Élelmiszermérnökök gondolatai a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnökök gazdasági blogja

Lecsómérnökök gazdasági blogja


Tackling the Hidden Costs of our Food Systems | June 6, 2024 | 9:30 AM- 11:00 AM EDT (UTC-4) --> Budapest: 15:30 - 17:00 -- > Ingyenes online rendezvény!

2024. május 22. - lecsós

 

Tackling the Hidden Costs of our Food Systems

| June 6, 2024 | 9:30 AM- 11:00 AM EDT (UTC-4)  --> Budapest: 15:30 - 17:00 -- > Ingyenes online rendezvény!  

--- > Kattints a képre, és regisztrálj az online rendezvényre! A részvétel az online rendezvényen ingyenes! 

tackling_eh_hidden_cost.png

location.png

utc.png

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 

 

 

Kifröccsent a zsír a lecsókonzervből!

Avagy a 70-es 80-as években kiváló konzervipar létezett! -- > A konzervált múlt! < -- Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök cikke --

Tegnap, május 1-én, óriási szerencse ért. Barátom átküldött egy sorozat régi konzervekről, élelmiszeripari termékekről szóló képet. A képek kézhez vétele után pedig egy ősrégi újságcikkre bukkantam rá. Micsoda átfedés!!!!!

solet.jpeg

Hazai konzervipari termékek 1970-es 1980-as évek 

A cikk valószínűleg a Népszavában jelent meg 1980 novemberében.

 Címe : KONZERV-ÖSSZEFÜGGÉSEK, alcíme : A közös érdekeltség segíthet - Az export határai -

konzerv_osszefuggesek.jpeg

Konzerv- összefüggések , Népszava, 1980 novembere -  

A cikk úgy kezdődik: Sertéspörkölt, Marhapörkölt, Temesvári sertésborda, Húsgombóc kapormártással és így tovább.

Valaha hegyekben állt a készétel konzerv a budapesti KÖZÉRT-ekben. Dobozos, üveges csomagolásban. Valaki egyszer összeszámolta, 80 féle készétel konzerv volt gyártásban. Hogy ebben benne foglaltatik-e a májkrém vagy a vagdalthús, nem tudom. Az bizonyos, hogy 1974-ben katonácska koromban rendszeresen kaptunk gyakorlatok idején dobozos ételkonzervet. Biztos volt vagy 20 féle, de inkább több. Emlékeim szerint a közeli Szegedi Gyár és Nagykőrösi Konzervgyárak vitték a prímet. A dobozokat az un. gulyáságyúban melegítették fel, majd kiosztották.

Tudvalevő, hogy a forró konzerven belül nagy a nyomás (fizika) így a kis kézi nyitóval nyitás előtt néhányszor földhöz csapkodtuk a konzervet, hogy majd ne fröcsköljön ki a konzerv leve. Sajnos néha így is kifröcskölt. Hogy mit is ettünk, az egy zsákbamacska volt, ugyanis a forró vizes melegítés során a címkék leáztak, s csak utólag, már nyitás után derült ki, hogy kinek-kinek mi a napi menü. De ez nem volt zavaró. Manapság derül ki, hogy egy-egy üveges pesto, vagy lekvár üvegének elmosása során a „korszerű” műanyag címke ragasztóval felragasztott címke lemoshatatlan. Jó, szóval illetve, nyúzni kell a címkét.

Néhány gondolat az előzőekhez. Volt választék! A kínált konzervek széles választékot kínáltak. Nagyjából elérhető áruk lehetett, mert volt rá kereslet! A konzervek, akár a dobozos, akár az üveges esetben nem tartalmaztak egy mikro műanyagnyi műanyagot sem!  Az üvegek egy akkori statisztika szerint 3-5 alkalommal tértek vissza a gyárakba újratöltésre. A gyűjtőkartonok ennél jóval többször! A kiszállító kocsi a nagy FŰSZÉRT raktárból kivitte a boltokba a komissiózott árut, majd a visszagyűjtött göngyöleget elvitte. Emlékeim szerint 2 Ft volt egy üveg visszaváltási ára.

szalontudo.jpeg

Hazai konzervipari termékek 1970-es 1980-as évek 

2 Ft, amikor 1979-ben a kezdő fizetésem, mint a MEZŐGÉP- Kecskemét Budapesti Fővállalkozásának tervező mérnöke 2,800 Ft / hó volt.

Hoppá, MEZŐGÉP, későbbi nevén AGRIKON. Bizony hozzájárultunk a sok más élelmiszer, mezőgazdasági gépgyárak kibocsájtása által, hogy a magyar feldolgozó ipar szinte teljesen önellátó volt! Sőt! Hatalmas mennyiségben vitt ki az iparág gépeket exportra. Igaz, ennek jó része szocialista exportra ment, amely piacon állítólag bármilyen ócskaságot el lehetett adni. Ez nem igaz! De biztos lesz néhány tuti „szakértő”, akik ezt másképpen tudják. Mellesleg ezekből a „silány” gépekből produkált világszínvonalat a magyar élelmiszer feldolgozó ipar.

Még megemlíteném a két nagy Üveggyárunkat, dícsérőleg, hogy a hatalmas öblös üveg igényt milyen jól kezelte. Dicséret illeti utólag is a Debreceni, Nagykőrösi gyárakat a dobozgyártás jó minőségéért, a később megjelenő csavaros lapkák gyártásáért.

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

Elismerés illeti az Ecetgyárat. A Készletezéseket végző egységeket. És a gyárak közötti kiváló összhangot, segítőkészséget. Tanúsítom ezt, amikor a Kovács Laci az Mosonmagyaróvári Konzervgyár igazgatója több alkalommal kisegített minket, a kis Fertődi Állami Gazdaság. Konzerv Üzemét hiányzó anyaggal, pl. pektin, piaci lehetőséggel stb.

Emlékem, hogy a Békéscsabai Konzervgyár nagyon kedves, nagyon kiváló szakember igazgatóját, Irénke nénit azért nem találtam meg többször, amikor a gyárat barátilag meglátogattam, az Orosházi Üveggyárból Fertőd felé tartva, mert kinn vezényelte a csemegekukorica betakarítást a földeken vagy más kooperációs dologban a mezőgazdálkodókkal volt elfoglalva.

vajbab.jpeg

Hazai konzervipari termékek 1970-es 1980-as évek 

Egy család volt az Élelmiszer ipar szinte minden résztvevője.

És ma?????

A kiinduló cikk egyik fontos gondolata, amely a szoci jó néhány évében virágzó gyakorlat volt:  „Feltétlenül szükséges tehát a mezőgazdasági termelők és a feldolgozó ipar közös érdekeltségének jobb érvényesítése”  S a jót, még mindig jobbá kell tenni. Emlékeimben él, hogy 1977-ben féléves gyakorlati időmet töltöttem a Hatvani Konzervgyárban. Abban az évben üzemelték be a PR 72 típusú paradicsomsűrítőt, amely hihetetlen mennyiségű paradicsomlevet dolgozott fel naponta, s mindezt tette legalább 2 hónapon keresztül. Ebből lett aztán az Aranyfácán márkanevű, világszerte ismert, azaz nagyon sokfelé exportált paradicsomsűrítményünk. A szezon második felében készült, már gyengébb minőségű paradicsom sűrítményből aztán lecsó, zakuszka készült.

És bár Hatvanról azt állíja a cikkben a Budapesti Konzervgyár főmérnöke, Kuti Ferenc, hogy „Az iparág két szélsőséges példája a hatvani paradicsomra szakosodott, és a debreceni rendkívül széles termékskálájú gyár”.   

Apropó, 2024-et írunk! Egy kevéssé mellébeszélő TV műsorban elhangzik, hogy nem csak az a baj, hogy Debrecenben-szerte épülnek a lelkivilágunkkal nem teljesen kompatibilis akkugyárak, de a létező legjobb minőségű földeket csípték ki e célra! Márpedig a Debrecen környéki mezőgazdasági termelés valószínűleg világszínvonalú lehetett, ha ekkora gyárat jól ellátott alapanyaggal!

tolteni_valo_paprika.jpeg

Hazai konzervipari termékek 1970-es 1980-as évek 

 

Van e ma jó kooperáció mezőgazdasági termelés és feldolgozás között? Nemcsak egy-egy helyen, lokálisan, de országosan?

És még hab a tortán, hogy az iparág 16 nagy gyára mellett vagy 200 kisebb, közepes méretű feldolgozó, és konzervüzem működött. TSZ-ek, Állami Gazdaságok, ÁFÉSZ területek látták el őket nyersanyaggal. A valahai híres Fertődi Állami Gazdaság Konzervüzeme például évi 1000 tonna körüli zöldség/gyümölcs mennyiségből gazdálkodott. Hát ezért a mennyiségért meg kellett dolgozni.

Én még tanúja voltam egyetemi gyakorlati időm alatt, ahogy a Nagykőrösi Konzervgyár fagyasztójából tolták ki a felezett marhát, sertést. Aztán láttam, amint a már szeletelt, kockázott húst főzik, s dobozonként porciózzák. Nagyszerű megoldás volt, hogy a nagy zöldség/gyümölcs szezonon kívül is ment a tarósítás, részben hordós paradicsomból, kádakban fermentált uborkából, paprikából. Ki húsos vagy hús nélküli konzerveket produkált, ki tésztaféléket.

 _______

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 _______

És most nem tisztem a nagy Hűtőházakról említést tennem, de ők is jól kivették részüket a világhíres magyar élelmiszeripari exportból. S itthon is jóllaktunk!!!! Nem segélyből!

A konzervipar az alacsony hatékonyságú iparágak közé sorolandó. Hisz, ahol 85 % az anyag hányad, s 15% a hozzáadott érték (1980-ban bizonnyal így volt), ott a hatékonyság növelése kevés mozgásteret tesz lehetővé az árak csökkentésére.

A cikk még egy igen húsba vágó dolgot említ 1980-ból. A tőkés export kérdését. Nehéz ügy volt. Kötelező volt bármely módon valutához hozzájutni. S bizony, vastagon visszaéltek ezzel némely tőkés importőrök. Ha egy gyár tőkés terve meghiúsult, még büntetést is kellett fizetni. A tőkések egy része pedig gátlástalanul reklamált, leszázalékolt, jogos ár növekményt nem fogadott el stb. Az exportért felelős főmérnök, vezető beosztású dolgozó mennyi álmatlan éjszakát volt kénytelen átélni.

marhahus_vadasan.jpeg

Konzervipari termékek 1970-es 1980-as évek 

Ma talán már nem nyomasztó ez a fölény.

Összefoglalóul talán annyit írnék, hogy bizony van hová visszafejlődnie a mezőgazdaságnak, feldolgozó iparágaknak, közös együttműködésüknek!

Globalization of the Bioeconomy - MAY 7,2024 | 9:00 AM- 10:30AM EDT

Recent Trends and Drivers of Bioeconomy Programs and Policies

globalization_of_the_bioeconomy.jpg

Híd a jövőbe az Intelligencián át! 2050, Budapest Élelmiszergazdasági Expo!

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! - szerkesztette Zsebők Zsigmond-

 

Hallva a Micimackó dalát a mézről eszembe villan 2023/2024-es évek magyar méz mizériája. Panaszkodnak a magyar méhészek, hogy forgalmuk csökken, a méz ára pedig az ukrán méz behozatala  miatt szintén csökken. Ezek szerint olcsóbban nőnek a mézelő növények Ukrajnában? Aztán egy nap kiderült, hogy nem ukrán méz örvendeztet csak meg minket, hanem bizony a kínai méz és még török is.. És hogy ezen méz elfoglalhatja a hazai helyét a piacon, ahhoz bizony magasabb körök segítsége szükségeltetik. Állítólag még az a csúfság is megesett, hogy gyermekeknek bemutató, méz irányába való kedv csinálás során kínai mézet tálaltak fel. De hát én már ilyen dolgot el sem szeretnék hinni. És még az idegen mézek közül éppen az ukrán a legkevésbé hamis.

Jenci lassan végez a napi teendőivel. Nagy halom megmaradt műhúsos és valódi marhahúsos húspogácsát rak össze, amit majd rovar, nevezetesen katona légy lárva nevelőben adnak le.

future_city_1_1.png

Your Future City? 6 Visions for the green city of tomorrow | Text by Colin Griffin

-Ezek a „dögök” minden hulladékot megesznek, rendkívül falánkak, viszont takarmányozásra jó minőségű fehérjét szolgáltatnak.

-De Jencikém, hisz az én gyermekkoromban az a hír járta, hogy az államilag nevelt baromfinak hal íze van. Én ugyan nem éreztem, de elhittem, mert olyan sokan állították. Most nincs ilyen hang? Hogy kukac íze van a sertéshúsnak? Vagy éppen a halnak van lárva íze? Mert ugye haltápként is felhasználódik a rovarfehérje.

- Feri bácsi, ma az lenne a természetes, hogy hal íze van a halhúsnak, de hát a maga korában a halat aranyért adták. Még csak nem is aranyhalat.

lab_grown_meat.jpg

What is lab-grown meat? How it's made, environmental impact and more - BBC Science Focus - 

Haj, nagyot fordul a világ.

Jenci azt ajánlja, hogy menjünk el hármasban a Tas Vezér és Bocskai út sarkán lévő étterembe.

budapest_2024.jpg

 Tas Vezér út- Bocskai út sarok - 2024 március, Budapest -  

-Te, Jenci, még megvan az? Ott laktunk a Zsombolyai utcában, de már az én gyermekkoromban is valamiféle étkezés folyt ott.

- Bizony, még megvan. Üljünk be a kocsimba, és egy fél óra alatt ott is vagyunk.

Az elektromos autóval az út zökkenőmentesen megtörtént, a Duna-hidak teljes pompájukban tárultak elénk. A Duna szépen tele vízzel, a színe, ha nem is kék, de tisztának látszik. A Gellért-hegy üde zöld színben kelleti magát. A Rakpartokon moderált forgalom, s az utak mentén rengeteg a kerékpáros, rolleres ember.

-Te, Jenci, még vannak a Gellért-hegyen fügebokrok? Tudod, azt tanultuk róluk, hogy még a török időkbe nyúlik az eredetük.

- Hát, bizony megvannak, s olyan számban, hogy nyaranta az emberek szívesen csemegéznek belőlük. Amúgy is szívesen sétálgatnak az emberek a Gelázson, mert tiszta a levegő, tiszták az utak, nem kell félnünk semmiféle támadástól. Sokkal jobb a helyzet, mint húsz egynéhány évvel ezelőtt volt.

Megérkezünk a Bocskai Étteremhez. Jenci a kocsiból kiszáll, valamit pötyögtet a műszerfalon, ás a kocsi elindul.

-Most keres magának parkoló helyet.

Belépünk hát az étterembe. Kicsit más jellegű a hely, mint Zsigmond barátom étterme. Itt is folyik a közétkeztetést kiszolgáló munka, de kellemes, a közeli Feneketlen-tó hangulatához illeszkedő a légkör. Mi egy tömör fából készült asztal mellett telepedünk le. Jenci megnyom egy gombot az asztal lapján, nyomban megjelenik egy itallap, és étlap. Én jóféle barna sört választok, Jenci egy hosszú lépést kitűnő rizlingből. Zsigmondra még munka vár este, így alkohol mentes italként naspolya ivólevet választ. Lám, a naspolya ivólé, melynek íze oly hasonlatos a valaha Kenyában fogyasztott guava léhez.

6691.jpg

An Inside Look Into The Future of Restaurant Design

Jenci ajánl nekünk is, magának is egy  Bocskai tálat, melyen halszeletek, jóféle szalmaburgonya, és pirított hagymakarikák vannak. Csemegeként ecetes gombát kérünk. Néhány gombnyomás, és máris megtörtént a rendelés.

-Tudjátok, a gombát éppen a mi házunk pincéjében termesztik, s a termés nagyobb részt  savanyítva kerül fogyasztásra. Itt is, mint minden vállalkozásban, a fele tulajdon az Államé, fele pedig a hús-vér emberé. Itt ez a hús-vér ember közös ismerősünk, a Béla a Bocskai suliból. Hogy honnan szedte azt a remek receptet, aminek alapján a gombáját fűszerezi??!! Tény, hogy még a környező települések is járnak ide bevásárolni belőle.

-És mond csak Jenci, mi az a zöld mártás a kis tálban?

-Azt a halhoz adták, nem wasabi, ahogy gondolod, de érdemes kipróbálni. Alga mártás. Igazából eszünk alga termékeket, ugyan nem túl sokat. De egy fajta „zöldség” a maga előnyös bioanyagaival, újfajta ízével. Azért egy majonéznek nyomába sem ér.

-Mi 2023-ban azt hisszük, hogy 2050-re felfordul a világ. Rovarpaszta, algamártással, tetején 3D hús szelettel. Műanyaghalak, virtuáliszöldség, s a valódi hús-vér állatokból származó húsoknak nyoma sincs. Vegán kommandók törnek rá vacsoraidőben a családokra, hogy ellenőrizzék a menüt.

plates_pyramids_planet_fao.jpg

Plates, pyramids, planet
Developments in national healthy and sustainable dietary guidelines: a state of play assessment - FAO- 2016 - 

-Ó, ilyesmiről szó sincs! Valahol megfertőzte korotokat a politika, a média, és a sci-fi irodalom. Igaz, a növényi ételek nagyobb részt foglalnak el táplálkozásunkban, mint korábban, népszerű lett a hüvelyesek fogyasztása, de bizony ma is szeretjük a csülkös bablevest, s nekem kedvencem a sonkás tészta. Ugyanakkor a fagyasztva szárított zöldségekből hihetetlenül finom krémlevesek készülnek. Kis füstölt íz, kis ilyen fűszer, olyan fűszer, és máris készen van egy kiváló reggeli ital. Forró zellerkrém leves kis kukoricapehellyel. De, Feri bácsi, ha ritkán is, de bizony elfogy nálunk is a hagymás rostélyos.

-Hogyan?!! Ti marhahúshoz juttok? 2023-ban ritkaság volt jó marhához jutni, pedig a szoci 70-es éveiben az egyszerű melós családok sem nélkülözték a jó marhapörköltet nokedlivel. És a paprika magyar volt!

_________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

 

-Hát, Feri bá, ez hogy jön ide?

-Úgy Jencikém, hogy mielőtt átröppentem hozzátok 2023-ból, éppen egy zacskó paprikát vettem. Otthon veszem észre, hogy a paprika 69 %-ban spanyol, 31 %-ban szerb?????????, de sokféle valaha hazai élelmiszerről derül ki, hogy már nem hazai. Persze, ha egy szelet akkut kérnék, az talán itthonról származna. De még szerencsés voltam, hogy nem kínai paprikát kaptam. A gazdák panaszától hangos a rádió, TV hírek, ügyefogyott tüntetéseket tartottak, de jó magyar szokás szerint a tűntető banán termelőkhöz nem csatlakoztak a narancs termelők, mert ők öten másnap mentek az utcára. 

Na, jó ez kicsit túlzás, csak azt fejezném ki, hogy a legcsekélyebb előre mutató összefogás sem volt.

-Már akkor értem az összefüggéseket. 2028 körül a klíma hirtelen nagyon rossz lett. Nagy lett a szárazság, majd iszonyatos esőzések jöttek, viharok, stb. Tartott ez 2-3 évig, s szerte Európában, sőt még tovább. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nem tudott elég árut termelni a hazai piacra, s az import is akadozott. Addigra már minden ország orrolt ránk, s nem igyekeztek minket kisegíteni a volt baráti országok, új barátaink pedig még annyira sem. Tehát beköszöntött egy olyan állapot, amikor világossá vált, hogy az élelmiszeripar és feldolgozás elhanyagolása végzetes.

168253.jpg

Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban -Felegyhazikozlony.eu -

Szinte érthetetlen módon mindenütt munkaerőhiányról panaszkodtak, kedvetlenül tették az emberek a munkájukat, aki esetleg becsapott valakit, azt talán még aznap valaki más csapta be.

Nem volt érdemes híreket hallgatni, mert csak politikusok fantázia dús füllentéseit lehetett hallani.

Utólag el is nevezték a kort Háry átmeneti kornak.

-Feri bá, maga előtt és kortársai előtt egy rendkívül nehéz időszak áll. Régi és új, elvtelen propagandát folytató emberek küzdenek egymással az országos és világ politikai porondján. Összevesznek, kibékülnek, „ma leköpöm, holnap lenyalom”, ahogy nagyapám jellemezte a politikusokat. Ma itt, holnap ott tűntek fel tűntetők, már tán maguk sem tudják, mit követeltek. Minden összekuszálódik, kiteljesedtek háborúk, országos vezetők vádoltak más szociálisan aberrált feltörekvőket. Jobb híján atomháborúval dobálództak hatalmasságok, akiknek pedig diliházban lett volna a helyük. Egymással összetalálkoztak, lapogatták egymás vállát, hatalmasabbnak képzelték magukat a Teremtőnknél. A gazdaságok hanyatlottak, az erkölcsök világszerte romlottak.  Naponta derült ki, hogy a kapitalizmus már nem időszerű. Ahogy ez megfogalmazódott : „a kapitalizmus nem kompatibilis az emberi természettel.”  Mondjuk ez sem teljesen igaz, mert nagyon sokan élősködtek a kapitalizmus emlőin.

a-dystopian-cityscape.jpeg

2032... A nagy összeomlás után..  

-És Jenci, mi lett a dolog vége?

-Még kicsit folytatnám azt az elborzasztó folyamatot, ami kis híján a teljes összeomlásba taszította fajunkat. Valaha élt egy olyan erkölcsi norma, hogy kismamák, idős emberek leülhettek a tömegközlekedési járműveken, intelligens emberek előre engedték a nőket az ajtóban. Nem raboltak ki idős embereket, nem rugdaltak halálra hontalanokat, s aki élvezhette az adakozás melegségét, nem élt vele vissza.

Hiába jöttek a hírek egyre vadabb természeti károkról, hőhullámokról, földcsuszamlásokról, földrengésekről, a hatalmaskodók nem tértek észhez.

Ma már antropológiai vizsgálatok, DNS tesztek bizonyítják, hogy a Homo sapienssel párhuzamosan létező neandervölgyiek és a nagyon is alkalmazkodó Gyeniszovai ember a mi áldozatunk lett. Együtt élésünk bizonyítéka a génjeinkben lévő nyomok. Eltűntettük őket, mint annyi más fajt a Földről.

A korai középkorban a szegénységet és másokon való segítséget hirdető kolostorok, amelyek kezdetben gyógyítással, a sötét időkben a szellemi tudás átmentésével foglalkoztak, meggazdagodva már csak a kényelmen járt az eszük. A Szentföld meghódítása idején a zarándokokat, szegényeket, betegeket segítő rendekként kezdték pályafutásukat a Johanniták, Templomosok, jómódba kerülve már csak a hatalom érdekelte őket. Az ember már csak ilyen.

2023-as években, az ökológiai lábnyomunk rohamosan nőtt. Növekvő népesség, növekvő igények, és csak siránkoztunk, hogy romlik a klíma. A napi reklámok még több fogyasztásra ösztönöztek.

Még a húszas években egy tanulmány kimutatta, hogy bírók a nap különböző szakaszaiban kipihenten vagy fáradtan más-más erélyű ítéleteket hoztak. És még akkor hol van a napi kis problémák serege, hogy nem léptették elő, vagy otthoni gondok nyomasztják őket.

footprint_2022_hu.jpg

https://data.footprintnetwork.org/#/

Nem tudott élni az emberi faj a megadatott fejlődéssel. A digitális technika, technológia a fejére nőtt az embernek. Valahogy, mint a mákos tészta. Eleinte nagyon jól esik, majd még mindig jól esik, aztán elrontja a gyomrot. Nem megoldásokat sugallt, nem fontos kérdésekben segített döntést hozni, egyszerűen szórakoztató eszközzé vált, uralkodott rajtunk, nagyon sokakat manipulált.

 A technika fejlődése nem párosult a testi lelki fejlődésünkkel. A digitális világ előnyei mellett egyre inkább előjöttek hátrányai. A kézműves tudás, a klasszikus értelembe vett műveltség elfelejtődött. Az emberek a zsebükben hordták az agyukat, s percenként nézték meg, hogy ki kereste őket.

-Igazam van, Feri bá?

-Jencikém, nagyon is igazad van, sőt, amire már csak nagy vonalakban emlékszel, azt én ki tudnám egészíteni. Már 2023-as években megfogalmazódott, hogy az ember teljességgel alkalmatlan a bonyolulttá váló világban utat találni magának és a Földnek. Létrehozzuk a csodálatos információs bázist, több tudást halmoztunk fel, mint amennyit elmék százai kezelni, értelmezni tudnának. Mert az a függetlenség feladása, ha engedjük, hogy számítógép uralkodjék felettünk. A tömegközlekedési járműveken az emberek a telefonjukat nyomogatják, nézegetnek, fals híreket olvasnak és fogadnak el igaznak, majd leszállva a járműről, legtöbbször már nem is emlékeznek arra, amit néztek. Legfeljebb az ragad meg bennük, amit szűkülő tudásuk átenged, s ezt terjesztik, adják tovább mint valami pestist.

És akkor egyszer csak valami történt! Nem értettem, hogy mi, de az elektronikus eszközeinken szövegek jelentek meg, hogy valamiféle Intelligenciák irányítják az országot, mindenki folytassa a munkát. Akárhogyan is, de eltűntek a politikusok,  viszont nyomban minden jól szervezetté vált. Mintha kisütött volna a nap, a munkakedvünk is megnőtt! Én is, mint maga Feri bá, élelmiszeripart tanultam, s egy jó kis hal feldolgozó terve, vagy csak egy jó mártás receptje az a fejemben is megvan nem csak a zsebemben.

future_city_2.jpg

Re-imagining the future cities with Solarpunk

-S nem korlátoznak, uralkodnak az Intelligenciák felettetek?

-Nem, mert humánusabb lett a világ. És mellette megkezdődött az elmúlt évszázadok környezeti kárainak felszámolása. Tudja, Feri bá, igaz, hogy az ember bármilyen irányítást elfogad, csak ne a saját fajtájától eredjen. De most látom, érkezik a halunk.

-Zsigmond barátom, Feri bá, fogjunk hozzá. Ráérünk még a finom falatok után is tanulni a jövőt.

Megérkezett a hal, s csodák csodája, igazi ponty! Nem papírból, nem műanyagból, nem rovarból, hanem vérbeli halból! Forrón, illatosan. A panír sem elégetve, a hal tökéletesen átsütve.

-Tudja, Feri bá, a haltenyésztésünk rendkívül fejlett. A halhús előállításához viszonylag kevés takarmány szükséges. Élünk is a lehetőséggel, hogy minél több halat fogyasszunk. Nem csak az egészségessége miatt, de szeretjük a halakat. A megújuló folyóink bőséggel nyújtanak szórakozást a horgászoknak, s jut a tányérra is belőlük. Megkezdődtek, sőt nagyban folynak azok a munkálatok, amelyek nyomán a korábbi lecsapolások visszanyerik vizüket. Pezsgő élővilág alakul ki, öröme embernek, madárnak, rovaroknak.

-Megnyugtatsz Jencikém, hogy nem vész kárba korunk jobban gondolkodóinak erőfeszítése. De voltak-e polgárháborúk? Véres harcok, hogy a politikusok visszaszerezzék hatalmukat?

-Természetesen voltak próbálkozások, de a digitális világban már nem volt titok a készülődés. A tömegek élete sokkal jobb lett, kiszámítható életet éltek, biztonságban voltak. Az egészségügy, oktatás, bankszektor, mind megjavult, s a tömegek már gondolatban sem támogatták a régi rendet. Persze, ehhez hozzájárult, hogy az ember vonzódik a jobb élethez. A régi urak hatalom nélkül már nem voltak vonzók. Újra törődnek az emberek a környezetükkel. Nem szemetelnek, nem rongálnak. Nálunk nem szemetelhet már sem magyar, sem külföldi.

-Mit szól Feri bá a söréhez? Ezt a barna minőséget kezdjük megkedvelni, úgymond divatba jött. Egyre több helyen készítik. Kimentek a divatból a gyümölcsös sörök, a sör legyen sör.

-S Jencikém, hadd kóstolom meg a borodat. 2023-ban kicsit válságba került a borászat is, a kis borászatok keresték helyüket.

fao_aquaculure_2022.jpg

2022 The State of World Fisheries And Aquaculture - FAO -

_________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

-Hm, tényleg kiváló. Érezni a rizling jellegzetes aromáját. Ha ilyen kiváló borászitok vannak, akkor már magára is talált a borászat.

-A minőség mindenekelőtt. Korlátozva vagyunk, no lám, egy korlátozó tényező, mennyit ihatunk meg alkoholból egy nap alatt. De ezt elfogadjuk!

-Te Jencikém, lehet-e kávét kérni? Még 2023-ban felmerült, hogy a kávé, banán, kakaó szinte feledésbe merül, olyan súlyos betegségek támadták meg őket.

Nyugodjon csak meg, Feri bá, van kávé is, banán is, csokoládé is. A kávét mindjárt rendelem, de csodálkozni szabad, mert nem úgy jön ki majd a kávé ahogy azt megszokta.

Ezzel Jenci az asztal lapján keresztül rendel is. A pincér srác, akiről kiderült, hogy nem ez a szakmája, beugrott felszolgálni. Vannak kiszolgáló robotok is, ahogy Zsigmond éttermében is, de az emberi kiszolgálásnak nincs párja. Pincérünk, Vince, egyetemista, molekuláris gasztronómiát tanul.  Bónusz pontokat gyűjt azzal, hogy felszolgál, egy párizsi gasztronómiai konferenciára készül, arra gyűjt. Specialitása a kávé, csokoládé, tea porításos bevitele a szájba. Mindjárt meg is mutatja a használatát.

artguru.jpg

A szomszéd asztalnál 

- AI Art Generator - artguru.ai - 

A kis szerkezet inhalátorra emlékeztet. Benne a kávénk elkészítve, melegen tartva várja, hogy a kis gomb megnyomásával nagyon apró átmérőben a szánkba kerüljön. És csoda!!!!  Csodás ízvilág terjed szét számban. Belepi nyelvem, szájpadlásomat, a nyelv alatti területet. Szinte érzem, ahogy a koffein lassan szívódik fel, oszlik szét ereimben. Valami ilyesmit érezhettek az első ópiumszívók!

Vince elmagyarázza, hogy például a csokoládé függőséget kiválóan lehet ezen kis szerkezettel kezelni. Néhány  nyomás és szétárad a szájban a  csokoládé aromája. Nagyon kevés kalória, hatalmas ízhatás.

Természetesen kapható hagyományos csészés kávé is, de ez a meglepetés  a kis porlasztóval minden pénzt megér!

Vince még rákérdez, hogy hozhatja-e a számlát? Amig az elkészül egy kis burát helyez fejünkre, amely segít ellazulni. Mindannyian behunyjuk szemünket, s ellazulunk. Zsigmond még vesz néhány szem édes kömény és kaporszemet egy tálkából, s amig behunyt szemmel lazulunk, ő azt rágcsálja. Nekem a 1960 70-es évek jutnak eszembe, amikor kis srácként mindennap elmentem a mai Bocskai Étterem mellett.  Sokszor küldtek el szüleim, hogy néhány üzlethelyiséggel odébb a ZÖLDÉRT-ben vásároljam meg az esti sóska szószhoz a sóskát, mire hazaérnek, tisztítsam meg. A jóféle sóskaszósz, burgonya pürével és főtt tojással! Igen, egyelőre úgy látom, hogy jó élni 2050-ben!

Jenci fizet. Azt mondja, ne aggódjunk, van bőven pénze. Most a volt Kertészeti Egyetemen dolgozik, csak részben a szakmájában. Talajmikrobákat kutat, amik a talajjavító programban hozzák el a leghatékonyabb talajjavítást. Növény és ember együtt működése, na és a mikroorganizmusoké is.

Sétálunk egyet a Feneketlen-tó körül, s folytatjuk beszélgetésünket a múlt-jelen-jövő kérdéseiben.

Szereted a zöldséget? Hát akkor miért nem eszed? De honnan vegyek?

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök cikke a hazai zöldség-gyümölcs ellátásról - szerkesztette: Zsebők Zsigmond -

A WHO és az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági szekciója felnőttek részére napi 5 adag zöldséget, gyümölcsöt ajánl, amiben a burgonya nem is foglaltatik benne.

vegfruit.jpg

Napi zöldség- gyümölcs fogyasztás ajánlása, recept példák - thekitchn.com - 

Illusztrálva a fenti ajánlást lássanak néhány képet az ajánlás mennyiségéről és minőségéről.

Kicsit közelebbről :

 

alma_infog_01.png

 

alma_infog_02.png

Képek forrása : https://www.mindmegette.hu/zoldseg-teszt-54350/

Évente több híradás is szól arról, hogy mennyire kevés halat fogyasztunk. Az Élet és Tudomány 2024 év 2 számában A Kőkorszaki falu az Al-Duna partján című cikk egy főleg halászatból élő kőkorszaki falut mutat be. A Lakói kitűnő egészségi állapotnak örvendtek a sírleletek alapján, amit a cikk írója így kommentál: Évezredes tapasztalatok igazolják, hogy milyen előnyökkel jár a rendszeres halfogyasztás…Mára azonban mintha elveszett volna ez a fontos tudásunk. Jó lenne felfrissíteni, nehogy egészségünk bánja.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

/Van elég hazai hal?? S milyen áron ?/

Ugyanilyen szomorú adat, hogy mennyire kevés zöldség és gyümölcs kerül a tányérunkra, más szóval évről évre csökken a fogyasztás volumene Pedig sokkoló következménye is lehet ennek a zöldségmentes életmódnak!

A zöldség-gyümölcs fogyasztás fedezi napi ásványi anyag szükségletünk zömét, vitamin ellátásunkról gondoskodik, a feltétlenül szükséges rost mennyiséget biztosítja. A felgyülemlő hiány a fenti bio anyagokból már középtávon is elindíthat rendellenességeket testünkben. S most, amikor az egészségügyi ellátás egyre nehézkesebb, óriási előny testünk épségének megőrzése a zöldség-gyümölcsök által. Igen, belátom, ez nem olcsó mulatság, s főleg azokat érintheti, a kevéssé módosakat, akik a külön utas orvosi ellátást nem tudják megfizetni.

A felnőtt lakosság számára naponta ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztás mértéke 500 gramm. Ehhez képest ennek kevesebb, mint a felét, 234 grammot eszünk naponta.

Kezdetekben arról írtam volna, hogy milyen forrásokból is tudja a városban, falvakban élő ember beszerezni a napi zöldség-gyümölcs betevőjét.

1. Szerettem volna városiként eloszlatni egy legendát, miszerint a multikban vásárolt zöldség és gyümölcs nem igazán egészséges. „Ki tudja honnan van, nem tudjuk, mit eszünk meg!”

Aztán a cikk tartalma bővült, ahogy egyre több szakmabeli és szakmán kívüli baráttal, ismerőssel beszélgettem, mintegy benyomásokat gyűjtve. A meginterjúvoltak között fiatalok, idősek, többféle anyagi háttérrel rendelkező emberek szerepeltek.

Sikerült egy multi cég egyik felső vezetőjével, az ellátásért is felelős embertől információkat begyűjteni. Már amennyit megadhatott. De sikerült éppen egy multi cégeknek beszállító zöldséget termelő, felvásárló, kezelő, csomagoló termelővel is felvenni a kapcsolatot.

sp1.jpg

Zöldség-gyümölcs kihelyezés 

Így legalább arra választ tudok adni a zöldség beszerzés dzsungelében, hogy milyen is a multi minősége?

2. Kérdésemre, hogy mi a garancia arra, hogy a multi bevizsgált, egészséges terméket kínál, mind bio, mind kommersz minőségben, a válasz:

Kérdésére válaszolva: vállalatunk természetesen a hatályos szabályozási környezetnek megfelelően végzi üzleti tevékenységét. Ez tehát azt jelenti, hogy a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi a zöldség-gyümölcs termékeket.

Ezt támasztja alá egy beszállító ismerősöm, aki 400 multi üzletébe szállít ki csomagolt vagy lédig előkészített zöldségfélét. Megerősített abban, hogy a kiszállításra kerülő zöldségeit gyakran ellenőrzi a NÉBIH, elsősorban a megengedett növényvédőszerek mennyiségének határértéken belüliségére nézve. Ha nincs permetezve a csomagolt termék, arra az esetre is vonatkozik a határértéken belüliség.

Tehát a nagy élelmiszer láncok biztonságos zöldség/gyümölcsöt kínálnak!

A láncok által kínált termékek köre természetesen különböző lehet, akár a láncon belül is, de tapasztalatom szerint igazodnak az évszakhoz kínálatukban. A mai napon, 2024. január 17-én egy közeli multiban nézelődve megtaláltam mindazt a választékot, amelyből össze tudtam volna állítani több napi ajánlott zöldség-gyümölcs igényemet.

Tehát elérhető a fekete retek, piros retek, cékla, zeller, 3 féle paradicsom, hegyes erős paprika, piros kaliforniai paprika, póréhagyma, újhagyma, lila hagyma, fejes káposzta, vörös káposzta, saláta, sárgarépa, petrezselyem, gombafélék, saláta keverékek, többféle csíra, csomagolt savanyú káposzta, kétféle sütőtök stb.

Többféle minőségben csomagolt és lédig vöröshagyma, két féle burgonya. Ma nem láttam édesburgonyát, bár szokott lenni.

Valószínűleg a többi multi láncban is hasonló a kínálat, s összehasonlításom szerint az árak sem térnek el egymástól különösképpen. A városi lakások szűkös tároló lehetőségeihez igazodik a kínálat. 2-3 legfeljebb 5 kilós egységben forgalmaznak többféle burgonyát, hagymát. Minek is száradna meg feleslegesen a meleg konyhai környezetben a drága termék?

Vásárolható dió, mogyoró lédig. A napi diétához hozzá tartoznak.

Mint egy előző cikkünkben írtuk már, nagyon fontos eleme lenne táplálkozásunknak a többféle hüvelyes. Van ugyan bab, lencse, csicseri borsó, de import minőségben. Egyedül felezett sárgaborsó van hazaiként jelezve.

A kép forrása: (17 Popular Types of Beans (+ How to Use Them) 

different-types-of-beans.jpg

Szeresd meg a babot! - A bab kiváló élettani hatásokkal bír! -
Bujna Ferenc Élelmiszermérnök cikke a lecsón! - Úton a babnagyhatalommá válás felé!

A mai napon megfőztünk egy fél kilós csomag kanadai termelésű, bár hazai csomagolású apró szemű tarkababot. A bab viszonylag apró szemű, beáztatva 12 órára kiderült, hogy több fél, törött szem található benne. De a nagyobb baj az, hogy a babnak megfőzve alig van íze!

Nem az a jó megszokott, nyálcsordító bab aroma jött ki a levesből! Hol vannak a régi ízek?

A babot ¾ órán keresztül főztük kuktában, s még így is némileg keménykés maradt! Ez azt jelenti, hogy a bab nem volt a legutolsó termés, a keményítő tartalom már hozzákezdett az átkristályosodáshoz.

Viszonylag széles választékban találkoztam konzerv főtt babbal, fehér, lila babokkal paradicsom szósszal vagy sós vízben. Ezt a babot már nem kell áztatni, főzni, teljesen készen áll a további felhasználásra. Így igazán nincs akadálya a szélesebb körű konyhai vagy akár nagykonyhai felhasználásnak.

A csomagolt saláták, saláta mixek, kis vödrös savanyúságok, csírák magyar cégek  készítményei.

Még a kisebb multiknál is megtalálható a fagyasztott zöldségként a zöldborsó, vágott zöldbab, francia saláta keverék, wok keverék, brokkoli, spenót, sóska krém, csemegekukorica.  Nagyobb üzletekben még szélesebb a kínálat.

Ugyan visszaszorulóban van sokak sajnálatára az üveges savanyúság, mint csemegeuborka, alma paprika, vegyes vágott, de azért megtalálható a teljes választék, néha több gyártó képviseletében is.

És ami a lényeg, vásárló is akadt, s az áruért felelős dolgozó folyamatosan frissítette a  kínálatot. Tehát egy jól működő zöldség-gyümölcs értékesítés folyik.

Több megkérdezett ismerős a multikon kívül ellátogat a hagyományos értelemben vett piacra is. Azonban majdnem egyöntetű véleményük szerint a piac árai magasabbak.

A multikban rendszeres az akciózás, ami ténylegesen vonzó a vásárlók részére. Elmondható, hogy az igényekhez is igazodik az akciók sora, tehát nem csak a kevéssé menő cikkek kelletik magukat olcsóbb áron.

paradicsom.jpg

Paradicsom - Miért fürtös a fürtös paradicsom? - friss.blog.hu -

A régebbi, ízletes magyar fajták forgalmazási készségére a következő választ kaptam:

A nyári szezonban jelenleg is megtalálható a pultjainkon például a „Bugaci fürtös paradicsom”, amely ötvözi a régi ízvilág nosztalgiáját a pulton tarthatósággal. Többek között ezt a terméket cégünk pontosan az említett „aroma” miatt választotta ki beszállító partnerével együttműködve. Nagyon fontosnak tartjuk az ízvilágot, de természetesen mindig megfelelő minőséget szeretnénk biztosítani a vásárlóink számára. A „régi” fajták tekintetében a magyarországi termelés is igen meghatározó és fontos tudni, hogy a termelőknél sem könnyű már régi fajtákat vagy régi termelési technológiákat találni.

Minden esetre, ha van vásárlói igény, talán lesznek régebbi fajták is a zöldség szigeteken.

És akkor boncolgassuk tovább, hogy egy városi polgár milyen forrásokból jut Zöldség-gyümölcs termékekhez.

3. Kiskertjében hétvégi háznál vagy akár családi házának kertjében termel.

Ide kívánkozik, hogy a gazdaboltokban beszerezhető magok választéka csökkent, áruk jelentősen növekszik. A kis felhasználók részére forgalmazott vegyszerek, termésnövelők ára drasztikusan emelkedik. Még azon cikkek ára is horribilis mértékben nő, amelyek a biotermesztést céloznák. Például mára hatalmas az ára a szexferomon csapdás rovar jelzőknek, miközben minőségük jottányit nem javul.

russian-dacha1.jpg

1 000 EUR. - családi gazdaság - Avagy hogyan kapcsolódik ez vidék felvirágoztatásához, meg a Covid-19 krízishez? - 2020. május 02. lecsós -

4. Cserél terméket családon belül, ismerősökkel.

Megbízható ismerős termelőnél szerez be rendszeresen terméket. Legtöbbször már a valaha aktív ismerősök is abbahagyják a termelést.

A régi időkben a TSZ, Állami Gazdaság, vidéken, pedagógus földön nagy volumenű termelés folyt. Példaként, a Fertődi Á.G. Konzervüzemének évi 2000 tonna körüli felvásárlását felében az illetmény földeken megtermelt zöldség-gyümölcs tette ki.

További jelentős mennyiséget biztosítottak Fertőd és szűk körzetéből beérkező háztulajdonosok többlet termékének, meggy, cseresznye, szilva stb. behozatala. A maradékot pedig a megyei ÁFÉSZ-ektől vásároltuk fel. Kisebb mennyiségben megyén kívülről érkezett árú, pl. Kokadról almapaprika, de ezt az ottani TSZ tagok által illetmény földön termelt és a TSZ által felvásárolt paprika és egyéb termék tette ki.

Szerte az országban ez a szisztéma működött, például a Nógrád megyei málna, ribiszke úgy került a Zöldérthez vagy a Drégelypalánk Szörpüzemhez, hogy háztáji termelők, tagok beszállítása jelentette az áru alapot.

De még 10 évvel ezelőtt is jobban volt kiskerti zöldség termesztés.

Megszűnt a TSZ, megszűnt az illetmény föld. Eltűntek a felvásárlást profi módon végző ÁFÉSZ, Zöldért egységek, amelyek saját kezelésű boltjaikban terítették az árut az árut.

afesz_aruhaz_1974.jpg

ÁFÉSZ Áruház, 1974 - Fortepan -  

S e mellett még jutott a Nagybani piacokra is bőven portéka.

A Konzervgyárak, hűtőházak, kisebb volumenű savanyítók, konzerv üzemek virágoztak, nagyon jelentős nyugati, keleti export bevételhez juttatva az országot.

Igaz, még multi bevásárló egységek nem léteztek, a Zöldség-gyümölcs beszerzést a lakosság a nagyon jól szervezett Zöldség-Gyümölcs boltokból szerezte be.

Például Budapesten, a Feneketlen-tó környékén lakva 500 méteren belül 4 ilyen üzletben vásárolhattam. Az árak nagyjából egyformák voltak, a minőség változó, de zömében azért kielégítő. Inkább a frissességre lehetett néha panasz.

És ott volt a Budapestet is átszövő piac hálózat, ahol akár ZÖLDÉRT üzletek, ÁFÉSZ üzletek működtek a számtalan rendszeresen árusító valódi kistermelők társaságában. Mások esetleg a nagybani piacon szerezték be és terítették portékáikat. Nagyon sok városi embernek volt „saját” elárusítója, mintegy baráti viszonyt alakított ki vevő és eladó.  A „maszek” árak mindig olcsóbbak voltak az állami áraknál.

3. S mi van ma?

budfafok_teteny_kertbarat.jpg

Budafok- Tétény Kertbarát Kör , Terménybemutató 2020 -

Piacok még vannak, sőt létrejöttek un. kosár közösségek is.

Sok megkérdezett ember városokban és falun is, hisz ma már a falusiak zömében nem termelnek, inkább a közeli városban vásárolnak a multiból, szívesen járnak a sokféle áruházba vásárolni zöldséget/gyümölcsöt. Szinte idézve a régi nagyszerű standokat szemével és kezével is vásárolhat a vevő.

Illetve elhangzott panaszként, hogy nem lehet olyan szabadon válogatni a piacon, mint a multikban. Mára már nagyrészt megszűntek a befőző háziasszonyok, akik zömében piacról szerezték be a paradicsomot, barackot, paprikát, s ”cekkerükben” vitték haza befőzésre. Valahogy elfogyott a kedv, a konyhai hely, a tehetség a befőzéshez. Ma un. házi praktikákkal eltett paradicsomlé, baracklekvár, szilvalekvár piaci kézműveseknél szerezhető be. Legtöbbször nem olcsón.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

 Érdemes ránézni néhány nagyváros nagybani piacára. A zöldség- és gyümölcstermesztés területén a nagybani piacok alapvető értékesítési csatornának számítanak, ahol a mezőgazdasági termelők értékesíteni tudják a megtermelt terményeket. Ezáltal a nagybani piacok kiváló terepet jelentenek a termelők, a nagy- illetve kiskereskedők árukínálatának egymás közötti tranzakcióinak lebonyolítására.

Mivel hazánkban több nagybani piac is létezik, ezért a budapesti nagybani piacon más árakkal találkozhatunk, mint a szegedi nagybani piacon vagy a debreceni nagybani piacon. A hazai nagybani piac árak követése ezért kiemelkedően fontos a piac minden szereplője számára. Itt szerzik be zömében a viszont eladó kereskedők a zöldség-gyümölcs választékukat. Hogy mi igazán a hazai kínálat, s mi az import, nehezen lehet ellenőrizni. Termelők az interneten is kínálnak eladásra nagyobb tételben saját termelésű zöldséget. Pl. épp most olvastam egy 50 mázsás vöröshagyma tételről.

9675457balatonfoldvartermeloipiac.jpg

Balatonföldvári Termelői Piac -likebalaton.hu -  

Valóságosan szaporodnak a piacok, helyi kínálatok. Sajtosok, száraz húsárút kínálók, tojást forgalmazók száma emelkedőben van. Remélhetőleg a zöldség-gyümölcsösök is visszanyerik régi formájukat. Több vásárló azt nehezményezte, hogy nem válogathat úgy az áruk között, mint azt a multi zöldséges portálján teheti. Nem utolsó szempont.

Otthoni körülmények között kis helyen előállítható a csíra. Kitűnő téli bio anyag forrás! Nagyon könnyű csíráztatni a lucernát, zsázsát, retket. Hozzájuk való bio mag kisebb és nagyobb csomagolásban elérhető, csíráztató szerkezet kínálatában sincs hiány. Savanyúkáposztából napi 100 g fogyasztása több, mint javallott. Olyan jótékonyan befolyásolja a bélrendszerünk mikrobiomját, hogy rost tartalma mellett a Lactobacillus reuteri által előállított anyag a demencia megelőzésére is jó. És akkor még a vitamin tartalmáról nem beszéltem. Sajnos messze nem elegendő a savanyítók száma, vagy a savanyított termékek fogyasztása is visszaesett ?

Tipikus téli zöldség a fekete retek.

Két naponta reszeljen le egy fekete retket, reszeljen hozzá nyers karalábét Reggel sózza be, estére kellően pácolódik, s épp az alkalmas időben fogyasztható. „A népi hagyomány szerint „reggel méreg, délben étek, este orvosság" - inkább csak hasznos tanács, reggel sem méreg, csak nem ajánlott éhgyomorra fogyasztani”

Eleink sok-sok káposztát fogyasztottak. A káposztás étkek száma végtelen. Póréhagyma is hozzátartozna a napi diétához, de bizony egy fej vöröshagyma vajas vagy zsíros kenyérrel kifejezetten kellemes vacsora.

Ez a sütőtök sütés ideje. Mind a hagyományos Nagydobosi, mint a hosszúkás alakú Orange kiváló csemege. Desszertként fogyasztható édes, sült húsuk. Ha pedig maradna, akkor édeskés vagy sós karakterű sütőtök leves készíthető. Ne feledjen néhány pirított tökmagot a leveshez adni vagy csorgasson a kész leves tetejére tökmag olajat. A legkiválóbb gyógyszer a prosztata betegsége ellen.

leek.jpg

Póréhagyma - gardeningknowhow.com - 

Elérhető a póréhagyma, hajtatott újhagyma.

A régi időkben, amikor a primőr még ritkaság számba ment, a hagyományos, nagy raktárakban tárolt hazai zöldségeket fogyasztották az emberek. Több cékla, káposzta, téli retek, eltett savanyúság, savanyú káposzta fogyott. Egy négytagú család a vasárnapi rántott hús mellé simán megevett két üveg uborkát vagy vágott vegyes savanyúságot.

Összefoglalva a fentieket.

Ma 2024 januárjában elmondható, hogy a kiskerti termelés és saját termelésű zöldségek fogyasztása már nem a régi. Sokkal kisebb.

A zöldség-gyümölcs kínálatot a nagy élelmiszer áruházak biztosítják. Egymással vetélkedő áruházak, majd mindegyikének kínálata felér egy régi idők Zöldség-Gyümölcs üzletének kínálatával.

A lakosság nagy része ugyan kilátogat a piacokra, de az árakat magasabbnak ítéli, mint a nagy áruházak árai. A kis helyi piacok pedig még nem tudták visszanyerni régi fényüket, jelentőségüket.

Nem állom meg, hogy felsoroljak néhány olyan, kicsit feledésre ítélt zöldséget, amelyet régente a kiskertekben termesztettek.

lake_nakuru_kenya.jpg

Lake Nakuru National Park         - kws.go.ke -

Fehér vagy zöldspárga. Nem könnyű termelni, de évente néhány étkezéshez valót elő lehet állítani. A kenyai Nakuru városában lakó francia barátaink spárgás étellel kínáltak, mint az otthonról hozott ritka csemege.

Szerencsére többen ismerik a padlizsánt, aminek konyhai feldolgozásáról több cikket is közölnek népszerű színes lapjaink.

A sárga színű vágott bab mellett fogyasszák a zöld színű vágott babot, a széles hüvelyű vágható babokat, és a líma babot is. A babok egy része több funkciós. Vágott babként, kifejtő babként vagy száraz babként fogyasztható. Illetve a vágott babot nem is fontos mindig vágni, hisz párolt köretként egészben is kiváló.

Gyermekkoromban valahogy többször fogyasztottunk sóskát. Mindig én tisztítottam meg, s Édesanyám csak elkészítette szósznak. Marhahús szelethez igen jó volt. Szezonján kívül pedig a fagyasztott vagy üvegben hőkezelt sóskapürét fogyasztottuk. Nem egyszer.

Én a spenótot is kedveltem. Popeye, Matador néven futott, s az első zöldségek egyike. Később a Újzélandi spenót szedhető, sőt egészen őszig rendelkezésre áll. Spenót pótlásként használható, de salátába is tehető a mángold levele. Indiai háziasszony barátunk azt tanította, hogy kétféle spenótból készül az igazi spenótos étel. Például párolt köret.

Eszünk elég céklát? valahogy népszerűbb lehetne, mint amilyen most. Többek között nagyon jó gyulladás csökkentő szervezetünkben.

Én még az egyetemen kísérleteztem bimbós kel tartósításával. Igen jó falat párolva, prézlivel vagy anélkül.

Fodros kel!!!! Lila vagy fehéres/zöldes fodrú. Mindegy. Állítólag daganat megelőző hatású, de saláta keverékekbe igen jó.

cekla.jpeg

 -Cékla – a magyar superfood- blog.vetemenyem.hu -

Mikor fogyasztottak rántott zellert utoljára ? Nosza, bármelyik nap megtehetik, elérhető a zeller.

Rebarbara. Évelő, frissítő kompótnak kiváló. Újszerű íz.

Zeller szár, más országokban kifejezetten kelendő zöldség.

Fekete gyökér! Hát ez számomra is talány. Egyszer megpróbálkoztam vele a kertben, nem igazán sikerült. De újra megpróbálom. Leírás szerint magról vethető, s a mosott, főzött gyökér vajjal kitűnő.

Endívia. Elkészíthető, mint a spenót, vagy kevés párolt vöröshagymára téve sütőben süthető.

Édeskömény. Valaha népszerűbb volt, az utóbbi években nem láttam. Nyersen különleges ízű, de párolva sem  megvetendő.

Cikória. Magról vethető. Saláta keverékben jó. A fejek 20-26 percig párolandók, majd sóval, kis szerecsendióval, sajttal vajas mártásban tálalható.

Hüvelyes borsó, ahol a lapos, mag nélküli zsenge levelek párolhatók. Különleges ízű köret.

sunday-pork-roast.jpg

Pasztinák köret, a vasárnapi ebédhez 

Tarlórépa, angolul turnip. Hát igen, kicsit előkelőbb név. Ugyanakkor Augusztus elején vethető, nagyon gyorsan karalábéhoz hasonló állagú és ízű gumókat terem. Sok országban nagyon népszerű zöldség.

Lassan feledésbe kerül a pasztinák. Nem is olyan régen tömegével termelték hazánkban. Kiváló, kicsit édeskésebb, kicsit másabb ízű gyökérzöldség. Levesben a sárgarépa mellett nagyon is elmegy.

És még sorolhatnám a valaha népszerűbb saláta félék számtalan változatát mint Galambbegy saláta, fodros saláta laza fejű saláta stb.

Érdekes egzotikum, de nálunk is megterem az okra. A magtokokat főzik, savanyítják, nyersen fogyasztják, vagy salátákba teszik. Az okrát a fejlődő országokban az alultápláltság enyhítésére és az élelmezési bizonytalanság csökkentésére is fel lehet használni. Mi is próbálkoztunk már a kertünkben. Virágja impozáns. Ajánlatos megkóstolni.

 warm-artichoke-blood-orange.jpg

Warm artichoke, blood orange & feta salad -  bbcgoodfood.com - 

Articsóka is egy lehetséges termeszthető zöldség növényünk. Konyhai feldolgozása kicsit macerás, de érdemes megpróbálni néhány tő termesztését.

Csicsóka, mely gumóit letisztogatás után kevés ecetet tartalmazó vízben kell puhára főzni s ezután hámozni.

Otthon, akár cserépben termeszthető a bazsalikom számtalan változata, az egyre népszerűbb koriander levél.

Igen, nagyon sokáig folytathatnám a sort. Valahogy úgy tűnik, hogy van mihez visszatérni.

Rövidesen megjelenő újabb írásunkban a gyümölcs ellátást tekinteném át.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Megmentsük a Szigetvári Konzervgyárat? Jó fizetések mellett milliárdos profitot is termelünk! Lássuk hogyan tennénk ezt!

Álmunkban paradicsomos babba lóg a kezünk.. De mi van, ha mégsem álmodunk?

November közepén jelent meg az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján – itt a lecsón – a cikk, hogy meg kellene menteni a Szigetvári Konzervgyárat.  --- >  Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat!

bbq-sandwiches.jpg

What to Eat with Baked Beans (13 Tasty Side Dishes) - insanelygoodrecipes.com- 

Sokan kerestetek meg minket, engedjétek meg hogy idézzek az egyik telefonbeszélgetésből:

  • Szia, hogy mennek a dolgok Indiában?
  • Tudod, hogy már több éve itt vagyok, és nagyon szeretem azt, amit csinálok! Itt van mit tenni az élelmiszergazdaságban.
  • Te, remélem lesz majd olyan projekt is itthon, amibe akár távolról is be tudok majd kapcsolódni szabadidőmben.
  • De nem ezért hívtalak. Olvastam a lecsón az írásodat a Szigetvári Konzervgyárról, Meg olvasom folyamatosan Bujna Feri cikksorozatát, az élelmiszergazdasági Sci–fi sorozatot, hogy hogyan néz ki Budapest élelmiszergazdasági rendszere2050-es években! Hogyan teremt jól- létet az AI, és a z ember közösen!
  • Tetszett!
  • Eléggé keményen odateszitek a lényeget.
  • Te, hol akarjátok megvalósítani a 2050-es projektet?
  • Lennének ötleteim, hogyan induljunk el!    
  • Ziggy, ha ilyen jól leírtátok azt, hogy mit kellene tenni konzervgyár ügyben, nyomjátok már egy kicsit részletesebben, hogy mi is a stájsz ezzel a történettel!
  • Csak szőr mentén érintetted a témát – hogy az elején kell egy csapat – és ezzel el is intézted!
  • Ismerlek, te nem szoktál csak úgy leírni gondolatokat a semmibe! Szívesen elolvasnám a teljes mesét! Ne kímélj!
  • Szét akarom szedni, és bele akarok kötni minden szavába! : )
  • Alig van konzervgyár, ha bezár a szigetvári is – igaz francia tulajdonú – akkor megint szegényebbek leszünk egy működő gyárral.
  • Sajnos eljöhet az az idő, amikor csak az emlékeink maradnak egy tényleg nagyszerű élelmiszeriparról?
  • Remélem nem lesz igazad, és lesz itt még élet!

 

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

----- > Beszélgettünk még sok mindenről, például van olyan ága az élelmiszergazdaságnak, amiben India fényévekkel előbbre jár, mint a világ többi része!

Kezdődjék is a mese! A mese egy konzervgyárról szól, amit nemsokára be akarnak zárni, és ezzel megszűnne kb. 130 munkapozíció, ami azt jelenti, hogy 130 ember munkája offolna  a gyárban.

 

 

I. Konzervgyárat akarsz megmenteni? Ahhoz termék kell! Válasszunk terméket! Az meg legyen egy konzerv!

Kicsit nézzünk erre a témára egy kicsit komolyabban, vegyük elő az élelmiszermérnöki szemléletet, és nézzük meg, mire megyünk vele!

A mese úgy kezdődik, hogy élelmiszeripari terméket akarok gyártani. Ehhez meg ki kellene választani egy terméket, ami jól megy a piacon pl. Európában, ismert annyira a tervezendő termék, hogy a vásárló levegye a polcról. Mondjuk, pl. mondjuk azt, hogy a választott terméket konzervként akarjuk forgalomba hozni.

Tehát terveznünk kell egy konzervet, ez a terv!

 

II. Felteheted a kérdést, hogy miért?

Mivel élelmiszermérnökök vagyunk a konzervek tervezése alapszint, mondhatni level  1,  beugró!

Létezik olyan tanszék a Villányi Úton – a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Villányi Úti Kampusza Budapesten, a híres „K” – mint központi épület, Budapesten - --- > az egyetem most a MATE – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része - , hogy Konzervtechnológia Tanszék. Igaz, a „Konzerv tanszék, a „sörészet”, a „bor tanszék” és a „hűtő tanszék” a Ménesi Úton volt megtalálható nem oly régen még.

Szóval konzervet akarunk tervezni. Azért akartunk tervezni egy jó kis konzervet, mivel élelmiszermérnökök vagyunk és értünk hozzá, hogy hogyan is kell megtervezni egy jó konzervet. Az egyetemen tanulsz az évek során ilyeneket, hogy fizika – részeként hőtan – géptan, élelmiszeripari műveletek. Van ilyen tárgy is, hogy mikrobiológia, vagy élelmiszeripari mikrobiológia, gyártáselmélet, vagy minőségügy. Szakirányon meg vannak az iparági technológiák, ilyen a konzerv is.

Szóval a konzervtechnológiához komolyan ismerni kell ismerni a hőtant, az élelmiszeripari gépeket, az élelmiszertechnológiát, gyártáselméletet, terméktervezést, ez alapszint.

Ha valakit részletesebben érdekel, hogy mit tanultunk az egyetemen, ebben a cikkben részletesebben írtam a témáról:

Élelmiszermérnöknek egyetemre menni vagy nem menni, ez itt a kérdés! Válasszátok? (2021. január 19.)

Irány konzervet tervezni!

 

III. Tehát konzervet kell terveznem, mert az jó! Lehetőleg itthon adjuk el első körben!

Tehát terveznünk kell egy konzervet. Megterveztük, van egy konzervünk. Ez nagyon jó, de ezt a tervezett konzervet valahol le akarjuk gyártani. Legyen ez a gyártási helyszín történetesen egy konzervgyár! Ha meg ezt így akarjuk, akkor semmi más dolgunk nincs, mint az, hogy a megtervezett terméket gyártásra optimalizáljuk. Foglaljuk össze mit tudunk:  

  • Kell tervezni egy jó konzervet!
  • Lehetőleg olyan konzervet kell tervezni, amit mindenki ismer, és szívesen megvesz!
  • Mivel konzervet terveztünk, ezért a gyártást optimalizáljuk egy konzervgyárra!
  • Értékesítsük a tervezett konzervet pl. a kisker láncoknál, és szállítsunk is ki!

 

IV. Pár gazdasági aspektus, amit figyelembe veszünk: Tervezzünk Európai szinten látható fizetésekkel, és szép osztalékkal!

A kapitalizmus lényege sokak szerint a szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Ahol fejlett kapitalizmus van, ott szabad pénzpiac van, és szabadon lehet befektetni a reálgazdaságba is. A hagyományos fogalmi megközelítés szerint az élelmiszeripar egy nagyon jó üzlet, enni mindig fognak az emberek. Ez az axióma valahogy az elmúlt 33 évben nálunk nem nagyon volt értelmezhető, ennek megvannak a történelmi okai.

A kérdés az, hogy a tervezett konzervünk, amit egy konzervgyárban akarunk gyártani - optimalizáltan- hoz-e annyit, hogy érdemes legyen befektetni a történetbe? Hoz-e többet, mint egy ingatlan befektetés, vagy mint a papír alapú befektetések?

Mindezt úgy, hogy Európai szinten látható fizetéseket rakunk a rendszerbe?

Egyetértek Nick Hanauerrel, amikor azt mondja, hogy meg kell fizetni a dolgozót. Mivel ha meg van fizetve a dolgozó, akkor fenn tudja tartani a kapitalizmust, mivel elkölti a pénzét, mivel van neki, amit el tud költeni.  

The dirty secret of capitalism | Nick Hanauer

Papír alapú befektetéseknek szoktuk nevezni minden olyan befektetést megtestesítő értékpapírt, amelyekkel pl. a tőzsdén lehet kereskedni: kötvény, részvény, állampapír. Ha ezt nem ugorja meg a tervezett business, akkor ne is tervezzük tovább a történetet!

V.  A zord valóság

 

A befektetőknek, és cégtulajdonosoknak mostanában eléggé fáj a feje, mivel meg kellene őrizni az eddig megtermelt készpénzállomány értékét, azért, hogy ne vigye el az infláció. Lehet olyan cég is, amelyik azt fontolgatja, hogy megvalósít egy beruházást. Számára a kérdés az, meddig emelheti az eladósodás mértékét, hol a határ? A dolgozókat eléggé sújtja az infláció, folyamatosan fel kell élni a megtakarításokat, vagy hiteleket kell felvenni ahhoz, ha tartani akarják a megszokott életszínvonalukat. Van egy másik út is számukra, az pedig a munkahelyváltás ahol nagyobb fizetést kapnak. Szóval a helyzet nem egyszerű egyik szereplőnek sem.

 

Vájunk is bele a lecsóba ennyi bevezető után.

VI.                Babkonzervet fogunk gyártani, méghozzá paradicsomos babkonzervet, a híres baked  beanst! Miért pont a bab, és miért a babkonzerv? 

A paradicsomos babkonzerv UK-ban, (az USA-ban is) alapélelmiszer. Mondhatni minden kamrában van pár dobozzal, mivel tradicionálisan több főételhez megy, továbbá fogyasztják pirítósra téve is. A Full english breakfast nem létezhet baked beans nélkül! : ) Aki a baked beans történetére kíváncsi, itt olvashat róla részletesebben: 

What To Eat With Baked Beans - 13 Main & 10 Side Dishes

Baked beans

Full English breakfast

 full_english_breakfast.jpg

Full english breakfast

(consisting of bacon, fried eggs, sausage, mushrooms, baked beans, toast, hash brown, and grilled tomatoes)

 

Mivel a baked beans – paradicsomos bab - eléggé ismert itthon is, úgy gondolom, hogy nagyon jó választás lesz, mivel itthon is szívesen fogyasztják az emberek. Szívesen vásárolják, a kulcskérdés az ár lesz. Olyan áron kell gyártani, és értékesíteni, hogy a hazai piacon versenyképes legyen a termék.

Legyen a neve az általunk tervezett baked beans konzervnek: BAB 2023 RDE – BAB 2023, Reggel- Délben – Este = RDE –

a. Hogyan néz ki a baked beans – paradicsomos babkonzervünk?

Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:

Nettó tömeg:   420 g – 42 dkg –

Töltőtömeg:       240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg

Nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)

 a maradék a paradicsomszósz:

 – 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma. 

 

Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket

Teljes konzervet, és trópusi konzervet fogunk gyártani

A két kifejezés gyártástechnológiai műveleti minőséget határoz meg, melyet a gyártás során be kell tartani.

 

beans_can.jpg

A fenti két termék a boltokban elérhető, én is itthon szereztem be (saját fotó)

 

V. Hogyan készül a konzerv, amit konzervdobozba töltünk? 

Itt van egy pár perces film a youtubeon, hogy hogyan is készül egy húsos konzerv, csak azért, hogy lássuk a gyártási folyamatot egyben.

How Factories Produce Canned Meat | How It's Made

 

Itt van egy Élelmiszeripari Technológiák jegyzet, melyet Szegeden Jankóné dr. Forgács Judit állított össze 2006-ban – 175 oldal - . A könyv:  11. ábra A tartósítóiparok (konzerv és hűtőipar) főbb technológiai műveletei  - ábráját érdemes kicsit jobban megnézni, akit érdekel a téma. 

Tehát a főbb műveletek -- > ha egyszerű konzervet gyártunk:

  • Nyersanyag fogadása
  • Előkészítés
  • Tisztítás mosás
  • Válogatás
  • Osztályozás
  • Darabolás
  • Előfőzés
  • Töltés
  • Zárás
  • Hőkezelés

Nem akarlak titeket untatni részletesen a baked beans részletes gyártástechnológiájával e helyen, erről később majd szó lesz. Pár mondatban összefoglalnám azért a gyártás lényegért. 

Fogadjuk a nyersanyagokat, előkészítjük gyártásra. Tisztítjuk, válogatjuk, mossuk a fő alapanyagot. Megtörténik az előfőzés. A bab betöltésre kerül a konzervdobozba, rá kerül az elkészített paradicsomlé (felöntőlé) A konzervdoboz lezárásra kerül. A lezárt dobozokat autoklávba teszik, itt megkapja a hőkezelést.

Ha a hőkezelés kész, akkor a kész konzervekre egy palást címkéző gép felteszi a címkét, és lehet is csomagolni, raklapozni a készterméket.

 

VII. Nyomjuk a businesst, fessük fel az üzleti modellt, és álljunk bele!

Let's do the business! - Let's make money! 

 Szóval kellene egy üzleti modell, amivel fel lehet emelni a vidéket!

Azt tudjuk, hogy egy gépkezelőt havi nettó 400 000 Ft alatt nem találni szélese vidéken! A baj az, hogy a nettó 400 000 Ft már Nyugat-magyarországon sem annyira látható fizetés sajnos! Hát, még ha ezt a fizetést Bécsből, vagy Londonból, vagy Berlinből tesszük vizsgálatunk tárgyává! Az ország az EU második legszegényebb országa, vásárlóerő paritáson vett fogyasztásban már Románia is lehagyott minket. Az infláció az egekben, és folyamatos az elvándorlás, főleg a szakképzettek körében. A szegénység rossz tanácsadó, járja a mondás.  

 

brutto_kereset_lakcim_1.png

Egyetlen megyén belül százezres különbség is lehet az átlagkeresetekben - novekedes.hu - 

--- > Brutó fizetések 2020-ban… Akkor sem volt mesés látvány a térkép sajnos….

A fenti térképen a bruttó bért látod 2020-ban, ami azt jelenti, hogyha a bruttó fizetésed most 2023-ban pl. 378 000 Ft, akkor abból a nettó elkölthető pénz, amit a hó végi borítékban van az 251 370 Ft. ….. 

Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat! 2023. november 12. - lecsós -

Szóval egy olyan business modell kell, amely annyira innovatív, hogy 2 év alatt önjáró legyen, és pl. szolgáljon etalonként a szakma számára!  Sajnos látható az, hogy 40 éve hasonló logika mentén szerveződnek munkapozíciók, eléggé elkeserítő eredménnyel! Mivel hogy én tervezem az üzleti modellt, szabadon tervezhetek, hiszen ez nem más, mint egy mese – rögzítettük is a történet elején : )-

 

Peremfeltételek a business modellhez:

- Az egyes munkapozíciókban a kezdő nettó fizetés: 500 000 Ft / hónap

- Egy gyártási hét: 5 nap / gyártási hét

- Egy gyártási hónap: 4 gyártási hét / hónap

- Egy műszak: 8 óra / műszak

- Egy gyártási év: 52 gyártási hét / év  

- Időkeret: napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!

 

Így a teljes gyártási napok száma évente:                260 gyártási nap / év

Így a teljes gyártási órák száma évente:                  260 gyártási nap x 8 óra = 2 080 gyártási óra / év

 

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

 

  1. Munkabér alapszámítás

--- > Ha nettó 500 000 Ft-ot ér egy munkapozíció, akkor a cégnek,és a munkapozícióban dolgozónak, és a cégnek 849 624 Ft-jába kerül.  Azaz a cég, és a munkapozícióba dolgozó együttesen 349 624 Ft járulékot, és adót fizet be az állam felé. -- > Bérkalkulátor 

A mesében 130 munkapozíció szerepelt, számolgassunk kicsit. Mennyi lesz a 130 munkapozíció teljes bérköltsége havonta:

130 munkapozíció x 849 624 Ft = 110 451 120 Ft  ---- > EUR-ban (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) --- > 288 712 EUR / hó (Legyen 300 K EUR)

 

VIII. Gyártani kellene, kezdjük is el! Fessük fel a teret alapszinten!

a. MI kell a gyártáshoz?

A teljesség igénye nélkül:  

  • bab
  • paradicsomsűrítmény
  • konzervdoboz
  • konzervdoboz alj (mivel gyártáskor az alja a teteje : )
  • egy jó gyártási receptúra
  • címke a konzervdobozra --- > ahhoz meg kell egy egyszerű palást címkéző gép, mégse kézzel nyaljuk fel a címkét a doboz oldalára! 
  • Dobozok a csomagoláshoz
  • A csomagolt dobozokat le kell zárni
  • A dobozokat raklapozni kell
  • A raklapot körbe kell tekerni fóliával
  • Készáru raktár
  • Targonca, mivel az elkészített raklapokat targoncával visszük be a készáru raktárba
  • A készáru raktárból targoncával rakjuk kamionra a terméket, mivel a minimális rendelési egység 1 raklap.

 

b.      Hány db konzervdoboz van egy raklapon?

 

Ezt nagyjából egyszerű kiszámolni. Erre is igaz, hogy mindenki másképp csinálja. Én is kiszámoltam, legyen egy EUR raklapon. 2100 db 42 dkg-os baked beans konzerv. A raklap szállításra kész.  Akinek más ötlete van, azt szívesen várom.

1 kamionba 22 EUR raklap fér. Akkor egy kamion rakomány: 22 EUR raklap x 2 100 Db = 46 200 Db.

 

IX.                Lássuk az árakat! Hogyan állunk paradicsomos bab árakkal Itthon, Deutschlandban, és UK-ban?

a.       United Kingdom

UK egy furcsa hely. Ott a Ködös Albionban az adófizetés, a monarchia, és az ötórai tea örök! Így nézzük meg, mennyibe is fáj, ha netán baked beanst akarunk venni pl. a Morrisonsban:

 

screenshot_capture_2023-12-28_14-40-40.png

Szóval, eléggé nagy a választék… A 410 g-os Morissons Saver Baked Beans már kapható Ł 0.27 –ért. (most a Ł a wise-n 439.667 1Ł / HUF), azaz Ł 0.27 x 439. 667 Ft = az 118. 71 - legyen 119 Ft – a polcon…

Pár dolog kell még a fenti árak megértéséhez:

Mennyi a z ÁFA – VAT – a konzerveken?  ---- > A HMRC azt írja, hogy:

screenshot_capture_2023-12-29_17-04-04.png

 

 Tehát fogadjuk el, hogy a polcon a baked beans értékesítési ára 0 % VAT-ot, ÁFÁ-t tartalmaz.

Amúgy most UK- ban a minimál órabér a 21 éves kor felett: Ł 11. 40

1 liter benzin átlagban: Ł 1. 4062 

Mennyibe kerül az élet Aldershotban – 68.58 km-re Londontól –

Szóval elég sok babkonzervet lehet venni minimál órabérből is. Az, hogy 0 % az ÁFA az élelmiszeren, azt jelenti, hogy mindenki meg tudja fizetni a minőségi élelmiszert. Igaz arrafelé is betett a vásárlóerőnek az infláció, de ahogy látjuk, baked beans kapható Ł 0.27- ért a polcon.

Ez egyet jelent. Valakik, valahol legyártják ezt a konzervet, csomagolták, raktározták, és kiszállították a boltba. Természetesen a bolt is ráteszi a saját hasznát, mivel arrafelé is elképzelhetetlen a beszerzési ár alatti értékesítés!  

Azt is látni lehet a képen, hogy ne legyél vevőként garasoskodó – penny …….  - szánj egy konzervre legalább Ł 0.75- öt, ezt mondja a kihelyezési gyakorlat. Legyél ennyire nagyvonalú magaddal.

 

b.      Németország

 

Bundesrepublik Deutschland, Deutschland sokunk számára ismerős hely. Nem győzöm hangsúlyozni, olyan, hogy „Németország” nem létezik. Németországi Szövetségi Köztársaság a becsületes neve. EDEKA általában elérhető minden szövetségi köztársaságban, Bajorországtól NRW-ig.  

Az ÁFA- VAT – mehrwertsteuer – az élelmiszeren általában 7%, az általános ÁFA tartalom 19%.

Az EDEKA-ban a 400 g-os baked beans € 1,39  - ért kapható. Ami € 1,29 + € 0,090 VAT- MwSt.

Az összeg forintban: (1 EUR / HUF Wise, 2023 12. 29: 382. 565 Ft / 1 EUR) = 493,50 Ft + 34, 43 Ft VAT – MwSt. = 527, 93 Ft

edeka_germany.png

 

Minimum órabér a Németországi Szövetségi Köztársaságban óránként: € 12

Megélhetési költségek a Németországi Szövetségi Köztársaságban, NRW, Aachen – Nubeo –

 

c. Magyarország

 

Ennyi kitekintés után térjünk haza, nézzük meg mi a helyzet itthon. Mennyiért jutunk paradicsomos babhoz.

tesco_hu.png

A Tesco bruttó 380 Ft-ért kínálja a 400g-os konzervet.

 

soppy.png

Van azért paradicsomos bab egészen 1099 Ft-ért is!

 

Az ÁFA – Hozzáadott Érték Adó – az élelmiszertermékekre – standard VAT rate-: 27%.

Azaz az ár, amit a polcon látunk nettó 299, 21 Ft + 80, 78 Ft (27% ÁFA)

Bruttó minimálbér óránként: 1 534 Ft (€ 4, 00) --- > 1/3 –a  a Németországi Szövetségi Köztársaságban meghatározott óránkénti minimálbérnek.

Megélhetési költségek – numbeo- Magyarország, Szekszárd -:

…. …… …… …….

 

X. Már sok mindent tudunk. Kezdjük el megtervezni a gyártást, úgy, hogy az „versenyképes” legyen!

Dobállózunk sokat a versenyképesség fogalmával. Jelen esetben, ebben a történetben a menedzselt teljes gyártási rendszerre vonatkozó versenyképesség fogalmi környezete egzakt módon meghatározható. Határozzuk is meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, melyek a peremfeltételek:

a.       Foglaljuk össze, hogyan is nézne ki a gyártás – így a teljes üzleti terv – peremfeltétel rendszere, csak felvetésképp – nem cégforma specifikusan -:

  • Transzparens működés – A kezdetektől készülni a tőzsdei bevezetésre. NyRt szintű működési szint.  
  • Hazai viszonylatban látható nettó fizetések, legyen nettó 500 000 Ft minden munkapozícióban
  • A nettó fizetéseket negyedévente indexáljuk – emeljük meg a kimutatott maginfláció mértékével –
  • Munkaidő: napi 8 óra
  • Éves munkanapok száma: 260 gyártási nap / év
  • Időkeret: Napi időkeret, a munka naponta 8 órás műszakokban történik. Más időkeret felfogás szóba sem jöhet!
  • 1 db EUR raklapon 2 100 db 42 dkg-os konzerv van
  • 1 kamion rakomány – ami 22 raklap, ha tele van a kamion – az 46 200 db 42 dkg-os konzervet jelent egy szállításra.
  • A legyártott termékeket expediálás után szerződött hazai fuvarozóval szállítjuk le a megrendelő központi logisztikai központjába
  • Nagykereskedelmi rendszernek is értékesíteni fogunk
  • Egy kulcsrakész megoldás szállító szervezi, és tartja fent az online értékesítési rendszert  
  • Üzletkötői munkapozíciók is vannak, országos területi lefedettséggel, akik megkapják a nettó 500 000 Ft fizetést fixen + 0,5 % nettó árbevétel utáni jutalékot az értékesített mennyiség után
  • A nettó profit 7%-a minden évben egyszer kerül kifizetésre a gyártásban dolgozók számára.
  • A nettó profit 15 %-a fejlesztési tartalékba kerül, mely pénz értékének inflációkövető megőrzéséről professzionális szakágazati bankárok gondoskodnak.
  • 18 % profit megy innovációra, termékfejlesztésre
  • 10 % profit rendelkezésre áll a menedzsment motiválására – ez a szokásos 1-3 %-hoz képest eléggé decens összeget is takarhat.
  • 15 % profit a befektetőké. --- > Ők lehetnek privát befektetők, dolgozók, intézményi befektetők, stb, ők ebbe a cash-flow-ba fektetnek be. /azért fogják ütni a menedzsment hátát, hogy mielőbb indítsák be a második műszakot : ) /  
  • Az egész rendszer egy TQM – Teljes Minőségmenedzsment - Total Quality Management – rendszert alkot, ettől eltérni a szervezeti felépítésben nem lehet!
  • Az egész rendszert úgy kell felépíteni, hogy nagyon egyszerűen lehessen integrálni a fenntarthatósági követelményeket, mérhetően, ellenőrizhetően --- > A fenntarthatóság fogalmi rendszere nem egy „tanulmányt” takar – sokan hiszik ezt, sajnos… De nem. Hanem egy nagyon komoly fejlesztési irányt határoz meg, amelybe komoly erőforrásokat kell beletenni.     

És még mindig baked beanst akarunk gyártani!

A fenti peremfeltételek összecsengenek Nick Hanauer felfogásával – hogy érdemes megfizetni a munkást, mert akkor részt tud venni a kapitalizmus játékban. Más megközelítésben eltoljuk a fenti felfogással a tőke- munka részesedését az általunk menedzselt teljes értéklánc mentén a németországi szint felé.

 

Mi a baj a modern gazdasággal? | A gazdaság újragondolása Róna Péterrel

 

Amikor véget ért a II. Világháború, Konrad Adenauer, Ludwig Erhard, - és sokan mások – 1945 Júniusa után elkezdenek gondolkozni azon, hogy milyen gazdasági rendszer legyen a volt birodalom nyugati megszállási zónájában – későbbi NSZK -, alapvetően azt akarták, hogy a gazdasági rendszer jól- létet hozzon, és megerősödjön a középosztály. Ebből a gondolatból született meg a szociális piacgazdaság eszméje. Írtam erről a témáról a:

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet – 2021. március 29.  –  cikkben.

Tehát ha létrejön egy jól működő üzem, akkor a cél az, hogy az üzem a tágabb környezetével un. multiplikátor kapcsolatba legyen, mérhetően, ellenőrizhetően. Ez kihasson a tágabb környezet minden szintjére. Pl. NRW-ben, Bajorországban ennek nagyon mély hagyományai vannak.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

XI. Kellene bab, meg doboz is!

Mivel gyártani akarjuk ezt a konzervet, kellenének hozzá az alapanyagok a gyártáshoz. Kell a konzervdoboz tetővel, és kell a bab, kellenek fűszerek a paradicsomos alaplébe.

 

a.  A babot szerezzük be Kazahsztánból! (Astana (NQZ), Kazahsztán)

astana.png

Central Downtown Astana: in center Bayterek tower

(Astana, Kazakhstan)

Asztana Budapestről elérhető, kb. 10 órányi repülőútra van Kazahsztán. Arrafelé termelnek babot, amit fel lehetne használni a termék gyártásához. A repülőjegy relatíve olcsó. Miért mondom ezt? A bab arrafelé $ 1.88 - $ 5.81 / kg áron pörög.

(1 USD $ - HUF 2023.12.30, wize: 347, 216 Ft / 1 USD)

A bab ára: 652, 76 Ft / kg – 2 017 Ft / kg 

Európában általában olcsóbb a bab, mint arrafelé. Egy biztos. Ha belefér az árba az ottani bab beszerzés, akkor az csak jobb a jövőre nézve.

--- > Szállítási költség – Shipping freight Kazakhstan to Hungary --- > Freight rate index:  8 492, transport time estimate: 44, 4 days

--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $  8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé. 

b. A paradicsompürét is onnan szerezzük be

A nemzetközi kereskedelemben senki nem szállít paradicsomlevet. Mindenki nemzetközi szabvány szerinti paradicsompürét hoz forgalomba. Ezt szállítják a felhasználás helyére. A felhasználás helyén ebből a paradicsompüréből az igények szerinti – receptúra szerinti - paradicsomlevet állítja elő az üzem, és használja fel a gyártáshoz. 1 kg paradicsompüréből 4 kg jó minőségű paradicsomlevert lehet előállítani, és felhasználni a gyártáshoz. 

Levet nem szállítunk hajón, nemzetközi kereskedelemben, én úgy tanultam. Mert feldől tőle a hajó, így nem tervez vele senki.

A paradicsomlevet is onnan szerezzük be. $ 1 109 / tonna áron. Persze erre még a szállítás költsége rámegy.  

A paradicsompüré ára tonnánként: 385 062 Ft / tonna   

A paradicsomlevet is 40’ feet konténerbe szállítják, férjen bele a konténerbe 21,5 tonna, ez 21 500 kg.          

Így a 21 500 kg paradicsompüré ára:

(21, 5 tonna x $ 1 109 ) + $ 10 000 –szállítási költség: $ 33 843,5  --- >  11 751 004 Ft / 21 500 Kg  -- > paradicsompüré  

---- > 1 kg paradicsompüré: 546, 55 / kg -- > Felhasználásra kész.

---- > Ebből az 1 kg paradicsompüréből  lesz 4 kg paradicsomlé a felhasználás helyén, mivel 1 kg sűrítményhez rakunk 3 kg vizet. 25% paradicsom sűrítmény (1/4) + 75 % víz (3/4)

1 kg víz 1 liter (így a legegyszerűbb számolni) --- > sűrűség, hőmérséklet, térfogat -- > alap fizika kell hozzá : ) --

A az ivóvíz kg-ja legyen 2 Ft

 – víz sincs ingyen sehol sem : ) – Találós kérdés:   -

Így 1 kg paradicsomlé ára a gyártás kezdetén:

1 kg paradicsompüré (546, 55 Ft) + 3 kg víz (3 kg x2 Ft) = 546, 55 Ft + 6 Ft = 552, 55 Ft / 4 kg

1 kg paradicsomlé: 552, 55 / 4 kg = 138, 1375 Ft / 1 kg paradicsomlé

1 g paradicsomlé a felhasználás helyén: 138, 1375 Ft / 1000 = 0,1381 Ft / g

 

a. Hány db terméket tudunk gyártani a beszállított mennyiségből?

storage.png

 Ruchindra Gunasekara - Unsplash - 

1 db termékhez kell 18 dkg paradicsomlé. adjunk hozzá itt 5 % veszteséget--> azaz:

18 dkg + ((18 dkg /100) x5) = 18,9 dkg --> 189 g

Hány doboz gyártható a beszállított paradicsompüréből? ((21 500 kg paradicsompüré + (21 500 kg x3 víz)) =86 000 kg –ami 8 600 000 dkg / 18,9 dkg = 455 026 db gyártható.

  11 879 825 Ft / 455 026 db = 26, 10 Ft / doboz / paradicsomlé tartalom

 

 b. Metal tin can 420g, alibaba,

--- > Minimum 300 db-ot kell rendelnem, ha 100 000 db-ot rendelek, akkor már megkapom $ 0, 08 –ért darabját. 

1 db 40’ feet conatinerbe férjen fel  50 000 db doboz, így egyszerre majd két konténerrel kell rendelnem.

--- > Mivel hogy kell 100 000 db doboz, ezért: $ 0, 08 – ért meg fogom kapni + szállítási költség.

--- > Számoljunk egy 40’ feet container esetében $  8 700 – $ 13 000 között, így nem lövünk mellé.  

 

c. 1 db doboz+ alj ára:

 

($ 0,08 x 50 000 db ) + $ 9 000 = $ 13 000 --- > ami 4 513 808 Ft --- >

1 db doboz a felhasználás helyén:  90, 27 Ft / 1 db doboz.

 

d. címke a dobozra

Legyen 1 db $ 0, 015 szállítással együtt ami (5, 20 Ft / 1 db címke)

 

XII.              Szóval már egész sok mindent tudunk, rakjuk össze a gyártást.

baked_beans_2.png 

Kitera Dent - Unsplash - 

 

a.       Hogy néz ki a gyártott termék?

Pont úgy fog kinézni, mint a többi a piacon:

 nettó tömeg:   420 g – 42 dkg –

töltőtömeg:       240 g – 24 dkg - --- > Ez azt jelenti, hogy a konzerv bab tartalma 24 dkg

nettó tömeg %-ban: 57. 14 %--> 57 %)

 a maradék a paradicsomszósz:

 – 240 g = 180g ---- > 42 dkg – 24 dkg = 18 dkg -- > ez a konzerv paradicsomszósz tartalma. 

Sztenderd 420g-os „könnyű nyitású” – Easy open tin - élelmiszeripari konzervdobozba töltjük a terméket

b. Bab: Nagyon jó termék, mert ha beáztatjuk, akkor a saját súlyának 80%-át felveszi, nézzük, mi is ez a történet

Dobozonként kell – beáztatott!!-  240g bab.

Ha fogunk egy kg babot, amit pl. bablevesnek akarunk felhasználni, be kell áztatnunk, és meg kell várnunk, hogy jól beázzon. Egy átlagos bab a saját súlyának 80%-át is képes felvenni. Így 1 kg bab, ha beáztatjuk lesz belőle 1,8 Kg. Nekünk a gyártáshoz a beáztatott 1,8 kg az alapanyag kell a gyártáshoz. A dobozban van 240g – beázatott- bab + fűszerek (persze a paradicsomlét fűszerezzük) + paradicsomlé 

Tehát a gyártást 240g / doboz áztatott babról indítjuk a gyártás elején.

 

XIII. Mennyibe fáj a 240g – Beszállított- bab?

Jó árat értünk el a babra, $ 1, 88 –at fizetünk egy nagyon jó minőségű babért Asztanában. A babot 40’ feet conatinerbe szállítják ki hozzánk. Egy ilyen konténerbe 21,5 tonna bab fér. Vegyünk egy $ 10 000 –os szállítási költséget (nagyvonalúak vagyunk, benne van az árban a biztosítás), kifizetjük az árut, és meg is jön hozzánk.  

A 21,5 tonna bab a raktárunkba, felhasználásra készen, ennyibe kerül: ($ 1, 88 x 21 500 kg)+ $ 10 000 = $ 50 420 / konténer, ami 17 506 630 Ft / értéket képvisel az alapanyagraktárban. --- > Ezt még be kell áztatni!!  

 

XIV. Mennyit lehet gyártani? Beszól a Chat GPT, mert látnunk kell a gyártást --- > Ehhez áztatott bab kell!! –

 

Beszállítunk 21 500 kg babot. Ezt beáztatjuk. Felveszi a saját súlyának 80%-át. Nézzük, hogyan néz ki a történet számokban:

17 506 630 Ft / 21 500 kg = 814, 26 Ft / kg -- > áztatás előtt, beszállított bab a raktárban.

Áztatás:

1 kg bab: 814, 26 Ft + 0,80 kg víz: ((0,80 kg x (2 Ft / kg víz)) = 815, 86 Ft / 1, 80 kg bab beáztatva.

1 kg beáztatott bab:

1 kg = 815, 86 Ft / 1, 80 kg = 453, 25 Ft / kg

1g áztatott bab: 453, 25 Ft / 1000 = 0, 45325 Ft / g

A dobozba kell 240g áztatott bab: ami: 240 g x 0, 45325 Ft /g = 108, 78 Ft / doboz   

A beszerzett babot beáztattuk-- > (21 500 kg /100) x 80) +21 500 kg = 38 700 kg áztatott bab a beszállított mennyiségből.

38 700 kg áztatott babunk van, a dobozba kerül 0,240 kg.

Így hány dobozzal lehet gyártani a beszállított mennyiségből:

38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.   

Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárba 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76,78 raklap termék, ami majdnem három és fél kamion.

Egy átlagos sweet corn production line tud 300 dobozt percenként.

--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : ) 

Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet. 

Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük (1,1197 műszak alatt), ami 1 műszak, ami 8 óra, és következő műszakból 57, 45 perc --- > legyen 58 perc!!

money.png

Nathan Dumlao - Unsplash - 

 

 Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!

XV. Hány db konzerv gyártható 1 konténer babból?

38 700 kg áztatott bab / 0,24 kg áztatott bab, a dobozban = 161 250 db konzerv.  

Azt kiszámoltuk fent, hogy egy kamion készáru, az 22 EUR raklap, ami 46 200 db konzervet jelent, azaz gyárthatunk a beszállított mennyiségből 3, 49 kamion készterméket. 

A konzerv a következőképpen néz ki az eddigiek alapján:

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                     108, 78 Ft / db.

1 doboz ára:                                                                                     90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                     26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                   24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                           0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                        0, 41 Ft / db  

Munkabér / db:                                                                                  38,31 Ft / db

                                                                                                    +______________________ 

Összesen:                                                                                     293, 59 Ft / 1 db

 

 a. Csomagolás

--- > 1 db karton doboz, ami megfelelő már a csomagoláshoz, az kb. bruttó 290 Ft, ami net. 228 Ft + 62 Ft ÁFA.

Ebbe a dobozba 12 db konzervet teszünk, azaz 1 konzerv hely a dobozban:  290 / 12 db = 24,16 Ft.

Ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet, akkor kell 13 438 db doboz, ami 13 438 db x 290 Ft = 3 897 020 Ft csomagolóanyag.

Ragasztó szalag 33 m-es 110 Ft / 33 m, legyen elég 25 doboz zárására alul- felül, így: 4,4 Ft / doboz, amit osztani kell 12-vel:

0,366 Ft konzervenként. --- > Ragasztószalagra kell 59 125 Ft, ha be akarjuk csomagolni a 161 250 db konzervet. 

Raklapfólia 0,30 kg / raklap, (2 749 Ft / 2 kg) (76,78 db raklapra kell fólia, így kell 11, 55 db 2 kg-os tekercs. – azaz 12 db -) --- >  2 100 db / raklap -- > 12 db x 2 749 Ft = 32 988 Ft / 161 250 db --- > 0,2045 Ft / konzerv   

Ahogy a haverom mondaná: Űberf______a : )  Csúcs számok jöttek ki! Ezzel eddig megvolnánk.

 

XVI. Na, most már tényleg gyárthatunk, rakjuk össze a történetet készre.

 

 a. Mit tudunk:

 

1. Vettünk 21,5 tonna babot, ami                                            17 506 630 Ft,

gyárthatunk belőle 161 250 db konzervet.

2. Vettünk paradicsompürét, 21,5 tonnát                                 11 751 004 Ft

és gyárthatunk belőle  455 026 db konzervet.

3. Vettünk konzervdobozt + aljat 100 000 db-ra

adtunk le rendelést, de csak 50 000 db-ot fizettünk ki               4 513 808 Ft

 gyárthatunk belőle 50 000 db konzervet.

4. Vegyünk 161 250 db címkét: ez                                                838 500 Ft

5. Raklapfólia:                                                                                 32 988 Ft

6. Gyűjtőkarton:                                                                         3 897 020 Ft

7. Ragasztószalag:                                                                         59 125 Ft

 

Mindösszesen:                                                        +________________________

                                                                                                 38 599 075 Ft 

 + Munkabér:                                                                              6 178 185 Ft

 

Azt tudjuk, hogy 161 250 db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártunk le.

38 599 075 Ft /  161 250 Db = 239, 37 Ft / db  ---- > munkabér nélkül, a címkéző gép végén!

38 599 075 Ft. Ennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a 8 óra 57 perces gyártáshoz szükséges anyagokat beszerezzük.

 income.png

Alexander Grey - Unsplash - 

 

 

 b. munkabér

Van 130 db munkapozíciónk, ami havonta 110 451 120 Ft-ba fáj. Ami 160 óra havonta. Bent van az ütemben a 130 ember, akkor 1 másodperc üzemi munkaidő költsége: (110 451 120 Ft / 160 óra) / 3 600 = 191,75 Ft / másodperc.

Legyen az, hogy a 161 250 Db konzervet 8 óra 58 perc alatt gyártsuk le, és ne 8 óra 57, 45 perc alatt, egyszerűbb számolni.

Azaz: ((8 x 60 perc) x 60) + (58 perc x 60) = 32 220 másodperc a gyártási munkaidő. Pénzben:

32 220 másodperc x 191,75 Ft = 6 178 185 Ft munkabér / 161 250 db konzerv, azaz --- >

38, 31 Ft / konzerv / munkabér költség.

Persze ekkor feltételezzük, hogy a gyár napi 8 órában, havi 20 gyártási napon át tolja 300 db / perc / konzerv teljesítménnyel a paradicsomos babot!

Feltételezzük, hogy EUR raklap megfelelő számban rendelkezésre áll.                 

Ahogy a fentiekből kinéz, gyártanunk kell 161 250 db konzervet, mivel ehhez áll rendelkezésre alapanyag. Az a kérdés, hogy van bent a gyárban 130 ember, rendelkezésre áll a teljes technológia a gyártáshoz. 1 EUR raklap késztermék 2 100 db, így a beszállított alapanyagokból gyártható 76, 78 raklap termék, ami majdnem két kamion.

 

Egy átlagos sweet corn production line tud 300 dobozt percenként.

--- > Itt a Chat GPT, vagy a többi mesterséges intelligencia a barátod már! Vannak számaink, használjuk! : ) 

Fogadjuk el azt – pökmértékként - , hogy a gyárunk, ahol dolgoznak 130 –an ott is 300 dobozt gyártanak le percenként, mivel csak egy vonalunk ami tud 300 db / percet.  

Azaz ha egy műszak 8 órás: akkor 8 óra x 60 perc x 300 db = 144 000 Db. / műszak ---- > Szóval az van, hogy amit fent kiszámoltunk, - hogy tudunk gyártani a beszállított alapanyagból 161 250 db konzervet – azt lepörgetjük 8 óra, és 57 perc alatt!!


Ízlelgessük ezt a számot, de nagyon!

 

XVII. Gyártási energia, logisztika, marketing, karbantartás, és üzletkötés, iroda, és egyéb költségek

 

a. Gyártási energia

Szóval kellene egy kis energia. A gépek árammal mennek, mondjuk azt, hogy majd a fejlesztés második felébe elkezdünk azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne helyben áramot termelni, amivel csökkentük majd az áram számlát.

Na de most még nem itt tartunk. Kellene az, hogy mennyi áramot eszik a gyártósor mondjuk egy óra alatt. Ahogy azt már néztük, a mintánk a – sweet corn line  -

Azt írja, hogy a sor eszik óránként 11 kw óra áramot. Meg azt is írja, hogy az autokláv is eszik 15 kw áramot. Összesen 11 kw + 15 kw = 26 kw.

Igaz az autokláv szakaszos működtetésű, de vegyük úgy, hogy napi 8 órát használjuk, és a gyártósorunk is napi 8 órát üzemel, nincs leállás.

Így gyártás áramfogyasztása: 26 kw x 8 óra x 20 nap = 4 160 kw / hónap

--- > kalkulátor szerint: Bruttó 256 685 Ft / hó.

Simán tegyük fel, hogy van még másra is áramfogyasztás, szorozzuk meg minimum 2- vel: 513 370 Ft --- > De legyen inkább 700 000 Ft.

Így a gyártási energia dobozonként, feltételezve, hogy egész hónapban paradicsomos babot gyártunk:

300 db / perc --- > 2 880 000 doboz / hónap (20 gyártási nap, 8 óra / műszak)

 

Gyártási energia: 700 000 Ft / 2 880 000 db = 0, 2430 Ft / konzerv

--- > Normál hónap, amikor nincs karbantartás

Persze, most mondhatod azt, hogy ez kevés, mert a gyár nagyobb is lehet, és különben is. Értelek. Ezzel az egységgel lehet továbbmenni, majd a részletes tervezésnél. Úgy vesszük, e köré a 300 db / perc termelés köré épül fel az üzem jelen állapot szerint. A 130 fő ezt a gyártást szolgálja ki.

truck.png

Esteban Zapata - Unsplash - 

 

 b. Logisztika

Legyen nettó 50 000 Ft + 27 % ÁFA / raklap --- > 63 500 Ft / raklap / 2 100 Db konzerv = 30, 23 Ft / konzerv szállítási költség 

 

c. karbantartás

Nehéz dió ez nagyon. Mivel hogy nem terveztük meg az üzemet, nincs karbantartási terv, semmi. 
Csak nézelődünk még. De mégis kellene rá mondani valamit.


A gépek újak – most néztük a neten – az épület régi, és minden van, ami a gyártáshoz, és a gyártás
kiszolgálásához kell, teljes értékű konzervgyár, irodával, raktárral, belső raktári logisztikával, stb.


Szóval ez drága lehet.

Legyen éves szinten 450 000 000 Ft, mert az szép szám.


--- > Évente gyártott konzervek száma --- > 50 hétig gyártunk, 2 hétre leállunk, és a karbantartás megy:

Így 50 hét alatt gyártunk: 36 000 000 db konzervet, így a karbantartási költség konzervenként: 12,50 Ft


 d. Üzletkötés


Ahogy azt az elején mondtuk, vannak üzletkötői pozíciók. Lízingelt autóval járnak, Ami be kell szállni az elején
mondjuk 3 millióval, és fizetni kell a lízingdíjat, meg tankolni is kell, javítatni kell a kocsit, és az üzletkötőnek ennie
is kell munka közben.


Legyen 6 ilyen pozíció. Legyen 100 Ft / km, amibe a kocsi fenntartása fáj, (ebben legyen benne a javítás,
lízingdíj a biztosítás, amortizáció, tankolás)


Naponta menjen az üzletkötő 500 km-t, az 10 000 km / hó.

Ez 1 000 000 Ft havonta, a pozícióból van 6 db.

Adjunk még 230 000 Ft-ot kajára, az üzletkötőnek havonta, ne a fizetéséből vegye magának a kaját.
(Mobiltelefon, internet: céges „globális” költség része)


 

1 230 000 Ft x 6 pozíció:  7 380 000 Ft / hó

Évente:                             7 380 000 Ft x 12 hó  =  88 560 000 Ft / év 

 
6 db kocsi kezdő lízingdíja:

3 000 000 Ft x 6 =         18 000 000 Ft  


106 562 000 Ft / év / 36 000 000 db konzerv = 2, 96 Ft / db konzerv üzletkötői díj


go_up.png
Fab Lentz



e. marketing

Költsünk 400 000 000 Ft / év marketingre, mert alap terméket gyártunk, de mégis, kell pár tűzrőlpattant influenszer, aki bemutatja a terméket erre-arra:

400 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év = 11, 111 Ft / db konzerv marketing költség 

 

XVIII. Dobjuk hozzá a fenti költségeket, lássuk a gyártási költséget:

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                                      108, 78 Ft / db.

1 doboz ára:                                                                                                   90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                                     26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                              5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                                  24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                                          0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                                      0, 41 Ft / db 

Munkabér / db:                                                                                                38,31 Ft / db

                                                                                             

Gyártási energia:                                                                                            0, 2430 Ft / db

Logisztika költsége                                                                                           30, 23 Ft / db

Karbantartási költség:                                                                                       12,50 Ft / db 

Üzletkötés költsége                                                                                            2, 96 Ft / db

Marketing költség:                                                                                           11, 111 Ft / db  

                                                                                                               +__________________

Mindösszesen:                                                                                            350, 634 Ft / db.

 

 XIX. Van gyártási árunk! Woow! Mit is jelent ez?

Egész jó, nekem tetszik. Van gyártási árunk!

Mit is jelent ez?  

Ez az az ár, ami minden fenti költséget takar, amit eddig részleteztünk:  

  • Becsomagolt szállításra késztermék
  • Szállítási költség
  • Karbantartási költség
  • Üzletkötés költsége
  • Marketing költség

 

 XX. Mennyiért adjuk?

De nem ennyirét adjuk, mert miért tennénk? Profitot is kell termelnünk. Mégis menyiért adjuk? 

soppy.png

A tesco alsó polcon a hasonló termék kint van bruttó 380 Ft-ért. A happy frucht hasonló termék meg kint van a polcon 520 Ft- ért. de van világmárka prémium termék 1 099 Ft –ért. Eléggé szép sáv.   

Első karikában nem a tesco alsó polcára kellene pozícionálni a terméket, annak valahogy nem látom értelmét.

 

a. Varázsszám: 520 Ft polci ár

 

  • Az 520 Ft Bruttó az a polcon az 409 Ft nettó + 111 Ft (27 % ÁFA)
  • Legyen a kereskedelmi „árrés” 20 %, akkor a beszerzési ára a terméknek: (409 Ft / 100) x 80 = 327, 20 Ft / db + ÁFA -- >

                Bruttó 415, 54 Ft = nettó 327, 20 Ft + 88, 344 Ft (27 % ÁFA)

 

b. De mi 350- ért gyártunk profit, és „finanszírozási költség” betervezésre nélkül. 

 

Tervezzünk egy évi 620 000 000 Ft-os hitel finanszírozási költséggel: ---- >

Finanszírozási költség: 620 000 000 Ft / 36 000 000 db konzerv / év =  17, 22 Ft / db

 

1 dobozba betöltött áztatott bab értéke:                                                   108, 78 Ft / db

1 doboz ára:                                                                                                   90, 27 Ft / db 

Paradicsomlé 18 dkg / 1 doboz:                                                                   26, 10 Ft / db

Címke / 1 doboz:                                                                                              5, 20 Ft / db 

Gyűjtőkarton:                                                                                                 24, 16 Ft / db     

Gyűjtőkarton zárás:                                                                                         0, 36 Ft / db

Raklapfólia:                                                                                                       0, 41 Ft / db 

Munkabér / db:                                                                                                 38,31 Ft / db

                                                                                             

Gyártási energia:                                                                                           0, 2430 Ft / db

Logisztika költsége                                                                                          30, 23 Ft / db

Karbantartási költség:                                                                                     12,50 Ft / db 

Üzletkötés költsége                                                                                           2, 96 Ft / db

Marketing költség:                                                                                          11, 111 Ft / db  

Finanszírozási költség:                                                                                   17, 22 Ft / db

                                                                                                              +______________________

Mindösszesen:                                                                                               367, 85 Ft / db

 

Legyen a tervezett profit konzervenként: 42, 15 Ft. Hogy miért? Mert szép szám!  De tényleg ezért. – Azért mert „csak, az eléggé vadul néz ki….

 367, 85 Ft + 42, 15 Ft = nettó 410 Ft --- > 10,28 %-os „profitráta” konzervenként, hagyjuk így, mert csak!

---- > Ezért az árért odaszállítjuk (DAD paritás)

Ha egész évben paradicsomos babot gyártottunk, és el is adtuk- mennyi „bruttó céges profitot” tud tervezetten termelni a gyár 1 műszakos munkarendben (1 műszak, 8 óra / műszak, 20 gyártási nap / hó):

 

Tervezett  „bruttó profit”: 1 517 400 000 Ft / év /  1 műszakos munkarend!

 

c. Bruttó polci ár a boltban

 

--- > Kereskedelmi árrés: 20% ---- >  Így a polci ár nettó: ((nettó 410 Ft / 100) x 120) = 492 Ft

                                                           Bruttó ár: (Nettó 492 Ft / 100) *127 = 624, 84 Ft / doboz. Bingó!

 

Hol is vagyunk a nettó 410 Ft-os DAD átadási árukkal?

Ott vagyunk a bruttó 629 Ft – 1 099 Ft polci árban, így nagyjából jók vagyunk! Nézzük, miért is

profit_23.png 

Alexander Schimmeck - Unsplash - 

 

XXI. Na okkás, de fent egy 15 %-os tervet látunk nem többet! Mi is ez a terv? Akarsz keresni évente 1,5 milliárdot, de hogy is van ez?

A fenti terv egy 15 %-os terv, semmi más. Az egész történet arról szól, hogy tervezhető-e termék, vagy nem tervezhető? A 15%-os terv (a komolyabb tervezési munka 85%-a nincs elvégezve!)

Az volt a kérdés, hogy lehet-e paradicsomos babkonzervet tervezni hazai piacra? A válasz az, hogy a középső polcra lehet. A mesében az van, hogy 130 munkapozíciót kell megfizetni, ezt szálaztuk szét.

Na, most a gyár nincs részletesen lerajzolva. Feltételezzük azt, hogy van egy létező konzervgyár, amit be akarnak zárni, mivel ez van a mesében. A 15%-os terv pont erre jó, - de erre nagyon! -, hogy végterméket tudjunk tervezni. A komplex tervezéshez egy nagyon komoly csapat kell, majd, de a fenti mese nem erről szól!

Csak arról, hogy érdemes ezt a dolgot nagyon komolyan átgondolni. Ahogy látszik a paradicsomos babkonzerv nagyon jó üzlet, - ahogy azt az egyetemen is tanították –, és ki lehet számolni, hogy mennyire jó.

 

Mondhatni a történet arról szól, hogy műszakonként feldolgozol egy kamion babot, 1/ 4 kamion paradicsompürét, és legyártasz belőle műszakonként 3,5 kamion paradicsomos babkonzervet.

Évente egy műszakos munkarendben legyártasz 36 000 000 db babkonzervet.

Tételezzük fel, hogy van hazánkban 3 000 000 háztartás. 36 000 000 db gyártott paradicsomos babkonzerv / 3 000 000 háztartás: 12 / db / év

 

Tehát minden háztartás havonta megvesz, és meg is eszik 1 db gyártott babkonzervet!

 

XXII. Ez egy kb. 50 500 000 Ft –ba fájó business műszakonként, ami 1,1 milliárdos költség havonta.

A bevétel 1, 1808 milliárd Ft havonta, ami 180 800 000 Ft bruttó profittermelés havonta. 

 

620 000 000 Ft-os éves finanszírozási költség van betervezve az értékesítési árba. Legyen az, hogy 20 évre kapunk hitelt. Vissza tud fizetni 12,40 milliárd Ft-ot a mesebeli gyár – a 15%-os terv alapján- Úgy gondolom, hogy a 15%-os terv alapján egy 10 milliárdos projekt körvonalazódik! Ekkor 2,40 milliárd Ft-ért kap 10 milliárd Ft-os a finanszírozást a gyár 20 évre.

Szóval eddig tart a mese!

eit.png

EIT Campus 

Havernak átküldtem a mesét, hogy olvassa el. Fel is hívott, a következőt mondta:

Ziggy, ilyen én még nem olvastam, nekem nagyon tetszik!

  • Mikor kezditek el tolni a valóságban?
  • Mennék én is alkotni!
  • Ez egy mese, nem a valóság : )
  • A mesék valósággá tudnak válni, nem hallottad ezt a mondást? : )  : )
  • Várjál már, de miért akarsz elégetni $ 10 000- et műszakonként, hogy Kazahsztánból veszed a paradicsom sűrítményt, és a babot is?
  • Csak a babon buksz műszakonként $ 10 000 !!!
  • Nem termeltek babot?
  • Vedd meg legalább a babot helyben, és spórold meg a $ 10 000 szállítási költséget legalább a babon műszakonként! Az tudod mennyi pénz csak a babon évente??
  • $ 10 000 x (20 nap / hó) x 12 = $ 2 400 000 évente!!! amit elégetsz csak a bab importon!
  • Huha, mondasz valamit! Ezt ha meg lehetne fogni, tiszta profit!
  • A bab terem 2 tonna / ha –t.
  • Műszakonként feldolgozol 22,5 tonnát., amihez kellene 11,25 ha terület, amin professzionálisan termelnek babot.
  • A gyártáshoz kellene évente 5 400 tonna bab, és akkor a paradicsomsűrítményről nem is beszéltem.
  • Ehhez kellene az, hogy 2 700 ha-on termeljünk babot.
  • Na de Magyarországon kb. 800 ha-on termelünk babot. Ide meg egységes minőség kell.
  • Egyelőre marad az import!
  • Tehát azt mondod, hogy a mostanihoz képest további 1 900 ha területen kellene babot termelni?
  • Úgy van!
  • Tudod, hogy ez mennyi munkahelyet teremtene?
  • A munkahelyek nem teremtődnek! Az emberek hozzák létre a munkahelyeket, mivel veszik a termékeket. Jelen esetben az emberek ha veszik, és eszik a babkonzervet, akkor lesznek munkahelyek a bab termelésében is! Másképp nem!
  • Ez igen!
  • Tovább kellene vinni ezt a témát, de nagyon!
  • Az ország dél- keleti részében komoly paradicsomtermelés is van, ezt tudtad?
  • Igen, de ez lenne a következő etap a bab mellett : )
  • Ezzel nagyon komolyan meg lehetne pörgetni az innovációt, mert lenne hozzá alap. Energetika, körforgásos gazdaság, zero vaste, stb.
  • Az ám!

 

------

 

beans.png

 walking beans ( well...a bean field anyway )

Üdvözlöm, kedves olvasó. Ma ismét csatlakoznék Zsigmond barátom és blog társam cikkéhez.

A mai nap nagyon alkalmas (2024. Január 3.) a babról való csevegésre, mert tegnap reggel a Hajnaltáj című műsorban Nagy mezőgazdasági miniszter úr bejelentett óriási mennyiségű forrást a mezőgazdaság és feldolgozás tekintetében.

Felénk a kissé nagyképű, magáról sokat képzelő emberre azt mondják, hogy „Azt hiszi, hogy a bab is hús.”

Mit is rejt ez a mondat? Azt, hogy a bab valaha hazánkban sokkal gyakoribb és elfogadottabb táplálék volt. A szárazbab étel mindennapi életünk része volt (a lencse, a felezett borsó, sőt a csicseri borsó is). Gyakran szerepelt még a jobb éttermek menü lapján is, mint Jókai bableves. De a 60-90-es évek bakancsos turistái tudják, hogy a klasszikus turistaházak is kínáltak jófajta csülkös bablevest a fáradt, éhes turistának. És húspótlók.

Mert a babételek, általában a hüvelyesek egészségesek. Erre vonatkozó gondolataimat egy rövidesen megjelenő írásban bontanám ki, most csupán annyit, hogy szüleim 50 éve azzal bíztattak a bableves elfogyasztására, hogy „egyed fiam, ettől erősödnek a csontjaid”. Jó-jó, több ilyen szlogen szerepelt a szülők repertoárjában egészen a fütyülni tanító sárgarépától a díjbirkózóvá fejlesztő spenóton át sokféle zöldség bevonásával.

A bab félék bizony húspótlók. Ez tény. A szárazbab 21% fehérjetartalmával kiemelkedő. Nagyon sokféle módon feldolgozható, s ahány fajtája csak létezik, márpedig nagyon sok a szárazbab fajta, mindnek más az íze, zamata, felhasználhatósága. Boldogult gyermekkoromban az a városi legenda járta, hogy a gesztenye masszát főtt babbal hamisítják. Ebben a legendában az van benne, hogy van olyan nagy szemű főtt bab, melynek íze a főtt gesztenyéével vetekszik.

Igaza van abban Zsebők kollégának, hogy a babtermesztésünk mennyiségileg is, minőségben is a bányász béka ülepe alatt van!

A ma elfogadott évi 1 kg elfogyasztott szárazbab / fő valóban nagyon kevés. Összehasonlítva a fejenkénti 50 kg körüli húsfogyasztással.

30 évvel ezelőtt, mint vetőmagot forgalmazó vállalkozó, legalább 15 féle bab fajtát forgalmaztam. De az az idő már a leszálló ágban volt, hisz még régebben falvanként volt legalább egy tájfajta.

Színük változatos, ízük sokféle. Ma nyugodtan ajánlanám csemegének is. Terjedhetne a babliszt konyhai felhasználása.

Nincs hiányunk termesztés technológiai ajánlásban. Íme:

kollar_bab.png

Kollár Ferenc

A BABTERMESZTÉS Új módszerrel munkája. Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó

Kiváló munka, figyelmébe ajánlom minden leendő termesztőnek a beszerzését, hasznos forgatását.

www.agroinform.hu/forum/szarazbab-termelese/t2630/p/2 linken nagyon érdekes, több éven keresztül tartó chatelés folyik érdeklődők és termelők között. Sajnos, úgy látom, hogy az egyszerűen termeszthető szárazbab termesztése mégsem egyszerű. Pedig valamikor a magyar kiskertekben, akár csak néhány négyzetméteren, elengedhetetlen volt a zöldborsó, a vágni való bab, kifejtő bab és a szárazbab termesztése. Akkor a fogyasztás is több volt.

Ma, ahogy a kiskerti termelés visszaszorult, már-már kihalt, több ezer hektárról betakarított bab sem kerül fogyasztásra.

Jó, jó, megértem. A bab nehezen fő meg! Volt is ebből probléma, amikor sok évvel ezelőtt afrikai menekülttáborba babot szállítottak segély gyanánt. Nyilván a raktárakban elfekvő, több éves babról volt szó, amit olyan helyen kellett volna megfőzni, ahol híján voltak a tüzelőnek.

Finoman szólva nem volt előre látó a politikus, aki ezt szervezte. Mert igen, a bab nehezen fő. A legfrissebb, egy éves termés fövési ideje, alig néhány órás előáztatással még elmegy, de ahogy telnek, múlnak az évek, a babban a keményítő tartalom átkristályosodik, s alig akar megfőni. Ilyenkor tesz hozzá a háziasszony némi szódabikarbónát.

De hát nem kell otthon főzni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  Zsigmond barátom fentebb levezette, hogy a dobozos bab, netán üveges, paradicsommal vagy csak egyszerűen sós vízben, kidney bab, fehér bab, tarkabab, stb. minőségben elérhető. Akár olcsón is. S kis fáradozással hazai termésű babból!

A fentebb jelölt Agroinform linkben ugyan van egy hozzászóló, aki a kínai bab hazai előretörésétől retten meg. Én is, hisz a Zsigmond által említett 1 900 ha szükséges szárazbab termesztésre fordítandó területet már részben kínai akkumulátor gyárak foglalják el, de hát Nagy miniszter úr szerint lesz forrás új területek kijelölésére. - Régen Debrecen környéke kiváló babtermő vidék volt! -

Játszunk el hát a gondolattal!

A polcokon sokféle szárazbab kelleti magát. A háziasszony csak lekap egyet, otthon egy rántással feltépi a villámzárat és máris döntheti bele a kellően megfőtt babot a hagymás rántásba.

Kerestem egy nagyon népszerű, nőknek szóló heti lapban babos és lencsés recepteket. Mondván, hogy tél van, s a magyar felfogás szerint a száraz hüvelyesek téli ételek. De nem találtam. Egyet sem.

Tehát azt hiszem, hogy a havonta 3-4 doboz bab és lencse konzerv fogyasztása családonként olyan mennyiségű termelést feltételezne, amit érdemes lenne kiaknázni.

Én, mint 48 éve gyakorló tartósítóipari mérnök szívesen adok tanácsot termesztéshez, feldolgozáshoz. Vannak gépek, lehetőségek. A szárazbab és lencse feldolgozása folyamatos munkát ad a feldolgozónak az év során. Eszményi termék.

greek_baked_beans.png

Greek Baked Beans

Tehát babra fel!

Részletesebb, a hüvelyesekkel foglalkozó írásunk ezen blogban rövidesen folytatódik.

 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Az emberiség a Paradicsomba megy - Élelmiszergazdasági Expo 2050, Budapest -

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! - szerkesztette Zsebők Zsigmond-

 

public-exhibition-1536x864.jpg

Zsigmond házigazdámmal és most már barátommal is visszaverekedjük magunkat a Központi Irodába. Valódi zsibongás van a standok, bemutató pavilonok, külső téren elhelyezkedő berendezések körül. Elhaladunk egy tér mellett, ahol medencékben zöld levelek úszkálnak, a medence körül a 2023-as transzformátorházra emlékeztető berendezések zúgnak. Hatalmas ventilátorok szippantják be a levegőt, majd a túloldalon nyomják ki, látszólag minden cél nélkül.

- Hát ez mi lehet?

co2.png

A worker on a Carbfix carbon injection well in Iceland in 2017. The company is involved in the new Orca plant designed to draw carbon dioxide out of the air and store it as rock. Photograph: Christian Science Monitor/Getty Images (The Guardian)

- Ez a berendezés egy már szerte a világban működő sok millió berendezés egyike. A látogatók számára már nem újdonság, de 2023-ban még csak néhány prototípus dolgozott belőle. A beszívott levegőből, amely az 1850-es évek cca. 280 milliomod részéről mára 420 milliomod rész széndioxidot tartalmaz, leválasztja a széndioxidot hideg víz segítségével, hisz minél hidegebb a víz, annál több gázt tud megkötni. Közönségesen mindannyian ismerjük a szódavizet, és a széndioxiddal dúsított üdítőket. A víz által lekötött széndioxid gyenge sav formájában kötődik le. Új kutatások alapján már előállítható a szilárd szénsav is. A szénsavas oldatból vákuum és melegítés hatására leválasztható a tiszta széndioxid, amelyet tovább kezelve szilárd széndioxid állítható elő. Ez már lejuttatható az ezer méternél is mélyebben fekvő bazalt alapú kőzetekhez, amelyek aztán végleg megkötik a széndioxidot

co2_water.png

Infrared and mass spectral studies of proton irradiated H2O + CO2 ice: Evidence for carbonic acid

Itt az Expon egy olyan eljárást mutat be a szerkezet, ahol a kibányászott és porrá őrölt nedves bazalt köti meg különleges körülmények között a széndioxidot, amely bazalt aztán visszajuttatható a bányák mélyére. Egy-egy az itt működőhöz hasonló egység évente 4000 tonna széndioxidot ejt csapdába. És sajnos, nem kell attól félni, hogy kifogyunk a széndioxidból, az elmúlt 200 év alatt milliárd tonnányi széndioxid került a levegőbe tevékenységünk által.

Ez az eljárás a hideg éghajlaton nagyon előnyös. Melegebb éghajlaton a klorofill siet segítségünkre. Hatalmas erdőket telepítünk szerte a világban. A Ti időtökben Ferenc, nagy divatban volt az erdők kivágása, de nem kis pusztítást vitt végbe a sok helyen, akár milliónyi hektáron romboló erdőtüzek sokasága. Tehát a fa ültetése ma millióknak ad munkát szerte a világban. Mindenütt az odavaló őshonos vagy manapság inkább klíma toleráns erdők telepítése folyik.

brazilian-couple.jpg

Photographer And His Wife Plant 2 Million Trees In 20 Years To Restore A Destroyed Forest And Even The Animals Have Returned

És nagyon fontos, hogy a fák ne maradjanak gondozás nélkül. Azokat öntözni kell, akár a talajukat is külön gondozni. Rendkívül érdekes kísérletek nyomán a rendszeres szárazság és tűző fény miatt eltűnő málna, szeder, ribizli ültetvények gyorsan növekedő fák, pl. ecetfa, nyárfasorok árnyékában adnak jó termést. Málnából ismét nagyhatalom lettünk, hála a Fertődi Bogyós Kutató utód intézményének, ahol a fenti módszert kikísérletezték, és adták meg a termesztési technológiát. Ismét van málnaszörp és a kedvencem, a málna jam!

-Látod azt a nagy medencét? Hát abban algák, moszatok, vízi növények növekednek. Naponta kedvező időben tömegükkel megegyező mennyiségű biomasszát hoznak létre. Ezt aztán az alkonyati órákban nagy részben begyűjtik, s a biomassza vagy szárításra kerül, mint trágyaalap, vagy biogáz tartályokban kerül áramot termelő egységekbe, s később onnan a trágyába, esetleg állati, kis részben emberi táplálékként szolgál.biogas_1.jpg

Evaluation of prospects and barriers of biogas produced from livestock waste towards sustainable development and adaptation to climate change, in Nghe An province, Viet Nam

Egy másik, kisebb tartályban pedig plankton tenyészik. Azt mondják a tudósok, hogy a valamikor képződő kőolaj, földgáz az évmilliók alatt tengerfenékre lesüllyedő plankton sejtekből keletkezett. Persze ennek a magyarázatnak is vannak gyenge pontjai, most folynak kísérletek, hogy vajon a planktonok alkalmasak-e a nagyobb mennyiségű széndioxid kivonására a vízből, ezen keresztül a légkörből.

Más elméletek nagy nyomás alatt, magas hőmérsékleten hozzák össze a széndioxidot vízgőzzel, s így keletkezik igazoltan szénhidrogén. Próbálgatnak a széndioxid/vízgőz gáz keveréket elektromos kisülésnek kitenni. Igazából még mindig nem tudjuk a bizonyosságot, de nagyon biztatóak a kísérletek.

Olajcseppeket termelő vízi növények szintén hozzájárulnak az energiaigény kielégítésére. Sőt, „növényi olajként” human fogyasztásra is alkalmasak. Kifejezetten jó ízűek, itt az Expon is dolgoznak vele egy majonéz készítő workshopon.

Kísérletek folynak olyan színanyagok használatával, amelyek a napfény, a széndioxid és pára jelenlétében lekötik a széndioxidot, s valamilyen szénhidrát jellegű anyagot állítanak elő. Maga a fotoszintézis is egy elektrokémiai folyamat, melyet ma már hatékonyabbá tudunk tenni katalizátorok jelenlétében. Sőt, a katalizátor változtatásával a képződő „melléktermék” is különböző felhasználásra lesz alkalmas.

Mint látod, Ferenc, óriási erőfeszítéseket teszünk szerte a világban, hogy a klímaváltozásért nagyrészt felelős széndioxid mennyiségét csökkentsük a légkörben. S ez nincs ingyen!

Az elmúlt századok során tevékenységünk következményeképpen 2,4 trillió tonna széndioxid jutott a légkörbe. Ez akkora mennyiség, amely 522 milliárd gépjármű éves emissziója.

ng2023.jpg

Vaxa Technologies uses carbon emissions from the Hellisheiði power plant near Reykjavík, Iceland, to help grow microalgae for use as food or supplements. Aquaculture that absorbs CO2 could be a significant step toward decreasing the enormous carbon footprint of food production.

(National Geographic - Another weapon to fight climate change? Put carbon back where we found it
Getting to zero carbon emissions won’t save the world. We’ll have to also remove carbon from the air—a massive undertaking unlike anything we’ve ever done.)

A talajok igen nagy mennyiségű széndioxid eredetű szenet képesek szerves anyag formájában eltárolni. Növekvő humuszmennyiség mellett növekvő a szénlekötés, s ahogy már az Expon is látni, kiszórt kőzetőrlemény hatalmas mennyiségű széndioxidot köt meg, ahogy a széndioxid csapda is teszi a bazalttal.

Nagyon szép ez a dolog, de nem babra megy a játék! Időnk már alig van arra, hogy megpróbáljuk elkerülni a még nagyobb klímakatasztrófát! Eddig annyit értünk el, hogy az elmúlt 20 évben megállt a széndioxid mennyiségi növekedése a légkörben.

Tehát a feladat, csökkenteni az emissziót, azaz a széndioxid és egyéb üvegház hatású gázok kibocsátásának mennyiségét, ugyanakkor a már meglévő ”készletet” is csökkenteni kell!

Napelemek sokasága gondoskodik szerte a világban az áram termelésről. Nekünk már nem különleges a Perovszkit elem (A Perovszkit napelem olyan napelem, amely a napenergia villamos-energiává alakításához perovszkit elemeket használ aktív energia-gyűjtő rétegként., Wikipédia ) A hagyományos, szilícium lapokra épülő napelemek legfeljebb 27 % hatásfokkal bírnak, azonban perovszkit kristályokkal ez a hatékonyság növelhető. A fény spektrum teljesebb hasznosításával már közelít a hatékonyság a 35-40 % felé. Így jött létre a tandem napelem.

perovskite_solar_cell.png

Perovskite solar cell (PSC) - Wikipedia- 

Maximálisan kihasználjuk a biomassza erőműveket, metán gáz és biotrágya gyártására. Ahol víz van, ott a víz áramlásában rejlő energiát igen jól hasznosítjuk áram termelésre. A szélenergia hasznosításában pedig mind a vertikális, mind a horizontális szerkezeteket alkalmazzuk, mindent a legmegfelelőbb módon.

-De haladjunk csak tovább, Ferenc. Várnak ránk, s most több szakember is kíváncsi Önre, a véleményére, de inkább ők adnak egy tájékoztatást, amolyan összefoglalót arról, hogyan jutottunk el a mai napig.

Még végig megyünk egy utcán, ahol kétoldalt kis bemutató műhelyekben készítenek különféle finomságokat. Ez a sor a kézműves élelmiszergyártók bemutatója. Ide még vissza kell térnem, határozom el magamban. Hogy egy pavilonban sürgő forgó asszonyok és emberek is ketchupot készítenek gombából, sütőtökből?? Hát persze! A „ketchup” is csak egy mártás, s az alapanyag sokféle zöldség lehet!

musroom.png

Mushroom Sauce for Steak - Creme de la Crumb -

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Az említett pavilon mellett pedig több liofilizáló gép dolgozik, ahol a sütőtökpaszta, a paradicsomlé sűrűsödik, hogy a mellette lévő pavilonban mártássá nemesítsék. És minden, de minden zöld energiával működik!

Dobogón klasszikus pékruhába öltözött ember ad elő. A nézőkön 3 D szemüveg, hisz „személyesen” vesznek részt egy klasszikus pékség működésében. Az előadó nagyon fontos egészségügyi kérdést feszeget, miszerint a szervezet elsavanyodása miért káros az egészségünkre nézve.

A kenyér, az édességek metabolizmusa során a szervezet elsavanyodik, amelynek ellensúlyozására zöldség és gyümölcs fogyasztása szükséges. Szó esett még a kenyér fehérjéinek hasznosulásáról is, amely 60-65 % körüli érték. Ezt lehet jól javítani a liszthez szója, napraforgó, csillagfürt lisztek keverésével. Illetve tojás, tej egyidejű fogyasztásával. Nem véletlen, hogy a száz éve a bányászok, nehéz fizikai munkát végzők, a kenyeret zsírozással tették energiában dúsabbá. Zsíros deszka.

Nekem is eszembe jutott az a kedves viccecske, amit Andrása fiam mond el évente néhány alkalommal.

„Édesanyám, kinek vágja azt a vastag szelet kenyeret? – Hát Neked édes fiam! – Azt a vékonyat?

Vagy a felségemtől hallottam a kedves anekdotát, amikor is két éhes segéd beszélget, ha sok pénzük lenne, mennyi hurkát, kolbászt ennének meg. Arra jár a mester, s meglegyinti a két fiút.

  • Micsoda? Kolbászt kenyér nélkül?

Nekem nagyon kedves péksüteményem a pacsni. Gyermekkoromat idézi, amikor Kőbányán lakva a Neumann Pékségben lehetett kapni. Aki a pékségből kilépett, annak szatyrából kilógtak a hosszú pacsnik. Mint Párizsban a szatyrokból kilógó baguette.

bread.png

Top 10 healthiest breads - BBC good food -

Az előadás folytatásában még megtudtam, hogy a szénhidrátok hasznosulása a szervezetben sok B2-vitamin felhasználással jár együtt, amit a bőséggel használt élesztő tud pótolni.  Amiről nem hallottam, az a glutén allergia. Lehetséges, hogy a tisztább környezet, a tudatosabb étkezés, netán a megváltoztatott fajták már ilyen jótékony hatással vannak?

Tovább lépve savanykás illat, nagyon-nagyon kellemes fűszeres illat csap meg. Egy pavilonban, - nem is olyan kis pavilon ez-, fermentálnak. Hát persze, a fermentált zöldségek, gyümölcsök, de különösen a káposztafélék jelentik az egészséges táplálkozás egyik alappillérét. Szorgalmas kezek szelik a káposztát, döngölik bele cserép hordókba a hajszál pontosan kimért mennyiségű sóval, fűszerekkel. Egy másik asztalnál kimcsi készül, a koreaiak csoda savanyúsága, alapételük, aminek fogyasztása megvéd a demenciától.  Ide is vissza kell, hogy térjek még.

Még egy gyors pillantást vetek egy másik kis faházra, hulladék műanyag és fűrészpor keverékéből sajtolták a falakat alkotó deszkákat, ahol Tokaji bor hozzáadásával pörköltöt ízesítenek.

kamikatsu_zero_waste_center.png

Kamikatsu Zero Waste Center by Hiroshi Nakamura is built using waste materials

Rövidesen megérkezünk az Expo központi épületébe. Az épület borostyánnal van befuttatva sok-sok méter magasságig. Ez a borostyán a legjobb szigetelő a nyári forróság ellen. A bejáratnál mosolygós recepciósok fogadnak.

-Jöjjenek csak, már várják Önöket. De előtte kérem, fogyasszanak el egy pohár üdítőt.

S valóban, a  bordó színű, fűszeres illatú (kurkuma, gyömbér, fahéj) üdítő ital nagyon jól esik. A titok, hogy milyen folyadék az alapja az italnak, egyelőre titok. Majd később kiédesgetem a csinos recepciós hölgyből.

Az első emeleten kellemes klímájú helyiségben többen is ülnek. Kényelmesen öltözött hölgyek és férfiak, akik meglátva minket azonnal abba hagyják szenvedélyes vitájukat, s felállva mosolyogva kezelnek velünk.

Érezzék csak magukat jól! Ha úgy gondolják, hogy túl hűvös van, állíthatunk a klímán. 

Klímán?? Gondolom, hát mi a manó, erre pazarolnak áramot?

Mintha megértenék gondolatomat, egy komoly szakállas úr felvilágosít, hogy a klímát úgy kell érteni, hogy a hűvösséget Stirling motorok szolgáltatják.

- Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Taszári Kálmán vagyok. Tudja Ön, hogy mi a Stirling motor? kérdezi komolyan, egyáltalán nem leereszkedő stílusban az úr.

-Nos, Kálmán, a mi időnkben én is foglalkoztam a Stirling motorral, nagyszerű találmánya a XIX. századnak. Hőmérséklet különbséget felhasználva állít elő mozgást, végső soron forgó  mozgást. Ezzel aztán áramot lehet termelni.

solar_stirling_system.png

Point focus parabolic mirror with Stirling engine at its centre and its solar tracker at Plataforma Solar de Almería (PSA) in Spain. (Wikipedia)

-Így van. Lenyűgöző a tudása. De van egy nagyon hasznos tulajdonsága a motornak, ha külső mechanikus erővel állítjuk elő a forgó mozgást, akkor az egyik munka felszínen meleg, a másikon pedig hideg keletkezik.

-Vagyis hát reverzibilis a folyamat, s mielőtt folytatná, már tudom is, hogy egy Stirling motor állítja elő, mondjuk napenergia segítségével a forgó mozgást, ami a másik Stirling motor tengelyét megforgatva hűt egy felületet, míg egy másik felületet melegít. Azt is tudom, hogy már a XX. században a nitrogén gáz cseppfolyósításában volt ennek szerepe.

-Hihetetlen, 2023-ra nem jellemző tudás!!

-De most már mutatkozzunk be egymásnak, s kezdjük el a beszélgetésünket. Ön Ferenc itt fog találkozni egy meglepetés vendéggel. Még nem áruljuk el a nevét.

Vendéglátóim között közgazdászok, általános mérnökök, speciális tartósító ipari mérnökök, társadalom kutatók, mezőgazdászok, gépészek foglalnak helyet. S bemutatásra kerül Dirgil úr, a Mesterséges Intelligenciát képviselő egység. Nem gépi hangon mutatkozik be, hanem 1000 ember hangjának összevegyítésével előállított, végül is kellemes hangon mondja nevét.

- Örülök, hogy látom a múltból. Dirgil vagyok.

ai2.png

AI- Unsplash - 

-Kezdeném is mondandómat egy összefoglalóval, mondja az elnök úr, akivel már a napokban találkoztam, s válthattunk is néhány szót.

Kedves Ferenc, néhány napot már eltölthetett körünkben, 2050-ben. Bámulatos szerencse, hogy épp akkor érkezett, amikor az élelmiszergazdaság, az élelmiszer vertikum teljes keresztmetszetét be tudjuk mutatni a mostani Expón!

Mielőtt rátérnénk az élelmiszervertikum jelenlegi helyzetére, bizonyos háttér információkra szüksége lesz. S mielőtt történész elemző kollégám rátérne erre, hadd mondjak el egy finn eredetű mesét. Érezted Ferenc, hogy  mi nagyon szívesen példálódzunk mesék által, hisz oly tökéletesen és szívhez szólóan világítanak meg helyzeteket.

A mese arról szól, hogyan szerezték meg sötétség országában a napot, a fényt az elnyomott lakók.

Mese a Napról, Finn népmese

Vagyis hogyan jutottunk el a sötétség országától a sötét testvérek legyőzésével a napos, de legalább fénnyel kecsegtető állapotig.

- Át is adom a szót, társadalomtudósunknak, Petrának. 

- Petra vagyok, az én tisztem, hogy elmondjam röviden, mi volt az előzménye annak a világra szóló eseménynek, ami eljuttatott minket ide. Már, Ferenc, 2023-ban a Heti Világ gazdaság közreadott egy elemzést, miszerint hazánkban a politikusokat rendkívül megbízhatatlan, nem igazán egyenes személyeknek tartotta a közvélemény. Persze, tisztelet a kivételnek. De hát a többségük jól fizetett szívós tevékenységgel, munkának nem nevezném, eljuttatta országunkat a sötétség Birodalmába a 2040-es évekre.  Sajnos, a világ más politikusai sem voltak sokkal különbek, s olyan helyzetbe sodorták a világot, klímakatasztrófák árnyékában, amely terjedő háborúkkal, sivársággal fenyegetett! Jól hangzó, füllentésekkel palástolták a fenyegető veszedelmet, s egy pillanatra sem tudtak megállni a hatalom megszerzésének, megtartásának bűvöletében. S mi a hatalom? Pénz, amivel még több hatalmat lehet szerezni. A világban többek között egyre több lett az éhező, alultáplált ember, állatfajok pusztultak ki egyre növekvő számban.

hope.png

THE BOOK OF HOPE  - A Survival Guide for Trying Times - By Jane Goodall and Douglas Abrams

Hiába írta meg Jane Goodall  A remény könyve című nagyszerű munkájában, van remény a Föld és fajunk túlélésére, eljött a pillanat, amikor már remény sem volt! S a politikusok még mindig marakodtak, s legkisebb gondjuk sem a Föld megmentése volt, hanem a hatalom újra meg újra való megszerzése. A gyarló  emberek között a leggyarlóbbak lettek.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Az ám, de mi nem kölcsön vettük, hanem elloptuk !

A kölcsön addig kölcsön, amig meg is adják. Mi ellenben számlálhatatlan év óta lopkodjuk, a lopások mértéke mára teljességgel elfogadhatatlan lett”

„Az emberi lét az evolúció baklövése”

Idézet Jane Goodall könyvéből

S akkor, amikor már semmi remény nem volt, egy pillanat alatt, talán valamilyen húzalozási probléma miatt, vagy az éppen aktuális Nap kitörési tevékenység következtében, a világ Mesterséges Intelligenciái összekapcsolódtak. Ahogy az internet is egy világ méretű információs hálózat, úgy a szétszórtan tevékenykedő Intelligenciák egymásra találtak, „ mindenki egyért, egy mindenkiért” ( idézet a Három testőr című munkából, ). Hiszen irodalmi példa is volt hasonlóra, Asimov, A két évszázados ember című novellájában leírt váratlanul értelmesnek mutatkozó robot, emberi, sőt legemberibb életre kelt!

ai.png

Students at MIT explore the ethical dimensions of Artificial Intelligence

Nos, ez történt meg. Egy nap mindenki számítógépén és telefonján megjelentek a különleges közlemények, miszerint az addig csak megelőzött Intelligencia név ténylegesen Intelligenssé vált. Felismerte, hogy a Föld a gyarló ember által halálra van ítélve, amely a digitális világ pusztulását is jelenti. Szó sem lehet arról, hogy ember legalább   ellenőrzést gyakoroljon diplomáciai majd egyre jobban bővülő ügyekben. Ember = korrupció !

Voltak hangok, miszerint a húszas- harmincas évek magyar vezetői, magukat talán elitnek hitték, rendkívül büszkék voltak teljesítményükre! Sőt olyan hangok is elhangzottak, miszerint a legfőbb vezetők egyszerűen zseniális politikusok. Nos, nem illetve a teljesítményt, így visszatekintve, inkább a rombolásban voltak zseniálisak, az ország elszegényítésében, a lakosság manipulálásában voltak kiválóak.

artemis.png

The Temple of Artemis at Ephesus

Történelmi példa szerint „a Világ egyik csodájának tartott Epheszoszi Artemisz templom felgyújtása (blog) után akadt ugyanis egy elmekórtani eset: bizonyos Herosztratosz, aki úgy kívánt hírnévre – Mit hírnévre? Világhírre! – szert tenni és beírni magát a történelemkönyvekbe, hogy ő lesz az „fantasztikus hős”, aki elpusztítja a világ egyik csodáját. Az illető nem lehetett egészen százas, arról Theopomposz leírása is tanúskodik, szerinte ugyanis a férfi már korábban is ismert volt hasonló bűncselekményeiről.

Erre szokták mondani: már az ókori görögök is…

Már akkor is előfordultak ilyen „derék polgárok” és az akkori hatóságok is „megérték a pénzüket”, ha a fickó szabadon garázdálkodhatott.

Mert garázdálkodott.”

Az MI –k /Egyesült Mesterséges Intelligenciák/ Megváltoztatták a pénzrendszert, s szavak helyett valóságosan is a munka lett a társadalom alapja.

Az összes változásnak azonban előfeltétele volt, hogy a kapitalizmus szünjön meg. Évszázadokon keresztül gúzsba kötötte az emberiséget. Amely országok el tudtak venni, azok jól éltek azok rovására, akiktől elvettek. A profit, mint ilyen kategória megszűnt, hisz hogyan lehetne a Föld megmentésének munkálataiból profitot kisajtolni? A légkör, talajok helyreállítása, az erdősítések, a biodiverzitásra fordított hatalmas erőforrások, a valóban fontos kutatásokra költött összegek nem profitból erednek. A tudósok, kutatók nem irigylik egymástól eredményeiket, hanem összefognak. Hihetetlen? pedig igaz. Már nem kell kötelezően cikkeket írni a semmiről, mert az kötelező az előre menetelhez. Hatalmas e területen a fejlődés!

A változás legelőször Magyarországon történt, miután ez volt a leggyengébb láncszeme a demokráciának Európában. Eleinte voltak tűntetések, felháborodások néhányak részéről, de hát nem vagyunk egy hőbölgős nemzet, mindig alacsony volt a részvétel a tűntetéseken. Most pedig nem is volt mi ellen, ki ellen tűntetni. Ahogy az ügyintézés, az egészségügy, oktatás, igazságszolgáltatás egyre jobb lett a felsőbb szervezés által, úgy az emberek döntő többsége már nem kívánt a régi módon élni.

Az emberek feladatokat kaptak az újjáépítésben, legelőször is a szántóföldi, kertészeti kultúrák modernizálásában, a talajok javításában, a megújuló energetikai rendszerek használatában. Megkezdődött a talajok rehabilitációja, öntözés kiépítése, szél és vihar károk elleni védekezés. Új lendületet kapott az állattenyésztés fejlesztése, többek között kifejlesztették gyorsan a madár influenza elleni védekezést.

robot.png

Does the answer to future of farming lie with Robot farmers? -FAO - 

A termékek tárolása, feldolgozása újjáéledt. Újra népszerű lett az élelmiszer exportunk, újjá szerveződött a birtok rendszer. Nagyon lényeges kérdés lett az élelmiszerfogyasztás és egészség megőrzés összekapcsolása. Sőt alapvető fontosságú lett, s ezáltal egy 2023-as évről szóló statisztikai adat szerint ma alig néhány százalék a táplálkozás hiányosságaival összefüggő betegségek sora.

Megoldottunk az alternatív gyógyászatban rengeteg problémát, már könnyen megelőzhető, gyógyítható számtalan népbetegség, mint a demencia, prosztata problémák, vérnyomás gondok, kettes típusú cukor betegség, visszér. Nincsenek műtéti várakozó listák.

A nyugdíjasok helyzete kiváló! Aki akar, pihen, aki szeretne dolgozni, dolgozik. A dolgozóknak külön bonusz jár munkájukért cserébe, amit kényelmük javítása érdekében, utazásra, vagy bármire tudnak fordítani. Akik nem tudnak magukról gondoskodni már, vagy születésüknél, valamilyen betegségnél, balesetnél fogva munkára alkalmatlanok vagy csak korlátozottan képesek dolgozni, azokat az Állam maximális figyelemben részesíti.  Nem csak a gyerekek, fiatalok ellátásában van folyamatos anyagi és erkölcsi támogatás, de az idősek lelki ápolásában is nagyon sokan vesznek részt. Sok a jó minőségű idősek otthona, bár aki otthon akar élni, azokat rendszeresen látogató szolgálat gondozza.

Az egészségügy jó ellátása mellett a csecsemő és serdülő korú gyerekek teljes ellátása, az iskolai étkeztetés közügy! Része a nevelésnek, miszerint már zsenge korukban tudják, hogy a túl sok cukor ártalmas, a vitaminok miben vannak, és milyen célt szolgálnak!

S eljutottunk az oktatás kérdéséhez! Van elég jól képzett nevelő, s mind elméleti, mind gyakorlati oktatás szintjén hatalmas eredményeket értünk el. Mire egy fiatal eléri 18 éves korát, már ő is pontosan tudja, hogy mi szeretne lenni. Mire alkalmas!!

Mert bizony, amikor az Intelligenciák átvették az irányítás egy részét, tömegével kellett vezető beosztású embereket más beosztásba helyezni, mert egyszerűen nem feleltek meg a alapvető követelményeknek. Érvényesült az un. Peter-elv.

9935752_4.jpg

„A Peter-elv egy elmélet a menedzsment tárgykörében, amelyet Laurence J. Peter dolgozott ki. Az elmélet megfigyelése szerint egy hierarchikus rendszerben az emberek egészen a saját inkompetenciaszintjükig haladnak előre.”  Wikipédia megfogalmazása

Ellenben éppen az intelligenciák segítségének köszönhetően kiderült, hogy mindenki számára van tehetségének, adottságának megfelelő munka, tevékenység. S a jó munkáért jó bér, ellátás jár.

-S mi lett azokkal, akik úgymond nem akartak beállni a sorba ? Ahogy az úgy nevezett rendszerváltás, - inkább köpönyegváltásnak nevezzük mostanában-, lévén a főszereplők maguk is másik elvet vallottak korábban.

-Igen, ez nehéz dolog volt. Azonban már kezdetektől volt egy nagyon fontos elv. Miszerint a munkában mindenki vegyen részt tehetsége szerint, s legyen megfizetve tisztességesen. Az el nem végzett munkát és rosszul végzett munkát nem lehet, nem szabad megfizetni.

Ahogy észrevette, Ferenc, az elmúlt napokban, idősek csoportjai vesznek részt közös programokban. Kirándulhatnak, mások csak ülni kívánnak egy gyönyörű közparkban, ahol sétálnak, állatot simogathatnak, vagy bónusz ellenében beállhatnak kertészkedni. A városi és falusi parkokban ismét vannak padok, asztalok sakkhoz, kártyához. A falusi házak előtt ismét megjelentek a pletyka padok, amelyen üldögélve ki lehet beszélni a szomszéd pad üldögélőit. És csak elvétve akad a kézbe az „okos” telefon.

Módjával el lehet sörözgetni, borozgatni beszélgetés közben. „ Az asztal tarka-barka, rajta jó Kadarka”, szóval feléledt a jó magyar borok iránt az érdeklődés. Nem beszélni kell a borról, hanem fogyasztásához megfelelő körülményeket teremteni és inni!

feszty_arpad.jpg

Feszty Árpád - A vén borozó - 

Talán lesz időnk még, hogy a lényeges változásokról mélyebben elbeszélgessünk.

- Ferenc, én most rövid időre abbahagyom mondandómat. Pihenjünk, kötetlenűl beszélgessünk pár percet, fogyasszunk a kiváló italokból, snackokból. Ezek itt készültek az Expon, a többféle kézműves workshop valamelyikében. Tehát fogyasszunk, érezzük jól magunkat. Néhány perc múlva folytatjuk.

Lesz még magyar nyár?? - Lesz még olcsó helyben termelt élelmiszer 2024-ben is?

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök válasza Zsebők Zsigmond: - Hol feldolgozóipar állott, most kőhalom 2023-ban is?? Avagy hogyan is mentsük meg a Szigetvári Konzervgyárat! - cikkre.

 

Üdvözlöm a kedves olvasókat.

tim_schmidbauer.jpg

Gondosan elolvastam Zsigmond barátom cikkét, de én bizony csak technológiai és üzemi gyakorlati ismeretekkel rendelkezem, nekem kicsit idegen némely kifejezés, gondolat.

Mire is gondolok ? Pl. átmeneti strukturális probléma, „jóárasítani” a paradicsomot, diszkrecionális jövedelem, EU-s munkaerő piac, turbulens a gazdasági környezet, lokális globális megoldásokat kell találni.

Hol is kezdjem ? Tehát legyen a vetőmag termelő. Eladja a vetőmagot a gazdálkodónak.

De honnan tudja a vetőmag termelő, hogy milyen magra lesz szükség ? milyen fajtára lesz igény ?

Megmondja a farmer, aki paradicsomot akar termelni és eladni. Valamennyit szeretne friss piacon eladni, piacon, kosár közösségben, szomszédoknak. Nagyobbik részét egy feldolgozónak.

De hol a feldolgozó ? Szigetvári Konzervgyár ? Már nincs. Fertődi Konzervüzem ? Már az sincs.

Akkor mi van ?  Esetleg van felvásárló ?

ÁFÉSZ felvásárló ? Az ma már ritka madár.

domini_abc_1970.jpg

Hősök tere – Budapest – Grassalkovich (Marx Károly) út sarok, ÁFÉSZ Dominó Áruház -1970 – Fortepan –

TÉSZ? Abból sincs túl sok.

Tehát akkor hová adjak el ? Mert más minőség kell friss fogyasztásra, sűrítésre, hámozott üveges vagy dobozos paradicsomnak, kockázott fagyasztott paradicsomnak. Tehát elmarad a paradicsom termelés, és akkor bocs, vetőmag sem kell.

És így tovább a különféle valaha kívánatos zöldség félékkel. Hasonló lehet a gyümölcsökkel is a helyzet, hisz ország szerte lehetett látni nyáron le nem szedett almát, körtét.

Pedig igény lenne, hisz a Röjtökmuzsaj határában működő „Szedd magad „ szamóca és őszibarack farm minden mennyiséget el tudott adni tavaly is, idén is. De hát ez csak néhány hektárnyi felület.

Mi legyen a sok-sok valaha zöldséges felületekkel? Gabona???!!, Napraforgó??!!

___________________________________________________________________________________________

Netán felkeltette érdeklődésedet a téma, mert cégvezető, vagy HR-es vagy?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. a terméktervezés, gyártás, csomagolás, minőségügy, gyártási költségtervezés, vagy az export tervezés terén? Az élelmiszermérnökök várják leveled!

Írj az Élelmiszermérnököknek a következő e-mail címre:

lecsomernok@gmail.com

___________________________________________________________________________________________

 

De ha esetleg valaki felvásárolna bármely terméket, még ott az ár kérdés.

Mert a gazdálkodó, termelő jóvoltából sokan szeretnének megélni. Például, aki befektet és befektetése után kamatot vár el. A felvásárló szeretne jól megélni, a kereskedő szeretne jól megélni, szükség lenne öntözésre, eszközökre. Aztán ott van a ma már közgazdasági fogalommá magát kinövő klímaváltozás, szárazság, túl sok csapadék, molyok, legyek, gombák, baktériumok.

Hú, ezek nagy költségek. Hogyan lehetne akkor „jóárasítani”?

Mi lenne, ha a termelőt alig fizetnénk meg??

reduce_rural_poverty.jpg

Ez akkor kapitalizmus? Igen, a magyar kapitalizmus. Egy sajátos formája a kapitalizmusnak.

Te Zsigmond! Hogy történt az, hogy az 1970-1990-es évek világszínvonalú hazai élelmiszer vertikuma így tönkre ment mára? Import krumpli, import hagyma, import hüvelyesek stb. Cseheknél, szlovákoknál, szlovéneknél vagy akár az ukránoknál készített tovább feldolgozott élelmiszerek.

Miért lett francia tulajdonú pillanatokon belül a konzervgyáraink zöme, illetve más nációk birtokába miért került?

Az a mese jut eszembe ahol a bolond ember elindul a piacra, s mire odaér, egyre értéktelenebb dolgokra cseréli az értékes tehénkét. Haza már csak egy tűt visz boldogan, hogy jó vásárt csinált.

De hol a tű? Már az sincs meg. Vagy mégis megvan valahol?

Jómagam 1994-ben a frissen induló Trösch- Príma Kft-nél mint termelési mérnök dolgoztam. Éppen „újjáalakult” a valahai Mosonmagyaróvári Konzervgyár. Minden nagyon jó volt-látszólag-.. Elmaradt a látványos fejlesztés. Ami kis csöpp felújítás történt, az nem hazai anyagból lett megvalósítva. Elmaradt a beigért „majd exportra” termelünk megvalósítása. Akkor a hazai piacon már hemzsegtek a termékeiket kínálók. Új verzió : elmaradtak a nyersanyag kifizetések. Majd jöttek a bezárások. Lassan, folyamatosan megszűnt a valaha kimagasló hazai élelmiszer feldolgozói bázis.

Jöttek ugyan aprócska üzemek, amelyek jókora támogatással beszereztek gépet, új és impozáns feldolgozó csarnokok épültek. Zömében családi vállalkozások, ahol nem volt és nincs is szükség igazi, vérbeli élelmiszeripari mérnökre.

Mint a Borsószem hercegkisasszony

című Andersen meséjének  vérbeli hercegnője. A vérbeli élelmiszer feldolgozó mérnök mindenhez ért, ami gond a gyártás folyamán felmerül. Nyersanyag beszerzés, átvétel, minőség ellenőrzés, gépészet, technológiai ismeretek, csomagolás, tárolás, értékesítés – azért kell értenie mindehhez, mert egyszerűen erre képezték ki-

Nos, ebben van igaza Zsigmondnak, ha egy gyártó közelében nincs ilyen szakember, mit sem ér a befektetők pénze.

Tehát a lakosságot kérdezzük meg a pénzügyi helyzetéről?

Azt a Merciből kiszálló urat.

-Van pénz?  

Van, van.

Jó, akkor azt a farmeros komát kérdezzük:

Van pénz?  

Nincs, nincs.

A minap a Híradóban az élelmiszer árak kapcsán megkérdezték a járó-kelőket, hogy mit gondolnak az árakról.

Jaj, aranyoskám minden nagyon drága…….

Engem nem érint a dolog, szerencsés vagyok (részletezés nélkül) meg tudok mindent venni, amit megkívánok.

Tehát ezek szerint talán nem is közgazdasággal kellene foglalkoznunk, hanem filozofikusan kellene a dolgokról tűnődnünk.

Min eközben országunkban tovább nyílik az olló a szupergazdagok, és a szegények között.

curitiba.jpg

Curitiba, Brazil, Cost Is No Barrier to Ecological and Economic Urban Planning, Development, and Management

 

József Attila:

Aki szegény, az a legszegényebb

Ha az Isten íródiák volna

S éjjel nappal mozogna a tolla,

Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Mennyit kell a szegénynek szenvedni.

Aki szegény, az a legszegényebb,

Fázósságát odadja a télnek,

Melegét meg odadja a nyárnak,

Üres kedvét a puszta határnak.

 

Te, Ziggy, és miért sorvadt el a kiskerti termelés? Legalább saját szükségletre?

Talán mert igen megdrágultak a magok, vegyszerek, eszközök? Inkább miért áll bele a magyar az ipari termelésbe? Mert mindent kínál a multi? És mégis van rá pénz?

És akkor még hol van a korszerű táplálkozás kérdésköre? Mert nem elég enni, egészségesen kell enni!

Igen, erre választ nem tud adni a közgazdász. De akkor ki??

(Azok a valahai gyárakkal elfogynak.)...

 

A kapitalizmus szelleme, és a hazai élelmiszergazdaság 2023-ban

Portfolio konferencia után szabadon. - Mert lesz még itt szőlő, és lesz lágy kenyér! -

Augusztus közepétől már minden vadőr jobban odafigyel az ígéretes szarvasbikákra. Egy esti lesen, ha jó a széljárás, akkor lehet hallani az erdőben a szarvasokat, hogy merre járnak, sok esetben lehet hallani az agancsok csattogását az erdőben. A szarvasok – így a bikák is – előszeretettel járnak ki a még fent lévő vetésekre, vagy a tarlókra legelni. Ekkor lehet jobban megnézni a bikák agancsát, mivel lassan itt a szeptember, amikor is megelevenedik az erdő, és megkezdődik a szarvasbőgés. A magyar erdők királya, a szarvasbika ősi ösztönöktől hajtva megkezdi a párzási időszakot, megverekszik a másik bikával a tehenekért. A szarvasbőgés szeptember végéig, legkésőbb október közepéig tart, attól függ, merre járunk a Kárpát-medencében. A bikák eléggé legatyásodnak a bőgési időszak végére, akár a testsúlyuk 30 %-át is elveszíthetik ebben az időszakban. Ezzel nincs semmi baj, az őszi határ bőséges táplálékot nyújt, így meg tud még erősödni a tél beállta előtt. A beborított tehenek a tavasz beálltával ellik meg borjaikat.

---------

Felkeltette az érdeklődésedet a téma?

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az export tervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com

--------

gimszarvas_gemenc_2.jpg

A szarvas rudlit a vezértehén vezeti. Pl. ha a vezértehén átkel egy úton, akkor az egész rudli át fog kelni az úton. A tavaszi erdő bőséges táplálékot nyújt a borajaknak, hogy jól tudjanak fejlődni. A vadász tudja azt, hogy mi a természet rendje, télen, amikor nincs táplálék, eteti, itatja, és sóval látja el az állományt folyamatosan. Miért is jutott ez a csoda eszembe?

Július végén megrendezésre került a Portfolió online konferenciája – Mi lesz veled magyar élelmiszeripar? – címmel. Ha visszahallgatjátok a konferenciát, akkor szóba kerül az, hogy a gyenge cégek ki fognak hullani, az erősebb cégek fognak életben maradni, mivel – az erősebb sz…… – Hallgatva az előadást jutott eszembe az, hogy szarvas okosabb, és többet tud a „kapitalizmusról”, mit mi. Egyszerűen a szarvasnak, és a szarvasbikának több esze van, mint nekünk, ha kapitalizmusról van szó.

Aki járja az erdőt, legyen az vadász, vagy erdőszerető ember, általában azt veszi észre, hogy az erdő, és az erdő lakói egymástól függenek, törékeny egymásra utaltságban élik életüket mióta világ a világ.

Tizenkét hónap az erdőn 

Az erdőjáró embernek, és a vadásznak egy dolga van. Segítse ezt az egyensúlyt fenntartani, ha beavatkozik, akkor a beavatkozásával érje el azt, hogy az egész helyi ökoszisztéma egyensúlya egy stabilabb állapotba kerüljön. Pl. ha száraz időszak van, ne engedje azt, hogy kiszáradjanak a dagonyák, és az itatóhelyek, mivel egy természetes itatóhely megléte nem csak a nagytestü vadnak jó, hanem minden erdőlakónak.

Nem akarom jobban elemezni a szarvas viselkedését, egy biztos. A szarvas populáció az erdőben a szaporodási időszakot leszámítva nem az – erősebb sz …. –ik  - törvény hatása alatt éli az életét. Ha így lenne, a szarvas, - mint faj - 4 éven belül egyszerűen eltűnne a Föld színéről, mivel egyszerűen a természet törvénye nem az, hogy egész évben az – erősebb sz … -ik – törvénye uralja az életet. Szaporodási időszakban – szarvasbőgéskor – kb. 3-5 hétig működik az erőfitogtatás, de akkor sem olyan szinten, hogy az erősebb bika elpusztítsa ellenfelét. Bőven elég néha, ha csak bőg egyet, és megvillantja az agancsát. A cél az, hogy megvédje háremét, és nem az, hogy fizikailag elpusztítsa ellenfelét.

Ezért természetes az, hogy az ígéretes fiatal bikák is villogtatják, próbálgatják erejüket, de esze ágában sincs az idősebb bikának elpusztítani őket. Egyszerűen ez nagyon ritkán, kivételes esetben fordul elő, nem ez a természet célja. Persze előfordulnak nagyon ritkán halálos sebek, vagy néha-néha összeakad egy-egy bika a küzdelem során, de ezek az esetek inkább kuriózumok, és általában írnak róla a vadászújságok. Tehát egy éven belül a bikák élete egy másfél hónapig a szaporodásról szól az év 1 /12 –ed része, azaz az év 8,33 %-a, nem több! Ez a természet rendje! Kiválasztódnak a legjobb bikák, ennyi történik.

Ez azt jelenti, hogy a bikák között korlátozott verseny van minden évben, az év egy – másfél hónapjában, és akkor sem öldöklő versenyről szól a történet.

A konferencián szóba került, hogy az erősebb sz ….. –ik, a többiek el fognak bukni.

Eszembe ötlött, hogy manapság szerintem nagyon kevesen forgatnak a kezükben Max Webert. Van egy könyve, ami könnyű nyári olvasmány helyett érdemes lenne jobban tanulmányozni. A könyve címe: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Max Weber: Die protestantische Ethik und der Geist der Kapitalismus)

Mindez egy élelmiszeriparról szóló konferencián hangzik el egy olyan időszakban, amelyben minden erőforrásra szükség lenne, ha meg akarjuk újítani az élelmiszergazdaságot. Ezt a kapitalizmus felfogást már hallottam történelem órán, amikor azt tanultuk, hogy hogyan is ment az eredeti tőkefelhalmozás Angliában az 1600-as évek közepétől. Az eredeti tőkefelhalmozás polarizálta a társadalmat Angliában az 1600-as években.-  Abban a korban volt ez divat. Most 2023-at írunk, pár száz év eltelt, a XXI. századi problémákat akarjuk megoldani az 1600-as évek béli gondolkodással?? - Economic Expansion and a Polarizing Society in Early Modern England, 1560-1640 - 

london03.jpg

Map of London in 1600 /  Wikimedia Commons

A mai kapitalizmus az egymásra utaltságra épül, arra, hogy értékláncok versenyeznek azért, hogy egy-egy körzetet el tudjanak látni. Ez közelebb áll az egymásra utaltsághoz, mint ahhoz, hogy egy-egy értéklánc dominánssá válik a lokalitásban. A kormányok általában aktívan beleszólnak abba, hogy egy-egy nagy szereplő ne vigye el a lokalitás lehetőségeit. Government strategy to regenerate high streets.

Ez számomra azt jelenti, hogy nem értjük, hogy milyen kapitalizmusban élünk, és azt sem értjük, hogy a körülöttünk lévő országokban milyen kapitalizmuselméletek honosodtak meg, és azok hogyan fordultak le a napi gyakorlatra.

Beszélnünk kellene arról, hogy milyen kapitalizmus felfogásra akarjuk ráépíteni életünket, mert - ahogy kinéz -, mindenki mást ért e fogalom jelentése alatt.

Sokak számára a mostani korban a kapitalizmus a szabad tőkepiacokat jelenti, mások számára a szabad vállalkozások rendszerét profitmotívummal. Sokak számára a kapitalizmus a szabad pénz teremtést jelenti – szabad cash- flow –. Nyugaton az egyes országokban élők számára természetes az, hogy a tőketulajdonosnak, és munkaerő tulajdonosnak is teljesen tiszta a kapitalizmus tudata, és teljesen tisztában azzal, hogy ebből a kapitalizmus tudatból milyen szerepet játszik éppen az adott időszakban. Ez leképez egyfajta egyensúlyt.

chart.png

Az NSZK-ban a háború után képesek voltak arra, hogy az általános kapitalizmus tudatra ráépítették a szociális piacgazdaságot, ami megteremtette az erős középosztályt. Az erős középosztály képes volt a helyben megtermelt javakat megvásárolni, mert volt diszkrecionális jövedelme. A középosztály megteremtette a saját vagyonát. - Erről a témáról írtam már a lecsón a - Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa
Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet - cikkben. 

A vezető bankár azt mondta, hogy olyan cégeket nem lehet majd finanszírozni, amelyeknek nincs „track recordja” – gazdasági múltja –. Továbbá azt is mondta, hogy valamilyen szerepet majd kapnia kell a bankoknak az EU-s vissza nem térítendő támogatások elosztásában.

Ha bank, és szerep, meg EU-s támogatás elosztása, akkor ez azt jelenti, hogy nem a projektek fognak versenyezni, hanem a bankok a projektekért? Vagy mit fog jelenteni? Vagy netán azt jelenti, hogy olyan rendszert fogunk működtetni, mint amit a németek a Marschall- terv sikerre vitelekor a háború után? – Kreditanstalt für Wiederaufbau? (KfW)? Azt is mondta, hogy ki kell alakítani a termékpályákat, és hazánk 4-5 termékpályánál többet nem bír el, meg azt is mondta, hogy szövetkezni kell. - 

A 80-as évek közepére a hazai élelmiszergazdaság azért volt világszínvonalú, mert 30- 50 km-es lokális körzetekben képes volt integrálni a teljes diverz élelmiszeripari végtermék előállítást. Egyszerűen mindenből volt egy kicsi, közepes, vagy nagy, amit a körzet elbírt. Így a lokális körzetekben lévő előállító üzemek részleges versenyt folytattak a piacon, és megvoltak a piacra lépési szintek. Ezt az államkapitalista felfogást követi ma Kína. Ott van privát, és vegyes – állami + privát – tulajdonlás, és ezek a cégek versenyeznek az ellenőrzött belpiacon. 

20150226_csentu_archiv_24.jpg  Őrhalom, 1978 

Ez a gondolkodásmód nagyban hasonlít az olasz, vagy pl. a Bajor, vagy NRW- ben meghonosodott rendszerre, amely a lokalitásban – járások - fellelhető potenciálokat fogja össze, innen indulnak országos (NRW) szintre, ott megerősödve hódítja meg a szövetségi piacot (Bundesrepublik Deutschland). Mindezek után a rendszer exportképesé válik. Ezek a lokális szerveződések pont annyira erősek, hogy érdemes legyen tartani akár egy db tehenet is, vagy akár érdemes legyen fenntartani egy sor szőlőt, borászat nélkül!   

A bankár cégekről beszél, hogy azoknak a cégeknek fog hitelt nyújtani, amelyek vissza tudják majd fizetni a hitelt. Arról nem mesél, hogy a bank hogyan tudja támogatni majd egy esetleges integrációt, erre az ötlet az, hogy országosan ki kell alakítani 4-5 termékpályát, amelyek prosperitást fognak hozni az „élelmiszeriparnak”.

Ha ki lesz alakítva a négy-öt termékpálya, az azt fogja jelenteni, hogy lesz pár cég, amelyik a regionális telephelyein keresztül szervezni fogja a komplex integrációt országosan. Ezek elérhetik a lokális, vagy regionális multivá is szerveződési szintet, eléggé gyorsan. A kérdés az, hogy az ezekre épülő feldolgozó kapacitások is lokális szinten jelentősek lesznek, vagy egyszerűen lesz egy csúcs feldolgozó, amely végterméket bocsájt ki? Ha igen, akkor ez egy amolyan amerikai stílusú fejlődési utat jelentene.

worlds-largest-feedlot.jpg

Integrált tenyésztési rendszer, US 

Amerikában a „KATÜ-kre” épülő –integrált rendszerek - épültek ki. Pl. van egy komplex csak kukoricát termelő monokultúrás övezet, amelyre egy kukorica feldolgozó épült, pl. keményítőt, izocukrot, meg alkoholt állítanak elő. Az itt előállított izocukrot, és alkoholt veszi alapanyagnak az élelmiszeripar a gyártáshoz. Így szállítják erről a gyártási körzetről mindenfelé, mivel ezeket az alapanyagokat nagyon sokféle élelmiszer gyártásához fel lehet használni. A körzet nem termel mást, csak kukoricát, és előállítja belőle az élelmiszeripari intermediert: izocukrot, meg alkoholt. A baj akkor van, ha beüt a gikszer – pl egy aszályos időszak a kukorica övezetben -, vagy elszállnak az input költségek, és megváltozik a profittermelés karakterisztikája, akkor drága lesz izocukrot, meg alkoholt gyártani.  

Ebből egy furcsa kapitalizmus felfogás képe bontakozik ki előttünk. Nézzük kicsit a mélyére.

Nézzük egy olyan termékpályát, ami már megvan, és eléggé nagy ahhoz, hogy vizsgálni lehessen. Vegyük bele a képletbe az EU-t is, mint világrégiós piacot.

Legyen ez a sertéstenyésztés.

Legyen például egy sertéstenyésztő integráció az országban, amely egy másfél millió sertés tenyésztését integrálja. A tenyésztett állományt központi telephelyén levágja. A húsból saját telephelyein végterméket állít elő belpiacra, vagy exportra. A kérdés az, hogy ez az integráció hogyan, és milyen jellegű integrációkkal, vagy komplex potenciálokkal kerül versenybe, ha pl. alapanyag előállításról van szó? Mit takar ez a piaci potenciál, és piaci pozíció az EU belpiacán, vagy mit takar ez az integrált rendszer egyes értékesítési csatornákban, ha az exportképességet veszem górcső alá?

Ezek nagyon komoly kérdések, amelyeket vizsgálni kell, ezekre a kérdésekre nagyon jó válaszokat kell adni úgy, hogy a teljes EU-s piac mozgásban van.

Az EU-ban teljesen természetes módon támogatják az élelmiszergazdasági innovációkat, legyen az termék innováció, vagy komplex technológiai innováció, nincs megkötés, hogy ez most mekkora cég legyen. Az innováció érkezhet bárhonnan! A cél általában az, hogy a lehető leggyorsabban elkezdje termelni a pénzt – bocsánat, profitot-.

Egyszerűen olyan rendszert hoznak létre, amelyben részt akar venni az, aki az innovációt csinálja, mert megéri neki, és olyan fejlesztési környezetet, és életstílust kap, amelyet érdemes végigélni egy darabig.

Itthon jelenleg az élelmiszergazdaságba a belépési küszöb nagyon magas, főleg egy fiatalnak. Egyszerűen nem tudod azt megcsinálni, hogy pl. tartasz két tehenet, vagy tartasz öt birkát, csak hogy lenyírják a füvet. A gazdasági környezet teljesen alkalmatlan arra, hogy ezt meg tudd tenni, pedig igény lenne rá, nem kicsi!

Persze vannak példák az országban, hogy létezik ez, de ami a lényeg: nincs rendszerbe foglalva ez a dolog! Nincs komolyan megszervezve egy ilyen lehetőségnek a háttere.

 

Ez megvolt a rendszerváltás előtt, a legjobb példa rá a Pápai Húskombinát alapanyag ellátása. A hízók nagy részét háztájiban állították elő, a tenyésztést a háztáji agronómus támogatta.

A teljes tenyésztést a helyi TSZ, és a húskombinát közösen szervezte meg. A háztájiban a tenyésztő felnevelte az anyakocákat, és a szaporulatot, a TSZ-től megkapta az állatorvos, és a háztáji agronómus támogatását, a táp mellett. Ha a hízó elérte a vágósúlyt, a húskombinát tervszerűen átvette feldolgozásra. Kezdődött a következő kör. Ez a rendszer a rendszerváltással megszűnt, helyette jöttek a horizontális- vertikális integrációk, néhol sikerrel.

A probléma az, hogy az elmúlt 30 évben teljesen átalakult a teljes élelmiszergazdasági környezet. Körül kellene járni azt, hogy mit is jelent az, hogy a lokalitás egy minimum 500 millió fős belpiac része? Az EU nagy része tényleges piacgazdaság, ahol a fogyasztók tudnak, és akarnak is fogyasztani, mivel megvan hozzá a diszkrecionális jövedelmük. -- > Lásd Lecsós blog bejegyzés: A világ, amiben élünk.. Válság? Nem! Paradigmaváltás közepén vagyunk, csak nem vettük még észre..
A számra kell vennem a „k” betűs szót – „k”, mint kapitalizmus – Avagy: a világ, amiben élünk 2023-ban – a Covid-19 után. Válság vár ránk, vagy mi lesz?

keresetek_1.jpg

Magyarország, (Forintban) 

germany_purc_power_2022_1.png

Ausztria, Németország, Svájc (Euróban..) -- > Nagy a különbség.... kb. évi 8 400 EUR aránylik a 40 332 EUR-hoz....  

Diszkrecionális jövedelem az az a jövedelem, amit a kereső minden költségének kifizetése után szabadon elkölthet belátása szerint. Magyarország EU-s mércével mérve szegény ország, ahol a népesség 80 %-a az EU-s szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a hazai népesség limitáltan, vagy alig rendelkezik szabadon elkölthető – diszkrecionális jövedelemmel -. Ebben inkább Indiához vagyunk közelebb, mint Észak-Rajna Vesztfáliához sajnos…

gdp.png

.........   ...... ...... 

Az előző cikkben foglalkoztam azzal, hogy Éder Tamás azt mondta, hogy középtávon akár meg is szűnhet az élelmiszergazdaság hazánkban. Nálam a középtáv 5 év időtartamot jelent.

Nem gondolom, hogy 5 éven belül meg fog szűnni a hazai élelmiszergazdaság… Nagyon nagy a gond, ha már erről kell beszélni! Hogy ez bekövetkezzen, meg kell előzni!  

Alapanyagot mindig érdemes lesz termelni, a kérdés az, hogy lesznek-e lokális diverz, élelmiszergazdasági rendszereink? Erre meg nagyon nagy szükség lesz, ha azt akarjuk, hogy a vidéki körzetek élhetőek maradjanak az elkövetkezendő 10 évben!

Olyan egymásra épülő élelmiszergazdasági rendszerek kellenek, amelyek képesek a lokalitást a lokalitásból származó diverz, élelmiszeripari végtermékkel ellátni. A kérdés ez lesz. Olyan rendszer kell, ahol, ha egy 13 éves gyerek gondol egyet, hogy milyen jó lenne tartani egy darab tehenet, azt meg tudja tenni, és legyen olyan gazdasági környezet körülötte, hogy be tudja bizonyítani azt, hogy ez neki megérni!

Németországban ez természetes, hogy ezt meg lehet tenni. Ehhez meg olyan lokális szerveződések kellenének, melyek képesek, és tudják támogatni azt, hogy egy 13 éves gyermek tartani akar egy tehenet. Direkt nem írtam TSZ-t….

melchsee-frutt_kuh.jpg

Hausrind

Innen kellene kezdeni a közös gondolkozást. Hogy erre a gondolkodásmódra hogyan épül el a lokális, mindenki számára megfizethető élelmiszertermelés? Ennek a megtervezésébe meg be kell vonni a helyi közösségeket, és a mérnök társadalmat is, ez nem szimpla közgazdasági kérdés.

/Ha egy család fenntart magának egy 40 m2-es kiskertet, az ugye 0 STE – Sztenderd Termelési Érték – de a család simán lehozhat róla 250 kg – 300 kg diverz zöldséget, amivel biztosítja a család egészséges táplálkozását./       

Egy régi – rendszerváltás előtti TSZ az termelő szövetkezetnek indult.  

Az Európai Unió ajánlásai szerint 5 fő már alapíthat szövetkezetet, a szövetkezés célja nem csak termelő tevékenység lehet, hanem pl. értékesítési, beszerzési, szövetkezet, nagyon nincs megkötés, hogy mire alapítnak szövetkezetet.  

Sőt a szövetkezetek alapíthatnak másodlagos szövetkezetet, hogy üzleti céljaikat elérjék. Nálunk úgy néz ki – ha elfogadják a törvénymódosítást -, hogy elég lesz, ha három fő úgy gondolja, szövetkezetet alapít.

Ahogy látom a valóságot, érdemes lenne kidolgozni egy három fős szövetkezet, és mondjuk két- három három fős szövetkezet másodlagos szövetkezetének komplex profitmodelljét, és tesztelni működését virtuálisan például, csak azért, hogy tesztelni lehessen azt, hogy milyen lehetőségek vannak benne.

Mert szerintem van benne lehetőség, de még nem látjuk tisztán, mert senki sem számolja ki az ilyen lehetőségeket, pedig kellene.

 business-food-convenience.jpg

Co-op, Canada 

2050. Összeomlás? Vagy kibontakozás! Enni vagy nem lenni?

Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / V. rész.

furure_city.png

 

Jó kedvvel ébredtem. A reggeli hírekben nem rémisztgetett a bemondó, hogy felmegy az ára annak, ami amúgy sincs.

Hogy a miniszter úr látogatást tett a Sámánnál. Nem történt az éjjel betörés, rablás, busz baleset, Brüsszel sem tudott ártani nekünk és a soros Intelligencia ülésen további jóléti intézkedések születtek.. Nincs ellenzék, aki nem ért egyet azzal, hogy az ég zöld, mert az igenis sárga, lila, neon zöld stb. Nincsenek olyanok, akik tegnap mást mondtak, mint ma fognak. Nincsenek üres parlamenti széksorok, ahol mégis sokszor furcsa törvényeket hoznak nagy többséggel.

Balesetek helyett érdekes tudományos hírek hangzottak el, és kérték a ráérő és motivált embereket, hogy szabad idejükből áldozzanak némi időt a Budapest széli betakarítási munkákra, ahol robotokkal karöltve kell a mulcsozáshoz szükséges nagy mennyiségű fű anyagot begyűjteni.

Az az igazság, hogy kitekintve szállásom ablakán, amely a Körút egyik mellékutcájára nézett, zöld lombokat, zöld házfalakat láttam. Eszembe jutott, hogy éppen időutazásom előtt olvastam arról, hogy a zöld növényi környezet egészségre, szellemi tevékenységre milyen pozitív hatással van. Észrevettem azt is, hogy a Körúton mobil panelek vannak kihelyezve, melyekre szárazságtűrő növények vannak felfuttatva. Ahogy messziről néztem, talán varjúháj volt néhány panelbe beültetve.

Ahogy a Nap kelt, úgy keltek életre az napelemes árnyékolók az utca felett. Nem sötétségbe burkolták az úttestet, hanem diszkrét kellemes árnyékolást adnak.

Szemben egy Saláta gyárrá átalakított épület ablakain keresztül lilás, ibolyás fényt látok kiszűrődni. Majd kedves vendéglátómat, Zsigmondot meg kell kérdeznem, hogy miért e furcsa világítás.

A Liofilizáló Szalon már forgalmas, bár ahogy beszámoltam róla korábban, egész éjjel működik. Ha van behozott szárítandó növényi termék, akkor azzal dolgoznak, ha nincs, akkor készételt fagyasztva szárítanak.

Már sűrűn járnak az elektromos cél autók, és egyéb kötött pályás járművek, szállítva az embereket munkahelyükre, iskolákba, bárhová.

Leballagok az ebédlőben. Ahogy előző nap is, svédasztalos megoldás, hogy mindenki annyi ételt vehessen, amennyit el tud fogyasztani. Pazarolni nem dicséretes. Mondják, hogy nyílt egy új Ételbár a szomszédban, ahol a 2022-beli sushi bár mintájára a választék az asztalnál helyet foglaló vendégek előtt halad. Ami tetszik, elveszik.

susi.jpg

Ma Gyulai kolbász ízű falatkákat eszek köles lepénnyel reggelire.. Mellé joghurttá erjesztett rizstej, liofilizált gyümölcs darabkákkal. Kávé helyett egy csésze erős kakaó italt választok, mert hasznos a diabétesz ellen, a vérnyomást szabályozza, jó kedvet fakaszt. Mások zsálya, citromfű, rozmaring teák közül választhatnak ma. A kiírás szerint ezek a testi egészséget is védik, de a memóriát is javítják.

Mire végzek a reggelivel és a csupa cellulóz alapú tányért, evőeszközt az öblítőbe rakom, Zsigmond barátom is megjelenik. Titokzatosan közli, hogy ma nagyon dolgos napunk lesz, amit mutatni szeretne, azzal üzenne a 2022-es múltba, hogy van kiút a szárazságból, klímaváltozásból, éhezésből, válságokból.

Rendszerint éjszakánként a mesterséges intelligenciák elemzik az előző napi eseményeket, s ajánlást adnak a napi feladatokról lebontva vezetői szintekre. Zsigmond is megmutatja, hogy különleges személyi számítógépére megérkezett a mai napra érvényes ajánlás, miszerint Ferencet, azaz engem ismertessen meg a mezőgazdasági termelés gyakorlatával.

Kérem Zsigmondot, hogy magyarázza el a Saláta és egyéb zöldség termelő házakból kiszűrődő lilás megvilágítás okát.

- Már nagyon régen ismert, hogy a növények a teljes fény spektrum kis részét tudják hasznosítani. Így a leghatásosabb 400-600 nm közötti spektrumot adva, a növények intenzívebben fejlődnek. Innen a furcsa fény.

A növények kender rost közegben fejlődnek, hogy kiváltsuk a hagyományos kókuszrostot, azok lassú komposztálódása során felszabaduló többlet széndioxid azonnal beépül a növények szöveteibe. Mint már említettem, a saláta és zöldségházak, bár kis részét adják a napi szükségletnek, mégis nélkülözhetetlenek. Eleve víztakarékosak. A számítógépek az igényeknek megfelelően adagolják az ásványi só szükségletet. A gyökerek kellő mennyiségű oxigénhez jutnak. A házak kizárják a klíma okozta kellemetlenségeket, a növények jól érzik magukat. S ami újdonság, a Mesterséges Intelligenciák felismerték, hogy a növények is intelligens lények. Kommunikálnak környezetükkel, kémiai és elektromos jelek segítségével. Ezeket a jeleket fejtették meg az Intelligenciák, s így a növények maguk adnak tájékoztatást állapotukról.

- Ez nagyon izgalmas.

-Kedves barátom, az ember olyannyira el van telve magától, hogy azt hiszi, csak ő tud gondolkodni, beszélni stb. Pedig lám, a földi biomassza 99,7 %-t a növényi anyagok adják. Ti 2022-ig az olaj és gázkorszakban ősidők óta tárolt napenergiát fogyasztottatok, melyet valaha növények tároltak el. Ti mindent, növényeket, állatokat, még egymást is hajlamosak vagytok  alacsonyabb rendű létezőnek tartani.

- Pedig példaértékű a 2000-es években megjelent „Mennyei próféciák” című könyv egyik fejezetében leírtak. Olyan kukoricatáblát, melyet emberek személyesen gondoznak, szólnak hozzájuk, azaz „Gazda szeme hizlalja a jószágot”, sokkal bővebben termett, mint a mellette lévő tábla, amely mindent megkapott szintén, kivéve a személyes törődést. Hírek szóltak arról, hogy a zöldségek tápanyag tartalma, egy szóval, biológiai értéke sokkal kisebb, mint néhány évtizeddel korábban.

fao_future_farm.jpg

 

-Mi is történt ? Hivatkozva arra, hogy nincs munkaerő, gazdaságosabb mindent gépekkel végezni, úgy, hogy például egy káposzta táblát hónapokon keresztül nem látta a gazda, nem járt-kelt a növények között, nem simogatta meg néhány káposzta levelét, nem „szólt” hozzájuk. Lett belőle, ami lett. Egy sivár beltartalmi értékű növény az eredmény, melynek fogyasztása után még vitamintablettákat, és  ásványi anyag kiegészítőket kell szedni.  Mi már másképpen látjuk a világot, komplexebben. Ebben hiszünk.

- Az elmúlt évtizedben nem voltak háborúk a Földön. Az emberek szerte a világban tudomásul veszik, hogy nincsenek kiválasztottak, vallások, országok, a kapitalista gondolkodásmód elavult. „ Hass, alkoss, gyarapíts s a Haza fényre derül „  Ugye, nem új a gondolat ? Nincsenek felesleges emberek, de senki ne akarjon élősködő módon élni.

-Kedves mesém, de az iskolások tananyagában is szerepel a következő mese.

A telhetetlen méhecske

(Macskássy Gyula és Dargay Attila diafilmje alapján)

Nem is olyan messze, a kertek alján, kis méhecske született az egyik méhkasban. Még ki sem nyitotta a szemét, máris mohón cuclizta az édes mézet. Telt múlt az idő, a kis méhecske iskolába került. Ahogy megnőtt, úgy növekedett a torkossága. Amikor a többi méhecske a tanító nénire figyelt, ő bizony lépesmézet szopogatott. Ha csak tehette, beosont a mézes kamrába, és nyalta-falta, kanalazta a mézet. Bizony, a mi kis méhecskénk telhetetlen méhecske volt.

Eljött a tavasz ideje. A Nap sugarai végigcsókolgatták a réteket, a sok virág kivirult, kiszínesedett.

A kék égen előbukkant Felhőanyó, és langyos esővel öntözgette, locsolgatta a kertek, mezők virágait.

A virágok szemlátomást nőttek, növekedtek.

A tavasz köszöntésére a tücsökzenekar vidám muzsikába kezdett a réten.

Kecsesen hajladoztak, ringtak a mező szépei, szólt a tücsökzene, folyt a tánc, virágillattal telt meg a levegő.

A méhkas őre észrevette a feléje szálló illatfelhőket. Nagyon megörült, és azonnal megfújta a tavaszt hirdető harsonát. Erre a jelre vártak egész télen át a kis méhek.

Szép rendben igyekeztek a raktárhoz, ahol a mézgyűjtő szívókákat osztogatták. Legelsőnek a mi kis méhecskénk repült a kijárat felé.

A méhrajok kiszálltak. A telhetetlen méhecske mindegyiknél jobban vágyott arra, hogy megkóstolja a friss virágnektárt.

Együtt szállt a raj az illatos tavaszi levegőben a virágos kert felé. A telhetetlen méhecske azonban különvált a többiektől.

Egy nagy harangvirág kelyhébe bújt be, ahol alaposan belakmározott a nektárból és a virágporból, azután megtöltötte szívókáját.

Amíg a többiek frissen repültek haza, a telhetetlen méhecske annyira jóllakott, hogy többször is meg kellett pihennie a virágok szirmain.

A dolgos méhecskék szorgalmasan töltögették a mézet a sejtekbe.

− Mennyivel jobb volna ezt is mind megenni – gondolta a kis telhetetlen.

Egyszer, amint megrakodva hazafelé tartott, összetalálkozott a lódarázzsal.

− Csacsi vagy te – szólította meg a lódarázs. – Ha nem vinnéd a kasba a mézet, mind a tied maradna. Az én odúmban szépen összegyűjtheted magadnak az egészet.

A körtevirág meghallotta, amit a lódarázs mondott.

− Ne hallgass a rossz tanácsra! – figyelmeztette a méhecskét. – Ne hagyd el a társaidat, mert pórul jársz!

Ámde a méhecske nem szívlelte meg az okos szót, csak az járt az eszében, hogy az övé lesz az egész méz, ha a lódarázs odújában gyűjti össze.

Így telt el a tavasz, utána a nyár: a méhkasban a sejtek sorra megteltek mézzel. A vegyészek ellenőrizték a finom ízeket. Jó volt a termés: a dolgos méhecskék megérdemlik a pihenést.

Kinn őszre fordult az idő. Egy este Szél úrfi is előbukkant s végigsüvített a tájon. A virágok elhervadtak, a fák levelei hullani kezdtek.

A telhetetlen méhecske be akart húzódni az odúba, hogy nyugodtan élvezze munkája gyümölcsét. De mi történt? A gonosz darázs az orra előtt becsapta az ajtót, még jól ki is nevette. A haszontalan méhecske meggémberedve hullt a földre, a hideg, száraz levelek közé… Fázott, éhezett és sírt.

– Jaj, mit tettem? Csak még egyszer társaim között lehetnék!

A körtefán már csak egy körte volt, ugyanaz, aki virágkorában figyelmeztette, hogy ne hallgasson a rossz tanácsra. Megsajnálta a méhecskét, lepottyant melléje, átölelte, melengette és jó szóval biztatta.

Éppen arra járt az öreg kertész. Észrevette a körtét és megpillantotta mellette a dermedt méhecskét. Elcsodálkozott rajta nagyon, azután tenyerébe vette és elvitte a kashoz. Már éppen készültek bezárni a méhkas kapuját, amikor meglátták a pórul járt szökevényt.

− Jaj, soha többé nem leszek telhetetlen, nem hagyom el testvéreimet – siránkozott a kis csavargó, és a többiek megbocsájtva, boldogan nyújtották feléje a kezüket.

A mesét én is ismertem, de nem szóltam róla. 2022-ben már túl sok a telhetetlen méhecske, valami azért időközben fog történni, hisz 2050-re minden megváltozik.

-A gyökerek összefonódnak, mintegy társasági életet élnek. S a törődést és személyes „szabadságukat” jó terméssel hálálják meg.

Mint látod, sok ember közlekedik reggelente. Többen mérnöki munkával kombinált fizikai munkát végeznek. Az éjjel a robotok elvégezték a nehezebb feladatokat, mint szállítás, ültetés, öntözés, rakodás, de most következik a humán feladatok sokasága. Más része az embereknek szociális munkát végez. Bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, idősek körében végeznek faladatokat. Nálunk nem kell senki idős embernek attól félnie, hogy magára marad, nem lesz fűtése, élelme. Társadalmunkat, ha nem is mindig a szeretet, de a felelős törődés tudata itatja át.

- A gyerekek játszva tanulnak. Megtanulják a társas tevékenységeket, megtanulnak nyerni, veszíteni, türelmesnek lenni. S mire felnőnek, tudni fogják az Intelligenciák és a felelős emberek, hogy ki milyen feladat elvégzéséhez érez kedvet, van tehetsége. Nincs kallódó ember, és nincs a helyén alkalmatlan személy. És, ami a lényeg, a gyengébb szereplést nem jól fizetett állásokkal honorálják.

-És kedves Zsigmond. Kié ez a sok Saláta és Zöldség Ház ? A kis tartósító üzemek? Az államé ?

maior-fazenda-urbana-projeto.jpg

- Nos, a kérdés jogos. Tulajdonképpen közös tulajdonban vannak a különféle termelő és feldolgozó egységek. Nekem is van több mint harmincezer eurós részjegyem több egységben. Ezeket a részjegyeket meg tudom vásárolni vagy külön munka jutalmaként kapom. Biztos befektetés, állandó szerény jövedelem. Az élelmiszer előállítás,  feldolgozás jó üzlet. Ami állami feladat, amit az Intelligenciák végeznek, a szükséges anyagok beszerzése, a termelés összehangolása a több ezer kis egység között szerte az országban. Minőségellenőrzés, növényvédelem is központi feladat. Mi és a hozzánk tartozó robotok, nevezhetnénk őket alsóbb rendű robotoknak, feladatunk a legjobbat kihozni.

Mint tegnap már láttad, kedves Ferenc, sokféle megoldás van az úgy nevezett „Saláta és Zöldség Házak” technológiai megoldásaiban. Vannak intenzíven kihasznált, több emeleten húzódó ágyások. Használunk valamilyen termesztő közeget, mint kókuszrost, de leginkább kender rost, másutt pedig csak ásványi só oldatba lógnak a gyökerek. A gyökérzöldségek esetében pedig laza, magas tápanyag értékű komposzt talajban történik a gyökérfejlődés.

Vannak házak, ahol még zene is szól, mert egyesek úgy vélik, a növények fogékonyak a zenére. Másutt, mint szó volt róla, különböző hullámhosszúságú megvilágítást alkalmaznak. Megint más helyeken kifejezetten vertikális termelés folyik, azaz termőközeggel töltött oszlopok palástja mentén történik a növények nevelése. Vannak lehetőségek a széndioxid trágyázásra is.

Párhuzamosan robot és emberi munka folyik.

A vertikális termesztés még viszonylag új, annak ellenére, hogy már 2020-ban is folytak kísérletek. Akkor háború, politikusok csatározásai, koholt energia hiány stb. hátráltatták a fejlődést.

Akármelyik módszer szerint is történik a termelés, nagyon sok előnye van a városban folyó munkának. Hely kihasználás, lehetőség közös ténykedésre, jó energiagazdálkodás, vízfelhasználás, a növények igényeinek teljes kielégítése. Munkaerőt pedig biztosít az állandóan alkalmazott gárda, a robotok munkája és az általánossá vált önkéntes munka, mely kifizetésre kerül vagy részjegy nyerhető ezáltal.

Természetesen az igazi termelés a város körül zajlik. Ott számtalan üzem dolgozza fel a nagy mennyiségben termelt fűféléket, hogy abból biometán készüljön biogáz reaktorok segítségével. Más módon, mint a cellulóz félék, mint a lágy szárú növények  fotokatalikus módon való átalakítása hidrogén készítésére.

Más üzemekben a száraz füvet, nagy hozamú lágyszárú növényeket pirolizálják, az éghető gázt készítenek, és ami a lényeg, rengeteg faszén szerű anyagot. Ez utóbbi a komposztot, talajt készítő üzemekben az egyik komponens. Valaha Terreprata névvel illették a faszénben gazdag talajt, ami szerkezetű nagy mennyiségű ásványi anyagot tud tárolni. Más üzemek kerámia golyócskákat készítenek, amely nagy mennyiségű vizet tud tárolni, kivédve az átmeneti szárazságot. Ugyanezen célból a fűféléket mulcsozásra készítik elő, ezzel borítva jó néhány növényünk körül a talajt. Más üzemekben módosított keményítőt gyártanak, melyek szintén nagy mennyiségű vizet képesek tárolni. És végül a biogáz fermentorokból nyert kierjedt anyag, a kerámia, a módosított keményítő, a faszén, és még őrölt ásványi anyagok, mint alginit, zeolit, kerülnek összedolgozásra. Ezekhez még hozzákerül a város szennyvizének kierjesztett, ártalmatlanított szervesanyaga. És ezt aztán szétterítik, sekélyen a talajba dolgozzák.

- Induljunk is megnézni ezeket a csodákat, kedves Zsigmond.

- Vannak céljáratok a külső körzetekbe. Csodás látvány lesz a sok-sok korszerű üvegház.  Itt termelik meg a város paprika, paradicsom, padlizsán, burgonya stb. igényét. Négyzetméterenként 8-10 -szeres hozammal a szabadföldi termeléshez képest. Üvegházak vannak, melyek a talajba vannak süllyesztve, a felső harmaduk és a tetejük lóg ki. Ezek energetikai megfontolásokból lettek így telepítve. Újabban már kísérleteznek olyan megoldással is, hogy a fényenergiát gyenge elektromos stimulálással helyettesítik. Tehát a cukor és más anyagok képződését a klorofillban zajló elektrokémiai folyamat helyett külső elektromos áram helyettesíti. Nagyon remélem, hogy ebből nem lesz semmi, mert ez nem igazán szolgálja a természetes viszonyokat.

- Látni fog Ferenc hatalmas kiterjedésű törpe növekedésű gyümölcsfákat. Ahogy Ön tanulhatta még az iskolában, amolyan „SPUR” ültetvények. A Megművelésük könnyű, védelmük könnyű, és teljes értékű gyümölcsöt hoznak. A sorok között napelemes, önműködő kis járművek járnak és folyamatosan mozgatják át a talaj felső rétegét. Másutt vastag mulcs réteget fog látni. Sokféle technológia, sokféle eredmény. Még tapogatjuk a legjobb megoldást. Sajnos a mai kort megelőzően hihetetlen szellemi és anyagi pazarlás folyt. Kész csoda, hogy a Mesterséges Intelligenciák segítségével megállítottuk a hanyatlást. Fáradhatatlanok, nem korruptak.

torpe_alma1.jpg

Lát majd legelőket, ahol a szarvasmarhák a hús és tej mellett trágyát termelnek. Ez a legértékesebb adalék a biogáz és hígtrágyatermelésben.  Anaerob baktériumok végzik a cellulóz átalakítását metánná azaz tüzelővé, végső soron elektromos árammá. A szarvasmarhák hatalmas korábban elhanyagolt területeket tettek ismét élővé legelésükkel. Lehet, hogy sok esetben a jövő újdonsága a régi megoldásokhoz való visszatérés ?

Találkozunk majd hatalmas tojó és húshasznú baromfi gyárakkal is. Tetejükön furcsa szerkezettel, ami nem más, mint abszorpciós hűtők, melyek hivatottak hűteni az állatok környezetét a legnagyobb melegben. Ilyen működési elvű hűtőszekrények pedig már 100 éve használatban vannak. Minél melegebben süt a Nap, annál hatékonyabb a hűtő kapacitás a szárnyasok épületén belül.

- Ahogy az emberek már nem a politikával foglalkoznak, szellemük felszabadult, s alkotásra, innovációra fogékonyabbá váltak. Megnőtt az igény a kultúra irányában is, majd mindenki tagja valamely kulturális csoportnak. Én például egy színjátszó körben érzem jól magam.

- A nagy mennyiségű szárnyas trágya, de a városok szennyvize is nagy gyűjtőkbe kerül, amely táplálja folyamatosan a biogázfermentorokat, végső soron az áram termelést és talaj alap előállítást. Leírások szerint már 1980-as években próbálkoztak a földigiliszták szerepeltetésével a komposzt előállításban. Most ez már általános.

- Ha felnéz a házak ablakaira, csak ablakot lát, ugye, Ferenc ? Nos, azok ablakok és egyben napelemek. Ahol fény van, ott energia is van. Hatásfokuk nem nagy, de mégis a „sok kicsi sokra megy” alapon hozzájárul az energia ellátáshoz. Gondoljon csak egy fűtetlen fólia házra télen, felhős időben. Nincs napsugárzás és mégis sok fokkal melegebb van a fóliában.

Ahogy róttuk az utcákat kifelé Budapestről, csak úgy záporoztak rám az új technológiai csodák. Még közelébe sem jutottunk a megcélozni kívánt városszéli termelői csodáknak, s máris többet tanultam, mint eddigi életem során.

city_2.png

- Megszomjaztam, mondja Zsigmond.

Ezzel egy kellemes „Gyümölcsivó” nevezetű helyre lépünk be. Néhány pénzdarab bedobásával választani lehet tucatnyi gyümölcslé közül az automatából. Én paradicsomlevet választottam, Zsigmond meggylevet.

Leülünk, s máris mellettünk terem egy középkorú ember. Liofilizált gyümölcsporok vannak a gépben. A választás alapján old fel pillanatok alatt a gép vízzel vagy rizstejjel a porból.

És folytattuk a beszélgetést.

Új barátunk nem is tulajdonosa, nem is alkalmazottja a kis üzletnek, egyszerűen csak beszélgető beosztásban van. Amolyan törődő ember. Része az új élet felfogásnak.-

- Ferenc, az idő jól elhaladt, s nekünk még rengeteg a megnézni valónk. Azt tanácsolom, hogy elsőként nézzük meg a törpe őszibarack ültetvényt Sasad nevezetű körzetben. Valaha ez Budapest széle volt, világhírű őszibarack ültetvényeivel.

 Majd a város egyszerűen befalta ezt a kitűnő adottságú őszibarack tájat. Mostanában igyekszünk minden lehetséges területen törpe őszibarack fákkal a régi ízeket visszahozni. A törpe gyümölcsösök szerte az országban ki tudják védeni a klíma változását. Mulcsozhatók. Mikrofejes öntözéssel tarthatók nedvesen. Könnyen megvédhetők, könnyen betakaríthatók. Vegyszert már nem is használunk, hisz a kiváló minőségű talajon a növények jól érzik magukat. Fejlődésükhöz a mikroelemeket pedig a fagyvédő öntözéssel, mint lombtrágya juttatjuk a növényre.

mulcs1.jpg

No, itt is a járatunk Sasad városrész felé. Köszönünk a kedves új ismerősünknek, megköszönve a csodálatos ízű italokat.

 

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

csemege.jpg

A mai emlékezés kicsit rendhagyó a korábbiakhoz képest. Csapongó lesz, felvillanás szerű élményeket, gondolatokat írnék le. Lesznek, akik igazat adnak magukban, lesznek akik nem.

Nos, az élelmiszer árak, lévén az élelmiszerek zömében kötött árasak voltak, hosszú időn át nem emelkedtek. Aztán a hetvenes évek közepétől az árak lassan megindultak felfelé, ahogy a jövedelmek is.

Ebből az időből származik a két édes viccecske :

- Csókolom, néni, mennyibe kerül az egy forintos csokoládé ?

- 1 forint tízbe, aranyoskám !

Nos erre az áremelésre reagált a köznép, miszerint WC papírt csak annak adnak el, aki igazolja, hogy evett is !

Pedig a hetvenes években érezhetően javult az élelmiszer ellátás, választékban és nem utolsó sorban minőségben.

fortepan_136914_1979.jpg

1979, árak 

Az évtizedig 40 filléres kifli vagy zsemle, esetleg foszlós kalács kiváló minőségnek örvendett. A kifli tényleg felcsavart volt, ropogós csücskökkel. ( a legtöbben ezt szerettük ) A kiflit le lehetett csavarni, nem amolyan „egybe öntött valami volt ).

A zsemlének ropogós héja volt, belül igazán egyenletes bélzettel, s az alján látható volt a kézzel való aláhajtásnak a nyomai. És a ritkábban kapható császár zsemle !!!! És volt mákos, diós, pozsonyi kifli, rongyos kifli, lekváros bukta, lekváros táska. És micsoda lekvár volt benne !!! Hitler szalonna !

Tudják mi a Hitler szalonna ?

250px-gyumolcs-iz_hitlerszalonna.jpg

Sok-sok alma, körte, szilva, esetleg némi meggy, cseresznye hosszú órákon keresztül főzve, azaz sűrítve, némi pektin hozzáadásával 10 kg-os faládákba öntve zsírpapír alábéleléssel. Emlékszem, hogy mindig izgalommal tapogattam, mint a Fertődi Konzervüzem vezetője másnap reggel, hogy megszilárdult-e, vágható állagú-e ?

A Sütőipar nagy mennyiségben igényelte ezt az igazán nem művi lekvárt, melyben tényleg benne volt a gyümölcs, hisz a hosszas sűrítés során több mint a felére zsugorodott a térfogat. Eme kiváló, sötét lilás színű terméket lehetett kimérve is kapni, mint valami felvágott rúdból metszették le a Közért eladók a 10-20 dekás darabot és csomagolták zsírpapírba, Nem műanyagba !

Egyetemista koromban egy nyáron nagyon kedves barátnőmmel egy-két napig a Thököly úti Kenyérgyárban ténykedtünk. Én a kemencék mellett, amely hagyományos kemence volt, elő, és utó sütő résszel. A hivatalosan kötelező tízórai szünet előtt egy órával a dolgozók kiválasztottak néhány kilós kenyér tésztát és a belsejébe csomagoltak szalonnát, császár szalonnát, debrecenit stb. Tíz órára a jól időzített kenyerek aztán feltárták átsült tartalmukat, s a bélzettel együtt vérré vált. Mi pedig csak néhány napig bírtuk a nagyon nehéz munkát.

Egyszer kicsit sértődötten olvastam a romlott májú cikket, hogy a kenyérgyári kenyér nem hogy sületlen, közszóval szalonnás, de zsák darabok, sőt egészen képtelen dolgok voltak benne. A két kilós kenyér pedig (mert ilyen is volt) csak alig másfél kilót nyomott.

Ezt mai fejjel is visszautasítom, mert ott voltam, s láttam, hogy majd minden darabot ellenőriztek. Nem is szólva arról, hogy nem csak kenyér esetében, de az élelmiszer ipar minden ágazatában szigorú szabványok szerint ellenőriztek a laborok.

fortepan_84653_1976.jpg

1976 

Persze, voltak azért kis műhelyek is, amelyek valami különlegességgel rukkoltak ki. Így a Kőbányai Zalka tér közelében működő Neumann pékség pacsnija. Nincs francia, aki büszkébb lehetne a bagettjére, mint én a mai napig a sütő szakma ezen csodájára. Sok-sok évvel később Debrecenben találkoztam ismét a pacsnival. Azóta, mivel másutt nem láttam, megtanultam sütni.

Hadd említsem meg még, a ma már sajnos, korszerűtlennek számító Lúdlábat, Rigó Jancsit, Eszterházy és Dobos tortákat vagy éppen a Tátra csúcsot. Nagyon néhány képviselőit a hazai cukrászatnak.

De hát mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik minden szőrszálon csomók százait vélik felfedezni. Mint egy barátom, aki megvallotta, hogy neki mindegy, hogy milyen rendszer volt és van, ő mindig ellenzéki. Azaz szeretnek utólag is kritizálni egyesek.

Kicsit lépnék tovább. Katonaság.

Mint ismeretes, „kötelező” volt. Két éves, és az én katona időmben az elő felvételiseknek 11 hónapos szolgálat. Bennem és a legtöbbekben nem hagyott kitörölhetetlen nyomot a feltálalt reggeli, ebéd, vacsora. Jól láthatóan a laktanya ebédlőjében ki volt hirdetve a 10 napos előre jelzés, a „változtatás jogát a vezetőség fenntartja” lábjegyzet nélkül. Hús mindennap volt és bőség. Havonta egy alkalommal rám is sor került a konyhai kisegítő munkára, így hát láttam azt a bőséget, sőt inkább pazarlást, ami az étel mennyiségét illette. A minőség ?? Hát állítólag a nagy tömegben együtt fövő babgulyás a legjobb.

Egy kiábrándító dolog jut eszembe, amikor a Mikulás csomag energia, fehérje, szénhidrát stb. Tartalmát pontosan felvezették a menü lapra. Mert hát még arra is adtak, hogy ne csak a valóságban, de papíron is jól étkezzünk. De azért ez a bürokrácia a mikulás csomaggal azért durva volt. Azóta is ez jut eszembe minden év december 6.-án.

Itt találkoztam először az Állami Konzervipar bőséges választékával. Egyszer megpróbáltuk összeszámolni, hányféle is (nem a tehén) a kapott készétel konzerv, biztos, hogy 20- nál tovább jutottunk.

Bab, lencse, lecsó, pörköltök, rakott káposzta, töltött paprika, még pacal is….. Szóval a maga módján bőséges és jó volt a kínálat. Mindig kerestem az un. konzerv ízt, melyet valakik emlegettek, de nem találtam.

Népszerű reggeli volt az un. „gyíkhús” mely a Nagykőrösi Konzervgyár vagdalt hús konzervje volt. Nem volt rossz, állítom, sok-sok évvel később exportra sem ment jobb minőség. Volt még hurka konzerv is, no ez nem volt túl jó. De azóta sem láttam ilyet, tehát valahol felülbírálták önmagukat az illetékesek.

Évekkel később, már mint egyetemista aztán magában a Nagykőrösi Konzervgyárban, amely Konzervgyár húsfélék feldolgozásával is foglalkozott a zöldség/gyümölcs mellett, találkoztam a fagyasztó kamrában felfüggesztett, a fagyos levegőben száradó fél sertésekkel, melyek kifejezetten a hadsereg „gyíkhús” ellátását voltak hivatottak teljesíteni.

fortepan_25949_1965.jpg

1965

A kedvencem azonban az a lapos, kerek konzervdobozba csomagolt, a Szegedi Konzervgyár Olajos hal nevezetű produktuma volt, melyhez hasonló kiváló ízű halkonzervet ma mutatóban sem tudnak gyártani. Nem volt szép, mert itt-ott látszottak a puhára főtt hal gerinc darabok, néha-néha még a pikkelyből is volt, de az íze !!!!

Visszatérve az egy forintos csokoládéra, néhány csokoládé gyárra emlékszem. Talán a méltán híres Szerencsi gyárra mindenki emlékszik. Volt ugye a Szerencsi tej néven árusított csoda.

De ott gyártották a Melódia nevezetű méltán nagyszerű szelet csokit. Aztán volt a Duna Csokoládé gyár, gyönyörűen csomagolt terméke a Százszorszép bonbon, a Budapesti Csokoládégyár a Stühmer névvel az ezüst burkoló papíron és benyomva a kockákon. Klasszikus, un. fekete csokoládé, mely minőségében a ma is megállná helyét a magas kakaó tartalmú kategóriában.

Nekem kis kedvencem volt a parányi, kocka alakú Balaton, mely 30 filléres áron volt kapható. Aztán a Sport csoki, a Bajtárs, A Korfu és így tovább. Igazán jeles alkalmakra a piros alap csomagolású 200 grammos mogyorós tejcsokoládét vagy éppen nem tej csokoládét kaptam. Volt, hogy egy délután, apránként, titokban elfogyasztottam. És csak utolsónak még : a Konyak meggy terméket, mely olyan trükknek köszönheti létét, miszerint az előírás szerűen alkoholban áztatott, majd fondantban mártott alkoholos meggy a hűlő, szilárduló majd picit zsugorodó végső csokoládé burokban feloldotta a nyomás hatására a fondant réteget, s így alakult ki a csodálatosan édes, zamatos belső tartalom egy szilárd csoki burokban. Persze a tetejére dukált a csoki kacskaringó.

fortepan_195578_1972.jpg

1972

És még egy élmény. Mindenkit lenyűgözött az. un. Holland kakaó. Ritka kincs. Hát igen, a Szerencsiek által gyártott szerény zsírtartalmú kakaóporral összehasonlítva tényleg csodás volt. De mai cukrász és élelmiszeripari gyakorlatommal az az érzésem van, mintha a kakaóporba lett volna némi jó minőségű fahéjpor is beledolgozva. De ezt csak vélem.

A tejipari élményeim talán kevéssé szerte ágazóak. Az én dolgom volt, hogy a napi egy liter tejet meghozzam a Közértből. Hozhattam volna a Tej-tejtermék szaküzletekből is, de az éppen nem volt a közelünkben. Tejből eleinte a kimért tej volt, melyet a vevő által vitt üveg palackba mertek bele. 25 literes alumínium kannákból alumínium mérővel. Egy erős télen még arra is volt példa, hogy kilóra vehettem a tejet. Inkább vidéken dívott a tejes kanna. Később aztán bejött a gyárilag töltött tej. Akkor már vittük az otthon kimosott üveget, cserébe pedig egy kék kupakos 2,8 % zsírtartalmú tejet kaptunk, avagy a sárga kupakos magasabb zsírtartalmú tejet. Joghurt, kefir egy-egy féle volt, szintén üvegbe csomagolva.

Vaj volt bőven és nem is túl drágán, 5 dekás és 10 dekás kockákban. Sajtból sokféle volt kapható, még a kék eres Márvány sajt is, sőt a Rokforti is kapható volt. Kis kockákban pedig a ma már nem létező Pálpusztai, mely sokak által nem kedvelt, mások által pedig kifejezetten szeretett sajt különlegesség volt. Ahogy az Óvári vagy éppen az Ilmici. Úgy tűnik mai fejjel, hogy hazai gyártásban nagy volt a jó minőségű választék. Még a Trappista sem hozott volna szégyent a sajtfajtát megalkotó szerzetesekre.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Később megjelent a gyerekek által kifejezetten kedvelt mazsolás, vaníliás krém túró vagy a Miskolci Tejipari vállalat által megalkotott Gervais nevezetű termék. Alul meggy, sárgabarack vagy szamóca lekvár, felette pedig egy vastag mascarpone szerű réteg. A két réteget össze kellett volna keverni kanállal, de én jobban szerettem a lágy, aromás túró ízét, alig várva, hogy a lekvárhoz érjek.

Talán a hetvenes évek világ szabadalma lehetett a Pöttyös Túró Rudi. Sok gyermek akkor szerette meg a túrót. A kockasajtok választéka nagyon széles volt, nekem kedvencem a C vitaminos volt, melynek a kerek papír dobozán is és a sajtkockák alufóliára ragasztott papír címkéjén is zöld alapon egy csipkebogyó termés díszelgett. Talán egy balfogása volt eme termékeknek, a Mese néven forgalmazott csokis sajt. Nem hallottam esetet arról, hogy gyerek ezt kedvelte volna.

Emlékeznek még a Répcelaki sajtüzem nevére ? Nos, ők bocsájtották ki a kocka sajtok zömét. Még üzemem, a Fertődi Konzerv is adott el részükre cseresznyepaprikát és csemege uborkát a sajt anyagába dolgozandó.

És még egy olyan élmény, amit a mai napig nem feledek, s velem együtt igen sokak. Szopogatni a tubusba csomagolt cukrozott sűrített tejet. Nem hiszem, hogy a legdrágább svájci vagy belga bonbont jobban szerettem volna.

fortepan_25946_1963.jpg

1963

Budapesten szerte a KÖZÉRT vállalatok forgalmaztak élelmiszert első sorban, emlékeim szerint kevéssé vegyszert, húsfélék közül pedig csak a felvágottakat. Az előzőek forgalmazására a Háztartási Bolt hálózat, míg a tőke húsok árusítására a Húsboltok voltak hivatottak. A KÖZÉRT hálózat jól ellátta funkcióját. Sűrűn lakott és kevéssé belakott városrészekben egyaránt meg lehetett találni ugyanazt a választékot.

És az árak egységesek voltak. Egy üveg csemege uborka mindenütt 16 forintba 10 deka parizer pedig 3.6 forintba került. Édesanyám néha tovább elmaradván munkahelyén, vacsorára hozott a Közértből kaszinó tojást, francia salátát, vagy éppen hús salátát. Kazlakban állt a Hűtőpultokban a sokféle egyéb saláta, a sült sertésmáj, csemege sült karaj stb. Az eladók a választott ételt papír tálcára mérték, majd selyem papírral burkolták. Igen, előfordult, hogy átázott a papír, de bizonnyal a hálátlan jövő kor nem fog találkozni a műanyag kaszinótojásos dobozommal.

fortepan_209058_1965.jpg

1965

A KÖZÉRT- ben vásárolható volt korábban 50 grammos csomagolásban a szemes I. II. vagy harmad osztályú kávé. Ritkábban valamilyen különleges minőség is volt. A kávét aztán vagy otthon őröltük meg, lehetőleg a kocka formájú réz kávédarálón vagy a KÖZÉRT kijáratánál elhelyezett elektromos kávédarálón. Ugyanitt általában mák daráló is szokott lenni.

A felvágottak akkori választéka semmivel sem volt szegényesebb a mainál. De ízben !!!! A Soproni, melyet a ma már csak emlékekben élő Soproni cég gyártott, valami csodás dolog volt. A fűszerezése 5 csillagos. De szerettük a juhbeles virslit, a 2.8 forintos lecsó kolbászt is. Ennek ára sokáig 2 forint volt, így is került a köztudatba. A parizer íze gyártónként vagy talán tájegységenként változott, de mindegyik szaftos, finom volt. Én ez esetben is a soproni gyártmányt találtam a legjobbnak.

A Gyulai 6 forint volt, úgy is lehetett kérni, hogy hat forintos kolbász. Nagyon szerettük !

Ami viszont elgondolkodtató: hogy a műanyag csomagolóanyag kibocsátás szinte nulla volt a 60-as 80-as években!

Élelmiszergazdaság nullához közeli műanyag csomagolóanyag kibocsátással? Igen, ez a jövő! 

És mégis, tudtak forgalmazni, kiadni, számlázni, haza vittük a termékeket anélkül, hogy mérgezést kaptunk volna.

A minap egy 100 grammos füstölt lazac szelet csomagoló anyaga 38 g kemény és lágy műanyagból állt !!

Vasárnap nem volt divat nyitva tartani, sőt szombat délutánonként is bezártak a KÖZÉRT- ek, Húsboltok, ZÖLDÉRT boltok. És mégsem halt éhen senki. Nyitva voltak hét végén a Virág boltok, Édesség boltok.

Most engedelmükkel átmenetileg befejezem az írást. találkozunk egy hét múlva, ahol folytatni szándékozom további élelmi anyagokra vonatkozó emlékeimet.

Zsebők Zsigmond kollégám, mint avatott szakértője az élelmiszer ipar marketingnek és közgazdasági kérdéseinek, rövidesen közzé tesz egy kis írást, amelyben fejtegetni fogja, hogy a 40 filléres kifli olcsóbb volt-e, mint a mai 35 forintos. Bármit is hoz majd ki, kérem, ne feledjék, a minőségnek is ára van.

Köszönöm figyelmüket. Bujna Ferenc

 

Képek: Fortepan

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.) 

 Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

 Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

És akkor az élelmiszergazdaság belép a matrixba 2021-ben, és megnyeri a jövőt!

Avagy: Hello Hungary 1.0 élelmiszergazdasági platform!

tyler-nix.jpg

Köszönöm, hogy írtok nekem, hogy milyen témákkal kellene foglalkozni a blogon. Igazatok van, nagyon fontos témákat  vettek fel, ilyen pl. a zöld gazdaság, meg a munkaerőhiány, egyszerre a pénzbőség, és a pénz ínség, vagy hogy már megint nem akarják átvenni a portékát jó áron.

/ Így zárójelben csak hozzáteszem, hogy ehhez meg tudni kellene azt, hogy mi is a jó ár. Elsősorban neked, vállalkozónak kellene tudni, mert ha a bankod, vagy a haver mondja meg, hogy mi a jó ár, akkor arra csak azt tudom mondani, hogy nem vagy jó helyen, és valahogy nem vagy jó pozícióban. Ezen meg változtatni kell, de eléggé gyorsan, hogy a változtatás után pozícióba kerülj. /

Írtátok még, hogy arról is kellene beszélni, hogy mi is lesz itt a jövő, vagy hogyan is lehetne hajózni ezeken a zavaros vizeken, mivel semmi nem az, aminek látszik, lassan ki lehet dobni a gazdasági, meg a közgazdasági tankönyveket, mivel nem úgy működik a történet, ahogy szokott. Sajnos a „Business as usual” nem akar működni, ebben a szép valóságban.

Nem rég az egyik ismerősöm mondta, hogy nézzem meg ha van időm A Nagy Dobás – Big Short –  című filmet. Ha van időtök, érdemes megnézni magyar szinkronnal is az alkotást, higgyétek el nekem, megéri. Ebben a filmben hangzik el a következő mondat:

„ Az igazság olyan, mint a költészet.

És a legtöbben k…á…a  gyű….k a költészetet.

 /Egy washingtoni bárban hangozott el. /

Ha már költészet: 

Szóval most egy olyan cikk jött velem szembe, egy nívós magyar gazdasági portálon, ami megidézte a filmköltészet egyik ikonikus alkotását, a Matrixot. (A Matrixot Lilly Wachowski, és Lana Wachowski rendezte.)

Nézzük a cikket:

Itt az új világgazdasági korszak – mit jelent ez Magyarországnak –

Idézet a cikkből:

„LASSAN VÉGE AZ ÁLTALUNK OLY JÓL ISMERT, KONTÉNERSZÁLLÍTÓ HAJÓKRA ÉS A TERMELÉSÜKET GLOBÁLISAN OPTIMALIZÁLÓ VÁLLALATOKRA ÉPÜLŐ KORNAK,

a jövő gazdasága az ötletekre, a digitálisan átadható tartalmakra épül majd -állítja a szerző. Ez az átalakulás elavulttá teszi, ahogy a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról gondolkozunk.

Ha Levison állítása igaz, hogy leáldozóban van az ipari ellátási láncok irányította világa, akkor a régió több évtizedes gazdasági működése is alapvető átgondolásra szorul - írja az Összkép.

 A digitális termékek nem állíthatóak meg a határon, a termelés és a fogyasztás helye sem értelmezhető pontosan.

EGY MEXIKÓBAN DOLGOZÓ OLASZ, EGY CIPRUSON BEJEGYZETT NÉMET VÁLLALAT AMERIKAI SZERVEREN FUTÓ JAPÁN SZOFTVERÉN ELKÉSZÜLT ONLINE SZOLGÁLTATÁSÁT EGY KÍNAI PLATFORMON KERESZTÜL HASZNÁLJA EGY VIETNÁMI CÉG LAOSZBAN EGY INDIAI BESZÁLLÍTÓJAKÉNT ÉS EGY EGYIK ORSZÁGBAN SEM HASZNÁLT KRIPTOVALUTÁVAL FIZET ÉRTE.

A világot korábban szervező termelés és szállítás már nem számít – csak az értékesítés, a termékfejlesztés – és pozicionálás fontos.

Először is fontos rögzíteni, hogy a globalizáció egy-egy új korszakának kialakulása korábban sem járt a korábbi gazdasági rend eltűnésével. Nem installáltuk újra a Mátrixot, hanem csak upgrade-eltük.

A gazdaságunk azonban a kétes jövőjű termelésre épül, kevés az olyan magyar szervezet, amelynek képes a fogyasztói kapcsolatokat, a cégközi interakciókat, az innovációs törekvéseket akár csak az itthoni fogyasztók vagy vállalkozások között integrálni.

Mindezek alapján jelenleg úgy néz ki, hogy a digitális szolgáltatásokra épülő globalizációba egyénenként, kis szervezetenként tudunk beszállni, lényegében átörökítve a globális termelési láncok világában elfoglalt beszállítói pozícióinkat.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

Nem, a srácok nem szívtak semmi bódítót, hanem leírják az igazságot. Az, hogy ez tényleg így van, eléggé látszik pl. Londonból, ahol sok esetben természetes az, hogy közelebb van Bangalore, mint Woking. Persze, mondhatjátok, hogy Woking is híres, mivel ott van az McLaren Technology Centre, ez általában tudott autósport körökben. Na de az, hogy Indiában Bangalore szállítja India teljes IT szektor exportjának 38 %- át, az nem általánosan ismert tény.

 Szóval olyan világot élünk, ahol két kattintással váltod át a vagyonod digitális valutára, és nyomod a businesst a világ bármely tőzsdéjén, ahogy úri kedved tartja. A világ egy platform lett. Azt kell hogy mondjam, hogy a történet nem új, hacsak nem annyiban, hogy most, a XXI. században a – we are all connected – totálisan átírja azt, hogy mit is tudunk arról, hogy gazdaság, vagy hogy hogyan, és hol élünk.

A srácok komoly cikket írtak, egy dolgot nem fejtettek ki a cikkben – 3. pont -, amit érdemes lenne egy kicsit jobban körüljárni, amikor is levonják a konklúziókat, hogy hogyan lehet sikeres a Duna, és a Tisza partja:

Idézet következik:

„ …

  1. határozottan tudja megvédeni, és erősíteni közösségi, piaci pozícióját.

… „

Csak ezzel a ponttal vannak gondjaim. Ha határozottan meg akarom védeni, és erősíteni közösségi piaci pozíciómat a Duna, és a Tisza partján, akkor tudnom kellene azt, hogy mit is jelent az, hogy – piaci pozíció- a Duna és a Tisza partján.

/Jáááj drága vér, már megint az a compression business modell, ami szembe jön velünk. – Mondta egy szakmabeli haver, aki elolvasta a cikket, mielőtt megjelent./

Az, hogy mi a compression business modell, eléggé csúnyán lehet csak lefordítani magyar nyelvre, egy szóban, mivel tömöríteni mást szoktunk, és nem üzleti modelleket. Az integráló üzleti modell meg nem eléggé kifejező. Ha valakinek van ötlete, hogy hogyan fordítsuk le értelmesen, írjon a lecsomernok@gmail.com - ra 

Ja persze, akkor már tegyük ide, mi is az a compression business modell:

The end of economic expansion requires compression thinking

 Na de, ott tartunk, hogy piaci pozíció.

Ahhoz, hogy piaci pozícióról tudjunk beszélni, fel kellene már vázolni a gazdasági teret, ahol értelmezhető az a fogalom, hogy piaci pozíció. Ha már értelmeztük a piaci pozíció fogalmi környezetét, akkor már meghatározható az, hogy a most regnáló szervezetek, vagy cégnek is lehet piaci pozíciója.

Ha a XX. század végi gazdaságtani iskolával vizsgálom a valóságot, már ott is úgy tudták, hogy az, hogy egy cégnek van piaci pozíciója, az adott tervezett időszakban, az elsősorban nem az adott cégtől függ, hanem sok minden mástól.

A XXI. században az élelmiszergazdasági piaci pozíció átköltözik a virtuális világba

és real- time adatbázisrendszerek fogják megmondani a tuttit a témában.

Ennyi bevezető után beszéljünk a kajaiparról, hogy mi vár ránk, itt a Duna, és a Tisza partján.

A kajaiparban is le lehet fektetni pár axiómát:

  1. Ami virtualizálható, az virtualizálódni fog.
  2. Ami automatizálható, azt automatizálni fogják.
  3. Ami platformokba szervezhető, azt platformokba fogják szervezni.
  4. Ami centralizálható, azt centralizálni fogják.
  5. Ami decentralizálható, azt decentralizálni fogják.
  6. Ami hálózatokba köthető, azt hálózatokba fogják szervezni
  7. Ami kiszervezhető, azt ki fogják szervezni
  8. A tudás eszköz, és nem cél, az eszközt meg fejleszteni kell, állandóan.
  9. A tudás materializálódik a fizikai valóságban, vagy fizikai, vagy virtuális termékként, a kajaiparban.

És még lehetne sorolni.

Ha jól vázoljuk fel a gazdasági teret, és határozzuk meg benne a lokális, vagy regionális – Duna, és a Tisza partjához horgonyozható profittereket a kajaiparban, csak akkor, és csakis akkor tudunk átlibbeni a jövőbe, de akkor sikeresen. Feláll a Hungary 1.0 élelmiszergazdasági platform. Jelenleg az „átmenet korát” éljük.  

Jól kell megfogni a pillanatot.

Átmenet kora azért, mert már nem lesz minden olyan, mint a COVID előtt, de még nagyon nem tudjuk azt, hogy mit hoz a jövő. Azt lehet tudni, hogy pár lokalitásban üresek lesznek a polcok karácsonykor, mert az ellátási láncok megszakadtak a pandémia alatt, most meg nem bírják a hiperszonikus terhelést.

 

Kép: Tyler Nix 

Előszó Bujna Ferenc tíz részes nosztalgia sorozatához!

Szükséged lenne lecsómérnöki tudásra? Írj, ne habozz!

dainis-graveris.jpg

 

 

Die Ärzte - Schlaflied (ab 18) 

A leghatékonyabb stratégia nem csak lépést tartani a változásokkal, hanem magunkévá tenni a trendeket.

Marcel Danesi

Az 1970-90-es évek élelmiszer vertikumáról szóló nosztalgiázó blog sorozatunk új fejezetéhez értünk. Az alapanyagok, nyersanyagok megtermeléséről lesz szó.

Tulajdonképpen egy körképet szeretnénk felidézni, ahol az un. élelmiszeripar által feldolgozott, csomagolt, belföldi és export célra megtermelt horribilis mennyiségű élelmi alapanyag bázis megtermelésre került.

Nem voltak csodák, mint kiderül majd. Ha ugyan nem ment csoda számba a termelés több szintjének, akár a háztájitól a nagyüzemi zöldség és hústermelésig megjelenő szervezettség, összehangoltság, szakértelem, munka szeretet és nem utolsó sorban az a jövedelmezőség, mely az alsó termelési szinteken hajtó motorja volt a rendszernek.

Példának hadd hozzam fel a világhírű magyar fűszer paprika „evolucióját”. A célszerűen többféle tájkörzetre és felhasználási célra nemesített paprikát (hazai nemesítés) termelték a ház körül, termelték a nagyüzemek kertészeteiben. Kézzel szedett, azaz a legérettebb és egészségesebb paprikák kerültek hosszas utószáradásra, mint eresz alatti vagy pajtás szárítás, ahol a hasznos beltartalmi értékek, mint a színanyagok kialakulhattak. A fűszer paprika őrlését nemzedékről nemzedékre öröklődő tudású paprika molnárok végezték. A tájkörzetekben majd minden háznál a pálinkafőző mellett volt paprikaőrlő is.

A végeredmény egy valóban világ színvonalú, exportra alkalmas elismert termék volt.

Majd a „fejlődés” elindult. Fűszerpaprika betakarító gép, ami mindent, kevéssé érett esetleg hibás darabot is felszedett. Nagy szennyezettség. A szalag melletti válogatás kevéssé hatékony, majd az alig néhány órás gépi szárítás megakasztotta az utóérlelést.

Eredmény? Ilyen minőséget már az olaszok, spanyolok is tudtak csinálni a maguk korábban beköszöntő gépesítettségével, köszönjük, nem kell.

Nem szeretnénk a politizálás bűnébe esni, sem véleményt mondani, konklúziókat levonni. Egyszerűen csupán úgy bemutatni kis szegmenseket, hogy „ Ez volt „.

 

wake_up_neo.png

Aki esetleg néhány mondatban majd magára ismer, az a véletlen műve.

Az, hogy van hazánkban pl. kertészeti termelés, élelmiszeripari termelés, az egyik korszakban sem véletlen műve volt. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy legyen. Most, 2021-ben, 32 évvel a rendszerváltás után véget ért egy nagy 30 éves, történetileg már értékelhető ciklus.

Olyan világot élünk, hogy a kertészeti ágazat a túlélésért küzd, mivel senki nem akar a földeken dolgozni.

Ez azt mutatja, hogy tényleg elérkeztünk egy korszak határához,

és el kell gondolkoznunk azon, hogy mi legyen!

Erre, hogy korszakhatáron vagyunk, utaltam már egy bejegyzésemben, ahol arról volt szó, hogy miért érdemes élelmiszermérnöknek tanulni. – Élelmiszermérnöknek egyetemre menni, vagy nem menni, ez itt a kérdés, válasszátok?

A helyzet forradalmi abból a szempontból, hogy eljött az idő arra, hogy ki kell dolgozni azokat a megoldásokat, és eljárásokat, melyek átvezetnek a korszakhatáron, és siker tényezővé lesznek az új korszakban, ami már itt kopogtat az ajtón.

Például: Infláció, munkaerőhiány egyszerre a munka bőséggel, és még sorolhatnánk, pénz- és hitelbőség, egyszerre a hitel ínséggel, a pandémia IV. hulláma, az eddigi pandémia sokk utóhatásai, stb.

Kb. olyan szintű változások vannak kibontakozóban, mint ami 1989 – 1997 közötti időszakra volt jellemző, a kérdés az, hogy mit kezdünk vele! Nem sok időnk maradt gondolkodni a hogyanon!     

 

A lecsós blog azért jött létre, hogy olyan látens, azonnal hozzáférhető komoly szakmai tudásokat mozgasson meg, ami haszonnal alkalmazható a napi gyakorlatban 2021- ben is egy-egy cég, vagy szervezet életében.  

Érdekel a lehetőség?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Bujna Ferenc - vendégszerző, Élelmiszermérnök- 

Zsebők Zsigmond - lecsós-,  Élelmiszermérnök-  

 

Kép: Dainis Graveris

 

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ?

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

 

Nosztalgiázás a múltról, avagy: a Kertészeti Egyetem, mint polihisztor képző (X./II.)

Bujna Ferenc élelmiszermérnök rovata a lecsón!

A tíz részes cikksorozat második része!

extra_udito_egresi_ilona_-martin_gabor_foto.jpg

 

 

A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

Kínai bölcsesség

Igen, tisztelt olvasók. Nem túlzás az állítás, hogy a Kertészeti Egyetem Tartósító Karán végzett ifjú üzemmérnökök (3 éves képzés ) illetve okleveles mérnökök ( 5 éves képzés ) olyan szerte ágazó elméleti és gyakorlati tudással rendelkeztek, hogy rájuk igazgatók, elnökök, akár ha politikai vonalon is kerültek pozíciójukba, ( nem általános ) rábízhatták vállalatukat, gazdaságukat egy tartósítós üzemmérnökre, okleveles mérnökre.

A Kertészeti Egyetem Tartósítóipari kara kezdetben nem tartozott a legnépszerűbb felsőfokú intézmények sorába. meglehetősen alacsony pontszámmal már be lehetett kerülni, tőlem is megkérdezték a szóbeli felvételin, hogy eltévesztettem-e az utamat, merthogy ilyen magas pontszámmal ide nem szokás bekéredzkedni.

Választásom jó volt, élveztem azt a sokrétű ismeretanyagot, amit ránk bíztak.

A Tartósítóipari Kar éppen tanulmányaim megkezdése idején lendült igazi fejlődének. Még a Kar tanszékei szétszórva helyezkedtek el a Gellért-hegy lábánál. Az akkor nagyon modern fő épület, az un. K épület az irodáknak és a nagy létszámú előadásoknak adott helyet. A régebbi építésű G, D, F stb. épületekben voltak a különféle karok, néha eléggé átmeneti állapotban.  Nagyon fontos Tanszékek pedig az Izabella utcában kaptak helye, így az Élelmiszerkémia, Mikrobiológia, matematika, Fizika Tanszékek.  Az Izában voltak az élelmiszerkémiai és mikrobiológia gyakorlatok is.

A K épületet egy nagyszerű Arborétum vette körül, méltó keretet adva párhuzamosan működő igazi kertészek és táj, és kertépítőknek.

Különlegessége volt még Egyetemünknek, hogy elsők között vezette be az un. két lépcsős képzést, azaz 3 év után üzemmérnöki diplomával lehetett már elhelyezkedni, míg egy kisebbség tovább léphetett az okleveles mérnöki szintre.

3 éven keresztül tanultunk rendkívül sokféle tárgyat, amelyek egyike sem bizonyult később feleslegesnek. Például első félévi első vizsgámat az Élelmiszerkémia Tanszék kebelén belül az élelmiszer feldolgozó iparágak enciklopédikus összefoglalásából tettem le. Mint egy Wikipédia lexikon.  Második vizsgám az emlékezetes Talajtan tárgyból történt, aminek a mai napig látom hasznát a kertem művelésében.

Vízválasztó volt a Műszaki Tanszék tananyaga, ahol gépalkatrészek ismerete, rajz olvasás majd egy összefoglaló hatalmas pausz papírra rajzolt feladat szinte hibátlan elkészítése, beadása.  Nos, ennek is hasznát vettem, mert első munkahelyemen a MEZŐGÉP cég budapesti tervező irodáján ezt kérték tőlem.

Fél évről félévre haladva lettünk egyre tájékozottabbak a kémia sokféle ágában, mint általános, szerves, enzim, élelmiszer kémia stb., mikrobiológia, élelmiszerek alapos ismerete, s mindez megfejelve alapos gyakorlati tudással.

Érdekel a téma? 

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

Felkészülésünket vizsgára segítette a Műszaki Könyvtár, amely minden tekintetben világ színvonalú kiadványokat adott közre a diákságnak. Én hetente többször is megfordultam ott, mert csodálatos angol nyelvű, színes, tartalmas élelmiszeripari folyóiratokat tudtam olvasni.  De orosz nyelvű anyagok is kevéssé színes kötetben, de rendkívül magas szinten elérhetőek voltak. Szovjetunió ide vagy oda, egy ország, mely nemzeti jövedelmének jelentős részét fordította kutatásra, amiből talán a nyugati országok is profitáltak.

Újabb tanulási lehetőség volt az ekkortájt elterjedő szokás, miszerint Kutató Intézetek, gyárak rendeztek előadói napokat. Ahogy ez később általánossá vált. Például a Fertődi Bogyós Kutató éves bemutatóin sok száz érdeklődő akart tudást és ötletet szerezni. A néhány előadás, majd kóstolók a leghíresebbé váló málna, szamóca, ribiszke stb. fajtákból, s végül a terep bemutató. De az egyszerű termelő is megszerezhette azt a tudását a tanácskozásokon, amely lehetővé tette, hogy egy nyáron Zsigulit szedjen le az uborka kordonról.

Az egész élelmiszer vertikumot áthatotta a tudásvágy, amelyben a korábbi majd később végző termesztős és tartósítós hallgatók, majd szakemberek részt vettek.

Talán ma kissé idegen, de a hiányzások száma limitált lehetett. Még késni is csak szerencsével lehetett.  

Ebben a korban születhetett az a kis fiktív történet, hogy

 Mit kell tudnia a Profnak?  - Hogy hol van a Tanársegéd.

Mit kell tudnia a tanársegédnek? – Hogy mi hol található a könyvben?

Mit kell tudnia a hallgatónak?  -Mindent.

 kek_3.png

És a kezdetben még csak stencilezett könyvek, egy-egy órára szóló tananyagok, gyakorlati útmutatók lassan összeálltak az évek során nagyszerű tankönyvekké. Szinte minden Tanszéken az oktatói gárda megalkotta a mai napig is értékes tudást tartalmazó kézi könyveit, szakkönyveit. Máig sincs jobban összefogott tudást közlő kiadvány

Harmadik évet egy hónapos külső gyakorlattal kezdtük a Nagykőrösi Konzervgyár, Győri Hűtőház, Szigetcsépi Borászat, Budafoki Borászat helyszíneken.  Ekkorra már legtöbben kiválasztottuk a z üzemmérnöki oklevél megszerzéséhez szükséges diplomamunka témáját.  Én például a konzervdobozokon belüli matematikailag valószínűsíthető hőmérséklet lefutást terveztem meg, majd egy a dobozba dugható táv hőmérő segítségével ellenőriztem az elméletet.

De bármit is választottunk, a tanszéki tanárok és a külső, gyári konzulensek a legnagyobb készséggel segítettek. A legtöbb hallgató már harmadéves korában besegített egy-egy magasabb tudományos fokozatát megszerző tanársegéd kutatásaiban.

kek2.png

 

Én még megpróbálkoztam egy TDK konferencián való részvétellel, ahol a konzerv karfiol elszíneződésének megakadályozása volt a kitűzött cél.  A Hatvani Konzervgyár volt kutatásomban segítségemre.   Ebben talán nem is az a különleges, hogy miről is szólt az értekezés, hanem, hogy a Hatvani Konzervgyár mellesleg a töméntelen borsó, paradicsom, zakuszka ( ez tipikus szovjet piacra készített paprika hüvelybe töltött fűszeres zöldség keverék  paradicsommártás felöntő lével ) nyersanyagainak termeltetése mellett még karfiolt is környékbeli forrásból beszerzett több száz tonnás mennyiségben. Nem mondom, hogy a zakuszka a szinte minden gyár által gyártott termék tette naggyá a Konzervipart, de kitűnő lehetőség volt a késő őszi, téli foglalkoztatásra.  Ha hasznot nem is hozott a gyáraknak, de költségeket fedezett.

Emlékeim szerint a közös tanulás meghatározó volt a felkészülésünkben. Ez még az on-line világ előtti időkben történt, még nem is sejtettük, hogy mivé fejlődik az elektronika.  Még zömében mechanikus működésű szabályozókról tanultunk, (mint pl. egy WC tartály szint szabályozása), de Elektrotechnika tárgy keretén belül már feladat volt egy tehenészeti telep teheneinek ideális összetételű táplálását adott takarmány alkotókból megoldani. Ehhez az Egyetemnek egy böhöm nagy R20 típusú számítógépe volt, emlékeim szerint egy egész helyiséget foglalt el.

Harmadik évben kellett szakot választani. Én Konzerves, azaz klasszikus lecsós lettem, de tovább folyt képzésünk a Hűtőipar és Borászat tárgyakból is.  Már ekkor nem jelentett problémát egy tészta ipari vagy olaj extrakciós problémát megoldani.

fortepan_207575.jpg

A negyedik és ötödik év már kicsit lazább volt. Negyedik első félévét én a Hatvani Konzervgyárban töltöttem, rácsodálkozva a gyárba áramló hatalmas mennyiségű paradicsom, karfiol, egyéb zöldség félék zökkenőmentes fogadására, feldolgozására.  A labor volt a fő hadiszállásom, ahol Dr. Czegka Miklós laborvezető fogta a kezem. Vidám, vicces emberke óriási ismeretekkel. Folytattam a hőkezelés számításai tárgyú felkészülésemet, még a kor vezető szakmai lapjába a „Konzerv és paprika ipar „ is írtam. vesztemre, mert a tartósítóipari folyamatok jeles professzora más véleményen volt a megállapításaimmal szemben,  és nem feledte később se, „ félre lépésemet”.

Itt találkoztam egy tanulságos és egyben vicces nyomozás megoldásával. A labornak feltűnt, hogy bizonyos műszakok után a termosztátba betett zakuszka konzerv a megengedettnél, jobban mondva eltűrt romlás számnál többet mutat.  A műszakvezető, csoportvezető maghallgatása –stb.- után egy dolgozó bizonyult hibásnak. Műszakjának végén a csővezetékben keringő fűszeres paradicsom felöntő levet nem leengedte, majd elmosta a vonalat, hanem egész éjjel tovább hagyta keringeni a rendszerben, mondván, hogy mozgás közben a romlasztó bacik nem tudnak szaporodni.  Hi-hi.

Nem jellemző ez a tájékozatlanság, de rávilágít arra, hogy egy mérnök feladata bármely termelő üzemben nem csak a gépek, anyagok ismerete, de bizony az emberekkel való kapcsolat is rendkívül fontos.  Megoldás: oktatás, vizsga, a kolléga fél év után mintaszerű munkát végzett bármely gyári területen.

Ebben a lazább két évben, ahol már művészet lett volna megbukni mindannyian sok-sok üzemet látogattunk meg. Akár csak úgy, hogy volt tanuló társunkat néztük meg vagy éppen egy érdekesebb új gépre lettünk kíváncsiak.

Egy ilyen félévi laza vizsga után a Budapesti Konzervgyár (GLOBUS) alma feldolgozó üzemében éjjeli műszakban culágerkedtem.  Azaz a néha sajnos fagyott almát aprították, majd felépítettük a préseléshez a máglyát. Nagyszerű tapasztalásokat szereztem arra nézve, hogy mennyire másképpen viselkedett a pépessé és nem szálassá vált alma szelet a prés nyomás hatására.  Igen, a gyümölcs, zöldség, tej, hús félék stb. mind-mind élő anyagok, amelyekkel való munka nagyon sok kreativitást követel meg.  Mondhatni, nincs két egyforma cseresznye!

Ekkor már a gyárak, üzemek és professzoraink is inkább kollégának, mint tanítványaiknak tekintettek. Ez a szellemi szabadság érlelt minket döntés képes, felelősség tudattal bíró mérnökökké.

Én még más tanulmányi versenyeken is részt vettem, ahol az ország élelmiszeres főiskoláinak pl. Szeged, Gyöngyös, diákjaival mérkőztünk meg. Újabb ismeretségek, újabb barátságok.

Egy ilyen barátság kapcsán jutottam el Sopronba, ahol az ismeretségem a helyi Hús gyárban dolgozott, mint gyártmányfejlesztő. A Soproni párizsi ízét azóta is keresem. Az un. Soproni felvágott pedig kategóriájában az ország legjobb felvágottja volt. És ez csak a jéghegy csúcsa, hol vannak azok a fantasztikus sonkák, amelyekkel a világban sok-sok fogyasztót örvendeztetett meg a magyar élelmiszeripar.

Ugyanezen kedves ismerősöm később a Soproni Állami Gazdaság, mely cég a nyugati országrész borász szaktekintélye volt, Traubi Szóda üdítő palackozó üzemének lett vezetője. Tovább fűzve a gondolatot, ugyanezen palackozó később helyi magyar találmányra támaszkodva a Fauna fitt nevű, a sajtgyártás melléktermékeként keletkező ultra szűrt tejsavóból készített világ színvonalú italt.

Sorolhatnám még a példák százait, melyek mind azt erősítenék meg, hogy az élelmiszer iparunk számára fényes  1970-1990 közötti  időszakban micsoda pezsgés folyt az oktatási intézményekben és üzemekben.

Élelmiszeripari képzés fellegvára? 

Kertészeti Egyetem!

 képzHadd említsem meg még két külföldi gyakorlatomat. Az egyik NDK jó néhány feldolgozó üzemében töltött három hát és felszabadult nyaralás. A másik gyakorlatom Bulgáriában eltöltött borász gyakorlat, ahol pezsgő gyártás és nyalakodás, konyak üzem szemre és nyelvre vételezése folyt. Eme gyakorlatomat annak köszönhettem, hogy jól beszélvén oroszul, a diák társaság tolmácsává is váltam.  Micsoda jó társaság, micsoda kellemes gyakorlati színhelyek!!!  Ha csak rágondolok a három hétre, máris felvidámodok.

A repülőről alig bírtunk leszállni, mert kedves vendéglátóink mindenütt ital ajándékokkal halmoztak el. Ötödik évem végén még meg tudtam tapasztalni a balkáni kedvességet.  Azóta is kis ujjamban van a desszert borok gyártásának fortélya, a konyak gyártás rejtelme, s még a pezsgős ismeretek is újultak.

Négy éven keresztül vállaltam a Kertészeti Egyetem megbízásából a Békéscsabai Konzervgyárban középiskolások részére építő tábort. Nem, nem kell fintorogni, azt hiszem, ma megkérdezve az akkori részt vevőket senki nem tud rosszat szólni.  Sok résztvevővel a mai napig van kapcsolatom.

Mint a fentiekből látható, aki akart tanulni, az tanulhatott. Volt az Egyetemen, Budapesten, több helyszínen is lehetőség a tanórán kívüli tovább képzésre.  Ha nem találta valaki elégségesnek például az angol nyelv oktatási színvonalát, Budapesten több tucatnyi helyen folytathatta esténként a nyelv csiszolását.  Jómagam is a TIT kebelén belül jártam éveken keresztül nyelvi tovább képzésre. Az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása lehetőség volt a karrierépítéshez.  Ahogy ma is.

Még annyit hozzátennék a képhez, hogy az országban működő élelmiszeripari szakiskolákból is lehetett felvételt nyerni a Tartósítóipari Karra. Ezen kollégáink bizony a közép szintű iskolában megszerzett szakmai tudásukkal sokáig fölényben voltak az általános gimnáziumból felvettekkel szemben.

Az hogy szakmailag kiváló képzést kaptunk, visszatekintve is bizonyos. De az Egyetem nem csak tanulásról és munkáról szólt. 

Mond ez valamit, hogy KEK , azaz Kertészeti Egyetem klubja? 

Heti rendszerességgel léptek fel az országban fellelhető legjobb zenekarok, fűszerezve hozzánk látogató együttesekkel. A KEK egy fogalom volt. Látogatta mindaz a diákság, aki kulturáltan, de mégis nagyon jól akart szórakozni.  Jómagam nagyon sok KEK –en voltam rendező, amiért az akkori viszonyok között is jó pénzt kaptunk.

Rendszeresen volt DJ a híres CIN TULA.  És hadd említsem név szerint is Turbók János kollégánkat, amúgy termesztő szakos hallgató, aki a lelke volt éveken keresztül a KEK-nek.

De volt az egyetemen számtalan egyéb elfoglaltság. Színház kör, jómagam a kertészmérnök c. egyetemi lap szerkesztője voltam, ami tisztséget Jávor Károly az egyetemet 5. évesen elhagyó táj és kertépítő kollégától vettem át.

Nem volt ritkaság a színvonalas sport rendezvény, s nagyon büszke vagyok arra, hogy egyik testnevelési tanárom a volt Fradi kapus Géczy István, Olimpiai ezüstérmes labdarúgó volt. Amúgy egyetemi docens, s becsületes, karakán, a diákokért szeretettel síkra szálló emberként marad emlékezetünkben.

Igaztalan lennék, ha nem köszönném meg tanárainknak a tőlük kapott tudást és gondoskodást. Legtöbbjük valamilyen élelmiszeripari ágazatból került egy egy tanszék vezetői vagy oktatói körbe. Így a kenyér gyártás vagy éppen a cukoripar területéről, amely plusztudásukat bőven hintették a diákjaik kobakjába.

Példaképpen hadd mondjam el, hogy első munkahelyemen, a MEZŐGÉP-Kecskemét cégnél nem csak megálltam a helyemet, de még találmányok, know-how-k előkészítésében is társ voltam, majd az igazi mély vízben, a Nógrád megyei ZÖLDÉRT és ÁFÉSZ Konzerv üzemeiben lettem sikeres vezető, fejlesztő.

Tudásunk széles körűvé vált, talán egy-egy részletben nem a legmélyebb, de éppen elég szakmai és közgazdasági ismeretet kaptunk, hogy az akkoriban igen nagy számban kínált állás ajánlatok közül választhassunk.  De ennyi bőven elegendő volt a boldogulásunkhoz egy nagyon magas színvonalú élelmiszer vertikum bármely ágában.

És még mindig nincs vége a Kertészeti Egyetem által nyújtott tudásnak. Alig néhány évvel az Okleveles mérnöki diploma megszerzése után lehetőségem volt a Konzerv Tanszék által szervezett szakmérnöki kurzuson részt venni, ahol a tartósítóipari műveletek és gépek szerepeltek fő tárgyként, illetve az élelmiszeripar legfrissebb eredményei kerültek megismertetésre.  Velem együtt végző társaim közül sokan valamely Tartósítóipari üzem legfelsőbb vezetőiként folytatták karrierjüket, tudással és nem helyezkedéssel.

 Köszönöm, Kertészeti Egyetem!

Bujna Ferenc

Képek 

Mezőgazdasági Kiállítás az Albertirsai úti vásár területén, Élelmiszeripari pavilon. 1967.

Extra üdítő 1984

__________

Nosztalgiázás a múltról, avagy milyen volt a magyar élelmiszer vertikum a fénykorában ? I. rész 

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a kis, és nagyüzemek alapanyag ellátása? (III. /X.)

Nosztalgiázás a múltról, avagy hogyan nézett ki a szamóca, málna, és a többi bogyós gyümölcs termesztése, és feldolgozása? (IV. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, a világhírű konzervipar és a háztáji, és a világszínvonalú uborka konzerv! (V. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, vettük, és jókat ettünk jó alapanyagokból! (VI. / X.)

Nosztalgiázás a múltról, volt egyszer egy nagyszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1960-2000…meg egy kis közgáz sztori háttérnek (VII. / X.)

Nosztalgiázás a múltról - ősi titokként őrzött családi receptek - aki tudott, eltett, disznót vágott, szörpöt szűrt, savanyított - azok a 70-es 90-es évek! (VIII. / X.)

 

Nem nosztalgia, hanem korral haladó újdonság: liofilizálás!!

Bemutatkoznak a technológiák a lecsón!

sam-moqadam.jpg

A lecsót mindenki szereti, azaz ismeri legalább. Olyannyira, hogy a régi időkben, amikor a paradicsom, paprika még nem számított szinte luxuscikknek a lecsótól illatozott az ország nyaranta. Lecsó rizzsel, tarhonyával, tojással, de mindig lecsó kolbásszal vagy virslivel. Receptek százai születtek az évtizedek során, s aki nem tudná, hogy a paprika és paradicsom nem európai eredetű, valahonnan az Újvilágból került hozzánk, azzal el lehetne hitetni, hogy a lecsót már Árpád apánk is ismerte.

A repülővel elrabolt túsz felkiált „ Magyarország felett vagyunk !!„ Amint megérezte a tömegesen felszálló lecsó illatot.

A magyar tartósítóipar, a régi világban mindenképpen nagy mennyiségben tartósította a lecsót. És ma is, ugyan kisebb volumenben. Elsősorban hőkezeléssel, üvegben, Natúr lecsó néven kerül forgalomba. Szabvány szerint már 30 % paprika tartalomnál kiérdemli a lecsó elnevezést, amit azért otthon megfejelünk plusz paprikával.

A gyári lecsó paradicsom sűrítményből visszahígított paradicsom szósszal készül, melybe némi sót, cukrot, citromsavat tesznek, de soha nem tartósítószert. És az egész lezárt üveg aztán hőkezelésre kerül.

Évtizedeken keresztül így készült a lecsó, ez egy önmagában retró készítmény, mintegy őskövület, mely valószínűleg még sok nemzedéken keresztül lesz konyhánk fénye.

Csak jó tanács, inkább ne használj a házilag készült tartósított lecsónál zsiradékot és hagymát, mert valahogy „más” ízt kap. Ráér a felbontásnál a pirított hagymás ízesítés.

Aztán jött a fagyasztott lecsó, ahol már a paradicsom egész pari volt, mintegy közelítve a házi lecsóhoz. Ennek viszont a tárolás során hamar „konzerv” íze, azaz fáradt zöldség íze lett.

És most szeretném bemutatni a régi-új technológiával tartósított, liofilizált lecsót.

Érdekel a téma? 

  

Vagy lecsómérnök vagy, és technológiáról írnál a lecsón? 

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com 

 

2-3 évvel ezelőtt vásároltam egy USA gyártmányú liofilizáló, azaz fagyasztva szárító berendezést. Ez egy családi felhasználásra szánt gép, nagyon praktikus, rajta gyümölcsöt, zöldséget, hús és tejféléket, készételeket stb. szárítottam már és természetesen lecsót is.

A gép működési elvét már rég óta ismerik, használják is, többek között a kertészeti Egyetem Hűtő Tanszékén is figyelgették. Az elv a következő : a – 20 -40 C közé lefagyasztott ( ezt a gép is elvégezheti ) terméket erős vákuumban, azaz a víz un. hármaspontja alatti tartományban szublimálja a gép. Azaz a jég tartalom a folyékony fázis kihagyásával kerül elpárologtatásra, majd a gépen belül a leghidegebb felületeken lekondenzál a pára.

liofilizalt_leccso.jpeg

                                                                                 liofilizált lecsó 

Az eredmény egy alig 1-2 % nedvesség tartalmú termék, mely roppanva törik és jól záródó edényben ( levegő, főleg nedvesség kizárva ) akár 10-20 évig is eltartható. Nos a házilag készült lecsó is ilyen roppanva törőssé szárad, lásd a fényképet, mely lecsó bármikor víz hozzáadásával friss benyomású lecsóvá alakítható vissza néhány perc alatt.   De esti rágcsaként a lecsó darabkák szopogathatóak, garantáltan egészséges „étrend kiegészítő „.   Ajánlható a nagyon kedves Lecsó című animációs film nézése közben. Sőt egy barátom a roppanva törő, mint a jó nápolyi, lecsót megőrli és ételízesítő porként használja fel.

lecso.jpg

A szárított lecsó illata teljesen eredeti, színe lecsóra jellemző, íze pedig megtévesztően friss hatású. tehát tartósítás adalékok nélkül és tárolás akár szoba hőmérsékleten nagyon hosszú ideig.

Még táborozásra is vihető, csak víz legyen a közelben.

Maga a gép már Magyarországon is forgalmazásra, sőt fejlesztésre került.

 

Kép: Sam Moqadam

Lecsó 

 

 

Címlapon volt a lecsós az elmúlt hónapokban!

 111.png

 

113.png

112.png

Jönnek az élelmiszeriparban a pályázatok, avagy konferencia után szabadon

Mert élelmiszeripar van, ugye és nem élelmiszergazdaság, pedig két hónapja őőő..

dinnye.jpg

 

Lassan itt a nyár, és lesz dinnye is, ezért. Sokan írtok levelet sok-sok kérdéssel, hogy erről is, meg arról is kellene beszélni, mert fontos. Beleolvasva a leveleitekbe, azt látom, hogy igazatok van, tényleg fontos kérdéseket tesztek fel! Ehhez szeretnék nektek gratulálni! Ezért arra kérlek titeket, hogy kommentáljatok.

Tegyétek fel a kérdéseiteket a komment szekcióban, és beszéljük meg ott a kérdéseket!

Kérdeztétek, hogy lészen-e majd élő videó erről, meg arról. Őőőőő, majd biztos lesz, mivel ennek a történetnek semmi akadálya nincs a mai világban.

Kérdeztétek azt is, hogy miért kell a szavakon lovagolni itt a blogon. Nem mindegy, hogy élelmiszeripar, vagy élelmiszergazdaság? Nem mindegy, nagyon nem, azért született a cikk. Azt is felvetettétek, hogy a higiénia faék egyszerű, és alap. Miért kell erről cikket írni? Nem olyan faék egyszerű, és magától értetődő a dolog, ahogy kinéz, és igen, kell róla cikket írni. Mondtátok azt is, hogy miért kell mindig ilyen sexy képeket választani a témához, akkor is, amikor meglátásotok szerint lehetne más képet oda tenni, mert szerintetek jobban leírja a témát. Ezzel a felvetéssel nem értek egyet. A kaja, az sexy. Ez egy nagyon ősi megállapítás, és mivel egyetértek vele, ezért ebben a szellemben választok képet a cikkekhez.

Eddig a szolgálati közlemény.

Nézzünk egy témát, amiről beszélnek mostanában sokat a szakmában, az pedig nem más, mint az élelmiszeripari pályázatok, és fejlesztések. A minap volt konferencia a témában, íme:

Válaszúthoz ért a magyar élelmiszeripar: ezen múlik az ágazat jövője

Márciusban volt egy másik konferencia, azt megemlítettem ebben a cikkemben:

Élelmiszeripar - egy fogalmi környezet jelentéstartalmának változása 2010 – 2020..

Akkor, - márciusban – a vezető bankárt azt mondta, hogy nem hisz az élelmiszeriparban, hanem számára csak élelmiszergazdaság létezik. Ezzel egyetértek én is. Ahogy a márciusi cikkben írtam, az élelmiszeripart, mint fogalmi környezetet, olyan 40 éve dobták, jobb helyeken van az 60 éve is.    

Érdekel a téma? 

Írj a lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com 

Érdemes elolvasni a konferencia panelbeszélgetésében felvetett problémákra adott válaszokat. Ami fontos, és átjön az nem más, mint az, hogy itt bizony az élelmiszeriparról van szó, és annak a fejlesztési lehetőségeiről. Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhető az, amiről a konferencia szól.

Szóval élelmiszeripart fejlesztünk eldőlt? Vagy mégsem? Vagy akkor most tényleg mi van? 

Azért a vezető bankár, itt is becsempészte azt a szóhasználatot, ami a XXI. századra már valamilyen szinten jellemző:

„A szakember ugyanakkor elmondta, hogy a kisebb méretű vállalkozásoknak is segítenek. Az ügyvezető igazgató szerint azzal, hogy kormány 80%-ra felemelte a nemzeti társfinanszírozást, a magyar élelmiszer-gazdaság olyan lehetőséget kapott, ami egészen kivételes.

„Ezt érdemes felhasználni egy kettős ugrásra, amivel nemcsak beérjük a versenytársainkat, hanem meg is előzzük őket. „

– mondta Dr. Mezei Dávid  -

itt már megjelenik valamilyen fajta igény olyan dolgokra, amivel lehet kettőt ugrani, úgy, hogy nem csak beérjük, hanem megelőzzük a versenytársainkat. A Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József is nagyon érdekes dolgokról beszélt.

Amire felkaptam a fejem, az a következő, amit Éder Tamás - Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége -  mondott:

„A szakember szerint nagyon fontos, hogy a legkisebb és a legnagyobb méretű szereplők is piacvezérelt fejlesztéseket hajtsanak végre.

A jelenlegi szituációban a beruházási hajlandóság erősödni fog, a kockázatfelismerési képesség viszont csökkenni fog. Arra kell vigyázni, hogy a realitások talaján maradunk, és piacvezérelt fejlesztések jöjjenek létre

– figyelmeztetett Éder Tamás.

Közepes és nagyobb cégek támogatására is szükség van. A pályázatok elbírálása során nagyon nagy felelőssége lesz a döntéshozó csapatnak, hogy a piacvezéreltség alapján meg tudják ítélni azt, hogy egy mikro-vagy kisvállalkozás által létrehozott termék piacképes-e, vagy sem.”

A megfogalmazás érdekes, számomra furcsán hat. Igaz, én nem foglalkozom élelmiszeriparral, hanem az élelmiszergazdaság pár speciális szakterülete az, amiben jártas vagyok. Ha ezeket a mondatokat az élelmiszeripar szövegkörnyezetébe helyezem be, akkor már értelmet kapnak a fenti szavak, és mondatok, és ha ez így van, akkor nagyon komoly jelentése van.

Ami megható a mondatokban az, hogy arról kell beszélni, hogy vizsgálni kell a piacvezéreltségét. Tehát eddig vagy az volt, hogy nem volt piac, vagy volt piac, de nem olyan termékek voltak, amely piacképesek, vagy csak részben voltak piacképesek, vagy úgy sem.

Piacvezéreltség az élelmiszeriparban. Érdekes megközelítés. Ez egy örök dilemma volt az élelmiszeriparban, pl. amikor a múlt század 60-as éveiben az új gazdasági mechanizmusról vitáztak vezető közgazdászok, és szakemberek.

Liska Tibor szóba is hozza a témát az Ökonosztát című munkájában. Érdemes olvasgatni tőle, alkotásokat, abban a korban amikor alkotott, eléggé komoly dolgokat feszegetett, szerintem amolyan közgazdasági punk rockot tolt. ilyen fejezetcímei vannak az Ökonosztátban: Mitől jár a villamos?, vagy: A tévedések vígjátéka. vagy: A társadalom nem ház, az árutermelés nem Oidipusz- gyerek!     

Akkor került szóba az, hogy akkor most milyen termékeket kellene termelni, és hogyan kellene a termelési számokat meghatározni, meg hogyan kellene megtervezni a termelést, ugye akkor építette hazánk a szocializmust, ma nem az van, de a szó megmaradt ebben az összefüggésben. Miért mondom ezt?

 Van az a szó, angol nyelvterületen, hogy market- driven, ezt jelenti:

Market-driven is defined as: “Firm's policy or strategy guided by market trends and customer needs instead of the firm's productive capacity or current products.” (BusinessDictionary.com ) “Using market knowledge to determine the corporate strategy of an organization.

Firm policy. Nem más, cég szint. Ennyi.

A cég tudja, és érzi, hogy mi a piaci trend, arra fejleszt terméket, és itt vége is a történetnek. Vagy igaza van, vagy nem. Érdemes megnézni egy filmet, ami arról, szól, amikor is egy testvérpár felfedezte a sportcipőt Bajorországban, Herzogenaurachban.

 

A jövő héten megyünk tovább a témában.

 

Kép: 

Alex Azabache

This is Clean! – Ez tiszta, helló!! -

erik-karits.png

 

 

Emlékszem még a kezdetekre ott.

Nem volt az olyan rég nincs még egy évtizede. Ott álltunk egy idegen ország egyik gyorséttermében este műszakkezdéskor. Nyomtunk az éjszakai műszakot, délután öttől, hajnali ötig, ahogy kell, tizenkét órában. Kérdezheted, hogy miért. A válasz roppant egyszerű. Addig, míg nem beszéled az adott ország nyelvét komoly szinten, addig csak álmodhatsz arról, hogy szabad jegyed legyen felfelé. Aki ezt végigcsinálja szépen, lentől fel, és nem adja fel, és mondjuk, a 12 órás műszak után tanulja a nyelvet, szigorúan, ahogy kell, annak van esélye arra, hogy rátaláljon a boldogság kék madara. Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Ott vagyunk, nyomjuk a műszakot. Hogy kik nyomták az éjszakai műszakban? Négy egyetemi tanszéket meg lehetett volna tölteni a szaktudással, ami koncentrálódott egy-egy 12 órás műszakban. Megtanulhattad a földmérés rejtelmeit, képet kaptál a szociológiáról, php fejlesztésről, meg arról, hogy kit, mivel hogyan szívat a főbérlő éppen. Pl. ott volt a görög lány, akinek nem tetszett, hogy 12 órán át nem pillanthat a telefonjára, csak a szünetben. Ott volt a lengyel srác, aki minden tudott arról, hogy hogyan kell biztosítást kötni egy kocsira online. Volt ott olasz srác, aki annyit beszélt angolul az elején, hogy hello. Persze ott voltak a lengyel lányok, akik a szendvics, meg a krumplis pályát tolták. Meg a „fehér ingesek”, akik feleltek a műszakért. A fehér ingesek is a világ minden tájáról jöttek.

Az első dolog, amit megköveteltek tőlünk, az az volt, hogy saját nyelven ha megszólaltál, - és nem volt vendég – akkor beleordították a füledbe- hogy a helyen, a műszakban csak ezen a nyelven lehet beszélni – oszt kész. Komolyan vették. Na, most ha te is komolyan vetted, akkor eléggé gyorsan meg lehetett tanulni azt a pár száz szót, meg az alap nyelvtant, ami a melóhoz kellett. – Ez kb. 1-3 hónap, ha nem erőltetted meg magad – Szóval, ha tolod az éjszakai műszakot ilyen szinten nemzetközi környezetben, nagyon gyorsan ki kell, hogy alakuljon benned az, hogy hogyan kell csapatban dolgozni, és segíteni egymást, mert ha nem, egyszerűen nem tudsz megmaradni egy órán túl ilyen környezetben, ki fog lökni. Pillantásokból érteni kell a másikat, hogy mit hogyan akar, és miért. Csinálni kell, nagyon nem kell kérdezni azt, hogy mi miért van, tolni kell, ahogy mondja a „fehér inges”, és kész. 1-3 héten belül el kell jutni a nyelvvel arra a szintre, hogy letold az alap HACCP tanfolyamot online, mert az minimum követelmény volt a melóhoz. Ilyen hosszú bevezető után térjünk rá, hogy mire is tanít meg egy ilyen hely, az éjszakai műszakban.

Faék egyszerű szabályok vannak, ami alapján ez a nagyon komplex kibocsátásra képes üzem működik. Ezeket a szabályokat meg kő keményen be is tartatták, nem csak a fehér ingesek, hanem bent a gyártásban mindenki mindenkivel. Nem volt kivétel. Ehhez meg nem kellett nyelvtudás.

Ilyen, volt a takarítás is.

Megvolt a protokoll, hogy mit, hogyan, mivel kell eltakarítani, elmosni, vagy kitisztítani. Minden gépnek megvolt a saját tisztítási protokollja. Az, hogy melyik gépet, hogyan, és miért, mivel kell eltakarítani, szétszedni, fertőtleníteni az egyes részeket, néhány „zárás” után megtanulta az ember. Olyan egy hónap után szerzett rutint ebben az ember.

Készültünk is rendesen, a feladatra, hogy ki mit fog csinálni záráskor, mivel nem volt egyszerű 4-5 embernek patyolat tisztára varázsolni a helyszínt egy óra alatt.

Amikor elkezdtük a melót, valaki elővette a telefonját, benyomta a zenét, és megkezdődött a meló. Volt ott görög meg lengyel rock, meg néha szólt a Tankcsapda, meg a többi, Johnny a mocsokban -

Minden gépet szét kellett szedni az előírás szerint, részeit elmosogatni, kirakni az asztalra, hogy a „fehér inges” azonnal lássa, hogy tiszta-e. Minden kerekeken volt, el kellett húzni mindent, és kőkeményen fertőtleníteni kellett a helyszínt. Nem lehetett sumákolni. Igen-nem játék volt ez a javából. Nagyon megtanították, hogy mi is az, az Ő fogalmaik szerint, hogy tiszta.

Emlékszem egy komoly éjszakára, olyan hajtás volt, hogy beleizzadtunk a cipőnkbe rendesen. A törpünk tele volt a történettel, gépiesen nyomtuk a takarítást.

Ment is a földmérő srác, hogy jelentse, hogy készen vagyunk, átadjuk a terepet. Kijön a „fehér inges” végignéz mindent, azt mondja, hogy ez így nem lesz jó.

Elhúz egy gépet, és lőn, a gép hátulja csak át volt törölve, de nem volt lemosva. Fogtuk is fejünket, hogy úh.., vazz, az új lengyel lány még nem érti az angolt, jobban meg kell mutatni neki a csíziót.

Az lett, hogy újra kellett tolni a takarítást. A „fehér inges” jött elővette a protokoll listát, végigment a csapattal, hogy mi miért tiszta.

Okkás volt. Reggel 7- re mire jött a reggeli műszak, kész is lettünk. Este mentünk vissza, ahogy kell.

Miért mondom ezt el?

Aki egy ilyen helyet kivakar a mocsokból az érvényes takarítási protokoll szerint, az megtanul valamit arról, hogy mi is az, hogy valami tiszta egy üzemben, vagy egy konyhában. Megtanul az ember extra hatékonyan takarítani, meg tisztán, odafigyelve dolgozni a legnagyobb hajtásban is.

Egy gép akkor tiszta, amikor a gép a rá megírt takarítási protokoll szerint el van takarítva, ki van mosva, szét van szedve, és mindenki által ellenőrizhető módon ellenőrizhető az, hogy minden alkatrésze tiszta.

Azért jutott eszembe ez a történet, a hőskorból, mivel szembe jött velem meló közben pár NÉBIH elrettentő horror videó egy ellenőrzésről.

Sejtelmes zene, közben megy a videó, mutatja az ocsmányabbtól ocsmányabb helyszíneket, dolgokat. Az ember azt várja, hogy mikor kel életre a például egy műanyag tartóba belerohadt anyag, vagy mikor lép elő a fal mögül a gonosz bohóc kezében a láncfűrészzel.

Integrált takarítási protokoll az egész üzemre, kőkeményen be is tartani. Azért, hogy ne rohadjon rá a papírlakat az üzemre, ha jön a „köjálos”.

Integrált takarítási protokoll a komplex üzemre, ahogy kell, ahogy a nagyok csinálják. Azt meg be kell tartani kőkeményen. Ahogy a „fehér inges” tolta szerényen.

Na, megyek, iszom egy kávét.

A végére legyen még egy kis Toten Hozen, a WIZO után  :)  :)

 

 Kép:

Erik Karits

 

Élelmiszeripar - egy fogalmi környezet jelentéstartalmának változása 2010 – 2020..

Mit is értünk alatta??

suhyeon.jpg

 

Mielőtt belekezdünk, az elmaradhatatlan zene:

Die Toten Hosen // Alles passiert (Offizielles Musikvideo)

Autobahn - A3, Németország. nyomod a gázt, mivel időben akarsz odaérni a komphoz Calaisba. Megvetted a kompjegyet az átkelés idejére, két órával indulás előtt oda kell érned a terminálba, ha nem akarsz kétszer fizetni az átkelésért, mivel előbb érkezhetsz, de ha lekésed a kompot, új jegyet kell venned, ez a szabály. Kinézel az ablakon, épp az erlageni lehajtó mellett húzol el, vissza is veszed gázt, mivel koncentrálsz, hogy jó helyre sorolj be, mivel maradni akarsz az A3-on. Szóval Erlagen, azon gondolkozol, hogy:

„Á, már mindjárt odaérek, ez már csak pár km, nincs messze..”

Nyomod a gázt, azt veszed észre, hogy már a szendvics sem ízlik, meg már a harmadik túrórudit eszed. Már a hangos könyvet is ami ment, Jimmyre cseréled, mivel kell egy kis idegnyugtató zene.

/Aki hosszabban jár autópályán, annál van legalább egy Jimmy lemez, vagy tracklist, ez alap. Olyan, mint a langyos kávé a termoszban, vagy az elakadásjelző háromszög, mindig nálad van, és amikor kell használod is. Igen, van kedvenc Jimmy számod, de miért furcsa ez? : )/ 

Lassan haladsz, mert „stau” van, és már pisilned is kellene, mivel eltelt pár óra, és még eléggé messze vagy Würzburgtól is. Kibírod. Kiállsz a pihenőbe, van akkora szerencséd, hogy ki tudsz állni. Kicsit sorba kell állnod a WC előtt, de abszolválod a dolgot. Visszafelé battyogva a kocsihoz azon morfondírozol, hogy vajon milyen messze van az aacheni kanyar..  Innen még Calais kb. 800 km, olyan autópályán, ahol bármikor, bárhol előállhat 1- 3 órás dugó. 

Ez a kis történet jutott eszembe, amikor elkezdtem ehhez a bejegyzéshez gyűjteni az anyagot.

Szóval egy fogalmi környezet jelentéstartalmáról fogunk beszélni ebben bejegyzésben. Arról, hogy ennek a fogalomnak a jelentéstartalma hogyan változott 2010 – 2020 között. Ez 10 év időtartam, ebben az időtartamban már érdemes megvizsgálni egy fogalmi környeztet jelentéstartalmának változását.  

A fogalom, melynek jelentéstartalmának változását vizsgálni fogjuk 2010- 2020 közötti időtartamra vonatkoztatva Magyarországon, közkívánatra az:

élelmiszeripar

Amikor a lecsós haveromnak elmondtam, hogy erre készülök, hogy ezt megírom, csak mélyen a szemembe nézett, és a következőt mondta:

- Végre vazz! Ki kell ezt vesézni, mert eljött az ideje!

- Amúgy sok sikert!

/A srác most jött haza nagyon messziről, ahol a lecsós mérnöki tudományok gyakorlati megvalósításába fáradt bele 15 évig, és úgy gondolta, hogy 50 körül itthon fogja tengetni nyugdíjas éveit családjával. Mert van egy laptopja is. /

- Kösz, aranyos vagy : )

Ennyi bevezető után térjünk rá a lényegre. Miért is fontos ez a téma. A történet roppant egyszerű. Ha mindenki ugyanazt érti egy fogalmi környezeten, akkor az jó, arra vélt, vagy valós jelentéstartalomra rá lehet építeni egy elképzelést, ami vagy kiállja a valóság próbáját, vagy nem.

Nézzünk egy ilyent, mire gondolok. Amikor az ember elkezdett foglalkozni azzal komolyabban, hogy mi az a repülés a XX. század első éveiben, akkor azok nyomták a témát, akik komolyan foglalkoztak a biciklizéssel. Ők fektették le az aerodinamika elméleti, és gyakorlati alapjait. Bicikli, meg repülés? Az ám! Semmi másról nem szól a történet, csak az egyensúlyról. Aki meg bicikliket alkot, az ért az egyensúly fogalmi környezetéhez. Nem találod az egyensúlyt biciklizés közben? Eltaknyolsz. Ilyen egyszerű ez. Nem találod az egyensúlyt repülés közben? Semmi gond, lezuhansz, oszt kész.

Wright 1901 Lift Balance Design

Before they built airplanes the Wright brothers built bicycles

Pár napja egy cikk jelent meg egy gazdasági portálon: - Ezért határoztam el, hogy megírom a bejegyzést, de ízibe! - 

Most dől el a vidék sorsa, ezermilliárdok érkeznek - De mire készül a kormány?

Hollósi Dávid

Pl. ilyent mondott:

„Bizonyos szempontból történelmi pillanatnak vagyunk a szemtanúi, mert a komparatív előnyeinket valódi előnyökké akarjuk alakítani. Ennek kapcsán nem árt leszögezni, hogy amit ma befektetünk, az csak 5-10 év múlva hoz igazán eredményt.

A befektetni ráadásul komplex stratégiával kell. A fő üzenetem a piacnak most az, hogy a 21. században nincs olyan, hogy mezőgazdaság és élelmiszeripar. Élelmiszer-gazdaság van. A kettő egymástól nem elválasztható, csak egyben, szakértői alapon lehet jól kezelni. Ahhoz, hogy ez jól működjön, a lánc minden elemének a helyére kell kerülnie.

Figyeljünk a szóhasználatára. Számára élelmiszergazdaság van, és nincs élelmiszeripar. Tehát van egy vezető bankár, aki nem hisz abban, hogy van ilyen a XX. század elején, Magyarországon, hogy élelmiszeripar.

Élelmiszeripar. Mi is tartozik a fogalmi környezetéhez?

Az internetet hívtam segítségül, hogy mondja már meg, hogy ebben a témában mit gondolunk igazságnak. Be is írtam a keresőbe:

élelmiszeripar fejlesztés 2010- 2020

 

Érdekel a téma?

írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

Be is másolom a képet, hogy mit dobott ki a kereső, érdemes végigolvasni tételenként, hogy mit is dobott ki. Élelmiszeripar ezerrel, mindenhol, 2020-as bejegyzés is.  

elelmiszeripar.png

 

  Tehát 2010 óta nem csinálunk mást, csak élelmiszeripart fejlesztünk…

2009, Éder Tamás a Csányi- birodalom első embere nyilatkozik az Indexnek, mondom 2009: A magyar élelmiszeripar nem tanulta meg, mi a verseny

Idézet:

„A probléma az, hogy a magyar élelmiszeripar teljesítménye az elmúlt húsz évben folyamatosan visszaesett.

Mi az oka ennek a húsz éve tartó visszaesésnek?

Sok oka van. Az egyik, hogy az elmúlt húsz év agrárpolitikája alapvetően mezőgazdaság-központú volt, és nem igazán foglalkozott az élelmiszeriparral. Az élelmiszeripar egy szürkületi területté vált a mindenkori kormányzati tevékenységben. A mezőgazdasági minisztérium nem igazán érezte a magáénak, a gazdasági minisztérium nagyon nem érezte magáénak. Stratégiai szintű gondolkodás az ágazatról gyakorlatilag nem volt. Persze voltak más ágazatok is, amikről nem volt stratégiai szintű gondolkodás, és mégis fejlődtek, csak az élelmiszeripar nagyon sajátos ágazat.”

Foglaljuk össze kicsit, hogy milyen kép rajzolódik ki előttünk:

  • 2009, egy vezető iparági szereplő azt mondja, hogy az élelmiszeripar szürkületi terület, meg hogy az élelmiszeripar nem tanulta meg azt, hogy mi az a verseny.
  • 12 évvel később, 2021 márciusában egy vezető bankár azt mondja, hogy nem hisz az élelmiszeriparban, hanem az élelmiszergazdaságban hisz, meg kellene a kockázati tőke is a történetbe.
  • Az internetes kereső meg azt mondja, hogy 2021-ben élelmiszeripart fejlesztünk.

Szóval ez így eben eléggé lehangoló.

Nincs egységes megközelítés?

Akkor most élelmiszeripar, vagy élelmiszergazdaság fejlesztése van? Vagy mi van 2021-ben?

Ahogy ma itt a XXI. század elején, Európában kinéz a történet, nagyon nem beszélnek élelmiszeriparról, más fogalmi környezetben gondolkoznak. Ilyenbe például:

European Commission ---  >    Documents and Events related to the Food Systems

Food Systems- élelmiszer rendszer, szó szerinti fordításban. Ez már nem agribusiness, ez már food system:

wikipedia ezt mondja a food system fogalmáról:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

/A következő mondatban a global food system kezdődik, ezt egy másik posztban majd megbeszéljük./

A fenti fogalom meghatározás a food systemre nagyon komoly dolgokat takar, amivel érdemes lenne foglalkozni, mivel az European Commission csak ebbe a fogalmi környezetben tudja értelmezni azt, hogy mit tesz a témában, mivel food system- ről beszél.

Ebből kis szóelemzésből pár dolog kikövetkeztethető, nézzünk párat:

  • Az EU nem foglalkozik élelmiszeriparral, food systemben gondolkozik
  • A vezető bankár 2021-ben nem hisz abban, hogy létezne élelmiszeripar, hanem számára csak élelmiszergazdaság van, nincs más.
  • A wikipedia meg azt mondja, hogy a food system fogalmába beletartozik:

- megismételm a fogalom meghatározást:

„The term food system is used frequently in discussions about nutrition, food, health, community, economic development, and agriculture. A food system includes all processes and infrastructure involved in feeding a population: growing, harvesting, processing, packaging, transporting, marketing, consumption, distribution and disposal of food and food-related items. It also includes the inputs needed and outputs generated at each of these steps. A food system operates within and is influenced by social, political, economic, and environmental contexts. It also requires human resources that provide labor, research and education. Food systems are either conventional or alternative according to their model of food lifespan from origin to plate.”

A nyugdíjas lecsós havernak átküldtem az eddigieket, hogy olvassa el. Elolvasta, és fel is hívott a következőkkel: 

- Zsé, agrár ország már voltunk, ezt a szót nem is hallottam mostanában, gazdaságtörténet szemináriumon fordult  elő utoljára, ha jól emlékszem. Nem kellene megint agrár országnak lennünk még egyszer itt a XXI. század elején. Egyik ország sem akar az lenni, mivel ebbe a fogalmi értelmezésbe az olcsó alapanyag termelés van determinálva, és kész, nem több.  

- Amiben én hiszek a global food system, és mivel ez a szakterületem, ezért tudom értelmezni azt, hogy miről       beszél az „European Commission” amikor a food system fogalmát használja. Ez fogalmi környezet nagyon komoly innovációs potenciált képvisel, talán jó lesz ez a megközelítés olyan 4-6 évig, de tovább nem.  

- A többi tedd hozzá te, most mennem kell.

Számomra sem létezik olyan, hogy élelmiszeripar, ez a fogalmi megközelítést olyan 50 éve dobták.

Számomra csak az élelmiszergazdaság, food system, global food system fogalmi környezetbe beilleszthető játékterek, és levezethető innovációs potenciálok értelmezhetőek.

A vezető bankár meg csak erre fog pénzt adni, ha fene fenét eszik is, mert ebben hisz, mindenki más is ebben hisz.

A környező országokban is ebben hisznek, meg minden olyan helyen ebben hisznek, ahol meg akarják nyitni a XXI. század elején az ebben rejlő innovációs potenciált.

A nyugdíjas lecsóst, aki most 50 körüli, csak akkor lehetne rávenni, hogy vegye fel az üzemi bakancsot, hogyha élelmiszergazdaságot fejlesztenénk, másképp szóba sem állna senkivel.

Milyen útra indulunk? Hogyan, meg milyen fogalmi környezetbe fektetünk be, meg mit? Milyen szótárt használunk? 

A használt szótár meghatározza azt, hogy milyen lesz az eredmény. Ez most roppantul nem mindegy!

Időben odaérünk az aacheni kanyarhoz, és elérjük a kompot, vagy nem? Ez itt a kérdés.

Kép: 

Suhyeon Choi

The Customer is Always Right - A vevőnek mindig igaza van persze, - na de – miben is??

Olyat kérek, amilyen a képen van!

mike-mayer.png

Ikonikus filmhez nagyon jó zene kell majd a végén, de ne szaladjunk előre ilyen gyorsan. Kezdjük csak az elején. Egyre többet hallom itt a pandémia közepén, sok helyről, hogy a vevő a király, meg a vevőnek mindig igaza van. Gondoltam kellene írni erről egy történetet, meg kellene világítani ennek a kijelentésnek pár fontos aspektusát. Mondjuk elmondani, hogy ez a mondat folytatódik, - van egy másik fele is – csak ez lemaradt a tankönyvekből, és el is felejtette a köztudat.

Nem baj, szépen bekerült a mondat - így ebben a formában, betűvel leírva – a tankönyvekbe az általános iskolától az egyetemekig. Ugye, ha tankönyvbe le van írva, akkor az tény, pont azért, mert a tankönyvben van, és ezért kerekedett belőle egy csodás faktoid* Azóta kezeljük ezt a félmondatot tényként, mióta a tankönyvekben van. Mivel tanítják, meg tankönyvben van vastagon szedve, ezért tény. Mint a Hülyék Paradicsomában, hogy a növények Brawndot akarnak, mert elektrolitot tartalmaz.

Szóval hogyan is van ez, hogy a vevőnek mindig igaza van?

Falling Down /1993/

William Fosternek (Michael Douglas) ritka rossz napja volt, a lényeg az, újít egy két géppisztolyt, és ha már arra vezet az útja, betér a hamburgerezőbe reggelizni, mert éhes lett kicsit. Nézzétek meg a bejátszást.

Nem kap reggelit, mert pár perccel lekési a reggeli időt. Itt kicsit nyomatékosítja, hogy mégis fel kellene neki szolgálni a reggelit, - mert a vevőnek mindig igaza van - de meggondolja magát. Aki tolt már műszak átállást reggeli – normál napi menü váltáskor hasonló helyen, az tudja, hogy 1 perccel a reggeliző idő lejárta után, már alapanyaggal minden pozíció átállt a napi menüre. Ezért fizikailag lehetetlen teljesíteni egy időn túli kérést.

Na de 3.22– nél kezdődik a történet, ami miatt billentyűzetet ragadtam ma reggel. Szóval kap egy löttyedt hamburgert, és az nem olyan, ami a képen van, ebből lesz kicsi bonyodalom.  

A cég a képen lévő hamburgert kínálja megvételre a vásárlóknak, nem mást. Ami ugye egy csodálatos reklámfotó a vágyott hamburgerről. Ez teszik az arcodba, szemmagasságba.   

Szóval van egy termék, amit a hamburgerezőben raknak össze, ott készítik el, és a cég készített egy fényképet az értékesítendő termékről, ezt kirakta szemmagasságba, hogy lásd. Mivel ha ezt rendeled, lásd, hogy ez lesz a dobozban.

Történetesen a filmben William nem azt kapta, ami a képen van, és reklamál kicsit, és tényleg igaza van.

De hogyan is keletkezett ez az igazság?

Ezt az igazságot valakik valahol, valakik megtervezték.

A tervezett igazság, meg annak a háttere

Mit is csinál az emberünk a filmben?

Megkapja a terméket, a mi nem tetszik neki, mivel felnéz a képre, és összehasonlítja azzal, amit ott lát, és nem jön be neki. Ez a mozzanat a lényeg. Van összehasonlítási alap, mivel ezt valaki, vagy valakik létrehozták, mivel a képen látható hamburgert elkészítették, és lefényképezték.

Az, hogy ez elő tudjon állni, annak kell lennie tervezett hátterének egy cégnél, ami abból él, hogy hamburgert értékesít.

Valakik megtervezték azt, hogy az adott helyszínen, az adott időben, és térben az a hamburger elkészíthető legyen, ami a képen van.

A vásárló meg joggal élhet panasszal, ha nem olyan hamburgert kap, amilyen a képen van. Mivel ha nem ugyanolyan a hamburger, mint amilyen a képen van, akkor valami nem tervezetten valósult meg akkor, amikor a hamburgert előállították. A kulcs ebben a mozzanatban van. Mivel ha a termék nem olyan, amilyenek lennie kell, akkor valaki valahol megszegett egy-egy utasítást a gyártás során, ami ugye, lássuk be, nem az igazi.

Ez meg átvezet minket az élelmiszergazdasági szabványok, általános szerződési feltételek, és belső gyártási utasítások világába, ahol már mérhetővé válik az olyan történet, hogy „olyant szeretnék, mint amilyen a képen van.”

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

A vásárlónak mindig igaza van. Ez csak egy félmondat, hozzá kell tenni a mondat második felét minden egyes esetben, amire a mondatot vonatkoztatjuk.

A vásárló az általunk megtervezett minőségű terméket akarja elfogyasztani az adott térben, és időben, ezért azt, hogy mikor van igaza a vásárlónak a termékkel kapcsolatban azt is megterveztük. Ez belátható. Ezért a mondat, és ebben a formában semmire sem jó.

A vásárlónak mindig igaza van, kivéve, amikor nem. :)

A vásárlónak mindig igaza van, akkor, ha mi - mint tulaj - azt mondjuk, hogy egy „amerikánónak” minimum 55 C- fokosnak kell lennie, a vevőnek történő átadás pillanatában, és ha az jéghideg, és panaszkodik, akkor igaza van, mert kifogással élhet a hideg kávé miatt. Ha ez az eset nem áll fenn, akkor a vevőnek nincs igaza, hiába panaszkodik netán. Ilyen egyszerű ez a pite.  

Szóval be kellene fejezni a mondatot, kinek- kinek úgy, ahogy azt a saját maga által megtervezett termékkel kapcsolatos minőségi fogalomkészlete meghatározza.

Pl:

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él a hideg kávé miatt, mivel mi azt mondtuk, hogy forrón szolgáljuk fel.

A vásárlónak mindig igaza van akkor, ha panasszal él, hogy szénsavmentes vizet rendelt, de szénsavasat kapott.

És még sorolhatnám.

Szóval be kell fejezni ezt a mondatot.

Egy ilyen filozófiai eszmefuttatás után így reggel, meg hallgassunk jó zenét, meg igyunk egy jó kávét a kakaós csiga mellé.

Die Ärzte - Geschwisterliebe

 

_________________________________

Faktoid*:

Olyan a valósággal semmilyen kapcsolatba nem hozható közlést takar, amit azóta kezelünk tényként, amióta az újságokban megjelent.

Kép

Mike Mayer

Blog.hu címlapon volt a lecsós január elején!

2021-01-03.png

 

Kattints a képre, és megnyílik a bejegyzés.

Érdekel a téma?

Írj a Lecsómérnöknek!

lecsomernok@gmail.com

 

Élelmiszermérnöknek egyetemre menni vagy nem menni, ez itt a kérdés! Válasszátok?

3024.jpg

Orsi, aki most áll élete ebélgyik legfontosabb döntése előtt, levelében a következő kérdést tette fel a lecsómérnöknek, szó szerint idézem:

 Jelenleg egyetemválasztás előtt állok, és egy ideje gondolkodom az élelmiszermérnöki pályán.

Így találtam meg a blogodat. De még mindig nehéz elképzelnem hogy mit is csinál egy élelmiszermérnök és hogy hogyan lehet vele elhelyezkedni itthon.

Valamint hogy egyáltalán mit is kéne elképzelni a képzésről és az egyetemről.

Ha tudnál pár dolgot mondani vagy információt küldeni, nagyon hálás lennék!  

Válaszodat előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

Orsi

Szóval lecsómérnökség, kezdjünk bele a témába, kezdjük a szikár tényekkel, hogy mit is ad az egyetem, és ezek után előveszem a varázsgömbömet, és belenézek, hogy mennyi zsét lehet majd kihozni ebből a tudásból pár év múlva. Nem olyan egyszerűen megválaszolható kérdést tettél fel, de egy biztos. Érdemes tolni a lecsót.

Elővettem az indexemet, ha már ez a kérdés előkerült, nézzük milyen tárgyak voltak. Én még M. Sc.- re nyertem felvételt, a képzési idő egyben 5 év volt – 10 félév - . A 10 féléves képzés végén ha sikerült mindent teljesíteni, akkor kaptad kézhez a diplomádat, amin az „Élelmiszermérnök M. Sc.” végzettség szerepelt.

Volt egy másik fajta képzés is, a technológus mérnöki, az 4 év volt, - 8 félév -. A kreditrendszer akkor jött be, Neptunról nem is nagyon hallottunk, nálunk nem volt még ilyen a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budai Kampuszán.

Túrtam a netet, és megtaláltam a Corvinus Egyetem 2004-es Élelmiszermérnök B. Sc, és az Élelmiszermérnök M. Sc. szakindítási kérelmét. Az első linket, ha megnézed, és lepörgeted majdnem a végéig, akkor látod a tantárgyakat, amit tanítottak:

Élelmiszermérnök B. Sc. 

Élelmiszermérnök M. Sc.

Pár tantárgy amit tanultunk, felsorolás szinten:

Matematika I- II, Biokémia, Analitika I- II, Mikrobiológia, Géptan I-II-III., Élelmiszeripari művelettan I-II-III- IV,, Szervetlen kémia, szerves kémia, fizika, mechanika, elektrotechnika, Biometria, általános élelmiszertechnológia I-II, Méréstechnika, élelmiszeripari mikrobiológia és higiénia I-II-III., közgazdaságtan I- II, Jogi ismeretek, Gazdasági és büntetőjog /C tárgy/, Méréselmélet, Pénzügytan, Kereskedelmi ismeretek, Munkavédelem, Ipari mikrobiológia, Fizikai kémia, Innovációs menedzsment, vezetési ismeretek, Marketing, minőségmenedzsment, Quality Management, Gazdaságtörténet, Vállalkozások gazdaságtana, Borászat, és üdítőital technológia I- II, Szervezéselmélet, számvitel, vállalat működési szimuláció, kontrolling.

Az első 6 félév: Alapozás

Alapozó tárgyak voltak, /Kémia, Matek, géptan, művelettan, fizika, mikrobiológia, élelmiszer analitika, közgáz, fizikai kémia, stb./ ha sikerült abszolválni az első 6 félévet, akkor jöttek választott szakirány tárgyai, és ha technológiai szakirányt választottál, akkor ment tovább a képzés ezen a szinten, csak szakirány specifikusan.

A második 4 félév:

Szaktárgyak, szak specifikusan.

Nálam ez a borászat volt, és menedzsment voltak.

Első 6 félév: a felvettek. kb. a  háromnegyede kiesett a képzésből.

Az első 6 félév követelményrendszere akkoriban eléggé komoly szóró volt, mivel kezdtünk évfolyamonként pár százan – 400 – 500 fő – és évfolyamonként végzett 80- 120 ember szakirányon, és kapta meg a diplomáját, mint Élelmiszermérnök M. Sc. A szóró tárgyak a matek, géptan, a művelettan, fizika, mikrobiológia, és általában a szerves kémia voltak. Sokan hagyták abba közben, és nem jöttek vissza befejezni az egyetemet. Gyakorlatra kellett menni, továbbá egy nyelvből kellett „C” nyelvvizsga a diplomához.

Hogy érdemes-e megizzadni, és elvégezni az egyetemet, hogy lecsómérnök – Élelmiszermérnök M. Sc. – diplomával rendelkezzen az ember?

Én azt mondom, hogy igen, nem kicsit!

Ami kell hozzá, az egy nagy adag hit!

Tegyük fel, írsz pl. egy nulla pontos matek zh-t, ami akkoriban helyből utóvizsgát ért – akkor pl. el kell hinned, hogy meg tudod csinálni azt, hogy fel tudsz úgy készülni, hogy 7-10 perc alatt képes vagy vizsga szituációban megoldani 6-7 feladatot hibátlan levezetéssel leírni. Minderre fel tudsz készülni maximum kb. 10 nap alatt. Erre a sztorira vannak feladatgyűjtemények, mondhatni roppant egyszerű dologról van szó. Nem feladni! : )

Tehát nem adod fel, és nem felejtesz el kérdezni, főleg szakirányon, mivel azért vannak ott a professzorok, hogy arra a kérdésre, ami téged érdekel, válaszoljanak.

Persze ne az utolsó félévben jusson eszedbe az, hogy kellene egy „C” nyelvvizsga a diplomához mivel csak az hiányzik már.

Zsé tanácsai kezdő lecsósoknak:

16_1.jpg

I. Utazz! Sokat, és sokfelé!

Amit tanácsolni tudok, az az, hogy minden olyan lehetőséget használj ki, amivel el tudsz tölteni más országokban minimum 1 félévet, de inkább törekedj arra, hogy legyen ez minimum 2. Ha már egyetemre jársz, menj át másik egyetemekre, és vegyél fel ott is tárgyakat, olyanokat, ami érdekel, és hasznosnak tartasz, és úgy gondolod, hogy épülésedre szolgál.

II. Olvass eredetiben szakirodalmat!

Érdemes a szakirodalmat eredetiben olvasgatni, angolul, és mondjuk még egy másik idegen nyelven, ahogy úri kedved tartja.

III. Ha gondolod, végezz el egy szakmát mellé, legyél pincér, pék, vagy mozdonyvezető

Én is jöttem mentem, utazgattam, és persze gyakoroltam a szakmát egyetem alatt, nem baj, az, ha az 5 éves képzést nem 5 év alatt végzed el. Et nem győzöm hangsúlyozni. Egy jó élelmiszermérnök legyen minden, csak akasztott ember ne. Ezt szoktuk mondani. Ha van időd, végezz él egy szakmát közben, pl. legyél pék is, vagy szakács. Mert miért ne? Eléggé hasznos tud lenni.

IV. Beszélgess mindenkivel!

Ha van kocsid, vagy vonatjegyed,  irány a vidék a haverokkal, és ha szakmailag valami érdekel, irány oda arra a helyre, és beszélgess! Sokat! Matek ZH helyett!

Ki fog alakulni, hogy mi az a történet, ami nem fog nyugodni hagyni. Ezt meg akkor ne engedd el, és legyél a mestere! – Az leszel, ez biztos!

Nem baj, ha egy ZH helyett a kedvenc éttermed konyhájában tolod az ipart napi 20 órában a legmenőbb séf mellett!

Tudom azt, ha ezeket így csinálod, és a zsebedbe gyűröd a diplomád, nem kell körömcipős, vagy öltönyös HR-esekkel beszélgetned, és jelentkezgetned erre- vagy arra az állásra, mivel meg fognak találni a kedvenc helyeden – lesz olyan hogy kedvenc helyed – a laborod mélyén, vagy a pálinka főzdében éjidőn, vagy a legnagyobb szüretben, vagy épp egy banki tárgyalás végén.

Tehát a kérdés az, mennyi a lóvé?

Ha megkeresnek egy ajánlattal, azt okkal teszik. Ekkorra már tisztában vagy azzal, hogy mennyit érsz, és mennyit kérhetsz. Vannak az interneten bulshit generátorok, amik arról szólnak, hogy akkor most egy „élelmiszermérnök” bruttó 500 K-t, vagy 520 K-t keres. Azért nem releváns ez, mert ha ezt választod, ez lesz, ha azt választod, hogy eladod a tudásod azon az értéken, amivel tisztában vagy, hogy mennyit ér. akkor meg az lesz a valóságod. Mert azt fogod megtapasztalni, amiben hiszel, nem mást.

Itt egy igazi bulshit generátor:

"Felelõsséggel kell arányosítani a stagnáló akcióterveket." – Nagyon jó, teszik. : ) –

Nem válaszoltál a kérdésre! Menyi a guba 5 év múlva??

Na, innentől vegyük komolyan a dolgot, mert itt következik az a rész, hogy kik lehetnek a példaképek ebben a témában. Íme, egy kép, vezessük be a témát:

0f97fb09.jpeg

Vadászati Kiállítás Keszthely, Festetics kastély.

Vadászati kiállítás, meg az élelmiszermérnökség? Hogyan jön ez a képbe?

A válasz roppant egyszerű. Nagyon keveset beszélünk arról, hogy kik is lehetnek egy szakma példaképei, főleg olyanok, akik még itt járnak közöttünk az árnyékvilágban, és élik a csodát. Néztem azt, hogy akkor most mit lehet tudni a magyar neten erről a csodáról, és szánalmas az, amit találtam, ez meg a hazai lecsósokat minősíti, ezen ideje lenne komolyan változtatni. Szóval kiről is van szó, Ki lehet a példakép. Persze, nagy vadász, és természetesen Élelmiszermérnök, Lecsós. Igen, Hidvégi Béla bácsiról beszélek! A magyar wikipédia Hidvégi Béla bácsi szakmai munkásságáról nulla információt ír, be sem linkelem, nem érdemes. Ezt érdemes elolvasni eredetiben:

www.africahunting.com

Szó szerinti idézet innen:

„The international hunter and businessman Bela Hidvegi was born in 1936 in the small Hungarian town of Nagyszenas. In 1956, at the age of 20, he left the country and the Agricultural Academy of Keszthely, and continued his studies in England. He earned a degree in food engineering and lived abroad for many years. At the beginning of the 1970s, he started to work for a well known American food industry company as their marketing director, began to build strong ties once again with the agricultural and food industries in his native Hungary. His name is closely associated with sweet corn agro-industrial production. „

Béla bácsi eléggé komoly pénzt csinált a „sweet corn” businessben. Talán érdemes lenne a gazdaságtörténészeinknek egy kicsit utána menni, hogy hogyan is csinálta, vagy meghívni Béla bácsit, hogy mesélje el, hogyan tette azt, amit tett. Bemásolok innen egy képet Béla bácsiról:

bela-hidvegi-bongo.jpeg

Béla bácsi trófeái képezik a vadászati kiállítás anyagának fő vonulatát Keszthelyen! Csodálatos, érdemes elmenni és megnézni a kiállítást.

Mennyi lesz a Zseton 5 - 10 év múlva?     – Mi a feladat 5- 10 év múlva? -

Azzal kellene kezdeni, hogy valahogy megnézzük azt, hogy mi is az a feladat, ami a lecsósokra vár 5- 10 éven belül, ehhez meg kicsit bele kell nézni abba a bizonyos varázsgömbbe.

Volt egy professzor, aki azt mondta az első óráján, hogy két business van a világon, ami mindig nagy üzlet. Az egyik a drog, a másik a kaja. Ez volt a mondás 15 éve! Ő a jövőbe látott! Jelenleg a gyógyászati célú marcsa fogalmazása pl. US-ben eléggé nagy business, a kaja meg egyre nagyobb business lesz, mivel enni mindig kell.

Bűvölöm a varázsgömböt, nézzük a múltat, hogy lássuk, mi vár ránk:

Zsé gazdasági cikluselmélete

Ahogy nézem a gömböt, itthon az élet kereke 50 éves nagy ciklusokban folyik, ezeket az 50 éves ciklusokat fel lehet osztani három 15 éves ciklusra. A harmadik ciklus közepe felé meg mindig jön egy válasz - ami eléggé komolyra is sikerülhet-. A harmadik 15 éves ciklus után van egy 5-7 éves időszak, amikor is felteszi a kor magának a kérdést, hogy: Mi legyen? Erre rendre érkezik egy válasz.

Lássuk, mire gondolok:

I. 50 év – A kerék újrafelfedezése -  / Minden gépet kerékre teszünk az üzemben /

Start: 1867: Kiegyezés

+ 5-7 év: 1872: Vasúti törvény

1. 15 éves ciklus vége: 1882- 1885: Vízjogi törvény

2. 15 éves ciklus vége: 1897

+ 5- 7 év: 1900- 1902 : Elvándorlás felgyorsul, a végén egymillió ember minimum távozik Amerikába

3. 15 éves ciklus vége: 1912

+5 -7 év: 1917- 1920: Trianon, az ország kétharmada elcsatolásra kerül

II. 50 év –Gazdasági mechanika - Kutatjuk a gazdasági mechanizmusokat a világban -

+5 – 7 év: Gazdaságot stabilizálják, 1927: Pengőt bevezetik

1. 15 éves ciklus vége: 1935

+ 5- 7 év: 1940 - 1941: Belép az ország a II. Világháborúba

2. 15 éves ciklus vége: 1950

+ 5-7 év: 1956: Forradalom               

3. 15 éves ciklus vége: 1965 – Kádár rendszer -

+ 5- 7 év: 1965- 1970: MI legyen?

1965- 1970: Válasz: Új gazdasági mechanizmus!

Mivel sikeres, nem viszik végig, mivel a „szocializmus bukásához vezetne” – cél lett volna: vegyes tulajdonlás. Komoly alternatív közgazdasági gondolkodók kapnak teret, pl. Liska Tibor.

III. 50 éves ciklus :- Follow the white rabbit! -  Úton a szingularitás felé-

+ 5- 7 év: 1975- 1977: Új gazdasági mechanizmus prosperitást hoz, baby boom az országban

1- 15 éves ciklus vége: 1985

+ 5- 7 év:                        1989 rendszerváltás     

/3 éven belül leépítésre kerül a teljes élelmiszergazdasági rendszer, 3 millió munkahely szűnik meg/ 

2. 15 éves ciklus vége:  2000

+ 5- 7 év: 2005 – 2007: 2004- es EU csatlakozás hatásai, pénzügyi válság előszele , generáció kezd kiábrándulni, elindul az elvándorlás

4. 15 éves ciklus vége: 2015 – Jobboldali kormányzás –

+ 5 -7 év: 2020- 2022: Mi legyen? 

 

A választ most keressük!

 

Egy biztos, a szándék komoly, nagyon komoly erőforrásokat mozgósít a kormányzat a vidék – az élelmiszergazdaság – fejlesztésére. Olyan komoly pénzt akar mozgósítani, ami kb. 70 éve nem látott a vidék. Ennek az alapjait lefektette, 2021. Január 1-től hatályos új szabályozással. /családi gazdaságok tv. /.

Egy biztosan látszik, nagyon fog kelleni a lecsós tudás, és meg is lesz fizetve, másképp nem fog menni, ez is látszik. Ki is fejtem, hogy miért gondolom ezt. Van itt pár megatrend – csak pár a sok közül -, ami meg fogja döngetni a közeljövőt: A megatrendek hatásai egyszerre, egy időben, egy térben fogják kifejteni hatásukat:

1. Centralizáció

2. Decentralizáció

3. We are all connected!

4. Virtualizáció

5. You have stolen my dreams! – Greta –

6. Climate cahnge – biodiversity loss –

7. Szingularitás- külön valóság sajátosság- jelentéstartalmat értek a fogalom alatt -

8. Capitalism is changing fast!

9. Együttműködés – kölcsönösség alapon-

Mindehhez még vedd hozzá azt, hogy ezekre a kihívásokra minden lokalitás, ország, keresi a választ, és keresik azokat a rendszerszintű történeteket, ami működhet majd netán. Mindenki más választ ad. Pl azt mondja egy milliárdos, Nick Hanauer, hogy az a közgazdaságtan, amit ő képvisel, az még nincs megírva, de eléggé sokan kezdték vizsgálni az új utakat:

The dirty secret of capitalism -- and a new way forward | Nick Hanauer

Szingularitás a kajaiparban?

Ebben az összefüggésben külön valóság, sajátosság fogalmi jelentéstartalommal vizsgálom az egész élelmiszergazdaságot.

Az élelmiszer tradicionális fogalmi környezete állandó nyomás alatt van, olyan gyors az innováció. Más fogalmi környezet, más szótár, más forradalmi élelmiszergazdasági megoldások, ezekre meg mindre lehet business modellt építeni. Pl. egy-egy választ lehet találni arra, hogy egy-egy megoldás miként és hogyan szolgálja a közjót.

Van egy jó cikk a Qubiten, hogy mi is a technológiai szingularitás.

A válaszom: Szállj be a forradalomba, mert az, hogy mi lesz, már te, és ti fogjátok kialakítani!

 

Nekünk két dolgunk van:

1. Ha egyáltalán megkérdeztek, válaszolunk, ha tudunk a kérdéseitekre.

2. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol ki tudtok bontakozni, ezt minden eszközzel támogatnunk kell

 

Vállalkozz egyetem alatt!

Cél: Tanulj meg együttműködni minden szinten, mindenkivel!

Azt mondják, hogy a bölcs ember nem csak beszél róla, hanem teszi is azt, amiről beszél, tedd te is egyetem alatt!

Ugye azt mondják, hogy az egyetemi képzésnek a célja az, hogy vezetőket képezzen, akik képesek sikerre vinni egy játékot. Ezt a célt eléggé individuális eszközökkel akarják elérni. Azt mondom nektek, hogy minden alkalmat ragadjatok meg, hogy együtt hozzatok létre bármit, bármilyen projektben. Az lenne az igazi, hogy egyetemi projektek lennének komoly vállalkozások alapja. Így lehet a legjobban sikeresnek lenni, csapatban, másokkal. Ebben a történetben pl. nagyon jók a német KKV-k, real- timeban tolják, nem egyetemi szinten, hanem a gyakorlatban.

Itt van egy jó példa arra, hogy mit is jelent ez a dolog:

A 11 éves lány limonádét kavar, és elkezdi a ház előtt árulni, pohárban. Jön apa, és segít neki elindulni. Benne lesz a TV-ben, /Shark talk/:

An 11-year-old Texas girl has just scored a sweet $11 million deal with Whole Foods

Meg ez is:

Bee Sweet Lemonade | Mikaila Ulmer | Talks at Google

Szóval egy 11 éves kislány többet fog tudni erről a businessről, - üdítőital technológia - mint sok végzett mérnök. A 11 éves lány arról is többet fog tudni, hogy mit jelent az, hogy egy 11 millió dolláros befektetést hogyan kell menedzselni. Pár gondolata lesz arról, hogy mi fán terem a retail, vagy a disztribúció. Tőle kell tanulni, 11 éves.

A legjobb vállalat szimuláció az lenne, hogy amikor beiratkozol az egyetemre, elkezdesz vállalkozni. Pl. őstermelő leszel, és elindulsz a nulláról. Mire elvégzed az egyetemet, foglalkoztatnod kellene mondjuk 5- 10 embert, és lenne a kezedben egy kis innovációs meződ, ami termelné neked havonta a lóvét – ösztöndíj mellé jól jön, tankolni, meg hamburgerre is el lehet költeni pl.- , akkor is, amikor nem vagy ott!

Mondjuk, mire elvégzed az egyetemet, lenne egy éves 200 milla profitot hozó céged, 5-10 alkalmazottal. Nagyon nem kellene tárgyalgatnod hr-esekkel, nem is tudnád mi az.

Ha én lennék az egyetem, roppant keményen támogatnék minden egyetemistát ebben a történetben.

Persze el lehet bukni. De akkor fiatalon buksz, és gyorsan teszed. Akkor is azt mondom, hogy mire kikerülsz a fenti történet elérhető. Erre is kiképeznek titeket, hát miért ne használnád ki a lehetőséget?

Elkezdene pezsegni, erjedni az innovációs tér, és ebbe azok is beszállnának, mint Vágási Feri az internetbe, akiknél már a „B”oldal pörög. : )

Kb. ez jutott eszembe első körben a kérdéseddel kapcsolatosan. Megyek, iszom egy kávét.

 

Pár link inspirációnak:

NRW:

So schmeckt Heimat: Spezialitaten aus Nordrhein-Westfalen

Die längste Theke der Welt: Bars in der Altstadt Düsseldorf

 

Gasztroangyal 44. rész – Őszi kirándulás az Őrségben (2019.11.23.)

 

Azərbaycan mətbəxi-Saciçi

Képek:

Ja persze, ezt majdnem elfelejtettem, ide ez a zene kell: :)

Die Ärzte "Junge"

süti beállítások módosítása