Így robbantották fel a cukorgyárat - Blikk -
English Summary for the Blog Post:
Hungary's food system, as it was built between 1989 and 2026, has collapsed. Not because it was 'bad' – but because it was never a system at all. It lacked clear hierarchy, transparent feedback loops, and a shared goal.
The proof: a food engineer earns a net. monthly salary of just €850 (bruttó 450,000 HUF), while a simple worker at a German supermarket chain earns twice as much. Meanwhile, the state-of-the-art wine facility built by a local cooperative in 1981 (capacity: 26,000 hl) was sold off by 1993 – because its raw material base had simply ceased to exist.*
A small gardener stands among his fruit trees, watching his harvest rot – because the collection and processing networks that once existed have simply vanished
This is not a crisis. It is the death of a non-system. The multinationals are not the solution – they are the product of chaos. Their centralized, logistics-dependent models are collapsing as energy prices soar and supply chains shatter.
In the 24th hour, we are not trying to save the old Trabant.
We must begin to build a Ferrari!
______
Az előző részt ott hagytuk abba, - 37 esztendő alatt megint leírtunk egy kört, hamvak alatt az élelmiszergdazdaság 1981: 26 ezer hl exportpince. 2026: bruttó 450 ezres mérnökbér. Itt a szakadék.
2026. április 11. - hogy fényévekre vagyunk 80-as évek fejlettségi szintjéről, ha a TSZ- AG rendszert teszem a vizsgálatom tárgyává.
Ahogy írtuk is, leírtunk egy teljes kört, a 1989-től összeomlott rendszer romjaiból felállt élelmiszergazdasági rendszer az összeomlás jeleit mutatja, sokak szerint ez már össze is omlott, és egy hosszú lefolyású dokumentált összeomlást látunk magunk előtt. Az a rendszer, ahol bruttó 450 000 HUF-ot ajánlanak egy élelmiszermérnöknek egy hónapi munkavégzésre, az az élelmiszergazdasági rendszer összeomlott.
Egyszerűen azért, pl. mert nem képes hosszútávon integrálni a tudást. Ez az egyik aspektusa a most már nem is olyan lassú összeomlási folyamatnak.
A másik jelentése annak, hogy 450K HUF bruttót ajánlanak az élelmiszermérnöknek, az az, hogy egyszerűen nem fontos a tudás, és nem szükséges.
Ebből levonható az a következtetés, hogy nem rendelkezik az ország önálló élelmiszergazdasági platformmal!

Ilyen jellegű termékeket sem gyártunk, de ők igen.
Sokak szerint a helyes szóhasználat az önálló élelmiszergazdasági rendszer az, nem platform – Ezen érdemes vitatkozni. Pl. sokszor halljuk azt, hogy világ élelmiszerrendszere egy rendszert alkot. World Food System –
Transforming food and agriculture through a systems approach -FAO -
Ha már itt tartunk, először nézzük meg, hogy mit is jelent az, hogy van olyan fogalmi környezet, hogy rendszer, a rendszer fogalmi környezete definíció szinten meghatározható:
- Világos hierarchia (ki mit csinál, ki mért felelős)
- Világos kapcsolatok (ki kitől függ)
- Világos cél (mit akarunk)
- Világos visszacsatolás (ha valami nem jó, azonnal jelez)
A fenti minimum kell ahhoz, hogy egyáltalán rendszerről beszélhessünk.
Nézzük, miért omlott össze a 1989- 2026 között kialakult élelmiszerrendszer. Nézzük az összeomlás néhány aspektusát:
- Világos hierarchia (ki mit csinál, ki mért felelős)
Mindenki csinál mindent, és mindig is. Ezzel még alapjaiban véve nem lenne nagy gond. De a szerepek kezdenek nagyon összekeveredni. Pl. egy holding típusú cégben előfordulhat minden, a termeléstől elkezdve a feldolgozáson, és a kereskedelmen keresztül minden, nagyon távolálló piaci szektorokban.
- Világos kapcsolatok (ki kitől függ)
A gazda függ a gázolaj árától, a multi függ a saját logisztikájának költségétől, a gázolaj hozzáférhetősége, és ára függ a Hormuzi – szoroson átengedett olajszállító tankertől, de most épp senki nem tudja, hogy ki a másik.
- Világos cél (mit akarunk)
Ahogy nézem nagyon nincs meghatározva 36 éve. Mit akarunk? Alacsony árat? Magas minőséget? Exportot? Hazai önellátást? Vagy mindnet egyszerre? Vagy mindenből hatékonyan? – Ez szerintem majdnem lehetetlen. Na jó, oké. Igazad van. Volt már ilyen a történelemben, amikor ezt rendszerszinten összerakták. 1967- 1989 között a TSZ- AG rendszerben. De ma nincs ilyen.
- Világos visszacsatolás (ha valami nem jó, azonnal jelez)
Általában az ár az jelez. De ha az ár torz, vagy a piac torz, akkor az ár egyszerűen torz. (Egyedi támogatások, piaci koncentráció, helyi vásárlóerő hiánya, stb. ez mind torzíthatja a piacot, és ezen keresztül az árat.) Azaz: hiába termelsz nagyon jó minőségű terméket, ha nem férsz hozzá a saját piacodhoz, mert egyszerűen zárva van előtted.
Sheerwater, Balatonfüred.. a globálisan- lokális üzleti modell és az élelmiszer, meg a kereskedeleme
Sheerwater, és Balatonfüred a globális élelmiszerkereskedelem, és a kapitalizmus szelleme
2023. augusztus 29.
A minőség nem jelez, mert a fogyasztó nem tudja, mit eszik.
A környezet jelez (szárazság, klímaváltozás) de arra senki nem reagál.
Ha fentieket végigolvassuk, egyszerűen rá kell jönnünk, hogy tényleg, lehet, hogy nem is rendelkezünk önálló élelmiszerrendszerrel, és az ami 1989- 2026 között kialakult, és most kezd tönkremenni, az nem is volt rendszer, csak valami, amit annak neveztünk, tévesen.
És ha ez így van, akkor rendszerszintű munkapozíciók, és a hozzátartozó karrier utak sem állnak rendelkezésre rendszer szinten, maximum cégszinten. Na de az nagyon kevés.
A mai rendszer nem azért omlott össze, mert rossz. Egyszerűen azért, mert nem rendszer, és főleg nem platform!
Egyszerűen egy széteső, széttáró halmaz.
Persze vannak milliárdos értéket termelő cégek, ez nem vitás. Ezek a cégek a széteső halmaz egy-egy vetületét integrálták, de attól még a halmaz maga nem diverz, inkább üresnek, vagy kiüresedettnek mondható. Ez egyet jelent. Szigetszerűen állnak a magyar valóságban, ami egyszerűen így alakult.
Ezeket az integrációkat, vagy milliárdos termelő cégeket hatékonynak nevezzük, hisz papíron képesek kimutatott profittermelésre. Más aspektusból ránézve a valóságukra, azt kell mondani, hogy eléggé sok erőforrást vonnak be /támogatások, energia, stb./ Ezért a kisebbeknek kevesebb jut, azok meg elsorvadnak. Lásd tejipari válság:
Kis nyers tej, és az árának elemzése
2025. július 21.
Kenyér? > Tej? - Kenyér, és tejárak, valóságok régen, és ma -
Bujna Ferenc, és Zsebők Zsigmond - lecsós - Élelmiszermérnök M. Sc. - cikke a lecsón!
Mára sokkal koncentráltabb a birtokszerkezet, mint a Horty rendszerben volt.
A kérdés az, hogy az így kialakult milliárdos cégek, és integrációk mennyire versenyképesek a világpiacon, vagy az Európai Unió 500 milliós piacán? Mitől függ az exportképességük? Mi a helyzet a fogadó piacokon?
Pár aspektus, ami egy nagyon komoly cég, vagy integráció versenyképességét, vagy exportképességét befolyásolhatja:
A.) Mennyire drága, és hozzáférhető-e az energia?
/Hormuz, Barátság II. Kőolajvezeték, Malaka/
B.) Mennyire drága a logisztika?
/van-e vagy nincs gázolaj a kamionba/
A Hormuzi blokád miatt a szállítási költségek a csillagos egekbe is emelkedhetnek, akkor is, ha rendelkezésre áll a szállításhoz szükséges dízel, a szállítási útvonal mentén.
C.) Van-e vagy nincs műtrágya, csomagolóanyag?
/ Pl. ha nincs földgáz, vagy drága, akkor nem lesz, vagy drága lesz a műtrágya, ezzel együtt meg fog drágulni az élelmiszer, vagy nem lesz hozzáférhető. /
D.) Van-e rendelkezésre álló mérnöki tudás?
Ha segédmunkás alatti bért kap az élelmiszermérnök, akkor nem lesz rendelkezésre álló tudás.
E.) Klíma
A Balatonból kb. 1 méter víz hiányzik, a termésátlagok zuhannak, a csapadék elmarad. A Duna- Tisza vízgyűjtőjén a tájból hiányzik négy és fél Balaton mennyiségű víz.
Négy és fél Balaton mennyiségű víz hiányzik a talajból a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén
2026. április 19. - Agrofórum -
Ha a fenti pár aspektust is beleveszem a képletbe, amikor egy céget, vagy ágazatot elemzek, akkor eléggé fanyar kép is tárulhat az elemző elé.
A régi rendszernek, vagy ebben a „rothadó struktúrában” egzisztáló egy-egy cégnek, vagy integrációnak mennyi ideje van hátra? Hónapok? Évek? Netán fél évtized, vagy több?
Kifulladt már az üzleti modell, vagy nem? Ezek alapkérdések, amire választ kell keresni mindenkinek, akit érint.
Multikrízisről beszélünk, ami azt sugallja, hogy mehet a „business as usual”, nincs gond, csak átmeneti megingás, amit tapasztalunk, ahogy elül majd a vihar, minden szépen visszaugrik a régi kerékvágásba, és megy tovább a profitmasina.
The Big Short (2015) - FrontPoint Partners' investigation in Florida & first trade [HD 1080p]
Mint a Big Shortban, amikor is mennek az ingatlanossal, nézik a házakat Floridában, hogy tényleg van-e ingatlanválság, vagy nincs. / Spoiler: Van, be is shortolják a Garibaldi IV, BBB –t, ahogy kell, 50 milláért /
Az 1989 után kialakult rendszerben kialakultak milliárdos bevételű cégek, ez természetes folyamat. De ez a struktúra mondhatni mára kezd kiüresedni. De nagyon úgy néz ki, hogy nem szükséges a tudás, mivel az élelmiszermérnököknek nagyon alacsony bért kínálnak. A tudást nem becsüli a rendszer, - megalázó bért kínálnak – a tudás nem szükséges. Ez egy nagyon komoly üzenet az egyén számára!
A tudás nem szükséges, mivel egyfajta veszélyeket hordoz, mivel a rendszerszintű tudás – főleg ha megfelelő módon van csatornázva a valóságba - szétfeszítheti a fennálló struktúrákat. A megfelelően strukturáltan becsatornázott tudás egyszerűen átdefiniálhatja a rendszert.
Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár
az Élelmiszeripar kiállítócsarnoka.,1970, Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Szervező Iroda - Fortepan - képszám: 109702 -
Sokan azt mondják, hogy a mostani rendszer egyszerűen azért van válságban, mert egyszerűen nem rendszer!
Nem teljesíti a rendszerre vonatkozó tankönyvi kritériumokat. / Lásd fent, 1-4 pontok/
És mivel nem rendszer, azért a tudást alulfizetik. Hogy miért? Mert nem rendszer, és mivel nem rendszer, nem kell, és nem szükséges definiálni a havi fizetés fogalmát.
Aki ért hozzá, az elmegy, vagy már rég elment. Aki marad, azt megalázzák. A tudás nem hasznosul, nem fejlődik.
Az 1947- 1989 között kialakult TSZ- AG rendszer az tényleges rendszer volt, minden ellentmondásával együtt igaz ez az állítás! Mivel érvényesek voltak rá rendszerre vonatkozó minimális tankönyvi kritériumok - lásd fent, 1-4 pontok -
Így a rendszer részét lépezték a hatékonysági mutatók, továbbá a rendszerben képesek voltak definiálni a fizetések, és a karrier utak fogalmát.
Ha a mostani 1989- 2026 közötti rendszerben „rendszerben” – már tegyük idézőjelbe a fogalmat - drága az energia, drága a logisztika, hiányzik pl. a műtrágya, vagy alulfizetett a mérnök, akkor ezen tényezők súlya alatt a legkomolyabb cég is össze tud omlani nagyon rövid idő alatt.
Pl. egy integrált telephelyű, nagy kapacitású pékség nem lesz más, mint egy hatalmas fűtött raktár, ha nincs aki megsüsse a kenyeret, vagy nincs aki elszállítsa.
Erre a történetre a további koncentráció sem megoldás, sőt. Több problémát keletkeztet, mint amennyit megoldhat. A centralizáció a XXI. században inkább hátrány lesz, mint előny. minél nagyobb a gyár, annál nagyobb a kockázat, ha a kamionok leállnak.
Wolfgang Hasselmann - Usplash -
Konklúzióként elmondható – és ez a rendszer fogalmi környezetéből levezethető – ha a most regnáló „rendszer” megbukik, akkor a benne regnáló cégek is megbuknak.
Vagyis: Arra kényszerülnek, hogy az üzleti modelljeiket megváltoztassák, a kérdés az, sikerül-e nekik, és ha igen, akkor mi marad belőlük.
----- Látom, persze hogy látom, hogy most azt mondod, hogy ilyent nem lehet leírni.
De az vesse rám az első követ, aki még nem olvasott hasonlót a gazdaságtörténetben ----
Ezzel a változással teljesen át fog alakulni a finanszírozási környezet is, főleg az átmeneti időszakban lesz látható az, hogy miben is rejlik egy-egy regnáló cég, integráció finanszírozható értékkészlete. És itt most nem csak a tradicionális banki finanszírozási szokványokra gondolok.
A magyar bankrendszer ebben a történetben is már most is fényévekkel le van maradva mondjuk a lengyel bankrendszer mögött.
Ebből következik egy-egy aspektus:
Pl. ha drónokkal permetezik a területet, vagy az AI-vel spórolunk 2 liter vizet, vagy telepítek egy öntözőrendszert, és öntözik a kukoricát – ez mind a régi, kifutó, összeomló rendszer optimalizálását szolgálják.
Egyszerűen nem teszik olcsóbbá a kenyeret, vagy nem teszik ellenállóvá – szép szóval reziliensé – a mostani széteső rendszert.
Tehát nem mindegy, mibe rakunk pénzt. A régi, összeomló rendszer optimalizálásába, vagy egy új rendszer kiépítésébe.
Ki kell mondani, hogy a mosatni élelmiszergazdasági rendszer kimúlt, egy hosszú 35 éves agónia véget ért. Élt 35 hosszú évet.
Nagyon úgy néz ki, hogy az elmúlt 10 évben a „rendszer” összeomlását dokumentáltuk, és ahogy kinéz a folyamat nem áll meg, mondhatni visszafordíthatatlan, véget ér –t- egy 35 éves ciklus.
Ha kimondjuk ezt, szembe tudunk nézni a problémával:
Pl:
1.) Generációváltás kudarca:
RIP 70 % ?!?
Father, mother, and family business, and the share transfer form on the table - 2024. április 09. - lecsos -
A régi, gyakorlatias szakemberek nyugdíjba mennek, a fiatalok számára pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem vonzó. Gyakran hiányzik az a technológiai és menedzseri tudás, ami a modern, fenntartható gazdálkodáshoz kellene.
2.) Oktatási olló:
Miközben az egyetemi képzések léteznek, a valódi, piaci igényekre szabott szaktudás és a kutatás-fejlesztés (K+F) elmarad az európai szinttől. A tudás nem áramlik le a kistermelőkhöz, így marad az "úgy csináljuk, ahogy a nagyapám" vagy a globális cégeknek való kiszolgáltatottság.
3.) Negatív szelekció:
Ha a siker titka nem a szakmai hozzáértés, hanem a politikai hátszél vagy az ügyeskedés, akkor a valódi tudással rendelkező szakemberek elhagyják a pályát (vagy az országot).
Az összeomlás jelei a mindennapokban:
1.) Technológiai lemaradás:
A magyar élelmiszeripar hatékonysága sok területen messze elmarad a nyugatitól, ami miatt drágábban termelünk rosszabb minőséget.
2.) Importfüggőség:
Döbbenetes, de egy mezőgazdasági adottságú országban alapvető élelmiszerekből is behozatalra szorulunk, mert a hazai feldolgozóipar nem bírja a versenyt.
3.) Aszály és tehetetlenség:
A Nagy-Zsombék mocsár 2024. augusztus 13-án - Fotó: Molnár Ábel Péter - Klímaváltozás: így pusztít az aszály Magyarországon – sokkoló fotók
Magyarország bővelkedik vízben, azonban vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy az országban nincs lefolyástalan terület. A klímaváltozás és az aszály nyoma világosan látszik a természetben.
Hecker Flórián
2024.08.27, Frissítve: 2024.08.27, 18:02 - Világgazdaság -
A klímaváltozás (például a 2024-es és 2025-ös aszályok) brutálisan bünteti a tudáshiányt: aki nem tud modern öntözéssel vagy talajműveléssel védekezni, az végleg kiesik a piacról.
Ha kimondjuk, hogy a „rendszernek” vége van, élt 35 évet. Itt lenne az ideje a temetésnek, é és a temetés után gyásznak!
Ha ezt felvállaljuk, akkor, és csakis akkor kezdhetünk el egy új tényleges rendszert építeni, /lásd fent 1-4 pontok/.
Egyszerűen tudjuk, hogy ami van, az nem mehet így tovább, de eddig nem mondtuk ki, itt lenne az ideje ténylegesen beleállni a történetbe!
Tehát, mi is az új rendszer elemei?
Milyen kérdésekre kell rendszerszintű választ adni?
- Mi a cél?
- Hogyan néz ki a hierarchia (ki mért felel mérhetően)?
- Hogyan néznek ki a kapcsolatok?
- Visszacsatolás
- Tudás, és tudásintegráció
- A siker mérőszámai
Nem „multi”, nem tervgazdaság kell, nem integráció, nem „szövetkezzenek a gazdák” kell, hanem egy olyan út, ami XXI. századi, és képes arra, hogy az élelmiszergazdasági profittereket le lehessen horgonyozni a Duna- Tisza közébe, és végre fel lehessen építeni a jól- lét korszakát.
Na most egy új struktúra nem szűri meg a káoszt. A struktúra kiváltja a káoszt!
Nem segélyező, hanem esélyező!
Mivel tényleges rendszert építhetünk, itt a XXI. század első negyedének végén, sikeres is lehet! De csak akkor, ha az amit építünk, tényleges rendszer, ha nem, akkor a bukás garantált, és nem biztos, azonnal észre fogjuk venni.
Sajnos a 26 ezer hektóliteres exportpince Csopakon a múlt. A bruttó 450 ezer forintos megalázó élelmiszermérnök bér az a jelen, és egy súlyos üzenet, hogy a „rendszernek” vége van!
Hogy van-e kiút?
Természetesen!
Lehet itt két éven belül Lengyelország, vagy Ausztria, de a 24. órában, az utolsó percekben vagyunk, már majdnem az utolsó kapcsolja le a villanyt!
_______
Bujna Ferenc Tartósítóipari Szakmérnök cikke a témához, avagy mit jelent ez helyben, a gyakorlatban:
Szép verőfényes reggel van. Enyhe szellő fúj.
A gyümölcsfák virágzása vége felé jár, itt az ideje bizonyos növényvédelmi munkák elvégzésének. Mióta növényorvosi szakmérnök is vagyok, inkább híve lettem a vegyszerekkel való takarékos bánásmódnak. Így most egy alapos lombtrágyázással köszönném meg a természetnek, hogy az éven kimaradt a fagy.
Munka közben jól esik a gondolkodás, emlékezés egy egy fa történetére, milyen fa volt 20 vagy 30 éve a helyén.
Már van elég sok friss levél, ami felveszi a lombtrágya mikroelemeit. Kedvencem a bór, ami a tenyészidő folyamán mindig tud hasznot hajtani a fáknak, zöldségféléknek.
45 fa, legnagyobb részük már jócskán benne van a korban. Ahogy járom a fákat körbe, s szorgalmasan pumpálom a lombtrágya permetet a lombkoronára, eszembe jut,
Mi lesz ezzel a több mázsányi terméssel?
Már tavalyról, tavaly előttről annyi házi befőtt, lekvár, ivólé, szárítmány van a pincénkben, hogy nem igazán férne be nagyobb mennyiség. Néhány éve vásároltam egy liofilizálót, ami valamennyi gyümölcsöt levesz a vállamról, mert hogy a fagyasztva szárított gyümölcsök kitűnő ajándékok, kitűnő alapanyagai a konyhának.
Hej, de szép világ is volt, amikor vagy 30 évvel ezelőtt még a leszedett felesleget leadhattam a legközelebbi felvásárló helyen. Fertődön például a helyi kis konzervüzem boldogan fogadta be a minden rendű és rangú kiskertből, nagyobb telepítésből a cseresznyét, meggyet, barackokat, szilvát stb. vagyis szinte mindent. S ha éppen a kicsit csapadékosabb tavaszon sok volt a csiga, hát azt is felvásárolták.
Ment az egészséges csere, tojásért kis cseresznye, ribizli, vagy éppen egy adag újhagymáért cserébe kosárnyi sóska és spenót dukált.
Budapest XIII., Gyöngyösi sétány, üzletsor. 1982, Képszám 269350 - Fortepan -
A szomszédos kertekben mind díszlett valami csoda.
Ki a virágokhoz értet, másnál sokkal jobban nőtt a zöldbab, mint egyebütt. A virágzó gyümölcsfák hangosak voltak a beporzók döngicsélésétől. Ma a szomszédos kertek végtelen sorában kőkocka és jól nyírott gyep. Itt ott emelkedik ki néhány gyümölcsfa. A gyep között nem virít a Gyermekláncfű, a Veronika.
A gazdag Ausztriából megjőve azonnal fűnyírásba fog, amint véleménye szerint két centit nőtt a fű, avagy megjelent egy-egy virágzó növényecske. Amolyan zöld sivataggá váltak a valahai kertek.
És még mindig lombtrágyázok. Eszemben van, hogy mennyire felment az ára minden kiskerti szükségletnek. Hatalmasat lendült a vetőmagok ára felfelé, miközben igazán romlott a minőség.
Eltűntek a 20-30 évvel ezelőtti nagy jövő előtt álló fajták.
Horribilis ára lett a biogazdálkodást elősegítő feromon csapdáknak, melyek hivatottak voltak nálam is, más kertekben is összeszedni az almára, szilvára éhes molyokat.
Arannyal egyenértékű a jó minőségű virágföld, marhatrágya ára. Megfizethetetlenné vált a mulcs anyag ára.
Összefoglalva, tavaly már szinte több került a kert művelése, mint a vélt haszon. Azért az is haszon, hogy kikapcsolódhatsz a kertben, élvezed a növényeid fejlődésének látványát. Mondaná párom.
De a víz!!! Valaha a Nyugat Dunántúl az ország legcsapadékosabb területeiként volt számon tartva. Ma néha sivatagi szárazság köszönt ránk. 30 éve még előfordult, hogy a pincénkben állt a talajvíz. Most már április közepére akadozik a kútvíz ellátása. Haj, pedig van víz!
Aszálytérkép 2024 – összefoglaló az aszályról +KÉPEK -agroinform.hu -
Osztrákban dolgozó szomszédunk, megengedhetett magának egy fúrt kutat. És még sokan mások is. Ennek a bőséges vízforrásnak köszönheti, hogy a frissen nyírt gyepjét tudja öntözni.
Hej, ha nálam jelentkezne egy csapat szakember, hogy reális áron a héten fúrnak kutat. Akik járnák a falvakat, s szakszerűen, gyorsan építenék ki a fúrt kutak hálózatát. Akik esetleg hoznák magukkal a napelemes vízszivattyúkat, tároló tartályt.
Talán többen újra hozzáfognának a kiskerti termeléshez.
S közben nyílna a falunkban egy kis tartósító üzem, mely megvásárolná a „felesleges” gyümölcsöt. Hogy például a szilva nem csak pálinkának való. Egyszerű tartósító mérnökként 18 féle szilva terméket tudok.
S ha elgondolom, hogy a szamócától a birs almáig fél éven keresztül folyamatosan van termés, amit csodálatosan fel lehet dolgozni.
Ha lenne egy jó kis feldolgozó csarnokom, akár konténerekből összeállítva, majd később bővítem, néhány 10 millából összejönne az üzem.
S mit csinálnék a fél éven túl? Hát zöldséget dolgoznék fel. Sütőtököt, céklát, almát. Én például nagyszerű édességet készítek sárgarépából. Tucatnyi új termék kerekedik ki belőle.
És még egy újabb üzemre lenne szükség, ahol mustárt készítenék.
Vagy egy újabb üzem, ahol paradicsom alapú termékeket dolgoznék fel, mint ketchup vagy éppen lecsó.
Jó néhány éve készítek káposztás tészta alapot ősszel, ahol is a pirított káposztát készítenék fagyasztva. Vagy éppen vadas alapot gyártanék fagyasztva, konzervnek vagy éppen liofilizálva.
De télen amikor kinn száguldanak a mínuszok, burgonyás tésztát készítenék, szilvás gombócot, meggyes gombócot, nudlit, gőzgombócot. Ahogy ezek a termékek szolgálták a szociban százával működő kis élelmiszer feldolgozók téli munkáját.
Hol vannak azok a kitűnő savanyú káposzták, amik vékonyra vágott, jól fűszerezett hordós produktumok voltak. A savanyú káposzta létszükséglet az egészség fenntartásában. Ma legfeljebb savanyított szecskázott káposzta elérhető, s mivel rendszeresen vagyunk kénytelenek ilyent vásárolni a boltban, tudjuk, hogy fűszert csak nyomokban tartalmaz.
Valaha a kiskertek millió tonna számra adták a feldolgozók részéra az uborkát, alma és cseresznyepaprikát, vegyes vágottnak való alapanyagot. Eltűnt az uborka termelési kedv is és a csemege uborka is megritkult. Csak legkedvesebb volt munkahelyemen savanyúságból vagy 25 félét gyártottunk. És elfogyott!!!
Vitték, ették. Egy jól fűszerezett csemege uborka méltó kísérője egy rántott sertésbordás ebédnek. Vagy egy pörköltnek. De magában is csodás a kapros, édes/savanykás uborka, mint esti saláta.
Szerencsére egyre szélesebb körben ismert, hogy az emésztő traktusunk, a bél rendszerünk kulcsa a jó egészségnek. Tartsd rendben a bélzetedet, tartsd jól a mikrobiomodat, s távol tartod a betegségeket.
Táplálkozni tudni kell!
De hát ehhez kell alapanyag, némi feldolgozási készség, tudatosság. Ismert mondás, hogy bélrendszerünk a második agyunk. Azaz olyan létfontosságú vegyületeket „gyárt” az egészséges mikrobiom, ami rendben tartja az agy és a test egészséges működését. Az agyunk a fennkölt vagy kevéssé fennkölt gondolatok szülője, míg a bélzetünk adja hozzá az „anyagiakat”.
Ilyesmin és még többféle dolgon is tűnődtem a lombtrágyázás közben. Közben felfedeztem, hogy néhány őszibarack levélen elkezdődne a tafrina, ha ma délben nem lépnék.
Milyen jó lenne, ha megkérdeznének, hogyan is képzelem a magyar kertészet és ennek produktumait feldolgozó ágazat újjáépítését !
Eszembe jut a Lecsómérnök blog Élelmiszeripar-2050 című sorozata.
Ahol sok hónapon keresztül igyekeztünk kollégámmal megálmodni egy szebb jövőt az élelmiszer gazdaságnak. Micsoda gondolataink voltak! Verne is megveregetné vállainkat!
No, azt hiszem, megérdemlek egy jó reggelit. Lám csak, mi is került az asztalra.
Hisz ez a sajt osztrák gyártmányú !
A szalámi szlovén !
A tej szlovák !
A ketchup szintén osztrák. Jó, akkor bekapok inkább egy szelet Tibi csokit.
-Nézd csak meg drágám, honnan való a csokoládé ?!
Jé, ez meg ukrán.
Mit főzzek drágám ebédre.
Tudod megennék egy jó békebeli bablevest.
Jó-jó, de ne lepődj meg, hogy az Kanadából érkezett!
És ha ennénk egy jó burgonyapürét rántott csirkecombbal? Hát, kedvesem, a burgonya francia, a csirke pedig román.
Megelégszek hát reggelire egy jó mézes kenyérrel. Legalább tudom, hogy a mézet szívbéli barátom termeli, aki évek óta biztos nem tette ki lábát az országból.
Falatozás közben ránézek az internet kínálta néhány tudományos hírre. Nagyon érdekes dolgot olvasok az üvegházak megvilágításáról, a széndioxid trágyázásról.
Azt hiszem, van bőven tanulni valónk a világban, hisz oly sok mindent feledtünk illetve maradtunk le innovációkról.
Elszomorít egy pillanatra, hogy 35-40 év alatt a világ vezető élelmiszer termelő nagyhatalma (többszörösét termeltük meg, mint amennyit elfogyasztottunk, így bőséges árualap állt rendelkezésre az exportnak ).
No, megyek vissza a kertbe. Mit is terveztem még ? – Ja, a kerítés mellől felnyűtt fűvel mulcsozom a fák alját.
Mindenkinek kívánok hasznos munkát.
Bujna Ferenc
Cikkek a témához:
________
Élelmiszermérnöki tudásra lenne szüksége a cégednek, pl. terméktervezés, gyártás, minőségügy, költségek, vagy az exporttervezés terén?
Ha így van, írj nekünk!
Írj az Élelmiszermérnököknek!
lecsomernok@gmail.com
________
Does your company need food engineering expertise in areas such as product design, production, quality, costs or export planning?
If so, contact us!
Contact Food Engineers!
lecsomernok@gmail.com
______
Kis zene a végére:














































































































































































































The Food Processing and Development Laboratory - Cornell Cals - 






































































































Őrhalom, 1978 





























































The Big Short - Nagy Dobás (2015) -

