Érdekes dolog ez a gyártástervezés nagyon sokféleképpen lehet megközelíteni témát. Nézzük meg azt, hogy milyen is lehet az olyan gyártástervezés, ami történetesen moduláris, főleg akkor, ha például ezt a történetet az élelmiszergazdaságban valósul meg.

A fenti diszciplína nagyon egyszerű kérdésre adott válaszból lett tudomány. Hogyan gyártható egy termék optimálisan?

Régen, a középkorban, egy mester maga elkészítette a terméket. Saját maga rendelkezett azzal a szaktudással, képességgel, és az adott időben rendelkezésre álló eszközrendszerrel, ami a munkához kellett. Minden munkafázist képes volt megcsinálni önmaga.

Amikor szükségessé vált az, hogy egy terméket nagyobb számban kellett legyártani, akkor elkezdtek gondolkozni azon, hogy mit is lehetne tenni annak érdekében, hogy a termék a lehető legegyszerűbben gyártani lehessen.

Elkezdtek gondolkozni azon, hogy akkor most mi is a termék, annak hogyan néz ki a gyárthatósága.

Nézzünk egy példát.

Minden olyan termék, amely felbontható olyan részegységekre, melynek gyártása térben, és időben elkülönülhet, azt moduláris terméknek lehet nevezni, nem csak az élelmiszergazdaságban. Tehát legyen egy ilyen termékünk, mivel így gondolkodunk.

Milyen is legyen az ilyen termék?

Ha élelmiszergazdasági keretek között gondolkozom, akkor olyan termékek gyártását fogom preferálni, melyet a rendelkezésemre álló peremfeltételek mellett optimálisan tudok megtervezni. Legyen egy ilyen termék mondjuk a csomagolt készétel, melyet egy modulárisan felépített üzemben gyártok.

A készétel azért lehet modulárisan tervezett termék – végtermék oldalról megközelítve a témát – mivel egybe van csomagolva általában két homogén, külön gyártott komponens, amit terméknek nevezünk. A készétel lehet – gyártási oldalról nézve lehet például – inhomogén többfázisú, homogén egyfázisú, inhomogén egyfázisú termék az adott gyártási ciklusban, melynek gyártását tudni kell optimálisan vezényelni.

Ha így nézek rá az élelmiszergazdasági innovációs térre, hogy moduláris termékek gyárthatóságának a lehetőségében gondolkozom, már a történet felvetésével is meg lehet nyitni a kaput a szakmérnöki szintű helyi, vagy távoli gyártmány tervezés, és gyártmányintegrált moduláris gyártástervezés lehetősége felé.

Eléggé komoly innovációs potenciált foglalhat rendszerbe a gondolkodásmód, és megteremti a lehetőségét szakágazati innovatív ötletek gyártásintegrált teszteléséhez. Az, hogy hogyan nézne ki az ilyen történetek köré szervezett profitmodell, az nagy kérdés.

Másképp alakult ez a dolog Kínában, Japánban, de Németországban is. Nagyon szép esettanulmányokat olvasni a témában. Megyek, iszom egy kávét, és közben olvasom a német, és japán sikertörténeteket a témában.