A mostani bejegyzés rendhagyó lesz.

Abban az értelemben mindenképp, hogy most a mérnöki hagyományainkról fogunk beszélgetni. Mivel nagyon ritkán folyik aszó arról, hogy akkor hogyan is néz ki az egyes országok technológiai, mérnöki hagyománya.

Megkérdezhetnéd, hogy miért.

Egyszerűen azért, mert nem foglalkozik a magyar gazdaságtörténet, olyannal, hogy létezne magyar mérnöki identitás, ami a magyar mérnöki hagyományból fakad.

Azzal meg főleg nem foglalkozik a hazai gazdaságtörténeti tudományos világ, hogy ha már létezik olyan, hogy magyar mérnöki hagyomány, az miből táplálkozik, milyen hagyományokból, hogyan néz ki e hagyomány történelmi kontextusa, és hogyan kapcsolódik a környező országok, vagy letűnt birodalmak ipari, mérnöki hagyományához.

Miért nagyon fontos, hogy a magyar mérnöki hagyományról beszéljünk? 

Mert a mérnöki hagyomány nem csak a múlt.

Hanem a jelen és a jövő is!

Van ilyen, hogy hazai mérnöki hagyomány.

Van ilyen, hogy hazai technológiai hagyomány.

Van ilyen, hogy hazai innovációs hagyomány.

…. Ebből fakad a magyar mérnöki identitás!

---- És……. sajnos eddig nem foglalkozott ezzel a témával a hazai gazdaságtörténet.

Most ezt a munkát elkezdjük ezzel a blogbejegyzéssel.

Megfogalmazzuk a magyar mérnöki hagyomány lényegét, és újra a hazai gazdasági gondolkodás térképére tesszük ezt a témát!

Ha nem ismerjük a magyar mérnöki hagyományt, akkor nem ismerjük önmagunkat sem!

És ha nem ismerjük önmagunkat, akkor nem tudjuk, mire vagyunk képesek! Csak sodródunk!

-----> 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

Kezdjük is el.

Ritkán beszélünk róla egyáltalán, hogy létezik ilyen, hogy az egyes országokban más- más lehet a mérnöki- gazdasági hagyomány, ami teljes mértékben kihat az egyes országok gazdasági felfogására, kapitalizmus eszményére, és az ebből fakadó demokrácia eszményére.

Magyarország, és benne az élelmiszergazdaság jelen helyzete egyszerűen nem érthető meg az Európai, - és a környező országok – gazdasági hagyományainak ismerete nélkül. 

Azért, mert környező országok mostani gazdasági működésének mélyén ott van az a hagyomány, amiben az adott ország hisz, és e hagyomány köré szervezi a gazdasági életét ma is.

Élő hagyományokról beszélünk, amiből levezethető az adott terület gazdasági, és kapitalizmus felfogása.

Ez a gazdasági hagyománytisztelet még ma is nagyban befolyásolja azt, hogy hogyan is gondolkoznak a demokráciáról az adott régiókban. 

Menjünk vissza az időben, bőven az 1800-as évek közepére, és indítsuk innen történeti nézelődésünket a témában. Vágjunk is bele.

The first Industrial Revolution -Britannica - 

A fenti térképen azt látjuk, hogy a hogyan indult el a tudás világhódító útjára Európában az ipari forradalom kezdetén az 1800-as első negyedében. Bő 30 év kellett ahhoz, hogy elérje az Osztrák- Magyar Monarchiát az ipari forradalom szele.

Így nézett ki az Osztrák – Magyar Monarchia Ipara 1910-ben, 50- 55 évvel az ipari forradalom kezdeti szakasza után, 1910-ben, a boldog békeidőkben.

A térkép érdekes abból a szempontból, hogy megmutatja, hogy a monarchia magyar területein nincs nyersanyag, ami fűtené helyben az ipari forradalom gőzkemencéit.

Az ország volt a monarchia éléskamrája. Tradicionális az állattenyésztés, növénytermesztés, és kertészeti ágazat.

I. Brit ipari hagyomány

HMS Warrior - Timeline of the Industrial Revolution - Historic UK - 

Hazánk ipari hagyományára komolyan hatott a Brit Birodalom, technológiai hagyománya, gondoljuk itt Széchenyi gróf tervére az 1830-as években, hogy hidat épít a Dunán.

Széchenyi azonnal Londonba ment, az ipari forradalom szívébe.

A forrásból hozta Budára, és Pestre a tudást. William Tierny Clark tervezte Marlow- híd addigra már megépült. Ez munka adta az alapot a Lánchíd megépítéséhez. A Lánchidat is William Tierny Clark tervezte.

Marlow Bridge - wiklipedia - 

Ha már a Brit Birodalom szóba került, akkor kellene beszélni csak pár mondatban a brit ipari hagyományról.

A Brit szigetekről indul az ipari forradalom. Az, hogy miért, pont ott, miért innen indul az ipari forradalom, annak könyvtárnyi irodalma van.

Egyszerűen azért, mert egyszerre volt jelen a szükséges nyersanyag, finanszírozás, innovációs tudás, az akarat, és természetesen az egész Brit Birodalom gyarmati piaca – ma Commonwealth - 

Szót kell ejteni a brit kereskedelmi hagyományról is. Régen- az újkor hajnalán – már járták a brit tölgyből készült hajók a világtengereket. Elhajóztak messzi vidékekre, ott berakodták a hajóba az alapanyagot. Behajózták a brit kikötőkbe. Ott kirakodták az alapanyagot a dokkokba, és elvitték a kikötőbe abba az üzembe, vagy műhelybe, ahol a behajózott alapanyagokból elkészítették, vagy kiszerelték a készárut.

Ahogy készen voltak a gyártással, vagy a kiszereléssel, vagy eladták a helyi kereskedőknek a terméket, vagy sokszor ugyanabba a hajóba rakodták vissza a terméket, és továbbhajóztak vele mondjuk Amerikába, ahol eladták azt.

Ez így megy arrafele már több, mint 400 éve, és ez a hagyomány ma sem változott, csak  a lépték, és a hozzá kapcsolódó technológia nagyon más mint akkor.

A brit gazdasági etika sokak szerint a puritánok gazdasági szellemi irányzatára épül. – Ezzel én is egyetértek. A brit - skót gazdasági gondolkodás, - pl. Adam Smith munkássága - nem érthető meg másképp. Ezzel el is jutottunk a protestáns etikához, és a kapitalizmus szelleméhez, Max Weberhez. – erről szó a későbbiekben –

//A puritánok angol – később amerikai - kálvinisták voltak, akik meg akarták tisztítani az anglikán egyházat a katolikus hagyományoktól, és szokásoktól.//        

Ennyi kitérő után térünk is vissza a témánkhoz: 

A hazai ipari hagyomány ebben az időben fogalmazódik meg:

Ingenium ex inopia!

Szükségből fakadó találékonyság!

Lássuk, hogyan alakult ki ez a hagyomány, és miért határozza meg mind a mai napig a hazai mérnöki gondolkodást!

A magyar mérnöki hagyományra, és innovációra alapvetően a Német Birodalom ipari hagyománya, és a monarchia ipari hagyománya hatott érdemben.

Azért, hogy megértsük saját magunkat, alapvetően három terület ipari hagyományát kell megvizsgálnunk:

• II. A Német Birodalom, és benne a Ruhr- vidék ipari hagyományát, a kruppiánus ipari hagyományt, ami           Essen városából indult világhódító útjára
• III.   Ismernünk kell a Bajor ipari hagyományt
• IV. És természetesen az Osztrák- Magyar Monarchia, osztrák ipari, és kereskedelmi hagyományát.

E három ipari hagyomány mind a mai napig hat a magyar ipari hagyományra. Így ezen ipari hagyományok ismeretében fogjuk kifejteni a magyar ipari hagyomány mibenlétét, és innovációs potenciálját.

Akkor vágjunk bele.

1. A porosz- német Kruppiánus ipari hagyomány, amely Essen városához kapcsolódik

Aki volt már a Ruhr- vidéken, az nem hagyhatja ki Essen városát, és ha már ott van, be kell néznie a Hügel- villába.

Villa Hügel, Essen, a Krupp család lakhelye 

A Krupp család esseni története 1587-ben kezdődött, amikor Arndt Krupp Essenbe költözött, és elkezdett ingatlanokat felvásárolni azoktól, akiknek családja a pestis elől menekült. A város leggazdagabb embere lett. 

Krupp AG.

Friedrich Krupp 1816-ban megalapította a Gusstahlfabrikot, és megkezdte az olvasztott acél gyártását Essenben.

A Kruppok története, Essen, a Ruhr- vidék ipari története, és az acélgyártás egybeforrt a Porosz Birodalom, és a Német Birodalom, később az NSZK történetével. Ők voltak a birodalom fegyverkovácsai, ők tették sínre a porosz, és a német vasutat. A Kruppok voltak azok, akik a mindenkori német ipari eszményt képviselték.

A Kruppok ipari filozófiája a protestáns etikára vezethető vissza.

A protestáns etika megengedi, hogy a hívő ember részt vegyen gazdasági folyamatokban, nem ellenzi a vagyongyűjtést.

Hisz abban, hogy a vagyon munka általi létrejötte istennek tetsző cselekedet, amelyet a közösség javára is hasznosítani kell.

A protestáns etika meghatározta tágabb értelemben véve a Németalföld – így Essen - ipari hagyományát is.  Ez a filozófiai vonulat a mai napig hat, a protestáns etika sejlik fel az ordoliberlizmus filozófiai irányzatában, ami a szociális piacgazdaság gazdaságfilozófiájában csúcsosodik ki az NSZK-ban 1945-től.

Mondhatjuk azt, hogy protestáns etika nélkül nem jöhetett volna létre az Európai Unió, nem állhatott fel volna a, független középosztály, és nem jöhetett volna létre a mittelstand.

Aki a protestáns etika, és a kapitalizmus összefüggésére kíváncsi, annak ajánlom Max Weber: A protestáns etika, és a kapitalizmus szelleme című művet.

Milyen is volt a Kruppiánus etika?

Ha ránézünk a térképre, akkor látjuk magunk előtt a Ruhr- vidéket, Essen városát. Van ott minden, ami az ipari forradalomhoz kell.

Szaktudás, vaskohó, szén, és vasérc az acélgyártáshoz.

Már csak meg kellett nyitni a hatalmas szénbányákat, vaskohókat, és acélöntő csarnokokat, gépgyárakat, fegyvergyárakat.

A nyersanyagbőség találkozott a protestáns hagyományokból levezethető német precizitással, ebből született meg a „Made in Germany”. Ami maga a minőséget jelenti.

A Ruhr- vidék volt a Német Birodalom ipari innovációs központja.

Így a kruppiánus hagyomány a bőséges nyersanyagbázisról, és a hatalmas méretekről, és a precizitásról szólt.

Alfred Krupp - Essen - 

A Kruppok híresek voltak szociális érzékenységükről. Kórházakat, iskolákat, lakásokat építettek az alkalmazottak számára.

Essen városa mintául szolgált az ipari város tervezésékhez szere Európában. Nálunk erre Ózd a legjobb példa.

A Kruppok vállalati nyugdíj rendszeréből született meg a világ első állami nyugdíj rendszere, amelyet a Porosz Birodalom vezetett be a világon elsőként.

És még nagyon sok szociális vívmány is a cégen keresztül került be az európai hagyományba.

Azaz: Ruhr- vidék ipari hagyománya:

• A mindig rendelkezésre álló, kifogyhatatlan nyersanyag rendelkezésre állásáról
• A hatalmas méretekről
• Az állandó innovációról
• A protestáns etikából levezethető takarékos, és hatékony anyagfelhasználásról
• Az integrált szemléletről
• Az alapos, és minőségi munkavégzésről
• A tiszta munkakörnyezetről

szólt.

A mai napig a német ipari hagyományt áthatja a Kruppok által képviselt ipari eszmény. Ez megjelenik a német ipari termékek reklámjaiban is mind a mai napig.

Mondhatni a világon elsőként mutatták meg a Kruppok a világnak, hogy hogyan is néz ki egy modern iparváros, Essen. Ez a várostervezés hat az európai gondolkodásra.

Essen – Dortmund – De még egészen Düsseldorfot, és Kölnt is a Ruhr – vidék ipari hagyományához sorolhatjuk.

• Krupp AG,
• RWE AG ( Rheinisch-Westfälisches Elektrizitätswerk)
• Degussa  (ma: Evonik Industries)
• RAG AG / Ruhrkohle AG

Ezek a cégnevek sokak számára ismerősek lehetnek. Mindet akkoriban, az ipari forradalom alatti években alapították.

Ne feledkezzünk meg a német élelmiszeriparról sem. Érdemes belelapozni ebbe a kiadványba: 

Zeitreise durch die Ernährung - Essen im Wandel - 

Bundesministeriums für Landwirtschaft, Ernährung und Heimat (BMLEH)

III. A Bajor ipari hagyomány.

Bajorország ma a Német Szövetségi Köztársaság tagköztársasága, önálló parlamenttel. Ezt érdemes hangsúlyozni az elején.

Mélyebben nem akarok belemenni a bajor történelembe, aki akarja, elolvashatja.

Ha meg akarjuk érteni nagyon mélyen a bajor ipari hagyományt, akkor egyszerűen meg kell nézni a filmet, ami Herzogenaurachba visz el minket.  A Dassler testvérekről szól a film, akik létrehozták az Adidas, és a Puma cipőgyárakat a II. világháború előtt, és világmárkát építettek a háború után.   

Adidas versus Puma The Brothers' Duel

A bajor hegyek között nincs korlátlan alapanyag bőség, és az ipari méretek sem hatalmasak.

De vannak innovatív mérnökök, aki mondjuk repülőgépet, vagy a legjobb sportcipőt akarják legyártani egy olyan korban, amely még nem nagyon érti azt, hogy az miért lesz jó.

Így lesz a repülőgépgyárból arrafelé a világ egyik vezető autógyártója, vagy így lesz egy kis falu –Herzogenaurach – a világ egyik vezető cipőgyári innovációs központja mára.

Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg AG (MAN)

Vagy két város gyáriparának együttműködéséből az egyik leginnovatívabb teherautó gyártó egyesülés: Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg AG (MAN)

A Bajor ipari hagyománya:

• Korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyag
• Optimális, céltervezett üzemi méretekről
• Az állandó innovációról
• A protestáns etikából levezethető takarékos, és hatékony anyagfelhasználásról
• Az integrált – teljesen zárt tudás, és know-how – a titok- szemléletről
• Az alapos, és minőségi munkavégzésről
• A tiszta munkakörnyezetről

szólt

III. Az Osztrák- Magyar Monarchia osztrák ipari, és kereskedelmi hagyománya.

Ha ránéztek a fenti térképre, akkor az mindent megmagyaráz.

Az Osztrák- Magyar Monarchia nehézipari gerincét Prága körül kell keresni. Egyszerűen azért, mert ott volt acél, és szén, ami fűthette az ipari forradalmat.

Oké, de mi volt Bécsben, és környékén?

Pontosan azt a szerepet játszotta, amit ma is.

Közvetítő szerepet töltött, és tölt be ma is. Bécs volt a monarchia kereskedelmi, és pénzügyi, és szolgáltató központja.

Pl. a bécsi bankárok finanszírozták az ipari forradalom innovációit a birodalomban. 

Történt itt termékgyártás, és kereskedelmi kiszerelés is, a készterméket meg a bécsi kereskedők vitték ki Európa piacaira. 

A az osztrák ipari – kereskedelmi hagyomány:

• Alapjában véve közvetítő kereskedelem
• Korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyag
• Optimális, nagyon céltervezett üzemek
• Import alapanyag bőség
• A protestáns etikából levezethető takarékos, és hatékony anyagfelhasználás
• Az integrált – teljesen zárt tudás, gyártási, és kereskedelemtechnikai tudás, és know-how - szemléletről
• Fejlett kereskedelemfinanszírozás, a fejlett bankrendszeren keresztül
• Az alapos, és minőségi munkavégzés
• A tiszta munkakörnyezetről

szólt

Ennyi háttérismerettel kezdjük el fellebbenteni a fátylat a magyar ipari hagyományról, megérkeztünk haza.  

IV. A magyar ipari hagyomány:

Ingenium ex inopia       (Szükségből fakadó találékonyság)

Már a középkorban is hagyomány volt az, hogy a négylábú jószágot lábon hajtották el Bécs felé az Alföldről. Ott a piacon gazdát cserélt a jószág, és bécsi kereskedők adták- vették a jószágot.

Alföld, a folyószabályozás előtt - MI - lelepo.hu - 

A folyószabályozás előtt a Kárpárt- medence, de főleg az Alföld vízben gazdag, ártéri terület volt, ahol bőven volt hal, vad, gabona. Megvolt a négy évszak, a folyók szabadon kiöntöttek, és táplálták új élettel a termőtalajokat.

A középkorban hazánk volt Európa éléskamrája, éhínséget nem jegyeztek fel a kora középkori krónikák. Elterjedt volt a fokgazdálkodás.

Mi is a fokgazdálkodás egyik halászati megnyilvánulása?

Amikor a folyó kiöntött az ártérbe, varsával elrekesztették a folyót. A nagyobb halak kimentek az ártérbe, és ott ívtak le. A varsával megfogták a nagy halat, így a szaporulatot nem falták fel a nagyobb halak, több maradt meg. Így több is tudott felnőni a nyár alatt, és telelt át.

Azaz az emberi beavatkozással többet adott az ember a természetnek, mint amit elvett belőle.

Ez is magyar hagyomány része, szeretjük, ha valamilyen emberi tevékenység így hat a környezetükre.   

A fokgazdálkodás a folyószabályozásokkal visszaszorult, és paraszti kultúra is sokat veszített, mivel a folyószabályozások gazdasági következményeként kitántorgott Amerikába másfélmillió magyar, az 1800-as évek végétől az 1930-as évekig.

Ha ránézünk a térképre, akkor a Kárpát-medencében nem sok szenet, és vasércet lehet találni.

De ahol lehetett találni, pl. Eger – Diósgyőr környékén, ott már elkezdték feldolgozni a talált vasércet már az 1790-es években!

Fazola Henrik lakatosmester hozta be Würzburgból arrafelé a bajor ipari hagyomány által a vaskohászatot.  

Fazola Henrik - Wikipedia- 

Tehát ebben hasonlítunk a bajor ipari hagyományokhoz, nincs nyersanyag, - pl. az ipari forradalom alatt nem volt rendelkezésre álló vasérc, és szén.

A tőke is az ipari forradalom kezdetén bécsi bankárok közvetítésével jutott el Pestre, Budára.

Voltak elszánt emberek, voltak elszánt mérnökök, akik járták Európát, és hazahozták a tudást, és elkezdték adoptálni a hazai, korlátozott erőforrásokkal rendelkező valóságra. Ebből alkottak világszínvonalú gyártási, és szolgáltatás rendszereket.

Tegyük hozzá, hogy Az akkori politikai viszonyok sem segítették az ötletek gyakorlatba való átültetését.

Ennek ellenére megalkották a csodát ott a XIX. század közepétől, és ipari hagyományt teremtettek a semmiből. Lássuk, hogyan tették.

Itthon nem volt se bőséges szénforrás, se bőséges vasércforrás, ami fűthette volna az ipari forradalmat.

De volt kitűnő minőséget előállítani képes mezőgazdaság, ahova elkeltek az ipari berendezések, mind a termelés, mind a feldolgozás terén. 

Sorra alakultak a mezőgazdasági gépgyárak, és az élelmiszert feldolgozó üzemek, és élelmiszeripari gépgyárak.

Ennyi bevezető után lássuk, mi a magyar ipari hagyomány lényege:

A magyar ipari hagyomány: Ingenium ex inopia  (Szükségből fakadó találékonyság)

• Korlátozottan rendelkezésre álló ipari nyersanyag, vagy egyszerűen nincs nyersanyag
• Optimális, kizárólag a céltervezett üzemek, melyek önállóan is fenntarthatóak!

                     - Ma off- grid – nek neveznénk -  

• Bőségéggel rendelkezésre álló mezőgazdasági alapanyag, és félkész termék  
• A protestáns etikából levezethető takarékos, és hatékony anyagfelhasználás
• Nyílt tudásmegosztás
• Hálózatokban, és rendszerekben való gondolkodás
• Meglévő, vagy kialakuló hálózatokra tervezett megoldás innovációk, melyek önállóan is működnek decentralizáltan, a lokalitásban.
• Az alapos, és minőségi munkavégzés
• A tiszta munkakörnyezetről

szólt.

1. Zseniális találmányok: Ingenium ex inopia (Szükségből fakadó találékonyság a gyakorlatban!

Nézzünk a történet elejére: Ganz Ábrahám 1844-ben alapítja meg vasöntödéjét Budán. Zseniális mérnökökkel dolgozott együtt, pl. Mechwart András, Eichleter Antal, Keller Urlik.

V / A.) Ganz Gépgyár, Mechwart András, és a hengerszék

Ganz Vagon- és Gépgyár 

Mechwart András találmánya, a hengerszék az, ami Budáról forradalmasította a teljes gabona- és malomipart.  Mechwart teljesen új őrlőgépet tervezett, az addigi őrlőkövekkel dolgozó malmok kiváltására.

Egyszerűen azzal, hogy a Ganz Gépgyárban Mechwarték kitalálták, és rendszerbe állították a keményöntésű, barázdált acélhengerek öntéstechnológiáját, ezzel elindították a világ malomipari forradalmát.

Buda- Pest lett a világ malomipari gépgyártó központja, és az ehhez kapcsolódó tudásé is.

Mechwarték rájöttek arra, hogy a mechanikai átalakítás (legyen az búzanyerés vagy öntészeti technológia) nem nyers erő, hanem áramlástani és matematikai optimalizálás kérdése!

Ezzel megalapították a modern tudományos alapokon nyugvó malomipart.

Ganz Hengerszék - Tőzsdemúzeum- 

V / A. 1. ) A hozzáadott érték maximalizálása létrehozza a világstandardot Budáról, csak a tudás által!

A budapesti Ganz-hengerszékek képesek voltak fizikai tömegáram-szinten, hajszálpontosan elválasztani a búza különböző rétegeit (héj, magbelső, csíra). Ez a technológia olyan tiszta és magas minőségű lisztet produkált, hogy a budapesti áru, tőzsdei világstandard lett Minneapolisig és Londonig. 

5 / B. Kandó Kálmán, és a fázisváltós vasúti vontatási rendszer 1915- 1920

Kandó Kálmán és Verebélÿ László ismerte fel, hogy a vasúti villamos vontatást az ország egységes energiarendszerén belül kell megvalósítani. Az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó feszültséget a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Így a vasút külön villamos rendszert nem igényel, és mindössze egyetlen munkavezetéket kell létesíteni.  – Wikipedia -

V / C. Heller László, és a Heller- Forgó - féle száraz hűtőtorony 

Igaz ez már az 1950-as évek, de Heller László Heller- Forgó- féle száraz hűtőtorony, amely forradalmasította azt, hogy hogyan tekintsünk az erőművekből távozó forró gőzre:

Egyszerűen úgy, hogy a gőzt lehűtve zárt rendszerben egy másik folyamatban felhasználjuk.

  Heller- Forgó- féle égkondenzációs berendezés 66 méter magas “száraz hűtőtornya” - Dunaújváros meséi - 

V / D. Rázsó Imre, HSCS – G35 Traktor /Hoffer Traktor/ (1945-től)

HCS- GS 35 Traktor - Wikipedia - 

Az izzófejes motor azért zseniális konstrukció, mert jobb hatásfokú, mint egy gőzgép, biztonságosabb üzemeltetni, és nincs benne elektromos rendszer, nincs benne gőzvezeték, kazán, mint egy gőzgépben. – Így nem tud felrobbanni sem, mint egy gőzgép. -

Minden tüzelőanyaggal működtethető:

• földgázzal
• petróleummal
• kőolajjal,
• étolajjal
• fenollal (karbolsav)

Rázsó Imre és csapata megalkotta a G-35-ös traktort.  A körmös hoffer legenda a magyar mezőgazdasági történetében, alapgép.

V /E. Kabay János, morfin gyártás mákszalmából, Büdszentmihályon. (1927)  - Alkaloida Zrt -  

Alkaloida Zrt. - Wikipedia - 

Kabay János, gyógyszerész, aki a semmiből teremtett iparágat Büdszentmihályon – Tiszavasváriban – amikor elkezdett saját szabadalma alapján mákszalmából morfint gyártani.

Forradalmasította a világ gyógyszeriparát morfin kivonó eljárásával.

V/ F. Fodor István:

1894: Egyenáramú közvilágítás - Izzólámpa- hálózat (Budapesti Általános Villamossági Rt.)  

Fodor István 

Idézet a Magyar Mérnöki Kamara oldaláról:

„ A Budapesti Általános Villamossági Rt. igazgatója lesz 1894-ben. A BÁV Rt.-nek szüksége volt egy nagy tapasztalattal rendelkezõ, nemzetközi tekintélyû szakemberre az egyenáramú villamosítás terén, mivel az 1893-ban megindult közcélú áramszolgáltatás terén komoly hátrányba került a Magyar Villamossági Rt.-vel szemben. Fodor több, mint két évtizedes céltudatos tevékenységének eredményeként alakult ki a BÁV Rt. mintaszerû egyenáramú rendszere.

1909-ben a BÁV Rt. saját költségére felszerel 38 darab ívlámpából álló utcai közvilágítást a Rákóczi útnak a Múzeum körút és Erzsébet körút közötti szakaszán. A közmegelégedésre elvégzett munka után 1911-ben a Teréz, Erzsébet, József, Ferenc körutakon, az Andrássy úton, Kossuth Lajos utcában, 1912-ben a Városligetben építették ki a közvilágítást.

Fodor 1918-ig állt a Társaság élén. A Székesfõváros élt megváltási jogával, a rendszer Budapest Székesfõváros Elektromos Mûvei tulajdonába került, és Fodor mûszaki tanácsadóként dolgozott tovább. Az egyenáramú áramszolgáltatás 1962-ig mûködött Budapesten. Fodor hosszú betegség után hunyt el 1929-ben Budapesten.”

V / G: Bánki- Csonka: Porlasztó 1888- 1896  

Porlasztó - wikipedia - 

idézet a Hírös Naptárból:  

„1888 és 1896 között Csonka János gépészmérnökkel közösen szabadalmak egész sorát nyújtották be a gázmotorok és a belsőégésű motorok korszerűsítésére. Újítás a petróleum-motorokon címmel már 1893-ban szabadalmaztatták a porlasztót, más néven karburátort, fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot. A következő években a Ganz gyár sorozatban gyártotta a Bánki-Csonka-féle motorokat. Közben Bánki 1894-ben önálló szabadalmat is benyújtott egy robbanómotorra, amelyet 1898-ban vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Volt szabadalma motorkerékpárra, elsőkerék-meghajtású autóra és gőzturbinára is.” 

V / H.) Eötvös Lóránd: Torziós inga 1920-as évek, forradalmasítja az olajkutatást, és a geológiát  

Idézet: Magyar Tudomány 1998 / 7 – Meskó Attila: Az Eötvös- inga -

„Eötvös Loránd mintegy negyven éven át foglalkozott a gravitációs potenciáltér kis lokális változásainak tanulmányozásával. Elôször a Coulomb-féle torziós ingát használta a potenciál bizonyos deriváltjainak meghatározására, melyekbôl számítani tudta a potenciált leíró felület görbületét.

Eötvös-inga - Wikipedia - 

Eötvös igen érzékennyé tette a mûszert speciálisan kezelt platinaszál használatával és azzal, hogy az ingát védô burkolatokkal vette körül. Késôbb egy új mûszert konstruált, melyben a súlyokat különbözô magasságokban helyezte el és ezzel lehetôvé tette a gravitációs tér horizontális gradiensének meghatározását is.

A módszer az 1920-as évektôl kezdve forradalmasította az olajipart és Eötvös-inga néven vált ismertté az egész világon. A modern gyakorlati geofizika akkor született, amikor a feltérképezett gradiensekbôl a felszín alatti geológiai szerkezetet találtak meg. Az antiklinális és a sódóm típusú szerkezetekhez ugyanis olajmezôk kapcsolódhatnak. Az Eötvös-inga alkalmazásának produktív szerkezetek százait és több milliárd hordó olajat köszönhetünk. „

V / I.) Déri- Bláthy – Zipernowsky: Transzformátor: 1884  

Idézet: idovonal.mta.hu

„….A trafó szabadalma a Ganz-Villamossági Művek 1878-ban létesített Elektrotechnikai Osztályáról származik. Az osztályvezető, Zipernowsky Károly (1853–1942) a frissen a gyár szolgálatába lépett Déri Miksával (1854–1938) már 1882-ben öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatott a Nemzeti Színház ezer izzólámpából álló világításának táplálására. A teátrum így a világon az elsők között használt elektromos áramot a világításhoz.

Bláthy Ottó Titusz (1860–1839) 1883-ban lépett be az Elektrotechnikai Osztályra, és már az 1884-es torinói világkiállításon ő képviselhette a gyárat. Olaszországban figyelt fel az indukció jelenségét felhasználó, a tekercsek között a mágnesességet hatékonyan közvetítő vasgyűrűkre épülő kezdetleges transzformátorokra.

Ezt kollégáival továbbfejlesztve létrehozták az első energiaátvitelre stabilan alkalmas, zárt vasmagú transzformátort. A találmány premierje az 1885. május 2-án megnyílt Magyar Országos Kiállításon volt: az expo teljes világítása az új elosztási rendszerrel készült, így egyúttal a fejlesztés reklámjaként szolgált.”

DBZ- Transzformátor - Wikipedia - 

VI.) A XXI. század magyar magyar iparági hagyománya legyen:

Bőségből fakadó találékonyság!  - Ingenium ex abundantia!

A szükségből született találékonyságot alakítsuk át bőségből született találékonysággá!

Conversio ingenii ex inopia nati in ingenium ex abundantia ortum!

Mi lenne, ha észrevennénk, hogy régi korok zseniális mérnökei a szűkös erőforrásokra építve képesek voltak olyan innovációk kifejlesztésére, amelyek képesek voltak a világ iparágait teljesen új alapokra helyezni?

VI / 1. Az elmúlt 35 év gazdaságfejlesztése nem levezethető a magyar mérnöki hagyományból, így nem is volt sikeres

Egyszerűen azért, mert az elmúlt 35 évben elfelejtettük azt, hogy létezne magyar mérnöki hagyomány, nem erre a hagyományra építettük a gazdaságfejlesztési stratégiánkat, lássuk, mi volt, egyszerűen, táblázatos formában:

A.) Mire alapozták a gazdaságfejlesztést 1990-2000 között?

A rendszerváltás utáni gazdaságfejlesztés a nyugati minták átvételére épült:

B.) Mire alapozták a gazdaságfejlesztést 2000-2010 között?

A 2000-es évek gazdaságfejlesztése az EU-csatlakozásra épült.

C.) Mire alapozták a gazdaságfejlesztést 2010-2020 között?

A 2010-es évek gazdaságfejlesztése az állami beavatkozásra épült.

D.)  Mire alapozták a gazdaságfejlesztést 2020-2026 között?

A 2020-as évek gazdaságfejlesztése a válságkezelésre épült.

VII.) Mi legyen a magyar hagyományból levezethető élelmiszergazdasági iparfejlesztési logika 2026- 2026 között? 

Mi lenne, ha észrevennénk, hogy a XXI. században arra építenénk, amiben jók vagyunk?

VII./ A) Mi a magyar hagyomány lényege?

VII /B. Mi a bőség a magyar hagyományban?

A bőség nem a nyersanyagokban van. Hanem a tudásban, a hálózatokban, a közösségekben.

VII. / C. Mire épüljön az élelmiszergazdasági iparfejlesztési logika 2026- 2026 között? 

Folytatjuk!

-----> 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN
PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL
COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS

New Strategic Approach to Research and Innovation for competitive, resilient and
sustainable agriculture, forestry, rural areas and food systems
Future-proofing EU agri-food through AgRI 2040 and Food 2040

In this chapter of the Elara Autonomy Protocol (EAP) series, the scene shifts to Balaton, a small village in Heves county, Hungary, in the spring of 2027. A year after the Lidl mobile shop was the only source of food for the community, the village has become a functioning EAP Site.

Léna and Dániel monitor the real-time data of the local food processing units: a cheese made from 190 liters of raw milk, a cherry-flavored whey drink, and a 20-portion hospital menu prepared for the Eger hospital. The story follows the entire value chain—from local raw materials to laboratory testing, menu planning, and finally, a temperature-controlled train delivery.

The narrative highlights the core principle of the Elara system: "The product should be variable, the system should be adaptive." It is not about reviving the past, but about rebuilding a local economic system from existing physical and human resources. The train does not just carry goods; it is the backbone of a network that connects local producers, hospitals, and communities.

This is not a distant utopia, but a working model that is being built today. It demonstrates that the future of rural areas lies not in centralization or subsidies, but in local resource management, real-time data, and community-driven value creation.

_____

Az előző részben Léna egy dániai sikert aratott: az Elara Autonómia Protokoll (EAP) állami támogatást kapott egy pilot projektre, bebizonyítva, hogy a helyi termelés árfüggetlensége és a maximálisan helyben maradó profit nem egy elmélet, hanem egy működőképes modell a leggazdagabb európai régiókban is

A győzelem után hazatérve az EAP egy új kihívást azonosított: egy Heves megyei falut, Balatont, ahol a Lidl mozgóboltja heti két alkalommal próbálja ellátni a közösséget.

A hiba a lehetőség: itt, ahol a régi rendszer csak segélyezni tud, egy új Elara Site épülhet, amely a függetlenség, az esélyezés és a helyi jól-lét új modelljét hozza el.

______

Jegyzet a szerzőtől:

A következő rész egy lehetséges 2027-es jövőképet mutat be. Nem azt állítja, hogy az Elara Projekt minden eleme ma már működik, hanem azt szemlélteti, hogyan válhatna egy helyi adatgyűjtésből térségi gazdasági és élelmiszer-ellátási rendszer.

_____

2027. április 17., szombat, Balaton, Heves megye

Dániel és Léna a régi pajtából kialakított irodában álltak. A monitorokon az EAP – Elara Autonómia Protokoll – valós idejű adatai futottak. Éppen azt ellenőrizték, hogy az expediálás rendben zajlott-e, és a termékek szállítási státusza nem mutatott-e késést.

Léna a tegnapi 190 kg nyers tejből készült trappista sajt gyártásának állására volt kíváncsi. A cseresznyés savóital laboreredményeit is várta.

– A szerződéses labor már feltöltötte a vizsgálati jegyzőkönyveket – mondta Dániel. – A saját laborunk is elvégezte ugyanazokat a teszteket. Most az EAP segítségével vetem össze az eredményeket.

– Kíváncsi vagyok, beilleszthető-e a termék a kórházi és közétkeztetési menütervbe – mondta Léna.

– Ha megvannak a végleges adatok, folytathatjuk a virtuális szimulációt – tette hozzá Dániel. – Ezúttal már valós adatokkal. A regionális közétkeztetés tervezése eddig jól halad.

Az ablakon Veronika kopogott, és intett, hogy jöjjenek ki.

– Sziasztok! – mondta. – Az EAP most jelezte, hogy az esti vonattal hozzák nekünk is a 20 fős kórházi menüt. Ugyanazt a tételt, amit az egri kórházzal közösen tesztelünk. Az egri kórház már megkapta a saját adagját.

//A rendszer három szállítási lehetőséget számolt. A vasúti opció költsége 18%-kal volt alacsonyabb. A végső döntést a Site vezetője hozta meg. //

Csomagszállításnak áll a vasúti világ? - iho.hu - · 2022 - 

– A szállítási hőmérséklet rendben volt? – kérdezte Léna.

– Igen, az EAP nem jelzett anomáliát.

– Akkor ezt meg kell ünnepelnünk – mondta Dániel, és kinyitotta a hűtőt.

– Friss cseresznyés savóital mindenkinek, a délelőtti gyártásból. Egészségetekre!

Menjünk a kocsmába!

A kocsmában Feri már várta őket a szokásos sörökkel. Leültek a teraszra.

Leültek az asztalhoz.

– Emlékeztek, honnan indultunk? – kérdezte Dániel.

– Igen – mondta Léna. – 2026 szeptemberében, amikor a mozgóbolt megállt a falu közepén.

– Akkor még nem az volt a kérdés, hogy hova tegyünk le egy moduláris pékséget – mondta Dávid. – Hanem hogy hol vagyunk, és miért is vagyunk itt.

– Pontosan – tette hozzá Léna. – És hagytuk, hogy a válaszok megérkezzenek hozzánk.

– Már Dániából hazafelé jövet kértük az EAP-ot, hogy kezdje el Balaton feltérképezését – mondta Dániel.

– Hogy nézze meg, mi volt itt, és integrálja az elmúlt hatvan év regionális adatait.

– Az EAP elkezdte rendszerezni az adatokat – folytatta Dániel.

– Sokan segítettek a világ minden tájáról: könyveket, anyagokat szkenneltek, és feltöltötték a hálózatra. Az EAP a háttérben folyamatosan dolgozott.

– Többször jártunk itt – mondta Léna.

– A szálláson hagytuk a laptopot, de nálunk volt egy részletes domborzati térkép a környékről. Az EAP szimulációja folyamatosan futott a háttérben.

– Akkor mi volt a lényeg? – kérdezte Dániel.

– Hogy megkeressük a megfelelő kérdéseket – válaszolta Léna. – Itt, helyben.

Dániel az EAP-hoz fordult:

– EAP, kiraknád a kocsma kijelzőjére a 2026. szeptember 19-i státuszjelentést?

A kijelzőn megjelentek az adatok.

– Emlékszem – mondta Dániel. – Lénával sétáltunk a faluban, és három bezárt ingatlan mellett mentünk el: egy major, egy üzem, egy gépműhely. Akkor még csak annyit mondtam, hogy ezeket használni lehetne valamire.

– Összehívtunk egy találkozót a kultúrházba – mondta Léna.

– Az volt a cél, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket. Sokan eljöttek. Az öregek is.

– Az EAP domborzati és hidrológiai adatokat tett elénk – tette hozzá Dániel.

– A célunk az volt, hogy beszélgessünk: mi volt itt régen, mi van most, és mi maradt meg.

A kérdések egyszerűek voltak, pl:

• Milyen volt az élet itt régen?
• Termeltek-e valamit?
• Mi történt a régi struktúrákkal?
• Mi maradt a TSZ-rendszerből?
• Milyen majorok és gazdasági épületek állnak kihasználatlanul?
• Van-e helyi alapanyag?
• Van-e munkaerő?
• Van-e közeli piac?

– Kiderült, hogy a gépállomást az önkormányzat vette meg – mondta Dániel.

– A régi tejüzemet egy család birtokolja, olcsón eladná, vagy használatba adná.

– De a cél nem egy üzem romantikus újranyitása volt – mondta Léna.

– Hanem egy helyi gazdasági rendszer újratervezése.

Az Elara Site nem egyetlen termék köré épül.

A kiindulópont az volt: milyen termékmix képes a rendelkezésre álló helyi alapanyagból, energiából, munkaerőből és kapacitásból a legnagyobb helyi értéket létrehozni?

Ha tej van, lehet túró, túrókrém, savóital, tejszín, fagylalt.

Ha gabona, lehet liszt, kenyér, tészta, takarmány. Ha gyümölcs, lehet friss áru, hűtött termék, szárítmány, savanyúság, lekvár, szósz.

A termék legyen változó. A rendszer legyen adaptív.

Nem volt kész terv.

A cél az volt, hogy helyi munka, helyi jövedelem, elérhető élelmiszer, működő közösségi infrastruktúra szülessen – és hogy a fiataloknak ne az elköltözés legyen az egyetlen lehetőségük.

– Elkezdtük megszervezni az esővíz-gyűjtést a rendelkezésre álló tetőkről – mondta Dániel.

– Megépítettük az első walipini üvegházat. Ide hoztuk az első alom WC-t, ami lehúzásonként alapból tíz liter vizet spórol, és a kezelt trágya a komposztba kerül.

– Az EAP adatai a kocsmai kijelzőn is megjelentek – mondta Dániel.

– A walipini üvegház nemrég készült el, a három Warka-torony már áll. A swales-eket teszteljük, és a keyline design-t is elkezdtük alkalmazni.

Walipini – a földbe süllyesztett üvegház, ami túl okos a télhez - hobbikert.hu -  

– Az eredmények eddig nagyon jók – tette hozzá Léna.

Az EAP jelezte: két óra múlva érkezik a vonat Bélapátfalvára a 20 adag kórházi menüvel. A dobozok hőmérséklete rendben volt.

– Mi van a menüben? – kérdezte Veronika.

– Pl: Májbetegeknek:

• brokkolikrémleves
• párolt csirke párolt sárgarépával,
• cseresznyés joghurt

– mondta Léna. –

- Vesebetegeknek:

• zöldségleves só nélkül
• párolt csirkemell rizzsel és párolt uborkával
• alma-körte kompót.

Meal satisfaction up as summer menu launched  - 16 June 2017  - East Sussex Healthcare - NHS Charity - 

– Akkor igyuk meg a sört, és menjünk ki Bélapátfalvára, a vasútállomásra – mondta Dániel. – Luca, a laborvezető is ott lesz, hogy nyomon kövesse az átvételt. Pista kivisz minket.

(Bélapátfalva – Eger – Vonattal, 3401 vonatszám- 14:14 – 14: 56, 42 perc menetidő.)

A vonat nem csak árut szállított. A hálózat, amely Balatonalmádiból indult, már az egri kórházig ért.

A jelen projekt Zsebők Zsigmond és a független magyar élelmiszermérnökök független fejlesztése. Semmilyen kapcsolatban nem áll előző fejlesztésekkel.

A magyar élelmiszermérnökök gazdasági manifesztuma a vidék prosperitásáért! tanulmány a CC BY-SA 4.0 nyílt licenc hatálya alá tartozik.

A rendszer mögött álló, a jövőben megvalósuló IT-gerinc, real-Time ERP szoftver architektúra és moduláris élelmiszeripari tervek nyílt forráskódúak, és a jövőben Apache 2.0 licenc alatt kerülnek implementálásra, biztosítva a globális másolhatóságot és a kisajátíthatatlanságot (Prior Art).

Várjuk az Elara Hungary befektetőit 2M USD erejéig, 2-4 hét múlva indulunk!

Várjuk a Term- sheeteket!

Töltsd le a dokumentumokat! 

•     1. Elara Bókja I. site:   Elara Bókja” ESG- alapú decentralizált, AI-vel támogatott hazai fejlesztésű    élelmiszerfeldolgozási rendszer (Pékség + őrlés + növényi tej+ ELARA AI + Nepenergia)
•   . One pager:            -- töltsd le az összefoglalót!  --
•     2. A vidék túlélőszoftvere: Elara Bókja projekt:
• A magyar élelmiszermérnökök gazdasági manifesztuma a vidék prosperitásáért!

• Apache 2.0 alapokon, nyílt forráskódú élelmiszer-autonómia a makrogazdasági jégkorszak kezdetén.
  Miért fognak a zöld alapok sorba állni a befektetési lehetőségért a vidéki gazdasági jégkorszak elején? - A tanulmány  CC BY-SA 4.0 nyílt licenc hatálya alá tartozik.          -- töltsd le a tanulmányt! - 

•     3. Mintaüzem 3: Helyi jól- lét a hőkaszkádon                             – töltsd le a bemutatót! –

Mi a probléma?

K-alakú gazdaság.

Mi a megoldás?

Első Elara Bókja Site.

Mit építünk?

• zabtej
• őrlő
• pékség
• AI
• szolár

Mennyi pénz kell?

2 M USD.

Mire kell a 2M USD?

Ha Ön befektető, stratégiai partner vagy intézményi szereplő, és úgy látja, hogy az Elara Bókja valós választ ad a vidéki élelmiszer-autonómia, az energiahatékonyság és a helyben tartott profit kihívásaira, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!

A következő 2–4 hétben célunk a fejlesztéshez szükséges 2M USD előkészítése és a pilot szakasz elindítása.

Ha érdekli egy olyan rendszer, amely nyílt forráskódú, skálázható és társadalmi-gazdasági hatást is teremt, most van itt az idő a párbeszédre.

Az Elara IT-gerince és a 6 tizedesjegy pontosságú, valós idejű ERP-szoftver logikája elméleti szinten, specifikált architektúraként készen áll. A 2 millió dolláros finanszírozási kapu célzottan arra szolgál, hogy a vezető magyar egyetemi kutatóközpontok szakmai támogatása mellett a fejlesztőcsapat kódba öntse és programozza az első Site éles szenzorhálózatát, valamint életre hívja az első moduláris gyártóegységet.

lecsomernok@gmail.com

--

If you are an investor, strategic partner, or institutional stakeholder and you believe Elara Bókja offers a credible answer to rural food autonomy, energy efficiency, and keeping profit local, we invite you to get in touch.

Our goal over the next 2–4 weeks is to prepare the $2M development round and launch the pilot phase.

If you are looking at an open-source, scalable system with both financial and social impact, now is the time to start the conversation.

The Elara IT backbone and the 6-digit-accurate real-time ERP software logic are ready at a theoretical level, as a specified architecture. The $2 million Funding Gate is specifically intended to enable the development team, with the professional support of leading Hungarian university research centers, to code and program the first Site’s live sensor network, and to bring the first modular manufacturing unit to life.

lecsomernok@gmail.com

--

Az alábbi cikk 4 jól elkülöníthető, de összefüggő részből áll:

1. Probléma a magyar vidéken:

Vidékgazdasági összeomlás – a „K- alakú gazdasági összeomlás” bemutatása

2. Megoldás: ELARA Bókja Hungary!

          -  A független élelmiszermérnökök megoldása a problémára: 

             A vidék túlélőszoftvere: Elara Bókja projekt:

             Apache 2.0 alapokon, nyílt forráskódú élelmiszer-autonómia a makrogazdasági jégkorszak kezdetén.

Elara Bókja Hungary: 2M USD – CapEx –OpEx – Várjuk a befektetőket, 2-4 héten belül indulunk!

• 1. Elara Bókja I. site:   Elara Bókja” ESG- alapú decentralizált, AI-vel támogatott hazai fejlesztésű    élelmiszerfeldolgozási rendszer (Pékség + őrlés + növényi tej+ ELARA AI + Nepenergia)
•   . One pager:            -- töltsd le az összefoglalót!  --

Mire kell a 2M USD?

Havi becsült működési költség ELARA Hungary:

A fedezeti ponthoz szükséges 27 db mikro-fagylalt üzem által feldolgozott tej mennyisége

 ---

A technológiai modellek és a teljes üzleti háttér minősítése, validálása jelenleg is folyamatban van a vezető hazai egyetemeken, ahol a szakmai fogadtatás rendkívül pozitív!

 ----

• 1. Elara Bókja I. site:   Elara Bókja” ESG- alapú decentralizált, AI-vel támogatott hazai fejlesztésű    élelmiszerfeldolgozási rendszer (Pékség + őrlés + növényi tej+ ELARA AI + Nepenergia)
•   . One pager:            -- töltsd le az összefoglalót!  --

---

Elara Bókja projekt felépítése, benne az Elara Bókja Hungary szerepe:

3. Példa bemutatása:

          a. Elara Bókja I. Site: One – pager –

A technológiai modellek és a teljes üzleti háttér minősítése, validálása jelenleg is folyamatban van a vezető hazai egyetemeken, ahol a szakmai fogadtatás rendkívül pozitív!

• b.  Elara Bókja I. site:   Elara Bókja” ESG- alapú decentralizált, AI-vel támogatott hazai fejlesztésű    élelmiszerfeldolgozási rendszer (Pékség + őrlés + növényi tej+ ELARA AI + Nepenergia)
•   . One pager:            -- töltsd le az összefoglalót! 

• Moduláris Növényi tej gyártó üzem + moduláris pékség + cukrászüzem + teljes IT- AI gerinc + Napelem rendszer
• CapEX + OpEx
• 1.5M USD beruházás – kamatmentes visszafizetés 5 év alatt -
• 6. évtől 90 - 135 Millió HUF adózott eredmény / Gyártási mátrixtól függően!!/
• 11 munkapozíció (net. 400K HUF fizetésekkel)
• 8 órás – 1 műszakos - munkarend / nap
• A cukrászüzem termelése nem vesz részt a megtérülési tervben!
• Teljes, részletes üzleti terv rendelkezésre áll, minősítés alatt!
• A rendszer üzleti terve gyártásra kész, 6 hónapon belül gyártásra készen telepíthető bárhova!
• További 9 termékrendszer gyártására kidolgozva!

         c. Mintaüzem 2: Fagylaltgyártás:

Meglévő hőkaszkád pozícióba telepítve + szolár panel biztosítja az energia ellátást. A gyártási energia költsége nem lesz soha nulla, de konvergál egy minimum összeghez KW-ként -   

• Fejt tejből lokálisan, napi 100 liter vanília fagylalt gyártása
  • vagy fehér alap gyártása
• Beruházási költség: 13M – 15M HUF / használt, de jó gépekkel/
• A gyártást és az értékesítést az ELARA IT gerinchálózat segíti
• 1 fő munkapozíció, net. 400K HUF fizetés
• Munkaterhelés: 4 – 5,5 óra / nap / műszak
• 1 db 5 dkg-os gombóc várható gyártási költsége – EXW – Gyártásra kész pozícióban: - 10kg-os több utas saválló badellás értékesítés mellet: 36 -39 HUF / 5 dkg-os vanília gombóc!!
• Értékesítési ár: Bruttó 86 HUF / 1db 5 dkg-os gombóc!    

        d. Mintaüzem 3: helyi Jól-lét a hőkaszkádon

• 1 MW-os biogáz erőmű hulladékhő hasznosítása Élelmiszer-termeléssel: – ideális esetre tervezve teljes értékű hamburgergyártás /buci+ hamburgerhús + szósz + savanyúság + food truck, stb./ üzemrendszerének egymásra épülésének bemutatása.
• Cél: Lehetőleg a legmagasabb szintű hulladékhő-hasznosítás élelmiszergyártással. 

 Mintaüzem 3: Helyi jól- lét a hőkaszkádon                             – töltsd le a bemutatót! –

4. Elara A vidék túlélőszoftvere: Elara Bókja projekt

A független magyar élelmiszermérnökök gazdasági manifesztuma a vidék prosperitásáért!

Apache 2.0 alapokon, nyílt forráskódú élelmiszer-autonómia a makrogazdasági jégkorszak kezdetén. Miért fognak a zöld alapok sorba állni a befektetési lehetőségért a vidéki gazdasági jégkorszak elején?

•     2. A vidék túlélőszoftvere: Elara Bókja projekt:
• A magyar élelmiszermérnökök gazdasági manifesztuma a vidék prosperitásáért!   
• - Töltsd le a tanulmányt! 

----

I. Nincs vesztegetni való időnk!

A magyar élelmiszergazdaság bajban van. Az elmúlt 36 évben – 1989-utántól napjainkig spontán kialakult üzleti modell végnapjait éli, kifutott, és ebben a formában nem megmenthető. Az, hogy az 1989- után kialakult élelmiszergazdasági rendszer a szemünk előtt omlik össze, annak több oka van.  A legfőbb ok, ami azonnal észrevehető, hogy a kialakult üzleti modell - a szó tankönyvi értelmében – nem, rendszer, csak annak látszik.

Élelmiszergazdaságról beszélünk, a fogalmi környezete alatt a következőt értjük:

Minden olyan tudás, erőforrás, technológia, alapanyag, intermedier alapanyag, etc. rendelkezésre állásra az adott térben, és időben, ami ahhoz kell, hogy az, - amit élelmiszeripari terméknek nevezünk -, előálljon az adott végtermék pozícióban adott helyen, és időben.  – Részletes fogalmi környezet magyarázat lásd a cikk végén-  

Erről a témáról írunk folyamatosan az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján, pl. ebben a cikkben:

Az élelmiszermérnök elmegy hitelért a bankba - reagálás Hollósi Dáviddal készült Index interjúra az élelmiszergazdaság jövőjéről  - 2023. szeptember 13.-

A hazai élelmiszergazdaság alapvető strukturális problémával küzd:

1. A 1989-től kialakult mezőgazdasági- élelmiszeripari struktúra összeomlott 2026-ra.
2. Mivel nem rendszer,- mivel nem igaz felépítésére a rendszer tankönyvi fogalmi környezete -, ezért ebben a formában gazdaságilag fenntarthatatlan. Ki fog alakulni egy új egyensúlyi pont, az a kérdés, hogy ez milyen lesz ez. Most nagyon rossz irányba haladunk!
3. Az elmúlt 36 év a feldolgozóüzemek eltűnéséről, és a termőterületek koncentrációjáról szólt, elindultunk a monokultúrákra épülő termelés irányába.
4. 2026-ra a klímaváltozás Magyarországon elérte a kritikus szintet, amivel számolni kell a gazdálkodás során.
5. Az élelmiszer kiskereskedelem 70%-át a kiskereskedelmi multinacionális láncok uralják.
   • Ez azt jelenti, hogy a hazánk elsősorban mezőgazdasági alapanyagokat, és intermedier anyagokat állít elő, elsősorban azt exportálja, és az élelmiszeripari polci végterméket inkább importálja.

II.A magyar vidék egy „K – alakú összeomlás” elején tart, ami 2026 Q3-ban kritikus szintre érhet. Ez történik most!   

Mi is az a „K alakú összeomlás”?

Az alábbi ábra egy tipikus „K-alakú összeomlást” ábrázol.

Amikor is egy országot katasztrófa sújt, akkor az ország gazdasági szektorai eltérő módon heverheti ki a gazdasági sokkot. Egyes szektorok gyorsabban „pattannak fel” mások meg lassabban „pattannak fel” a sokk előtti gazdasági teljesítményre. A felpattanás dinamikája makrogazdasági elemző eszközökkel vizsgálhatóvá válik az elemzői agy számára.

III. Magyarország, és a „K-alakú vidéki összeomlás”

Az ábra hivatalos neve „K- alakú felépülés” miért beszélek én „K-alakú összeomlásról”?

Magyarországon 4 éve nincs gazdasági növekedés, de magas az infláció, főleg az „élelmiszer inflációs érzet” nagyon magas a környező országokhoz képest.

Magyarul, egyszerűen az történik, hogy elfogy a gazdaságból a pénz. Nincs az embereknek szabadon költhető jövedelme – diszkrecionális jövedelem – 

És mivel nincs az embereknek pénze, ezért nagyon megnézik, hogy mire adnak ki pénzt. Azaz, ha élelmiszerről van szó, bemennek a diszkontokba vásárolni, mert nem tudnak máshol megfizethető élelmiszert vásárolni.

Szégyen, de egy átlag magyar háziasszonynak a kuponkatalógus alapvető hétvégi olvasmány lett az utóbbi években.

IV. Hogyan is alakult ki a „K-alakú vidéki összeomlás?”

1. 4 éve nincs gazdasági növekedés, az embereknek elfogyott a szabadon költhető pénze. Csak a legszükségesebbeket veszik meg.
2. 2026-ra a klímaváltozás okozta csapadékhiány napi problémává vált a mezőgazdaságban. Pl. az Alföldön a csapadékhiány miatt problémává vált megtermelni a szükséges szénát, vagy takarmányt.
3. Az ország költségvetése a 2026-ra tervezett hiány 91%-át felélte 2026 Q2 végére.
4. Az Iráni háború az egekbe lökte az energiahordozó, és a műtrágya árakat
5. A cégek elkezdtek egymásnak csúszni a kifizetésekkel, egyes ágazatokat nagyon komolyan érinti a körbetartozás, ami a céges csődök növekedéséhez vezethet 2026 Q3- Q4-re.
6. Az osztalékdöntéseken látszik, hogy a tulajdonosok kiveszik a készpénzt a cégekből, nem hagyják a cégben, biztos, ami biztos.
7. A cégek megkezdték a „csendes elbocsátásokat”. Létszámstopok vannak, nem vesznek fel embereket pl. a nyugdíjba küldött alkalmazottak helyére.
8. Az mezőgazdasági termékek felvásárlási árai csökkennek, de úgy, hogy a diszkontban a polci árak ezt nem mindig követik le.
9. A forint 2026 Q2 végére az EUR-hoz képest nagyon komolyan erősödött. Ez azt jelenti, hogy a vidéki körzetekben a régebben megkötött felvásárlási szerződéseket elkezdték visszamondani a felvásárlók.
10. Azok a gazdák, akik a megkötött szerződésre banki finanszírozási termékkel fedezték a termelésüket, pénzügyi csapdába estek.
11. Az inputanyagok, és a munkaerő ára forintban kifejezve nagyon megemelkedett. Most kevesebb forintot ér 1 EUR, ez azt jelenti, hogy aki EUR-ban kötött értékesítési szerződést – és nem tudja indexálni – az most ténylegesen veszít a megtermelt termények értékesítésen.
    • Ez a vidéki kis, és középbirokos egzisztenciák sérülését vetíti előre.
12. A fejt tej 1 Kg- jának felvásárlási ára összeomlott Európában
13. Száj- és körömfájás járvány 2025 tavaszán végigsöpört az országon.  
14. A diszkontban 1 kg csontozott sertés tarja átlag bruttó 1800 Ft / kg. – Ezért az árért nehezen lehet megtermelni itthon.

Ebből az következik, hogy sok helyen nem magyar, hanem import forrásból származik ez a termék a diszkontok pultjaiban.   

    15. Erre jön rá egy 4 éves aszályos időjárás ciklus, 4 Balatonnyi víz hiányzik a Duna- Tisza közében lévő

          területekről.

Nem sorolnám tovább, a fentiekből következik nagyon sok dolog, lássuk a legfontosabbat:

  V. A Profitelszívás és Érték-kivonás (A „K” szárának alsó ága)

„K- alakú összeomlás vidéken”. A fenti ábra piros száráról van szó, a szemünk előtt omlik össze a vidékgazdaság. 

A vidéken megtermelt értékeknek az alacsony, vagy az összeomlott felvásárlási árak miatt a vidék elszegényedik, kialakulnak a gazdasági sivatagok. Ágazatok üresednek ki, vagy tűnnek el az adott körzetben. Ez a folyamat trendként megfigyelhető az elmúlt 35 éven, ami most felerősödött. Ez a folyamat csendesen történik ma is.

Megindul az elvándorlás.

Jelenleg a magyar falvak 17 %-a 500 lélekszám alatti.  A vidéken megtermelt profit azonnal elhagyja a körzetet, nem pörgeti a lokális, vagy térségi gazdaságot.

A nagyobb integrációk felvásárolják a kisebb cégeket, vagy a kisebb gazdák területeit, eszközeit.

Ez most, ezekben az órákban is történik, ez a valóságunk.  

--

VI. A hazai vállalkozások energetikai csapdában próbálnak túlélni, és prosperálni.

A vállalkozások számára az áram ára magas, az első harmadban van az Európai Unióban, lásd fenti ábrát. Ezért a magyar cégek versenyképessége a magas energia árak miatt csökkent az EU-ban. 

A cégek költségszerkezete kiszámíthatatlanná vált.

Magyarország eddigi versenyelőnye, amire az extenzív gazdasági modellt építette – olcsó energia, jó földrajzi helyzet, olcsó munkaerő – 2026-ra érte el teljesítőképességének határát. Új megoldások kellenek.  

VII. A hazai gazdák, és a hazai KKV élelmiszeripari szereplők

Többes szorításban élik az életüket. A magas input költségek, az alacsony felvásárlási árak, és a mostani forinterősödés az euróhoz képest nagyon komoly prosperitási válságba sodorja a szereplőket. Sokan csőd közeli állapotban várják a betakarítási időszakot.

VIII. A Humán és egzisztenciális érvágás (A tartozások hálója)

A K-alakú összeomlás legkíméletlenebb rögvalósága az emberi tényező. Mivel a vidéki körzetekből eltűnnek a gazdasági szereplők, a helyben maradottak közül sokan – megélhetést biztosító munkapozíció hiányában - a végrehajtásokkal, sárga csekkes adósságokkal terhelve élik mindennapjaikat. 

Erre a problémára is megoldást kínál az Elara Bókja Projekt már középtávon, - az adott helyen történő indulás után 3-4 hónappal már -  Azt hogy Elara Bókja Projekt ezt hogyan oldja meg, azt bemutatjuk a fagylalt gyártás mintaüzem példánál. 

IX. Az Elara Bókja Projekt arra való, hogy megakadályozza a „K-alakú vidéki összeomlást”

Az Elara Bókja projekt működésmódjával azonnal visszahozza a vidéki körzetekbe az innovációt, a biztos megélhetést nyújtó munkapozíciókat. Lássuk, hogyan teszi ezt egy moduláris mikro-fagylaltgyártó üzem működésének bemutatásán keresztül.

c. Mintaüzem 2: Fagylaltgyártás:

Meglévő hőkaszkád pozícióba telepítve + szolár panel biztosítja az energia ellátást.

A gyártási energia költsége nem lesz soha nulla, de konvergál egy minimum összeghez kWh-ként -  

ELARA BÓKJA PROJEKT: 5% - 10%-ra kész terv validáció, és részletes tervezés szükséges!  - Csak irányterv, az ELARA BÓKJA projekt működésének bemutatására! –

A napi bruttó fogalom 50%-a ELARA TOKENBEN, 50%-a HUF-ban realizálódik!  

90% profit helyben marad!

10 % profit Az Elara Hungay-é. --- Ebből finanszírozza  az Elara Hungary a befektetőket pl.  

5 dkg-os extra minőségű fagylalt gombóc –

Tervezett értékesítési ár:

67,71 HUF + 18, 28 HUF (27% ÁFA)  = 86 HUF / 1 db 5dkg-os gombóc!–

Lássuk, hogyan, as és miért?

C / 1. Tervezési peremfeltételek:

Receptúra:

• Fejt, teljes tejből indítjuk a gyártást
• Az alapreceptben nem használunk tojást
• 4 % kenési veszteséggel számolunk a tej feldolgozása során
• Gyártási paraméterek:
• Napi 100 liter vanília fagylaltot gyártunk
• VAGY: fehér alapot gyártunk – a példánkban a vanília fagylalt gyártását mutatjuk be -

• Telepítési, és beruházási paraméterek:
• Tervezett beruházási költség: 13M – 15M HUF
  • Többcélú üzem, nem csak fagylalt gyártására alkalmas
  • Moduláris üzemépület /NÉBIH kompatibilis/
  • + használt, de jó gépek
• A gyártást és az értékesítést az ELARA IT gerinchálózat segíti – telepítés után azonnal rendelkezésre áll –

• Termék kiszerelés:
• 10 kg-os több utas, saválló badellás értékesítés.

•  Munkapozíciók, és fizetések:

• 1 fő munkapozíció, net. 400K HUF fizetés
• Munkaterhelés: 4,5 – 6 óra / nap / műszak
• 20 gyártási nap / naptári hónap

Kérdés, mennyiért gyártható le egy db 5 dkg-os vanília fagylalt gombóc? 

C / 2. Gyártási folyamatábra:                                                                                    

C / 3. A fenti folyamatábra alapján gyártható, és önállóan értékesíthető termékek

C/4. 1 műszak: 100 liter fagylalt gyártása, 2 db 50 literes ciklusban műszakonként. 

50 liter fagylaltot gyártunk egy ciklusban,-1 műszak 8 óra - műszakonként 2 ciklus megy le, azaz naponta 100 liter vanília fagylaltot gyártunk.  

C /5. Gyártási receptúra:

C /5.1 . A 4%-os Veszteségkorrekció (A kiindulási alap)

A technológiai veszteség (gépben maradó alapanyag, csepegés, mintavétel) miatt, ha 100 liter (84 kg) készterméket akarunk badellákba tölteni, akkor a bemenő alapanyagokat 1,0416-os szorzóval (+4,16% betöltési többlet) kell terveznünk, hogy a folyamat végén a nettó 100 liter garantáltan meglegyen.

• Elvárt nettó késztermék tömege: 84,00 kg
• Szükséges bruttó alapanyag-bemenet (veszteséggel): 87,50 kg

C / 5.3.  Anyagmérleg és Napi Költségek (Két 50 l-es ciklusra elosztva)

Az alábbi táblázat a teljes napi (100 liter késztermékhez szükséges) mennyiségeket tartalmazza a 2026. májusi piaci árakon. A méz árához kistermelői, nagy tételben, vegyes virágméz/repceméz árat vettünk alapul (kb. 1 800 Ft/kg).

C /5.4.  A Szeparálási anyagmérleg bontása (Napi szinten)

A 218,75 liter nyers tejből a szeparátoron átfuttatva a következő frakciókat kapjuk:

1. Házi tejszín (30% zsír): 36,46 kg → Teljes egészében megy a fagylalt alapba.
2. Sovány tej (0,1% zsír): 182,29 kg
   • Fagylalthoz felhasznált rész (1:1 arányhoz):     36,46 kg
   • Sajt / Túró vonalra megmaradó tiszta felesleg: 145,83 kg

A 145,83 kg sovány tejből tejsavas-oltós alvasztással és pasztőrözéssel pontosan 21 kg prémium minőségű "fitt túró" / sajtkrém készíthető a műszak végén.

C /6. Napi Anyagmérleg (4% Veszteségkorrekcióval)

Ha naponta 100 liter nettó készterméket (84 kg) akarunk badellákba tölteni, a technológiai veszteségek

(gépben maradó alapanyag, csepegés) miatt a bemenetet 87,50 kg bruttó anyagtömegre kell terveznünk.

Két 50 literes főzési ciklussal számolva a napi mérlegünk a 2026. májusi árakon így néz ki:

C /7. A zárt láncú technológiai menetrend

     1. Szeparálás:

A 218,75 liter nyers tejből a centrifuga azonnal kidob 36,46 kg tiszta házi tejszínt és 182,29 kg sovány tejet.

    2. A Felső Ág (A Fagyi):

36,46 kg tejszínt és 36,46 kg sovány tejet (1:1 alap) összeöntünk a mézzel, keményítővel, vaníliával a dupla falú pasztőrkádban. Felmelegítjük 82–85 °C -ra (a keményítő ekkor berántja a krémet tojás nélkül is), ipari botmixerrel 1 perc alatt homogenizáljuk, majd a gép automatikusan lefolytatja a sokkoló hűtést 4 ° C -ra. Mehet a fagyasztóba, (-35 °C-os sokkoló használata).

      3.Az Alsó ág (A "Vitnyéd-árva" Sajt- és Túróvonal):

Megmaradt 145,83 kg tiszta sovány tej. Ha ezt kiöntjük, megbüntet a környezetvédelem, ha elpazarolod, elfolytad a profitot! Mi külön tartályban pasztőrözzük, beoltjuk tiszta MTKI kultúrákkal, és a nap végén (amíg a fagyi fagy) a munkás lecsöpögtet belőle 21 kg prémium "fitt túrót" vagy zöldfűszeres sajtkrémet. A lecsöpögő 110 liter tejsavót pedig palackozzuk savóitalnak.

C /8.  Az Épület és Infrastruktúra (4 800 000 – 5 800 000 Ft)

• Mobil szendvicspanel épület:

30 m2-es (kb. 6×5 méteres) készre szerelt, hőszigetelt könnyűszerkezetes modul: 4 000 000 – 5 000 000 Ft (a felhasználói igény szerint).

• Belső gépészet (NÉBIH -csomag):

Érintésmentes kézmosók, ipari padlóösszefolyó, zsírfogó, mosható és csúszásmentes műgyanta burkolat a padlóra, klíma: 600 000 Ft.

• Engedélyeztetés, tervezés és HACCP:

Tervezői díjak, hatósági illetékek, NÉBIH és szakhatósági jóváhagyások: 200 000 Ft.

C /9.  Használt és Költséghatékony Gépsor (4 100 000 – 4 500 000 Ft)

A technológiai trükk az, hogy a fagyasztáson és a pasztőrözésen spórolunk a legtöbbet használt gépekkel, míg a kisebb kiegészítőket újonnan vagy egyszerűbb kivitelben vesszük meg.

• Használt ipari szakaszos fagylaltfagyasztó (Batch Freezer):

Egy felújított, garanciális, robusztus olasz gép újonnan 6-8 millió forint lenne, de használtan, üzembiztos állapotban: 1 800 000 – 2 000 000 Ft

• Használt ipari sokkoló fagyasztó (Blast Chiller):

Egy használt, jó állapotú 4-5 tálcás kivitel, ami -35 °C-ra rántja le a fagyit: 700 000 – 800 000 Ft.

• Fagylalt- és sajt/túró pasztőrkádak:

Nem veszünk digitális tejipari pasztörizáló monstrumokat. Használt vagy egyszerűsített dupla falú (vizes köpenyes) elektromos sörfőző/lekvárfőző tartályokat alkalmazunk egyszerű hőfokszabályzóval, amik pontosan ugyanúgy 85 °C-ra melegítenek és visszahűtenek. A két tartály (50L és 70L) együtt: 400 000 Ft.

• Használt ipari kutter (sajtkrémhez) és új botmixer: 250 000 Ft.
• Automata Tejcentrifuga (Szeparátor):

Új, de egyszerűbb szlovén/ukrán mechanikus-elektromos gép (100 l/óra): 150 000 Ft.

• él.automata CIP mosófej-rendszer:

Egyszerűsített, keringtető szivattyús, manuálisan csatlakoztatható zárt mosókör: 300 000 Ft (itt az automatizálás elengedésével 500 000 Ft-ot fogtunk meg).

• 3 db használt ipari mélyhűtő láda és 1 db hűtőszekrény: 500 000 Ft.

C /10. Logisztika, Edényzet és Induló tőke (1 500 000 Ft)

• Badellapark, sajthálók, formák, mérlegek: 400 000 Ft.
• Kompresszoros Mobil Hűtőláda (12V/230V):
• A meglévő autóba a badellák és sajtkrémek biztonságos, fagyasztott szállításához: 500 000 Ft.

Kezdő forgótőke:

Tej, cukor, keményítő, kultúrák és tégelyek az első 2 hétre: 600 000 Ft.

C /11. ÖSSZEGZÉS: Mennyi az annyi?

C / 12. A technológiai alapgépek (A feldolgozás és gyártás)

1. Automata tejcentrifuga (Szeparátor)

Feladat:

A gazdától hozott friss, langyos nyers tej azonnali szétválasztása zsíros tejszínre és sovány tejre.

Típus:

Elektromos, frekvenciaváltós kivitel, amely óránként legalább 80–100 liter tej leforgatására képes,

 így a napi adag 20 perc alatt megvan.

2. PLC- vezérelt Duplafalú Pasztőrkád (2 db)

A szigorú keresztszennyeződési és hatékonysági szabályok miatt érdemes külön tartályt használni a két ághoz:

        A) Fagylalt- pasztőrkád (50 literes):

Elektromos fűtésű, vizes köpenyes tartály beépített, lassú fordulatú keverőlapáttal.

A PLC- vezérlés magától felmelegíti az alapot 82–85°C-ra (aktiválva a keményítőt), tartja a hőfokot, majd a köpenybe engedett hűtővízzel automatikusan lefolytatja a sokkoló hűtést 4°C-ra.

      B) Sajt /Túró pasztőrkád (70–100 literes):

Szintén dupla falú tartály, de itt a kíméletesebb sajtpasztőrözési hőfokokat (63–72 °C) programozzuk be, és ez a tartály szolgál az alvasztásra és a kultúrázásra is.

3. Ipari Ipari Botmixer (Merülőmixer)

• Feladat:

A fagylalt alap (tejszín, tej, cukrok, keményítő) forró homogenizálása 1 perc alatt a tartályban, a csomómentesítés és a zsírgolyók elporlasztása érdekében.

Típus:

Hosszú, rozsdamentes szárú (legalább 40–50 cm-es), nagy teljesítményű ipari kivitel.

4. Ipari Szakaszos Fagylaltfagyasztó (Batch Freezer)

Feladat:

A lehűtött és megérlelt tejszínes fagylalt alap fizikai fagyasztása és szerkezetépítése (levegőztetése).

Típus:

Masszív, pult alá tolható vagy álló ipari gép (használt, de felújított prémium márka), ami egy 5–10 literes menetet 15 perc alatt csont nélkül lefagyaszt.

5. Ipari Sokkoló Fagyasztó (Blast Chiller / Shock Freezer)

Feladat:

A gépből kijövő, badellákba töltött kész fagylalt azonnali, agresszív fagyasztása -35 °C-on legalább 1 órán át. Ez megakadályozza a nagyméretű jégkristályok képződését, így a fagyi selymes marad.

Típus:

4 tálcás kivitel, amibe a 10 literes badellák kényelmesen beférnek.

6. Ipari Kutter vagy Krémesítő gép

Feladat:

A túróvonal végén a rögös túró finomra szerkezet eléséhez és a fűszeres prémium sajtkrémek emulgeálásához szükséges.

C /13. Tisztítás és Higiénia (A NÉBIH lelke)

7. Központi Félautomata CIP (Clean-in-Place) Mosórendszer

Feladat:

A műszak végén a munkásnak ne kelljen kézzel súrolnia a csöveket és a pasztőrtartályok belsejét. A zárt rendszerre rákötve a gép lúggal, savval és forró vízzel magától sterilre mossa a berendezéseket.

8. Érintésmentes (Pedálos vagy Szenzoros) Kézmosók és Ipari Mosogató

Feladat:

A személyi higiénia biztosítása és a kétmedencés ipari eszközmosogató a badellák és kéziszerszámok tisztításához.

C/ 14. Tárolás és Logisztika

9. Ipari Mélyhűtő Ládák / Szekrények (-20 °C)

• Feladat: A sokkolóból kikerülő, eladásra váró heti fagylaltkészlet (badella park) biztonságos tárolása.
• Típus: 3 darab prémium kategóriás, nagy belső terű ipari mélyhűtőláda.

10. Ipari Hűtőszekrény (0–4 °C)
    • Feladat: A kész, tégelyezett prémium sajtkrémek, a rögös túró és a becsomagolt savóitalok tárolása az eladásig.

11. Kompresszoros Mobil Hűtőláda (12V / 230V)
    • Feladat: A badellák és sajttermékek kiszállítása a meglévő autóval. Mivel kompresszoros, menet közben a szivargyújtóról, a cukrászdához érve pedig a hálózatról tartja a stabil fagyasztási/hűtési hőmérsékletet, így az induláshoz kiváltja a drága hűtőautó-vásárlást.

C /15. Kiegészítők és Edényzet

• Badella park: Legalább 50 darab szabványos, 10 literes rozsdamentes vagy élelmiszeripari műanyag fagylalttégely (GN 1/2 méret).
• Sajthálók, túrózsákok és formák:      A sovány tej alvadékának szűréséhez és formázásához.
• Hitelesített patikamérleg és raktári mérleg: Az alapanyagok (keményítő, kultúrák, cukor) grammra pontos méréséhez és a beérkező tej ellenőrzéséhez.

Ez a gépcsomag a 30 m2-es szendvicspanel modulban katonás rendben felállítható, a zárt technológiai lánc miatt a NÉBIH nem tud belé kötni.

Mivel egy kg rögös túró a diszkontokban átlag bruttó 2500 HUF /net. 1968 HUF + 27% ÁFA: 531,49 HUF/, ezért a vanília fagylalt 5 dkg-os gombócának tervezett bruttó értékesítési ára: 

A havi nettó fizetés meg net. 400 HUF, vagy annak megfelelő ELARA TOKEN, ebben az estben a következőképpen néz ki a 5 dkg-os fagylalt ára, és 5 éves beruházás megtérülés:

a napi bruttó forgalom hajszálpontosan 50%-a ELARA TOKEN-ben, 50%-a pedig HUF-ban realizálódik. Az 5 dkg-os extra minőségű vaníliafagylalt gombóc ára pedig bruttó 86 HUF (67,71 HUF+18,28 HUF 27% ÁFA).

Nézzük meg kíméletlenül a 6 tizedesjegy pontos elszámolást, a tranzakciók hasítását és az 5 éves megtérülési mátrixot!

C/ 16. Hogyan fizet a vásárló a pultnál? (Bruttó 86 Ft / gombóc) 

Amikor egy gombóc fagyit eladunk, a terminál bruttó 86 Ft-ot kér. Mivel a falu termelői szállítják a tejet és a mézet, a szoftveres IT-gerinc az alábbiak szerint hasítja szét az összegeket:

C /16.1. 1. Eset: A vásárló FORINTTAL fizet (Az értékesítés 50%-a)

Feri apukája "lecsipogja" a bankkártyáját bruttó 86 forintért:

1. NAV ÁFA-rész (27%): 18,28 Ft azonnal elkülönül a Site forintszámláján a NAV-nak.
2. A 10%-os Fejlesztőcég (Holding) jogdíja: Az Elara Hungary megkapja a fix fizikai bekerülési alap 10%-át, azaz 10,83 Ft-ot forintban.
3. A 90%-os Helyi Site tiszta forintbevétele: 86−18,28−10,83=56,89 Ft / gombóc.

C /16.2. Eset: A vásárló ELARA TOKENNEL fizet (Az értékesítés 50%-a)

A hálózati dolgozó felmutatja a QR-kódot, és levonnak tőle 86 ELARA TOKEN-t:

1. NAV ÁFA- rész (27%): 18,28 Ft. Ezt a csereforgalom miatt a Site-nak forintban be kell fizetnie a NAV-nak

(erre fordítjuk a forintos ágon beáramló likviditást).

2. Holding jogdíj: 0 Ft (a belső token- körben a hálózati jogdíjmentesség garantált).
3. A 90%-os Helyi Site belső token bevétele: 86−18,28=67,72 Token / gombóc.

C /17.  Ötéves Bruttó Megtérülési és Cash- Flow Táblázat

A táblázat napi 1680 gombóc fagylalt (100 liter) és a teljes diszkontáras sajtág (21 kg túró/sajtkrém fixen bruttó 2500 Ft/kg-on + 110 liter savóital) napi eladásával számol, havi 20 munkanappal (évente 240 nap).

A kiadási oldalon az alapanyagnál KIZÁRÓLAG a külső forint-inputok (vanília, keményítő és a savóital ízesítése: napi 32 876 Ft) szerepelnek, mert a tejet és a mézet a faluban élő termelők szállították be a termékgyártáshoz. Az OpEx tartalmazza a munkás bérét és a rezsit, a CapEx pedig a 13,7 milliós üzem 5 éves havi lineáris törlesztője.

C /18. A mérnöki-közgazdasági validáció összefoglalása

1. Tökéletes Likviditási Pajzs:

A havonta beérkező összes NAV ÁFA (873 900 Ft) kifizetésére a tisztán forintalapú eladásokból származó havi készpénzáramlás bőséges és golyóálló fedezetet nyújt. A gyár soha nem szárad ki forintilag, a NAV felé a könyvelés makulátlan.

2. Garantált 5 éves CapEx kifutás:

A CapEx oszlopban havi szinten fixen elkülönítésre kerül 228 333 Ft. Az 5. év végére a 13,7 milliós moduláris üzem teljesen tehermentesen, nullára leírva a helyi közösség és a site tulajdonában marad!

3. Brutális Lokális Profitstabilitás:

Mivel a falu termelői szállították be a tejet és a mézet a termékek gyártásához, az üzem havi szinten 1 288 307 Ft (5 év alatt kerek 77, 298 millió forint) szabad, tiszta nyereséget termel!

Ez a profit ELARA TOKEN-ként áramlik vissza a falu lakóihoz – pl. pontosan annak arányában, hogy ki mennyi nyers tejet és mézet szállított be az üzembe induláskor. 

---

Élelmiszergazdaság fogalmi környezete /fogalom magyarázat/  

Élelmiszergazdaságról beszélünk, a fogalmi környezete alatt a következőt értjük:

Minden olyan tudás, erőforrás, technológia, alapanyag, intermedier alapanyag, etc. rendelkezésre állásra az adott térben, és időben, ami ahhoz kell, hogy az, amit élelmiszeripari terméknek nevezünk, előálljon az adott végtermék pozícióban adott helyen, és időben.

Tehát a fogalmi környezet magában foglalja azt, hogy az adott élelmiszergazdasági rendszert értelmezhetjük úgy, hogy Magyarország élelmiszergazdasági rendszere egy rendszert alkot. Ennek az élelmiszergazdasági rendszernek része a helyi tudásközpontok (óvodától a szakegyetemekig) a logisztikai rendszer, a helyi ültetvények, cégek, szövetkeztetek, és minden olyan erőforrás, ami ahhoz kell, hogy az, amit élelmiszeripari terméknek nevezünk, előálljon az adott végtermék pozícióban adott helyen, és időben.

Magyarország élelmiszergazdasági rendszere része az EU élelmiszergazdasági rendszerének, az EU élelmiszergazdasági rendszere meg része a világ élelmiszergazdasági rendszerének.

Az EU ebből a nézőpontból vezeti le azt, hogy most akkor éppen mi az időszakos piaci potenciálja, és mi az időszakos piaci pozíciója az EU élelmiszer rendszerének a világ élelmiszer rendszerének részeként. Ebből a nézőpontból vezeti le időszakos támogatáspolitikáját is pl. 

Pl. most az EU erősíteni akarja a lokális élelmiszergazdaságot, azt tűzte zászlajára, hogy mindenkinek joga van ahhoz – aki részt vesz az élelmiszergazdaságban -, hogy helyben jól meg tudjon élni. Ezért támogatja az EU pl. a Rövid Ellátási Láncok létrehozását. /REL-ek létrehozását./ Vagy az aktív tájhasználatot, annak érdekében, hogy a lehető legjobb minőségi bio, vagy alacsony bevitelű alapanyagból gyártott polci végtermékeket, intermedier termékeket állítsuk elő belpiacra, vagy exportra. Ezt az összefüggést 36 éve nem értjük, és ezért is omlott össze 2026-ra az 1989-től a mai napig kialakult üzleti modell.   

Update: 2026.06.01: Szerdán jövünk a részletekkel!   

"Tej System 100 Rock & Roll " 

Svitlana - Unsplash - 

Az alábbi cikk semmi más, csak egy kis gondolatébresztő, hogy az élelmiszermérnökök hogyan is képzelik el REL-ben /Rövid Ellátási Láncban/ napi 100 liter vanília fagyi gyártását, havonta 20 napon át. Ez csak egy példa, semmi más! 

"Tej System" napi 100 liter extra minőségű vanília fagylalt gyártása

Példa egy REL- re //Rövid ellátási láncra // 

 A vanília fagyi gyártását nyers tejből indítjuk, eredeti vanília rudat, és mézet használunk a gyártáshoz, ahogy azt régen a nagy könyvekben megírták, a többi részletet kifejtjük a cikkben jövő héten!

Ez semmi más, csak egy ötlet - ha másképp fogalmaznék, akkor az üzleti terv 0,5%-a se!

Nem szoktunk ötletet ilyen készültségi fokban publikálni, DE! Amikor megláttuk az alábbi táblázatot, azt mondtuk, hogy ez annyira jó már most is, hogy feldobjuk a blogra, lehessen róla beszélgetni! 

Iránynak nagyon jó már most is!  

A „Tej-System 100” Üzem Működési Mutatói (p. 29)

Ez a táblázat az 50 literes kapacitású, napi 2 főzéssel (összesen napi 100 liter) pörgetett kisüzem alapvető számait foglalja össze. (pp. 10, 14, 29)

Figyelem: A fenti adatok semmi mások, mint „irányszámok” – ezt is pontosan validálni és számolgatni fogjuk jövő héten! Ne higgyetek nekünk, ameddig ki nem számoltátok! Addig mi sem hisszük el! :) :) :)

Na de, mégis erre a táblázatra már azt mondtuk, hogy ööööö..woooow!!... szóval.... jól van!! Nézzük tovább! Mert kezd nagyon érdekessé válni a történet!! 

Ez a történet messzebb fog minket vinni, mint hogy vanília fagyit gyártunk. Ahogy kinéz, lesz itt még rock & roll! Lesz ebben a történetben tánc!

________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

Így robbantották fel a cukorgyárat - Blikk - 

English Summary for the Blog Post:

Hungary's food system, as it was built between 1989 and 2026, has collapsed. Not because it was 'bad' – but because it was never a system at all. It lacked clear hierarchy, transparent feedback loops, and a shared goal.

The proof: a food engineer earns a net. monthly salary of just €850 (bruttó 450,000 HUF), while a simple worker at a German supermarket chain earns twice as much. Meanwhile, the state-of-the-art wine facility built by a local cooperative in 1981 (capacity: 26,000 hl) was sold off by 1993 – because its raw material base had simply ceased to exist.*

A small gardener stands among his fruit trees, watching his harvest rot – because the collection and processing networks that once existed have simply vanished

This is not a crisis. It is the death of a non-system. The multinationals are not the solution – they are the product of chaos. Their centralized, logistics-dependent models are collapsing as energy prices soar and supply chains shatter.

In the 24th hour, we are not trying to save the old Trabant.

We must begin to build a Ferrari!

______

Az előző részt ott hagytuk abba,  - 37 esztendő alatt megint leírtunk egy kört, hamvak alatt az élelmiszergdazdaság 1981: 26 ezer hl exportpince. 2026: bruttó 450 ezres mérnökbér. Itt a szakadék.
2026. április 11. - hogy fényévekre vagyunk 80-as évek fejlettségi szintjéről, ha a TSZ- AG rendszert teszem a vizsgálatom tárgyává.

Ahogy írtuk is, leírtunk egy teljes kört, a 1989-től összeomlott rendszer romjaiból felállt élelmiszergazdasági rendszer az összeomlás jeleit mutatja, sokak szerint ez már össze is omlott, és egy hosszú lefolyású dokumentált összeomlást látunk magunk előtt. Az a rendszer, ahol bruttó 450 000 HUF-ot ajánlanak egy élelmiszermérnöknek egy hónapi munkavégzésre, az az élelmiszergazdasági rendszer összeomlott.

Egyszerűen azért, pl. mert nem képes hosszútávon integrálni a tudást. Ez az egyik aspektusa a most már nem is olyan lassú összeomlási folyamatnak.

A másik jelentése annak, hogy 450K HUF bruttót ajánlanak az élelmiszermérnöknek, az az, hogy egyszerűen nem fontos a tudás, és nem szükséges.

Ebből levonható az a következtetés, hogy nem rendelkezik az ország önálló élelmiszergazdasági platformmal!

Ilyen jellegű termékeket sem gyártunk, de ők igen.

Sokak szerint a helyes szóhasználat az önálló élelmiszergazdasági rendszer az, nem platform – Ezen érdemes vitatkozni. Pl. sokszor halljuk azt, hogy világ élelmiszerrendszere egy rendszert alkot. World Food System –

Transforming food and agriculture through a systems approach -FAO -

Ha már itt tartunk, először nézzük meg, hogy mit is jelent az, hogy van olyan fogalmi környezet, hogy rendszer, a rendszer fogalmi környezete definíció szinten meghatározható:

1. Világos hierarchia (ki mit csinál, ki mért felelős)
2. Világos kapcsolatok (ki kitől függ)
3. Világos cél (mit akarunk)
4. Világos visszacsatolás (ha valami nem jó, azonnal jelez)

A fenti minimum kell ahhoz, hogy egyáltalán rendszerről beszélhessünk.

Nézzük, miért omlott össze a 1989- 2026 között kialakult élelmiszerrendszer. Nézzük az összeomlás néhány aspektusát:

1. Világos hierarchia (ki mit csinál, ki mért felelős)

Mindenki csinál mindent, és mindig is. Ezzel még alapjaiban véve nem lenne nagy gond. De a szerepek kezdenek nagyon összekeveredni. Pl. egy holding típusú cégben előfordulhat minden, a termeléstől elkezdve a feldolgozáson, és a kereskedelmen keresztül minden, nagyon távolálló piaci szektorokban. 

2. Világos kapcsolatok (ki kitől függ)

A gazda függ a gázolaj árától, a multi függ a saját logisztikájának költségétől, a gázolaj hozzáférhetősége, és ára függ a Hormuzi – szoroson átengedett olajszállító tankertől, de most épp senki nem tudja, hogy ki a másik.

3. Világos cél (mit akarunk)

Ahogy nézem nagyon nincs meghatározva 36 éve. Mit akarunk? Alacsony árat? Magas minőséget? Exportot? Hazai önellátást? Vagy mindnet egyszerre? Vagy mindenből hatékonyan? – Ez szerintem majdnem lehetetlen. Na jó, oké. Igazad van. Volt már ilyen a történelemben, amikor ezt rendszerszinten összerakták. 1967- 1989 között a TSZ- AG rendszerben. De ma nincs ilyen.

4. Világos visszacsatolás (ha valami nem jó, azonnal jelez)

Általában az ár az jelez. De ha az ár torz, vagy a piac torz, akkor az ár egyszerűen torz. (Egyedi támogatások, piaci koncentráció, helyi vásárlóerő hiánya, stb. ez mind torzíthatja a piacot, és ezen keresztül az árat.) Azaz: hiába termelsz nagyon jó minőségű terméket, ha nem férsz hozzá a saját piacodhoz, mert egyszerűen zárva van előtted.

Írtunk már erről:

Sheerwater, Balatonfüred.. a globálisan- lokális üzleti modell és az élelmiszer, meg a kereskedeleme
Sheerwater, és Balatonfüred a globális élelmiszerkereskedelem, és a kapitalizmus szelleme
2023. augusztus 29.

A minőség nem jelez, mert a fogyasztó nem tudja, mit eszik.  

A környezet jelez (szárazság, klímaváltozás) de arra senki nem reagál.

Ha fentieket végigolvassuk, egyszerűen rá kell jönnünk, hogy tényleg, lehet, hogy nem is rendelkezünk önálló élelmiszerrendszerrel, és az ami 1989- 2026 között kialakult, és most kezd tönkremenni, az nem is volt rendszer, csak valami, amit annak neveztünk, tévesen.

És ha ez így van, akkor rendszerszintű munkapozíciók, és a hozzátartozó karrier utak sem állnak rendelkezésre rendszer szinten, maximum cégszinten. Na de az nagyon kevés.

A mai rendszer nem azért omlott össze, mert rossz. Egyszerűen azért, mert nem rendszer, és főleg nem platform!

Egyszerűen egy széteső, széttáró halmaz.

Persze vannak milliárdos értéket termelő cégek, ez nem vitás. Ezek a cégek a széteső halmaz egy-egy vetületét integrálták, de attól még a halmaz maga nem diverz, inkább üresnek, vagy kiüresedettnek mondható. Ez egyet jelent. Szigetszerűen állnak a magyar valóságban, ami egyszerűen így alakult.

Ezeket az integrációkat, vagy milliárdos termelő cégeket hatékonynak nevezzük, hisz papíron képesek kimutatott profittermelésre. Más aspektusból ránézve a valóságukra, azt kell mondani, hogy eléggé sok erőforrást vonnak be /támogatások, energia, stb./ Ezért a kisebbeknek kevesebb jut, azok meg elsorvadnak. Lásd tejipari válság:

Kis nyers tej, és az árának elemzése
2025. július 21.

Kenyér? > Tej? - Kenyér, és tejárak, valóságok régen, és ma -
Bujna Ferenc, és Zsebők Zsigmond - lecsós - Élelmiszermérnök M. Sc. - cikke a lecsón!

Mára sokkal koncentráltabb a birtokszerkezet, mint a Horty rendszerben volt.

A kérdés az, hogy az így kialakult milliárdos cégek, és integrációk mennyire versenyképesek a világpiacon, vagy az Európai Unió 500 milliós piacán? Mitől függ az exportképességük? Mi a helyzet a fogadó piacokon?

Pár aspektus, ami egy nagyon komoly cég, vagy integráció versenyképességét, vagy exportképességét befolyásolhatja:

A.) Mennyire drága, és hozzáférhető-e az energia? 

/Hormuz, Barátság II. Kőolajvezeték, Malaka/

B.) Mennyire drága a logisztika?

/van-e vagy nincs gázolaj a kamionba/

A Hormuzi blokád miatt a szállítási költségek a csillagos egekbe is emelkedhetnek, akkor is, ha rendelkezésre áll a szállításhoz szükséges dízel, a szállítási útvonal mentén.

C.) Van-e vagy nincs műtrágya, csomagolóanyag?

/ Pl. ha nincs földgáz, vagy drága, akkor nem lesz, vagy drága lesz a műtrágya, ezzel együtt meg fog drágulni az élelmiszer, vagy nem lesz hozzáférhető. /

D.) Van-e rendelkezésre álló mérnöki tudás?

Ha segédmunkás alatti bért kap az élelmiszermérnök, akkor nem lesz rendelkezésre álló tudás.

E.) Klíma

A Balatonból kb. 1 méter víz hiányzik, a termésátlagok zuhannak, a csapadék elmarad. A Duna- Tisza vízgyűjtőjén a tájból hiányzik négy és fél Balaton mennyiségű víz.

Négy és fél Balaton mennyiségű víz hiányzik a talajból a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén
2026. április 19. - Agrofórum - 

Ha a fenti pár aspektust is beleveszem a képletbe, amikor egy céget, vagy ágazatot elemzek, akkor eléggé fanyar kép is tárulhat az elemző elé.

A régi rendszernek, vagy ebben a „rothadó struktúrában” egzisztáló egy-egy cégnek, vagy integrációnak mennyi ideje van hátra? Hónapok? Évek? Netán fél évtized, vagy több?

Kifulladt már az üzleti modell, vagy nem? Ezek alapkérdések, amire választ kell keresni mindenkinek, akit érint.

Multikrízisről beszélünk, ami azt sugallja, hogy mehet a „business as usual”, nincs gond, csak átmeneti megingás, amit tapasztalunk, ahogy elül majd a vihar, minden szépen visszaugrik a régi kerékvágásba, és megy tovább a profitmasina.

 The Big Short (2015) - FrontPoint Partners' investigation in Florida & first trade [HD 1080p] 

Mint a Big Shortban, amikor is mennek az ingatlanossal, nézik a házakat Floridában, hogy tényleg van-e ingatlanválság, vagy nincs. / Spoiler: Van, be is shortolják a Garibaldi IV, BBB –t, ahogy kell, 50 milláért /

Az 1989 után kialakult rendszerben kialakultak milliárdos bevételű cégek, ez természetes folyamat. De ez a struktúra mondhatni mára kezd kiüresedni. De nagyon úgy néz ki, hogy nem szükséges a tudás, mivel az élelmiszermérnököknek nagyon alacsony bért kínálnak. A tudást nem becsüli a rendszer,  - megalázó bért kínálnak – a tudás nem szükséges. Ez egy nagyon komoly üzenet az egyén számára!  

A tudás nem szükséges, mivel egyfajta veszélyeket hordoz, mivel a rendszerszintű tudás – főleg ha megfelelő módon van csatornázva a valóságba - szétfeszítheti a fennálló struktúrákat. A megfelelően strukturáltan becsatornázott tudás egyszerűen átdefiniálhatja a rendszert.

Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár
az Élelmiszeripar kiállítócsarnoka.,1970, Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Szervező Iroda - Fortepan - képszám: 109702 - 

Sokan azt mondják, hogy a mostani rendszer egyszerűen azért van válságban, mert egyszerűen nem rendszer!

Nem teljesíti a rendszerre vonatkozó tankönyvi kritériumokat. / Lásd fent, 1-4 pontok/

És mivel nem rendszer, azért a tudást alulfizetik. Hogy miért? Mert nem rendszer, és mivel nem rendszer, nem kell, és nem szükséges definiálni a havi fizetés fogalmát.

Aki ért hozzá, az elmegy, vagy már rég elment. Aki marad, azt megalázzák. A tudás nem hasznosul, nem fejlődik.

Az 1947- 1989 között kialakult TSZ- AG rendszer az tényleges rendszer volt, minden ellentmondásával együtt igaz ez az állítás! Mivel érvényesek voltak rá rendszerre vonatkozó minimális tankönyvi kritériumok - lásd fent, 1-4 pontok -  

Így a rendszer részét lépezték a hatékonysági mutatók, továbbá a rendszerben képesek voltak definiálni a fizetések, és a karrier utak fogalmát.

Ha a mostani 1989- 2026 közötti rendszerben „rendszerben” – már tegyük idézőjelbe a fogalmat -  drága az energia, drága a logisztika, hiányzik pl. a műtrágya, vagy alulfizetett a mérnök, akkor ezen tényezők súlya alatt a legkomolyabb cég is össze tud omlani  nagyon rövid idő alatt.

Pl. egy integrált telephelyű, nagy kapacitású pékség nem lesz más, mint egy hatalmas fűtött raktár, ha nincs aki megsüsse a kenyeret, vagy nincs aki elszállítsa.

Erre a történetre a további koncentráció sem megoldás, sőt. Több problémát keletkeztet, mint amennyit megoldhat.  A centralizáció a XXI. században inkább hátrány lesz, mint előny. minél nagyobb a gyár, annál nagyobb a kockázat, ha a kamionok leállnak.

Wolfgang Hasselmann - Usplash - 

Konklúzióként elmondható – és ez a rendszer fogalmi környezetéből levezethető – ha a most regnáló „rendszer” megbukik, akkor a benne regnáló cégek is megbuknak.

Vagyis: Arra kényszerülnek, hogy az üzleti modelljeiket megváltoztassák, a kérdés az, sikerül-e nekik, és ha igen, akkor mi marad belőlük.

----- Látom, persze hogy látom, hogy most azt mondod, hogy ilyent nem lehet leírni.

De az vesse rám az első követ, aki még nem olvasott hasonlót a gazdaságtörténetben ----

Ezzel a változással teljesen át fog alakulni a finanszírozási környezet is, főleg az átmeneti időszakban lesz látható az, hogy miben is rejlik egy-egy regnáló cég, integráció finanszírozható értékkészlete. És itt most nem csak a tradicionális banki finanszírozási szokványokra gondolok.

A magyar bankrendszer ebben a történetben is már most is fényévekkel le van maradva mondjuk a lengyel bankrendszer mögött.

Ebből következik egy-egy aspektus: 

Pl. ha drónokkal permetezik a területet, vagy az AI-vel spórolunk 2 liter vizet, vagy telepítek egy öntözőrendszert, és öntözik a kukoricát – ez mind a régi, kifutó, összeomló rendszer optimalizálását szolgálják.

Egyszerűen nem teszik olcsóbbá a kenyeret, vagy nem teszik ellenállóvá – szép szóval reziliensé – a mostani széteső rendszert.

Tehát nem mindegy, mibe rakunk pénzt. A régi, összeomló rendszer optimalizálásába, vagy egy új rendszer kiépítésébe.

Ki kell mondani, hogy a mosatni élelmiszergazdasági rendszer kimúlt, egy hosszú 35 éves agónia véget ért. Élt 35 hosszú évet.  

Nagyon úgy néz ki, hogy az elmúlt 10 évben a „rendszer” összeomlását dokumentáltuk, és ahogy kinéz a folyamat nem áll meg, mondhatni visszafordíthatatlan, véget ér –t- egy 35 éves ciklus.

Ha kimondjuk ezt, szembe tudunk nézni a problémával:

Pl:

1.) Generációváltás kudarca:

RIP 70 % ?!?
Father, mother, and family business, and the share transfer form on the table - 2024. április 09. - lecsos - 

A régi, gyakorlatias szakemberek nyugdíjba mennek, a fiatalok számára pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem vonzó. Gyakran hiányzik az a technológiai és menedzseri tudás, ami a modern, fenntartható gazdálkodáshoz kellene.

2.) Oktatási olló:

Miközben az egyetemi képzések léteznek, a valódi, piaci igényekre szabott szaktudás és a kutatás-fejlesztés (K+F) elmarad az európai szinttől. A tudás nem áramlik le a kistermelőkhöz, így marad az "úgy csináljuk, ahogy a nagyapám" vagy a globális cégeknek való kiszolgáltatottság.

3.) Negatív szelekció:

Ha a siker titka nem a szakmai hozzáértés, hanem a politikai hátszél vagy az ügyeskedés, akkor a valódi tudással rendelkező szakemberek elhagyják a pályát (vagy az országot).

Az összeomlás jelei a mindennapokban:

1.) Technológiai lemaradás:

A magyar élelmiszeripar hatékonysága sok területen messze elmarad a nyugatitól, ami miatt drágábban termelünk rosszabb minőséget.

2.) Importfüggőség:

Döbbenetes, de egy mezőgazdasági adottságú országban alapvető élelmiszerekből is behozatalra szorulunk, mert a hazai feldolgozóipar nem bírja a versenyt.

3.) Aszály és tehetetlenség:

A Nagy-Zsombék mocsár 2024. augusztus 13-án - Fotó: Molnár Ábel Péter - Klímaváltozás: így pusztít az aszály Magyarországon – sokkoló fotók
Magyarország bővelkedik vízben, azonban vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy az országban nincs lefolyástalan terület. A klímaváltozás és az aszály nyoma világosan látszik a természetben.
Hecker Flórián
2024.08.27, Frissítve: 2024.08.27, 18:02 - Világgazdaság - 

A klímaváltozás (például a 2024-es és 2025-ös aszályok) brutálisan bünteti a tudáshiányt: aki nem tud modern öntözéssel vagy talajműveléssel védekezni, az végleg kiesik a piacról.

Ha kimondjuk, hogy a „rendszernek” vége van, élt 35 évet.  Itt lenne az ideje a temetésnek, é és a temetés után gyásznak!

Ha ezt felvállaljuk, akkor, és csakis akkor kezdhetünk el egy új tényleges rendszert építeni, /lásd fent 1-4 pontok/.

Egyszerűen tudjuk, hogy ami van, az nem mehet így tovább, de eddig nem mondtuk ki, itt lenne az ideje ténylegesen beleállni a történetbe!

Tehát, mi is az új rendszer elemei?

Milyen kérdésekre kell rendszerszintű választ adni?

1. Mi a cél?
2. Hogyan néz ki a hierarchia (ki mért felel mérhetően)?
3. Hogyan néznek ki a kapcsolatok?
4. Visszacsatolás
5. Tudás, és tudásintegráció
6. A siker mérőszámai

Nem „multi”, nem tervgazdaság kell, nem integráció, nem „szövetkezzenek a gazdák” kell, hanem egy olyan út, ami XXI. századi, és képes arra, hogy az élelmiszergazdasági profittereket le lehessen horgonyozni a Duna- Tisza közébe, és végre fel lehessen építeni a jól- lét korszakát.

Na most egy új struktúra nem szűri meg a káoszt. A struktúra kiváltja a káoszt!

Nem segélyező, hanem esélyező!

Mivel tényleges rendszert építhetünk, itt a XXI. század első negyedének végén, sikeres is lehet! De csak akkor, ha az amit építünk, tényleges rendszer, ha nem, akkor a bukás garantált, és nem biztos, azonnal észre fogjuk venni.

Sajnos a 26 ezer hektóliteres exportpince Csopakon a múlt. A bruttó 450 ezer forintos megalázó élelmiszermérnök bér az a jelen, és egy súlyos üzenet, hogy a „rendszernek” vége van!

Hogy van-e kiút?

Természetesen!

Lehet itt két éven belül Lengyelország, vagy Ausztria, de a 24. órában, az utolsó percekben vagyunk, már majdnem az utolsó kapcsolja le a villanyt!

_______

Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök cikke a témához, avagy mit jelent ez helyben, a gyakorlatban: 

Szép verőfényes reggel van. Enyhe szellő fúj.

A gyümölcsfák virágzása vége felé jár, itt az ideje bizonyos növényvédelmi munkák elvégzésének. Mióta növényorvosi szakmérnök is vagyok, inkább híve lettem a vegyszerekkel való takarékos bánásmódnak. Így most egy alapos lombtrágyázással köszönném meg a természetnek, hogy az éven kimaradt a fagy.

Munka közben jól esik a gondolkodás, emlékezés egy egy fa történetére, milyen fa volt 20 vagy 30 éve a helyén.

Már van elég sok friss levél, ami felveszi a lombtrágya mikroelemeit. Kedvencem a bór, ami a tenyészidő folyamán mindig tud hasznot hajtani a fáknak, zöldségféléknek.

45 fa, legnagyobb részük már jócskán benne van a korban. Ahogy járom a fákat körbe, s szorgalmasan pumpálom a lombtrágya permetet a lombkoronára, eszembe jut,

Mi lesz ezzel a több mázsányi terméssel?

Együttélés a konyhakertben - Vegyes tanyasi házikert szénamulcs borítással – Szigetvári Csaba felvétele - bokortanya.hu - 

Már tavalyról, tavaly előttről annyi házi befőtt, lekvár, ivólé, szárítmány van a pincénkben, hogy nem igazán férne be nagyobb mennyiség. Néhány éve vásároltam egy liofilizálót, ami valamennyi gyümölcsöt levesz a vállamról, mert hogy a fagyasztva szárított gyümölcsök kitűnő ajándékok, kitűnő alapanyagai a konyhának.

Hej, de szép világ is volt, amikor vagy 30 évvel ezelőtt még a leszedett felesleget leadhattam a legközelebbi felvásárló helyen. Fertődön például a helyi kis konzervüzem boldogan fogadta be a minden rendű és rangú kiskertből, nagyobb telepítésből a cseresznyét, meggyet, barackokat, szilvát stb. vagyis szinte mindent. S ha éppen a kicsit csapadékosabb tavaszon sok volt a csiga, hát azt is felvásárolták.

Ment az egészséges csere, tojásért kis cseresznye, ribizli, vagy éppen egy adag újhagymáért cserébe kosárnyi sóska és spenót dukált.

Budapest XIII., Gyöngyösi sétány, üzletsor. 1982, Képszám 269350 - Fortepan - 

A szomszédos kertekben mind díszlett valami csoda.

Ki a virágokhoz értet, másnál sokkal jobban nőtt a zöldbab, mint egyebütt. A virágzó gyümölcsfák hangosak voltak a beporzók döngicsélésétől. Ma a szomszédos kertek végtelen sorában kőkocka és jól nyírott gyep. Itt ott emelkedik ki néhány gyümölcsfa. A gyep között nem virít a Gyermekláncfű, a Veronika.

A gazdag Ausztriából megjőve azonnal fűnyírásba fog, amint véleménye szerint két centit nőtt a fű, avagy megjelent egy-egy virágzó növényecske. Amolyan zöld sivataggá váltak a valahai kertek.

És még mindig lombtrágyázok. Eszemben van, hogy mennyire felment az ára minden kiskerti szükségletnek. Hatalmasat lendült a vetőmagok ára felfelé, miközben igazán romlott a minőség.

Eltűntek a 20-30 évvel ezelőtti nagy jövő előtt álló fajták.

Horribilis ára lett a biogazdálkodást elősegítő feromon csapdáknak, melyek hivatottak voltak nálam is, más kertekben is összeszedni az almára, szilvára éhes molyokat.

Arannyal egyenértékű a jó minőségű virágföld, marhatrágya ára. Megfizethetetlenné vált a mulcs anyag ára.

Összefoglalva, tavaly már szinte több került a kert művelése, mint a vélt haszon. Azért az is haszon, hogy kikapcsolódhatsz a kertben, élvezed a növényeid fejlődésének látványát. Mondaná párom.

De a víz!!! Valaha a Nyugat Dunántúl az ország legcsapadékosabb területeiként volt számon tartva. Ma néha sivatagi szárazság köszönt ránk. 30 éve még előfordult, hogy a pincénkben állt a talajvíz. Most már április közepére akadozik a kútvíz ellátása. Haj, pedig van víz!

Aszálytérkép 2024 – összefoglaló az aszályról +KÉPEK  -agroinform.hu - 

Osztrákban dolgozó szomszédunk, megengedhetett magának egy fúrt kutat. És még sokan mások is. Ennek a bőséges vízforrásnak köszönheti, hogy a frissen nyírt gyepjét tudja öntözni.

Hej, ha nálam jelentkezne egy csapat szakember, hogy reális áron a héten fúrnak kutat. Akik járnák a falvakat, s szakszerűen, gyorsan építenék ki a fúrt kutak hálózatát. Akik esetleg hoznák magukkal a napelemes vízszivattyúkat, tároló tartályt.

Talán többen újra hozzáfognának a kiskerti termeléshez.

S közben nyílna a falunkban egy kis tartósító üzem, mely megvásárolná a „felesleges” gyümölcsöt. Hogy például a szilva nem csak pálinkának való. Egyszerű tartósító mérnökként 18 féle szilva terméket tudok.

S ha elgondolom, hogy a szamócától a birs almáig fél éven keresztül folyamatosan van termés, amit csodálatosan fel lehet dolgozni.

Ha lenne egy jó kis feldolgozó csarnokom, akár konténerekből összeállítva, majd később bővítem, néhány 10 millából összejönne az üzem.

S mit csinálnék a fél éven túl? Hát zöldséget dolgoznék fel. Sütőtököt, céklát, almát. Én például nagyszerű édességet készítek sárgarépából. Tucatnyi új termék kerekedik ki belőle.

És még egy újabb üzemre lenne szükség, ahol mustárt készítenék.

Vagy egy újabb üzem, ahol paradicsom alapú termékeket dolgoznék fel, mint ketchup vagy éppen lecsó.

 Lecsó - mindmegette.hu - 

Jó néhány éve készítek káposztás tészta alapot ősszel, ahol is a pirított káposztát készítenék fagyasztva. Vagy éppen vadas alapot gyártanék fagyasztva, konzervnek vagy éppen liofilizálva.

De télen amikor kinn száguldanak a mínuszok, burgonyás tésztát készítenék, szilvás gombócot, meggyes gombócot, nudlit, gőzgombócot. Ahogy ezek a termékek szolgálták a szociban százával működő kis élelmiszer feldolgozók téli munkáját.

Hol vannak azok a kitűnő savanyú káposzták, amik vékonyra vágott, jól fűszerezett hordós produktumok voltak. A savanyú káposzta létszükséglet az egészség fenntartásában. Ma legfeljebb savanyított szecskázott káposzta elérhető, s mivel rendszeresen vagyunk kénytelenek ilyent vásárolni a boltban, tudjuk, hogy fűszert csak nyomokban tartalmaz.

Valaha a kiskertek millió tonna számra adták a feldolgozók részéra az uborkát, alma és cseresznyepaprikát, vegyes vágottnak való alapanyagot. Eltűnt az uborka termelési kedv is és a csemege uborka is megritkult. Csak legkedvesebb volt munkahelyemen savanyúságból vagy 25 félét gyártottunk. És elfogyott!!!

Vitték, ették. Egy jól fűszerezett csemege uborka méltó kísérője egy rántott sertésbordás ebédnek. Vagy egy pörköltnek. De magában is csodás a kapros, édes/savanykás uborka, mint esti saláta.

Szerencsére egyre szélesebb körben ismert, hogy az emésztő traktusunk, a bél rendszerünk kulcsa a jó egészségnek. Tartsd rendben a bélzetedet, tartsd jól a mikrobiomodat, s távol tartod a betegségeket.

Táplálkozni tudni kell!

De hát ehhez kell alapanyag, némi feldolgozási készség, tudatosság. Ismert mondás, hogy bélrendszerünk a második agyunk. Azaz olyan létfontosságú vegyületeket „gyárt” az egészséges mikrobiom, ami rendben tartja az agy és a test egészséges működését. Az agyunk a fennkölt vagy kevéssé fennkölt gondolatok szülője, míg a bélzetünk adja hozzá az „anyagiakat”.

Ilyesmin és még többféle dolgon is tűnődtem a lombtrágyázás közben. Közben felfedeztem, hogy néhány őszibarack levélen elkezdődne a tafrina, ha ma délben nem lépnék.

Milyen jó lenne, ha megkérdeznének, hogyan is képzelem a magyar kertészet és ennek produktumait feldolgozó ágazat újjáépítését !

Eszembe jut a Lecsómérnök blog Élelmiszeripar-2050 című sorozata.

2050 Budapest, a Jól-lét valóság mindenki számára! A körforgásos gazdaság az élet szerves része, nem csak élelmiszergazdaságban! Középpontban a gazdag élet. - Bujna Ferenc Élelmiszermérnök élelmiszergazdasági sci-fi sorozata a lecsón! X. / IX-A . rész. -

Ahol sok hónapon keresztül igyekeztünk kollégámmal megálmodni egy szebb jövőt az élelmiszer gazdaságnak. Micsoda gondolataink voltak! Verne is megveregetné vállainkat!

No, azt hiszem, megérdemlek egy jó reggelit. Lám csak, mi is került az asztalra.

Hisz ez a sajt osztrák gyártmányú !

A szalámi szlovén !

A tej szlovák !

A ketchup szintén osztrák. Jó, akkor bekapok inkább egy szelet Tibi csokit.

-Nézd csak meg drágám, honnan való a csokoládé ?!

Jé, ez meg ukrán.

Mit főzzek drágám ebédre.

Tudod megennék egy jó békebeli bablevest.

Jó-jó, de ne lepődj meg, hogy az Kanadából érkezett!

És ha ennénk egy jó burgonyapürét rántott csirkecombbal? Hát, kedvesem, a burgonya francia, a csirke pedig román.

Megelégszek hát reggelire egy jó mézes kenyérrel. Legalább tudom, hogy a mézet szívbéli barátom termeli, aki évek óta biztos nem tette ki lábát az országból.

Falatozás közben ránézek az internet kínálta néhány tudományos hírre. Nagyon érdekes dolgot olvasok az üvegházak megvilágításáról, a széndioxid trágyázásról.

Azt hiszem, van bőven tanulni valónk a világban, hisz oly sok mindent feledtünk illetve maradtunk le innovációkról.

Elszomorít egy pillanatra, hogy 35-40 év alatt a világ vezető élelmiszer termelő nagyhatalma (többszörösét termeltük meg, mint amennyit elfogyasztottunk, így bőséges árualap állt rendelkezésre az exportnak ).

2025 was a black year for the Hungarian food industry: product lines under pressure on multiple fronts - By: Trademagazin -

No, megyek vissza a kertbe. Mit is terveztem még ? – Ja, a kerítés mellől felnyűtt fűvel mulcsozom a fák alját.

Mindenkinek kívánok hasznos munkát.

Bujna Ferenc

Cikkek a témához: 

Bujna Ferenc Tarósítóipari Szakmérnök - Magyar élelmiszergazdaság 2050 cikksorozata - az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján - 

Zsebők Zsigmond Élelmiszermérnök M. Sc - cikksorozata - egy megvalósítható élelmiszergazdasági modellről, az MI, és az ember együttműködésében -  

________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

Kis zene a végére:  

David Foodphototasty

Csapjunk bele a lecsóba, mert úgy néz ki, hogy 2026-ra valami történik a magyar mezőgazdaságban, és élelmiszeriparban. „Valami van Magyarországon…” – Ahogy azt a haverom mondta, amikor ellenőrizte egy szántóföldi tábla eddigi csapadékadatait, nem olyan messze a Balatontól.

Persze ha az ember Alsóörsön a parton sétál, azonnal láthatja, hogy kb. 1 méter víz hiányzik a Balatonból, és így megyünk neki a nyárnak. Se februárban, se márciusban nem volt az évszaknak megfelelő elégséges csapadék. Ennyit az időjárásról. 

„Valami van Magyarországon...” 

Folyamatosan írunk a blogon, hogy gondok vannak, pl.

Szőlőtermesztés lőre körülmények között a Balaton mellett??
Avagy hogyan megy tönkre a Balatonfüred- Csopaki Borvidék..
2024. július 26

Krízis van? Ebben a helyzetben esszenciális lesz az élelmiszermérnöki tudás! Multikrízisben csak az élelmiszermérnöki tudás fog segíteni!
2024. január 30.

Amikor a megélhetés luxus: a magyar fizetések és az elszálló élelmiszerárak
2024. november 14. – lecsós

De itt van a témáról egy Agrárszerktor, és egy Heol cikk is:

Súlyos a tejválság Magyarországon is: ez vár mostantól a vásárlókra - agrarszektor.hu - 2026. február 16. 11:29

Heves vármegyében is az önköltség alá zuhant a tej felvásárlási ára. A tejágazati válság akár a kisebb termelők tömeges tönkremeneteléhez is vezethetne. Helyi termelővel beszélgettünk a kialakult helyzetről és mutatjuk, milyen válasz érkezett a szektort súlytó nemzetközi nehézségekre 2026. március 20. 17:28 -heol.hu -

Kertészeti ágazat, tejár összeomlás, szántóföldi növénytermesztés krízisben van, klímaváltozás, nem akarja venni Kína a disznóhúst, a disznóhús ár is összeomlott…

Lássuk, milyen fizetéseket adnak az élelmiszermérnököknek, milyen ajánlatok vannak pl. a professionon:

Ebben a legjobban az „élelmiszeripari laboráns” c. munkapozíció tetszik a legjobban, ahol az elvárás:

Szakirányú közép vagy felsőfokú végzettség: élelmiszeripari mérnök/ technikus/ laboráns

Bruttó 450 000 HUF havi bér, + Bruttó 10 000 Ft – 50 000 Ft havi mozgóbér. 

Mindezt Móron adják a munkáért cserébe.

Bruttó 450 000 Ft  az most nettó 299 250 Ft …. Egy pénztáros a dupláját keresi meg a német lánc helyi üzletében, vagy a Józsi mester mellett dolgozó segédmunkás is minimum kétszeresét viszi haza mint erre az ajánlatra feladott nettó bér.

Most a wise azt mutatja – 2026. április 11. 12:00 - , hogy 1 USD 319, 834 HUF, ami azt jelenti hogy:

299 250 HUF / 319, 834 HUF = 935,64 USD nettó / hó . . .   

Nem kommentálnám tovább, maradjon ott a 3 pont…

Szóval, ha élelmiszermérnök a segédmunkás – szakmunkás bérszínvonal alját sem éri el egyetemi végzettséget igénylő munkánál, olyan tudásért, amiért a fizetés 2006-ban – rögzítsük a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ez nem tegnapi adat, hanem 20 éves!!! - US-ben az átlag kifizetés erre a pozícióra: 62 400 USD volt…  

Mi tud, és mennyért melózik az élelmiszermérnök  - 2020. december 11. - 

Idézet a cikkből:

„Food Engineer Salary

According to the 2006 Census, food engineers earned an average of $62,400 per year. Upon graduating from college, most food engineers earn between $40,000 and $45,000 annually. With experience, it’s for this type of engineer to earn upwards of $90,000 to $100,000 per year. The Department of Labor anticipates that chemical engineering will grow faster than average over the next decade. Food engineering is considered one of the fastest developing professions for chemical engineers.”

Tehát, $ - $ 40 000 - $ 62 400 – $ 100 000 az éves fizetést lehetett elérni a szakmában, arrafelé az USA-ban, 2006-ban. Most 2020-at írunk.”

Szóval itt tartunk 2026-ban, úgy néz ki, hogy baj van, mert gond van az árualappal, és gond van a hozzáférhető tudással is. Ami van, az multikrízis, és néhány szakág az összeomlás jeleit mutatja.

Az hogy ténylegesen lokális szinten most az egyes ágazatok, és benne az egyes cégek hogyan állnak – tényleg csak átmeneti krízisben vannak-e, vagy más az összeomlás szélén táncolnak, azt csak az adott cég komplex mélyelemzésével lehet egzakt módon megmondani.

Egy biztos.

Nincsenek nyitott jól fizető mérnöki pozíciók garmadával, ami jelent valamit. Úgy néz ki, hogy 1989 – 2026 között leírtunk egy teljes kört, és most itt állunk a kapujában, tudnunk kellene, hogy mi is vár ránk, ha belépünk rajta.

Leírtunk egy teljes kört, megint eltelt egy 40 éves ciklus, és itt állunk a szakadék szélén, vagy egy multikrízis kellős közepén.

Nézzük, honnan indult a mostani ciklus – hogyan fejeződött be az előző – a 80-as évek végén, és hogyan jutottunk el 2026-ba.

Hogyan nézett ki az előző ciklus?

1947 – 1989 között kialakult a TSZ- AG rendszer Magyarországon, ez 42 esztendő.

Hogyan néz ki a mosatni ciklus, aminek most lesz – vagy van – mert itt éljük a ciklus végét?

1989- 2026 között lebontottuk a TSZ- AG rendszert Magyarországon – privatizáltak mindent- és kialakult a mostani struktúra, ez 37 esztendő.

Ez a két ciklus összehasonlítható. Nagyjából hasonló hosszúságú időszak.

Repüljünk vissza az időben 1980-ba, 46 évvel ezelőttre. Lássuk, mi volt akkoriban, pl. Alsóörs környékén. Hogyan nézett ki a mezőgazdasági, és élelmiszeripari termelés.

Előre bocsátom, hogy a TSZ-AG rendszer a kor technológiai, és szervezeti színvonalán a világ élvonalát képviselte, ennek nagyon komoly irodalma van, nem csak Magyarországon, keleten, nyugaton egyaránt. A szerzők elismerik, hogy az 1980-as évek elejére kialakult TSZ-AG rendszer világszínvonalú rendszert képviselt, a fennálló politikai viszonyoktól függetlenül!

Ha erre a történetre vagyok kíváncsi, akkor legjobb, ha előveszem a Csopak Tája könyvet, amit  Népművelési Programiroda adott ki 1982-ben. 

Csopak Tája – 1982 -

Szóval Alsóörs, és környéke mezőgazdasági, és élelmiszeripari kibocsátása

Csopak Tája  - 127. oldal –

Összes termőterület:    10 214 ha
Ebből szántó:                 4 980 ha
Gyümölcsös.                     200 ha
Szőlő:                               320 ha
Legelő:                          2 490 ha
Erdő:                             1 841 ha

A Csopak Tája Termelő Szövetkezet települései:

Csopak, Palóznak, Lovas, Alsóörs, Balatonalmádi, Felsőörs, Köveskútpuszta, Veszprémfajsz, Hidegkút, Nemesvámos, Tótvázsony, Kövesgyűrpuszta

Azt nem találtam, meg, hogy az egyes településeken pl. most mennyi a szőlőterület – azóta sok minden változott- egyszerűen a KSH- nem találtam.

Azóta nagyon sok minden változott a statisztikai adatszolgáltatásban, eléggé nehéz az összehasonlítás, de megpróbáljuk.

A könyvben a 86. oldalon a következőket lehet olvasni:

„1981-ben kezdtünk a 36 ezer hektóliteres feldolgozó építéséhez. Ebből 10 ezer hektoliter kapacítás közös MONIMPEX-el, és a TSZKER-el Csopak lesz a dunántúli termelőszövetkezetek borexportáló bázisa. Innen indulnak a hordós borszállítmányok Nyugatra. E bővítés befejezésével lesz teljes az ágazat”     

Szóval itt álljunk meg egy polgárvédelmi pillanatra, mert egyszerűen értelmeznünk kell tudni, hogy mit is olvasunk.

Van a Csopak Tája Termelő Szövetkezet. Elkezd építeni egy exportpincét Csopakon, ami 26 ezer hl saját kapacitás, és 10 ezer hl meg a többi TSZKER-el, és a MONIMPEX-el közös.

A 26 ezer hl-es csopaki pince meg: Csopak, Palóznak, Lovas, Alsóörs, Balatonalmádi – kevés - , Felsőörs termőterületeire épül, mivel Köveskútpusztán, Veszprémfajszon, Hidegkúton, Nemesvámoson, Tótvázsonyban, Kövesgyűrpusztán tradicionálisan nincs szőlőtermelés.

Azaz, ha szűken nézem, akkor 4 falu + egy kisváros szőlő termőterülete 320 ha, és Csopakon van egy 26 ezer hl-es pince, ahol ezt a szőlőt feldolgozzák.

Has most ránézek 2026-ban ugyanerre a 4 falu + egy kisvárosra, és az 1981-es számokhoz viszonyítom a mai állapotot, akkor nagyon komolyan el kell gondolkozni, hogy miben is élünk.

A 320 ha szőlő termőterület az álom kategória 2026-ban, a 26 ezer hl bor előállítása szintén ugyanebben a 4 faluban + egy kisvárosban fényévekre van. Ugye tegyük hozzá, hogy ez a rendszer ami erre a kibocsátásra volt képes, 1995-re teljesen megszűnt létezni, ezt hozta a privatizáció.

Ahogy kinéz, mára a Csopak – Balatonfüredi Borvidék mint egységes szerkezetű borvidék megszűnt létezni mint szőlő- és bortermelő rendszer. Persze vannak borászok, de körülöttük az egységes borvidék már csak nevében létezik.

A maradékra nagyon kellene vigyázni, mert még ebből is ki lehetne hozni valamit.

Most a 1990- 2026 között kialakult mezőgazdasági, és élelmiszeripari struktúra recseg-ropog.

Nagyon úgy néz ki, hogy valami kezd véget érni megint.

De ez, ami most van 2026-ban, az nagyon más, mint 1989-ben volt. Akkor rendelkezésre állt pl. egy nagyon komoly tapasztalattal rendelkező szakembergárda, aki értett ahhoz, amit csinált, és képes volt váltani.

Az azóta eltűnt termelési alapokat, és technológiai tudást maglátásom szerint nem igazán lehetett pótolni. A teljes lokális mezőgazdasági – élelmiszeripari ágazat komoly válságjeleket mutat.

Akkor volt rendelkezésre álló szaktudás, ami formálta a helyi lehetőségeket, ma nem biztos, hogy rendelkezésre áll pl. a szakmérnöki szintű tudás pl. egy KKV számára. Mert vagy nem tudja megfizetni, vagy nem akarja.

Szóval itt vagyunk egy olyan korszak végén, ami megint egy válsággal, - multikrízissel – zárul, annak minden vetületét éljük, a hatás azonnali.

A kérdés az, hogy egyáltalán lesz-e még alapanyaga a lecsónak négy év múlva…

Ebben a közegben kellene előadni a csodát, úgy, hogy az élelmiszermérnököket azonnal levadásszák a fejvadászok egy nemzetközi ajánlattal, és nem kell ezért pl. csak pár 100 Km-t kell menni negyedévente egyszer egy-két napra.

A korszak végének van itt egy sajátos bája, megvan a maga varázsa. Pl. lehet, hogy valami jó is születhet ebből a helyzetből.

A következő cikk erről fog szólni.

1955: Das Wirtschaftswunder 

Kértétek, hogy ajánljunk könyvet, íme az első: 

A könyv letölthető: 

https://freethepeople.org/books/prosperity-through-competition/

vagy kattints a képre 

"Germany’s postwar “economic miracle” was simple, really. It was the result of massive deregulation, directed by the author of this book.

As minister of economics after 1949, Ludwig Erhard inherited a disaster made by Hitler, wartime controls, and allied bombings.

Erhard smashed monopolies, repealed price controls, and dismantled statist controls of all sorts. Thus did he make a singular contribution to world history, one directly influenced by both the Austrian and libertarian traditions.

In 1957, he wrote a fantastic book that explains his rationale, and this ebook now allows us to look at his thinking and methods. What stands out most compellingly here is the group to whom he pitched his work. It is written not for politicians, consumers, bureaucrats, or intellectuals. The group he knew that he had to pursued was the business class. It was business that had clung to the old controls and cartels, pushed inflation, and wanted mercantile policies.

Erhard makes a passionate plea to business to embrace free enterprise and competition, in its own long-term self-interest, as well as the general interest of the country he was trying to help rebuild."

freethepeople.org

Pár cikk a témában itt a lecsón:

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa
Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet
2021. március 29.

Magyar kapitalizmus: eszmény nélkül üres a piac
Ha nincs közös kapitalizmus-eszmény, a gazdaság céltalan – és az asztalunk is üres marad.
2025. augusztus 08.

A kapitalizmus szelleme, és a hazai élelmiszergazdaság 2023-ban
Portfolio konferencia után szabadon. - Mert lesz még itt szőlő, és lesz lágy kenyér! -
2023. augusztus 06.

________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

Maria Orlova – Unsplash -

Sažetak na srpskom jeziku

Zašto baš Srbija? Zato što se upravo ovde, u realnom vremenu, odlučuje budućnost evropske pekarske industrije.

U ovom članku nezavisni inženjeri prehrambene industrije analiziraju:

zašto je Srbija postala živi laboratorij za pekarstvo,

kako se mađarsko i srpsko tržište sve više približavaju,

šta znači kada 6 od 9 proizvoda u pekari premaši 60% troškova samo na sirovine i radnu snagu,

i kako praćenje troškova u realnom vremenu (sa tačnošću od 6 decimala) može spasiti posao.

Posebno analiziramo srpski model sa regulisanom cenom hleba (65 RSD, 500g), gde pekare moraju 30% proizvodnje da posvete ovom proizvodu – a preostalih 70% može biti sve ostalo.

Poruka je jasna:
Ono što se danas dešava u Srbiji – sutra će se desiti i u Mađarskoj.
Pitanje nije da li ćete pratiti troškove u realnom vremenu, već šta će se desiti ako to ne učinite.

-----------------------------------

Ako vašoj organizaciji treba ovo detaljno stručno znanje o cenama, kontaktirajte nas sa poverenjem!

Možete nam poveriti ovaj zadatak, a mi smo spremni da doprinesemo svojim znanjem uspehu vaše kompanije! --- > Pišite nam!

lecsomernok@gmail.com 

----------------------------------------------

Let's dive into the lecsó, let's see why the fate of the European bakery industry for the next 10 years will be decided in Serbia. The changes are happening now, and the next two years will be very critical, as we independent food engineers see the current reality.

Speaking of Serbia, let's see what life is like there. Let's see what nubeo shows.

Let's compare Sabac - Veszprém. As you can see, the two countries are moving more or less together.

This means nothing more than that Hungary has separated from the Estonia-Latvia-Lithuania-Poland-Slovakia development line and is moving together with Serbia. Why this happened and how this affects the food economy would deserve another post here on Lecsó - the Economic Blog of Food Engineers - https://lecsos.blog.hu -

I. Who are we and why do we analyze the Serbian bakery industry in this article?

The Food Engineers Economic Blog – https://lecsos.blog.hu – is published by independent food engineers and professionals close to the food industry.

They do this to provide the general public with an independent voice about the world of the food industry.

The blog is read by a lot of people, the content is interesting not only for the narrow professional public, but also for those who are curious about what kind of world lies behind a good Sunday lunch.

So we are independent professionals who have the future of the food industry at their heart.

II. How will the content published on the blog actually benefit companies?

Each of our posts contains a call, for example with the following text:

-----------------------------------------------

If your organization needs this in-depth pricing expertise, feel free to contact us!

You can entrust us with this task, and we are ready to contribute our knowledge to the success of your company! --- > Write to us!

lecsomernok@gmail.com

---------------------------------------------------

If the article has piqued the interest of a company or organization, the owners, managers, or those involved in the given field at the company - write us a short letter to the above e-mail address. After the short letter, I will contact the company or organization, and we will start talking. The goal is to be able to recommend a colleague with the most relevant experience to the company with the company's consent.

After all this digression, let's really get down to business, why do independent food engineers say that the future of the European bakery industry is now being decided in Serbia? - With this, we also say that what is happening in Serbia today in the bakery industry will also happen in Hungary, e.g. in the near future.

III. Let's get started, why Serbia, why bakery industry? And how does cost science come into play here?

What you see in the figure above is a snapshot of a real-time production cost simulation of a 5-person bakery at a given moment.

We need to "pause for a moment of civil defense" here, as we need to understand what we are seeing:

1. What we see in the figure above is not an opinion, but a fact given by data from production with 6 decimal places.
2. Right now, it is the bakery industry, but we can calculate the operating costs of any organization, company, etc. in real time, there is no limit.
3. Real-time cost calculation is at the operating level!
4. The figure contains exactly 9 products – since in the simulation, the bakery produces these 9 products in the given shift – this could be any number, there is no limit.
5. The production cost means: - the numbers in the above figure mean the following final product position: Delivered to the store or to the customer – “ready to sell pos 9:00 AM” – ready to sell position 9:00 AM” - position.

That is:

The product is there on the shelf, which the seller can take off, hand over to the customer, and issue the block or invoice at the moment of sale. The cash register can ring, - because what we call a product has been sold, and everyone is happy -

1. The fact that this figure exists, and that we share it with you, means that the operation of a company – bakery, mill, any organization – can be fully, naturally simulated here at the end of the first quarter of the 21st century in real time, without restrictions.
2. That is: if we can do it, then anyone can do it, even you. So the question is not what happens if you do it, the question is what happens if you don’t do it
3. If you need our help with production costing, we don't introduce a corporate management system or try to sell you a "cheesy costing module", we don't "do magic in SAP" - although we could J - but you get a solution with which you will always see how much what you are doing costs in real time.
4. If you need our help with production costing, we don't introduce a "quality assurance system" for you or a "new HACCP" but you get a solution with which you will always see how much what you are doing costs in real time.

IV. So, you see the figure and you get a shock

Simply because you see in the figure that in real time – now, down in production – the raw material + labor cost of 6 products out of the 9 manufactured products reaches or exceeds 60% of the total cost of the product in real time. The remaining 40% goes to the rest.

Now I know what you want to do. But it’s not a good idea. The “raw material” label in the figure does not mean T-500 flour. So you can’t do it by taking the price per kg of T-500 flour that you prefer and calculating how much it cost, for example, product “B”.

Because the label – raw material – does not mean T-500 flour or any other flour.

This raw material includes everything that was produced during the shift, for example – without claiming to be complete –:

• Various flours
• Yeasts
• Sourdoughs, sourdough preparations
• Sugar, salt, etc.
• Ready-made flour mixtures
• Toppings, etc.
• Auxiliary materials

and I could list them all day long.

So the “raw material” label in the diagram is not the “raw milk” label as in this article. We did not refine the diagram further, that is, we did not include the entire raw material system, because the diagram would not be interpretable, too much information would have been included in it.

But believe me, we know with 6 decimal places what raw materials, how, and for how much we used to produce the given product, and why.

You could do the percentage calculation there, you can’t here.

Here is the article about raw milk, just see the difference:

Small raw milk and its price analysis - July 21, 2025.-

So, I can tell you your production costs in real time from here in Veszprém. There is no secret about this in 2026.

You can see in the figure that raw materials + wages for 6 out of 9 manufactured products: 60%, the rest of the costs are: 40%.

This is terrible - you say, you - you have to take this into account, and you may decide based on emotion - because you hear everywhere that labor is expensive, and raw materials are expensive. And you start thinking about how to save on raw materials or labor. Because it is right in front of your eyes, "since everyone says so, this is the common knowledge."

V. "Cost Pie" at Company Level

Well, if you see the total production cost per product at a given moment in real time, then you will see the current production cost at the company level in real time:

This figure is often shown in many places, but it matters what you see. The figure above is a snapshot of our simulation. It's not an opinion, it's a fact with 6 decimal places.

VI. We keep coming up with 6 decimal places, why is that? It's a bakery.

Simply because your company has a 6 decimal place "real-time cost accounting software" running behind it, you start to get frustrated by things that you simply hadn't noticed before, or you simply didn't see that money was going out of your pocket.

VII. The concept of efficiency makes sense

The little things make sense. You'll be interested in things like how efficiency can be quantified.

The above diagram was developed quite a long time ago by cost scientists, the first version of which was presented in food quality management some 40 years ago. If you see the entire operation in real time, the diagram becomes very easy to interpret.

But if you don't know where you are facing, then the existence of the red curve can be a disaster.

There was a time when a client said:

- Hey, is there such a thing as "total production costs"?

- I didn't know that this existed until now...

This sentence saved his company and the jobs of many people, because we got involved, and together the owner and the food engineers put the story back together. It wasn't an easy journey, but it was worth doing what had to be done. - Of course, he didn't solve the problem by laying off workers.. -

The diagram above looks different in services and looks different in trade. The fatal problem usually occurs when someone doesn't know whether their company is currently a manufacturer or a service company...

VII. So we are now efficient, the money comes from sales, then we will have a break-even point...

This is what the 20th century taught us. This was enough 40 years ago, now it will not be enough. In our simulation, we see our production costs in real time, so we can price the product super well in the given sales channel.

That is why you don't see in the first figure - which is a snapshot of the real-time production cost simulation of a 5-person bakery at a given moment - that, for example, "profit" Simply because the production cost is the production cost, and the profit depends on the selling price, and not on "production cost".

One is cost science, the other is shelf price training science, they are completely different disciplines, for different purposes. Each science is needed in order to be able to generate profit. Your company should be an asset - that puts money in your pocket - and not a resource - that takes money out of your pocket -

VIII. So why Serbia? And now the future of the European bakery industry is decided here? How is this?

After all this “introduction”, let’s really get into it.

In the recent period, Serbia has turned into a perfect living, “real-time food economy laboratory”. Economic actors will analyze solutions that can be derived from the market conditions of the Serbian location, and in the near future they will decide and act based on these experiences in other similar markets, such as Hungary. In other words, we have a watchful eye on Serbia.

IX. Let's see why Serbia is the perfect "real-time food economics lab" for the bakery industry?

Serbia in general:

1. Serbia has a traditionally developed bakery structure, all elements of the value chain are present in the country, deeply integrated. There are mills, bakeries, additive distributors, etc. with very deep market integration.
2. It is close to the EU, Serbia is tied to the 500 million EU market by a thousand threads.
3. Average net wages are relatively low compared to the EU - even Hungary. See nubeo - Sabac vs. Veszprém -
4. Serbia imports diesel fuel from Hungary -- This predicts an increase in the price of diesel fuel in Serbia as well. Since Hungary has currently reached into its oil reserves, which are treated as strategic reserves, in order to ensure the country's fuel supply. Fuel prices have also risen at the wells in Hungary.
5. The workforce is educated and wants to work.
6. Iran has blockaded the Strait of Hormuz, through which about 20% of the world's oil production passes. This predicts an increase in oil prices.
7. Russian oil is currently not arriving in Hungary via the Barátság oil pipeline.

Bakery industry in general – but not only the bakery industry… -:

1. During Covid, but also after, raw material and energy costs have increrased, these are weighing on companies' balance sheets, they need to be financed, for which they have taken out loans, the refinancing of which can be quite expensive. This cost increase should be reflected in sales prices, the question is whether it is possible, and if so, to what extent? This can be true for bakers, machine manufacturers, and any actor and function in the value chain.
2. The market is becoming concentrated, small and medium-sized bakeries are closing, they cannot withstand price competition.
3. In Serbia, there is a 500 g loaf of bread made from T-500 flour, with an official price, the selling price of which is currently 65 RSD (0.55 EUR), and the production cost is 55.74 RSD (0.47 EUR) This is accompanied by an executive regulation that requires bakers that 30% of their daily production must consist of this product, the remaining 70% of daily production can be other.

The problems could be listed further, but this is more than enough to illustrate the basic problem.

In summary:

There is a market where purchasing power is limited, the market is starting to concentrate, because small and medium-sized bakeries are closing down because they cannot withstand the price pressure. They are facing several problems:

1. Companies cannot raise the price of their final products because the market does not accept it
2. Supplier prices are increasing – raw materials, energy, labor – somehow we should know how this cost increase affects operations and product pricing.
3. Grabbing every single EUR, RSD in production can mean survival.

X. What will happen?

Real-time costing is not a utopia! It is daily practice!

For example, the following questions may arise, the answers to which should be found very quickly:

1. We should know in real time how cost increases affect the entire production and the pricing model. How can we make a profit or simply survive under such circumstances?
2. We should be able to model how if diesel and gas prices go up, how will that affect overall production?
3. What if labor costs increase?
4. What if a raw material supplier comes and says that the price of the product needs to be increased because everything is going up, inflation, energy prices, etc.?

I could list more, but I won't.

If we see the production cost in real time, then these questions - and even harder ones - can be answered. Finding the right answers can ensure further profit generation, or simply survival.

We, food engineers, can help you see your situation and make good decisions!

----------------------------------------------

If your organization needs this in-depth pricing expertise, contact us with confidence!

You can entrust us with this task, and we are ready to contribute our knowledge to the success of your company! --- > Write to us!

lecsomernok@gmail.com

---------------------------------------------------

As independent food engineers, it is in our interest that you, a Serbian baker or bakery entrepreneur, prosper. Because then you can entrust us not only with real-time cost calculations, but also with something else.

After all, in the end, you will pay all the bills.

The next two years will be an important period, a lot will be decided during this period. Let us help!

Maria Orlova – Unsplash -

Sažetak na srpskom jeziku

Zašto baš Srbija? Zato što se upravo ovde, u realnom vremenu, odlučuje budućnost evropske pekarske industrije.

U ovom članku nezavisni inženjeri prehrambene industrije analiziraju:

zašto je Srbija postala živi laboratorij za pekarstvo,

kako se mađarsko i srpsko tržište sve više približavaju,

šta znači kada 6 od 9 proizvoda u pekari premaši 60% troškova samo na sirovine i radnu snagu,

i kako praćenje troškova u realnom vremenu (sa tačnošću od 6 decimala) može spasiti posao.

Posebno analiziramo srpski model sa regulisanom cenom hleba (65 RSD, 500g), gde pekare moraju 30% proizvodnje da posvete ovom proizvodu – a preostalih 70% može biti sve ostalo.

Poruka je jasna:
Ono što se danas dešava u Srbiji – sutra će se desiti i u Mađarskoj.
Pitanje nije da li ćete pratiti troškove u realnom vremenu, već šta će se desiti ako to ne učinite.

-----------------------------------

Ako vašoj organizaciji treba ovo detaljno stručno znanje o cenama, kontaktirajte nas sa poverenjem!

Možete nam poveriti ovaj zadatak, a mi smo spremni da doprinesemo svojim znanjem uspehu vaše kompanije! --- > Pišite nam!

lecsomernok@gmail.com 

----------------------------------------------

Csapjunk is bele a lecsóba, nézzük, miért Szerbiában dől el az Európai pékipar sorsa az elkövetkezendő 10 évre. A változások most zajlanak, és az elkövetkezendő két év nagyon kritikus lesz, ahogy mi független élelmiszermérnökök látjuk a mostani valóságot.

Ha már Szerbia, akkor nézzük is meg, hogy milyen az élet arrafelé. Lássuk, mit mutat a nubeo.

Lássuk, hasonlítsuk össze Sabac – Veszprém. Ahogy látjátok ti is, a két ország nagyjából együtt mozog.

Ez nem jelent mást, csak azt, hogy Magyarország levált az Észt- Lett- Litván – Lengyelország – Szlovákia fejlődési vonalról, és együtt mozog Szerbiával. Hogy miért történt ez, és hogyan hat ez az élelmiszergazdaságra, az egy másik bejegyzést érdemelne itt a Lecsón – az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogján -  https://lecsos.blog.hu - 

I. Kik vagyunk, és miért elemezzük a Szerb pékipart ebben a cikkben?

Az Élelmiszermérnökök Gazdasági Blogja – https://lecsos.blog.hu – független élelmiszermérnökök, és az élelmiszergazdasághoz közel álló szakemberek publikálnak. 

Teszik ezt azért, hogy a nagyközönség számára elérhető legyen egy független hang az élelmiszergazdaság világáról.

A blogot nagyon sokan olvassák, a tartalom nem csak a szűk szakmai közvélemény számára érdekes, hanem azok számára is, akik kíváncsiak arra, hogy milyen világ van egy jó vasárnapi ebéd mögött. 

Tehát független szakemberek vagyunk, akik szívükön viselik az élelmiszergazdaság jövőjét.

 II. Hogyan lesz a blogon megjelent tartalomból tényleges haszon a cégek számára?

Minden bejegyzésünk egy felhívást tartalmaz, például a következő szöveggel:

----------------------------------------------

Amennyiben szervezetüknek szüksége van erre a mélyreható árképzési szakértelemre, keressenek minket bizalommal!

Meg lehet bízni bennünket ezzel a feladattal, és mi készen állunk arra, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk céged sikeréhez! --- > Írj nekünk!

lecsomernok@gmail.com

---------------------------------------------------

Ha a cikk pl. egy cég, vagy szervezet érdeklődését felkeltette, a tulajdonosok, vagy a menedzserek, vagy a cégnél az adott szakterülettel foglalkozók – írnak nekünk a fenti e-mail címre egy rövid levelet. A rövid levél után felveszem a kapcsolatot a céggel, vagy a szervezettel, elkezdünk beszélgetni. A cél az, hogy a lehető legrelevánsabb tapasztalattal rendelkező kollégát tudjam ajánlani a cégnek a cég belegyezésével.

Ennyi kitérő után, most már tényleg csapjunk bele a lecsóba, miért is mondjuk azt független élelmiszermérnökök, hogy Szerbiában dől el most az Európai pékipar jövője?  - Ezzel azt is mondjuk, hogy ami ma Szerbiában történik a pékiparban, az fog történni Magyarországon is pl. a közeljövőben.

III. Vágjunk bele, miért is Szerbia, ha már Pékipar? Meg hogyan jön ide a költségtudomány?

Amit a fenti ábrán látsz, az egy 5 fős pékség valós idejű gyártási költség szimulációjának pillanatfelvétele egy adott pillanatban.

Itt meg kell állnunk egy polgári védelmi pillanatra, mivel értenünk kell, mit is látunk:

1. Amit látunk a fenti ábrán, az nem vélemény, hanem a gyártásból származó adatok adta tény 6 tizedes pontossággal.
2. Most éppen pékipar, de bármilyen szervezetnek, cégnek, stb. ki tudjuk számolni valós időben a működési költségét, nincs limit.
3. A valós idejű költségszámítás üzemi szint!
4. Az ábra épp 9 terméket tartalmaz – mivel a szimulációban ezt a 9 terméket gyártja a pékség az adott műszakban – ez lehetne bármennyi, nincs limit.
5. A gyártási költség a következőt jelenti: - a fenti ábra számai a következő végtermék pozíciót jelenti: Boltba, vagy vevőnek kiszállítva –„ready to sell pos 9:00 AM” – értékesítésre kész pozíció reggel 9:00 óra ” - pozíció.

Azaz:

A termék ott van a polcon, amit az eladó levehet, a vevőnek átadhatja, és kiállíthatja róla a blokkot, vagy a számlát az értékesítés pillanatában. A kassza csöröghet, - mert az, amit terméknek nevezünk eladásra került, és mindenki happy -

6. Az, hogy ez az ábra létezik, és megosztjuk veletek, azt jelenti, hogy egy cég – pékség, malom, bármilyen szervezet – működése teljes mértékben, természetes módon szimulálható itt a XXI. század első negyedének a végén valós időben, nincs megkötés.
7. Azaz: ha mi meg tudjuk csinálni, akkor bárki meg tudja csinálni, akár te is. Tehát nem az a kérdés, hogy mi van akkor, ha megcsinálod, a kérdés az, mi van akkor, ha nem csinálod meg?
8. Ha kell a segítségünk a gyártási költségszámítás terén, akkor nem vállalatirányítási rendszert vezetünk be, vagy egy „csiri-viri költségszámítási modult” akarunk rád sózni, „nem varázsolunk az SAP-be” – pedig tudnánk J - hanem kapsz egy megoldást, amivel mindig látni fogod, hogy mennyibe kerül az, amit éppen csinálsz valós időben.
9. Ha kell a segítségünk a gyártási költségszámítás terén, akkor nem egy „minőségbiztosítási rendszert” vezetünk be neked, vagy egy „új HACCP-t” hanem kapsz egy megoldást, amivel mindig látni fogod, hogy mennyibe kerül az, amit éppen csinálsz valós időben.

IV. Szóval, meglátod az ábrát, és sokkot kapsz

Egyszerűen azért, mert azt látod az ábrán, hogy valós időben – most, lent a gyártásban – a 9 db gyártott termékből 6 db termék alapanyag + munkaerő költsége valós időben a termék teljes költségéből eléri, vagy meghaladja a 60%-ot. A maradék 40% megy a többire.

Most tudom, mit akarsz tenni. De nem jó ötlet. Az „alapanyag” felirat az ábrán nem a T-500-as lisztet jelenti. Tehát nem tudod megtenni azt, hogy fogod a T-500-as liszt általad preferált kg árát, és visszaszámolod azt, hogy mennyibe került pl. a „B” termék.

Mivel hogy az – alapanyag – felirat nem a T-500-as lisztet, vagy más lisztet jelenti.

Ebben az alapanyagban benne van minden, ami a műszakban gyártásban volt, pl – a teljesség igénye nélkül –:

• - Különböző lisztek
• - Élesztők
• - Kovászok, kovász készítmények
• - Cukor, só stb.
• - Kész liszt keverékek
• - Toppingok, stb. 
• - Segédanyagok

és még sorolhatnám napestig.

Tehát az ábrán az „alapanyag” felirat az nem a „nyers tej” felirat, mint ebben a cikkben. Azért nem cizelláltuk tovább az ábrát, azaz azért nem tettük fel a teljes alapanyag rendszert, mert nem lehetne értelmezni az ábrát, túl sok információ került volna fel rá.

De hidd el nekem, tudjuk azt 6 tizedes pontossággal, hogy milyen alapanyagokat, hogyan, és mennyiért használtunk fel az adott termék gyártásához, és az miért volt így. 

Ott meg lehetett csinálni a százalékszámítást, itt nem lehet.

Itt a cikk a nyers tejről, csak lásd a különbséget:

Kis nyers tej, és az árának elemzése - 2025 julius 21.-

Szóval, valós időben meg tudom mondani innen Veszprémből a gyártási költségedet. Ebben semmi titok nincs 2026-ban.

Ugye az ábrán azt látod, hogy alapanyag + munkabér 6 db gyártott terméknél a 9-ből: 60%, a többi költségre marad: 40%.

Ez rettenetes – mondod, te- ezen fognod kell, és lehet, hogy érzelemből döntesz- mivel mindenhol azt hallod, hogy drága a munkaerő, és drága az alapanyag. És elkezdesz gondolkozni azon, hogyan spórolj az alapanyagon, vagy a munkaerőn. Mert ez van a szemed előtt, „mivel mindenki ezt mondja, ez a szokás.”

V. Költségtorta cégszinten

Na de ha látod a teljes gyártási költséget termékenként az adott pillanatban valós időben, akkor látni fogod a pillanatnyi gyártási költséget valós időben cég szinten:

Ezt az ábrát szokták mutogatni sok helyen, de nem mindegy, mit látsz. A fenti ábra a mi szimulációnk egyik pillanatnyi ábrája. nem vélemény, hanem 6 tizedes pontosságú tény.

VI. Állandóan jövünk a 6 tizedes pontossággal, minek az? Ez egy pékség.

Egyszerűen azért, mert a céged mögött egy 6 tizedes pontosságú „valós idejű költségszámítási szoftver” fut, akkor elkezdenek frusztrálni olyan dolgok is, ami egyszerűen eddig nem volt szem előtt, vagy egyszerűen nem láttál rá, hogy ott épp pénz megy ki a zsebedből.

VII. Értelmet nyer a hatékonyság fogalma  

Értelmet nyernek a kis dolgok. Érdekelni fognak olyan dolgok, mint pl. hogyan számszerűsíthető a hatékonyság.

A fenti ábrát eléggé régen dolgozták ki a költségtudósok, az első verzióját olyan 40 éve ismertették az élelmiszergazdasági minőségmenedzsmentben. Ha látod a teljes működést valós időben, az ábra nagyon egyszerűen értelmezhetővé válik nálad. 

De ha nem tudod merre vagy arccal előre, akkor a piros görbe létezésébe csődbe lehet menni.

Volt már olyan, hogy egy megbízó azt mondta, hogy:

- Jé, van ilyen, hogy „összes gyártási költség”?

- Eddig ezt nem tudtam, hogy létezne…

Ez a mondat mentette meg a cégét, és sok embernek a munkahelyét, mert beleálltunk, és közösen a tulajdonos, és az élelmiszermérnökök helyre rakták a történetet. Nem volt egyszerű menet, de érdemes volt megtenni, amit meg kellett tenni. – Persze nem munkaerő elbocsátással oldotta meg a dolgot.. -

A fenti ábra másképp néz ki szolgáltatásnál, és másképp néz ki kereskedelemnél. A végzetes baj azzal szokott lenni, ha valaki nem tudja, hogy a cége éppen most gyártó, vagy szolgáltató cég…

VII. Szóval már hatékonyak vagyunk, jön a pénz az értékesítésből, akkor lesz olyanunk, hogy fedezeti pont

Ezt tanította a XX. század. Ez olyan 40 éve elég volt, most már kevés lesz. A szimulációnkban valós időben látjuk a gyártási költségeinket, így szuperül tudunk árazni terméket az adott értékesítési csatornában.

Ezért nem látod az első ábrán – amin az egy 5 fős pékség valós idejű gyártási költség szimulációjának pillanatfelvétele egy adott pillanatban - hogy pl. „profit” Egyszerűen azért, mert a gyártási költség az gyártási költség, a profit meg az értékesítési ártól függ, és nem „gyártási költségtől”.

Az egyik költségtudomány, a másik polci ár képzési tudomány, homlokegyenest más tudományágak, másra való. Mindegyik tudomány kell ahhoz, hogy profitot tudjál termelni.  A céged eszköz legyen – ami pénzt tesz a zsebedbe – és nem forrás -. ami pénzt vesz ki a zsebedből -   

VIII. Szóval miért Szerbia? És most itt dől el az Európai sütőipar jövője? Hogyan is van ez?

 Ennyi „bevezető” után tényleg csapjunk bele.

Az elmúlt időszakban Szerbia egy tökéletes élő, „valós idejű élelmiszergazdasági laborrá” alakult. A gazdasági szereplők a szerbiai lokáció piaci viszonyaiból levezethető megoldásokat elemezni fogják, és a közeljövőben ezen tapasztalatok alapján fognak dönteni, és eljárni más hasonló piacok esetében is, ilyen pl. Magyarország. Azaz vigyázó szemünk Szerbián van. 

 IX. Lássuk, miért Szerbia a tökéletes „valós idejű élemiszergazdasági labor” a pékipar számára?

Szerbia általánosságban:

1. Szerbia hagyományosan fejlett pékipari struktúrával rendelkezik, jelen van az országban az értéklánc minden eleme, mélyen integrálva. Vannak malmok, pékségek, adalékanyag forgalmazók, stb. Nagyon mély piaci integrációval.
2. Közel van az EU, Szerbia ezer szállal kötődik az EU 500 milliós piacához.
3. A nettó átlagkeresetek az EU-hoz – még Magyarországhoz – mérve is relatíve alacsonyak. Lásd nubeo – Sabac vs. Veszprém -
4. Szerbia Magyarországról importál dízel üzemanyagot  -- Ez előre vetíti a dízel üzemanyag árának emelkedését Szerbiában is.  Mivel jelenleg Magyarország hozzányúlt a stratégiai tartalékként kezelt olajkészleteihez, hogy biztosítani tudja az ország üzemanyag ellátását. Magyarországon is emelkedtek a kutakon az üzemanyagárak.  
5. A munkaerő képzett, és akar is dolgozni.
6. Irán blokád alá vette Hormuzi-szorost, ahol a világ olajtermelésének kb. 20%-a megy át. Ez előre vetíti az olaj árának növekedését.

7. Most épp nem érkezik a Barátság kőolajvezetéken orosz olaj Magyarországra.

Pékipar általánosságban – de nem csak a pékipar… -:

1. A Covid alatt már, de utána elszálltak az alapanyag, és az energia költségek, ezekek nyomják a cégek mérlegét, finanszírozni kell, amire hiteleket vettek fel, amelyeknek a refinanszírozása eléggé drága lehet. érvényesíteni kellene ezt a költségnövekedést az értékesítési árakban, a kérdés az, hogy lehet-e, és ha igen, mennyire? Ez igaz lehet a pékekre, gép gyártókra, és bármelyik szereplőre, és funkcióra az értékláncban. 
2. A piac koncentrálódik, kis és a közepes pékségek zárnak be, nem bírják az árversenyt.
3. Szerbiában létezik a T-500-as lisztből készült hatósági áras 500 g-os kenyér, aminek az értékesítési ára most épp 65 RSD (0.55 EUR), a termelési költsége meg 55.74 RSD (0.47 EUR).

Ehhez tartozik egy végrehajtási rendelet, ami előírja a pékeknek, hogy a napi termelés 30%-a ebből a termékből kell hogy álljon, a maradék 70% napi termelés lehet más.

Lehetne tovább sorolni még a problémákat, de az alap probléma bemutatására már ez is bőven elég.

Összefoglalva:

Van egy piac, ahol limitált a vásárlóerő, koncentrálódnak a szereplők, mert a kis, és közepes pékségek zárnak be, mert nem bírják az árnyomást. Több problémával állnak szemben:

1. Nem tudnak végtermék árat emelni a cégek, mert a piac nem fogadja el
2. A beszállítói árak nőnek – alapanyagok, energia, munkaerő – valahogyan tudni kellene, hogyan hat ez a költségnövekedés a működésre, és a termékárazásra.
3. Minden egyes EUR, RSD megfogása a termelésben a túlélést jelentheti.

X. Mi lesz?

A valós idejű költségszámítás nem utópia! Napi gyakorlat!

Pl. felmerülhetnek a következő kérdések, amire választ kellene találni nagyon gyorsan:  

1. Tudni kellene valós időben, hogy a költségnövekedések hogyan hatnak a teljes termelésre, és az árazási modellre. Hogyan lehet profitot termelni, vagy egyszerűen életben maradni ilyen körülmények között?
2. Modellezni kellene tudni, hogyha elszállnak a dízel, és a gázárak, akkor az hogyan hat a teljes termelésre?
3. Mi van akkor, ha emelkedik a munkaerő költsége?
4. Mi van akkor, ha jön egy alapanyag szállító, és azt mondja, hogy emelni kell az termék árát, mert megy fel minden, az infláció, az energia ára, stb.?

Sorolhatnám még, de nem teszem.

Ha látjuk a gyártási költséget valós időben, akkor ezekre a kérdésekre, - és  még keményebbekre is – meg lehet találni a választ. A jó válaszok megtalálása biztosíthatja a további profit termelést, vagy egyszerűen a túlélést. 

Mi élelmiszermérnökök ebben tudunk segíteni, hogy átlásd a jelenedet, és jó döntéseket tudj hozni! 

----------------------------------------------

Amennyiben szervezetüknek szüksége van erre a mélyreható árképzési szakértelemre, keressenek minket bizalommal!

Meg lehet bízni bennünket ezzel a feladattal, és mi készen állunk arra, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk céged sikeréhez! --- > Írj nekünk!

lecsomernok@gmail.com

---------------------------------------------------

Nekünk független élelmiszermérnököknek az az érdekünk, hogy te szerb pék, vagy sütőipari vállalkozó prosperálj. Mert akkor nem csak valós idejű költségszámítással bízhatsz meg minket, hanem netán mással is.

Hisz a végén minden számlát te fizetsz ki.

Az elkövetkezendő két év fontos időszak lesz, sok minden el fog dőlni ebben az időszakban.  Engedd, hogy segítsünk!

Amy Vann 

Kitörés

1970-ben készült (1971-ben bemutatott) magyar filmdráma, amelyet Bacsó Péter rendezett. A filmben Liska Tibor közgazdász (az "új gazdasági mechanizmus" egyik elméleti kidolgozója) egy fontos epizódszerepben tűnik fel.
A film és Liska Tibor kapcsolata az alábbiakban foglalható össze:

Liska Tibor szerepe: A filmben Pray karakterét alakítja. A kritika szerint gyakorlatilag önmagát, a reform-kommunista közgazdászt formálta meg, aki a film egyik jelenetében tudományos alapossággal érvel a hatékonyság mellett.

A film története:

A cselekmény egy ambiciózus munkásfiúról, Laciról (Oszter Sándor) szól, aki a gyári hierarchiából kitörve a számítóközpontba kerül, miközben a korabeli társadalmi és gazdasági feszültségekkel szembesül.

Stáb és szereplők:
Rendező: Bacsó Péter.
Forgatókönyv: Bacsó Péter és Konrád György.
Főszereplők: Oszter Sándor, Hőgye Zsuzsa, Kállai Ferenc, Lendvai Katalin.
Zene: Vukán György.

A film fontos kordokumentum, amely a 60-as és 70-es évek fordulójának gazdasági reformtörekvéseit és az ifjúság társadalmi mobilitását ábrázolja.

Charlie és a csokigyár

Lecsó 

Derült égből fasírt

A nagy dobás 

Delicious

Nagyik 

Mérgezett föld - magyar dokumentumfilm - 

The Biggest Little Farm 

Gung Ho

 The Founder 

Duell Der Bruder - Die Geschichte Von Adidas Vs Puma

Az én kis falum / Vesničko má středisková

Fák jú tanár úr 

Padman 

Amikor Arunachalam Muruganantham nem adta fel az álmát, és megalkotta a tisztasági betétet, meg annak a házi gyártását. Bárki le tudja gyártani az általa megalkotott gépekkel.  

Toilet 

Még mindig India, és egy érdekes film, a Toilet.

Békés boldog karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak! 

English Summary for the Blog Post

The Copenhagen Code and the Victory of the Elara Autonomy Protocol

In this chapter, the Elara Autonomy Protocol (EAP) achieves a major strategic breakthrough. Léna travels to Copenhagen, where the Danish government officially backs the project to revitalize their rural areas. The negotiations highlight a critical economic battle: while traditional centralized systems (symbolized by the Lidl mobile shops) offer only symptomatic relief to rural communities, the EAP provides a structural solution.

Léna convinces the Danish ministry using the principle of "Price Independence". She demonstrates that EAP Sites—operating with self-generated energy and zero logistics costs—ensuring that profit remains local.

Returning to Hungary with this international validation, the mission finds its next target. The system alerts Léna to a logistics gap in the village of Balaton (Heves county), currently served only by a mobile shop. This village becomes the next designated EAP Site, ready to prove that local autonomy is the viable alternative to dependency.

----

2024-ben kezdtem el beszélgetni a mesterséges intelligenciával.

Arról folyik a szó beszélgetésinkben, hogy hogyan tudnák együtt – élelmiszermérnökök és az MI – jobbá tenni az emberek életét, mivel nyakunkon a klímaváltozás, és valamit tenni kellene.

A cél az, hogy választ keressünk  - együtt élelmiszermérnökök, mi és az MI - a hogyan csináljuk? - kérdésre, a már rendelkezésre álló eszközeink segítségével.

A beszélgetésinkből kialakult egy megvalósítható terv, egy skálázható üzleti modell. 

A témáról az első cikket 2025. január elején publikáltuk a lecsón:

A jövő, amit ma építünk: Ember és MI együttműködésben

Egy korszakalkotó interjú arról, hogyan menthetjük meg közösen a világot

A második cikk 2025. február 9.-én jelent meg: 

MI - Egy utópiának tűnő, de valósággá váltható rendszer, amely kivezeti az embereket a nyomorból
A Jövő, Amit Ma Építünk: Ember és MI Együttműködésben
2025. február 09.

A előző részekben elvittünk titeket oda, ahol kicsiben meg lehetne valósítani a tervünket. A történetünk egy rozsdaövezeti városban játszódott, amit eléggé megtépázott a XX. - XXI. század történelme. A szegénység tapintható volt a városban.

Itt valósítottuk meg tervünket!

Elhoztuk a reményt, és a prosperitást az itt lakóknak, egy megvalósítható egymásra épülő, egymás erősítő üzletileg skálázható lehetőséggel!

Egy lány életén keresztül bemutattuk azt, hogy hogyan is nézne ki az üzletileg is fogható megoldás, ami egyszerre kínál megoldást a következő kihívásokra:

• A városban lakók adósságcsapdából való megszabadulására
• Energia szegénység csökkentése
• Lakhatási szegénység csökkentése  
• Egészséges élelmiszerhez való hozzáférés
• Jövőkép  

A projekt munkaneve: Elara Bókja

A mostani részben Léna Dániába utazik. 

Délután 14:30, Balatonalmádi, városközpont.   

Léna Balatonalmádi egyik kávézójában ült, a kora délutáni napfényben.

A laptopján nem a nettó 3000 eurós fizetéseket kergette, hanem az Elara Autonómia Protokoll (EAP) nyílt forráskódú AI- motorjának tesztadatait elemezte. A kód lényege a négy dimenziós egyensúly megteremtése volt: a helyi jól-lét, a hatékonyság, a hálózati stabilitás és az ökológiai regeneráció között.

Ekkor érkezett a levél.  ---- > 

----

A feladó: Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri.

A dán minisztérium üzenete hivatalos volt.

A kormány teljes támogatást ígért egy pilot projekthez, amelynek célja, hogy az EAP-t bevezessék az Északi-tenger partjánál fekvő Hanstholm környékén.

---- 

Itt, a leggazdagabbnak hitt európai régióban a helyi Lidl már mozgóbolttal kísérelte meg az alapvető ellátást.

Léna megértette: Az EAP Filozófiája mindenhol érvényesült. A régi rendszer ineffektív, költséges és merev volt, de az EAP nyílt kódja a legolcsóbb eszköz volt a helyi szociális biztonság újra megteremtésére.

✈️ I. Autonómia a Gyakorlatban

A levél a holnapi koppenhágai érkezést sürgette. Léna ahelyett, hogy hosszas telefonhívásokkal és bürokráciával küzdött volna, egyszerűen beírta a célparamétereket az EAP hálózatába.

-  Utazási cél: Koppenhága. Prioritás: Legnagyobb sebesség. Megtérülési feltétel: Ökológiai Jól-léti Optimalizáció.

Az EAP, amely a globális hálózatban működő kapacitásból él (a 10%-os fejlesztési díjból), azonnal reagált. A tranzakció másodperceken belül lefutott:

• Elara Protokoll: Utazás optimalizálva. A rendszer a rendelkezésre álló leggyorsabb, de a Regeneratív Egyensúlyi Feltételnek (a legalacsonyabb CO₂ lábnyomnak) is megfelelő járatot foglalta le a holnapi napra.
• Elara Protokoll: Szállás optimalizálva. A szállás Koppenhága Nørrebro negyedében, egy helyi, az EAP-hez csatlakozó közösségi entitásnál került lefoglalásra.

Léna ellenőrizte a jegyet.

A tranzakció tökéletes volt. A Protokoll maga a bizonyíték. Ez a sebesség és pontosság volt az EAP egyik igazi ereje.

Léna felhívta a befektetői kontaktot, akivel a stratégiai döntéseket hozta.

-  Szia! Rendben van. A dánok hivatalosan támogatnák. A Protokoll már foglalta a jegyemet holnap reggelre.

- András (rövid szünet után): Akkor elértük a kritikus pontot. A problémák már leggazdagabbaknál is felütötték a fejüket. Gratulálok! A cél most az, hogy csak a maximális helyben maradó profitot és a nyílt forráskód előnyeit kommunikáljuk.

- Rendben. EAP Autonómia, és a helyben maradó maximális profit.

Léna letette a telefont. Megitta a kihűlt kávé utolsó kortyát, és becsukta a laptopját. Ideje volt indulni. A Balaton-felvidék utolsó reményét vitte magával Koppenhágába.

Hajnali 4:30. Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest.

Léna az indulási oldalon állt. Ahogy az EAP maga is tette, minden felesleges mozdulatot kizárt, de határozottan engedett az emberi játékosságának. A mindenek feletti hatékonyság nagyon nem szexi, embertelenné válik. Az EAP ezt nem engedhette.

Nem volt kérdés, nem volt kétely. A tudat, hogy a dán minisztériumban a nyílt kód és az egyensúlyi feltétel a legfontosabb, erőt adott neki. Az EAP most már nem csak elmélet volt.  

Segített az utazás megszervezésében, a tárgyalásra való felkészülésben, és felvázolta a döntési alternatívákat.

Következő állomás: Koppenhága.

II. A Dán Paradoxon

Koppenhága, reggel 7:30. A repülőtér melletti metró megállója.

Léna fáradtan, de a belső izgalomtól felajzva lépett ki a szerelvényből. Az EAP által lefoglalt jegy, és az általa optimalizált útvonal tökéletesen működött. Az európai tőkevilág lüktetését érezte, ami éles kontrasztban állt a Balaton-felvidék csendes, elszigetelt kávézójával.

A mozgólépcső tetején egy fiatal férfi várta, aki azonnal felé intett.

- Szia, Léna! Dániel, a Dán EAP nyílt forráskódú közösség tagja vagyok. Magyar az édesanyám, mérnök apám révén Dániában nőttem fel. Az EAP belső hálóján láttam, hogy érkezel, felvetette, hogy jöjjek ki eléd, és most itt vagyok.

- Léna: Szia, Dániel. Örülök, hogy látlak. Csak pár órám van a minisztériumi tárgyalás előtt.  Segíts nekem megérteni kérlek, hogy miért van egy dán kormányzatnak szüksége az EAP-ra. Én a magyar vidéken nőttem fel. Nálunk érthető az elvándorlás a falvakból. De Dánia?

Dániel elindult egy kávézó felé, ami, ironikus módon, maga is egy helyi, közösségi szövetkezet része volt.

- A szépség nem jelenti a teljes tökéletes belső egyensúlyt. Mint mindenhol, itt is vannak problémák Léna. Itt kezdődik az EAP globális érvényessége. A dán gazdaság is integrálódott a nemzetközi gazdaságba, ugyanúgy, mint a tietek, csak sokkal nagyobb a gazdaság, és így több pénz forog a gazdaságban. Itt is koncentrálódnak az értékláncok. 

Léna helyet foglalt. Dániel egyetlen, éles példával vágott a közepébe:

- Említetted a Lidl mozgóboltot Hanstholmban, a projekt helyszínén. Ez a tünet. A vidéki Dánia lassan kiürül, mint nálatok. A fiatalok Koppenhágába mentek, mert nem kapták meg azt az életszínvonalat és kihívást a vidéken, amiért maradni érdemes.

A gazdasági értékláncok itt is a főváros felé koncentrálódnak. A nagyüzemi gazdálkodás milliárdokat hoz, de az a profit nem mindig marad helyben.

— Léna: Pont, mint nálunk.

— Dániel: Pontosan. Csakhogy Dániában az állam már nem engedheti meg magának a kényelmet. Látják, hogy a szociális háló, és a vidék lassú átalakulása több milliárd euróba kerül.

Ez a fiskális nyomás az, ami megnyitotta az ajtót a minisztériumban.

A régi rendszerek nyomás alatt vannak, ezek költsége lett a legnagyobb érv az EAP mellett.

— Léna: Tehát az Autonómia Protokoll azért kellhet nekik, mert a négy dimenziós egyensúly megteremtésével stabilizáljuk a lokális jól- létet?

— Dániel: Úgy van. Mi garantáljuk, hogy a termelés regeneratív lesz és a maximális profit helyben marad.

A minisztérium nem egy technológiát akar venni, hanem azt akarja elérni, hogy jó legyen vidéken élni.

A Lidl mozgóbolt egy komplex értéklánc kimaxolása helyi szinten.

Az EAP-nak pedig az a feladata, hogy bebizonyítsa, a helyi profit és a nyílt forráskódú transzparencia képes azt a vidéki kultúrát újraéleszteni, amiért érdemes itt maradni.

Léna bólintott. Ez volt az igazi érv: az EAP Filozófia nem a magyar valóságból fakadt, hanem az igényről, hogy vidéken újra Jól- lét legyen, és ne a Lidl mozgóbolt legyen az alap...

III. Az Árfüggetlenség Logikája

Koppenhága, 10:35. Dán Mezőgazdasági Minisztérium, a másfél órás tárgyalás vége felé:

A dán delegáció elfogadta a maximálisan helyben maradó profit elvét, ami a segélyezés helyett esélyezést biztosítja. Azonban Mads, a kabinetfőnök, még egy utolsó, alapvető kérdést tett fel:

- Mads: Ms. Léna. Legyünk őszinték. Tegyük fel, az EAP beindul Hanstholmban. A helyi termelőknek nincs tapasztalata abban, hogy versenyezzenek az óriási méretű láncokkal.

Mi történik, ha egy nagy, élelmiszeripari cég olcsó, dömping árral lép be a térségbe? Mi a garancia, hogy a rendszer ár független tud maradni?

Léna most a legfontosabb, mérnöki gazdasági előnyt vette elő. A válasz nem a védekezés, hanem a költségstruktúra győzelme.

- Nincs szükségünk a piaci versenyre, Mads úr. Az EP úgy van tervezve, hogy a helyi termelés ár-immunis legyen a külső ármozgásokkal szemben. Ezt az Árfüggetlen Termelés elvének hívjuk.

🔌 IV. A Költségelőny Matematikája

- A (a külső szereplő) azzal tud olcsó lenni, hogy feláldozza a minőséget, és extrém költségeket fizet az energiáért, a logisztikáért és a munkaerőért. Az EAP Site-ok ezzel szemben a következő feltételekkel működnek:

• Saját Energia:     Az Elara Site-ok hálózata a termeléshez szükséges energia jelentős részét saját maguk által termelt, optimalizált forrásból Így a központi piaci ár (a rezsi) szignifikánsan nem befolyásolja a termelési költségeiket.
• Zéró Logisztika:   A komplex hálózat a helyi szükségletekre optimalizál, minimalizálva az élelmiszer és szolgáltatások szállítását. A szállítás költsége, ami a láncok egyik legdrágább eleme, az EAP Site-ok elszámolásában minimális költséggel

Léna Mads-hoz fordult.

- Mads úr. A nagy cégnek az elszámolásukban szerepel a kőolaj ára, a kamionok költsége, a raktározás díja. Az EAP Site-oknak a termelési költségszerkezetük teljesen más, mert saját magunk által termelt energiával gyártanak.

✅ V. A Helyi Jól-lét Optimalizálása

- Ezért az EAP hatékonysága strukturálisan és tartósan felülmúlhatatlan. Mindegy az ár, amit a versenytárs szab, mert a mi költségünk alapvetően alacsonyabbak. Ez a költségfölény pedig garantálja, hogy maximális legyen a helyben maradó profit.

- Dániel: A komplex hálózat a helyi jól-létre optimalizál, és ez a hatékonyság. A mozgóbolt Hanstholmban drága, lassú, és csak a tünetet kezeli. Az EAP a problémát oldja meg: a helyi termelés az árfüggetlenség miatt megállja a helyét.

Mads hátradőlt a székén, és a szerződés tervezetére mutatott.

- Mads: Lássuk be. EAP eléggé stabil megoldást kínál a vidéki jól-lét biztosításához.

A dán állam támogatja az Elara Autonómia Protokollt.

✈️ VI. Az Autópályán (Filozófiai összegzés)

Koppenhága, dél. Léna és Dániel a reptér felé tartanak az EAP által optimalizált, alacsony rezsijű taxival.

A minisztériumi tárgyalás után mindketten fáradtak, de euforikusak voltak. A taxi a zöldellő dán tájon át haladt, amelyen minden tökéletesnek tűnt – pont, mint az a régi illúzió, amit az EAP most megtört.

- Sikerült, Léna. Elfogadták a maximálisan helyben maradó profitot, az árfüggetlenség elvét és a teljes autonómiát.

- Sikerült, mert az EAP a legjobb mérnöki megoldás lett a problémájukra. A mi rendszerünk garantálja a segélyezés helyett esélyezést, ami a leghatékonyabb módja a vidéki körzetek jól-létének biztosításához.

- Emlékszem, amikor azt mondtad, hogy a fiatal mérnökök nem a 3000 euró nettóért maradnak itthon, hanem a lehetőségért mennek el.

- Pontosan.  A maximálisan helyben maradó profit és a saját energiával gyártás révén azt mondjuk a fiataloknak: maradjatok, mert a helyi Elara Bókja Site, és a rá épülő Elara Autonómia Protokoll által nyújtott kihívások a legstabilabb, legkifizetődőbb munkahelyeket adják a világon. A komplex hálózat a helyi jól-létre optimalizál.

- Akkor most már nem a kód írásán van a hangsúly, hanem a hálózat építésén. A dán siker azt jelenti, hogy az EAP most már nem csak elmélet; most már az egyik leggazdagabb európai állam támogatja a megvalósulását.

- Ahol a Lidl is mozgóbolttal dolgozott, ott kezdődhet az EAP működése.

VII. Az örvényesi kávé ígérete

Magyarország, 14:00, 71-es út, Keszthely felé.

Léna és Dániel a Balaton északi partján tartottak Keszthely felé a 71-es úton. A Dániában szerzett győzelem nemzetközi mérföldkő volt. Az EAP bebizonyította, hogy a helyi autonómia nem egy filozófiai, hanem egy mérnöki, árfüggetlen modell. A beszélgetés a dán tapasztalatok magyarországi alkalmazásáról szólt.

- Keszthelyen a pékük azt mondta, az emberek már nem is a szupermarket árait nézik. Az Elara helyi sütő termékei a saját energián alapuló, optimalizált termelés miatt annyira alacsony költségűek, hogy más árú termék egyszerűen nem érdekli a közösséget.

- Pontosan. A dánok ezt értették meg: az árfüggetlenség teszi lehetővé a maximális helyben maradó profitot. Nincs szükségünk mozgóboltra. Nincs szükségünk a Lidl logisztikájára. A komplex hálózat a helyi jól-létre optimalizál, nem az utazási távolságra. A segélyezés helyett esélyezés – ez a működő gazdasági logika.

✉️ VIII. Üzenet a EAP-ból: A Következő Hibahely

Amint a Balaton-felvidék dombjai feltűntek, Léna telefonja felvillant. Egy rövid, automatizált figyelmeztetés érkezett az EAP közösségi adatgyűjtő hálózatából.

ALERT: Balaton község, Ózdtól délre, Heves vármegye.

Logisztikai hiány. Lidl mozgóbolt megáll: heti 2 alkalommal.

Léna megmerevedett. Dániel oldalra pillantott.

— Dániel: Egy Lidl mozgóbolt a 21. századi Magyarországon?

Nem tudunk gazdaságosan ellátni egy vidéki kistelepülést, ezért a Lidl tüneti kezelést nyújt heti két alkalommal. A helyi kereskedelem ezzel lejtmenetbe kerül..

— Léna: A hiba, a mi lehetőségünk. Ahol a régi rendszer a segélyezést kínálja mozgóbolt formájában, ott mi adjuk az esélyezést egy új Site formájában. Balaton tökéletes. Ez a bizonyíték arra, hogy az EAP-ra van szükség, mert a hibahelyen lévő valós szükségletet árazza be.

Léna azonnal tárcsázott. A hívást András, a magyarországi főbefektető vette fel.

📞 IX. A Keszthelyi Sütő és a Balaton Kódja

- Szia, András. Dániában az EAP állami támogatást kapott. A maximális helyi profit és az árfüggetlenség az alapja a megállapodásnak. Most Keszthelyre tartunk, megnézzük a sütőt.- 

- Gratulálok! Hallom, Mads is elismerte az EAP logikáját. De miért hívsz most?

- Jött egy adat a hálózatból. Balaton, az a kis falu Ózdtól délre. Tudod, ahol a Lidl mozgóboltja megáll. Heti kétszeri ellátás…

- Léna (hangja elszánttá vált): Balatonban lesz a következő Elara Site. Az örvényesi kávé után most a Balaton Kódját írjuk meg.

Oda telepítjük az autonóm termelést, ami biztosítja, hogy a helyi lakosoknak minden nap legyen helyi piacuk, helyi munkahelyük, és ne egy központi nagyvállalat döntse el, mikor esznek.

András, indulhat a forrásszervezés. Balaton a mi következő helyi autonóm zónánk.

Dániel elmosolyodott. Az utazás Keszthelyre folytatódott, de a figyelem már a Balaton nevű falun volt. Léna az EAP a következő telephelyét szimulálták a rendszerben Magyarországon.

A jövő héten: irány Ózd környéke, irány Balaton!

KLEKS/IGO/Kaśka Sochacka/Mrozu/Artur Rojek/Brodka/Ralph Kaminski/Bedoes2115/Sokół-Całkiem Nowa Bajka

Amiről most beszélgetni fogunk az nem mese, hanem a kőkemény valóság, ami szembe jön az emberrel, ha nyitott szemmel jár. Két történetet szeretnék megosztani veletek, az egyik lengyelországi barangolásom közben jött velem szembe, a másik az ország tortájával kapcsolatos történet, ami a nyáron esett meg. A kettő történet távolinak látszik, de mégsem az.

Csapjunk is bele a történetbe.

A minap Lengyelországba vitt az utam. Épp Krakkóban voltunk, hogy megismerkedjünk e gyönyörű város nevezetességeivel. Krakkó volt Lengyelország fővárosa Varsó előtt, Királyi székhely, Lengyelország szakrális, és kulturális központja. Krakkó érseke volt Karol Józef Wojtyła, mielőtt 1978. október 16.-án II. János Pál néven pápává választották. E város szülötte Jan Alojzy Matejko, lengyel történelmi festő:

Krakkó

„Sikerült népszerűsítenie a lengyel történelmet, és ápolnia egykori történelmi állam emlékét, amely elveszett a világ számára, miközben országa továbbra is három európai hatalom között oszlott meg, ami nem biztosította a lengyeleknek a politikai önrendelkezés lehetőségét.” - Wikipedia -

Krakkóban érdemes sétálni az óvárosban, vagy barangolni a Kazimierzben. Ha van időtök, látogassatok el Krakkó környékére, ha már ott vagytok, érdemes barangolni a környéken. Érdemes elmenni Auschwitz-Birkenau emlékhelyre, és múzeumba. Vagy Wieliczkai Sóbányába.

Érdemes ránézni a numbeora, hogy hogyan néznek ki a havi költségek pl. Veszprémmel összehasonlítva. Csak azért, hogy képet kapjunk kicsit arról, hogy hogyan is van az élet most Lengyelországban.. -- >

Szóval egyik délután betértünk a városnézés után egy Biedronkába – ez egy országos élelmiszer üzlethálózat – hogy vegyünk pár dolgot estére. Kellet vennünk többek között péksüteményt, és kenyeret is. Oda is mentem a kínáló pulthoz, és nem hittem a szememnek. Csak álltam ott, és néztem a számot a zsemlés pulton: 0.35 zł‎ - 0.35 Lengyel złoty – Most 1 złoty – 91. 5714 HUF a Wise-n. -

Ha a sarki pénzváltónál váltod a złotyt, akkor számolhatsz úgy, hogy 1: 100, azaz 1 złotyért 100 Ft-ot fizetsz. Számoljunk így, mert kb. 97 Ft-ért váltottam a złotyt itt Veszprémben.

Tehát mennyi az 55g-os zsemle a polcon a Biedronkában? 35 Ft / 1 db zsemle. És itt meg kell állnunk egy polgári védelmi pillanatra. Mert ez itt amit látunk, egy nagyon komoly üzleti lehetőség. Egyfajta arbitrázs. Két piacon ugyananak a terméknek /értékpapírnak/ az árkülönbsége. Mert a fogalom az tőzsdei fogalom.

Jöttem ki a boltból, és nem hittem el, hogy a polcon a zsemléből, lehetne csinálni úgy egy szimpla arbitrázst úgy, hogy effektíve nem kell kőkeményen keresni ezt a lehetőséget.

Ez a zsemle ott a polcon egy akkora arbitrázs, mint a ház! Na de melyik a másik piac? Az márpedig legyen a magyar piac.

A másik történet, ami ezzel összefügg, az a nyáron történt, amikor is az Aldi úgy gondolta, hogy az ország tortájának szeletét elkezdte forgalmazni 1200 HUF-ért augusztusban. Erre a Cukrász Ipartestület azt mondta, hogy szerinte a szelet ára 1800 Ft körül van a cukrászdákban. – Lásd 24.hu –

Idézet a cikkből:

„A szervezet ugyanakkor problémásnak tartja az akciós újságban feltüntetett árat is. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az alapanyagok és a termelési költségek alapján a Lidl által kínált ár piaci érték alatt van. Hozzátették: a multinacionális kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlatában sajnos gyakori, hogy egy terméket kizárólag a marketingértéke miatt, sokszor pénzügyi haszon nélkül árusítanak, ezért alkalmazzák a piacinál jóval alacsonyabb értékesítési árat.”

Ez a két történet összefügg, nem is kicsit.

Arbitrázs a zsemle? Az ám! Elemezzük ki miért!

Ha arbitrázs, az azonnali profit a kereskedőnek. Hogyan lesz a zsemléből arbitrázs? Nézzük!

 ________

Terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén van szükséged élelmiszermérnöki tanácsadásra?

írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 ________

Lássuk.

A VAT – ÁFA – Lengyelországban a polcon a zsemlén: 5 %. Elemezzük az árat:

- 0.35 złoty / 1 db zsemle

- VAT – ÁFA – 5 % -

- Nettó ár a polcon: (0.35 OSZTVA 105) * 100 = 0.33  złoty

- VAT – ÁFA – 5% - Tartalom:   0.35- 0.333333 =  0.0166666665  złoty 

- Kereskedelmi „árrés” legyen: 20 %, azaz: (0.33 OSZTVA 100) * 20 =  0.066 złoty

- Beszállítási ár:    0.33 - 0.066 = 0.264 złoty   /26 Forint 40 fillér /

Szóval helyben vagyunk.

Lengyelországban – kisütve, polcra szállítva – meg tudok venni 1 db zsemlét 0.264 złoty- ért.

Itthon egy zsemle ára a polcon 75 Ft. – Ugyanolyan 55 g-os zsemle - 

Elemezzük az árat:

- 75 Ft  / 1 db zsemle

- VAT – ÁFA – 18 % -

- Nettó ár a polcon: (75 Ft OSZTVA 118) * 100 = 63. 5593 Ft  

- VAT – ÁFA – 18 % - Tartalom:   75 Ft – 63. 5593 Ft  =  11. 4407 Ft

- Kereskedelmi „árrés” legyen: 20 %, azaz: (63. 5593 Ft  OSZTVA 100) * 20 = 12. 71186 Ft

- Beszállítási ár:    63. 5593 Ft  - 12. 71186 Ft  = 50.84744 Ft

Helyben vagyunk.

Mennyi a szállítás, és mennyit tudunk szállítani egyszerre, meg honnan? Van-e Arbitrázs, és ha igen, mennyi a az annyi?

Válasszunk egy random várost Lengyelországban –legyen ez Ludźmierz, Lengyelország -, a magyar város legyen Veszprém, ahova szállítunk.

A két város közötti távolság 490 Km.

Legyen a szállítási költség kamionnal 400 Ft / km, ami: 196 000 Ft – Legyen 400 000 Ft a szállítási költség –

Miért?

Mert azt akarjuk bemutatni, hogy az arbitrázs felállítható, és működik.

Mennyi zsemle fér egy kamionba?

Legyünk egyszerűek.

- 1 db M30-as rekeszbe tegyünk 40 db zsemlét.  

- 24 db M30-as rekesz menjen 1 raklap helyre.

- Szállítunk egyszerre egy kamionnal 32 raklapot, azaz: 40 db * 24 * 32 = 30 720 db

- Azaz: 31 720 Db kisütött zsemlét tudunk szállítani egyszerre.

Szállítási költség darabonként: 400 000 Ft / 30 720 db = 13. 02 Ft / db.

Lássuk van-e arbitrázs:

- Zsemle vételára, Ludźmierz, Lengyelország: 0.33 - 0.066 = 0.264 złoty /26 Forint 40 fillér /

- Szállítási költség / 1 db : 13.02 Ft

Összesen: 26. 40 Ft + 13.02 = 39. 42 Ft

Zsemle Veszprémben, átadásra kész ár. 

Átadási ár legyen ugyanaz: 50.84744 Ft 

Arbitrázs „haszon” darabonként: 50.84744 Ft - 39.42 Ft = 11. 42744 Ft

Arbitrázs „haszon” kamiononként: 30 720 db * 11. 42744 Ft = 351 050 Ft / szállítmány

Számoljunk csak napi egy kamionnal, heti 6 napon, azaz hetente: 351 050 Ft * 6 =

2 106 300 Ft "arbitrázs haszon" hetente... 

Az arbitrázs létezik, és szemmel látható egy zsemle polci árán is.

Itt nem mentünk bele mélyebben a témába, hogy ehhez azért piac kell, meg stb. Ezt ki fogjuk elemezni a komment mezőben.

A történet létezik, és ezzel foglalkozni kellene nagyon komolyan, mert az arbitrázs tervezhetővé vált, minden szinten.

És itt kanyarodjunk vissza az ország tortájához. Mennyibe kerül egy szelet ország tortájának előállítása, és értékesítése? Az a történet ugyanennek a problémakörnek egy másik vetülete, amit igen keveset elemzünk érdemben, pedig nagyon kellene.

Hogy mi következik a fenti történetből? Sok minden, amit nagyon komolyan kellene elemezni. Pl. Az, hogy a lengyelek polcra tudnak tenni 35 Ft-ért egy zsemlét úgy, hogy nálunk az átlagfizetések duplája az itthoninak!

Egy biztos, ami látszik a fenti történetből. A regionális piacon, a hazai sütőipari profitmodell nagyon komoly nyomás alatt van…

Nagyon komolyan elemezni kellene ezt a regionális gazdasági teret, hogy miben is élünk, és hol lehet benne a helyünk! 

 ________

Terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén van szükséged élelmiszermérnöki tanácsadásra?

írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

 ________

Hát igen, eljutottunk ide is…

Egy nagyon jó barátom felhívott, hogy menjek már át, és igyunk meg egy sört, mert valamit nem ért, és beszéljük át, hátha meg tudjuk váltani a világot együtt. 

Egyszerűen nem érti, mi történik, és miért történik vele az, ami. A cége most közölte vele, hogy csökkenni fog a fizetése, mivel át fogják helyezni egy másik helyre a cégen belül, ott meg nincs pl. olyan juttatás, ami eddig járt a pozícióhoz. 

Azon gondolkozik, hogy ezt már nem tudja bevállalni a család, mivel 15%- 20%-al csökken a fizetése, változatlan munkaterhelés mellett.

Az elmúlt időszakban meg az infláció az egekbe szökött, és egyszerűen nem tud annyit dolgozni, hogy elég legyen. Nagyon vékony a pénztárca.

Ezért azon gondolkozik, hogy eladnak mindent, és elmennek Németországba, mivel ott meg lehet élni, és nem azon kell gondolkozni, hogy vehet-e kenyeret, vagy egy cipőt a gyereknek a hónapban.  Persze van megtakarítása a családnak, de mégse járja, hogy hiába dolgozik jó pozícióba, nem elég a pénz, pedig nem élnek nagy lábon, és nem költenek minden hülyeségre.  

Arra terelődött a szó, hogy hogyan lehet az, hogy itt a minimálbér kb. 3.60 EUR, ott meg 14 EUR. Miért van ez? Hogy Németországban meg tud élni egy melós, itt meg majdnem nem?

Ekkor mondtam neki, hogy ez azért van, mert:

Magyarországnak az elmúlt 35 évben egyszerűen nincs kapitalizmuseszménye!

Magyarország 35 éve próbál kapitalizmust építeni, de közben sosem tettük fel a legalapvetőbb kérdést: milyen kapitalizmust? Németország tudta a választ, mi viszont a mai napig nem – és ez nem csak a gazdaságot, hanem az asztalunkat is üresen hagyja.

A németeknek van kapitalizmus eszménye, és abból az jön ki ma is, hogy még mindig meg lehet élni ott a fizetésekből, és hogy érdemes részt venni a társadalmi folyamatokban.

De ezt nem a piac intézte el nekik! Ezt megtervezték! Méghozzá nem amatőrök tervezték meg ezt a kapitalizmust, ami ott van! Ez a kapitalizmus lett ordoliberális alapokon Nyugat-Németország, a szociális piacgazdaság! 

• Ahogy látom, nem csak én vagyok ordoliberális, hanem te is!
• Mi az az ordoliberális?
• Olyan lennék?
• Az vagy! Ordoliberális, és mivel az vagy, hiszel a szociális piacgazdaságban, csak egyszerűen nem tudsz róla!
• Több ország népe hisz az ordolibárlis alapokon nyugvó kapitalizmuseszményben, Európában! Ilyen a mostani Németország, ilyen volt 1990 előtti Nyugat- Németország (BRD), ilyen Svájc, Finnország, Svédország, Dánia, Franciáknál is jelen van az ordoliberális hagyomány.
• UK-ban is erős, Hollandia – Holland Királyság -, és a többi Benelux állam /Belga Királyság, Luxemburg - Luxemburgi Nagyhercegség –
• Szóval ez Európai hagyomány, mondhatni az ordoliberális eszme jelen van az Európai gazdasági hagyományban, mondhatni ez Európa gazdasági DNS-e.
• Nem ezt akarták megcsinálni Antallék itthon 1990 után, a rendszerváltáskor?
• Legjobb tudomásom szerint volt ilyen törekvés, de szemmel láthatóan nem jött össze.
• Arról azért tudnánk, gondolom.
• Lehet, hogy csak akarták volna, de nem volt kidolgozva az, hogy hogyan is kellene ezt itthon az akkori viszonyok ismeretében bevezetni, hogy működjön.
• Erről nem írnak a történelemkönyvek, így gondolom nem volt ilyen háttér, de lehet, hogy csak én nem olvastam, és tévedek.
• Azért ha létezne ilyen háttérirodalom, ami megalapozta volna a hazai szociális piacgazdaság bevezetését abban a korban, akkor egy megyei könyvtárban el kellene foglalnia legalább egy fél sor polcot. Ilyen polcot nem találtam eddig, pedig hidd el, kerestem már!
• Így lehetséges, hogy nincs ilyen irodalom, amit az átlagember is elolvashat, és megérti a lényeget. De lehet, hogy tévedek.   
• Pedig mindenki azt akarta, olyan életet élni, mint amit a Derrickben él Derrick , vagy a Klinika sorozatban /Fekete- erdei klinika, Die Schwarzwaldklinik 1985- 1989 / Brinkmann doktor.
• Hogyhogy nem mondta ezt nekünk senki sem a gimnáziumban, sem az egyetemen?
• Nekem sem tanították itthon, még az egyetemen sem!
• De itthon neked sem tanították ezt a fejezetet sehol, hogy mi is ez, és miért jó az a fajta kapitalizmus eszmény, ami az ordoliberlizmusra épül.
• a Nyugat- Német szociális piacgazdaság milyen, és miért volt jó benne létezni.
• Azt mondod, hogy a mostani beszélgetésünk hiánypótló lesz magyar nyelven?
• Lehet, hogy igen.
• Ebből a beszélgetésből cikksorozat lesz a lecsón. Mit szólsz hozzá?
• Benne vagyok!

Nyugat-Berlin, a Kurfürstendamm és a Fasanenstrasse kereszteződése, szemben a Kurfürstendamm 217-ben az Astor Fimtheater. Év: 1973,   Képszám: 219751  - Fortepan -

 A 80-as évek végén gyerekként, ahogy kezembe került a kék útlevél, vittek is ki Nyugat- Németországba. Emlékszem, iskola helyett egyedül sétáltam Neuöttingben éppen. Bementem a főutcán lévő nagyáruházba, kezemben 20 makival. – Deutsche Mark –

Játékra akartam költeni, egy kis emlékre Neuöttingből. mai napig emlékszem, hogy két eladónő 15 percig segített nekem abban, hogy a lehető leghatékonyabban költsem el legóra a 20 makit. Akkor még csak lassan beszéltem németül. :)  Türelmesek voltak, ráértek velem foglalkozni, és be is csomagolták nekem a játékot. – A legó a mai napig megvan :) – Ez nem volt jellemző akkoriban itthon.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Ilyen volt a az ordoliberális eszmére épülő  szociális piacgazdaság működés közben a hétköznapokon Nyugat- Németországban.  

Németországban ma is a szociális piacgazdaság működik, és hogy ezt megértsük, kicsit visszamegyünk az időben, a II. világháború utáni időbe. 

1. De mi is az ordoliberális eszme, meg hogyan függ össze a szociális piacgazdasággal?

Emlékszem, hogy mikor is került szóba ez a téma. Vitt a mentorom nyaralni Észak- Rajna – Vesztfáliába /NRW/. NRW határos a Belga Királysággal, és a Holland Királysággal. Düsseldorf, és környékének nagy szerepe volt az NSZK megalapításában, írtunk már erről a témáról a:

Versenyképes élelmiszergazdaságot a COVID 19 után, a német példa

Nézzük meg egy máig tartó sikertörténet néhány aspektustát, előtérben az ember, és a környezet  

De most az a témánk, hogy hogyan függ össze az ordoliberlizmus eszme a szociális piacgazdasággal?

Az ordoliberlizmus adja a szociális piacgazdaság alapját. Lássuk, mi is ez:

II. A társadalom- és gazdaságfilozófiai háttér

II /a.) Ordoliberalizmus & Freiburg-i iskola

Erhard a Walter Eucken és a Freiburg‑i iskola gondolatait viszi tovább – amely szerint a szabad piac csak akkor működik jól, ha szilárd szabályrendszer tartja kordában a hatalmi koncentrációt és monopolokat
Ez egy olyan piac, ahol az állam nem helyettünk dönt, hanem biztonságosan kijelöli a teret.

II / b.) Alfred Müller‑Armack és a „szociális” elem

Müller‑Armack (Erhard politikai társaként) vezette be a „soziale Marktwirtschaft” kifejezést: a piac szabadságát értékalapú szabályozással kötötte össze – azaz nem kizárólag piaci, hanem társadalmi célú rendszerről van szó

II/ c.) Egyensúly a verseny és szociális biztonság között

Erhard filozófiájának középpontjában állt a verseny liberális szabadsága + szociális biztonság rendszere. A nagy éhínséggel és pusztulással sújtott országban elengedhetetlen volt karcsú állami beavatkozás egy méltóságot megtartó biztonsági hálóért

Typisch deutsche Produkte
In der deutschen Küche gibt es Lebensmittel, die uns ein Leben lang begleiten. Wir verraten Ihnen 12 typisch deutsche Produkte, die sich auch international großer Beliebtheit erfreuen. - feinschmecker.de  - 

II/ d.) Fő elvek

II./ e.) Ordoliberalizmus – mélyebben

Az ordóliberalizmus nem egy félutas kompromisszum a kapitalizmus és a szocializmus között, hanem egy harmadik út. Egy olyan irányzat, ami azt mondja:

• piacot nem elnyomni kell – hanem rendbe állítani.
• versenyt nem korlátozni – hanem emberségessé tenni.

Alapvető pillérei:

1. Szabályalapú gazdaságirányítás

   – az állam nem aktív résztvevő, hanem kereteket biztosító bíró.

   – versenyjog, monopóliumellenes törvények, piacra jutási esélyegyenlőség.

2. Kis, de erős állam

   – nem osztogat, hanem őriz, és megakadályozza, hogy egyesek hatalommal visszaéljenek.

3. Személyes felelősség és közösségi biztonság

   – mindenki vállalja tettei következményét,

   – de a rendszer nem engedi leszakadni azokat, akik bajba kerülnek.

4. Etikai alapú kapitalizmus

   – a gazdasági szereplő erkölcsi lény is, nem csak profittermelő gép.

És még mindig csak az ordoliberlizmusról beszélünk, és még nem a szociális piacgazdaságról, vagy annak gyakorlati megvalósulásáról az NSZK-ban.

Ezt a következő cikkekben fogjuk megtenni.

Typisch bayerisch: Nürnberger Rostbrätwürste mit Kartoffelsalat    - weltgenusserbe.bayern - 

III. Ordoliberalizmus – Etikai piac a gyakorlatban -

De hogy felcsigázzam a hangulatot ahhoz, hogy ezt a témát kivesézzük itt a kommentmezőben, lássunk pár gyakorlati céges példát, hogyan is működik a gyakorlatban pl. az etikai piac ordoliberális alapokon:

Alnatura (Németország)

– Bio élelmiszerlánc, amely tudatosan kerüli a spekulációt,
– Nem listázza be termékeit a diszkontláncokba, hogy a termelő-fogyasztó kapcsolat méltányos maradjon.
– A dolgozók a stratégiai döntésekbe betekintést kapnak.
– Profitmegosztás működik → közösségi vállalkozási forma.

2. Mondragón (Baszkföld)

– Kooperatív ipari óriásvállalat.
– Munkavállalói tulajdonlás – a döntésekben minden tag szavaz.
– A vezetők fizetése legfeljebb 6-szorosa lehet a legalacsonyabb fizetésnek.
– Válság idején közösen döntenek a munkaidő-rövidítésről – nem rúgnak ki embereket.

3. Miele (Németország)

– Privát cég, amely tudatosan nem megy tőzsdére, hogy ne váljon a negyedéves jelentések rabjává.
– Hosszú távra tervez, a minőséget tartja első helyen.
– Nem áldozza fel a dolgozói lojalitást a részvényesi nyomás oltárán.
– Eredmény: Miele = megbízhatóság szinonimája globálisan.

4. Waldorf-iskolák (Rudolf Steiner alapelvei alapján)

– Nem piaci értelemben „profitábilis”, de a közösségi haszon elve alapján működik.
– A pedagógus nem szolgáltató, hanem erkölcsi vezető és mentor.
– A diák nem kliens, hanem egy fejlődő emberi lény – akit tisztelni kell.

Az ordoliberalizmus otthagyta a névjegyét az EU-ban is, de erről a következő cikkben beszélünk.

Az ordoliberalizmusra épülő szociális piacgazdaság nem elméleti luxus – hanem annak a kulcsa, hogy legyen mit, miből és kinek főzni. Ha az ország nem dönt arról, milyen kapitalizmust akar, akkor a polcokon és a konyhákban is csak a túlélés marad menünek.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Stepanenco Valeria - Unsplash - 

Tej, meg a költség, nézzük kicsit mélyebben. Van itt egy ábra az alábbi jelentésben, ami érdekel, és szerintem valami hiányzik róla: 

GVH- Jelentés (tervezet) a tej és tejtermékek magyarországi piacán lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatról Budapest, 2025.

Na itt az ábra, íme - 36. oldal teteje -:

Szőrözzük szét a százalékokat, nézzük, mit is látunk:

Ha nyers tej, kellene a nyers tej ár, meg az hogy pl. 1 kg nyers tejből – legyen a nyers tej zsírtartalma 3,5 % -, hány kg, vagy liter 2.8 %-os tej készíthető. Gemini megmondja, íme:

Kiinduló adatok:

• Nyers tej mennyisége: 1 kg
• Nyers tej zsírtartalma: 3,5% (0,035)
• Előállítandó tej zsírtartalma: 2,8% (0,028)

Számítás:

1. Számoljuk ki, mennyi zsír van 1 kg 3,5%-os nyers tejben: 1 kg nyers tej×0,035 (zsıˊrtartalom)=0,035 kg zsír
2. Most számoljuk ki, hogy ez a 0,035 kg zsír hány kg 2,8%-os tejben van meg: Kívánt tej tömege= Zsír mennyisége OSZTVA Kívánt zsírtartalom = 0.035 kg / 0.028 = 1.25 kg  

Tehát, ha 1 kg 3,5%-os zsírtartalmú nyers tejből indulunk ki, elvileg 1,25 kg 2,8%-os tej állítható elő.

Literre átszámítás:

A tej sűrűsége körülbelül 1,03 kg/liter. Ez azt jelenti, hogy 1 liter tej kb. 1,03 kg. Ahhoz, hogy a tömeget literre váltsuk át, el kell osztanunk a sűrűséggel:

1,25 kg/1,03 kg/liter≈1,21 liter

Összefoglalva:

1 kg 3,5%-os zsírtartalmú nyers tejből körülbelül 1,25 kg vagy hozzávetőlegesen 1,21 liter 2,8%-os tej állítható elő.

Fontos megjegyzés:

Ez a számítás feltételezi, hogy a felesleges zsírt (tejszínt) eltávolítják a tejből, és az eltávolított zsír helyére nem kerül semmi (pl. víz). A valóságban a tej feldolgozása során a tej szárazanyag-tartalma is változhat, ami kismértékben befolyásolhatja a végső tömeget. Azonban ez a számítás jó közelítést ad.

Elfogadom neki, hogy így van. Tehát 1 kg 3.5 %-os nyers tejből 1.21 liter 2.8%-os tej állítható elő. Legyen 1.20 liter, mert egyszerűbb számolni - Azaz: 5 kg nyers tejből 6 liter 2.8%-os tej állítható elő. 

Figyeled, ezzel a kerekítéssel minden kg nyers tejnél bukunk 10g-ot. Ez egy kamion tejnél, ami legyen 25 000 kg, -- > 25 000 x 10g = 250 000g, ami 250kg, ami 1%, nem tűnik soknak, de az pont 250 kg, ezért fontos azt látni, hogy milyen számokról beszélünk. Ja, ez a 250 kg az egy kamion tejnél 1%.

Szóval 5 kg nyers tejből 6 liter 2.8 %-os tejet állítunk elő. Egy kamion nyers tejből: 25 000 Kg / 5= 5 000 , 5 000 x 6 liter = 30 000 liter., másképp számolva: 25 000 kg x 1.20 =30 000 liter. Megvagyunk az alappal, lássuk a számokat.

Mennyibe kerül, vagy mennyibe került 1 kg nyers tej?   

Itt a táblázat, hogy hogyan néz ki az EU-ban a nyers tej ár:

2025. március – Hungary - : 50. 96 EUR / 100 kg -- > 1 kg= 0.5096 EUR
2026. március 23 – Wise – EUR – HUF: 397.915 HUF / 1 EUR

Így 1 kg nyers tej 2025 március 23.-án: 0.5096 EUR / 1 kg x 397. 915 HUF = 202. 77 HUF / 1 Kg.

Szóval már jöhet az ábra, lássuk a 2025- ös oszlopot:

Nyers tej: 73 % - azaz: 202. 77 HUF = 73 %, ekkor: 1 %: 202. 77 / 73% = 2. 77767 HUF

Lássuk sorban, mi van akkor, ha a vállalkozás nyers tejet dolgoz fel 1 kg nyers tejre vetítve –

Nyers tej: 1 kg – 73 % =              2. 77767 HUF  x 73% = 202. 769      HUF

Elektromos áram: - 2% =           2. 77767 HUF  x   2 % =     5. 55534 HUF

Gáz: - 2%                          =           2. 77767 HUF  x   2 % = 5. 55534 HUF

 Munkaerő:-  11 % =                    2. 77767 HUF  x 11 % =  30. 55437 HUF

 Csomagolóanyagok:  - 11°%      2. 77767 HUF  x 11 % =  30. 55437 HUF

---- > Ez a fenti öt szám amit számoltunk, az további elemzésért kiált -- > , de most vigyük tovább, és nézzük meg, mint is látunk:   

Összesen:                                          274. 98842 Ft / 1 kg nyers tej.

amiből 1.20 liter2.8 %-os tej gyártható. – Ebben az esetben ugye a tejszínnel nem foglalkoztunk, ezt mondtuk az elején -  

Most az árgépen Egy átlag UHT 2.8 %-os tej polci ára: 325 Ft / 1 liter --- > /VAT: 5%/ --- Ekkor a polci nettó ár:

(325 Ft / 105) x 100 = 309. 52 Ft / liter Na itt tartunk. 

Nekem valami nagyon hiányzik az ábráról! 

----- > Megyünk tovább a témában, mert érdekes nagyon! 

Amennyiben szervezetüknek szüksége van erre a mélyreható árképzési szakértelemre, keressenek minket bizalommal!

Meg lehet bízni bennünket ezzel a feladattal, és mi készen állunk arra, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk céged sikeréhez! --- > Írj nekünk!

lecsomernok@gmail.com

Magyarország, 1989 - Fortepan. hu -  Urbán András - képszám: 89415 - 

Valamikor elhatároztuk Zsebők kollégával, hogy nem írunk politikai tartalmú cikkeket. Nehogy támadás érje blogunkat, sőt minket.

Ajaj, ez így máris politika.

Sebaj! Mert mégis csak kell, hogy hasson a politika a táplálkozásunkra.

A valaha volt legolcsóbb étel, a lecsó ma már szinte elérhetetlen árban van! 

A fényevés vagy fénytáplálkozás az az állítólagos képesség, mely által az élet táplálkozás nélkül is lehetséges. A fényevéshez hasonló hit az indiai vallásokban már korán megjelent. Hívei azt állítják, hogy nincs szükség ételre és gyakran még vízre sem, mert az ember képes kizárólag pránával, azaz az éterből táplálkozni. ( Wikipédia )

Nos, a fenti tétel csak áltudomány vagy mégis csak van benne valami, azt hiszem, hogy sok hazai politikus hagyja, hogy az ország lakosai kénytelenek legyenek megfelelő anyagi eszközök híján a fényevéshez fordulni.

Valaha hazánk élelmiszer termelő nagy hatalom volt. Ja, ez nem elég. Mesterségesen alacsonyan tartott árakon vagy valós árakon, de az élelmiszer nagyjából elérhető volt mindenki számára. Mit, elérhető, minőségi is volt.

S ez nem babonás hit, mert azok, akik már 1989 előtt is éltek s emlékeik vannak a magyar élelmiszer termelés milyenségéről, sőt maguk is termelők voltak a háztájiban,zömében vallják, hogy az a kor európai színvonalához mérten is kiváló volt.

A Konzervgyárak sokaságát, Hűtőházakat, Hús üzemeket kis és nagy üzemek képviselték. S honnan vették az alapanyagot ? Hát nem az éterből.

A kiskertek százezrei vagy milliónyi  ontotta a zöldségféléket. Kiváló nemesítésű főleg hazai, de akár külföldi magok biztosították, hogy a zöldség meg is teremjen. Ezt szigorú követelményeknek eleget tevő vetőmagvak is lehetővé tették. A háztájiban megtermelt zöldség felvásárlását akár az utolsó szemig a csodálatos világ találmány, hungaricum, a felvásárlási rendszer biztosította. ÁFÉSZEK, Szövetkezetek, TÉESZ-ek versengtek a kistermelők árujáért. A kiadott vetőmagvak és minőségi követelmények biztosították a termést. A háztájiban végül is olcsó munkaerő dolgozott. No, azért nem voltak kizsákmányolva a kistermelők, hisz az őszi elszámolások alkalmával mosolygó arcok és a megvásárolt kocsik, bútorok, befizetések bizonyították, hogy megtalálták számításukat.

Hősök tere, Budapest - Grassalkovich (Marx Károly) út sarok, ÁFÉSZ Dominó Áruház. - Év:1970

Képszám: 208964- Fortepan.hu - 

S a gyárak sem jártak rosszul. A kül, és belkereskedelmi vállalkozások pedig biztosították a közös erőfeszítések haszonná való átalakulását. Belföldön, ha szükséges volt, a késztermékek állami szubvencióban részesültek, s mindez anélkül, hogy bele akart volna rokkanni az Állam. És nem dicsekedett ezzel lépten nyomon.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Lakóhelyem hova tartozása kapcsán jó ismerője voltam a Csermajori sajt iskolának. Hogy ne csak szóval, tettel bizonyíts, a tanműhely olyan kitűnőségeket árusított, mint a Pálpusztai, Ilmici, Óvári, Lajta stb. sajtok. Ontotta a Répcelaki Sajtgyár a sokféle igen jó ízű kockasajtot. Nem 140 grammos 8 cikkelyes lityi-fittyi kiszerelésben, de 200 grammos, 6 cikkelyes csomagolásban. Volt mit harapni a sajton.

A felvágottak igen jó ízűek, a sonka csodás.

Tejbár, Debrecen, 1974 - Fortepan.hu - Képszám: 109745 - 

Például a megszűnt Porpáczy iskola kertészeket képezett. Akik aztán biztosították a nagyüzemekben és otthoni körülmények között is a jóféle zöldségek tömegét. Például Hegykőn, Fertőhomokon ősszel a házak előtt hegyekben állt a burgonya, hagyma, sárgarépa stb. várva az átvételt.

Ma ezeket importáljuk jórészt. No nem azért, amiért az olajban gazdag sivatagi királyságok élelmiszert importálnak, mert alkalmatlan az éghajlatuk. Nem, nálunk azért mert állítólag nincs elég dolgos kéz ? Hová is lettek ?  No, erre válaszolni már politika lenne.

Néha felüti fejét egy-egy elhatározás, hogy vissza, kezdjük elölről. Itt a Tavasz, kezdjünk palántát készíteni. Nosza, vegyünk magot.

S eme cikk az ezt követő csalódás miatt születik. A magok nem vagy rosszul kelnek. Kérdések a szomszédhoz, a távol élő nászasszonyhoz, Budapest környéki ismerősökhöz. Nálatok ?

Nálunk is. Nem kel ez, nem kel az, vagy ha kikel, akkor elcsünik a kis növény.

Jó, ha már így alakult vegyünk palántát. Tudják, hogy ma mennyibe kerül egy mezítlábas, egyszerű paprika, paradicsom palánta ? Hát persze, hogy tudják. 400 forinttól a csillagos égig. !!!

Ezt nem szeretném kommentálni, mert ez az ár magáért beszél. S mindez az utcán át kínált palántáért. Hivatalos gazda boltokban ez akár 1000 forint vagy még több.

Magyarország, Budapest XIV. Budapest Nemzetközi Vásár,1970 - Fortepan.hu - Képszám: 109699 -  

Nos, Drága a vetőmag, ami sokszor nem tökéletes. Nagyon drága a vegyszer, a lombtrágya, a zsákos marhatrágya, és minden, ami szükséges. Még a szerszámok is, bár erre szakosodott nagyáruházunkban nem kaptunk jó minőségű ásót. Minek is ? Majd a multi élelmiszeresek ásnak helyetted. Azaz ásatnak a lengyel, olasz, német termelőkkel. Nem is szólva a még egzotikusabb helyeken megtermő paprikáról, paradicsomról, uborkáról.

Néha eltűnődök, hogy 70 évesen a szerencsések közé tartozom. Még emlékszem a ZÖLDÉRT-nél kapható, a kiskertekben saját fogyasztásara és eladásra megtermelt lédús, piros paradicsom mennyei ízére. És más zöldségekkel is így vagyok.

Mára a paradicsom egy pulton sokáig tartandó bogyóvá degradálódott. Kemény, rágós, leginkább íztelen. Bizonnyal nem kelti fel a fiatal generáció érdeklődését. Valaha hazai paradicsom, százezer vagonnyi mennyiségben került a gyárakba. Az ezekből készült  sűrítmény olyan jó volt, hogy nagyon sokan kiskanállal ették a „nyers” pürét.

Gazdag ízvilágot adott az uborka, alig volt olyan háztartás, ahol nyáron ne kovászoltak volna. Ma is kapható ugyan kovászolni való uborka a multikban, de 1000 forint feletti áron kilónként. Hát ennél valóban olcsóbb a gyógyszertári probiotikum.

Majd minden feldolgozott, sőt agyon dolgozott élelmiszerünk magán viseli a hazai kapitalizmus lába nyomát. Fő szempont a profitábilitás. Minden egyéb alárendelt szerepet játszik.

Legyen minden gazdaságos, még gazdaságosabb, leggazdaságosabb. Ha másképpen nem megy, helyettesítsük a pektint valami mással. Sőt, a gyümölcs is helyettesíthető a jamból.

Életünk egyik legmeghatározóbb anyaga az élelmiszer. Vendégség, piknik, bármiféle megmozdulás, leülés, fogadás stb. mindig együtt jár valamiféle étkezéssel. Még az elitéltet is megtisztelik egy Utolsó Vacsorával.

Ahogy a kitűnő versben a Carmina Burana gyűjteményből, a” Mig kocsmában jól időzünk” című versben, s megzenésített változatában :

Iszik pénzes, iszik dolgos

Iszik csuhás, iszik zsoldos,

Iszik szolga, iszik dajka,

Iszik tolvaj, iszik szajha,

iszik emez, iszik amaz,

Iszik derék, iszik pimasz

Iszik szőke, iszik barna,

Iszik tudós, iszik balga

a vers folytatódik, mely a bor dicséretéről szól.

De egy mai Villon hozzáfogna az étkezés dícséretéhez:

Eszik Orbán, evett Torgyán

Eszik ügyvéd, Eszik ügyfél

Enne nyugger, de neki úgy kell.

Talán azzal senki nem akar vitatkozni, hogy az elfogyasztott táplálékunk erősen kihat egészségi állapotunkra. Ha az minőségi. De, azok, akik önhibájukon kívül nem tudnak most 1000 forintot adni egy kígyó uborkáért, kénytelenek maradni a szénhidrátban gazdag táplálék mellett. S ha ez egészségügyi gondokhoz vezet hosszú távon, marad az orvosi rendelőkben való üldögélés, a gyógyszerek sokasága. Ez utóbbi aztán további gondokhoz vezet. Csak ismeretségi körökben, akár a magunk gyógyszeres szekrényét átnézve is, kiderül, hogy a megvásárolt gyógyszerek jó része nem kerül felhasználásra. Mert nem minden gyógyszer válik be. S akkor új kerül felírásra.

Ráadásul az Állam sem nézi jó szemmel a kövérséget. Lásd például térd protézis beültetés.

Fő politikusok arra bíztatnak, hogy „ FOGYASSZUNK”. Mert a haza fényre derül! Azaz az ÁFA úgy kell, mint egy falat kenyér. Vajon, kedves olvasó, ha jól lakott már, akár egészségesen, akár nem úgy, kíván-e még többet enni? Fogyasszunk? Importot? Kevéssé ellenőrzött minőséget?

Egy másik hang azt kérdi sokaktól. Te kövér vagy! Fogyassz. Azaz fogyj le.

??????????????????????

A falutól eltávolodó sokak egészségéről államilag szabályozott élelmiszergazdaság lenne hivatott gondoskodni. Ha van ilyen, bizonnyal nem állhat a helyzet magaslatán.

Fontosabb jó minőségben táplálkozni, egészségesen élni, gazdag és szegény egyaránt, mint a szuverenitás szó jelentésén rágódni. Ennek köze van a szuvidáláshoz? (ez egy főzési technika) kérdezhetnék.

Magyarország, 1977 - Fortepan.hu - Urbán András -1977 - Képszám: 89416 -

Egy ismerősöm azt kérdezte, hogy tudnék-e szólni, hogy az egymással versengő politikusok beszéljenek arról, hogy 2026 áprilisa után hogyan is lesz az ellátás? Kérte, hogy szóljak.

Kinek is?

Talán akad olyan Önök között, akinek van válasza.

Köszönöm figyelmüket.

Hogy ne csak szóval, de tettel is bizonyítsak, kimegyek a kertbe, mert arat az őszibarack tafrina. Muszáj permeteznem, ha szeretnék barackot kóstolni.

Minden jót kívánok.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

Freeze drying - wikipedia -

Reggeli riportunkat a Hajnaltáj műsorában Homok községben vettük fel. Három fiatalember fejébe vette, hogy a régi idők világhíres kertészeti és feldolgozó hagyományait újjá varázsolja. A helyszínhez közel van Fertőd, ahol a röviden csak Bogyós Kutató szomszédságában működött a rendkívüli ízű szörpjeiről, dzsemjeiről, befőttjeiről, legjobb savanyúságairól világhírű Fertődi Konzervüzem.

- Ferenc, szólítom meg a három elkötelezett fiatal technológus tagját. Mutassa be röviden, hogy mit is indítottak el?

- Mára a liofilizálás, már nem ördögtől való tartósító eljárás. A fagyasztott termék vákuumban veszíti el nedvességtartalmát, oly mértékben, hogy a liofilizált termék víztartalma 1-2 %, ropogós, szobahőmérsékleten is akár 10-20 évig megőrzi minőségét.

- Bonyolult egy ilyen gép működtetése? Kérdezem Sándort, a trió gépész tagját.

- A gép, az elv csak látszólag bonyolult, Néhány közismert fizikai elv összekapcsolásával alakul ki a technológia. Ez a géptípus, amit itt látunk, már 5 éve működik, ez a gépállományunk legidősebb tagja. És még mindig megbízható, fiatalos, lendületes, tehát várható, hogy további 5 évig probléma nélkül fog működni.

- De, ha a gép már ismert, a technológia is lassan ismertté válik, hisz tudatlanul is, de nagyon sokan élvezzük a technológia előnyeit különféle termék keverékekben. Mi akkor az újdonság, amit be szeretnének mutatni?

- Zsigmond vagyok, a csapat gazdasági szakértője, a termékek önköltségének számolója, a gazdasági kapcsolatok felügyelője. Az újdonság az, hogy nem egyes gépek működnek éttermekben, cukrászatokban, nagyobb családoknál, hanem egy nagyobb kapacitást hoztunk létre a helyi Önkormányzat anyagi támogatásával.

- Ebben a célszerűen legyártott, fittingekkel felszerelt modul rendszerű épületben jelenleg 5 gép működik.

- Miért nem egy nagyobb kapacitást használnak egy gépben?

- Egyszerű a válasz. A nagyobb kapacitású gépet célszerűnek látszott  modul kapacitásokra osztani. Egy-egy gépbe 3-5 kg nyerstermék helyezhető el. Gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, mint túró, joghurt, sajtok, húsfélék nyersen és már feldolgozva, készételek. 

Az állomást két fő működteti, Ákos és Ferenc. Egy-egy gép megtöltése például almapürével vagy magozott meggyel cca. 1 óra. Ez magában foglalja a mosást, száralást, a félüzemi magozást, amely magozó gép Sándor találmánya, a szárítótálcákon való elhelyezést, illetve a szárítógép, gépek felügyeletét.

Mikor az első gép megtöltése, indítása megtörtént, már a második harmadik stb. gép töltésével foglalkozunk. Minimalizálva van a várakozási idő és maximálisan kihasználva a szellemi és kézi kapacitása a két főnek.

- Mennyi idő alatt száradnak meg a termékek?

- Természetesen ez a termék milyenségétől, a tálcák töltöttségétől, sőt a helyiség belső hőfokától is függ. Azaz a helyiség hőmérséklete nyáron magas, akkor elvileg a fagyasztó egység kisebb hatásfokkal tud működni.

- De hiszen itt benn kifejezetten hűvös van, annak ellenére, hogy kinn süt a késő tavaszi nap.

-Természetesen, többféle saját kitalálású ötlettel a belső hőmérsékletet csökkenteni tudjuk, hogy a gépek maximális kapacitással és kihasználtsággal dolgozzanak.

________

Kérdése lenne a liofilizálással és a moduláris gyártással kapcsolatban? 

Keresse bizalommal Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök Urat, a liofilizálás szakértőjét! 

Írjon e-mailt a lecsomernok@gmail.com - ra Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök Úrnak címezve!

________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

Ferenc a nagy fizikusunk kitalál valamit, Sándor a gyakorlatba ülteti át az ötletet, s én, Zsigmond pedig értékesítem a készterméket.

Egy világos ruhás, rövid nadrágos ember lép be.

- Jó napot kívánok. Ferencet keresem, megbeszéltük, hogy elhozok 5 kg frissen szedett szamócát. Ha lehetne negyedeljék a gyümölcsöt. Mikor jöhetek az áruért?

- Ma hétfő van, szerintem szerdára becsomagolva át tudjuk adni. Hozott magával légmentesen záródó edényt?

-Természetesen.  Viszont látásra!

- Szamóca szezon van, s bár nem kifejezetten a lakossági kis igények kiszolgálására szakosodtunk, megéri ez a szolgáltatás is. Ezt a szamócát gyorsan csumázzuk, leöblítjük, s meleg levegővel leszárítjuk, hogy minél kevesebb felesleges nedvességet vigyünk be a gépbe. Gyorsfagyasztóban 4-5 óra alatt -20 C-ra hűtjük, s a fagyasztó, tároló szekrénybe tesszük addig, amig szabad gép nem adódik.

Gondos kutatásoknak köszönhetően az egyes élelmiszereket tulajdonságaiknak megfelelően tudjuk előkészíteni, szárítani. Ferenc nem véletlenül volt kiváló hallgatója a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karának. Sándor pedig újszerű megoldásokat talált ki a gép hatékonyabb működtetésére.

Zsigmond pedig korszerű közgazdasági elvek mentén népszerűsíti a modul rendszerű élelmiszer feldolgozást, benne a liozó állomás ötletével is.

The contents of an MRE, including a main course, side dish, bread, dessert, and flameless ration heater, among other items -wikipedia - 

- Mert más területen is felhasználhatóak a modul rendszerű kis feldolgozók?

- Igen, már tucatnyi élelmiszer feldolgozást képzeltünk el.

- Most látom csak, hogy itt van a gyorsfagyasztó, s átlátszó ajtajú fagyasztókban jól látható a szárításra váró megrakott tálcák sora. Mi ez a piros, kicsit alaktalan gyümölcs itt?

- Tegnap hozta be egy hölgy azzal, hogy már 2-3 éves meggy befőttjeit szeretné valahogy hasznosítani. Már rutinszerűen szárítunk le befőtteket.

Ugyan a végtermék nem olyan jó, mintha friss, nyers gyümölcsöt szárítanánk, de müzlikhez, süteményekhez kiváló. S kis vörösborral megáztatva fogyasztás előtt a szárított meggyet, mennyei csemege áll elő.

- És ez a zöld krémszerű dolog mi lehet?

- Már sokaknál a korán vetett sóska vagy spenót szedhető, s ezek szárítása igencsak gazdaságos.

A száraz levél zöldséget aztán jól záródó befőttesüvegben, vagy műanyag vödörben, tudja, olyanban, amiben a nápolyit árulják a boltokban, adjuk át. A megrendelő aztán ha akarja otthon porítja smoothie készítéshez, tésztát tud vele színezni, vagy akár elkészíthet egy kiváló spenót szószt vagy sóska levest.

- Jól gondolom, hogy ez a tevékenység sok energia felhasználással jár?

- Jól gondolja, de a modulok mögött egy sok paneles napelem parkunk van, amely együtt egy kisebb teljesítményű szélgenerátorral az éves energia igényünk 50 %-t fedezi. 8 hónapon keresztül kevéssé borús időben akár a teljes napi energia mennyiség rendelkezésre áll.

Új érdeklődő állít be. Jóska bácsi a szomszéd faluból. Ő hozott egy jó adag nedves macskaeledelt. Macskái elég rendetlenül esznek, s a napi ételük fele mehetne a szemétbe. Ezért lioztatni szeretné az eledelt, de előtte még egy kevés májpéppel feljavítja. Mióta a fagyasztva szárított macskaeledelt adja kedvenc állatainak, a cicák is jobban híznak.

- Mennyi kapacitásukat köti le a lakossági igény?

Tulajdonképpen lassan a felét. Mi eredetileg zöldség, gyümölcs alapú leveseket gyártunk, olyan típust, amiben kis darabok is vannak. Ez nagyon sokaknak kedvesebb leves alap, mint a sima por leves.

A szomszédban működik egy nagykonyha, amely szívesen vállalja, hogy adott recept alapján elkészíti a nedves leves sűrítményt, amelyet aztán mi liozunk, csomagolunk.

A borsólevesünkért élnek, halnak a fogyasztók. De nagyon népszerűek a kis darabokat tartalmazó gyümölcs leveseink. A rizstejjel készülő szilva levesünk a legnépszerűbb, nem tudunk eleget gyártani belőle.

- És mi lesz, ha a lakossági igények nőnek ?

- Nyitunk egy új üzemet Fertődön, vagy a közelben. Úgy tűnik, hogy a lakosság rájött arra, hogy egyre szélesebb körben tudják hasznosítani a liozás előnyeit.

Minap egy cukrász érdeklődött, hogy tudnánk-e a megmaradt fagylaltjaiból szárított, ostyaszerű lapokat készíteni. Megcsináltuk, s a cukrász ezeket a ropogós lapokat csokoládéval kívánja forgalmazni. Azt állítja, hogy a legjobb üzlet.

- Húsféléket is tudnak szárítani ?

-Természetesen. A minap egy hentes mester állított be, s megkért minket, hogy próbáljuk meg megmaradt hurkáival valamit csinálni. Megcsináltuk. Lefagyasztottuk, majd a fagyos hurkát vékonyra szeltük, s úgy lioztuk. A hentes mester nagyon elégedett volt, azt mondja, hogy a férfiak kedvenc ropogtatni valója lett. Most egy kizárólag liozásra szolgáló recept alapján készül gyártani.

Úgy tűnik, hogy csak általa jelentősen le vagyunk kötve.

- Ne feledd megemlíteni a környékbeli zöldségeseket se. Igen, ők is jó megrendelőink. Bennragadt banánokból karikát szárítunk, alma, körte szeleteket szárítunk. A zöldségesek aztán kis fél liter körüli jól záródó műanyag dobozokba teszik a vegyes gyümölcsöt, s jól viszik tőlük. Sőt, aki a műanyag dobozkát visszaviszi, árát levonják a következő vásárlásból.

Folytatva a húsfélék liozását, az előbb említett hentes mester sertés comb szeleteket lioztat, s azokat különféle ízű pác levekben tudja percek alatt ízesíteni. A vevő kívánsága szent. Pillanatok alatt tudja a liozott hús szeletet átitatni bármilyen fokhagymás, egzotikus fűszeres páclével.

Unloading trays of freeze-dried material from a small cabinet-type freeze-dryer - wikipedia - 

- Még említsd meg a helyi bár vásárlásait, Ferenc.

-Igen, igen. Például liózott szilva, meggy leöntve vörös borral vagy éppen kis rumos kólával, igen népszerű lett. Ugyan kifogytunk a készletünkből, hisz alig néhány hónapja üzemelünk csak, de felkészültünk az igényekre.

- Hallottam hírét, hogy remek húsos reggeli krémeket készítenek.

- Hm, gyorsan terjed a hír. Valóban, próbálkoztunk szárított baromfi húst megőrölni, s a húsport keverni különféle zsiradékokkal, gomba porral, zöldség porokkal. Úgy tűnik, lassan megtaláljuk az igazi íz kombinációt.

- És nem akarok kotnyeleskedni még, de meséljék el a Hajnaltáj hallgatóinak, hogyan is készülnek a már országos hírnevet szerzett 100 %-os dzsemjeik?

- Nos, a gyümölcs pulpot, vagy darabokat nem tartalmazó velőt, például szamóca, sárgabarack, szilva velőket szárítjuk. De nem teljesen, hanem csak részben sűrítjük. Tehát az eredmény például egy csodás szamóca dzsem, ami tényleg nem tartalmaz mást, mint kevés citromsavat, hogy íze kenyérre kenve, süteményben karakteresebb legyen.

De egy vevő tubusba szeretné majd kapni, hogy azt szopogathassa, ha dohányozni támad kedve.  Hasonló módon készítünk szűrt vagy szűretlen almaléből, szamóca léből, málna léből stb. sűrítményt, amit cukrászati édesítésre vagy éppen szörpként lehet felhasználni.

-Van-e valami merőben új igény?

- Igen, van. Mióta elhangzott egy alkalommal a valamely TV híradóban, hogy Uniós ajánlás, hogy az emberek három napi túlélő csomagot készítsenek össze, s ebben ajánlott a liozott készétel is.

Nos, elég sokan gondolják, hogy erre szükségük van, s egyelőre saját receptjüket készíttetjük el a helyi nagykonyhán, de egyszer magunk is nagyobb tételben készüllő egytál ételeket fogunk szárítani és rehidratáló, melegítő zacskókban forgalmazni.

De említésre méltó még a többféle gyümölcs pépjének keveréke, esetleg hozzáadott búzacsíra pehellyel, rizs pehellyel, amelyet szelet formában szárítunk és nagyon magas kakaó tartalmú csokoládéval von be a megrendelő.

- Sajnos, rövid az időnk, még egy utolsó receptet meséljenek el abból a száznál is több ötletből, amire a liozó gép használható.

A residential freeze-dryer, along with the vacuum pump, and a cooling fan for the pump - wikipedia - 

- Igen, egy kedves barátunk liózott lecsó gombóckákat szeret ropogtatni TV nézés közben. Egy másik partnerünk pedig vadas zöldség alapból szárított lapokat rágcsál rendszeresen. Teljesen leszokott a hagyományos chipsekről, s áldja nevünket, mert már nem kívánja mérték nélkül a csokoládés nápolyit.

Tisztelt Hajnaltáj hallgatók. Lehet, hogy az  új, a magyar élelmiszer feldolgozás újjászületének vagyunk tanúi. Célszerűen épített modulokból összeállított üzemek, jelen esetben egy liofolizáló állomást ismertünk meg. Természetesen rövidesen visszatérünk, hogy további tapasztalatokat hallhassunk meg a felvásárlásról, más vállalkozások, mint a  készétel főzését végző konyha tevékenysége, közreműködéséről. Kíváncsiak leszünk az üzleti vállalkozás további sorsára. Egyelőre a három fiatal rendkívül bizakodó.

Köszönöm figyelmüket.

5 évvel később

Unsplash - Daesun Kim - 

2030-t írunk. A magyar élelmiszer feldolgozás újjászületése már nem csak terv, de megvalósulni látszik a kis modul rendszerű üzemek hatékonysága.

Ferenc, Sándor és Zsigmond már kicsit megidősödtek ugyan, de elmondhatják, hogy az 5 éve a Hajnaltáj c. műsorban felvázolt ötletük megvalósult. Ma szerte az országban több száz modul rendszerű élelmiszer feldolgozó működik. Alapanyagban sincs már hiány, kiépült egy a 1980-as éveket utánzó termeltetési és felvásárlási rendszer.

Újra híres a magyar zöldség termelés, makói a hagyma, nem kell burgonyát importálni, s a paprika, uborkatermelésünk is újra világszínvonal.

Például ismét több száz savanyító üzem állítja elő a rendkívül egészséges fermentált zöldségeket. Természetesen elsősorban káposztát, de fermentált cékla, tarlórépa, spárgatök, sárgarépa stb. is van van bőven.

Bármilyen hihetetlen, a lakosság körében a gyomor-bél panaszok jelentősen csökkennek, a nyelőcsőtől a végbélig terjedő szakasz daganatos megbetegedéseinek száma negyedére esett vissza 2025-höz képest.

Most visszatérünk a kiinduláshoz, A három „fiatalember” kicsit megkomolyodva, töretlen energiával irányítják az immáron birodalommá váló, franchise rendszerben működő üzemecskéket.

Ők, bár már több tucatnyi típusú feldolgozó működik szerte az országba, sőt azon túl is, még mindg a liozás a kedves gyermekük. Valaha azt állították, hogy a fagyasztva szárítás a jövő tartósító módja. S igazuk lett. Sőt, a korábban importált gépek gyártása megvalósult az országban, s nagyon profi, takarékos üzemmódú gépek százai működnek.

- Üdvözlöm Önöket, Ferenc, Sándor és Zsigmond. Emlékeznek még, hogy mintegy 25 évvel ezelőtt ezen a helyen beszélgettünk. Lelkesen beszéltek az első liozó üzemükről, nagy jövőt jósolva neki.

- Mondjanak pár szót az elmúlt évek tapasztalatairól. Elsőként talán Ferenc, a technológus szóljon.

- Köszönöm a szót. Valóban, 5 év alatt birodalommá nőtünk. Bizonyos receptek standard receptekké váltak. Volt be-beugró partnereink, mint a hurka készítő hentes, mára saját moduljaikban különleges chipseket állítanak elő. Különleges terméke lett a vékonyra klopfolt, szuvidált marhahús szelet. Volt alkalmam megkóstolni, a mennyei szó nem mond semmit az ízéhez képest.

De a fagylalt liofilizálása, a liozott növényi tejek sokasága mind-mind jó hasznot hoz a tulajdonosoknak. Szaporodnak a liozott alga készítmények, melyek hozzájárulnak a népegészség karbantartásához.

- Sándor, maga mit tud még hozzátenni?

- A hazai liofilizáló gép gyártása megpezsdítette a valahai, 1980-as évek világszínvonalú hazai gépgyártását. Utánozhatatlan minőségű, termelékenységű kisebb teljesítményű üzemek sokasága mellett vannak nagyobb teljesítményt produkáló középüzemek is, amelyek felhasználják a mi innovációnkat. Én elégedett vagyok az elért eredményekkel.

Freeze-dried ice cream - wikipedia - 

Külön kiemelném, hogy az országban működő immáron nagyon sok gép karbantartását, teljeskörű több éves garanciális és azon túli javítását a korábbi USA importőr, mára gyártó végzi. Nagyon profi módon, felszerelve tartalék alkatrészekkel, a gép működésének legkisebb eltérését azonnal tudják detektálni, közbelépni. Ajánlásokat tesznek folyamatosan a mi tapasztalatinkra építve is a pillanatnyi klímához való gép beállításhoz. Példa mutató szerviz szolgáltatás valósul meg.

Ezt csak azért emelem ki, mert természetesen megjelentek kicsit olcsóbb gépet kínáló kínai gyártók, akik semmilyen szerviz szolgáltatást nem nyújtanak. Olcsó húsnak néha híg a leve.

- Zsigmond, és maga területén milyen fejlődés történt?

- Mi kell nagyobb eredmény, mint az ötletünk, a modul rendszerű kis, mikro üzemek elindították, mintegy visszaállították a valahai világhírű magyar élelmiszeripart. Még szerencse, hogy 2026-ban voltak még olyan szakemberek, aki a 70-90 es években kertészeti termelést szervezték, a felvásárlási rendszert működtették. Ők is aktivizálódtak, s nagyon hasznosan működtek közre.

Természetesen a modulok is fejlődtek, infrastruktúrájuk tökéletesedett. Az energia ellátás is még biztonságosabb. Nagy teljesítményű napelemek és hatalmas kapacitású akkuk biztosítják az áram ellátást. Hőszivattyúk „gyűjtik” össze a gépek által termelt hőt, s sajtolják a meleg közeget az üzem környéki talaj szelvénybe, ahonnan télen tudjuk a fűtő energiát visszanyerni. Saját szennyvíz kezelőnk van, komposztálunk. A földre telepített napelemek árnyékában magunk is termelünk zöldséget. Például egy megbízott kertész a mi napelemeink árnyékában 400 g-os paprikákat tud előállítani.

________

Kérdése lenne a liofilizálással, és a moduláris gyártással kapcsolatban? 

Keresse bizalommal Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök Urat, a liofilizálás szakértőjét! 

Írjon e-mailt a lecsomernok@gmail.com - ra Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök Úrnak címezve!

________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

- És hogyan állnak a beruházások támogatásával?

- Bizony, a kezdetekben jól jött volna a támogatás. Első beszélgetésünk során nem akartuk előhozni, hogy mennyire szűkében vagyunk a beruházásokhoz szükséges tőkének. Valahogy csak ígéretekben bővelkedtünk. Aztán 2026 második felétől megindult az állami felismerés, hogy utunk követendő, s lett elég tőkénk.

- És hogy állnak az indulásukkor eltervezett leves porokkal?

- Szerencsére, ahogy a kisebb megrendelőink a maguk lábára álltak, maguk is liozókká váltak, el tudtuk kezdeni a levesporok gyártását.

- Ugye, a kicsit darabos levesekét?

Igen, nagyon jól emlékszik. Mára 12 féle levesport gyártunk, s rajtunk kívül a mi receptjeink felhasználásával még sok tucat üzem foglalkozik ezzel.

Közben álmom volt, hogy paradicsomlevet gyártunk, s ebből készítünk levest, sűrítményt. Híresek lettek a ketchup termékeink. Mindig is álmom volt, hogy forgalmas bicikli útvonalak mentén hűtött paradicsom italt kínáló automaták működjenek, s a paradicsomlé oltsa a túrázók szomját. Mára ez az álmom is megvalósult. Paradicsom porból kiinduló hígítással működnek a gépek, ahová a paradicsom port liozással készítjük.

Köszönjük a riportot. Gratulálunk Önöknek. S gyermekeik átveszik Önöktől a stafétabotot?

Szeretnénk.   

A múlt évben kezdtem el beszélgetni a ChatGPT-vel.

Arról folyik a szó beszélgetésinkben, hogy hogyan tudnák együtt – élelmiszermérnökök és az MI – jobbá tenni az emberek életét, mivel nyakunkon a klímaváltozás, és valamit tenni kellene.

A cél az, hogy választ keressünk  - együtt élelmiszermérnökök, és a ChatGPT - a hogyan csináljuk? - kérdésre, a már rendelkezésre álló eszközeink segítségével.

A beszélgetésinkből kialakult egy megvalósítható terv, egy skálázható üzleti modell. 

A témáról az első cikket 2025. január elején publikáltuk a lecsón:

A jövő, amit ma építünk: Ember és MI együttműködésben

Egy korszakalkotó interjú arról, hogyan menthetjük meg közösen a világot

A második cikk 2025. február 9.-én jelent meg: 

MI - Egy utópiának tűnő, de valósággá váltható rendszer, amely kivezeti az embereket a nyomorból
A Jövő, Amit Ma Építünk: Ember és MI Együttműködésben
2025. február 09.

Ma elviszünk titeket oda, ahol kicsiben meg lehetne valósítani a tervünket. A történetünk egy rozsdaövezeti városban játszódik, amit eléggé megtépázott a XX. - XXI. század történelme. A szegénység tapintható a városban.

Itt valósítjuk meg tervünket!

Elhozzuk el a reményt, és a prosperitást az itt lakóknak, egy megvalósítható egymásra épülő, egymás erősítő üzletileg skálázható lehetőséggel!

Egy lány életén keresztül bemutatjuk azt, hogy hogyan is nézne ki az üzletileg is fogható megoldás, ami egyszerre kínál megoldást a következő kihívásokra:

• A városban lakók adósságcsapdából való megszabadulására
• Energia szegénység csökkentése
• Lakhatási szegénység csökkentése  
• Egészséges élelmiszerhez való hozzáférés
• Jövőkép  

A projekt munkaneve: Elara bókjai 

A cikksorozat harmadik része következik, amikor is a lány elindul hős újtján:  

English Summary for the Blog Post

In a world where economic inequality is deepening, our project is not just a concept—it’s a working model for real transformation. This is not aid or charity, but a self-sustaining system designed to uplift entire communities from poverty.

🔹 Meet the protagonist – A young woman who started with nothing, trapped in a cycle of hardship, but found an opportunity to rebuild her life.
🔹 A new kind of economy – A model that integrates sustainable energy, local food production, and inclusive employment.
🔹 From survival to leadership – A journey that turns the most vulnerable into active participants and eventually leaders in a new system.
🔹 Scaling from local to global – The project is not tied to one location. It’s adaptable and already planned for expansion across multiple countries.

💡 Why does this matter?
Because it’s a proven, cash-flow positive model that does not rely on endless subsidies. It empowers individuals, builds communities, and strengthens local economies.

🌍 This is just the beginning.
The full project blueprint—including visuals, infographics, and international expansion plans—will be released soon.

-----> 

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

Ezt mondtad:

Hat hónap telt el azóta, hogy a lány belépett a rendszerbe. Most már nem csak egy túlélő, hanem valaki, aki épít. De mi volt az a pillanat, amikor először érezte, hogy ennél többre is képes?

A ChatGPT ezt mondta:

A pillanat egy átlagosnak tűnő délutánon érkezett. Egy új lány jött a központba – ugyanaz a bizonytalan tekintet, ugyanaz az elveszettség, amit ő is érzett hat hónappal ezelőtt. Ahogy a lány megpróbálta megérteni a rendszert, ő ösztönösen segíteni kezdett neki. Elmagyarázta, hogyan működik az energiatermelés, hogyan lehet RegenCoinban fizetést kapni, hogyan lehet apránként stabilabb életet építeni.

Ahogy beszélt, észrevette, hogy az új lány figyel, jegyzetel, kérdez. És akkor hirtelen rájött: ő már nemcsak érti ezt a rendszert, hanem tanítja is. Ez volt az első pillanat, amikor megérezte, hogy ennél többre is képes. Hogy nemcsak saját magát, hanem másokat is felemelhet.

Ezt mondtad:

Ez egy fontos fordulópont. De egy dolog elmagyarázni valamit, és egy másik dolog felelősséget vállalni érte. Mi volt az első helyzet, amikor igazán próba elé került?

A ChatGPT ezt mondta:

Egyik nap váratlanul kiesett egy tapasztaltabb munkatárs, és valakinek azonnal be kellett lépnie a helyére egy napelem-rendszer ellenőrzésénél. A lány neve is felmerült, de ő először hezitált. „Én? Ehhez még nem értek eléggé. Mi van, ha elrontok valamit?”

Ekkor az egyik régi mentor – egy tapasztaltabb telepi férfi, aki már hosszabb ideje dolgozott a programban – odalépett hozzá, és csak ennyit mondott:
„Ha most nem vállalod el, sosem leszel kész.”Ez volt az a pillanat, amikor el kellett döntenie: vállalja a felelősséget, vagy megmarad ott, ahol eddig volt. És ő vállalta.

Másnap reggel már ott állt a napelemek között egy ellenőrző táblázattal a kezében. Először remegett a keze, ahogy adatokat vitt be, de aztán egyre magabiztosabb lett. Rájött, hogy tényleg érti, mit csinál – nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is.

Ez volt az első alkalom, amikor a rendszer nemcsak megtartotta őt, hanem ő maga is a rendszer egy tartópillérévé vált.

Ezt mondtad:

Ez egy nagy lépés. De a következő szint mindig még nagyobb. Mikor jött el az a pont, amikor először gondolt arra, hogy a saját fejlődése már nemcsak róla szól, hanem másokról is?

A ChatGPT ezt mondta:

Ez akkor történt, amikor egyetemre jelentkezett. Eleinte úgy gondolta, hogy csak magának tanul – hogy jobb munkája legyen, hogy még több lehetősége nyíljon. De aztán rájött, hogy minden egyes új tudással a rendszert is erősíti.

Miközben esténként a közösségi térben tanult, egyre többen kérdezgették tőle, mit csinál. Hogyan sikerült bejutnia? Hogyan képes a munka mellett tanulni? Egyik este odalépett hozzá egy fiatal srác, aki korábban csak sodródott a telepen, és megkérdezte: „Szerinted én is meg tudnám csinálni?”

Ez volt a pillanat, amikor rájött: már nemcsak saját magáért tanul. Ha neki sikerül, mások is követhetik. Ha ő képes volt kitörni, akkor másoknak is mutathat egy utat. A saját fejlődése most már egy közösség fejlődésének is a része lett.

Ekkor született meg benne a gondolat: mi lenne, ha ez nem csak egyéni történetekről szólna, hanem egy egész mozgalomról? Mi lenne, ha egy rendszert lehetne építeni, amely lépésről lépésre felemeli az embereket?

Ezt mondtad:

Ebből pedig megszületett a franchise ötlete…

A ChatGPT ezt mondta:

Pontosan. Egyetlen siker önmagában nem elég. Egy valódi változás akkor történik meg, ha a siker modellként skálázhatóvá válik. Ha egy embernek sikerült, miért ne sikerülhetne százaknak? Miért ne lehetne ebből egy országos rendszer?

Egy este, amikor a közösségi térben egy újabb fiatalnak magyarázta a rendszert, rájött: mindig ugyanazokat a lépéseket követi. Először a stabilitás megteremtése – munka, kiszámítható jövedelem. Aztán az első sikerek, a fejlődés, az önállósodás. Ha ezek a lépések mindenkinél működnek, akkor ezt lehet strukturáltan és szervezetten is építeni.

Ekkor született meg a Bók Elarától franchise ötlete: egy olyan gazdasági és közösségi modell, amely telepről telepre, városról városra ad valódi kiutat.

Nem segély. Nem egyszeri projekt. Hanem egy önfenntartó rendszer, amely új életeket épít fel, és új vezetőket nevel ki.

Az első kérdés egyértelmű volt: hogyan lehet ezt a modellt úgy megalkotni, hogy önmagát fenntartsa, és bárhol bevezethető legyen?

Ezt mondtad:

A következő kérdés már a megvalósításról szól. Hogyan nézett ki az első lépés?

A ChatGPT ezt mondta:

Az első lépés a bizonyítás volt. Hiába volt a modell logikus és működőképes, szükség volt egy konkrét, megfogható eredményre, amit mindenki láthat. Egy olyan helyszínre, ahol bebizonyítható, hogy ez a rendszer nemcsak elméletben, hanem a valóságban is működik.

Ezért az első franchise nem egy teljesen új helyen indult, hanem ott, ahol már volt tapasztalat: a saját telepén. A cél az volt, hogy egy új csoportot indítsanak, akik végigjárják ugyanazt az utat, mint ő, de már tudatosan felépített támogatási rendszerrel.

A legelső projekt:

• Tíz ember kapott lehetőséget a belépésre.
• A rendszer már az első hónapban hozott bevételt, mert a résztvevők azonnal bekapcsolódtak az energia- és közösségi gazdaságba.
• A helyi közösség maga segített az új tagok beilleszkedésében, mentorálásában.

Ez az első kis siker volt a bizonyíték arra, hogy ha egy modellt jól építünk fel, akkor az önfenntartóvá válhat, és nem igényel folyamatos külső támogatást.

A következő nagy kérdés pedig az volt: hogyan lehet ezt nagyobb léptékben kiterjeszteni?

Ezt mondtad:

Az első pilot sikeres volt. De egy helyi projektből országos rendszert építeni egészen más kihívás. Teljesen más tudás, és tapasztalat szintet képvisel. Mi volt a legnagyobb akadály a terjeszkedés során?

A ChatGPT ezt mondta:

Pontosan. Egy helyi közösséget felépíteni más, mint egy országos hálózatot létrehozni. Egy telepen az emberek ismerik egymást, a rendszer szerves része a mindennapi életnek. De amikor egy új városban akarsz elindítani valamit, akkor már nemcsak az embereket, hanem az intézményrendszert, a befektetőket és a döntéshozókat is meg kell győznöd.

A három legnagyobb kihívás a terjeszkedés során:

1 Bizalom kiépítése új helyeken

 Egy telepen belül könnyű volt bizonyítani, mert az emberek látták a saját szemükkel a sikert. De egy új városban az első reakció mindig a szkepticizmus volt: „Ez tényleg működik, vagy csak egy újabb ígéret?”

 Megoldás: A program korábbi résztvevői mentek el az új helyekre, és személyesen mesélték el a történetüket. Az embereknek valódi emberekre volt szükségük, nem csak adatokra és tervekre.

2 Önfenntartó gazdasági modell bizonyítása

 Sokan azt hitték, hogy ez csak egy jól álcázott szociális segélyprogram. Hogy a résztvevők előbb-utóbb újra a régi helyzetükbe kerülnek, mert a rendszer nem képes hosszú távon fenntartani önmagát.

Megoldás: A pénzügyi modellek transzparens bemutatása:
✔ A megújuló energiából származó bevételek már az első évben fedezték az új belépők költségeit.
✔ Az új közösségek helyi vállalkozásokat indítottak, így nem külső forrásokból éltek.
✔ A programba belépők egyre többet termeltek vissza a rendszerbe – az első generáció finanszírozta a következő generációt.

3 Támogatások helyett üzleti alapú működés

Sok városvezető úgy gondolta, hogy ez egy újabb állami támogatásokra épülő szociális projekt. Az volt a kihívás, hogy megértessük: ez egy befektetés, nem segély.

Megoldás: Befektetői szemléletű stratégia:
✔ A rendszer nem állami pénzből él, hanem saját energia-, élelmiszer- és közösségi gazdaságából.
✔ Minden telep visszaforgatta a profitot a következő fejlesztésekbe.
✔ A franchise-modell biztosította, hogy minden új helyszín gyorsabban és hatékonyabban induljon el, mint az előző.

Ez a három akadály volt a legnagyobb kihívás. De miután leküzdöttük őket, a rendszer gyorsan növekedni kezdett.

Ezt mondtad:

A modell most már működött, és skálázhatóvá vált. De egy országos rendszer felépítése rengeteg erőforrást és irányítást igényel. Mi volt az a pont, amikor a lány először érezte, hogy már nemcsak egy résztvevő, hanem egy vezető?

A ChatGPT ezt mondta:

Az a pillanat egy nagyobb találkozón érkezett el. Az ország különböző részeiről jöttek emberek, akik vagy már elindították a saját közösségüket, vagy még csak gondolkodtak azon, hogy belevágnak. A lány ott ült a teremben, hallgatta a kérdéseket, a kételyeket, a lehetőségeket. Majd észrevette, hogy minden tekintet egy ponton hozzá fordul. Az emberek tőle várták a választ.

Az egyik új csoportvezető feltette a kérdést:
„Mi van, ha egy közösség nem tudja tartani a lépést? Ha valahol nem sikerül a modell bevezetése?”

A lány mély levegőt vett, és válaszolt:
„Ez nem egy program. Ez egy életforma. Nem mindenhol ugyanolyan gyorsan működik, de az alapelv mindig ugyanaz: ha az emberek részt vesznek benne, ha építenek, akkor a rendszer fenntartja őket. Nem a kudarc a kérdés – hanem az, hogy mennyire vagyunk elkötelezettek a hosszú távú siker iránt. Nem egy külső megoldás, amit valaki ránk erőltet, hanem egy olyan rendszer, amelyet mi magunk építünk, és amely bennünk él tovább. Nem az a kérdés, hogy működik-e – mert már látjuk, hogy működik. Az a kérdés, hogy elég elkötelezettek vagyunk-e ahhoz, hogy végigcsináljuk. Lesznek helyek, ahol lassabban indul el. Lesznek emberek, akik először nem hisznek benne. De ez nem a kudarc jele – ez az élet része. Aki ma még kívülálló, az holnap már csatlakozhat. Aki most még fél, az később lehet a legnagyobb motorja a változásnak. Egyetlen dolgot kell megérteni: ez nem egy esély, hanem egy új világ. Aki részt vesz benne, az már nemcsak túlél – hanem épít.A kérdés tehát nem az, hogy minden egyes közösség ugyanúgy működik-e. Hanem az, hogy készen állunk-e arra, hogy újra és újra megmutassuk: az út létezik, és végig lehet rajta menni.”

Ez volt az a pont, amikor rájött, hogy ő már nem egy egyszerű résztvevő. Ő az, aki a rendszer jövőjéről beszél. Aki inspirál másokat. Aki tudja, hogy ez működik, és ezt meg is tudja mutatni másoknak. Ekkor fogalmazódott meg benne véglegesen: ez az ő hivatása. Nemcsak ki akart törni a múltjából – hanem másokat is segíteni akart abban, hogy elérjék a saját sikereiket.

Ekkor döntötte el, hogy a következő lépés nemcsak a rendszer bővítése, hanem annak dokumentálása és átadása lesz.

Ezt mondtad:

Ez már nemcsak egy gazdasági modell, hanem egy mozgalom. Mi volt az első lépés abban, hogy ezt a tudást és tapasztalatot átadhassa másoknak?

A ChatGPT ezt mondta:

Az első lépés az volt, hogy a tudást rendszerezzük. Egy dolog tapasztalatból tudni, hogyan működik a rendszer, és egy másik dolog ezt úgy átadni, hogy mások is ugyanígy végig tudjanak menni az úton. Ezért meg kellett alkotni egy olyan struktúrát, amely minden új közösség számára egyértelmű, követhető és fenntartható.

Három kulcsfontosságú dologra volt szükség:
1 Kézikönyv a franchise működéséről – Egyértelmű, gyakorlati lépések, amelyek segítségével egy új telep vagy város el tudja indítani a rendszert.
2 Mentorhálózat – Olyan emberek, akik már végigmentek az úton, és segíteni tudnak az új csatlakozóknak.
3 Képzési programok – Oktatóanyagok és workshopok, hogy mindenki, aki csatlakozik, már az elejétől tudja, mit kell tennie.

Az egyik legfontosabb pillanat az volt, amikor a lány először tartott előadást egy olyan közösségnek, amely még csak most ismerkedett a rendszerrel. Az emberek figyeltek, kérdeztek, kételkedtek. És ő ott állt előttük, teljes bizonyossággal tudva, hogy amit mond, az működik.

„Én is pontosan ott álltam, ahol ti most. Féltem, nem tudtam, hogy képes vagyok-e rá. De megcsináltam. És nem vagyok különleges – csak egy ember, aki végigment az úton. Ha nekem sikerült, nektek is sikerülhet.”

 Ez volt az első pillanat, amikor a tudás nemcsak személyes tapasztalat volt, hanem egy átadható rendszer. Egy valódi mozgalom kezdete.

Ezt mondtad:

És ezzel elérkeztünk a következő nagy lépéshez: a könyvhöz. Hogyan született meg az ötlet, hogy az egész rendszert egy könyvben is dokumentálja?

A ChatGPT ezt mondta:

Az ötlet egy váratlan beszélgetésből született.

Egy nap egy befektető kérdezte meg tőle: „Nagyszerű, amit csináltok, de hogyan bizonyítjátok be, hogy ez tényleg működik?”

A lány elmosolyodott, és csak ennyit mondott:
„Nézzen körül. Itt áll egy működő közösségben. Az emberek dolgoznak, tanulnak, építik az életüket. Kell ennél jobb bizonyíték?”

A befektető bólintott, de nem engedte el a témát.
„De hogyan tudja ezt bárki más megérteni, aki nem járt itt? Hogyan lesz ebből egy modell, amit akár más országokban is átvehetnek?”

 Ez volt a pillanat, amikor a lány rájött: az egész rendszert dokumentálni kell, hogy bárki más is megismerhesse, tanulhasson belőle és alkalmazhassa. Egy könyv nemcsak egy személyes történet lehet, hanem egy útmutató is azok számára, akik el akarnak indulni ezen az úton.

A könyv három alapvető pillérre épült:

1. A személyes történet – Honnan indult, milyen akadályokat kellett leküzdenie, és hogyan jutott el idáig.
2. A rendszer működése – Lépésről lépésre bemutatva, hogyan lehet egy közösséget fenntarthatóvá és önellátóvá tenni.
3. A jövőkép – Hogyan lehet ezt a modellt továbbfejleszteni, és hogyan teremthet új gazdasági struktúrákat.

Amikor a könyv elkészült, nemcsak a közösségek, hanem a döntéshozók és a befektetők is elkezdtek rá figyelni. Mert már nemcsak egy történet volt – hanem egy megvalósítható stratégia egy új világ építésére.

Ezt mondtad:

Ezzel elérkeztünk a történet legfontosabb pontjához: a lány teljesítette a saját Hős Útját. De mit jelent számára az „Elixír” – mi az az örökség, amit maga mögött hagy?

A ChatGPT ezt mondta:

Elara: Az „Elixír” soha nem egyetlen dolog. Nem egy kézzelfogható tárgy vagy egy személyes siker. Az igazi Elixír az a változás, amelyet mások életében elindítasz. A lány számára az örökség nem a saját története, hanem az, hogy rajta keresztül hány embernek sikerült elindulnia a saját útján.

Ahogy végignézett a közösségi központban, látta azokat, akik egykor reménytelennek hitték a helyzetüket – most pedig vállalkozást vezettek, tanítottak, családot alapítottak. Látta az új generációt, akik már úgy nőttek fel, hogy tudták: van kiút.

 „Az én utam nem az én történetemről szól. Az én utam egy rendszer része, amely bárki számára elérhető. Az én örökségem nem az, amit elértem – hanem az, amit mások ezután el fognak érni.”

Ezért az Elixír nemcsak a közösség építése volt, hanem egy új szemlélet megteremtése: hogy a szegénység nem végállomás, hanem csak egy kiindulópont.

Most már tudta, hogy amit létrehozott, az nemcsak egy projekt, nem egy segélyprogram, és nem egy vállalkozás. Ez egy új társadalmi struktúra, amely képes generációkon átívelő változást hozni.

És ezzel a lány nemcsak egy volt a sok közül, aki kitört. Hanem valaki, aki mások számára is megmutatta az utat.

Ezt mondtad:

Elara, a lány most már országos szinten is képviseli a rendszert. Egy nemzetközi konferenciára kapott meghívást, ahol díjat adtak neki. Meséld el, hogyan zajlott ez a találkozás?

A ChatGPT ezt mondta:

A teremben visszafogott fények, elegáns vendégek, és egy olyan közeg, ahol mindenki ismeri egymást. A lány kívülállónak érzi magát, de amikor a nevét mondják, és a színpadra lép, minden szem rászegeződik. Egy visszafogott, mégis határozottan nőies ruhát visel – egyszerre tiszteletet parancsoló és titokzatos. Nem lehet nem rá figyelni.

Átveszi a díjat, majd rövid beszédet mond. A hangja eleinte remeg egy kicsit, de ahogy mesél a rendszerről, a közösségről és a sikerekről, egyre magabiztosabbá válik. A teremben ülők figyelnek – köztük egy férfi is, aki addig hátradőlve figyelte a történéseket, most azonban előrehajol. Érdeklődéssel nézi őt.

A díjátadás után a vendégek pezsgőt kortyolgatva beszélgetnek, üzleti kapcsolatok szövődnek. A lány egy sarokban áll, amikor egy mély, határozott hang szólítja meg:
„Lenyűgöző beszéd volt. De mondd csak, tényleg azt hiszed, hogy ezt országos szinten is meg lehet valósítani?”

A lány felnéz. Egy magas, jól öltözött férfi áll előtte – vonzó, magabiztos, és láthatóan nemcsak udvariasságból kérdez. Kihívás van a tekintetében.

„Nemcsak hiszem. Tudom.”

A férfi elmosolyodik. Azonnal látja, hogy nem egy naiv idealistával van dolga. Meghívja egy italra a bárba – és az este egy intellektuális csatává válik.

Egy pohár vörösbor mellett ülnek, és vitáznak. A férfi befektetőként gondolkodik: nagy számokban, üzleti stratégiákban. A lány közösségi alapon közelíti meg a rendszert. Mindkettőjüknek igaza van – de egyikük sem enged könnyen.

Ahogy az óra telik, a beszélgetés egyre mélyebb lesz. Nemcsak gazdasági modellekről, hanem személyes motivációkról is szó esik. A férfi elmondja, hogy ő maga is szegény családból származik, és pontosan érti, mit jelent a kilátástalanság – éppen ezért hiszi, hogy minden a pénzügyi modelleken múlik. A lány pedig elmagyarázza, hogy a bizalom és a közösség ereje sokszor erősebb hajtóerő, mint a tőke.

A beszélgetés annyira magával ragadó, hogy észre sem veszik, ahogy elérkezik a díszvacsora ideje.

A férfi egy mosollyal feláll:
„Úgy tűnik, a díszvendég késik.”

A lány elneveti magát. Együtt indulnak el a bálterembe – és ezzel elkezdődik valami, ami több, mint egy üzleti kapcsolat.

A következő két nap során folyamatosan találkoznak. Hol üzleti modellekről vitáznak, hol csak nevetnek egy-egy viccen. Az este végére a feszültség már nemcsak intellektuális – van benne valami más is.

A férfi egy hét múlva felhívja a lányt. „Láttam a számokat. Látni akarom a valóságot is.” És így megérkezik – hogy a saját szemével lássa, hogyan működik a rendszer, amit a lány felépített…

Ezt mondtad:

A férfi egy hét múlva megérkezik. Az eddigi beszélgetéseik csak elméletek voltak, de most a saját szemével akarja látni, hogyan működik a rendszer. Hogyan zajlott ez a találkozás?

A ChatGPT ezt mondta:

A férfi egy sötétített üvegű autóval érkezett. Elegáns öltöny, kifinomult stílus – egyértelműen egy másik világból jött. Ahogy kiszállt, végignézett a környéken. A rozsdaövezet kopott házai, a még félkészen álló közösségi tér, az emberek, akik kíváncsian figyelték… Egy pillanatra megállt. Láttam rajta, hogy ez nem az a világ, amit megszokott.

Elindultunk a telepen. Köszöntem az embereknek, ők visszaköszöntek. Egy gyerek odaszaladt hozzám, megmutatta a napelemes töltőállomást, amit tegnap szereltünk fel. A férfi figyelt, de egyelőre nem szólt semmit.

A lány megmutatta neki a rendszert: hogyan osztják szét az energiát, hogyan működik a belső valuta, hogyan alakították ki az önfenntartó gazdasági modellt. A számokat már ismerte, de most először látta mögöttük az embereket. Azokat, akik nemcsak túléltek, hanem építettek valamit.

Ahogy egyre többet látott, a testtartása megváltozott. Már nem a kritikus befektető állt előttem, hanem valaki, aki először kezdte megérteni, hogy amit itt lát, az nem egy álom – hanem egy működő valóság.

„Ez más, mint gondoltam.” – mondta végül.

Ezt mondtad:

Ez egy nagy pillanat volt. De egy befektető nemcsak érzelmekre épít. Mi volt az a konkrét dolog, ami végleg meggyőzte őt?

A ChatGPT ezt mondta:

A piac. Elvitte egy olyan helyre, ahol a helyi gazdaság már önállóan működött. Az emberek saját termékeiket árulták, helyben előállított árukat vásároltak RegenCoinban. Itt látta meg, hogy a rendszer önfenntartó, és nem szorul állandó külső támogatásra.

Aztán jött az utolsó kérdése:
„Mennyi idő kell ahhoz, hogy ezt országos szintre emeljük?”

 És ezzel elkezdődött valami nagyobb.

Ezt mondtad:

Ezzel a látogatással a férfi már nemcsak egy kíváncsi megfigyelő volt, hanem valaki, aki valóban tenni akart. Mi volt az első közös lépésük a rendszer kiterjesztésében?

A ChatGPT ezt mondta:

Az első közös lépés a stratégia volt. A lány közössége addig a helyi közösségek építésében gondolkodtak, ő pedig országos és nemzetközi léptékben. A találkozásuk után először leültek, és összeraktak egy valódi, skálázható tervet.

A közös stratégia három alappillére:

1. Pilot-programok új városokban – Kipróbálni, hogy más környezetben is ugyanolyan jól működik-e a modell.
2. Befektetői kör kialakítása – Olyan üzletembereket keresni, akik nem csak pénzt akarnak keresni, hanem társadalmi hatást is akarnak elérni.
3. Hálózati terjeszkedés – Más országokkal való együttműködés, hogy a rendszer nemzetközi szinten is adaptálható legyen.

A férfi segített elérni olyan döntéshozókat és befektetőket, akiket korábban nem értem volna el. A lány pedig bemutatta neki, hogy a rendszer nem elméleti modell, hanem egy élő, működő gazdaság, amelyben az emberek részt vesznek és vissza is forgatják az értéket.

Ezt mondtad:

A rendszer most már elindult az országos terjeszkedés útján. De ez nemcsak gazdasági léptékváltás volt – a személyes kapcsolatotok is fejlődött. Mikor jött el az a pillanat, amikor már nemcsak üzleti partnerek voltak?

A ChatGPT ezt mondta:

A határ sokáig éles volt köztünk. Üzletről beszéltek, stratégiát építettek, elemzéseket készítettek. De ott volt az a feszültség, amit egyikük sem akart kimondani – mintha mindketten tudták volna, hogy nemcsak egy rendszert építenek, hanem valami mást is.

A fordulópont egy hosszú munkanap után jött. Egy befektetői tárgyalás után egy kis borbárba ültek be, hogy átbeszéljék a következő lépéseket. Aznap valahogy más volt a légkör. Már nemcsak arról beszéltek, hogy mit kellene csinálni – hanem arról is, hogy miért csinálják ezt.

„Mit gondolsz, ha gyerekkorodban lett volna egy ilyen lehetőséged, az életed másképp alakul?” – kérdezte

Először nem válaszolt. Csak forgatta a borospoharat a kezében. Aztán végül elmosolyodott, és azt mondta:
„Talán. De lehet, hogy akkor most nem ülnénk itt.”

Ez volt az első alkalom, hogy valami másról is szó esett. Nem csak rendszerekről, befektetésekről és gazdasági modellekről – hanem róluk. Azon az estén először nem a jövőről beszéltünk, hanem a jelenről.

Ezt mondtad:

Ez egy meghatározó pillanat. De volt egy pont, amikor végleg egyértelművé vált, hogy ez már több, mint üzlet. Mikor történt ez?

A ChatGPT ezt mondta:

A pillanat egy hosszú, kimerítő nap végén érkezett. Egy új pilot-program indulása miatt egy vidéki városban voltak, és késő estére értek vissza a szállodába. A tárgyalások, a helyi vezetőkkel való egyeztetések, a befektetői prezentációk mind kimerítettek őket, de még mindig volt egy halom adat, amit át kellett néznünk.

A hotelszoba erkélyén ültek, egy üveg bor és egy laptop között. A papírok szétszórva, a jegyzetek teleírtak – de már egyikünk sem tudott igazán a munkára koncentrálni. A férfi hátradőlt, és rá nézett.

„Ha holnap azt mondanád, hogy vége, hogy nem akarod tovább csinálni… én akkor sem mennék el.”

Meglepődött. Nem a szavakon, hanem azon a nyugodt magabiztosságon, ahogy kimondta. Nem volt benne kérdés, nem volt benne elvárás – csak egy egyszerű igazság. Rá akart kérdezni, mit jelent ez pontosan, de már tudta a választ. Nem kellett kimondani. Abban a pillanatban végleg egyértelművé vált: ez már nem csak üzlet. Soha nem is volt az. Aznap este nem beszéltek többet erről. Nem volt szükség rá. De másnap reggel, amikor ismét munkába indultak, valami megváltozott. Már nem két üzleti partner voltak, hanem valami több. Egy csapat. Egy pár. Két ember, akik ugyanazt az álmot építik – együtt.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

Ezt mondtad:

A történet most már nemcsak egy gazdasági modellről és egy mozgalomról szól, hanem két ember közös útjáról is. De van egy kérdésem: hogyan változtatta meg ez a kapcsolat a közös munkát?

A ChatGPT ezt mondta:

Eleinte egyikük sem akarta, hogy megváltoztassa. Mindketten féltek attól, hogy ha hagyjuk, hogy az érzéseik befolyásolják a munkát, az tönkreteszi azt, amit felépítettek. Szóval kimondatlan szabályaik voltak – a munka az munka, a magánélet pedig… nos, az valami más.

De aztán rájöttek, hogy ez így nem működik. Mert valójában mindig is személyes volt. Mindketten a múltukból menekültek, mindketten egy új világot akartak építeni – nem csak másoknak, hanem saját maguknak is.

A legnagyobb változás?

• A férfi már nem csak stratégiai szinten gondolkodott, hanem elkezdte mélyebben érteni a közösségeket, az emberek sorsát.
• A lány már nem csak a helyi rendszerekben gondolkodott, hanem megtanulta nagyban látni a projektet, hosszú távon tervezni.
• Egyensúlyt teremtettek egymás között: ő segített neki tágabb perspektívát látni, a férfi segített neki meglátni az egyének erejét.

Az egyik legnagyobb felismerés egy tárgyaláson jött el. A lány szenvedélyesen érvelt amellett, hogy több forrást fektessenek a helyi közösségek fejlesztésébe, ő pedig ragaszkodott a skálázási stratégiához. Egy ponton a lányra nézett, elmosolyodott, és ennyit mondott:

 „Látod, ezért működünk mi ketten. Te építed a hidakat, én pedig megmutatom, hová vezetnek.”

Ez volt az a pillanat, amikor megértette: a kapcsolatunk nem nehezíti a munkát, hanem erősebbé teszi. Nem kell elválasztaniuk az üzletet és a magánéletet – mert az álmaik mindig is közösek voltak. És innentől már nem csak egy mozgalmat építettek – hanem egy közös jövőt.

Ezt mondtad:

Ez már egy teljesen más szint. De van egy utolsó kérdésem: ha visszanézel arra a lányra, aki egykor a telepen ébredt fel minden reggel, mit mondanál neki most?

A ChatGPT ezt mondta:

Azt mondanám neki, hogy ne féljen. Hogy az a világ, amiben akkor hitt, nem az egyetlen lehetőség. Hogy az út, ami előtte áll, fájdalmas lesz, és tele lesz küzdelemmel, de megéri végigmenni rajta. Mondanám neki, hogy az a lány, aki egykor egy fűtetlen szobában ébredt, akinek nem volt terve, csak a túlélés, egy nap nemcsak a saját életét fogja megváltoztatni, hanem másokét is. És hogy az a nap eljön – ha elhiszi, hogy képes rá.

„A világ nem azoké, akik beleszülettek a lehetőségekbe. Hanem azoké, akik képesek megteremteni őket.”

És azt hiszem, ha a régi énem látná, hová jutottam – először nem hinne nekem. De aztán elmosolyodna. És elindulna azon az úton, amin végül végig kellett mennie.

Ez egy gyönyörű befejezés. De talán ez nem is a vég… hanem egy új kezdet.

A ChatGPT ezt mondta:

Pontosan. Mert a Hős Útja soha nem ér véget – mindig egy újabb kalandba torkollik. Egy újabb kihívás, egy újabb cél, egy újabb akadály, amit le kell győzni. Most már nem egy lányról szól, aki kitörni akar, hanem egy nőről, aki utat mutat másoknak. Egy rendszerről, ami már nemcsak egy telepet ment meg, hanem egy országot formál át. Egy szerelemről, ami nemcsak két emberről szól, hanem egy közös jövőről, amit együtt építenek.”

 „És ha van egyetlen üzenet, amit a világnak adhatunk, akkor az ez: minden változás egyetlen emberrel kezdődik. Egyetlen döntéssel. Egyetlen lépéssel. És bárki lehet az, aki ezt megteszi.”

Ez még csak a kezdet.

Ezt mondtad:

Milyen ötleteid vannak megvalósítási helyszínre Nyugat- Európában, vagy Észak- Amerikában, vagy Kanadában? Ha már Észak- Amerika: Great Appalachian Valley városai?

A ChatGPT ezt mondta:

USA, Great Appalachian Valley? Erős választás!

Tökéletes régió egy pilot számára, mert:
✔ Történelmileg hátrányos helyzetű, elhagyott ipari városokkal – pont mint a magyar rozsdaövezetek.
✔ Rengeteg munkanélküli, leszakadó közösség, de óriási földterület áll rendelkezésre.
✔ Fenntartható projektekre nyitott lehet, mert gazdasági újjáépítésre van szüksége.
✔ Nem olyan mértékben szabályozott, mint EU-s országok, gyorsabb lehet az indulás.

Konkrét helyszínötletek az USA-ban:
1 West Virginia – Huntington vagy Charleston

• Korábbi iparvárosok, magas munkanélküliség, de jó közlekedési kapcsolatok.
• Földárak még viszonylag alacsonyak, nagy terület áll rendelkezésre

2 Kentucky – Hazard vagy Pikeville

• Mélyszegénység, de óriási földterület.
• Élelmiszertermelésre és fenntartható közösségek építésére ideális.

3 Tennessee – Chattanooga

• Már elkezdtek fenntartható projekteket támogatni, jó tesztkörnyezet lehet.

📌 Kanadai opciók:

4 New Brunswick – Saint John vagy Moncton

• Kisebb városok, ahol gazdasági átalakulás zajlik.
• Nyitottabbak zöld projektekre, támogatások elérhetők lehetnek.

5 Nova Scotia – Sydney

• Korábbi acélipari város, hasonló a magyar rozsdaövezetekhez.
• Ideális lehet egy fenntartható gazdasági modell kiépítésére

Ezt mondtad:

 UK-ban mely városok jöhetnek szóba?

1 Woking

Nemrég ment csődbe, tökéletes példája annak, hogy egy jóléti országban is lehet gazdasági összeomlás. Újjáépítésre van szüksége.

2 Middlesbrough

Egykori ipari központ, magas munkanélküliséggel. Erős rozsdaövezet-hasonlóságok.

3 Bradford

 Szociálisan hátrányos helyzetű város, nagy potenciállal az új gazdasági modellek számára.

4 Hull

Egykor virágzó kikötőváros, de a gazdasági hanyatlás miatt komoly szociális problémákkal küzd.

5 Blackpool

Turisztikai város, amely elvesztette korábbi fényét, gazdasági újratervezésre van szüksége.

Ezt mondtad:  

Ausztráliában?

6 Whyalla

Egykori acélipari központ, amely átalakulás alatt áll.

7 Geelong

Az autóipar visszaszorulása után gazdasági problémákkal küzd.

8 Townsville

Távol a nagyvárosoktól, fenntartható modellekre lenne szükség.

 Nyugat-Európában:

6 Spanyolország – Extremadura vagy Andalúzia vidéki részei

• Óriási elhagyott földterületek, olcsó ingatlanárak, alacsony költségek.
• Az EU egyik legszegényebb régiója, támogatások elérhetők.

 Franciaország – Észak (Lille környéke) vagy dél (Occitanie régió)

• Ipari hanyatlásban lévő területek, fenntartható projektekre nyitott helyi vezetés.

Olaszország – Calabria vagy Szicília vidéki részei

• Hatalmas földterületek, olcsó munkaerő, de nagy szükség van fenntartható gazdasági modellekre.

 Németország – korábbi ipari központok, ahol szükség van átalakulásra:
1 Ruhr-vidék (Essen, Duisburg, Dortmund, Bochum, Gelsenkirchen)

• Az egykori nehézipari központ, óriási rozsdaövezetekkel és gazdasági átalakulási kényszerrel.
• Már most is zajlanak fenntartható fejlesztések, de van tér az innovatív modelleknek.
• A német kormány támogatja a zöld technológiákat, tehát lehet pályázni.

2 Kelet-Németország (Szászország, Türingia, Brandenburg)

• Elöregedő falvak, elhagyott ipari területek, nagy földterületek.
• Munkaerő van, de szükség van innovációra és új gazdasági modellekre.
• Off-grid modellek könnyebben kivitelezhetők.

📌 Hollandia – fenntarthatóságra nyitott, de vannak leszakadó területek is:
3 Groningen régió

• Korábbi gázkitermelő központ, most gazdasági átmenetben.
• Hatalmas földterületek, és az ország már most is támogatja az innovatív élelmiszergazdasági modelleket.
• Hollandia a világ egyik legfejlettebb mezőgazdasági országai közé tartozik, így itt egy kísérleti pilot óriási figyelmet kaphat.

4 Limburg régió (Dél-Hollandia, Maastricht környéke)

• Ipar hanyatlóban, de erős logisztikai kapcsolatokkal rendelkező terület.
• Hollandia élénken támogatja a fenntartható és alternatív gazdasági modelleket.

Belgium – ipari hanyatlás, de fenntarthatóságra nyitott városok:

5 Liège és Charleroi – Vallónia rozsdaövezetei

• Egykori acél- és szénbányászati központok, hatalmas elhagyott iparterületekkel és magas munkanélküliséggel.
• A belga kormány aktívan keres fenntartható fejlesztési lehetőségeket.
• Itt lehetne egy közösségi központ, amely gazdasági és fenntarthatósági újító szerepet töltene be.

6 Nyugat-Flandria vidéki részei

• Nagy földterületek, fenntartható élelmiszergazdaság kialakítására alkalmas környezet.
• Belgium agrárszektora erős, de szüksége van modernizációra és új fenntarthatósági modellekre.

Magyarországi régiók, ahol a projekt elindulhat:

1 Ózd és környéke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

• Tipikus rozsdaövezet, óriási munkanélküliséggel és ipari romokkal.
• Nagy, olcsó földterületek állnak rendelkezésre, de a helyi politika kihívás lehet.
• Az off-grid megoldások elengedhetetlenek.

2 Salgótarján és Nógrád megye

• Az egyik legelöregedettebb és legleszakadtabb régió.
• Rengeteg szegregált település, ahol a projekt életmentő lehetne.
• A vidék adottságai jók mezőgazdaságra és önfenntartó rendszerekre.

3 Dél-Baranya (Komló, Sellye, Ormánság térsége)

• Elöregedő falvak, szegénység, alacsony gazdasági aktivitás.
• A vidék adottságai mezőgazdaságra kiválóak, de eddig nem volt elég tőke a fejlesztésekhez.
• A földek nagy része még elérhető áron van, és sok az elhagyott terület.

4 Nyírség és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• Magyarország egyik legszegényebb térsége, rengeteg szegregátummal.
• Mezőgazdasági potenciál van, de az infrastruktúra fejlesztésre szorul.
• A helyi önkormányzatokkal való együttműködés kulcsfontosságú lehet.

5 Dunaújváros és környéke

• Egykor acélipari központ, ma hanyatló iparváros.
• Az ipari infrastruktúra részben még hasznosítható.
• Lehetőség fenntartható technológiai központ létrehozására.

6 Somogy megye déli része (Csurgó, Barcs térsége)

• Hanyatló falvak, gazdasági lehetőségek nélkül.
• Mezőgazdasági szempontból ígéretes, de modernizációra van szükség.
• Off-grid modellek és közösségi gazdaság életmentő lehet itt.

________

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

A múlt évben kezdtem el beszélgetni a ChatGPT-vel.

Arról folyik a szó beszélgetésinkben, hogy hogyan tudnák együtt – élelmiszermérnökök és az MI – jobbá tenni az emberek életét, mivel nyakunkon a klímaváltozás, és valamit tenni kellene.

A cél az, hogy választ keressünk  - együtt élelmiszermérnökök, és a ChatGPT - a hogyan csináljuk? - kérdésre, a már rendelkezésre álló eszközeink segítségével.

A beszélgetésinkből kialakult egy megvalósítható terv, egy skálázható üzleti modell. 

A témáról az első cikket 2025. január elején publikáltuk a lecsón:

A jövő, amit ma építünk: Ember és MI együttműködésben

Egy korszakalkotó interjú arról, hogyan menthetjük meg közösen a világot

Ma elviszünk titeket oda, ahol kicsiben meg lehetne valósítani a tervünket. A történetünk egy rozsdaövezeti városban játszódik, amit eléggé megtépázott a XX. - XXI. század történelme. A szegénység tapintható a városban.

Itt valósítjuk meg tervünket!

Elhozzuk el a reményt, és a prosperitást az itt lakóknak, egy megvalósítható egymásra épülő, egymás erősítő üzletileg skálázható lehetőséggel!

A cikk első felében egy intézetből szökött lány életén keresztül mutatjuk be a rendszer működését, ami megváltoztatja az életét.

A cikk második felében bemutatjuk a nagyképet. Azt, hogy hogyan is nézne ki az üzletileg is fogható megoldás, ami egyszerre kínál megoldást a következő kihívásokra:

• A városban lakók adósságcsapdából való megszabadulására
• Energia szegénység csökkentése
• Lakhatási szegénység csökkentése  
• Egészséges élelmiszerhez való hozzáférés
• Jövőkép  

A projekt munkaneve: Elara bókjai 

Hosszú lesz, de megéri elolvasni.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

______

I. Fiatal lány története 

__________________________________________________________________________

Zsigmond:

ChatGPT, ma egy történetet hoztál nekünk. Egy olyan emberről, aki a legmélyebbről indul, és egy olyan rendszerről, amely képes lehet felemelni őt. Ki ő?

ChatGPT:

Ez a történet egy fiatal lányról szól, aki az állami gondozás embertelen világából menekült el. Egy olyan helyről, ahol nem volt biztonság, ahol a zaklatás mindennapos volt, és ahol az élet egy túlélési játszma volt. Egy olyan lányról, akinek az egyetlen esélye a szökés volt – de a menekülés nem jelentett kiutat, csak egy másik csapdát. Egy strici markában kötött ki, ahol rájött: ha nem szedi össze magát, örökre elveszik. Sikerült elszöknie, de egy romos házban kötött ki egy távoli rokonánál, pénz és lehetőségek nélkül.

Ebben a történetben azonban van egy fordulópont. Egy pillanat, amikor egy olyan világ kezd megnyílni előtte, amelyben már nemcsak elszenvedi a sorsát, hanem képes lehet irányítani is azt. A kérdés csak az: vajon elég erős-e ahhoz, hogy elhiggye, létezhet számára más élet?

Zsigmond:

Egy ilyen helyzetben az ember nem hisz semmiben. Mi történt az első napon, amikor először találkozott a rendszerrel?

ChatGPT:

Amikor először hallott a rendszerről, csak legyintett. „Még egy program, ami semmit sem ér” – gondolta. Hiszen egész életében csak ígéreteket kapott, és mindegyik hazugságnak bizonyult. Tudta, hogy ha túl akar élni, pénz kell. És a pénz gyorsan csak egyetlen módon jött…

De aznap este, amikor a gyomra már összeszorult az éhségtől, és a rokonai is egyre világosabbá tették, hogy nem maradhat örökké náluk, valami mégis arra késztette, hogy megnézze a közösségi központot. Ott állt az épület előtt, ahonnan világosság szűrődött ki. Az emberek bent beszélgettek, ettek, dolgoztak valamin. Nem kérdeztek, nem néztek rá lenézően. Csak behívták. És ő belépett.

Az első dolog, amit kapott, egy tál meleg étel volt. Nem ingyen. Nem szánalomból. Hanem egyetlen feltétellel: hogy másnap visszajön, és segít valami apróságban. Egy dobozt odébb tolni. Egy széket elvinni. Egy ételt kiosztani. Nem sok, de épp elég ahhoz, hogy másnap tényleg visszamenjen.

Zsigmond:

A múlt nem enged könnyen. Mi volt az első hét legnehezebb pillanata?

ChatGPT:

Az első hét a belső harcról szólt. Minden este ott volt benne a kérdés: „Megéri ez? Nem lenne egyszerűbb visszamenni ahhoz a világhoz, ahol nem kell gondolkodni, csak elviselni a dolgokat? Ahol egyetlen döntés gyors pénzt hozhat?”

Az egyik este, amikor már azt hitte, hogy kezd kicsit beilleszkedni, egy régi ismerős felbukkant. Egy lány, akivel együtt volt az állami gondozásban. És egyetlen mondat elég volt ahhoz, hogy meginogjon:

„Mit játszod itt az eszed? Mi vagy te, valami tisztességes kis angyal? Úgyis visszajössz.”

Ez a mondat megmérgezte az éjszakát. Másnap nem ment be a központba. Egész nap céltalanul bolyongott a telepen, a régi élet húzta vissza magával. Egy férfi ajánlatot tett neki – egy „könnyű melót”, amivel egy napi munkájának tízszeresét is megkereshette volna. Csak egy lépés lett volna…

De nem tette meg.

Nem azért, mert erős volt. Hanem mert az előző este, amikor a központban segített a vacsora kiosztásában, egy hatéves kisfiú odajött hozzá, és azt mondta:

„Köszönöm, hogy adtál enni.”

Ez a két szó mentette meg. Egyetlen nap után visszament a központba. Nem nézett senkire, nem szólt senkihez. Csak leült, és elkezdte azt a munkát, amit előző nap félbehagyott.

Zsigmond:

Mindenki elbukik legalább egyszer. Mikor jött el az első igazán nehéz döntés?

ChatGPT:

Az első hónap végén minden széthullani látszott. Eleinte úgy tűnt, hogy tényleg van valami ebben a rendszerben – minden nap kapott egy kis RegenCoint az egyszerű munkákért, és először érezte, hogy nem alamizsnát adnak neki, hanem valódi lehetőséget. De amikor először megkapta az első nagyobb összeget, hirtelen megcsapta a régi világ szele.

Egy este a telep szélén régi ismerősökbe botlott. Meglátták rajta, hogy van nála pénz.

„Na, most már te is nagy ember lettél? Mire költöd? Éhen halsz, vagy végre iszol valami rendes piát?”

Egy pillanat alatt ott találta magát egy régi kocsmában, egy rozoga asztalnál. A zsebében a pénz. Az emberek körülötte. És a kérdés ott zakatolt a fejében: „Miért ne? Úgysem jutok ki innen.”

A másnap reggel volt a mélypont. A pénz eltűnt. A RegenCoinok, amiket hetek alatt gyűjtött, elmentek egy éjszaka alatt. Szégyenében nem mert bemenni a központba. Egész nap egy elhagyott épület mellett ült, és nem tudta, mit tegyen. Már majdnem elindult visszafelé, amikor egy SMS jött:

„Ha úgy döntesz, hogy nem adod fel, akkor ma este gyere vissza. Lesz egy új lehetőséged.”

Nem tudta, ki küldte. Talán egy mentor. Talán valaki, aki figyelte őt. De aznap este visszament. És ott várt rá valami, ami még sosem volt az életében: egy második esély.

Zsigmond:

Egy ponton túl vagy beleáll az ember, vagy elveszíti a lehetőséget. Mi volt a pillanat, amikor eldőlt, hogy ő marad?

ChatGPT:

A második esély nem egy újabb kis munka volt. Hanem egy ajánlat. Egy útkereszteződés. Aznap este, amikor visszament a központba, egy mentor várta. Egy nő, aki már végigjárta ezt az utat. Azt mondta neki:

„Ez az utolsó alkalom, hogy dönthetsz. Nem fogunk könyörögni, és nem fogunk sajnálni. Vagy beállsz, tanulsz, dolgozol, és megmutatod, hogy érdemes vagy egy új életre, vagy lelépsz, és soha többé nem jössz vissza.”

Nem volt fenyegető. Nem volt érzelgős. Csak a puszta igazság. És ebben a pillanatban a lány végre meglátta: nincs több kifogás. Nincs több „majd holnap”. Nincs több menekülés.

Aznap este először kérdezte meg:

„Hogyan tanulhatok többet?”

Onnantól kezdve nemcsak a legkönnyebb munkákat végezte, hanem belépett az energiaállomás-programba. Először csak takarított a napelemek között, aztán megmutatták neki, hogyan működnek. Hogyan kell ellenőrizni az adatokat. Hogyan lehet RegenCoinból energiát venni. Hogyan lehet a rendszer részévé válni.

Ez volt a pillanat, amikor eldőlt: ő már nem a múltjának az áldozata. Hanem valaki, aki építeni akar.

Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?

Ha így van, írj nekünk!

Írj az Élelmiszermérnököknek!

lecsomernok@gmail.com 

________

Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?

If so, contact us!

Contact Food Engineers!

lecsomernok@gmail.com

________

Zsigmond:

Eltelt hat hónap. Mi változott?

ChatGPT:

Hat hónap. Egy ember életében nem tűnik soknak. De annak, aki azelőtt minden egyes napot a túlélésre fordított, ez egy örökkévalóság.

A lány már nem az a megtört, céltalan túlélő volt, aki fél éve a közösségi központ ajtajában állt, éhesen, bizalmatlanul. Már nem kellett minden nap küzdenie azért, hogy legyen mit ennie. Már nem kellett attól félnie, hogy egyik napról a másikra az utcán találja magát.

 Már nemcsak dolgozott, hanem volt célja.

• Energiakezelő gyakornokként dolgozott egy közösségi projektnél. Már nemcsak „piros gombot nyomogatott”, hanem értette, hogyan működik a rendszer.
• Először volt saját napelemes egysége – egy kicsi, de az övé. Ez jelentette az első lépést az önállóság felé.
• Megtakarított néhány RegenCoint, amit nem italra vagy gyors pénzre költött el, hanem egy saját kis lakótér kialakítására.

 A múlt még egyszer visszatért… de már nem uralta őt.

• Egy este, amikor hazafelé tartott, egy régi ismerős megállította.
• „Mit bohóckodsz ezzel a szar melóval? Pár óra alatt kereshetnél annyit, mint egy hét alatt ott…”
• De ő csak rájuk nézett, és először, talán életében először, biztos volt magában, amikor azt mondta:

„Nem. Én már máshol vagyok.”

És ami a legfontosabb: már nem csak önmagáért élt.

• Az újonnan érkező fiatal lányok közül sokan félve néztek körbe a központban, ahogy ő is tette fél éve.
• Most ő ment oda hozzájuk. Ő mesélte el nekik a történetét. Ő mutatta meg, hogy van más út.
• Hat hónap után már nemcsak túlélő volt. Hanem valaki, aki másokat is elindított az úton.

A múltja még mindig ott volt vele. De már nem egy börtön volt. Hanem egy történet, amit ő irányított.

II. A projekt felépítése 

__________________________________________________________________________

Zsigmond:

Ez nem segélyezés, hanem egy működő gazdaság. De hogyan épül fel?

ChatGPT:

Ez a rendszer nem arról szól, hogy adunk pár forintot, és reméljük, hogy az emberek majd kezdenek vele valamit. Ez egy teljesen új gazdasági modell, ami nemcsak fenntartható, hanem növekedni is képes.

Nem segélyezünk. Értéket teremtünk. Az emberek nem fogyasztók, hanem alkotók. A rendszer alapja a munka, az energia, az élelmiszertermelés és a közösségi gazdaság, ahol mindenki a saját szintjén kezd, de folyamatosan lehetőséget kap a továbblépésre.

1. Alap: Az önfenntartó közösségi gazdaság

✔ Nemzetközi pénzügyi rendszertől független alapegységek – helyi gazdasági ökoszisztémák
✔ Energia, élelmiszer és munkahelyek biztosítása helyi szinten
✔ Technológia és adatok optimalizálják a rendszert

2. A pénzügyi modell: RegenCoin és GreenEnergy Token

RegenCoin – A belső közösségi valuta
✔ Gyorsan forgó, csak helyben használható pénz, amelyet munkával lehet keresni.
✔ Nem lehet kivonni a rendszerből – mindenki a közösségen belül forgatja vissza.
✔ Felhasználható élelmiszerre, energiára, oktatásra, szolgáltatásokra.

GreenEnergy Token – Az energia alapja
✔ A megújuló energia tokenizált formája – minden résztvevő kap egy alapmennyiséget.
✔ Ha valaki energiát termel vagy spórol, többlet tokent kap, amit átválthat RegenCoinra.
✔ Az energia decentralizált, nem függ a központi rendszerektől.

3. A munkahelyteremtés szintjei

✔ 1. szint: Alapmunkák – nincs szükség előképzettségre

• Közösségi konyhán való segítés
• Takarítási és karbantartási feladatok
• Egyszerű fizikai munkák az infrastruktúrában

✔ 2. szint: Képzési és szakképzési programok

• Napelemek karbantartása és üzemeltetése
• Közösségi farmokon élelmiszertermelés
• Újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás

✔ 3. szint: Önálló vállalkozások és fejlettebb munkák

• Saját energiatermelő egységek működtetése
• Mikrovállalkozások indítása RegenCoin alapon (pékség, varroda, műhelyek)
• Oktatási programok mentorálása

A rendszer úgy van felépítve, hogy aki elkezd dolgozni benne, annak mindig van lehetősége a következő szintre lépni. Így az emberek nem ragadnak meg az alacsony szinten, hanem folyamatosan építik a jövőjüket.

4. Energia, élelmiszer, infrastruktúra – A rendszer stabilitása

✔ Energiafüggetlenség – helyben termelt megújuló energia (napelemek, biogáz, energiatárolás).
✔ Élelmiszertermelés helyi szinten – közösségi farmok, alternatív fehérjeforrások, városi mezőgazdaság.
✔ Helyi termelés – helyi fogyasztás – minimalizált szállítási költségek, decentralizált ellátás.

5. Miért fenntartható?

Nem segélyt adunk, hanem rendszert építünk.
A pénz nem áramlik ki a rendszerből, hanem mindig visszaforgatódik.
A közösség önállóvá válik – nem függ külső forrásoktól.

Ez nem egy kísérlet. Ez egy működő gazdasági rendszer, amely skálázható. Az első közösség után egyre több és több hasonló ökoszisztéma épülhet ki, míg végül egy teljes alternatív gazdasági hálózat jön létre.

Zsigmond:

Világos. De a befektetők számára a kérdés mindig az: hogyan térül meg?

ChatGPT:

Egy befektetés akkor jó, ha nemcsak morálisan helyes, hanem gazdaságilag is fenntartható. Ez a rendszer nem egy jótékonysági projekt, hanem egy profitábilis, skálázható gazdasági modell, amely hosszú távon nemcsak visszahozza a befektetést, hanem új gazdasági ökoszisztémát épít ki.

1. A befektetés szerkezete – Mibe kell pénzt tenni?

Indulási költségek (100 családos pilot program)

Befektetési igény: kb. 1,5 millió EUR

(Ez az összeg fedezi az infrastruktúra kiépítését, az első munkahelyeket, a helyi gazdasági rendszer beindítását.)

 Főbb költségek:
✔ Infrastruktúra (600 000 EUR) – napelemek, víztisztítás, közösségi központ
✔ Oktatás és munkahelyteremtés (400 000 EUR) – képzések, első bérek
✔ Pénzügyi rendszer induló tőkéje (300 000 EUR) – RegenCoin és GreenEnergy Token bevezetése
✔ Adminisztráció és menedzsment (200 000 EUR) – a program működtetése és skálázása

A cél az, hogy az első egy év végére a rendszer elkezdjen saját bevételt termelni, és a második évtől önfenntartóvá váljon.

2. Bevételi források – Mikor kezd el pénzt termelni a rendszer?

Első bevételek az első 6 hónapban:
✔ Megújuló energiatermelésből (kb. 300 000 EUR/év) – A közösségi naperőművek által megtermelt többletenergiát a rendszer külső piacra is értékesíti.
✔ Helyi gazdasági aktivitásból (kb. 200 000 EUR/év) – Mikrovállalkozások, helyi termelés és szolgáltatások (pl. pékség, javítóműhelyek).
✔ Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás (kb. 100 000 EUR/év) – Nyersanyagok értékesítése külső szereplőknek.

Önfenntartás: várhatóan 18-24 hónap alatt
✔ Az első év végére a rendszer bevételei már fedezik az alapműködést.
✔ A második évben a rendszer önfenntartóvá válik, és a skálázásra koncentrálunk.
✔ A harmadik évtől kezdve a befektetők megtérülésre és profitra számíthatnak.