Olvasgatom a híreket a reggeli kávé, és croissant mellé, és megakad a szemem egy cikken, az egyik napilapban, amely a versenyképesség fogalmát világította meg a hazai KKV-k oldaláról vizsgálva a fogalom mély értelmét, összefüggésben a makrogazdasági környezettel. Kortyoltam egyet a kávémból, letettem a gőzölgő csészét, és megrohantak az emlékek.
Egész fiatalon kaptam ízelítőt abból, hogy mit is jelent a versenyképesség fogalma a gyakorlatban.
Nyáron, Németországban a következőt tanították:
„Önmagadhoz mérd magad”.
Azt is megtanították, hogy ez alatt mit értenek, hogyan kell ezt a filozófiát bármilyen szinten megvalósítani a gyakorlatban, és ezt hogyan kell mérni, hatékonyan, ezek alapján hogyan kell értelmezhető célt kitűzni. Mivel mérhető volt minden, ezért megtanították azt, hogy hogyan lehet ebből az összefüggésrendszerből erőt, előnyt kovácsolni, amit fel lehet használni saját épülésünkre. Legyen az az élet bármely területe.
Hazaértem a valóságba, és nagyon gyorsan megtapasztaltam a gyakorlatban a fogalom másik aspektusát:
„Az elvárt etalonhoz mérd magad, ami nem te vagy’”
Létezett a „mindenben legtökéletesebb jó tanuló” és mindenkit elhelyeztek a skálán a megfelelő pozícióba, és kezdődhetett a verseny. Általában az lett a vége a történetnek, hogy nem nagyon motivált senkit a rendszer, és szépen meg is volt ennek az eredménye, azaz az egyéni teljesítmények nem nagyon akartak egy bizonyos szintet áttörni. Amikor kényszerből, vagy kedvtelésből megjelentek az egyéni teljesítmények az adott pillanatban, akkor általában ezt a megnyilvánulást a rendszer valamilyen szinten büntette.
Eléggé ellentétes hatást értek el, és úgy gondolták, jól cselekszenek, ami abban a történelmi helyzetben érthető is volt valamilyen szinten.
Homlokegyenest ellentétes tanítások, és nagyon más tanításból levezethető valóságfelfogás. Az első támogat, és erősíti a bizalmat önmagad felé, mindegy hogy milyen felfogással élsz, a második büntet, és leépíti saját magad sikerébe vetett hited, akár a nullára.
Ezek után nézzük, hogy mit is jelenthet a versenyképesség fogalma egy KKV életében, és milyen megjelenési formái vannak a napi gyakorlatban.
Tények:
Ha semmi másból nem indulok ki, és nem bonyolítom tovább a dolgokat, akkor van két tény, az egyikre nem tud hatni a KKV, a másikra természetesen igen.
Nézzük meg a fenti két tényt az én tapasztalatomból levezethető fogalmi keretben:
„Önmagadhoz mérd magad”.
A kérdést így lehetne feltenni ebben az esetben:
Tervezhető-e olyan termék-termék csoport / diverzifikált exportorientált értékesítési csatorna, mely köré a –jelenlegi helyzetből kiindulva – olyan komplex költségmodell tervezhető, mely KKV üzleti modellben meg lehet valósítani?
Hogyan néz ki ebben az esetben a gyártmány specifikus – diverzifikált exportorientált értékesítési csatorna specifikus profitmodell?
„Az elvárt etalonhoz mérd magad, ami nem te vagy’”
A kérdést így lehetne feltenni ebben az esetben:
A külországi KKV-k értékteremtő képessége egyes mutatószámok szerint négyszerese, hatszorosa a hazai KKV-k értéktermelő képességének. Fel lehet-e venni a versenyt velük? Hogyan néz ki ebben az esetben a gyártmány specifikus – diverzifikált exportorientált értékesítési csatorna specifikus profitmodell?
Ugye milyen nagy a különbség a kétféle kérdésfelvetés között? Az első építő gondolkozásra serkent, a második szépen, finoman, de nagyon határozottan elveszi az önbizalmadat, és a képedbe röhög.
Én nem mérgezem magam romboló gondolatokkal, és te?
Egész fiatalon kaptam ízelítőt abból, hogy mit is jelent a versenyképesség fogalma a gyakorlatban.
Nyáron, Németországban a következőt tanították:
„Önmagadhoz mérd magad”.
Azt is megtanították, hogy ez alatt mit értenek, hogyan kell ezt a filozófiát bármilyen szinten megvalósítani a gyakorlatban, és ezt hogyan kell mérni, hatékonyan, ezek alapján hogyan kell értelmezhető célt kitűzni. Mivel mérhető volt minden, ezért megtanították azt, hogy hogyan lehet ebből az összefüggésrendszerből erőt, előnyt kovácsolni, amit fel lehet használni saját épülésünkre. Legyen az az élet bármely területe.
Hazaértem a valóságba, és nagyon gyorsan megtapasztaltam a gyakorlatban a fogalom másik aspektusát:
„Az elvárt etalonhoz mérd magad, ami nem te vagy’”
Létezett a „mindenben legtökéletesebb jó tanuló” és mindenkit elhelyeztek a skálán a megfelelő pozícióba, és kezdődhetett a verseny. Általában az lett a vége a történetnek, hogy nem nagyon motivált senkit a rendszer, és szépen meg is volt ennek az eredménye, azaz az egyéni teljesítmények nem nagyon akartak egy bizonyos szintet áttörni. Amikor kényszerből, vagy kedvtelésből megjelentek az egyéni teljesítmények az adott pillanatban, akkor általában ezt a megnyilvánulást a rendszer valamilyen szinten büntette.
Eléggé ellentétes hatást értek el, és úgy gondolták, jól cselekszenek, ami abban a történelmi helyzetben érthető is volt valamilyen szinten.
Homlokegyenest ellentétes tanítások, és nagyon más tanításból levezethető valóságfelfogás. Az első támogat, és erősíti a bizalmat önmagad felé, mindegy hogy milyen felfogással élsz, a második büntet, és leépíti saját magad sikerébe vetett hited, akár a nullára.
Ezek után nézzük, hogy mit is jelenthet a versenyképesség fogalma egy KKV életében, és milyen megjelenési formái vannak a napi gyakorlatban.
Tények:
- Egy KKV kis mértében tudja befolyásolni egyedül a komplex makrogazdasági környezetet, de ne zárjuk ki a lehetőséget, mivel létezik a pillangó-hatás.
- Ebben az aspektusban a KKV-nek tudnia kell saját szerepét értelmezni a makrogazdasági térben.
- Egy KKV lokális, és regionális (1 megye, több megye, vagy országrész, de belföld) beágyazottsága meghatározhatja pillanatnyi üzleti modelljének profitképességét.
- Iparág / régió / komplex üzleti modell / megrendelői csatorna mentén vizsgálható a profitképesség, erre ráhatása van a KKV-t üzemeltetőknek.
Ha semmi másból nem indulok ki, és nem bonyolítom tovább a dolgokat, akkor van két tény, az egyikre nem tud hatni a KKV, a másikra természetesen igen.
Nézzük meg a fenti két tényt az én tapasztalatomból levezethető fogalmi keretben:
„Önmagadhoz mérd magad”.
A kérdést így lehetne feltenni ebben az esetben:
Tervezhető-e olyan termék-termék csoport / diverzifikált exportorientált értékesítési csatorna, mely köré a –jelenlegi helyzetből kiindulva – olyan komplex költségmodell tervezhető, mely KKV üzleti modellben meg lehet valósítani?
Hogyan néz ki ebben az esetben a gyártmány specifikus – diverzifikált exportorientált értékesítési csatorna specifikus profitmodell?
„Az elvárt etalonhoz mérd magad, ami nem te vagy’”
A kérdést így lehetne feltenni ebben az esetben:
A külországi KKV-k értékteremtő képessége egyes mutatószámok szerint négyszerese, hatszorosa a hazai KKV-k értéktermelő képességének. Fel lehet-e venni a versenyt velük? Hogyan néz ki ebben az esetben a gyártmány specifikus – diverzifikált exportorientált értékesítési csatorna specifikus profitmodell?
Ugye milyen nagy a különbség a kétféle kérdésfelvetés között? Az első építő gondolkozásra serkent, a második szépen, finoman, de nagyon határozottan elveszi az önbizalmadat, és a képedbe röhög.
Én nem mérgezem magam romboló gondolatokkal, és te?
