Kenyában? Nairobi, még általam ismert kedves helyein felhőkarcolók, parkolók terpeszkednek.

Egy csodálatos mintáját láttuk a Kiállításon, hogyan valósul meg a Családi vállalkozás és MI kooperációja. Szezonja lévén a baracknak filmecskét láttunk egy családi barackosról. Csepegtető öntözés, alacsony növésű, de kicsit sűrűbben ültetett fák, melyek jól körbejárhatók, kezelhetők. Már nem kell vegyszereket használni tafrina, monilia ellen, mert aromás növények kivonata, pl. menta, kakukkfű, sőt tejsavas készítmények  stb. permetezésével megállítható a kór.  Állítható védőháló a túlzott napsugárzás ellen, a jég ellen. A háló anyagába napelem cellák beépítve, amelyek ellátják energiával a kis gyommentesítő robotokat és a szüretelést segítő gépeket. A sorok között a talaj felszínét gyommentesen tartó kis szerkezetek járnak fáradhatatlanul.

A gyümölcs leszedése kézzel történi, s a sorok között a mobil szállító szalagok viszik a gondosan leszedett gyümölcsöt a sor végi gyűjtő tartályba. A barackokat szeretettel, nagyon kíméletesen mozgatják. A szüretre alkalmasság időpontját nem bízzák teljesen a műszerekre. A gazda, akinek szülei is barackot termeltek már a jó meszes Budapest környéki parcellákon szemre tudja, hogy mikor jó a gyümölcs.

A látogatók speciális szemüveggel virtuálisan bejárhatják az ültetvényt, akár érinthetik is a barackot. A fák egészségesek, minden ötödik fán feromonos molycsapda fogja meg a molyokat. S mennyi katica bogár!!! Itt esélye sincs a levéltetűnek a túlélésre.

Paris is opening the world’s largest urban rooftop farm - 2019 - 

A gyümölcsöst jókora gyepes gyűrű veszi körül, ahol virágzó növények adnak táplálékot a beporzó rovaroknak. Százféle növény biztosítja a rovar világ jólétét.

Itt helyben a Kiállításon pedig látjuk a barackot a maga valóságában. Ép, egészséges, beszínesedett gyümölcsök. Megkóstolunk Zsigmonddal egy régi, klasszikus Champion fajtát. Mézédes, zamatos.

A barackot nagyon kíméletesen felönti egy apró targoncát vezető úr a vizes fogadó garatba, ahonnan indul a válogatás. Gumis gépújjak pillanatok alatt végeznek a konténernyi barackkal, háromfelé válogatva őket. A legszebb, legnagyobb legszínesebb gyümölcsöket helyben lehet elfogyasztani. Megvásárolhatók. Ez megy friss fogyasztásra. Egy másik frakció

tartósításra kerül, mint őszibarack befőtt, liofilizált szeletek.

Egy újabb frakció pedig őszibarack jam lesz. Bevallom, nekem ez a kedvenc édességem. Nem olyan édes, mint gyermekkorom klasszikus dzsemjei, de az aromája, sűrűsége kitűnő. A barack vákuum szárítással kerül részbeni „sűrítésre”, majd ez az elősűrített gyümölcs pulp kerül összefőzésre kevés cukorral.

A gyümölcsösben és a feldolgozásban részt vevő emberek jó kedvűek, a munka nem nehéz, s a dolgozók biztosak lehetnek abban, hogy egész évben van munkájuk. Később mennek az almás kertbe, majd a körte szüretben és feldolgozásban vesznek részt. Ötféle gyümölcsöt termelnek, összesen 10 ha területen. Úgy, hogy a szezon kezdődik a szamócával, s végződik a körtével. Az alma és körte részben betárolásra is kerülnek, a már régen „feltalált” szabályozott légterű hűtőkamrában. A szociban, diákkoromban már mint újdonságról tanultunk. A tárolás hűtött térben, alacsony oxigén és magasabb széndioxid tartalom mellett valósul meg.

Canning Peaches At Home: Complete Guide To Perfect Canned Peaches

S hogy ne csak a szájnak és szemnek legyen kellemes a csodálkozás a korszerű és tényleg üzembiztos termelő, feldolgozó vertikum láttán, bárki készíthet elvitelre barackbefőttet, lekvárt, ivólevet a kikészített háztartási gépeken. Tucatnyi aprító gép, passzírozó, dzsem készítő gépen tüsténkednek a háziasszonyok. Az urak ezen idő alatt valószínűleg a lovaknál, a szarvasmarháknál időznek, tanulmányozzák a korszerű legeltetési módszereket.

Többen megcsodálják a fiatalka Iluskát, amint őszibarack levet nyer egy profi gép segítségével, majd a levet 7 bar nyomású széndioxiddal préselik 20 literes fém tartályokba. Majdan a felhasználás, elfogyasztás előtt a lefejtett levet vákuum segítségével dekarbonizálják.  Mások a levet műanyag palackba töltik, amit lefagyasztanak. Így az elfogyasztásig a lé megőrzi az eredeti minőségét.

10 Amazing Benefits Of Peach Juice - 2020 -organicfacts.net- 

Feltűnt, hogy a kis feldolgozó helyiségben milyen jó hűs van. Hát kiderült, hogy a nagy hatékonyságú napelemek működtetik a klímaberendezést. A kinyert hőenergiával pedig abszorpciós hűtőszekrények működnek. A vásárolt gyümölcsöt oda lehet helyezni, amig nézelődünk a Kiállításon. Senki nem fogja ellopni.

Nem tudjuk, de a rendre kamerák ügyelnek, s ahol valamilyen összetűzés lenne, azonnal néhány mediátor siet a helyszínre a kibékítés céljából. Azonban már 2050-re igen ritkán kerül sor erre, az emberek megtanulták kezelni indulataikat.

Megszólítunk egy középkorú hölgyet az alma feldolgozóból. Érdeklődünk, hogy szereti-e a munkát, nem érzi-e, hogy alacsonyabb rendű munka ez, mint egy számítógép előtt ténykedni.

Magdika, mert így hívják a kedves hölgyet, hangosan felnevet.

- Semmi pénzért nem hagynám itt a helyet. Változatos, az alkotás öröme köt össze a többiekkel. Különben is diplomás élelmiszeripari mérnök vagyok, s most tanulom a gépek beállításait. A mi kis családi vállalkozásunkhoz hasonló termelő, feldolgozó, tárolást végző tevékenységet tízezernyi hasonló vállalkozás végzi. Gyümölcs, zöldség termelése, feldolgozása folyik, az MI által összehangolt módon. Nincs gond a termékek értékesítésével, mert minden darab baracknak, almának, édes burgonyának helye van. Semmi nem megy tönkre, minden hasznosul. Volt év, amikor a szamóca helyet mentát kellett termelnünk növényvédelmi céllal, de soha idő, energia nem megy pocsékba.

-Köszönjük Magdi a tájékoztatást, s kívánjuk, hogy érezze jól magát továbbra is.

Tovább sétálunk Zsigmonddal a következő parcallához. Édesburgonyát termelnek itt bemutató céljából. Kis filmecskéken követhetjük a szaporítás műveleteit. A gyökeresítés, csírák eltávolítása az anya burgonyáról majd a csírákból felnövő és futó leveles indák leveleinek tovább gyökereztetése.

Az alig 100 nm-es parcellán egy úr éppen a legyökeresedő indákat tépi fel, mert mint magyarázza, minden gyökeresedés helyén megindulna a gumó képződés. Így viszont csak az eredetileg kijelölt bakhátban fejlődnek a méretes gumók. Ugyanakkor elmagyarázza az édesburgonya szaporító anyag készítését is. Tucatnyian hallgatják, kérdéseket tesznek fel.

META from the EEB European Environmental Bureau

AGROECOLOGY: FARMING FOR A BETTER FUTURE? 

Kellően megcsodálva a jelen, 2023-ban még a jövő ígéretes termesztésbe vont növényeit, visszaindulunk a Főépülethez, ahol még beszélgetés vár ránk.

Lassan ballagva elhaladunk kivi, földimogyoró, mák, füge és még általam sem ismert, a 2050-es klímához jobban illeszthető növény kultúrák sora mellett. Mindenütt rengeteg az érdeklődő, a tanulni vágyó ember.

Visszaindulunk a Kiállítás szervezőinek Irodájába, ahol még egy tartalmas beszélgetés vár ránk.

A holnapi programok és bemutatók közül már regisztráltunk Zsigmonddal a „Közétkeztetés múltja jelene és jövője” workshopra.

Monday - 

• First course: Cucumber and tomato salad
• Main course: Veal marinated with mushrooms, broccoli
• Cheese
• Dessert: Apple tart

What French Kids Eat For School Lunch (It Puts Americans To Shame!)

Üdvözlöm a kedves olvasókat.

Gondosan elolvastam Zsigmond barátom cikkét, de én bizony csak technológiai és üzemi gyakorlati ismeretekkel rendelkezem, nekem kicsit idegen némely kifejezés, gondolat.

Mire is gondolok ? Pl. átmeneti strukturális probléma, „jóárasítani” a paradicsomot, diszkrecionális jövedelem, EU-s munkaerő piac, turbulens a gazdasági környezet, lokális globális megoldásokat kell találni.

Hol is kezdjem ? Tehát legyen a vetőmag termelő. Eladja a vetőmagot a gazdálkodónak.

De honnan tudja a vetőmag termelő, hogy milyen magra lesz szükség ? milyen fajtára lesz igény ?

Megmondja a farmer, aki paradicsomot akar termelni és eladni. Valamennyit szeretne friss piacon eladni, piacon, kosár közösségben, szomszédoknak. Nagyobbik részét egy feldolgozónak.

De hol a feldolgozó ? Szigetvári Konzervgyár ? Már nincs. Fertődi Konzervüzem ? Már az sincs.

Akkor mi van ?  Esetleg van felvásárló ?

ÁFÉSZ felvásárló ? Az ma már ritka madár.

Hősök tere – Budapest – Grassalkovich (Marx Károly) út sarok, ÁFÉSZ Dominó Áruház -1970 – Fortepan –

TÉSZ? Abból sincs túl sok.

Tehát akkor hová adjak el ? Mert más minőség kell friss fogyasztásra, sűrítésre, hámozott üveges vagy dobozos paradicsomnak, kockázott fagyasztott paradicsomnak. Tehát elmarad a paradicsom termelés, és akkor bocs, vetőmag sem kell.

És így tovább a különféle valaha kívánatos zöldség félékkel. Hasonló lehet a gyümölcsökkel is a helyzet, hisz ország szerte lehetett látni nyáron le nem szedett almát, körtét.

Pedig igény lenne, hisz a Röjtökmuzsaj határában működő „Szedd magad „ szamóca és őszibarack farm minden mennyiséget el tudott adni tavaly is, idén is. De hát ez csak néhány hektárnyi felület.

Mi legyen a sok-sok valaha zöldséges felületekkel? Gabona???!!, Napraforgó??!!

___________________________________________________________________________________________

Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. a terméktervezés, gyártás, csomagolás, minőségügy, gyártási költségtervezés, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!

Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:

lecsomernok@gmail.com

___________________________________________________________________________________________

De ha esetleg valaki felvásárolna bármely terméket, még ott az ár kérdés.

Mert a gazdálkodó, termelő jóvoltából sokan szeretnének megélni. Például, aki befektet és befektetése után kamatot vár el. A felvásárló szeretne jól megélni, a kereskedő szeretne jól megélni, szükség lenne öntözésre, eszközökre. Aztán ott van a ma már közgazdasági fogalommá magát kinövő klímaváltozás, szárazság, túl sok csapadék, molyok, legyek, gombák, baktériumok.

Hú, ezek nagy költségek. Hogyan lehetne akkor „jóárasítani”?

Mi lenne, ha a termelőt alig fizetnénk meg??

Ez akkor kapitalizmus? Igen, a magyar kapitalizmus. Egy sajátos formája a kapitalizmusnak.

Te Zsigmond! Hogy történt az, hogy az 1970-1990-es évek világszínvonalú hazai élelmiszer vertikuma így tönkre ment mára? Import krumpli, import hagyma, import hüvelyesek stb. Cseheknél, szlovákoknál, szlovéneknél vagy akár az ukránoknál készített tovább feldolgozott élelmiszerek.

Miért lett francia tulajdonú pillanatokon belül a konzervgyáraink zöme, illetve más nációk birtokába miért került?

Az a mese jut eszembe ahol a bolond ember elindul a piacra, s mire odaér, egyre értéktelenebb dolgokra cseréli az értékes tehénkét. Haza már csak egy tűt visz boldogan, hogy jó vásárt csinált.

De hol a tű? Már az sincs meg. Vagy mégis megvan valahol?

Jómagam 1994-ben a frissen induló Trösch- Príma Kft-nél mint termelési mérnök dolgoztam. Éppen „újjáalakult” a valahai Mosonmagyaróvári Konzervgyár. Minden nagyon jó volt-látszólag-.. Elmaradt a látványos fejlesztés. Ami kis csöpp felújítás történt, az nem hazai anyagból lett megvalósítva. Elmaradt a beigért „majd exportra” termelünk megvalósítása. Akkor a hazai piacon már hemzsegtek a termékeiket kínálók. Új verzió : elmaradtak a nyersanyag kifizetések. Majd jöttek a bezárások. Lassan, folyamatosan megszűnt a valaha kimagasló hazai élelmiszer feldolgozói bázis.

Jöttek ugyan aprócska üzemek, amelyek jókora támogatással beszereztek gépet, új és impozáns feldolgozó csarnokok épültek. Zömében családi vállalkozások, ahol nem volt és nincs is szükség igazi, vérbeli élelmiszeripari mérnökre.

Mint a Borsószem hercegkisasszony

című Andersen meséjének  vérbeli hercegnője. A vérbeli élelmiszer feldolgozó mérnök mindenhez ért, ami gond a gyártás folyamán felmerül. Nyersanyag beszerzés, átvétel, minőség ellenőrzés, gépészet, technológiai ismeretek, csomagolás, tárolás, értékesítés – azért kell értenie mindehhez, mert egyszerűen erre képezték ki-

Nos, ebben van igaza Zsigmondnak, ha egy gyártó közelében nincs ilyen szakember, mit sem ér a befektetők pénze.

Tehát a lakosságot kérdezzük meg a pénzügyi helyzetéről?

Azt a Merciből kiszálló urat.

-Van pénz?  

Van, van.

Jó, akkor azt a farmeros komát kérdezzük:

Van pénz?  

Nincs, nincs.

A minap a Híradóban az élelmiszer árak kapcsán megkérdezték a járó-kelőket, hogy mit gondolnak az árakról.

Jaj, aranyoskám minden nagyon drága…….

Engem nem érint a dolog, szerencsés vagyok (részletezés nélkül) meg tudok mindent venni, amit megkívánok.

Tehát ezek szerint talán nem is közgazdasággal kellene foglalkoznunk, hanem filozofikusan kellene a dolgokról tűnődnünk.

Min eközben országunkban tovább nyílik az olló a szupergazdagok, és a szegények között.

Curitiba, Brazil, Cost Is No Barrier to Ecological and Economic Urban Planning, Development, and Management

József Attila:

Aki szegény, az a legszegényebb

Ha az Isten íródiák volna

S éjjel nappal mozogna a tolla,

Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Mennyit kell a szegénynek szenvedni.

Aki szegény, az a legszegényebb,

Fázósságát odadja a télnek,

Melegét meg odadja a nyárnak,

Üres kedvét a puszta határnak.

Te, Ziggy, és miért sorvadt el a kiskerti termelés? Legalább saját szükségletre?

Talán mert igen megdrágultak a magok, vegyszerek, eszközök? Inkább miért áll bele a magyar az ipari termelésbe? Mert mindent kínál a multi? És mégis van rá pénz?

És akkor még hol van a korszerű táplálkozás kérdésköre? Mert nem elég enni, egészségesen kell enni!

Igen, erre választ nem tud adni a közgazdász. De akkor ki??

(Azok a valahai gyárakkal elfogynak.)...

Ferenc vitára hív!

A képen látható szerzők könyvei mind arról szónak, hogy milyen is lehet a kapitalizmus, meg hogyan is lehetne megvalósítani.

Érdemes belelapozni a művekbe.

Nézzünk mögé, hogy hogyan is függ össze a kor kapitalizmus felfogása az élelmiszergazdasággal. Ez egy nagyon ritkán kutatott téma, és nagyon komoly kihatása van az adott kor élelmiszertechnológiai innovációira.

Egyszerűen az adott kor színvonalán el kell látni a lakosságot biztonságos, és mindenki számára megfizethető élelmiszerrel. A tudomány fejlődése nem lineáris, ahogy azt az iskolai tankönyvek sugallják, ezt Thomas S. Kuhn fejtette ki - A Tudományos forradalmak szerkezete - című korszakalkotó művében.

Ha nem tudjuk megfogalmazni jól a problémát - rossz, vagy nem megfelelő kérdést teszünk fel - akkor nem lehet megválaszolni jól a kérdést. Ha pedig rossz választ adunk, és erre a válaszra technológiát fejlesztünk, az nagyon nem jó, mert csak pazaroljuk az értékes erőforrásokat. 

Kommentelni bejelentkezés után, vagy facebook azonosítóval lehet.   

"Manches sollte, manches nicht
Wir sehen, doch sind wir blind
Wir werfen Schatten ohne Licht

Nach uns wird es vorher geben
Aus der Jugend wird schon Not
Wir sterben weiter, bis wir leben
Sterben lebend in den Tod

Dem Ende treiben wir entgegen
Keine Rast, nur vorwärts streben
Am Ufer winkt Unendlichkeit
Gefangen so im Fluss dеr Zeit... "

-Rammstein- Zeit 

2023 Augusztus 6.-án jelent meg az Élelmiszermérnökök Gazadasági Blogján, a 

A kapitalizmus szelleme, és a hazai élelmiszergazdaság 2023-ban
Portfolio konferencia után szabadon. - Mert lesz még itt szőlő, és lesz lágy kenyér! -

 

Reagálnék néhány szóban Zsigmond úr cikkére: 

 

Azon tünődök, hogy vajon a feudalizmus nem volt-e föld alapú kapitalizmus ?

Aztán jött a gőz alapú, a kerozin alapú, mostanság a digitális alapú.

De bármi is volt, van (lesz ??), a lényeg, hogy vagy 10.000 éve,  - vagy ha nem több éve -  az ember belakja környezetét, amit jól ki is zsákmányol.

Kivág fákat, kipusztít "később hasznosítható lenne" álltokat, föld minőségét rontja, szemetet termel, már nem csak égen, földön, vízen, de jócskán ürszemetet is.

Közben egyre többen vagyunk, egyre növekvő igényekkel. De nő azok száma is, akik jobb életre vágynak, azaz nő az ökológiai lábnyom is. Szerintem az már a Marsig ér.

Ugyan vize egyre kevesebbekenek lesz, élelme (nem junk foodra gondolok) sem lesz több. Hacsak nem töri fel az utolsó erdőt, hacsak nem pusztítja el a rovarokat. 

Naponta épülnek újabb gyárak, még nagyobb kapacitással, óriás hajók kelnek útra Kína felől, melyek rakománya néhány éven belül a szemetet gyarapítja.

Nem hogy szarvas rudlik nem lesznek, de nudli sem lesz sokaknak.

És még mindig a kapitalizmusról beszélünk. Van első osztályú kapitalizmus és másod osztályú? 

Vagy közeleg a "szemét alapú kapitalizmus"?

Biztos lenne megoldás, ha az ember kicsit kevesebb igénnyel lépne fel. Mondjuk vállalná azt a kényelmetlenséget, hogy az olasz városokban a turista férfiak nyakukba veszik feleségüket, hogy az így felszabaduló helyre még többen léphessenek be.

A technika fejlődése évezredeken keresztül, és főleg a gőz alapú kapitalizmus beköszönte óta mindig a népesség növekedésével járt.

Oly sok okos közgazdász regnál, találjanak ki valami új rendszert, ami nem megy a Földi létünk rovására. Vegyük észre, az elmúlt egy két év időjárása alapján, hogy elege van a Földnek belőlünk. Teremtőnk valószínűleg úgy gondolta, hogy az ember használja a Föld javait, de ne kihasználja!

Szóval van egy vízióm!

Mivel jócskán úgy tűnik, hogy az ember nem alkalmas sorsa irányítására, segítsenek a megalkotott intelligenciák.

Oly sok mindent jobban tudnak nálunk.

Nem fáradnak el, pillanatok alatt millió adatból döntenek, nem fáj a fejük, azt sem tudják, mi a korrupció, s tudják, hogy ha az ember elpusztítja önmagát, akkor a digitális világnak is vége.

Zsigmond barátom valószínűleg Állam digitalizmusnak nevezné az új rendszert.

Köszönöm figyelmüket, 

Ferenc

 

Kis élelmiszerbiztonsági kitekintés a témához: 

---- > Az FS-ben / Food Safety Magazine / 2023.augusztus 15.-én a következő cikk jelent meg egy konferenciáról - 16 000 élelmiszeripari szakember tanácskozott, US Chicagóban, Illinois Államban, az IFT FIRST őt fő eleme a következő volt: --- > 

 

1.  A Safe and Sustainable Future Calls for Creativity     

A biztonságos, és fenntartható jövő kreativitást igényel 

--- > Idézet a fenti cíkkből, az 1. pont: 

" The widespread adoption of pasteurization in the early 20^th century revolutionized food safety. It remains a critical process today, ensuring the safety of plant and animal-based dairy products and fruit juices. However, the process is often energy intensive, prompting the need for creative solutions to reduce energy input while maintaining a safe output. 

Perhaps even more important than energy conservation is water conservation. Water sits at the center of critical food production operations such as crop irrigation, equipment sanitation, food preparation, and cooking/cooling. With a growing strain on freshwater resources, reusing water is vital for sustainability, but it may increase the risk of pathogen contamination and foodborne illness. Innovative co-management solutions that address disinfection and detection are essential for safely optimizing water reuse.  

No single solution will yield a sustainable food system. Rather, a collection of small, creative solutions is needed to tackle the multi-faceted issue of sustainability while prioritizing food safety. "

 

2.  Data Quality and Availability Remain Challenges

Az adatok minősége, és elérhetősége továbbá is kihívást jelent 

3.  Training is a Crucial Investment 

A képzés kulcsfontosságú befektetés 

4.  Communication is Critical for Consumer Trust 

A kommunikáció létfontosságú a fogyasztói bizalom szempontjából 

 

5.  Relationships are More Important than Ever  

A kapcsolatok fontosabbak, mint valaha 

---> Ez már nem a XX. század, és annak problémái.... 

Ahogy azt az egyik haverom szokta mondogatni: "itt valami kezd nagyon megváltozni .." 

Az első pont magyar nyelvű fordítása nem adja vissza jól ennek a mondatnak a tényleges mélységének jelentését.

Azért idéztem az 1. pont eredeti szövegét, érdemes ezen nagyon mélyen elgondolkodni. Ez egy olyan kihívás, amire kreatív, és hatékony válaszokat kell találni a kihívása minden szintjén, mert esszenciális lesz a jó megoldások használata. 

  

----- 

Még egy kis adalék a témához: 

Interjú Pálfy József geológus kutatóval a 24.hu-n. 

Induljon a vita! 

Felkeltette az érdeklődésedet a téma?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

Rethinking our food systems: A guide for multi-stakeholder collaboration 

--- > A fenti linken található ajánló: 

" Multi-stakeholder collaboration is an important process that can serve as a tool and strategy to solve complex issues and problems such as transforming national food systems towards more sustainable outcomes.

This guide aims to support stakeholders working at all levels of the food system in the implementation of actions to transform their food systems. Centered on 5 building blocks underpinning successful multi-stakeholder collaboration for food systems transformation, the guide uses these constructions to illustrate ingredients of the process and show the interconnectedness of the steps needed to be successful.
The guide also contains two annexes with a list of tools, and assessment questions. Annex 1 highlights a range of tools to support facilitators and participants with deeper guidance on a specific topic. Annex 2 contains a checklist of questions, customized to the content provided under each Building Block, and serves as an ongoing monitoring tool that can be used alongside the recommendations provided."

FAO

----> Képre kattintva PDF formátumban letölthető. 

A mai emlékezés kicsit rendhagyó a korábbiakhoz képest. Csapongó lesz, felvillanás szerű élményeket, gondolatokat írnék le. Lesznek, akik igazat adnak magukban, lesznek akik nem.

Nos, az élelmiszer árak, lévén az élelmiszerek zömében kötött árasak voltak, hosszú időn át nem emelkedtek. Aztán a hetvenes évek közepétől az árak lassan megindultak felfelé, ahogy a jövedelmek is.

Ebből az időből származik a két édes viccecske :

- Csókolom, néni, mennyibe kerül az egy forintos csokoládé ?

- 1 forint tízbe, aranyoskám !

Nos erre az áremelésre reagált a köznép, miszerint WC papírt csak annak adnak el, aki igazolja, hogy evett is !

Pedig a hetvenes években érezhetően javult az élelmiszer ellátás, választékban és nem utolsó sorban minőségben.

1979, árak 

Az évtizedig 40 filléres kifli vagy zsemle, esetleg foszlós kalács kiváló minőségnek örvendett. A kifli tényleg felcsavart volt, ropogós csücskökkel. ( a legtöbben ezt szerettük ) A kiflit le lehetett csavarni, nem amolyan „egybe öntött valami volt ).

A zsemlének ropogós héja volt, belül igazán egyenletes bélzettel, s az alján látható volt a kézzel való aláhajtásnak a nyomai. És a ritkábban kapható császár zsemle !!!! És volt mákos, diós, pozsonyi kifli, rongyos kifli, lekváros bukta, lekváros táska. És micsoda lekvár volt benne !!! Hitler szalonna !

Tudják mi a Hitler szalonna ?

Sok-sok alma, körte, szilva, esetleg némi meggy, cseresznye hosszú órákon keresztül főzve, azaz sűrítve, némi pektin hozzáadásával 10 kg-os faládákba öntve zsírpapír alábéleléssel. Emlékszem, hogy mindig izgalommal tapogattam, mint a Fertődi Konzervüzem vezetője másnap reggel, hogy megszilárdult-e, vágható állagú-e ?

A Sütőipar nagy mennyiségben igényelte ezt az igazán nem művi lekvárt, melyben tényleg benne volt a gyümölcs, hisz a hosszas sűrítés során több mint a felére zsugorodott a térfogat. Eme kiváló, sötét lilás színű terméket lehetett kimérve is kapni, mint valami felvágott rúdból metszették le a Közért eladók a 10-20 dekás darabot és csomagolták zsírpapírba, Nem műanyagba !

Egyetemista koromban egy nyáron nagyon kedves barátnőmmel egy-két napig a Thököly úti Kenyérgyárban ténykedtünk. Én a kemencék mellett, amely hagyományos kemence volt, elő, és utó sütő résszel. A hivatalosan kötelező tízórai szünet előtt egy órával a dolgozók kiválasztottak néhány kilós kenyér tésztát és a belsejébe csomagoltak szalonnát, császár szalonnát, debrecenit stb. Tíz órára a jól időzített kenyerek aztán feltárták átsült tartalmukat, s a bélzettel együtt vérré vált. Mi pedig csak néhány napig bírtuk a nagyon nehéz munkát.

Egyszer kicsit sértődötten olvastam a romlott májú cikket, hogy a kenyérgyári kenyér nem hogy sületlen, közszóval szalonnás, de zsák darabok, sőt egészen képtelen dolgok voltak benne. A két kilós kenyér pedig (mert ilyen is volt) csak alig másfél kilót nyomott.

Ezt mai fejjel is visszautasítom, mert ott voltam, s láttam, hogy majd minden darabot ellenőriztek. Nem is szólva arról, hogy nem csak kenyér esetében, de az élelmiszer ipar minden ágazatában szigorú szabványok szerint ellenőriztek a laborok.

1976 

Persze, voltak azért kis műhelyek is, amelyek valami különlegességgel rukkoltak ki. Így a Kőbányai Zalka tér közelében működő Neumann pékség pacsnija. Nincs francia, aki büszkébb lehetne a bagettjére, mint én a mai napig a sütő szakma ezen csodájára. Sok-sok évvel később Debrecenben találkoztam ismét a pacsnival. Azóta, mivel másutt nem láttam, megtanultam sütni.

Hadd említsem meg még, a ma már sajnos, korszerűtlennek számító Lúdlábat, Rigó Jancsit, Eszterházy és Dobos tortákat vagy éppen a Tátra csúcsot. Nagyon néhány képviselőit a hazai cukrászatnak.

De hát mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik minden szőrszálon csomók százait vélik felfedezni. Mint egy barátom, aki megvallotta, hogy neki mindegy, hogy milyen rendszer volt és van, ő mindig ellenzéki. Azaz szeretnek utólag is kritizálni egyesek.

Kicsit lépnék tovább. Katonaság.

Mint ismeretes, „kötelező” volt. Két éves, és az én katona időmben az elő felvételiseknek 11 hónapos szolgálat. Bennem és a legtöbbekben nem hagyott kitörölhetetlen nyomot a feltálalt reggeli, ebéd, vacsora. Jól láthatóan a laktanya ebédlőjében ki volt hirdetve a 10 napos előre jelzés, a „változtatás jogát a vezetőség fenntartja” lábjegyzet nélkül. Hús mindennap volt és bőség. Havonta egy alkalommal rám is sor került a konyhai kisegítő munkára, így hát láttam azt a bőséget, sőt inkább pazarlást, ami az étel mennyiségét illette. A minőség ?? Hát állítólag a nagy tömegben együtt fövő babgulyás a legjobb.

Egy kiábrándító dolog jut eszembe, amikor a Mikulás csomag energia, fehérje, szénhidrát stb. Tartalmát pontosan felvezették a menü lapra. Mert hát még arra is adtak, hogy ne csak a valóságban, de papíron is jól étkezzünk. De azért ez a bürokrácia a mikulás csomaggal azért durva volt. Azóta is ez jut eszembe minden év december 6.-án.

Itt találkoztam először az Állami Konzervipar bőséges választékával. Egyszer megpróbáltuk összeszámolni, hányféle is (nem a tehén) a kapott készétel konzerv, biztos, hogy 20- nál tovább jutottunk.

Bab, lencse, lecsó, pörköltök, rakott káposzta, töltött paprika, még pacal is….. Szóval a maga módján bőséges és jó volt a kínálat. Mindig kerestem az un. konzerv ízt, melyet valakik emlegettek, de nem találtam.

Népszerű reggeli volt az un. „gyíkhús” mely a Nagykőrösi Konzervgyár vagdalt hús konzervje volt. Nem volt rossz, állítom, sok-sok évvel később exportra sem ment jobb minőség. Volt még hurka konzerv is, no ez nem volt túl jó. De azóta sem láttam ilyet, tehát valahol felülbírálták önmagukat az illetékesek.

Évekkel később, már mint egyetemista aztán magában a Nagykőrösi Konzervgyárban, amely Konzervgyár húsfélék feldolgozásával is foglalkozott a zöldség/gyümölcs mellett, találkoztam a fagyasztó kamrában felfüggesztett, a fagyos levegőben száradó fél sertésekkel, melyek kifejezetten a hadsereg „gyíkhús” ellátását voltak hivatottak teljesíteni.

1965

A kedvencem azonban az a lapos, kerek konzervdobozba csomagolt, a Szegedi Konzervgyár Olajos hal nevezetű produktuma volt, melyhez hasonló kiváló ízű halkonzervet ma mutatóban sem tudnak gyártani. Nem volt szép, mert itt-ott látszottak a puhára főtt hal gerinc darabok, néha-néha még a pikkelyből is volt, de az íze !!!!

Visszatérve az egy forintos csokoládéra, néhány csokoládé gyárra emlékszem. Talán a méltán híres Szerencsi gyárra mindenki emlékszik. Volt ugye a Szerencsi tej néven árusított csoda.

De ott gyártották a Melódia nevezetű méltán nagyszerű szelet csokit. Aztán volt a Duna Csokoládé gyár, gyönyörűen csomagolt terméke a Százszorszép bonbon, a Budapesti Csokoládégyár a Stühmer névvel az ezüst burkoló papíron és benyomva a kockákon. Klasszikus, un. fekete csokoládé, mely minőségében a ma is megállná helyét a magas kakaó tartalmú kategóriában.

Nekem kis kedvencem volt a parányi, kocka alakú Balaton, mely 30 filléres áron volt kapható. Aztán a Sport csoki, a Bajtárs, A Korfu és így tovább. Igazán jeles alkalmakra a piros alap csomagolású 200 grammos mogyorós tejcsokoládét vagy éppen nem tej csokoládét kaptam. Volt, hogy egy délután, apránként, titokban elfogyasztottam. És csak utolsónak még : a Konyak meggy terméket, mely olyan trükknek köszönheti létét, miszerint az előírás szerűen alkoholban áztatott, majd fondantban mártott alkoholos meggy a hűlő, szilárduló majd picit zsugorodó végső csokoládé burokban feloldotta a nyomás hatására a fondant réteget, s így alakult ki a csodálatosan édes, zamatos belső tartalom egy szilárd csoki burokban. Persze a tetejére dukált a csoki kacskaringó.

1972

És még egy élmény. Mindenkit lenyűgözött az. un. Holland kakaó. Ritka kincs. Hát igen, a Szerencsiek által gyártott szerény zsírtartalmú kakaóporral összehasonlítva tényleg csodás volt. De mai cukrász és élelmiszeripari gyakorlatommal az az érzésem van, mintha a kakaóporba lett volna némi jó minőségű fahéjpor is beledolgozva. De ezt csak vélem.

A tejipari élményeim talán kevéssé szerte ágazóak. Az én dolgom volt, hogy a napi egy liter tejet meghozzam a Közértből. Hozhattam volna a Tej-tejtermék szaküzletekből is, de az éppen nem volt a közelünkben. Tejből eleinte a kimért tej volt, melyet a vevő által vitt üveg palackba mertek bele. 25 literes alumínium kannákból alumínium mérővel. Egy erős télen még arra is volt példa, hogy kilóra vehettem a tejet. Inkább vidéken dívott a tejes kanna. Később aztán bejött a gyárilag töltött tej. Akkor már vittük az otthon kimosott üveget, cserébe pedig egy kék kupakos 2,8 % zsírtartalmú tejet kaptunk, avagy a sárga kupakos magasabb zsírtartalmú tejet. Joghurt, kefir egy-egy féle volt, szintén üvegbe csomagolva.

Vaj volt bőven és nem is túl drágán, 5 dekás és 10 dekás kockákban. Sajtból sokféle volt kapható, még a kék eres Márvány sajt is, sőt a Rokforti is kapható volt. Kis kockákban pedig a ma már nem létező Pálpusztai, mely sokak által nem kedvelt, mások által pedig kifejezetten szeretett sajt különlegesség volt. Ahogy az Óvári vagy éppen az Ilmici. Úgy tűnik mai fejjel, hogy hazai gyártásban nagy volt a jó minőségű választék. Még a Trappista sem hozott volna szégyent a sajtfajtát megalkotó szerzetesekre.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Később megjelent a gyerekek által kifejezetten kedvelt mazsolás, vaníliás krém túró vagy a Miskolci Tejipari vállalat által megalkotott Gervais nevezetű termék. Alul meggy, sárgabarack vagy szamóca lekvár, felette pedig egy vastag mascarpone szerű réteg. A két réteget össze kellett volna keverni kanállal, de én jobban szerettem a lágy, aromás túró ízét, alig várva, hogy a lekvárhoz érjek.

Talán a hetvenes évek világ szabadalma lehetett a Pöttyös Túró Rudi. Sok gyermek akkor szerette meg a túrót. A kockasajtok választéka nagyon széles volt, nekem kedvencem a C vitaminos volt, melynek a kerek papír dobozán is és a sajtkockák alufóliára ragasztott papír címkéjén is zöld alapon egy csipkebogyó termés díszelgett. Talán egy balfogása volt eme termékeknek, a Mese néven forgalmazott csokis sajt. Nem hallottam esetet arról, hogy gyerek ezt kedvelte volna.

Emlékeznek még a Répcelaki sajtüzem nevére ? Nos, ők bocsájtották ki a kocka sajtok zömét. Még üzemem, a Fertődi Konzerv is adott el részükre cseresznyepaprikát és csemege uborkát a sajt anyagába dolgozandó.

És még egy olyan élmény, amit a mai napig nem feledek, s velem együtt igen sokak. Szopogatni a tubusba csomagolt cukrozott sűrített tejet. Nem hiszem, hogy a legdrágább svájci vagy belga bonbont jobban szerettem volna.

1963

Budapesten szerte a KÖZÉRT vállalatok forgalmaztak élelmiszert első sorban, emlékeim szerint kevéssé vegyszert, húsfélék közül pedig csak a felvágottakat. Az előzőek forgalmazására a Háztartási Bolt hálózat, míg a tőke húsok árusítására a Húsboltok voltak hivatottak. A KÖZÉRT hálózat jól ellátta funkcióját. Sűrűn lakott és kevéssé belakott városrészekben egyaránt meg lehetett találni ugyanazt a választékot.

És az árak egységesek voltak. Egy üveg csemege uborka mindenütt 16 forintba 10 deka parizer pedig 3.6 forintba került. Édesanyám néha tovább elmaradván munkahelyén, vacsorára hozott a Közértből kaszinó tojást, francia salátát, vagy éppen hús salátát. Kazlakban állt a Hűtőpultokban a sokféle egyéb saláta, a sült sertésmáj, csemege sült karaj stb. Az eladók a választott ételt papír tálcára mérték, majd selyem papírral burkolták. Igen, előfordult, hogy átázott a papír, de bizonnyal a hálátlan jövő kor nem fog találkozni a műanyag kaszinótojásos dobozommal.

1965

A KÖZÉRT- ben vásárolható volt korábban 50 grammos csomagolásban a szemes I. II. vagy harmad osztályú kávé. Ritkábban valamilyen különleges minőség is volt. A kávét aztán vagy otthon őröltük meg, lehetőleg a kocka formájú réz kávédarálón vagy a KÖZÉRT kijáratánál elhelyezett elektromos kávédarálón. Ugyanitt általában mák daráló is szokott lenni.

A felvágottak akkori választéka semmivel sem volt szegényesebb a mainál. De ízben !!!! A Soproni, melyet a ma már csak emlékekben élő Soproni cég gyártott, valami csodás dolog volt. A fűszerezése 5 csillagos. De szerettük a juhbeles virslit, a 2.8 forintos lecsó kolbászt is. Ennek ára sokáig 2 forint volt, így is került a köztudatba. A parizer íze gyártónként vagy talán tájegységenként változott, de mindegyik szaftos, finom volt. Én ez esetben is a soproni gyártmányt találtam a legjobbnak.

A Gyulai 6 forint volt, úgy is lehetett kérni, hogy hat forintos kolbász. Nagyon szerettük !

Ami viszont elgondolkodtató: hogy a műanyag csomagolóanyag kibocsátás szinte nulla volt a 60-as 80-as években!

És mégis, tudtak forgalmazni, kiadni, számlázni, haza vittük a termékeket anélkül, hogy mérgezést kaptunk volna.

A minap egy 100 grammos füstölt lazac szelet csomagoló anyaga 38 g kemény és lágy műanyagból állt !!

Vasárnap nem volt divat nyitva tartani, sőt szombat délutánonként is bezártak a KÖZÉRT- ek, Húsboltok, ZÖLDÉRT boltok. És mégsem halt éhen senki. Nyitva voltak hét végén a Virág boltok, Édesség boltok.

Most engedelmükkel átmenetileg befejezem az írást. találkozunk egy hét múlva, ahol folytatni szándékozom további élelmi anyagokra vonatkozó emlékeimet.

Zsebők Zsigmond kollégám, mint avatott szakértője az élelmiszer ipar marketingnek és közgazdasági kérdéseinek, rövidesen közzé tesz egy kis írást, amelyben fejtegetni fogja, hogy a 40 filléres kifli olcsóbb volt-e, mint a mai 35 forintos. Bármit is hoz majd ki, kérem, ne feledjék, a minőségnek is ára van.

Köszönöm figyelmüket. Bujna Ferenc

Képek: Fortepan

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.) 

 Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

 Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Köszönöm, hogy írtok nekem, hogy milyen témákkal kellene foglalkozni a blogon. Igazatok van, nagyon fontos témákat  vettek fel, ilyen pl. a zöld gazdaság, meg a munkaerőhiány, egyszerre a pénzbőség, és a pénz ínség, vagy hogy már megint nem akarják átvenni a portékát jó áron.

/ Így zárójelben csak hozzáteszem, hogy ehhez meg tudni kellene azt, hogy mi is a jó ár. Elsősorban neked, vállalkozónak kellene tudni, mert ha a bankod, vagy a haver mondja meg, hogy mi a jó ár, akkor arra csak azt tudom mondani, hogy nem vagy jó helyen, és valahogy nem vagy jó pozícióban. Ezen meg változtatni kell, de eléggé gyorsan, hogy a változtatás után pozícióba kerülj. /

Írtátok még, hogy arról is kellene beszélni, hogy mi is lesz itt a jövő, vagy hogyan is lehetne hajózni ezeken a zavaros vizeken, mivel semmi nem az, aminek látszik, lassan ki lehet dobni a gazdasági, meg a közgazdasági tankönyveket, mivel nem úgy működik a történet, ahogy szokott. Sajnos a „Business as usual” nem akar működni, ebben a szép valóságban.

Nem rég az egyik ismerősöm mondta, hogy nézzem meg ha van időm A Nagy Dobás – Big Short –  című filmet. Ha van időtök, érdemes megnézni magyar szinkronnal is az alkotást, higgyétek el nekem, megéri. Ebben a filmben hangzik el a következő mondat:

„ Az igazság olyan, mint a költészet.

És a legtöbben k…á…a  gyű….k a költészetet.

 /Egy washingtoni bárban hangozott el. /

Ha már költészet: 

Szóval most egy olyan cikk jött velem szembe, egy nívós magyar gazdasági portálon, ami megidézte a filmköltészet egyik ikonikus alkotását, a Matrixot. (A Matrixot Lilly Wachowski, és Lana Wachowski rendezte.)

Nézzük a cikket:

Itt az új világgazdasági korszak – mit jelent ez Magyarországnak –

Idézet a cikkből:

„LASSAN VÉGE AZ ÁLTALUNK OLY JÓL ISMERT, KONTÉNERSZÁLLÍTÓ HAJÓKRA ÉS A TERMELÉSÜKET GLOBÁLISAN OPTIMALIZÁLÓ VÁLLALATOKRA ÉPÜLŐ KORNAK,

a jövő gazdasága az ötletekre, a digitálisan átadható tartalmakra épül majd -állítja a szerző. Ez az átalakulás elavulttá teszi, ahogy a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról gondolkozunk.

Ha Levison állítása igaz, hogy leáldozóban van az ipari ellátási láncok irányította világa, akkor a régió több évtizedes gazdasági működése is alapvető átgondolásra szorul - írja az Összkép.

 A digitális termékek nem állíthatóak meg a határon, a termelés és a fogyasztás helye sem értelmezhető pontosan.

EGY MEXIKÓBAN DOLGOZÓ OLASZ, EGY CIPRUSON BEJEGYZETT NÉMET VÁLLALAT AMERIKAI SZERVEREN FUTÓ JAPÁN SZOFTVERÉN ELKÉSZÜLT ONLINE SZOLGÁLTATÁSÁT EGY KÍNAI PLATFORMON KERESZTÜL HASZNÁLJA EGY VIETNÁMI CÉG LAOSZBAN EGY INDIAI BESZÁLLÍTÓJAKÉNT ÉS EGY EGYIK ORSZÁGBAN SEM HASZNÁLT KRIPTOVALUTÁVAL FIZET ÉRTE.

A világot korábban szervező termelés és szállítás már nem számít – csak az értékesítés, a termékfejlesztés – és pozicionálás fontos.

Először is fontos rögzíteni, hogy a globalizáció egy-egy új korszakának kialakulása korábban sem járt a korábbi gazdasági rend eltűnésével. Nem installáltuk újra a Mátrixot, hanem csak upgrade-eltük.

A gazdaságunk azonban a kétes jövőjű termelésre épül, kevés az olyan magyar szervezet, amelynek képes a fogyasztói kapcsolatokat, a cégközi interakciókat, az innovációs törekvéseket akár csak az itthoni fogyasztók vagy vállalkozások között integrálni.

Mindezek alapján jelenleg úgy néz ki, hogy a digitális szolgáltatásokra épülő globalizációba egyénenként, kis szervezetenként tudunk beszállni, lényegében átörökítve a globális termelési láncok világában elfoglalt beszállítói pozícióinkat.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Nem, a srácok nem szívtak semmi bódítót, hanem leírják az igazságot. Az, hogy ez tényleg így van, eléggé látszik pl. Londonból, ahol sok esetben természetes az, hogy közelebb van Bangalore, mint Woking. Persze, mondhatjátok, hogy Woking is híres, mivel ott van az McLaren Technology Centre, ez általában tudott autósport körökben. Na de az, hogy Indiában Bangalore szállítja India teljes IT szektor exportjának 38 %- át, az nem általánosan ismert tény.

 Szóval olyan világot élünk, ahol két kattintással váltod át a vagyonod digitális valutára, és nyomod a businesst a világ bármely tőzsdéjén, ahogy úri kedved tartja. A világ egy platform lett. Azt kell hogy mondjam, hogy a történet nem új, hacsak nem annyiban, hogy most, a XXI. században a – we are all connected – totálisan átírja azt, hogy mit is tudunk arról, hogy gazdaság, vagy hogy hogyan, és hol élünk.

A srácok komoly cikket írtak, egy dolgot nem fejtettek ki a cikkben – 3. pont -, amit érdemes lenne egy kicsit jobban körüljárni, amikor is levonják a konklúziókat, hogy hogyan lehet sikeres a Duna, és a Tisza partja:

Idézet következik:

„ …

3. határozottan tudja megvédeni, és erősíteni közösségi, piaci pozícióját.

… „

Csak ezzel a ponttal vannak gondjaim. Ha határozottan meg akarom védeni, és erősíteni közösségi piaci pozíciómat a Duna, és a Tisza partján, akkor tudnom kellene azt, hogy mit is jelent az, hogy – piaci pozíció- a Duna és a Tisza partján.

/Jáááj drága vér, már megint az a compression business modell, ami szembe jön velünk. – Mondta egy szakmabeli haver, aki elolvasta a cikket, mielőtt megjelent./

Az, hogy mi a compression business modell, eléggé csúnyán lehet csak lefordítani magyar nyelvre, egy szóban, mivel tömöríteni mást szoktunk, és nem üzleti modelleket. Az integráló üzleti modell meg nem eléggé kifejező. Ha valakinek van ötlete, hogy hogyan fordítsuk le értelmesen, írjon a lecsomernok@gmail.com - ra 

Ja persze, akkor már tegyük ide, mi is az a compression business modell:

The end of economic expansion requires compression thinking

 Na de, ott tartunk, hogy piaci pozíció.

Ahhoz, hogy piaci pozícióról tudjunk beszélni, fel kellene már vázolni a gazdasági teret, ahol értelmezhető az a fogalom, hogy piaci pozíció. Ha már értelmeztük a piaci pozíció fogalmi környezetét, akkor már meghatározható az, hogy a most regnáló szervezetek, vagy cégnek is lehet piaci pozíciója.

Ha a XX. század végi gazdaságtani iskolával vizsgálom a valóságot, már ott is úgy tudták, hogy az, hogy egy cégnek van piaci pozíciója, az adott tervezett időszakban, az elsősorban nem az adott cégtől függ, hanem sok minden mástól.

és real- time adatbázisrendszerek fogják megmondani a tuttit a témában.

Ennyi bevezető után beszéljünk a kajaiparról, hogy mi vár ránk, itt a Duna, és a Tisza partján.

A kajaiparban is le lehet fektetni pár axiómát:

1. Ami virtualizálható, az virtualizálódni fog.
2. Ami automatizálható, azt automatizálni fogják.
3. Ami platformokba szervezhető, azt platformokba fogják szervezni.
4. Ami centralizálható, azt centralizálni fogják.
5. Ami decentralizálható, azt decentralizálni fogják.
6. Ami hálózatokba köthető, azt hálózatokba fogják szervezni
7. Ami kiszervezhető, azt ki fogják szervezni
8. A tudás eszköz, és nem cél, az eszközt meg fejleszteni kell, állandóan.
9. A tudás materializálódik a fizikai valóságban, vagy fizikai, vagy virtuális termékként, a kajaiparban.

És még lehetne sorolni.

Ha jól vázoljuk fel a gazdasági teret, és határozzuk meg benne a lokális, vagy regionális – Duna, és a Tisza partjához horgonyozható profittereket a kajaiparban, csak akkor, és csakis akkor tudunk átlibbeni a jövőbe, de akkor sikeresen. Feláll a Hungary 1.0 élelmiszergazdasági platform. Jelenleg az „átmenet korát” éljük.  

Jól kell megfogni a pillanatot.

Átmenet kora azért, mert már nem lesz minden olyan, mint a COVID előtt, de még nagyon nem tudjuk azt, hogy mit hoz a jövő. Azt lehet tudni, hogy pár lokalitásban üresek lesznek a polcok karácsonykor, mert az ellátási láncok megszakadtak a pandémia alatt, most meg nem bírják a hiperszonikus terhelést.

Kép: Tyler Nix 

Édesanyám gyengélkedik mostanában. Vittem neki málnát, hogy felüdítse magát. Kérdezem Tőle, hogy szereti-e a málnát ?

Felcsillanó szemmel vágta rá azonnal, hogy „Ki nem szereti?”

Nos, sokan vagyunk így ezzel a kitűnő, de lassan eltűnő gyümölccsel. Ki hitte volna akár 40 éve is, amikor betérve egy bisztróba a szülő első szava a pultoshoz az volt, hogy „kérek a gyereknek egy nagy málnát”.

A kor ikonikus, tavaszi-kora nyári gyümölcsei voltak a szamóca és a málna.

Az emberek alig várták az első szamóca termést, a kis kertjükben, a néhány hektáros nagyobb gazdaságokban. Az otthonokban az első gyümölcs az évben, a termelőknek az első bevétel.

Szamóca szörp, szamóca jam, szamóca turmix az Éjjel-nappaliban ( ez az idősebb budapestieknek mond valamit ), mirelit szamóca, sőt szamóca befőtt. Nagyon sok helyen lehetett kapni szerte Budapesten szamócát, első osztályút, másod osztályút stb. És az ár ???? … hát igen.

Magam is mint konzerv üzem vezető, küldtem a kis teherautót a Szentendrei sziget hatalmas szamóca ültetvényeihez, szörp alapanyagért. A kocsi visszatért kicsit később a vártnál, mondván, hogy annyi a felvásárló, hogy a föld szélén meg kellett várni a telő ládákat.

„Szamócából a legsikeresebb fajta a Madame Moutot volt, amely nagyméretű gyümölcsével és kiemelkedő terméshozamával uralta az ültetvényeket. A Palánki „eper” versenyképességét az adta, hogy itt a legkésőbbi a szamóca érési ideje magyar viszonylatban, ez pedig komoly árfelhajtó szereppel bír. Szegeden kezdődik, folytatódik Kecskemét környékén, majd a Dunakanyar viszi piacra a termését, és legvégül az Ipoly menti térség tudja kielégíteni az igényeket.” ( 1)

De a szamóca csak bevezetője volt annak a rákövetkező gyönyörűség áradatnak, amelyet a málna képviselt.   Először a Nógrád megyei ZÖLDÉRT Dejtári feldolgozó üzemében találkoztam a málna özönnel. Az üzemhez tartozó hatalmas hűtőkapacitás fogadta be több mint egy hónapon keresztül azt a málna áradatot, amely zömében külföldre, Németországba, Finnországba, Svédországba stb. ment hűtő kamionokban. A Dejtárhoz tartozó felvásárlási körzetbe folyamatosan jelentették a falvakban lévő felvásárlók a napi átvett mennyiséget. Ez fa rekeszekbe kézzel szedett zömében „Nagymarosi” fajta nevű rendkívül ízletes, élénk piros, ámde apró szemű málna volt. A teherautók a délután és éjszaka folyamán összeszedték a késő délután falvakban átvett málnát és a Dejtári üzemben azonnal a hűtő terembe lett felrakva.

Ott 0 C körüli hőmérsékletre lett lehűtve az éjszaka folyamán. Közben hűltek a 200 literes műanyag hordók is, amelyekbe a nappal a málnát egy nagy fémtölcsér segítségével betöltötték. A hordók mérése, majd lezárása után a hűtés folytatódott, amig megérkezett a kamion és berakodott. Általában a magyar HUNGAROFRUCT hűtő kamionjai végezték a szállítást, azonban nem volt ritka a külföldi márkajelű kamion sem.

Egy-egy felvásárlási napon akár 300 hordó málna is összegyűlt. Ez közel 100.000 kg málna !!!!! Hetente két három alkalommal. Ugyanezen mennyiségű, ha nem több málna gyűlt össze a ZÖLDÉRT Salgótarjáni telephelyén is, ugyan így hűtve, hordózva.

Ha valamely késedelem akadt és a málna nem tudott időben elmenni a kamionnal, akkor a gyümölcs aluminium tartályokba került hangyasavval tartósítva. Ez a tétel jelentette a málna szörp alapot.

A málna a különféle tároló edényekben néhány hét alatt szétvált a lé és mag/héj fázisokra, ahonnan aztán a tiszta levet le lehetett nyerni. A málna szörp főzése a Salgótarjáni telepen történt, korábban fa tüzelésű dupla falú üstökben, majd később gázfűtés lépett be.

Más kategória volt az un. gurulós málna.

Ezt a legkedvezőbb érési állapotban, nagy gondossággal szükségeltetett szedni, szedése naponta történt. A gurulós málna friss piaci ellátásra, de leginkább a már kiépült Hűtőházak valamelyikébe ment. At évről évre egyre korszerűbb fagyasztó berendezések nagyon magas minőségi színvonalú, exportra is kiválóan alkalmas fagyasztott málnát készítettek. Korszerű berendezés volt már az a fagyasztó alagút, ahol a málna szemek rendkívül hideg légáramban fagytak meg alig néhány perc alatt, eleget téve annak a kívánalomnak, hogy a málna víztartalma igen apró jégkristályok formájában fagyjon meg, így biztosítva a felengedés során is a legépebb málna szemeket.

Kétségtelen, hogy Nógrád megye, a Börzsöny környéke, Pest megye kisebb része, Zala, a Mátra egyes vidékei, Győr-Sopron megye néhány települése a málna kis hazája volt. De talán a legismertebb és határainkon túl is neves málna a Drégelypalánki málna volt.

Drégelypalánk Pest megye északi szélén, a határ mentén helyezkedik el. Az Ipoly folyó jelenti természetes határát, ami meghatározza talajának minőségét is. A folyó által elterített homokon gyenge termőképességű váztalajok alakultak ki, amelyek aranykorona értéke nagyon alacsony. A területen az 1930-as években kezdődött el a málna és szamóca termesztése. A kezdetben nagy értetlenséget kiváltó gyümölcsök hamarosan központi helyet foglaltak el a lakosság jövedelemszerzésében. Az ötvenes években – különösen annak második felében, amikor az ’56 forradalom után viszonylag nagyobb szabadságfokkal bírtak a gazdák - a ültetvények területe fokozatosan bővült és kiegészült a fekete ribiszkével is.

A Palánki „eper” versenyképességét az adta, hogy itt a legkésőbbi a szamóca érési ideje magyar viszonylatban, ez pedig komoly árfelhajtó szereppel bír. Szegeden kezdődik, folytatódik Kecskemét környékén, majd a Dunakanyar viszi piacra a termését és legvégül az Ipoly menti térség tudja kielégíteni az igényeket.

Az ebben az időszakban a településen élő fiatalok emlékei szerint nagyon gyorsan növekedtek a gazdák bevételei, ami meglátszott a falu fejlődésében is. A korábbi termelési szerkezet elemei: mezőgazdasági növények termesztése, állatok tartása nem tette lehetővé a gyors fejlődést. Egyre többen vágtak bele a bogyósok termesztésébe, látva a kezdeményező gazdák sikereit.

Az addig saját földjén, saját elképzelései szerint dolgozó parasztság nagy traumaként élte a közösbe való beterelés tényét. 1960-ban alakult meg a „Szondi György” Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet, 1665 hektáron, 360 taggal. Az újonnan létesült szervezet „örökölte” a falu határában meglévő 60 hektár bogyós ültetvényt is.

A termelőszövetkezet vezetősége – a faluból kiemelkedő legjobb gazdák (!) – felismerve a tagság bogyós-gyümölcs termesztés irányában tanúsított szeretetét, szakmai tudását és annak tradicionális múltját, úgy döntött, hogy nagyüzemi termelés formájában fejleszti tovább ezeknek a gyümölcsöknek a termesztését. 1962-ben megkezdték a nagy felületű telepítéseket. Sajátos rendszert alakítottak ki. A szövetkezet előkészítette a területet, eltelepítette az állományt, elvégezte a sorközművelést, a szakszerű növényvédelmet és öntözést. Biztosította a göngyöleget és felvásárolta – minden piaci körülmények között – a megtermelt gyümölcsöt. A vállalkozói formát részes művelésnek nevezték, amelyben a családok munkaerejük szerint vállaltak különböző méretű területeket, amelyeken a kézi munkákat – gyomtalanítás, inda- eltávolítás, metszés, stb. és gyümölcs betakarítás műveletét végezték el. A termést természetesen a szövetkezet felvásárlóinak kellett leadni és a mindenkori értékesítési ár 50 %-át kapták meg a betakarítási szezon végén. Az alábbi képen egy ilyen szamóca táblát mutatunk be szüreti időszakban.

Drégelypalánki szamóca szüret a ’70-es évek végén.

A kialakított művelési forma a kor legjobb megoldása volt akkoriban. A szövetkezet adta a területet, a szakmaiságot és biztos felvásárlási hátteret. A szüret munkaerő gondjai nem terhelték a gazdaságot, mert a család apraja-nagyja megjelent a betakarításkor.

A rendszer mozgatórugója az egységnyi idő alatt előállítható jövedelem nagysága volt.

Egy négy felnőttel dolgozó család három hét alatt, szamócaszedéssel 200.000 Ft- ot kereshetett a 70-es évek végén, 80-as évek elején.

Ha ennek vásárlóerejét vizsgáljuk az adott időszakban, három kocka Ladát lehetett érte vásárolni. De nem csak autóvásárlásra futotta, ebben az időszakban építette újjá a falut a törekvőbb családok többsége.

1965-ben szamóca eladási gondok mutatkoztak, amit a termés hordókba helyezésével, savval való tartósításával mentettek meg. Ebből a kezdeményezésből alakult ki a szörpüzem, amely Nógrád megye legeredményesebb szövetkezetévé tette Drégelypalánkot.

A Drégelypalánkitól eltérő fejlesztési folyamat indult meg a Dunakanyar-Ipoly mente térségében. Itt a szövetkezetek nem önálló üzemet létesítettek, hanem közös feldolgozót hoztak létre Szobon, saját beruházásban. A módszer előnye volt, hogy a megtermelt árut tulajdonosként akadálymentesen el tudták helyezni. Ennél a rendszernél is először az ültetvények, és a feldolgozandó gyümölcs jelentkezett, ezután döntöttek az üzem megépítése mellett.

Sajátos fejlesztési forma alakult ki Zalában. Zalaegerszegen először a hűtőkapacitás valósult meg, a legmodernebb gyár megépítésével. Az akkori gyakorlat szerint a pártbizottság határozott az üzem megvalósításáról és a megfelelő mennyiségű bogyós terület létesítéséről. A környező szövetkezetek – gyakorlati tapasztalatok hiányában – nem lelkesedtek az ismeretlen után, ezért a szövetkezeti elnököket „baráti” beszélgetésen meggyőzték a bogyósokban rejlő óriási lehetőségekről. A kérdés úgy hangzott el: „Szeretnél továbbra is vezető maradni Elnök elvtárs? Akkor 20 hektár fekete ribiszke!” Így települt el több száz hektár málna, ribiszke és szeder, váltakozó sikerrel.

A dőlten szedett sorok az alábbi kitűnő munkából lettek idézve.

"A bogyósok termesztése" Kiadó NAIK 2018. Szerkesztők Lakatos Tamás Dénes Ferenc, Radó Gábor, Dr. Varga Jenő. Az idézett rész: 2. fejezet Hazai termesztési tendenciák 9-22. oldal Írta Dénes Ferenc)

Az idézett kiadvány borító lapja

A fenti idézet többféle utat sejtet, amelyek a bogyósok magyarországi sikeréhez vezettek. Valószínűleg hasonló módon mentek végbe más tájegységeken a hagyma, káposzta, zöldség stb. specializálódások. Minden esetben a piac, szakértelem és szorgalom hozta meg gyümölcsét.

Ide kívánkozik még az a gondlat, hogy a fenti kiadvány egyik írója, Dr. Dénes Ferenc és jómagam is közel azonos időben, a nyolcvanas években ténykedtünk a körzetben. Ő a drégelypalánkiakat erősítette és pedig a ZÖLDÉRT/ÁFÉSZ-t. Amire büszkék lehetünk, hogy ismertük, barátságban lehettünk a „kis Kapással”, aki édesapja nyomdokaiba lépve művelt csodát Drégelypalánkon.

Ezen cikknek nem tiszte a 90-es évek kertészeti és feldolgozó ágazatainak hanyatlását, okait bemutatni, talán majd egy későbbi cikkben erre is sor kerül.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com 

A bogyós szörpök gyártásában kétségtelenül élen járt a Drégelypalánki üzem. Gyermekkorom meghatározó íze volt a málna lekvár, amelyet több helyen is gyártottak. ca. a 80-as évek elején jött divatba a szállodák részére gyártott 30 g-os csomagolású reggeli lekvár. A Fertődi Konzervüzem is kivette részét ennek produkálásában.

Még a mai napig is málna lekvárt kóstolva elém varázsolja a mennyei íz gyermekkoromat, egy nagyon jó mátrai gyermek tábor hangulatát, ahol gyakran adtak málna lekvárt.

Málnaszörpöt, málna lekvárt majd minden magyar háztartásban főztek. Vagy főzött a nagymama a menye, fia, lánya részére. Szócsaták asszonyok között nem a politikáról esett, hanem, hogy hidegen vagy melegen kell tartósítani a málnaszörpöt.

Kenyában egy alkalommal a konkurens Njoro Canners két fiatal mérnöke meghívott minket Nakuruba egy hétvégi nyaralásra. Az ebédhez málnaszörpöt adtak, várva derült arccal, hogy mit is szólunk ehhez a mennyei csodához. Hát kisebbik fiam, elégedetlen lévén a néhány csepp szörppel ízesített vízhez, megragadta a szörpös üveget és bővebben töltött a nedűből. Többet nem is hívtak meg minket látogatóba, bár egy más alkalommal a mi szállásunkon sikerült magyar csodával elkápráztatni őket.

Egy más alkalommal egy Nairobi élelmiszer boltban (Uchumi, ami egy áruház lánc ) fekete ribiszke szörpöt fedeztünk fel. Méreg drága portéka, fazettás üvegben, gyönyörű címkével, ráadásul még cellofánnal burkolva. Mint gyógyszert árusították.

Valaha, a régi-régi szép időkben a Fertődi Konzervüzem előtt tehet autók álltak sorban, hogy vihessenek az ország legtávolabbi vidékére is a szamóca és málna szörpünkből.

Sajnos, nem eléggé elítélhető módon a 80-as évek végén megjelent az ízű szörp is a piacon. Az igazi málnások megszólták azt a gyártót, amely így akart piacra kerülni. Az ízű szörpök olyan cukor oldatok, amelyekbe aroma kerül. Míg például a málna több száz kisebb nagyobb mennyiségben jelen lévő íz komponenst tartalmaz, az aromák a néhány, a legnagyobb mennyiségben megtalálható aromával operálnak. Persze, olcsóbban lehetett adni eme „szörpöt”, s sajnos, egy idő után elhódította a piacot. ????? Hungaricum ez a hozzáállás ??? Családban fordult elő az a feljegyzésre méltó eset, hogy az ifjú családtag, ki még soha valódi málnaszörpöt nem ivott, csak ízűt, végre megkóstolhatta a valódit. Nem ízlett neki, mert nem volt intenzív piros és lágyabb volt az íze. Hát ez sajnos olyan, mint a mono-glutamáttal azon dúsított kínai levesek kedvelése.

A málna párlat is valami észbontóan finom dolog. A titka a málna cefrének az lenne, hogy egy nem túl gyors erjesztés során, hogy a keletkező széndioxid ne ragadja magával az aromákat, hisz a széndioxid gáz kiváló oldószere az ilyetén aroma komponenseknek. Majd a bizonyosan kierjedt cefrét minél hamarabb ki kell főzni. Én mindig tettem a cefréhez kifőzés előtt friss málnát kisebb mennyiségben vagy tartósított, fagyasztott stb. málnát, hogy a lepárlás végén teljes legyen az aroma szortiment a késztermékben. A málna párlat olyan 40-41 fokosan a legfinomabb. Gyógyszer bánat ellen.

Egyszer balassagyarmati lakásunkban már munkaidő után csengetésre ajtót nyitok. Hát díszes ruhában áll az ajtó előtt a balassagyarmati rendőrfőnök. Majd elájultam az ijedelemtől, pedig csak annyit kért, hogy áruljam el a málna pálinkám receptjét.

Még szót ejtenék a ribiszkéről. Egyrészt, mert a Fertődi Bogyós Kutató (én csak így emlegetem a nevet, mert az évek során sok-sok neve volt az intézménynek, s ez a név volt a közismert) nemesített és honosított gyümölcsei között szerepelt, egy időben igen jó árat fizettek érte. Diákként a Budapest melletti Sasad MGTSZ-ben, egyébként az őszibarackjáról volt nagyon híres, szedtem két éven keresztül piros ribiszkét. A rekordom egy alkalommal 8 órára vetítve közel 100 kg volt.

Málnakrém - fagyasztott  /desszertnek, tejszínhabbal volt az igazi! :) /

Sajnos, sem a fekete ribiszke, sem a piros ribiszke nem tartozott a magyarok kedvelt bogyósai közé. Pedig a ribiszke szörp, lekvár savasabb íz érzete folytán igazán üdítő. Még bort készítettek belőle a népek, de ez sem volt igazán nyerő.

A fekete ribiszke kilójáért 1988-ban egy dollárnyi pénzt fizettek, persze forintban. Hát hogyne szedték volna !!! Hogy mi lehet az oka annak, hogy röviddel ezután az ára töredékére csökkent, egy később elemzésben próbáljuk Zsebők kollégával megfejteni.

Nem lenne teljes a bogyós szortiment a tüskétlen szeder megemlítése nélkül. Hamar népszerű lett, s bár aromája elmarad a málna mögött, de érései ideje kihúzza a bogyósok szezonját. Hatalmasra növő, leves, ízletes bogyói fagyasztva és szörpként a legjobbak. Persze az újabban fagyasztva szárított szeder is kiváló csemege kiegészítő téli ebédek után.

Málna

Szeder

Kis körképem a bogyósokról természetesen nem teljes. Bizonnyal sokaknak vannak emlékei akár a termesztésről, akár a fogyasztásról.

Ami a jó hír !!!! Nincs minden veszve! A Bogyós Kutató (maradok ennél a régi névnél inkább) a mai napig folytatja a régi elődök, mint Szilágyi Kálmán, Kollányi László és fia, Zatykó József, Dr. Dénes Ferenc nyomán az új vezető Dr. Varga Jenő személyében a kutatást és a feltámasztását ennek az ágazatnak. Már vannak jelei a visszarendeződésnek.

Málnabírálat a Bogyós Kutatóban 

Kiváló munkát végeznek, s úgy tűnik a technológia és fajta váltással lesz is eredmény!

És még ide kívánkozik az a példa értékű „hármas”, amit a Bogyós Kutató, A fertődi Konzervüzem és a Fertődi Porpáczy Kertészeti Iskola képviselt. Kutatás, oktatás, feldolgozás együttese. Lám, valamikor jól működött az, amit manapság még csak kiépíteni próbálnak.

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Die Ärzte - Schlaflied (ab 18) 

A leghatékonyabb stratégia nem csak lépést tartani a változásokkal, hanem magunkévá tenni a trendeket.

Marcel Danesi

Az 1970-90-es évek élelmiszer vertikumáról szóló nosztalgiázó blog sorozatunk új fejezetéhez értünk. Az alapanyagok, nyersanyagok megtermeléséről lesz szó.

Tulajdonképpen egy körképet szeretnénk felidézni, ahol az un. élelmiszeripar által feldolgozott, csomagolt, belföldi és export célra megtermelt horribilis mennyiségű élelmi alapanyag bázis megtermelésre került.

Nem voltak csodák, mint kiderül majd. Ha ugyan nem ment csoda számba a termelés több szintjének, akár a háztájitól a nagyüzemi zöldség és hústermelésig megjelenő szervezettség, összehangoltság, szakértelem, munka szeretet és nem utolsó sorban az a jövedelmezőség, mely az alsó termelési szinteken hajtó motorja volt a rendszernek.

Példának hadd hozzam fel a világhírű magyar fűszer paprika „evolucióját”. A célszerűen többféle tájkörzetre és felhasználási célra nemesített paprikát (hazai nemesítés) termelték a ház körül, termelték a nagyüzemek kertészeteiben. Kézzel szedett, azaz a legérettebb és egészségesebb paprikák kerültek hosszas utószáradásra, mint eresz alatti vagy pajtás szárítás, ahol a hasznos beltartalmi értékek, mint a színanyagok kialakulhattak. A fűszer paprika őrlését nemzedékről nemzedékre öröklődő tudású paprika molnárok végezték. A tájkörzetekben majd minden háznál a pálinkafőző mellett volt paprikaőrlő is.

A végeredmény egy valóban világ színvonalú, exportra alkalmas elismert termék volt.

Majd a „fejlődés” elindult. Fűszerpaprika betakarító gép, ami mindent, kevéssé érett esetleg hibás darabot is felszedett. Nagy szennyezettség. A szalag melletti válogatás kevéssé hatékony, majd az alig néhány órás gépi szárítás megakasztotta az utóérlelést.

Eredmény? Ilyen minőséget már az olaszok, spanyolok is tudtak csinálni a maguk korábban beköszöntő gépesítettségével, köszönjük, nem kell.

Nem szeretnénk a politizálás bűnébe esni, sem véleményt mondani, konklúziókat levonni. Egyszerűen csupán úgy bemutatni kis szegmenseket, hogy „ Ez volt „.

Aki esetleg néhány mondatban majd magára ismer, az a véletlen műve.

Az, hogy van hazánkban pl. kertészeti termelés, élelmiszeripari termelés, az egyik korszakban sem véletlen műve volt. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy legyen. Most, 2021-ben, 32 évvel a rendszerváltás után véget ért egy nagy 30 éves, történetileg már értékelhető ciklus.

Olyan világot élünk, hogy a kertészeti ágazat a túlélésért küzd, mivel senki nem akar a földeken dolgozni.

Ez azt mutatja, hogy tényleg elérkeztünk egy korszak határához,

és el kell gondolkoznunk azon, hogy mi legyen!

Erre, hogy korszakhatáron vagyunk, utaltam már egy bejegyzésemben, ahol arról volt szó, hogy miért érdemes élelmiszermérnöknek tanulni. – Élelmiszermérnöknek egyetemre menni, vagy nem menni, ez itt a kérdés, válasszátok?

A helyzet forradalmi abból a szempontból, hogy eljött az idő arra, hogy ki kell dolgozni azokat a megoldásokat, és eljárásokat, melyek átvezetnek a korszakhatáron, és siker tényezővé lesznek az új korszakban, ami már itt kopogtat az ajtón.

Például: Infláció, munkaerőhiány egyszerre a munka bőséggel, és még sorolhatnánk, pénz- és hitelbőség, egyszerre a hitel ínséggel, a pandémia IV. hulláma, az eddigi pandémia sokk utóhatásai, stb.

Kb. olyan szintű változások vannak kibontakozóban, mint ami 1989 – 1997 közötti időszakra volt jellemző, a kérdés az, hogy mit kezdünk vele! Nem sok időnk maradt gondolkodni a hogyanon!     

A lecsós blog azért jött létre, hogy olyan látens, azonnal hozzáférhető komoly szakmai tudásokat mozgasson meg, ami haszonnal alkalmazható a napi gyakorlatban 2021- ben is egy-egy cég, vagy szervezet életében.  

Érdekel a lehetőség?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Bujna Ferenc - vendégszerző, Élelmiszermérnök- 

Zsebők Zsigmond - lecsós-,  Élelmiszermérnök-  

Kép: Dainis Graveris

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, 
Messziről lobogva tenger pusztaságon: 

                                   Arany J. Toldi Előének

Magyar élelmiszeripar képe úgy lobog föl nékem majd 40 év messzeségben.

Üdvözlöm a tisztelt blog olvasókat. Zsebők Zsigmond barátom lehetőséget adott, hogy blogjában felidézzem a fényes évek sorát, amikor az élelmiszer termelése Magyarországnak mennyiségben, minőségben a csúcson volt, s mindezt produkálta az ipar a világ ámulatára és természetesen irigységére.

Hol is kezdjem? Bemutatkozom, mintegy igazolva, hogy tervezett több részes visszaemlékezésemet jogosan teszem, nagyon is aktív résztvevője voltam a történéseknek.

Nevem Bujna Ferenc.

A budapesti Kertészeti Egyetem hallgatójaként kezdtem pályámat 1974-79 évek között. Tartósító Ipari szakos hallgató, fő szakom a Konzervipar, de alapos képzést kaptam Hűtőipar és Borászat területén is. Tulajdonképpen képzésünk rendkívül sokrétű volt, felölelte a műszaki rajz, gépészet, zöldség/gyümölcs kertészet, agrometeorológia, automatizálás stb. a tartósítással kevéssé összefüggő, de egyáltalán nem haszontalan tárgyak sorát. S még csak ezután következett a tartósítás művészetének alapozása a számtalan típusú kémiai tárgyak, mikrobiológia, a tartósítóipari folyamatok fizikája, biológiája, közgazdaság tana, nyelvi ismeretek, s nem utolsó sorban a tartósító ágazatok teljes vertikumának, a kornak megfelelő világ színvonalú elsajátítása.

Magyarországon volt cca. 16 nagy Konzervgyár, száznál több kisebb konzervüzem, világ színvonalú Hűtőházak nagy és kis volumenben, több száz úgynevezett Savanyító üzem, ahol a káposzta és egyéb zöldségek természetes fermentálása folyt.

Nagy Húsipari cégek, kisebb vágóhidak biztosították a legkiválóbb tőke és tartósított húskészítmények sorát. Jó néhány gyárunk termékét a Világpiacon jól jegyezték. Borászatok, melyek megalapozták a mai napig neves borászati ágazatunkat. Cukorgyárak, Tej és sajt feldolgozó üzemek, édességet és kekszet gyártó üzemek sora, Növényi olaj feldolgozók stb. 

A felsorolást nagyon sokáig folytathatnám, hisz országunkban minden volt!

És természetesen a gyártást kiszolgáló segédanyagok gyártása is nagyban folyt. Ecet, élesztő, üveg és doboz gyártás, lapkák és egyéb csomagoló eszközök gyártása. Valóságosan alig volt olyan kellék, amit ne itthon gyártottak volna.  Igen, pektint importáltuk, hiány cikk is volt időnként, pedig még magam is sikeresen próbálkoztam a laborban cukorrépa szeletből pektint előállítani.

Gyakorlati időmet a hatvani Konzervgyárban töltöttem, ahol épp a PR 72 típusú, teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású (Láng Gépgyár) napi 720 tonna paradicsomlé sűrítésére alkalmas gépet üzemelték be teljes sikerrel.

Mivel a Hatvani Konzervgyár a híres Hatvani Cukorgyárral összenőve, azaz gyakorlatilag egy hatalmas gyárudvaron osztoztak, közös kiszolgáló létesítményeik voltak, például a kazán, igencsak szívemhez nőttek, s 3 hónapon keresztül negyedikes konzerv szakos hallgatóként helyet és tudást adott diploma , TDK, MÉTE munkáim elvégzéséhez, így talán picit több időt szentelek az innen való példák felhozatalában.

Hadd álljon itt idézetként a Hatvani Konzervgyár történetéből idézve a honlapjáról pár sor :

„A Konzervgyár több okleveles mérnök tudását és tapasztalatát kamatoztatta, illetve olyan szakmunkás gárdával rendelkezett, akik minden külső segítség nélkül felszerelték és működtették a gyáregységet. Emellett kitüntetett figyelemmel kísérte a tulajdonos, a Báró Hatvany család is a paradicsom Konzervgyár termelését. Innen adódott, hogy a Hatvani Konzervgyár megindulása után néhány évvel a hazai konzervgyárak élvonalába került, sűrítménye pedig az importáló északi országokban jó hírnévre tett szert.

A Hatvani Konzervgyár a napi 1500 tonna paradicsom feldolgozásra alkalmas kapacitást elérve, indokoltnak látta a termelés további fejlesztését. Egy jelentős beruházással 1978-ban napi 2000 tonna fölé növelték a feldolgozott paradicsom mennyiségét. 1979-ben már több mint 90 ezer tonna nyersanyagot dolgoztak fel."

Fel sem fogható, hogy Hatvani csak egy volt a számtalan paradicsomot feldolgozó gyárunkból, s hogy ezen egyetlen gyár csak paradicsommal való kiszolgálásához mekkora mennyiségre, területre, termelési infrastruktúrára volt szükség!!!!

E történet folytatása, hogy a lazává vált vizsgaidőszak alatt a Budapesti Konzervgyárban dolgoztam sok diák társaságában, éjjeli műszakban az almalé sűrítő üzemben.

Nyaranta a Békéscsabai Konzervgyárban vállaltam Középiskolások részére szervezett építő táborokban vezetői pozíciót, aminek kapcsán nagyon szép emlékeim alakultak ki egy jó nevű gyár nyári munkájáról, vezetéséről, ahol példaértékű volt Irénke néni igazgatói tevékenysége.

Első munkahelyem az akkor még MEZŐGÉP- Kecskemét, később AGRIKON- Kecskemét névre hallgató gépgyártó konglomerátum Budapesti Fővállalkozási Irodája volt. Ezen Iroda feladata volt, hogy hazai és a világ számos tájékára exportáljon egyéni és vonallá összeállított feldolgozó gépeket. Az alig két éves ténykedésem alatt szinte az összes élelmiszeripari ágazat tárgykörében adtunk ki ajánlatot. Legemlékezetesebb ténykedésem egy Indiába ajánlott paradicsomsűrítő állomás volt (előfeldolgozó teleppel egyetemben ) ahol kevés volt a hűtővíz mennyisége, s a vákuum sűrítőkhöz szükséges hideg energiát kellett furmányos módon biztosítani.

E helyütt érezhető volt az ország élelmiszertermelő tevékenységének látványos pezsgése. Számtalan hazai élelmiszer gépgyártó céggel volt napi kapcsolatunk, mint pl. ÉLGÉP, KÖVAC, LÁNG, AGRIKON és sok-sok speciális gépet gyártó kisebb céggel. Természetesen, ahol szükséges volt, éltünk a külföldi gépgyártás termékeivel, hogy a lehető legjobb ajánlatokat tudjuk megtenni.

Büszke vagyok arra, hogy több gép ötletelésében részt vehettem, így a híres PF folyamatos pasztőröző gépcsalád megalkotásában.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Cégünk hatalmas mennyiségben exportált a Szovjet piacra zöldborsó, zöldbab, uborka stb. feldolgozó gépsorokat, csak hogy jellemezzem, óránként 3 tonna borsó szem feldolgozása sem volt ismeretlen.   Némi orosz nyelvtudásomnak ( orosz tagozatos gimnazista ) köszönhetően sok-sok ellenőrző, átvevő útjára kísérhettem el a szovjet minőségi ellenőr urat, név szerint tov. Suhovot, aki mellett teljes képet kaptam a hazai élelmiszer gépgyártás helyzetéről, akár rejtett bajairól 

Még elvégeztem a Konzerv Tanszék szervezésében a tartósítóipari folyamatok és gépek szakmérnöki kurzust, ahol nagyon alapos tovább fejlesztő tudást kaptunk a szárítás, centrifugálás, szűrés, fagyasztás, liofilizálás, és még több tucatnyi művelet fizikájában és gyakorlati alkalmazásában.  Aki itt jól végzett, bátran elvállalhatott egy fő gépészi vagy akár főmérnöki állást egy konzerv üzemben.

Én is így tettem, amikor a Nógrád megyei ZÖLDÉRT majd változó névvel ÁFÉSZ kebelén belül a dejtári, és salgótarjáni feldolgozók fejlesztésében és működtetésében vettem részt vezetőként.

Nógrád megye volt a 80-as években a bogyósok hazája, ahol a világ legfinomabb málna szörpjét ontották a Szobi, Drégelypalánki üzemek. Akkoriban le is nézte az ipar azt az üzemet, amely ki merte csak mondani is a „ízű szörp” szót. Hadd emlékezzek név szerint is a legendás drégelypalánki vezetőre, Kapás úrra, kinek neve fogalommá vált a szakmában.

Karrierem tovább szövődött az ország egyik leghíresebb kis üzemében, Fertődön. A méltán híres Bogyós Kutató, a Fertődi Állami Gazdaság és a Porpáczy Kertészeti szakiskola olyan hármast alkotott, amely szakembereket, kutatókat és a konzerv üzem révén termékeket bocsájtott útjára. 

Üzemünk, a zöld színű, Eszterházy kapus címkével ellátott termékeket Európa és tengeren túl számtalan üzemébe exportálta. Termékeinkért versengtek a hazai szocialista nagykereskedelmi szervezetek a FŰSZÉRT-ek.

Ez már a 80-as évek végére esett, az un. rendszer váltás idejére, ahol sajnos, mind a rendkívül magas színvonalú kertészeti termesztés, felvásárlás és feldolgozás rendszere kezdett hanyatlani.

De még pályám szép emléke ezután következett, egy az AGRIKON által Kenyai magán cég részére eladott komplett Konzervgyár képében. Az üzem teljes felépítésében és működtetésében részt vettem, mint egy főmérnök. Kiépítettem egy teljes, a magyar normáknak megfelelő feldolgozó, labor, raktár stb. rendszert, amely hosszú éveken keresztül kiállta a legkényesebb nyugati importőrök igényeit.

Az üzem elsősorban zöld színű ceruza babot dolgozott fel dobozba, üvegbe, de sikerült meghonosítanom a magyaros ízű almapaprika, csemege uborka, vágott vegyes gyártását is, sőt még igazi magyaros ízű „babfőzelék kolbásszal” is belefért a kínálatba.  Ez utóbbit az a katonásdi élmény sugallta, ahol is a letöltendő 11 hónap alatt a magyar készétel kínálat teljes kereszt metszetét sikerült megismerni előzetesen.

Sajnos, ahogy Kenyából visszatértem, talán nem kellett volna, kiderült, hogy a magyar feldolgozó ipar nagyon visszaesett. Jobb híján Fertőd körzetében a Kertimag KFT (a nagyon híres vetőmagos MAUTNER cég utódja ) részére kiépítettem egy vetőmag nagyker és szaktanácsadói bázist. Ennek kapcsán Gödöllőn Növényvédelmi szakmérnökként végeztem, s engedve az új kor szavának Megújuló energetikai szakmérnöki tudást és épület energetikai szakképesítést szereztem.

Mostanában pedig a liofilizálás technológiájába és gyakorlati felhasználásába szerelmesedtem bele, aminek kapcsán van egy kis liofilizálóm.  De ezzel a technológiával a 80-as években foglalkozott a Kertészeti Egyetem Hűtő tanszéke is, de ma már nem.

Mint jeleztem, bemutatkozóm azt hivatott jelezni, hogy a 1980-2020 évek közötti „fejlődését” az iparágnak átlátom, kérdéseitekre válaszolni tudok.

Tréfásan szólva akasztott ember még nem voltam, helyettem úgy tűnik, a magyar élelmiszer feldolgozó vertikumot akasztották hozzá nem értő kezek.

Nos, ezen kérdések megvitatására kérném a tisztelt olvasókat hozzászólni, véleményezni. Én ígéretet teszek arra, hogy hetente egy-egy fejezetét a hajdani virágzó élelmiszer iparnak felidézem, saját és hallott emlékezett morzsákra támaszkodva.

Idézve oktatási, kutatási intézmények munkájából, az alapanyag előállítás teületéről, a feldolgozás irányaiból, kultúrájából, a műanyag előtti idők csomagoló anyagairól, exportról, belföldi ellátásról és még nagyon sok érdekes dologról.

Köszönöm figyelmüket:

Bujna Ferenc

Folyatatása következik!

Képek:

 Farkas Juli 1974 - 

 BNV -Budapesti Nemzetközi Vásár- 1966- 

BNV - Budapesti Nemzetközi Vásár -1970-

________________

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

Lassan itt a nyár, és lesz dinnye is, ezért. Sokan írtok levelet sok-sok kérdéssel, hogy erről is, meg arról is kellene beszélni, mert fontos. Beleolvasva a leveleitekbe, azt látom, hogy igazatok van, tényleg fontos kérdéseket tesztek fel! Ehhez szeretnék nektek gratulálni! Ezért arra kérlek titeket, hogy kommentáljatok.

Tegyétek fel a kérdéseiteket a komment szekcióban, és beszéljük meg ott a kérdéseket!

Kérdeztétek, hogy lészen-e majd élő videó erről, meg arról. Őőőőő, majd biztos lesz, mivel ennek a történetnek semmi akadálya nincs a mai világban.

Kérdeztétek azt is, hogy miért kell a szavakon lovagolni itt a blogon. Nem mindegy, hogy élelmiszeripar, vagy élelmiszergazdaság? Nem mindegy, nagyon nem, azért született a cikk. Azt is felvetettétek, hogy a higiénia faék egyszerű, és alap. Miért kell erről cikket írni? Nem olyan faék egyszerű, és magától értetődő a dolog, ahogy kinéz, és igen, kell róla cikket írni. Mondtátok azt is, hogy miért kell mindig ilyen sexy képeket választani a témához, akkor is, amikor meglátásotok szerint lehetne más képet oda tenni, mert szerintetek jobban leírja a témát. Ezzel a felvetéssel nem értek egyet. A kaja, az sexy. Ez egy nagyon ősi megállapítás, és mivel egyetértek vele, ezért ebben a szellemben választok képet a cikkekhez.

Eddig a szolgálati közlemény.

Nézzünk egy témát, amiről beszélnek mostanában sokat a szakmában, az pedig nem más, mint az élelmiszeripari pályázatok, és fejlesztések. A minap volt konferencia a témában, íme:

Válaszúthoz ért a magyar élelmiszeripar: ezen múlik az ágazat jövője

Márciusban volt egy másik konferencia, azt megemlítettem ebben a cikkemben:

Élelmiszeripar - egy fogalmi környezet jelentéstartalmának változása 2010 – 2020..

Akkor, - márciusban – a vezető bankárt azt mondta, hogy nem hisz az élelmiszeriparban, hanem számára csak élelmiszergazdaság létezik. Ezzel egyetértek én is. Ahogy a márciusi cikkben írtam, az élelmiszeripart, mint fogalmi környezetet, olyan 40 éve dobták, jobb helyeken van az 60 éve is.    

Érdekel a téma? 

Írj a lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com 

Érdemes elolvasni a konferencia panelbeszélgetésében felvetett problémákra adott válaszokat. Ami fontos, és átjön az nem más, mint az, hogy itt bizony az élelmiszeriparról van szó, és annak a fejlesztési lehetőségeiről. Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhető az, amiről a konferencia szól.

Azért a vezető bankár, itt is becsempészte azt a szóhasználatot, ami a XXI. századra már valamilyen szinten jellemző:

„A szakember ugyanakkor elmondta, hogy a kisebb méretű vállalkozásoknak is segítenek. Az ügyvezető igazgató szerint azzal, hogy kormány 80%-ra felemelte a nemzeti társfinanszírozást, a magyar élelmiszer-gazdaság olyan lehetőséget kapott, ami egészen kivételes.

„Ezt érdemes felhasználni egy kettős ugrásra, amivel nemcsak beérjük a versenytársainkat, hanem meg is előzzük őket. „

– mondta Dr. Mezei Dávid  -

itt már megjelenik valamilyen fajta igény olyan dolgokra, amivel lehet kettőt ugrani, úgy, hogy nem csak beérjük, hanem megelőzzük a versenytársainkat. A Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József is nagyon érdekes dolgokról beszélt.

Amire felkaptam a fejem, az a következő, amit Éder Tamás - Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége -  mondott:

„A szakember szerint nagyon fontos, hogy a legkisebb és a legnagyobb méretű szereplők is piacvezérelt fejlesztéseket hajtsanak végre.

A jelenlegi szituációban a beruházási hajlandóság erősödni fog, a kockázatfelismerési képesség viszont csökkenni fog. Arra kell vigyázni, hogy a realitások talaján maradunk, és piacvezérelt fejlesztések jöjjenek létre

– figyelmeztetett Éder Tamás.

Közepes és nagyobb cégek támogatására is szükség van. A pályázatok elbírálása során nagyon nagy felelőssége lesz a döntéshozó csapatnak, hogy a piacvezéreltség alapján meg tudják ítélni azt, hogy egy mikro-vagy kisvállalkozás által létrehozott termék piacképes-e, vagy sem.”

A megfogalmazás érdekes, számomra furcsán hat. Igaz, én nem foglalkozom élelmiszeriparral, hanem az élelmiszergazdaság pár speciális szakterülete az, amiben jártas vagyok. Ha ezeket a mondatokat az élelmiszeripar szövegkörnyezetébe helyezem be, akkor már értelmet kapnak a fenti szavak, és mondatok, és ha ez így van, akkor nagyon komoly jelentése van.

Ami megható a mondatokban az, hogy arról kell beszélni, hogy vizsgálni kell a piacvezéreltségét. Tehát eddig vagy az volt, hogy nem volt piac, vagy volt piac, de nem olyan termékek voltak, amely piacképesek, vagy csak részben voltak piacképesek, vagy úgy sem.

Piacvezéreltség az élelmiszeriparban. Érdekes megközelítés. Ez egy örök dilemma volt az élelmiszeriparban, pl. amikor a múlt század 60-as éveiben az új gazdasági mechanizmusról vitáztak vezető közgazdászok, és szakemberek.

Liska Tibor szóba is hozza a témát az Ökonosztát című munkájában. Érdemes olvasgatni tőle, alkotásokat, abban a korban amikor alkotott, eléggé komoly dolgokat feszegetett, szerintem amolyan közgazdasági punk rockot tolt. ilyen fejezetcímei vannak az Ökonosztátban: Mitől jár a villamos?, vagy: A tévedések vígjátéka. vagy: A társadalom nem ház, az árutermelés nem Oidipusz- gyerek!     

Akkor került szóba az, hogy akkor most milyen termékeket kellene termelni, és hogyan kellene a termelési számokat meghatározni, meg hogyan kellene megtervezni a termelést, ugye akkor építette hazánk a szocializmust, ma nem az van, de a szó megmaradt ebben az összefüggésben. Miért mondom ezt?

 Van az a szó, angol nyelvterületen, hogy market- driven, ezt jelenti:

Market-driven is defined as: “Firm's policy or strategy guided by market trends and customer needs instead of the firm's productive capacity or current products.” (BusinessDictionary.com ) “Using market knowledge to determine the corporate strategy of an organization.

Firm policy. Nem más, cég szint. Ennyi.

A cég tudja, és érzi, hogy mi a piaci trend, arra fejleszt terméket, és itt vége is a történetnek. Vagy igaza van, vagy nem. Érdemes megnézni egy filmet, ami arról, szól, amikor is egy testvérpár felfedezte a sportcipőt Bajorországban, Herzogenaurachban.

A jövő héten megyünk tovább a témában.

Kép: 

Alex Azabache

Mielőtt belekezdünk, az elmaradhatatlan zene:

Die Toten Hosen // Alles passiert (Offizielles Musikvideo)

Autobahn - A3, Németország. nyomod a gázt, mivel időben akarsz odaérni a komphoz Calaisba. Megvetted a kompjegyet az átkelés idejére, két órával indulás előtt oda kell érned a terminálba, ha nem akarsz kétszer fizetni az átkelésért, mivel előbb érkezhetsz, de ha lekésed a kompot, új jegyet kell venned, ez a szabály. Kinézel az ablakon, épp az erlageni lehajtó mellett húzol el, vissza is veszed gázt, mivel koncentrálsz, hogy jó helyre sorolj be, mivel maradni akarsz az A3-on. Szóval Erlagen, azon gondolkozol, hogy:

„Á, már mindjárt odaérek, ez már csak pár km, nincs messze..”

Nyomod a gázt, azt veszed észre, hogy már a szendvics sem ízlik, meg már a harmadik túrórudit eszed. Már a hangos könyvet is ami ment, Jimmyre cseréled, mivel kell egy kis idegnyugtató zene.

/Aki hosszabban jár autópályán, annál van legalább egy Jimmy lemez, vagy tracklist, ez alap. Olyan, mint a langyos kávé a termoszban, vagy az elakadásjelző háromszög, mindig nálad van, és amikor kell használod is. Igen, van kedvenc Jimmy számod, de miért furcsa ez? : )/ 

Lassan haladsz, mert „stau” van, és már pisilned is kellene, mivel eltelt pár óra, és még eléggé messze vagy Würzburgtól is. Kibírod. Kiállsz a pihenőbe, van akkora szerencséd, hogy ki tudsz állni. Kicsit sorba kell állnod a WC előtt, de abszolválod a dolgot. Visszafelé battyogva a kocsihoz azon morfondírozol, hogy vajon milyen messze van az aacheni kanyar..  Innen még Calais kb. 800 km, olyan autópályán, ahol bármikor, bárhol előállhat 1- 3 órás dugó. 

Ez a kis történet jutott eszembe, amikor elkezdtem ehhez a bejegyzéshez gyűjteni az anyagot.

Szóval egy fogalmi környezet jelentéstartalmáról fogunk beszélni ebben bejegyzésben. Arról, hogy ennek a fogalomnak a jelentéstartalma hogyan változott 2010 – 2020 között. Ez 10 év időtartam, ebben az időtartamban már érdemes megvizsgálni egy fogalmi környeztet jelentéstartalmának változását.  

A fogalom, melynek jelentéstartalmának változását vizsgálni fogjuk 2010- 2020 közötti időtartamra vonatkoztatva Magyarországon, közkívánatra az:

élelmiszeripar

Amikor a lecsós haveromnak elmondtam, hogy erre készülök, hogy ezt megírom, csak mélyen a szemembe nézett, és a következőt mondta:

- Végre vazz! Ki kell ezt vesézni, mert eljött az ideje!

- Amúgy sok sikert!

/A srác most jött haza nagyon messziről, ahol a lecsós mérnöki tudományok gyakorlati megvalósításába fáradt bele 15 évig, és úgy gondolta, hogy 50 körül itthon fogja tengetni nyugdíjas éveit családjával. Mert van egy laptopja is. /

- Kösz, aranyos vagy : )

Ennyi bevezető után térjünk rá a lényegre. Miért is fontos ez a téma. A történet roppant egyszerű. Ha mindenki ugyanazt érti egy fogalmi környezeten, akkor az jó, arra vélt, vagy valós jelentéstartalomra rá lehet építeni egy elképzelést, ami vagy kiállja a valóság próbáját, vagy nem.

Nézzünk egy ilyent, mire gondolok. Amikor az ember elkezdett foglalkozni azzal komolyabban, hogy mi az a repülés a XX. század első éveiben, akkor azok nyomták a témát, akik komolyan foglalkoztak a biciklizéssel. Ők fektették le az aerodinamika elméleti, és gyakorlati alapjait. Bicikli, meg repülés? Az ám! Semmi másról nem szól a történet, csak az egyensúlyról. Aki meg bicikliket alkot, az ért az egyensúly fogalmi környezetéhez. Nem találod az egyensúlyt biciklizés közben? Eltaknyolsz. Ilyen egyszerű ez. Nem találod az egyensúlyt repülés közben? Semmi gond, lezuhansz, oszt kész.

Wright 1901 Lift Balance Design

Before they built airplanes the Wright brothers built bicycles

Pár napja egy cikk jelent meg egy gazdasági portálon: - Ezért határoztam el, hogy megírom a bejegyzést, de ízibe! - 

Most dől el a vidék sorsa, ezermilliárdok érkeznek - De mire készül a kormány?

Hollósi Dávid

Pl. ilyent mondott:

„Bizonyos szempontból történelmi pillanatnak vagyunk a szemtanúi, mert a komparatív előnyeinket valódi előnyökké akarjuk alakítani. Ennek kapcsán nem árt leszögezni, hogy amit ma befektetünk, az csak 5-10 év múlva hoz igazán eredményt.

A befektetni ráadásul komplex stratégiával kell. A fő üzenetem a piacnak most az, hogy a 21. században nincs olyan, hogy mezőgazdaság és élelmiszeripar. Élelmiszer-gazdaság van. A kettő egymástól nem elválasztható, csak egyben, szakértői alapon lehet jól kezelni. Ahhoz, hogy ez jól működjön, a lánc minden elemének a helyére kell kerülnie. „

Figyeljünk a szóhasználatára. Számára élelmiszergazdaság van, és nincs élelmiszeripar. Tehát van egy vezető bankár, aki nem hisz abban, hogy van ilyen a XX. század elején, Magyarországon, hogy élelmiszeripar.

Élelmiszeripar. Mi is tartozik a fogalmi környezetéhez?

Az internetet hívtam segítségül, hogy mondja már meg, hogy ebben a témában mit gondolunk igazságnak. Be is írtam a keresőbe:

élelmiszeripar fejlesztés 2010- 2020

Érdekel a téma?

írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Be is másolom a képet, hogy mit dobott ki a kereső, érdemes végigolvasni tételenként, hogy mit is dobott ki. Élelmiszeripar ezerrel, mindenhol, 2020-as bejegyzés is.  

  Tehát 2010 óta nem csinálunk mást, csak élelmiszeripart fejlesztünk…

2009, Éder Tamás a Csányi- birodalom első embere nyilatkozik az Indexnek, mondom 2009: A magyar élelmiszeripar nem tanulta meg, mi a verseny

Idézet:

„A probléma az, hogy a magyar élelmiszeripar teljesítménye az elmúlt húsz évben folyamatosan visszaesett.

Mi az oka ennek a húsz éve tartó visszaesésnek?

Sok oka van. Az egyik, hogy az elmúlt húsz év agrárpolitikája alapvetően mezőgazdaság-központú volt, és nem igazán foglalkozott az élelmiszeriparral. Az élelmiszeripar egy szürkületi területté vált a mindenkori kormányzati tevékenységben. A mezőgazdasági minisztérium nem igazán érezte a magáénak, a gazdasági minisztérium nagyon nem érezte magáénak. Stratégiai szintű gondolkodás az ágazatról gyakorlatilag nem volt. Persze voltak más ágazatok is, amikről nem volt stratégiai szintű gondolkodás, és mégis fejlődtek, csak az élelmiszeripar nagyon sajátos ágazat.”

Foglaljuk össze kicsit, hogy milyen kép rajzolódik ki előttünk:

• 2009, egy vezető iparági szereplő azt mondja, hogy az élelmiszeripar szürkületi terület, meg hogy az élelmiszeripar nem tanulta meg azt, hogy mi az a verseny.
• 12 évvel később, 2021 márciusában egy vezető bankár azt mondja, hogy nem hisz az élelmiszeriparban, hanem az élelmiszergazdaságban hisz, meg kellene a kockázati tőke is a történetbe.
• Az internetes kereső meg azt mondja, hogy 2021-ben élelmiszeripart fejlesztünk.

Szóval ez így eben eléggé lehangoló.

Ahogy ma itt a XXI. század elején, Európában kinéz a történet, nagyon nem beszélnek élelmiszeriparról, más fogalmi környezetben gondolkoznak. Ilyenbe például:

European Commission ---  >    Documents and Events related to the Food Systems

Food Systems- élelmiszer rendszer, szó szerinti fordításban. Ez már nem agribusiness, ez már food system:

wikipedia ezt mondja a food system fogalmáról:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

/A következő mondatban a global food system kezdődik, ezt egy másik posztban majd megbeszéljük./

A fenti fogalom meghatározás a food systemre nagyon komoly dolgokat takar, amivel érdemes lenne foglalkozni, mivel az European Commission csak ebbe a fogalmi környezetben tudja értelmezni azt, hogy mit tesz a témában, mivel food system- ről beszél.

Ebből kis szóelemzésből pár dolog kikövetkeztethető, nézzünk párat:

• Az EU nem foglalkozik élelmiszeriparral, food systemben gondolkozik
• A vezető bankár 2021-ben nem hisz abban, hogy létezne élelmiszeripar, hanem számára csak élelmiszergazdaság van, nincs más.
• A wikipedia meg azt mondja, hogy a food system fogalmába beletartozik:

- megismételm a fogalom meghatározást:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

• Ingyenes rendezvény - Portfolio Agrár Klub: Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től? /online konferencia/  – Nem élelmiszeripar, meg élelmiszergazdaság, meg food system, hanem agrárium… oda jön az óriási pénzeső….. Most dől el, hogy mi lesz a 2021- 2027 programozási időszakban, erről konferenciát is fognak rendezni.

A nyugdíjas lecsós havernak átküldtem az eddigieket, hogy olvassa el. Elolvasta, és fel is hívott a következőkkel: 

- Zsé, agrár ország már voltunk, ezt a szót nem is hallottam mostanában, gazdaságtörténet szemináriumon fordult  elő utoljára, ha jól emlékszem. Nem kellene megint agrár országnak lennünk még egyszer itt a XXI. század elején. Egyik ország sem akar az lenni, mivel ebbe a fogalmi értelmezésbe az olcsó alapanyag termelés van determinálva, és kész, nem több.  

- Amiben én hiszek a global food system, és mivel ez a szakterületem, ezért tudom értelmezni azt, hogy miről       beszél az „European Commission” amikor a food system fogalmát használja. Ez fogalmi környezet nagyon komoly innovációs potenciált képvisel, talán jó lesz ez a megközelítés olyan 4-6 évig, de tovább nem.  

- A többi tedd hozzá te, most mennem kell.

Számomra sem létezik olyan, hogy élelmiszeripar, ez a fogalmi megközelítést olyan 50 éve dobták.

Számomra csak az élelmiszergazdaság, food system, global food system fogalmi környezetbe beilleszthető játékterek, és levezethető innovációs potenciálok értelmezhetőek.

A vezető bankár meg csak erre fog pénzt adni, ha fene fenét eszik is, mert ebben hisz, mindenki más is ebben hisz.

A környező országokban is ebben hisznek, meg minden olyan helyen ebben hisznek, ahol meg akarják nyitni a XXI. század elején az ebben rejlő innovációs potenciált.

A nyugdíjas lecsóst, aki most 50 körüli, csak akkor lehetne rávenni, hogy vegye fel az üzemi bakancsot, hogyha élelmiszergazdaságot fejlesztenénk, másképp szóba sem állna senkivel.

Milyen útra indulunk? Hogyan, meg milyen fogalmi környezetbe fektetünk be, meg mit? Milyen szótárt használunk? 

A használt szótár meghatározza azt, hogy milyen lesz az eredmény. Ez most roppantul nem mindegy!

Időben odaérünk az aacheni kanyarhoz, és elérjük a kompot, vagy nem? Ez itt a kérdés.

Kép: 

Suhyeon Choi

Ott hagytam abba, hogy február vége van, általában a lőterek tavasszal nyitnak ki, szóval még türelemmel kell lenni, hogy lőhessen az ember pár rottét. Szóval itt a következő video, amin egy ürge puskáját látjuk, ahogy lövi a korongokat, és mindegyiket eltalálja. 

Megnézted te is? Persze, te is azt mondod, hogy az ürge csak lövi a korongot, oszt kész, de mi is ebben a pláne? Nézzük meg jól a videót, mivel most ezt fogjuk kicsit kielemezgetni, amolyan lecsósan, hogy mi is itt a stájsz.

Szóval a korongok törnek, látod te is? Szuper! Nézzük tovább, mit látsz még, Lassítsd le a felvételt, mit látsz? Menjünk végig rajta kockánként, és lássuk meg a csodát a történetben.

- Látod már?

- Kezded látni?

- Hát persze! A csóka a puskával úgy lő, hogy mindig eltalálja a korongot.

- Jól van, de mit kell látni, és nem csak nézni?

- A csóka nem célozza meg a korongot, csak valami hasonlót csinál, és mégis eltalálja a korongot!

- Mindig!

- Bingó!

- Ebben a történetben ez az 1 000 000 forintos  kérdésre a helyes válasz!

Itt álljunk meg egy polgári védelmi pillanatra, és lássuk azt, ami nézünk! Ahogy mondtad, a csóka nem célozza meg a korongot, csak valami hasonlót csinál, mégis eltalálja a korongot!

Nézed a felvételt? A csóka soha nem a korongra céloz, csak valahogy a korong „felé tartja” a puskát, lő, és mégis eltalálja a korongot! Itt van a kulcs a történetben, „valahogy felé tartja” a puskát, és mégis eltalálja a korongot. na de most fordítsuk komolyra a szót.

A srác bent áll a pozícióban, beáll, jelez, és a korongot elindítják. Rajta van a korongon, lő, a korong leesik, nem kapja le a puskát a horizontról, hanem a törött korong „legnagyobb darabját” szépen „leköveti”. Nem kapkod, mint egy holdkóros idegbeteg egy nyári éjszakán.

A srác a korong felé tartja a puskát és lő, és talál.

Itt minden mozog, nincs fix céltábla, ahova lőni kell, nagyon úgy néz ki, hogy a korong, roppantul gyors, és nincs idő normálisan „célozni” se. Ez így együtt eléggé bonyolult történetnek néz ki.

- Mit látsz még a felvételen?

- Semmit!

- Az baj!

- A srác soha nem a korongra céloz, és soha nem a korongra lő!

- Akkor meg hova?

- Nem látod?

- Dehogynem, látod te is, oda lő, ahova lőnie kell, és mindig oda lő!

- Általában a korong elé, de ezt te is látod!

- Na, akkor hogyan is van ez?

A sörétessel lőni egy repülő korongra olyan történet, hogy a jövőbe kell látni, mivel ha a korongot célzod, csak idegeidet teszed tönkre, és anyázni fogsz, nem kicsit, idegesen meg nem lehet célt találni, az biztos.

Igen, a jövőbe kell látnod, mivel mindig oda kell lőnöd, ahol a korong lesz, és nem magára a korongra kell céloznod, mivel ha ezt teszed, akkor soha a büdös életben nem fogod eltalálni. Ez a tény.

Ha tudsz lőni, akkor meg roppantul mindegy, milyen sörétes van a kezedben, el fogod találni a korongot vele, legyen az egy nagyon drága puska, vagy a legolcsóbb.

Szóval a kérdés az, mi az, hogy lőtudás?  

Az, hogy sörétessel tudj lőni, ahhoz egy nagyon speciális tudás kell, mivel tudni kell, hogy mit akarsz látni, és hogyan. Ezt a látásmódot meg lehet gyakorolni pl. vezetés közben is. Ez hiper koncentrációt igényel, ott vagy vezetés közben, nem alszol el, az útra figyelsz. Na de ezt tudnod kell, hogy hogyan is kell ezt csinálni, meg mit, mivel ha szart gyakorolsz be, akkor roppantul nagy gázban vagy, nem fogod eltalálni a korongot.

A repülő korong fizikája, meg a kilőtt sörét ballisztikája eléggé egzakt tudomány földi körülmények között.

Tehát itt nem a puska a lényeg, hanem az, hogy tudsz lőni, vagy nem tudsz lőni. Egy gyakorlott sörétlövő, már akkor tudja, hogy le fogod-e lőni a korongot, amikor megmozdítod az izmaidat, hogy emelnéd a puskát, nem kell emelned, csak emelnéd, és már tudja, hogy sikeres leszel-e vagy nem. Ilyen ez a pite.

Amikor először van a sörétes a kezedben, és lősz, - feltéve hogy nem mondják el, mit is tartasz a kezedben – három dolog történhet:

Az első hogy sikeres lövést adsz le.

A második az, hogy rosszul fogod be a puskát, és kivered a saját fogad, vagy szétütöd az állkapcsod lövés közben. 

A harmadik az, hogy lövés közben dobod el a puskát, na akkor roppant nagy gondban vagy, te is, meg azok is akik körülötted állnak a biztonsági távolságban, mert vagy túlélitek, vagy nem. 

Ha sikeres lövést adtál le, és megcsap a lőpor illata, és az neked tetszik, akkor el vagy veszve, mivel semmi nem fog megállítani abban, hogy nagyon komolyan megizzadva megtanulj lőni, jól lőni.

Mert a lőpor illata a vadász, vagy a sportlövő számára olyan, mint egy csodálatos parfüm, a lőpor füstöt ki kell fújni a csőből na.

Jó lövő technika a számodra megfelelő puska a kezedben, és élvezni fogod azt, hogy lősz pár rottét˙

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Hogyan is jön ide az élelmiszergazdaság?

A dinamizmus alatt ebben a fogalmi megközelítésben azt értem,

Ez egy nagyon más tudást, és megközelítést igényel, mint egy átlagos hozzáállás.

Statikus- dinamikus – integrált fogalomhármas, ebben kellene keresni történetet.

Gondolkodunk ilyeneken? Ez itt a kérdés! Szerintem nagyon itt az ideje, hogy gondolkozzunk ilyen történeteken!

Mivel ha mások elkezdenek ilyen rendszerben gondolkodni, és netán tőled akarnak vásárolni, akkor nem fogod érteni azt, hogy mit is beszél, és úgy fogsz elbukni egy potenciális megrendelést, hogy még rajtvonalhoz sem tudsz állni! 

Pl. ha valaki megtanul lőni, azonnal felismeri azt, hogy mikor kell emelnie a puskát, és azt is tudni fogja, hogy akkor most milyen technikával szedje le a korongot, ennek az eldöntésére meg nagyon sok ideje lesz, és nem fog kapkodni, mint egy idegbeteg hajótörött, nem fogja „böködni az eget” a puskával. 

Nekem Laci, a lővezető, mélyen a szemembe nézett, és a következőt mondta egy lövés után, amikor nem találtam el a korongot:

Tudod, egy bizonyos szint után be kell vállalnod azt, hogy oda lősz, ahol nincs semmi!

Vállald be te is, és tudd, hogy hova lősz!

Persze, a zene nem maradhat el:

Kép:

Ikonikus filmhez nagyon jó zene kell majd a végén, de ne szaladjunk előre ilyen gyorsan. Kezdjük csak az elején. Egyre többet hallom itt a pandémia közepén, sok helyről, hogy a vevő a király, meg a vevőnek mindig igaza van. Gondoltam kellene írni erről egy történetet, meg kellene világítani ennek a kijelentésnek pár fontos aspektusát. Mondjuk elmondani, hogy ez a mondat folytatódik, - van egy másik fele is – csak ez lemaradt a tankönyvekből, és el is felejtette a köztudat.

Nem baj, szépen bekerült a mondat - így ebben a formában, betűvel leírva – a tankönyvekbe az általános iskolától az egyetemekig. Ugye, ha tankönyvbe le van írva, akkor az tény, pont azért, mert a tankönyvben van, és ezért kerekedett belőle egy csodás faktoid* Azóta kezeljük ezt a félmondatot tényként, mióta a tankönyvekben van. Mivel tanítják, meg tankönyvben van vastagon szedve, ezért tény. Mint a Hülyék Paradicsomában, hogy a növények Brawndot akarnak, mert elektrolitot tartalmaz.

Falling Down /1993/

William Fosternek (Michael Douglas) ritka rossz napja volt, a lényeg az, újít egy két géppisztolyt, és ha már arra vezet az útja, betér a hamburgerezőbe reggelizni, mert éhes lett kicsit. Nézzétek meg a bejátszást.

Nem kap reggelit, mert pár perccel lekési a reggeli időt. Itt kicsit nyomatékosítja, hogy mégis fel kellene neki szolgálni a reggelit, - mert a vevőnek mindig igaza van - de meggondolja magát. Aki tolt már műszak átállást reggeli – normál napi menü váltáskor hasonló helyen, az tudja, hogy 1 perccel a reggeliző idő lejárta után, már alapanyaggal minden pozíció átállt a napi menüre. Ezért fizikailag lehetetlen teljesíteni egy időn túli kérést.

Na de 3.22– nél kezdődik a történet, ami miatt billentyűzetet ragadtam ma reggel. Szóval kap egy löttyedt hamburgert, és az nem olyan, ami a képen van, ebből lesz kicsi bonyodalom.  

A cég a képen lévő hamburgert kínálja megvételre a vásárlóknak, nem mást. Ami ugye egy csodálatos reklámfotó a vágyott hamburgerről. Ez teszik az arcodba, szemmagasságba.   

Szóval van egy termék, amit a hamburgerezőben raknak össze, ott készítik el, és a cég készített egy fényképet az értékesítendő termékről, ezt kirakta szemmagasságba, hogy lásd. Mivel ha ezt rendeled, lásd, hogy ez lesz a dobozban.

Történetesen a filmben William nem azt kapta, ami a képen van, és reklamál kicsit, és tényleg igaza van.

De hogyan is keletkezett ez az igazság?

A tervezett igazság, meg annak a háttere

Mit is csinál az emberünk a filmben?

Megkapja a terméket, a mi nem tetszik neki, mivel felnéz a képre, és összehasonlítja azzal, amit ott lát, és nem jön be neki. Ez a mozzanat a lényeg. Van összehasonlítási alap, mivel ezt valaki, vagy valakik létrehozták, mivel a képen látható hamburgert elkészítették, és lefényképezték.

Az, hogy ez elő tudjon állni, annak kell lennie tervezett hátterének egy cégnél, ami abból él, hogy hamburgert értékesít.

Valakik megtervezték azt, hogy az adott helyszínen, az adott időben, és térben az a hamburger elkészíthető legyen, ami a képen van.

A vásárló meg joggal élhet panasszal, ha nem olyan hamburgert kap, amilyen a képen van. Mivel ha nem ugyanolyan a hamburger, mint amilyen a képen van, akkor valami nem tervezetten valósult meg akkor, amikor a hamburgert előállították. A kulcs ebben a mozzanatban van. Mivel ha a termék nem olyan, amilyenek lennie kell, akkor valaki valahol megszegett egy-egy utasítást a gyártás során, ami ugye, lássuk be, nem az igazi.

Ez meg átvezet minket az élelmiszergazdasági szabványok, általános szerződési feltételek, és belső gyártási utasítások világába, ahol már mérhetővé válik az olyan történet, hogy „olyant szeretnék, mint amilyen a képen van.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

A vásárlónak mindig igaza van. Ez csak egy félmondat, hozzá kell tenni a mondat második felét minden egyes esetben, amire a mondatot vonatkoztatjuk.

A vásárló az általunk megtervezett minőségű terméket akarja elfogyasztani az adott térben, és időben, ezért azt, hogy mikor van igaza a vásárlónak a termékkel kapcsolatban azt is megterveztük. Ez belátható. Ezért a mondat, és ebben a formában semmire sem jó.

A vásárlónak mindig igaza van, akkor, ha mi - mint tulaj - azt mondjuk, hogy egy „amerikánónak” minimum 55 C- fokosnak kell lennie, a vevőnek történő átadás pillanatában, és ha az jéghideg, és panaszkodik, akkor igaza van, mert kifogással élhet a hideg kávé miatt. Ha ez az eset nem áll fenn, akkor a vevőnek nincs igaza, hiába panaszkodik netán. Ilyen egyszerű ez a pite.  

Szóval be kellene fejezni a mondatot, kinek- kinek úgy, ahogy azt a saját maga által megtervezett termékkel kapcsolatos minőségi fogalomkészlete meghatározza.

Pl:

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él a hideg kávé miatt, mivel mi azt mondtuk, hogy forrón szolgáljuk fel.

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él, hogy szénsavmentes vizet rendelt, de szénsavasat kapott.

És még sorolhatnám.

Egy ilyen filozófiai eszmefuttatás után így reggel, meg hallgassunk jó zenét, meg igyunk egy jó kávét a kakaós csiga mellé.

Die Ärzte - Geschwisterliebe

_________________________________

Faktoid*:

Olyan a valósággal semmilyen kapcsolatba nem hozható közlést takar, amit azóta kezelünk tényként, amióta az újságokban megjelent.

Kép

Mike Mayer

Orsi, aki most áll élete ebélgyik legfontosabb döntése előtt, levelében a következő kérdést tette fel a lecsómérnöknek, szó szerint idézem:

Így találtam meg a blogodat. De még mindig nehéz elképzelnem hogy mit is csinál egy élelmiszermérnök és hogy hogyan lehet vele elhelyezkedni itthon.

Ha tudnál pár dolgot mondani vagy információt küldeni, nagyon hálás lennék!  

Válaszodat előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

Orsi

Szóval lecsómérnökség, kezdjünk bele a témába, kezdjük a szikár tényekkel, hogy mit is ad az egyetem, és ezek után előveszem a varázsgömbömet, és belenézek, hogy mennyi zsét lehet majd kihozni ebből a tudásból pár év múlva. Nem olyan egyszerűen megválaszolható kérdést tettél fel, de egy biztos. Érdemes tolni a lecsót.

Elővettem az indexemet, ha már ez a kérdés előkerült, nézzük milyen tárgyak voltak. Én még M. Sc.- re nyertem felvételt, a képzési idő egyben 5 év volt – 10 félév - . A 10 féléves képzés végén ha sikerült mindent teljesíteni, akkor kaptad kézhez a diplomádat, amin az „Élelmiszermérnök M. Sc.” végzettség szerepelt.

Volt egy másik fajta képzés is, a technológus mérnöki, az 4 év volt, - 8 félév -. A kreditrendszer akkor jött be, Neptunról nem is nagyon hallottunk, nálunk nem volt még ilyen a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budai Kampuszán.

Túrtam a netet, és megtaláltam a Corvinus Egyetem 2004-es Élelmiszermérnök B. Sc, és az Élelmiszermérnök M. Sc. szakindítási kérelmét. Az első linket, ha megnézed, és lepörgeted majdnem a végéig, akkor látod a tantárgyakat, amit tanítottak:

Élelmiszermérnök B. Sc. 

Élelmiszermérnök M. Sc.

Pár tantárgy amit tanultunk, felsorolás szinten:

Matematika I- II, Biokémia, Analitika I- II, Mikrobiológia, Géptan I-II-III., Élelmiszeripari művelettan I-II-III- IV,, Szervetlen kémia, szerves kémia, fizika, mechanika, elektrotechnika, Biometria, általános élelmiszertechnológia I-II, Méréstechnika, élelmiszeripari mikrobiológia és higiénia I-II-III., közgazdaságtan I- II, Jogi ismeretek, Gazdasági és büntetőjog /C tárgy/, Méréselmélet, Pénzügytan, Kereskedelmi ismeretek, Munkavédelem, Ipari mikrobiológia, Fizikai kémia, Innovációs menedzsment, vezetési ismeretek, Marketing, minőségmenedzsment, Quality Management, Gazdaságtörténet, Vállalkozások gazdaságtana, Borászat, és üdítőital technológia I- II, Szervezéselmélet, számvitel, vállalat működési szimuláció, kontrolling.

Az első 6 félév: Alapozás

Alapozó tárgyak voltak, /Kémia, Matek, géptan, művelettan, fizika, mikrobiológia, élelmiszer analitika, közgáz, fizikai kémia, stb./ ha sikerült abszolválni az első 6 félévet, akkor jöttek választott szakirány tárgyai, és ha technológiai szakirányt választottál, akkor ment tovább a képzés ezen a szinten, csak szakirány specifikusan.

A második 4 félév:

Szaktárgyak, szak specifikusan.

Nálam ez a borászat volt, és menedzsment voltak.

Első 6 félév: a felvettek. kb. a  háromnegyede kiesett a képzésből.

Az első 6 félév követelményrendszere akkoriban eléggé komoly szóró volt, mivel kezdtünk évfolyamonként pár százan – 400 – 500 fő – és évfolyamonként végzett 80- 120 ember szakirányon, és kapta meg a diplomáját, mint Élelmiszermérnök M. Sc. A szóró tárgyak a matek, géptan, a művelettan, fizika, mikrobiológia, és általában a szerves kémia voltak. Sokan hagyták abba közben, és nem jöttek vissza befejezni az egyetemet. Gyakorlatra kellett menni, továbbá egy nyelvből kellett „C” nyelvvizsga a diplomához.

Ami kell hozzá, az egy nagy adag hit!

Tegyük fel, írsz pl. egy nulla pontos matek zh-t, ami akkoriban helyből utóvizsgát ért – akkor pl. el kell hinned, hogy meg tudod csinálni azt, hogy fel tudsz úgy készülni, hogy 7-10 perc alatt képes vagy vizsga szituációban megoldani 6-7 feladatot hibátlan levezetéssel leírni. Minderre fel tudsz készülni maximum kb. 10 nap alatt. Erre a sztorira vannak feladatgyűjtemények, mondhatni roppant egyszerű dologról van szó. Nem feladni! : )

Tehát nem adod fel, és nem felejtesz el kérdezni, főleg szakirányon, mivel azért vannak ott a professzorok, hogy arra a kérdésre, ami téged érdekel, válaszoljanak.

Persze ne az utolsó félévben jusson eszedbe az, hogy kellene egy „C” nyelvvizsga a diplomához mivel csak az hiányzik már.

Zsé tanácsai kezdő lecsósoknak:

I. Utazz! Sokat, és sokfelé!

Amit tanácsolni tudok, az az, hogy minden olyan lehetőséget használj ki, amivel el tudsz tölteni más országokban minimum 1 félévet, de inkább törekedj arra, hogy legyen ez minimum 2. Ha már egyetemre jársz, menj át másik egyetemekre, és vegyél fel ott is tárgyakat, olyanokat, ami érdekel, és hasznosnak tartasz, és úgy gondolod, hogy épülésedre szolgál.

II. Olvass eredetiben szakirodalmat!

Érdemes a szakirodalmat eredetiben olvasgatni, angolul, és mondjuk még egy másik idegen nyelven, ahogy úri kedved tartja.

III. Ha gondolod, végezz el egy szakmát mellé, legyél pincér, pék, vagy mozdonyvezető

Én is jöttem mentem, utazgattam, és persze gyakoroltam a szakmát egyetem alatt, nem baj, az, ha az 5 éves képzést nem 5 év alatt végzed el. Et nem győzöm hangsúlyozni. Egy jó élelmiszermérnök legyen minden, csak akasztott ember ne. Ezt szoktuk mondani. Ha van időd, végezz él egy szakmát közben, pl. legyél pék is, vagy szakács. Mert miért ne? Eléggé hasznos tud lenni.

IV. Beszélgess mindenkivel!

Ha van kocsid, vagy vonatjegyed,  irány a vidék a haverokkal, és ha szakmailag valami érdekel, irány oda arra a helyre, és beszélgess! Sokat! Matek ZH helyett!

Ki fog alakulni, hogy mi az a történet, ami nem fog nyugodni hagyni. Ezt meg akkor ne engedd el, és legyél a mestere! – Az leszel, ez biztos!

Nem baj, ha egy ZH helyett a kedvenc éttermed konyhájában tolod az ipart napi 20 órában a legmenőbb séf mellett!

Tudom azt, ha ezeket így csinálod, és a zsebedbe gyűröd a diplomád, nem kell körömcipős, vagy öltönyös HR-esekkel beszélgetned, és jelentkezgetned erre- vagy arra az állásra, mivel meg fognak találni a kedvenc helyeden – lesz olyan hogy kedvenc helyed – a laborod mélyén, vagy a pálinka főzdében éjidőn, vagy a legnagyobb szüretben, vagy épp egy banki tárgyalás végén.

Tehát a kérdés az, mennyi a lóvé?

Ha megkeresnek egy ajánlattal, azt okkal teszik. Ekkorra már tisztában vagy azzal, hogy mennyit érsz, és mennyit kérhetsz. Vannak az interneten bulshit generátorok, amik arról szólnak, hogy akkor most egy „élelmiszermérnök” bruttó 500 K-t, vagy 520 K-t keres. Azért nem releváns ez, mert ha ezt választod, ez lesz, ha azt választod, hogy eladod a tudásod azon az értéken, amivel tisztában vagy, hogy mennyit ér. akkor meg az lesz a valóságod. Mert azt fogod megtapasztalni, amiben hiszel, nem mást.

Itt egy igazi bulshit generátor:

"Felelõsséggel kell arányosítani a stagnáló akcióterveket." – Nagyon jó, teszik. : ) –

Nem válaszoltál a kérdésre! Menyi a guba 5 év múlva??

Na, innentől vegyük komolyan a dolgot, mert itt következik az a rész, hogy kik lehetnek a példaképek ebben a témában. Íme, egy kép, vezessük be a témát:

Vadászati Kiállítás Keszthely, Festetics kastély.

Vadászati kiállítás, meg az élelmiszermérnökség? Hogyan jön ez a képbe?

A válasz roppant egyszerű. Nagyon keveset beszélünk arról, hogy kik is lehetnek egy szakma példaképei, főleg olyanok, akik még itt járnak közöttünk az árnyékvilágban, és élik a csodát. Néztem azt, hogy akkor most mit lehet tudni a magyar neten erről a csodáról, és szánalmas az, amit találtam, ez meg a hazai lecsósokat minősíti, ezen ideje lenne komolyan változtatni. Szóval kiről is van szó, Ki lehet a példakép. Persze, nagy vadász, és természetesen Élelmiszermérnök, Lecsós. Igen, Hidvégi Béla bácsiról beszélek! A magyar wikipédia Hidvégi Béla bácsi szakmai munkásságáról nulla információt ír, be sem linkelem, nem érdemes. Ezt érdemes elolvasni eredetiben:

www.africahunting.com

Szó szerinti idézet innen:

„The international hunter and businessman Bela Hidvegi was born in 1936 in the small Hungarian town of Nagyszenas. In 1956, at the age of 20, he left the country and the Agricultural Academy of Keszthely, and continued his studies in England. He earned a degree in food engineering and lived abroad for many years. At the beginning of the 1970s, he started to work for a well known American food industry company as their marketing director, began to build strong ties once again with the agricultural and food industries in his native Hungary. His name is closely associated with sweet corn agro-industrial production. „

Béla bácsi eléggé komoly pénzt csinált a „sweet corn” businessben. Talán érdemes lenne a gazdaságtörténészeinknek egy kicsit utána menni, hogy hogyan is csinálta, vagy meghívni Béla bácsit, hogy mesélje el, hogyan tette azt, amit tett. Bemásolok innen egy képet Béla bácsiról:

Béla bácsi trófeái képezik a vadászati kiállítás anyagának fő vonulatát Keszthelyen! Csodálatos, érdemes elmenni és megnézni a kiállítást.

Mennyi lesz a Zseton 5 - 10 év múlva?     – Mi a feladat 5- 10 év múlva? -

Azzal kellene kezdeni, hogy valahogy megnézzük azt, hogy mi is az a feladat, ami a lecsósokra vár 5- 10 éven belül, ehhez meg kicsit bele kell nézni abba a bizonyos varázsgömbbe.

Volt egy professzor, aki azt mondta az első óráján, hogy két business van a világon, ami mindig nagy üzlet. Az egyik a drog, a másik a kaja. Ez volt a mondás 15 éve! Ő a jövőbe látott! Jelenleg a gyógyászati célú marcsa fogalmazása pl. US-ben eléggé nagy business, a kaja meg egyre nagyobb business lesz, mivel enni mindig kell.

Bűvölöm a varázsgömböt, nézzük a múltat, hogy lássuk, mi vár ránk:

Zsé gazdasági cikluselmélete

Ahogy nézem a gömböt, itthon az élet kereke 50 éves nagy ciklusokban folyik, ezeket az 50 éves ciklusokat fel lehet osztani három 15 éves ciklusra. A harmadik ciklus közepe felé meg mindig jön egy válasz - ami eléggé komolyra is sikerülhet-. A harmadik 15 éves ciklus után van egy 5-7 éves időszak, amikor is felteszi a kor magának a kérdést, hogy: Mi legyen? Erre rendre érkezik egy válasz.

Lássuk, mire gondolok:

I. 50 év – A kerék újrafelfedezése -  / Minden gépet kerékre teszünk az üzemben /

Start: 1867: Kiegyezés

+ 5-7 év: 1872: Vasúti törvény

1. 15 éves ciklus vége: 1882- 1885: Vízjogi törvény

2. 15 éves ciklus vége: 1897

+ 5- 7 év: 1900- 1902 : Elvándorlás felgyorsul, a végén egymillió ember minimum távozik Amerikába

3. 15 éves ciklus vége: 1912

+5 -7 év: 1917- 1920: Trianon, az ország kétharmada elcsatolásra kerül

II. 50 év –Gazdasági mechanika - Kutatjuk a gazdasági mechanizmusokat a világban -

+5 – 7 év: Gazdaságot stabilizálják, 1927: Pengőt bevezetik

1. 15 éves ciklus vége: 1935

+ 5- 7 év: 1940 - 1941: Belép az ország a II. Világháborúba

2. 15 éves ciklus vége: 1950

+ 5-7 év: 1956: Forradalom               

3. 15 éves ciklus vége: 1965 – Kádár rendszer -

+ 5- 7 év: 1965- 1970: MI legyen?

1965- 1970: Válasz: Új gazdasági mechanizmus!

Mivel sikeres, nem viszik végig, mivel a „szocializmus bukásához vezetne” – cél lett volna: vegyes tulajdonlás. Komoly alternatív közgazdasági gondolkodók kapnak teret, pl. Liska Tibor.

III. 50 éves ciklus :- Follow the white rabbit! -  Úton a szingularitás felé-

+ 5- 7 év: 1975- 1977: Új gazdasági mechanizmus prosperitást hoz, baby boom az országban

1- 15 éves ciklus vége: 1985

+ 5- 7 év:                        1989 rendszerváltás     

/3 éven belül leépítésre kerül a teljes élelmiszergazdasági rendszer, 3 millió munkahely szűnik meg/ 

2. 15 éves ciklus vége:  2000

+ 5- 7 év: 2005 – 2007: 2004- es EU csatlakozás hatásai, pénzügyi válság előszele , generáció kezd kiábrándulni, elindul az elvándorlás

4. 15 éves ciklus vége: 2015 – Jobboldali kormányzás –

+ 5 -7 év: 2020- 2022: Mi legyen? 

A választ most keressük!

Egy biztos, a szándék komoly, nagyon komoly erőforrásokat mozgósít a kormányzat a vidék – az élelmiszergazdaság – fejlesztésére. Olyan komoly pénzt akar mozgósítani, ami kb. 70 éve nem látott a vidék. Ennek az alapjait lefektette, 2021. Január 1-től hatályos új szabályozással. /családi gazdaságok tv. /.

Egy biztosan látszik, nagyon fog kelleni a lecsós tudás, és meg is lesz fizetve, másképp nem fog menni, ez is látszik. Ki is fejtem, hogy miért gondolom ezt. Van itt pár megatrend – csak pár a sok közül -, ami meg fogja döngetni a közeljövőt: A megatrendek hatásai egyszerre, egy időben, egy térben fogják kifejteni hatásukat:

1. Centralizáció

2. Decentralizáció

3. We are all connected!

4. Virtualizáció

5. You have stolen my dreams! – Greta –

6. Climate cahnge – biodiversity loss –

7. Szingularitás- külön valóság sajátosság- jelentéstartalmat értek a fogalom alatt -

8. Capitalism is changing fast!

9. Együttműködés – kölcsönösség alapon-

Mindehhez még vedd hozzá azt, hogy ezekre a kihívásokra minden lokalitás, ország, keresi a választ, és keresik azokat a rendszerszintű történeteket, ami működhet majd netán. Mindenki más választ ad. Pl azt mondja egy milliárdos, Nick Hanauer, hogy az a közgazdaságtan, amit ő képvisel, az még nincs megírva, de eléggé sokan kezdték vizsgálni az új utakat:

The dirty secret of capitalism -- and a new way forward | Nick Hanauer

Szingularitás a kajaiparban?

Ebben az összefüggésben külön valóság, sajátosság fogalmi jelentéstartalommal vizsgálom az egész élelmiszergazdaságot.

Az élelmiszer tradicionális fogalmi környezete állandó nyomás alatt van, olyan gyors az innováció. Más fogalmi környezet, más szótár, más forradalmi élelmiszergazdasági megoldások, ezekre meg mindre lehet business modellt építeni. Pl. egy-egy választ lehet találni arra, hogy egy-egy megoldás miként és hogyan szolgálja a közjót.

Van egy jó cikk a Qubiten, hogy mi is a technológiai szingularitás.

A válaszom: Szállj be a forradalomba, mert az, hogy mi lesz, már te, és ti fogjátok kialakítani!

Nekünk két dolgunk van:

1. Ha egyáltalán megkérdeztek, válaszolunk, ha tudunk a kérdéseitekre.

2. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol ki tudtok bontakozni, ezt minden eszközzel támogatnunk kell

Vállalkozz egyetem alatt!

Cél: Tanulj meg együttműködni minden szinten, mindenkivel!

Azt mondják, hogy a bölcs ember nem csak beszél róla, hanem teszi is azt, amiről beszél, tedd te is egyetem alatt!

Ugye azt mondják, hogy az egyetemi képzésnek a célja az, hogy vezetőket képezzen, akik képesek sikerre vinni egy játékot. Ezt a célt eléggé individuális eszközökkel akarják elérni. Azt mondom nektek, hogy minden alkalmat ragadjatok meg, hogy együtt hozzatok létre bármit, bármilyen projektben. Az lenne az igazi, hogy egyetemi projektek lennének komoly vállalkozások alapja. Így lehet a legjobban sikeresnek lenni, csapatban, másokkal. Ebben a történetben pl. nagyon jók a német KKV-k, real- timeban tolják, nem egyetemi szinten, hanem a gyakorlatban.

Itt van egy jó példa arra, hogy mit is jelent ez a dolog:

A 11 éves lány limonádét kavar, és elkezdi a ház előtt árulni, pohárban. Jön apa, és segít neki elindulni. Benne lesz a TV-ben, /Shark talk/:

An 11-year-old Texas girl has just scored a sweet $11 million deal with Whole Foods

Meg ez is:

Bee Sweet Lemonade | Mikaila Ulmer | Talks at Google

Szóval egy 11 éves kislány többet fog tudni erről a businessről, - üdítőital technológia - mint sok végzett mérnök. A 11 éves lány arról is többet fog tudni, hogy mit jelent az, hogy egy 11 millió dolláros befektetést hogyan kell menedzselni. Pár gondolata lesz arról, hogy mi fán terem a retail, vagy a disztribúció. Tőle kell tanulni, 11 éves.

A legjobb vállalat szimuláció az lenne, hogy amikor beiratkozol az egyetemre, elkezdesz vállalkozni. Pl. őstermelő leszel, és elindulsz a nulláról. Mire elvégzed az egyetemet, foglalkoztatnod kellene mondjuk 5- 10 embert, és lenne a kezedben egy kis innovációs meződ, ami termelné neked havonta a lóvét – ösztöndíj mellé jól jön, tankolni, meg hamburgerre is el lehet költeni pl.- , akkor is, amikor nem vagy ott!

Mondjuk, mire elvégzed az egyetemet, lenne egy éves 200 milla profitot hozó céged, 5-10 alkalmazottal. Nagyon nem kellene tárgyalgatnod hr-esekkel, nem is tudnád mi az.

Ha én lennék az egyetem, roppant keményen támogatnék minden egyetemistát ebben a történetben.

Persze el lehet bukni. De akkor fiatalon buksz, és gyorsan teszed. Akkor is azt mondom, hogy mire kikerülsz a fenti történet elérhető. Erre is kiképeznek titeket, hát miért ne használnád ki a lehetőséget?

Elkezdene pezsegni, erjedni az innovációs tér, és ebbe azok is beszállnának, mint Vágási Feri az internetbe, akiknél már a „B”oldal pörög. : )

Kb. ez jutott eszembe első körben a kérdéseddel kapcsolatosan. Megyek, iszom egy kávét.

Pár link inspirációnak:

NRW:

So schmeckt Heimat: Spezialitaten aus Nordrhein-Westfalen

Die längste Theke der Welt: Bars in der Altstadt Düsseldorf

Gasztroangyal 44. rész – Őszi kirándulás az Őrségben (2019.11.23.)

Azərbaycan mətbəxi-Saciçi

Képek:

Szóval amióta megírtam az előző bejegyzést,

 Mit tud, és mennyiért melózik az élelmiszermérnök?

kaptam hideget, meleget. Sokan leírták, hogy ezekkel a fizetésekkel nagyon nem kellene előhozakodni, mivel ezek az fizetések értelmezhetetlenek errefelé, meg hogy mit is képzel egy lecsómérnök, hogy ennyit akar keresni. Erre még visszatérünk. Érdekes, arról nem esett szó egyik levélben sem, hogy mennyit kell, meg hogyan ezért a fizetésekért dolgozni. 

Érdekel a téma? Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Szóval nézzünk egy kicsit a történet mélyére, de előtte zene:

Amit le kell szögeznünk már az elején, hogy egy lecsómérnök tudása ennyit ér nemzetközi porondon, ez a tény.

Minden fejvadász, toborzó ebben a keretben gondolkodik. A másik dolog, ami fontos, az pedig az, hogy a lecsómérnök tudás – mint egyetemi diploma – világ szinten hiánycikk. A toborzók, és fejvadászok egyesével vadásszák le azokat az embereket, akik ilyen jellegű diplomával, és minimális tapasztalattal rendelkeznek. Tehát egy lecsómérnök értékes tudással rendelkezik, amit azok, akik ezt a tudást keresik, tudják, hogyan maxoljanak ki.

Térjünk vissza a fizetésekre, mivel sok levélíró szerint ezek roppantul magasak, és ennyit nem adnak meg úgysem, csak reklámozzák a fizetési szint megadásával az állást. Na most ezek az emberek, akik ilyeneket írnak, nagyon nincsenek tisztában azzal, hogy nyugaton hogyan is mennek a dolgok. Kicsit másképp, mint errefelé. Nézzük a példát az előző bejegyzésben:

FoodProductlaunch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Na, most a Ł 40 000 éves bruttó fizetés nagyon soknak hangzik Magyarországról, de Londonból nézve arrafelé ez az átlagfizetés. Ebből nem olyan egyszerű megélni, abban az esetben, ha életvitelszerűen Londonban lakik az ember, mivel a lakhatás eléggé drága dolog arrafelé. Londonban Ł 100 000 mondható egy jó fizetésnek évente. Egy felszolgálót nem lehet találni Ł 20 000 alatt.

Szóval az éves Ł 35 000 – Ł 40 000 éves bruttó fizetés nem olyan magas, mint aminek látszik. Erre mondtam azt, hogy a számokat nem érdemes átváltani HUF-ra, mivel egy rövidtávra érvényes retúr vonatjegy arrafelé simán belekerülhet Ł 40-ba. Ennyi bevezetés után a fizetések elméletébe, nézzük, azt, hogy miért is írom azt, hogy:

Gyere haza élelmiszermérnök! Ha még itthon vagy, adj már egy esélyt a jelennek!

Ehhez, hogy erről tudjunk beszélgetni most itt 2021. Január első napjaiban, vissza kell mennünk a múltba, a 2000-es évek közepére. Ebből az időből osztanék meg egy történetet, amit én is úgy halottam a haveromtól. A haverom haverjának az unokahúga hallotta egy lecsómérnöktől, akivel megesett az eset.

Szóval az emberünk kézhez kapta az élelmiszermérnök diplomáját az egyetemen, a 2000-es évek közepén. Egy év múlva ott ült egy nagyon patinás élelmiszeripari cégnél, ahol a főmérnökkel arról beszélgettek, hogy akkor jönne ide melózni, mert érdekes a téma. Elkezdtek beszélgetni a pénzről, a srác csak hümmögött, kérdezett kettőt – nem, nem lehet emelni rajta, majd talán később – mindezek után illedelmesen elköszönt, és mondta, hogy majd jelentkezik. Az ajánlott bér az akkori segédmunkás bér felett volt pár ezer forinttal. Emberünk pár napon belül már egy repülőgépen ült, és ment a nagy ismeretlenbe szerencsét próbálni.

Kiért, rá pár napra hívta a főmérnök, hogy akkor most mikor is kezdene. Elmondta neki, ha végez itt, akkor majd keresni fogja. Úgy mesélik, akkoriban az egyik egyetemen végzett olyan 120 lecsómérnök. Ezeknek az embereknek a 70%- a 4 éven belül már nem volt az országban, a többi, meg a rákövetkező két évben dobbantott. Csak páran maradtak itthon. Ezek az emberek az elmúlt időszakot – átlag 15 évet – külföldön nyomtak le, ott alapítottak családot, és nagyjából csak nyaralni jártak haza. Mostanában jönnének haza, ilyen-olyan okokból, mondjuk azt, 40 körül nyugdíjba mentek, és élvezni akarják az életet.

Miért is történt ez?

Egyszerűen azért, mivel olyan, mint szervezett élelmiszeripari munkahelyek, ahova mérnökök nagy számban el tudtak volna helyezkedni, egyszerűen nem léteztek abban a valóságban, ott a 2000-es évek közepén. Nehéz volt beazonosítani az élelmiszeripart.

Axióma szerint nem kellett ennyi élelmiszermérnök itthon. Nem úgy Németországban, és egyéb nyugati országokban, vagy Lengyelországban –már akkoriban is – kapkodtak a végzettek után.

Mennyit kellene kapnia egy élelmiszermérnöknek kis hazánkban?

Legyen nettó 3 000 EUR nettónak megfelelő magyar forint összeg /HUF/ havonta, ezt az összeget szorozzuk be 1,67 –el, tovább 12-vel: Éves fizetés – teljes cégköltségen - (3 000 EUR x 1.67) x 12 = 60 120 EUR.

Most 1 EUR: 361.16 HUF, így a 60 120 EUR: 21 712 939 HUF / év / 12 hónap

Ez a fizetés napi 8 órás munkavégzéssel jár bent az üzemben, vagy home officeban, továbbá szabad hétvégével, és egyéb juttatásokkal. Úgy, mint céges autó magánhasználatra is fizetve, mobiltelefon, albérlet- rezsi fizetve, feleségnek munkahely, és a többi egyéb szokásos nemzetközi szinten értelmezhető pozícióhoz általánosan elvárt juttatások.

Mielőtt valaki azt mondaná, hogy álomvilágban élek, mivel a fentieket vizionálom a magyar valóságba, azt kell, hogy mondjam neki, hogy a fenti dolgok léteznek Magyarországon, és eléggé elterjedt, erről a HR -esek tudnának szólni bátrabban. Kb. ezzel a juttatási csomaggal indul egy mérnöki pozíció egy multinál, ahova egy külföldi kollégát várnak a cégen belüli rotációs rendszerben.

Amikor azt mondom, hogy éves 22 millió kellene csak az élelmiszermérnök fizetésre, akkor egyszerűen azt mondják, hogy bilibe lóg a kezem. Pedig nem!

Az aktív korú mérnöki kar, aki az élelmiszermérnöki tudományokban releváns tapasztalattal bír – tisztelet a kivételnek – már nincs itthon!

Lengyelország, meg Szlovákia

Sokan nyilatkoznak mostanában, hogy a lengyel, vagy a szlovák termékek elárasztják a magyar polcokat. Ez nem történik véletlenül, ezt szögezzük le.

 E mögött nagyon komoly munka van, amit a lengyelek, és a szlovákok elvégeztek az elmúlt 25 évben, tették ezt olyan sikeresen, hogy most már a mi polcainkon vannak a termékeik. Olyan 15 éve tették fel az alapkérdéseket, miután nagyon keményen bevallották, hogy tényszerűen hol állnak, mi az igazság. Nem kerteltek. Az akkori kérdésekre olyan megoldási teret vázoltak fel, amiből az jött ki mára, hogy uralják polcainkat a termékeikkel.    

Hogy mit is jelent Lengyelországban az, hogy pezseg, és zsizseg az élelmiszeripar, meg a gasztronómia, érdemes elmenni a pandémia után majd Wroclawba – régi nevén Boroszló – és betérni egy-egy étterembe enni egy jót, vagy elmenni egy látvány sörfőzdébe, és inni egy helyi specialitást.

Alap szinten legyen mondjuk az, hogy éves 22 millás fizetés köré szervezzük a felállítandó rendszert, ez ilyen egyszerű.

Erre szokták azt mondani, hogy márpedig ez lehetetlen. Soha nem esik szó arról, hogy hogyan is nézne ki egy ilyen rendszer, meg hogyan is működne. Erről kellene folynia a szónak, minden nap, minden szakmai fórumon. A lengyelek meg a szlovákok tudják azt, hogy mit miért tesznek, meg hogyan.   

Ha erről folyna a szakmai diskurzus, hogy hogyan lehetne ezt a történetet átültetni a gyakorlatba, akkor gondolkozhatnánk el arról, hogy hogyan is lehetne ez a rendszer pont annyira sexy, hogy érdemes legyen ebben a történetben gondolkoznia bárkinek akár befektetőként akár élethivatásként.

Ebben a diskurzusban szerintem részt vennének a lecsómérnökök is. 30 évet kell behozni nagyon rövid idő alatt, nyomni kellene a történetet ezerrel.  

Die Toten Hosen: Stehauf, wenn du am Bodenbist..

Kép:

Cristiano Pinto

Persze, tudom, te is ott voltál az analitikai kémián. Toltad a művtan laboron, izzadtál a fizkém vizsgán, gondolom, te sem felejted el soha, hogy milyen volt az élelmiszerjog vizsga, vagy egy géptan beadandó. : ) Élelmiszermérnök M. Sc. – Food Engineer M. Sc, - Élelmiszermérnök M. Sc. – itthon simán csak lecsómérnök, vagy lecsósnak nevezik őket, mivel a „lecsón” végeztek, és nem a „tájkaron”, vagy a „kertészkaron”.

Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart

/ Agrarszektor.hu 2020. december 4., péntek 13:30 / 

Érdemes elolvasni a cikket. Ezért ragadtam billentyűzetet, hogy mivel felmerült az, hogy talpra kell állítani a hazai élelmiszeripart, akkor ahhoz kellenek a lecsósok, akik elvégeznek ezt –azt a megújuló élelmiszeriparban, mivel ehhez értenek.

Hogy tudják arrafelé, mit tud és mennyit keres átlagban egy lecsómérnök az USA-ban?

Mit mond a honlap:  - degreesfinder -

Idézem szó szerint:

„ Food Engineer

Food engineers utilize the latest innovative technology to process, package, preserve and improve food products. This type of engineer works in combination with the agricultural and food processing industry to ensure food safety, supply, nutrition and value.

A minimum of a bachelor’s degree in agriculture, life sciences or food sciences is typically required to acquire an entry-level position in this field. Higher level degrees offer greater job opportunities and higher compensation.

Food engineers begin by acquiring a bachelor’s degree. A variety of undergraduate degrees may lead to a food engineering career including: natural sciences, agricultural sciences, life sciences or bioprocess engineering.

This profession offers excellent opportunities for growth and salary, but requires at least a bachelor’s degree and certification. Many national colleges note that 100% of their food engineer graduates acquire immediate employment upon graduation. Some universities state that they cannot keep up with the demand for food engineers.

Food Engineer Job Description

This type of engineering professional utilizes a wide variety of capabilities even beyond those acquired through education. Food engineers generally need strong problem-solving skills, effective verbal and written communication and well-developed organizational abilities. Food engineers should be knowledgeable about process engineering, the chemical and physical properties of foods, microbiology and have an understanding of how machinery works with food products.

Depending on the specific job, a food engineer may do some or all of the following:

• Create new techniques for processing, packaging and preserving food
• Test the process and the utilization of food equipment
• Develop and design new food equipment
• Research and create new foods and pharmaceutical products
• Offer marketing and technical support for food manufacturing companies
• Problem solve to develop solutions for food challenges related to supply and preservation throughout the world

Food engineers often work for major corporations such as Frito-Lay, Kellogg, Nabisco and Kraft. Careers may also be found for food engineers within the government for agencies like the Food and Drug Administration or the Center for Disease Control.

Food Engineer Salary

According to the 2006 Census, food engineers earned an average of $62,400 per year. Upon graduating from college, most food engineers earn between $40,000 and $45,000 annually. With experience, it’s for this type of engineer to earn upwards of $90,000 to $100,000 per year. The Department of Labor anticipates that chemical engineering will grow faster than average over the next decade. Food engineering is considered one of the fastest developing professions for chemical engineers.”

Tehát, $ - $ 40 000 - $ 62 400 – $ 100 000 az éves fizetést lehetett elérni a szakmában, arrafelé az USA-ban, 2006-ban. Most 2020-at írunk. 

 Nézzük, mit tudnak a lecsómérnökökről az Egyesült Királyságban?

Pl. ez a honlap

Idézet a szövegből:

„ Food scientists apply scientific expertise and technological principles to the study of food products and processes within manufacturing and research settings.

The consumer-led demand for safe, nutritious and convenient food products has resulted in a growth in opportunities for trained food scientists.

Food scientists study the microbiological, physical and chemical properties of food and ingredients to make sure they are safe for consumers. Responsibilities of the job include:

• evaluating the nutritional value, colour, flavour and texture of food
• testing food samples for particular types of moulds, yeast and bacteria that may be harmful
• ensuring that food manufacturing processes conform with government, processing, consumer and industry standards
• exploring alternative manufacturing methods
• producing new food products
• working closely with other food production staff including microbiologists, engineers, packaging specialists and buyers
• establishing low-cost wholesale food production methods
• investigating and setting standards for safety and quality.

Typical employers

Employers of food scientists include food manufacturing and retail companies, universities, government organisations and specialist research associations.

Qualifications and training required

To become a food scientist, a good bachelor’s degree in an appropriate subject such as food science/technology, food/chemical engineering, biochemistry, nutrition, microbiology or chemistry is normally necessary.

Key skills for food scientists

• Knowledge of a range of sciences and their applications to food
• Good business, IT, analytical and numerical abilities
• Being a confident independent worker
• Meticulous attention to detail, particularly with regard to health, safety and hygiene
• Good communication skills
• Strong teamworking skills.  „

Mennyit kereshet a lecsós az Egyesült Királyságban?

Site Engineering Manager - Food Production      -          Up to £70,000 per annum

Head of Purchasing and Procurement – Manufacturing / Engineering circa -      £65,000 depending on experience

Food Product launch Manager - London,           £35,000 - £40,000

Szóval ennyit ér egy lecsós tudása a nemzetközi porondon, ezt minden lecsós tudja.

/ A fieztéseket nem érdemes átváltani forintra az ottani költségekhez érddemes viszonyítani. / 

Ha fel akarjuk támasztani az élelmiszeripart, akkor egy lecsósnak éreznie kell, hogy érdemes részt venni ebben a történetben. A poszt következő része erről fog szólni.

Képek:

Ryan Christodoulou

Andrew Neel

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek!       lecsomernok@gmail.com

Ehhez a bejegyzéshez orosz zene kell :) 

Sokszor hallom egy-egy gazdasági műsorban, vagy olvasom gazdasági szakcikkekben, hogy hatékonynak kell lenni, vagy növelni kell a hatékonyságot, mert ez a kulcsa a versenyképességnek. A versenyképesség fogalmi környezetéről volt már szó, szépen kielemeztük ezt versenyképesség ebben a bejegyzésben.

Szóval akkor hatékonyság. Nézzük, mi is az, hogy hatékonyság, mint általános fogalom. Ezt mondja erről a wikipedia, hogy azt mondja:

„A hatékonyság a kibocsátás és a ráfordítás viszonyszáma. Egy adott tevékenység során előállított, termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. A hatékonyság fogalmát két oldalról vizsgálhatjuk: a meghatározott cél elérése a lehető legkisebb ráfordítással, vagy az adott ráfordítással a lehető legjobb eredmény elérése. A hatékonyság fogalma nem egyenlő a hatásosság fogalmával. A hatásosság csak az eredmények mérésén alapul, míg a hatékonyság esetében az eredmények és a aráfordítások mérése együttesen történik.“  Wikipedia

Vitatkoznék ezzel a fogalommeghatározással, mivel a mérnöki gyakorlatban ismeretesek pl. a mérlegegyenletek, főleg a hidrosztatikában, de használjuk a mérlegegyenleteket a mérnöki tervezés során nagyon sok helyen. Tehát mérlegegyenletek, itt tartunk. Aki kicsit behatóbban meg akar ismerkedni a mérlegegyenletek magánéletével, javaslom, hogy nézzen bele a Vegyipari művelettan jegyzet megfelelő fejezeteibe, amit itt lehet megtalálni

Itt kanyarodnék vissza a hatékonyság fogalmához, miszerint a mérnöki gyakorlatban nagyon nem ismert az, hogy egy folyamat eredménye mindenek felett hatékony legyen kimeneti eredmény oldaláról ránézve a történetre. Mivel pl. ha van egy Trabantom, és ki akarom hozni a Trabant motorból azt, hogy menjen 170 km/ h- val, mert ez a kimenetei cél. Felpimpelem a haverokkal a motort. Ezek után, lehet, hogy tudni fogja, de maximum 2 másodpercig, szakadéknak hátszéllel. Persze, atomjaira hullik a motor, ahogy kell. Tehát szembe kerülünk azzal, hogy létezik olyan, hogy optimum, maximum, és minimum kimenti teljesítmény a gépegység életében. Tehát van optimuma a hatékonyságnak is.
Nem minden esetben lesz a legalacsonyabb ráfordítás - input - mellett a legnagyobb kimeneti teljesítmény elérése a nagybetűs hatékonyság. Például elindítod az autód. Vagy egyben van minden, és miden a helyén van, és pöccre indul a gép, vagy nem. Nem mondhatod azt, hogy kevesebb benzint adsz a kocsinak, mert akkor nem indul el.

Tehát a hatékonyságnak létezik optimuma, ha fogalmi környezetet vizsgáljuk. A kérdés az, mi a viszonyítási pont, amihez a kimenetet hasonlítjuk az optimum fogalmi környezetét. Feszegetjük itt a hatékonyság, és az optimum fogalmi környezetét, így beszélnünk kell a fejlődésről is, mint fogalomról.

Ahogy láttuk a hatékonyság fogalmánál, a fejlődés sem mehet minden határon túl, itt is megjelenik az optimum fogalmi környezete. Hiába akarok pl. 5 km magas felhőkarcolót építeni fából, nem fog sikerülni, mivel a fa, mint építőanyag nem alkalmas arra, hogy 5 km magas felhőkarcolót építsek, mivel össze fog omlani. Persze tudok építeni felhőkarcolót fából, csak kisebbet.

Vessünk egy pillantást a fenti ábrára, és vonatkoztassuk a felrajzolt teret egy élelmiszeripari cégre, ami lokálisan gyárt valamit, helyi szintre bocsát ki, de exportál is ezt-azt.

Érdekel a téma? Írj a lecsómérnöknek! lecsomernok@gmail.com

Mi a hatékonyság az életében?

Gyárt egy jól bevált termékrendszert, ebben penge. Nagyjából megvan az a szaktudás, hogyha át kellene állítani a gépeket egy nagyjából új termékre, duzzogva meg tudná tenni. Tehát ki van élezve a cég élete egy nagyon hatékony működésre, ebből a pozícióból szépen feji a fejősteheneit, erre a szintre beállt a rendszer, és a tulaj életstílusa is. Ebbe a hatékonyságba fektet be.

Hatékonyság mező közepe

Pl. gépeket vesz, automatizál, hogy a mostani három gomb helyett csak egyet kelljen megnyomnia.
Nem jellemző egy merőben forradalmi termékrendszer gyártásoptimalizálása, mivel az viszi a pénzt, és nem biztos, hogy megtérül. Ez egyfelől hatékonysági csapdának is lehet nevezni egyfajta nézőpontból, amikor a cég stabilan termeli a pénzt, a mérleg nagyon jól mutat, és mondjuk beáll a cég arra, hogy x-y-z millió nyereséget termeljen huzamosan.
Ezt a nyereséget általában a vezető tulajdonos kilapátolja a cégből. Pl. lesz egy roppantul hatékony, automatizált kisüzemi tésztagyár, amit laptopról, vagy okostelefonról lehet ügyvezetni. Ezt az állapotot lehet nevezni hatékonysági fekete lyuknak. Pénzügyileg nagyon szép játék, kevés a fejőstehén, és az innovációs potenciálnak van egy nagyon szépen körültapintható tere, amit nem tud kihasználni, pl. nem fog jó fizetésekkel embereket alkalmazni, mert ahhoz pl. új fejőstehenek kellenének.

Ez a cégtípus a hatékonysági mező közepe, a langyos víz, a komfort zóna.

A fejlődés mező közepe

Ez egy olyan céget takar, amelynek szüksége van arra, hogy roppant komolyan termelje a cash-flowt például. Ilyen lehet egy nagy átbocsátó képességű input-output raktár típusú kereskedő cég ami faék egyszerűséggel méri a hatékonyságát. Pl. minél gyorsabban szabadít fel pl. egy raktár helyet, annál többet keres. Minél több ilyen raktárat épít, annál jobban érzi, hogy fejlődik. Határ a csillagos ég.

Egyensúly mező közepe

Ez egy olyan céget takarna, ahol a cég életében minden egyensúlyban van, van kibocsátás. van input is, van vevő is, de a cég lényege nem az, hogy pl. profitot termeljen mindenek felett, hanem az, hogyha akar, termelhet is, de pl. a tulaj jól érzi magát ebben a helyzetben, köszöni szépen, ez így okkás. Pl. egy órásmester, aki nem akar szériában egy típusú órát javítani a protokollban meghatározott idő alatt, hanem órákat akar javítani, és el akarja dönteni, hogy milyent.
Az élelmiszergazdaságban tipikusan ilyen szolgáltatók azok, akik valamilyen szinten az önellátásra, vagy egy határozott céltermékrendszer gyártására specializálódtak, és köszönik szépen jól vannak.

Jön a halál a zónákban. /Hatékonyság- fejlődés között félúton/

Ha egy hatékony cég elkezd a fejlődés felé tartani, azt onnan lehet észrevenni első körben, hogy elkezd gépeket venni, vagy lízingelni. Ez már út a halálzónába. A bank a szép számok láttán tolja a lóvét a gépvásárlásra, és mindenki happy. Ha túltolja a fejlődést, akkor megrekedhet a pénzügyi halálzónában, amit általában későn vesz észre. ha észreveszi, dönthet két irányba. Vagy beszáll a fejlődésbe, és azt gondolja, hogy most azonnal neki a gyártott termékeire hiper- szuper raktárbázist kell építenie, ahonnan kiszolgálja a vevőit. Ezt tolhatja szakosítva is. Ekkor ha marad itt biztosítania kell az inputokat minden oldalra, ami felvetheti azt, hogy drága lesz az utazás, vagy azt, hogy a fejlődés tetőfokán fog kimúlni a történet, túl a halálzónán egy idő múlva.

Mindenek után, ha túléli megindul az optimális zónába.

Tehát megindul az optimum felé, miután megtapasztalta azt, hogy milyen is a halálzóna, vagy mi van a zónán túl. Dönt, és elindul az optimális működés felé. Ekkor képessé válik arra, hogy elérje a halálzóna - optimum határát. Általában ez a folyamat már elemzésért kiált. Ekkor jönnek a tanácsadók, és varázslók, és szervezik szét a folyamatokat több cégbe. Ekkor kezdi hatékonyan újra pozicionálni a kiszervezett szabad kapacitásait. Innen lehet tudni, hogy a delikvens megtapasztalta a halálzónát, és épp most vonja le a tapasztalatokat úton a céges optimum nirvánába. Ezt imádja a tőzsde, mivel tőzsde érett céges is születhetnek.

Nagy halál zónák között félúton /Egyensúly felől irány a hatékonyság/

Jó élete van a cégnek egyensúlyi zónában, és jön egy flash a cégvezető fejében, hogy fejlődni kellene. Pl. elkezdi felpimpelni mondjuk az egyik célterméket, és csak azt elkezdi kiautomatizálni, de azt minden szinten, mert az nagyon jó. Elindul pl. nagy hatékonyságú gyártás felé pl. egy külön e célra tervezett telephelyen. Ezt is szeretik megfinanszírozni a bankok, mivel építés, meg miegymás, lesz szép kibocsátás, banki oldalról tökéletes a történet. Általában bekövetkezik az összeomlás, egy idő után, ez általában termék, és gyárthatóság oldaláról indul meg, és általában későn veszik észre. Ha igen, akkor megint elindulnak az optimális működés irányába, irány a céges nírvána. Ekkor szokott az lenni, hogy a külön tervezett telephelyet elkezdik olyan célra használni, amit lehet integrálni az egyensúlyi működésbe. Ezért lett pl. nyugaton a lóistállóból étterem, vagy a juhhodályból esküvői helyszín, vagy pl. a japánoknál irodaházból városi saláta termelő rendszer, vagy egyszerúen gyártóegységből raktárbázis.

Sajnos nálunk a Zsé második törvénye van érvényben ez esetben is:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

Sajnos többet hagytunk elrohadni az elmúlt 50 évben, mint ami optimális lenne.

Halálzóna, /egyensúly felől a fejlődés felé félúton /

Van egy szép egyensúlyi cég, ami mondjuk nagyon szép sütöde, amolyan fél manufaktúra. Nagyon szépen muzsikál helyi szinten, a tulaj super B-vel rója az utakat, évente kétszer nyaral, de nincs jacht az Adrián. És jön egy flash, hogy ebből kellene nagyon komoly lóvét csinálni. És hogyan lehet ebből sok lóvét csinálni? Nagyon sok ilyen boltot kell nyitni, és lehetőleg cégrendszerbe, „holdingba“ vagy franchiseba kell szervezni, mert a haver azt mondja. Általában elindulnak ezen az úton, de megakadnak a hatékonyság halálzóna szélén, általában a szaktudás hiánya miatt.
Ha megindulnak az optimum felé, akkor általában maguk mögött hagynak pár üres boltot, amit nem tudnak ellátni inputtal. Itt is Zsé második törvénye lép életbe.

Mit mond ki Zsé második törvénye?

Zsé második törvénye:
Ha egy hatékony a fejlődés felőli halálzónán keresztül megy a céges optimum nirvánába, mindig marad utána szabad kapacitás, amit vagy hagynak elrohadni, vagy nem.

A kérdés az, mit lehetne kezdeni azokkal a rohadó szabad kapacitásokkal, amit hagynak elrohadni?

Zsé második törvénye sajnos aktuálisabb, mint valaha, mivel a hazai gazdaságban, főleg a KKV rendszerben nyakunkon a generáció váltás problémája.

Ha most itt, a XXI. század elején, ezt a történetet jól fogjuk meg, lehet belőle egy sikertörténet. Az első a szemléletváltás. Pl. a bankok, meg az egyéb szereplők az utat is megfigyelik, elemzik. Azt, hogy az egyes cégek melyik zónában vannak pillanatnyilag, és melyik halálzónán keresztül akarnak eljutni az optimum nirvánába. Ezt az utat finanszírozzák meg pl. Mivel nincs más lehetőség, azonnal nem lehet a nirvánába kerülni, először meg kell tapasztalni a disznók vályúját. Ezen az úton ott vannak a jól fizető munkahelyek.

Fotó: Pablo Merchán Montes

A minap bementem a bevásárlóközpontba, benyomtam a százast a tologatós bevásárló kocsiba, mentem befelé, nyílt a fotocella ajtó, és be is léptem a légkondicionált térbe. Ahol aztán szépen csomagolt egyen dobozokat tettem a kocsiba, amivel letudtam az élelmiszer bevásárlást ugye. A kasszánál lepittyegték a dobozokat, tettétek ezt nagyon gyorsan, alig bírtam kapkodni a dobozokat, két tojás össze is tört. Hármat pittyegett a bankkártyám, az akciós újságot hanyagul rádobota a kasszás kisasszony a dobozok tetejére. Nulla mosoly, kőkemény hatékonyság, nulla felesleges mozdulat, nem égetjük feleslegesen az ATP-t. Jött a következő vásárló.

Toltam kifelé a kocsit, rápillantottam az akciós újságra, ami hirdette, hogy csak itt, csak most 30%-al olcsóbb a csirkemell, de csak ezen a héten! -Rohanjak ám, mert el fog fogyni, mert ja, nem tehetek másképp ugye :) -

Bepakoltam a kocsiba, nyomtam a gázt hazáig, mivel magam mögött hagytam ezt a nagyon hatékony légkondicionált teret. Állok a pirosnál, és azon kapom magam, hogy azon gondolkozom, hogy itt bizony valakik leállították a mosolygást, nem volt a szituációban semmi mókás, csak a kőkemény racionalitás.

Természetesen a rendszer ki van hegyezve a hatékonyságra, na de kinek, vagy minek a is a hatékonyságáról van szó a fenti történetben? Ezt is körbe fogjuk járni ebben a posztban.  

Calling for sexy.  

Hatékonyság, egyensúly, fejlődés. Ebben a háromszögben kellene keresgetni valamilyen megoldást, amiben az ember jól érzi magát.

És itt kell megállnunk egy pillanatra. Általában ha egy ember egy szituációban őszintén képes mosolyogni - pl. egy vacsora alkalmával - , akkor ki lehet mondani, hogy az egy jó szituáció volt, és ha ezt a szituációt lehet egy helyhez kötni, akkor oda szívesen visszatér az ember. Ebből élnek pl. a nyaralóhelyek, és pl. az éttermek, kocsmák. Ami mosolyt tud csalni az emberek arcára, annak nagyon sexy dolognak kell lennie, mondják sokan. Étel nélkül nincs élet.

A dobozokban, amit a kocsiba pakoltam, étel, tervezett élelmiszer volt, amit azért vettem le a polcról, hogy tovább vigye az életet, azaz megegyük közösen, amivel elértem azt, hogy sejtjeim terminális oxidációs ciklusa szépen ment tovább, nem állt le az ATP termelésem. Ha így nézem a történetet, akkor ez így ebben a formában nagyon nem sexy.  

Az emberiség, mióta világ a világ, úgy tekint az ételére, mint ami a szakrális- spirituális dimenzióból isteni közbenjárásra ölt testet a fizikai valóságban, isten, és ember közös együttműködése által.

Ezt természetesnek vette az ember, és meg is ünnepelte a jó termést egyes kultúrákban egy-egy hatalmas orgiával. Ott ez volt a természetes visszacsatolás egy szép termékenységi ünnepen.

Olyan korban élünk, ahol a racionalitás, és a hatékonyság van divatban - pl. a bevásárlás alkalmával - nagyon nem beszélhetünk egyensúlyról, vagy valamilyen szintű fejlődésről, és ezért nincs visszacsatolás sem. A totális, pengére járatott hatékonyság csak annyira sexy, mint egy vesemedence gyulladás.

Olyan szinte nincs visszacsatolás, hogy nyugaton simán előfordul tömegesen, hogy egy 30 éves felnőtt nem látott még tehenet, kacsát, tyúkot, vagy birkát élőben. A gyerekek azt tudják, hogy a tej a polcról jön. Visszacsatolás nélküli életet élni nagyon nem sexy. Valahol mégis legalább az ilyen hatékony helyeken, csak csírájában is, de elő kell fordulnia annak, hogy valahol sexy is legyen a történet, mivel ez általános törvény, ez nem lehet másképp.

Lássuk mit tud mesélni erről a minőségügy? Valamit mondania kell erről a történetről, ha nem, akkor bajban vagyunk. A minőség egyik fogalmi megközelítése a következőt meséli el az olvasó számára, idézem:

A lány azt nézi meg, hogy friss-e az uborka, nem mást, azért, mert ennek ez a módja, mióta világ a világ.

A fenti minőségfogalom képességekről beszél, ami valamilyen jellemző tulajdonságokból áll össze, amelyeknek ki kell elégítenie valamilyen elvárt igényt, amiért a vásárló hajlandó fizetni. A valamilyen humán étkezési célú felhasználásra való igény kielégítésére születnek az élelmiszeripari termékszabványok általában.  

Az, hogy a fent említett minőség fogalomnak hogyan felel meg valaki, annak csak a fantázia szab határt.

Manapság az is nagyon sexy, ha magadnak termeled meg pl. a kígyóuborkádat, paradicsomodat, paprikádat,vegyszerek felhasználása nélkül, és használod fel, arra mire akarod, pl. lecsónak :)