A kép egy film ikonikus jelenetét ábrázolja, amikor is a főszereplő, hogy megnyugtassa magát, beáll a marhaszorítóba, azért, hogy a rajta lévő pillanatnyi stressz hatását enyhítse. Ettől a művelettől egyszerűen jobban érzi magát, ebben a helyzetben.
Mindenkinek javaslom, hogy nézze meg a Temple Grandin című filmet, ami a hölgy életéről szól. A hölgy autista, sajátos képi látásmódjával nagyon komoly hatást gyakorolt az élelmiszergazdaságra, azon belül az állattartásra, és a húsipari technológiákra.
Munkássága nagyon sok mérnököt inspirált, és inspirál ma is.
Ha valaki megnézi a filmet, legalább ezt az egy motívumot észre kell, hogy vegye: Temple boldog marhákat akart, ebből indult ki!
Akik például nem félnek fürdetés közben.
Itt álljunk, megy egy pillanatra, és élvezzük ki az időt. Netán nyissunk egy pont erre az alkalomra illő bort, töltsük ki a megfelelő pohárba, és kortyoljunk bele. Ugye finom?
Mikor gondolkodtál úgy utoljára, mint Temple, akinek evidencia az, hogy boldog marhákat akar, és semmi mást?
Mikor gondolkodtál így a saját vállalkozásodban a végtermékhez felhasznált alapanyagokról?
Erre a felvetésre egy haverom azt mondta, hogy Ziggy, te most menj, és hűtsd le magad, nekem termelnem kell, nem érek rá marhaságokkal foglalkozni.
A másik haverom, aki ugyanúgy KKV tulaj, a következőt mondta: Ziggy, te mondasz valamit. De igyuk meg a bort, mert felmelegszik itt a nyári napon.
Pár hét elteltével a haverom, akivel a bort iszogattuk, átküldött néhány mondatot, és egy excel táblát, hogy nézzek már rá.
Azonnal láttam, hogy nagyon boldogok lesznek az alapanyagai a közeljövőben, ha megcsinálja azt, amint szépen levezetett. Láttam azt, hogy nagyon boldog lesz már a megvalósítás folyamatában Ő is, mivel egyre több ideje fog felszabadulni.
Hogy növeljem a boldogságát, elvégeztem az utolsó simításokat az anyagon, amit átküldött, hogy hozzájáruljak a boldogságához valamivel én is.
A történet eléggé komolyra sikeredett, mivel a sajátos látásmódból adódóan nagyon komoly rendszeroptimalizációra került sor, úgy, hogy felére csökkentette az egyes munkapozíciók terhelését, változatlan minőség / kibocsátás mellett.
Nála ez a működésmód lett a lokális pillanatnyi optimumból levezethető innovációs minimum. Ezzel egy eléggé csinos kis innovációs potenciált hozott létre magának, amiben tesztelgethet ezt meg azt.
A hölgynek van egy sajátos képi látásmódja, amivel leképezi a valóságot.
Ez a világlátás a betegségéből fakad. Azt mondják a szakik, hogy a rejtett, vagy diagnosztizált autizmusra jellemző a komplex képekben, vagy terekben való gondolkodás. Fogadjuk el tőlük, hogy így van.
Temple a trágyában fetrengett azért, hogy a marhák szemével lássa a világot, ebből a nézőpontból tudott maradandót alkotni, és nem nagyon ismert akadályt, nem, is tudta értelmezni ezt a szót.
A furcsa, sorból kilógó embereknek – velük mindig csak a gond van / volt / lesz? - egy sajátos valóságértelmezésük van, amin keresztül értelmezik a valóságot, főleg akkor szembeötlő ez, amikor valamiben hitelesen alkotnak.
Tőlük csak tanulni elehet. Találkozzatok velük, keressétek Őket, és engedjétek, hogy tanítsanak titeket Ők.
A végére álljon itt a fimbéli ikonikus terv, amit Temple rajzolt.
Nagyon komolyan át kellett gondolnia szerintem azt, hogy hogyan is fordítsa le a sajátos 3D filmszerű látásmódját egy 2D felületre úgy, hogy minden benne legyen, és az menjen át, amit tényszerűen lát. Ez meglátásom szerint nagyon mély zsenialitást takar.
