Egy élelmiszermérnök gondolatai a a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Lecsómérnök gazdasági blogja

COVID-19 - 7 pont, hogy túléld! -

2020. március 30. - lecsós

virus-4915859_1280.png

Egy jó barátom küldte messze keletről ezt a 7 pontot, fogadd meg!

A járvány terjedésekor a következő információk segíthetnek a /túlélésben/ mindenkinek:
Sok dologra lehet szükséged ekkor, de a következő javaslatokat a figyelmedbe ajánlom:

  1. Tartalékolj élelmiszert legalább két hétre, ha több időre tudsz, annál jobb!
  2. Egyebek mellett szerezz be papírtörlőt /WC papírt/, ivóvizet, alkoholt, klór tartalmú fertőtlenítőszert, kesztyűt, /gumikesztyűt/, esőkabátot, maszkot, védőszemüveget, ezek társaságában szerezz be hőmérő pisztolyt, stb.
  3. A maszk legyen a legmagasabb védelmi fokozatú, preferáltan N95-ös. Általános orvosi, műtő maszk is megfelelő.
  4. Szintén fontos, hogy felkészülj otthoni gyógyszerekkel, Például legyen megfázás elleni gyógyszer, legyen lázcsillapító, asztma ellenes szer, továbbá szív, és gyomor bántalmak elleni szert szerezz be.
  5. A közösségi közlekedés leállhat bármikor, ezért az autódat ne felejtsd el tele tankolni.
  6. A vírus terjedhet emberi ürülékkel is, és cseppfertőzéssel is, megfertőzheti az emésztőrendszert, a bőrt, nyálkahártyát, és tüdőt.
  7. Az alacsonyabb immunitással rendelkezőknél a fertőzés veszélye nagyobb!

 

MARADJ OTTHON!

connection-4884862_1280.jpg

If the outbreak happens, hope below information could be helpful for you all: You may need a lot of items by then, the following suggestions can be for your reference:

1. Prepare food reserves for at least 2 weeks, the longer the better.
2. Others include paper towels, drinking water, alcohol, chlorine disinfectant, gloves, raincoats, masks, goggles, and the company should be equipped with a temperature gun, etc.
3. The mask with the highest protection level is preferably N95. Ordinary medical surgical masks are also suitable.
4. also necessary to prepare regular household medicines, such as cold medicine, cough medicine, antipyretics, asthma, heart disease, stomach medicine, etc.
5. Public transport will also stop at that time, cars should remember to fill up the fuel.
6. Transmission of the virus includes fecal-oral transmission, the digestive system, skin, mucosal system, and respiratory system.
7. People with low immunity are more likely to be infected!

 

jakabi_vdaszhaz_godollo.jpg

Mérgezett Föld - első változat

Sztupa Gergely innovációja Pusztaszabolcson, aki tudja hogyan kell pótolni a talajerőt nagyüzemi gazdaságban, úgy, hogy nem kell szántani a területet feleslegesen.

A film a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült.

Karantén idején

veszprem_1870.jpg

Épp most néztem meg a neten, hogy hogyan kell kovászt nevelni, mivel szükség lesz rá az elkövetkezendő pár hétben, így karantén idején. A világunk soha nem lesz már ugyanolyan, mint 10 napja, ezt már érzi mindenki. Több időnk lett, elkezdtünk egymásra, és egy kicsit befelé figyelni.Kezdjünk észrevenni azt, hogy akkor most mik is azok az értékek, amelyek igazán fontosak, amiért érdemes élni.

Választottam ehhez a bejegyzésez egy idilli tavaszi képet, Veszprémről, abból a korból, amikor még az emberi mérték, és a fény volt az élet ritmusának zsinórmértéke, téltől őszig, át az évkörön.

Karanténban vagyunk, egy világjárvány elején, és még nem tudjuk azt, hogy mikor, és hogyan fog véget érni. Csak azt tudjuk, hogy egyszer vége lesz, és ki fogunk menni a lakásból.

Háború van egy vírus az ellenfél.
Sok helyen már akadozik az ellátás, nincs áru a polcokon, vagy ha van is, akkor is csak nagyon minimális választék. Ez az, amit nem szoktunk meg, a mi életünkben erre még nem volt példa.

Megszoktuk azt, hogyha bemegyünk a boltba, akkor azt veszünk, amit akarunk, a homártól a narancson keresztül a 30 féle péksüteményen keresztül a csillaggyümölcsig. Ez számunkra a természetes.
Nem gondolunk bele, hogy az, hogy minden mindig van a polcon, ez a rendszer az utóbbi 60 évben alakult ki, és létezése nem magától értetődő, hogy ez létezik.
Mostanában sokat beszélgetünk erről a szakmában, hogy mi is történik, az emberek vásárolják fel a WC papírt, tartós élelmiszereket, hogy el tudják látni családjukat, és önmagukat, mint háborús időkben.

A haver azt mondta, hogy ez bizony a lét „kétdimenziós” voltából adódik. Kérdeztem tőle, hogy mit is ért azon, hogy „a lét kétdimenziós” volta. Lerajzolta a következő ábrát:

2d.jpg

Meglátása szerint az életünket eben a háromszögben töltjük, és mint egy kis hangya, futkosunk csúcstól- csúcsig, és intézzünk fontosnak vélt dolgainkat.
Kérdeztem tőle, hogy nem inkább családot kart-e írni a lakosság helyett.
A válasza az volt, hogy mára az egyén értelmezhető a vállalatok, és az állam számára, mivel pl. nem a családok, hanem az egyén kap ilyen- olyan ügyfélszámot, vagy vásárlói kártyát. Ebből a történetből meg képezhető az a pillanatnyi fogyasztói viselkedés, ami már vizsgálható, és képezhet gazdasági hasznot pl. egy áruház számára.

Egyszerűen azért, pl. mert tudni akarja, hogy ki vásárol bagelt mondjuk az áruház pékségében reggel 7-től reggel 9-ig. Vagy pl. kapunk adókártyát, hogy adót tudjunk fizetni.


Meglátása szerint most az emberek futnak beszerezni mindent, ami a karanténban kellhet, - elfutnak az egyik pólusig – vállalatok, hazamennek – lakosság – és szemüket az államra vetik, hogy mit tud tenni értük. Így gondolkozik a nagy átlag. Sokat beszélgettünk még erről a kétdimenziós dologról, mondtam neki, hogy nekem valahogy nem akaródzik bevenni azt, hogy az ember kis hangyaként rohangál egyik csúcstól másikig, és ebben éli le a kis életét, igaz a rendszerben nagyon sok dolog értelmezhető, arra meg modellként jó, de nekem hiányzik valami.

Ebben is maradtunk, beszélgettünk másról. Meglátása szerint erre a játékra szépen kottázható egy vállalatirányítási rendszer működésének egyes aspektusai, ami eléggé innovatív gondolati megközelítés.

Eltelt pár nap, csak nem hagyott nyugodni ez a hangya, meg háromszög dolog. Ekkor villant be a következő kép, el is neveztem azon nyomban a „lét háromdimenziós voltának” haver után szabadon. Íme:

3d_2.jpg

 

Ez már emberi mértékű modell, állunk, és fogjuk egymás kezét, segítünk egymásnak. A lakosság helyett odaraktam a fogyasztót, egy ember viselkedhet az adott pillanatban fogyasztóként, ha kedve tartja.
Megjelenik az ember, aki áll, aki bizalommal néz a jövőbe. Megjelenik a piros vonal az ábrán, ami ugye a magasságot jelöli ki.

A kérdés az, hogy mi is kerülhet a ? helyére.

A fenti két modell semmi más nem akar lenni, talán csak egy nagyon-nagyon felületes megközelítése jelen valóságunk néhány kis szeletének, semmi más.
Ami biztos, sokan keresik a válaszokat.

Keresik netán arra a bizonyos kérdőjelre a feliratot, mivel mindenki érzi, hogy világunk meg fog változni az elkövetkezendő hónapokban, években. Mi a negyedik fogalom itt a XXI. század elején? Ez a válasz fogja meghatározni azt, hogy milyen lesz a közeljövő valósága.


A kép, amit az íráshoz választottam abból a korból származik, amikor a paraszt ember felkelt reggel, kiment, üdvözölte a kelő napot, és imát mondott este, amikor a nap lenyugodott. Ha volt egy komoly problémája- hogy vegyen-e egy tehenet, vagy nem- aludt rá egyet. Ez volt az a kor.

Pár link, amit érdemes lapozgatni innen is, onnan is:

Kardos Gábor filozófus, borkereskedő

Milyen változást hozhat az életformánkban a vírusválság?

Slavoj Žižek

Slavoj Žižek’s “End of Capitalism” and the Coronavirus

Mariana Mazzucato is professor of economics at University College London and author of The Value of Everything:

The Covid-19 crisis is a chance to do capitalism differently

Versenyképesség

Kicsit körbe fogjuk járni a versenyképesség fogalmi környezetét

Tehát ez a poszt a versenyképességről fog szólni, elsőként amolyan felvezetésként álljon itt két dal:

És a másik:

Kicsikét kielemezzük azt, hogy akkor mit is jelenthet ez a varázslatos fogalom itt, most 2020 elején, Magyarországon. Egyáltalán milyen aspektusai lehetnek a foglalom fogalmi környezetének.


Sokan írtatok nekem, hogy hagyjam már ezt a „fogalmi környezet” dumát, mivel szerintetek ennek semmi értelme, hogy erről menjen a szó, mivel ez egy élelmiszergazdasági blog, és nem a filozófia fakultáció a gimiben.

Szeretném ezt megmagyarázni, hogy miért jövök mindig ezzel a „fogalmi környezet” dumával. Teszem ezt azért, mert ez jó bevezetés lesz ahhoz, hogy tudjunk beszélgetni a versenyképesség fogalmáról.

Tehát fogalmi környezet.

Nagyon alap szinten nyelvészkednem kell.

A magyar képekben gondolkodik, és a nyelvünk is képszerű. Azonnal közli a nyelv, azt amire gondolsz. Ha kimondasz valamilyen fogalmat, akkor annak a fogalomnak a szűkebb, és tágabb környezetét is azonnal használatba veszed, és ez természetesen mindenki számára aki használja a magyar nyelvet magától értetődő tény.

Nézzünk egy példát:
"Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent."

Elolvasod, azonnal pörög a film. Ez az első aspektus, hogy képekben gondolkozunk, és ezért vagyunk kép-esek valamire, mivel ha megvan a kép a fejünkben arról a valamiről, akkor el is tudjuk készíteni azt.

A kép fogalom fogalmi környezetében ott vannak a következő fogalmak:
Kép – képes –képesség – készség – kompetencia
Kör – körös, köröz, körny , környez – a környezből egyszerűen belátható a környezet fogalma –

/Mivel az a táj, amit megkörnyeztem – körbesétáltam, így megismertem – az a környezetem, ez világos.
Ha már valaki kompetens valamiben, akkor teljesíthet is nem? Ha már teljesít, akkor válhat sikeressé?

Vagy igen, vagy nem.
Érdemes erről kicsit mélyebben gondolkozni.
Ennyi bevezető után térjünk vissza az eredeti történetre, miszerint itt a versenyképességről lesz szó.

Mit mond erről a versenyképesség dologról a Magyar Nemzeti Bank?

Versenyképességi Program
Itt a Versenyképesség mérésének módszertana című dokumentumban az alábbiakat mondja:

Versenyképesség Mérésének Módszertana

„Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.„
Jól van, nézzünk mást, mit mond pl. a wikipedia:

versenyképesség

„A versenyképesség egy olyan közgazdasági fogalom, ami összehasonlíthatóvá teszi a vállalkozásoknak, vállalkozások csoportjainak, vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek. A versenyképesség nemzetgazdaságokra történő értelmezését sok közgazdász vitatja.”

Ez is jól van, menjünk tovább, még mindig a wikipedia:

„Nemzetek versenyképessége

A versenyképesség fogalmát tág értelemben országok, régiók és városok gazdasági teljesítményének összehasonlítására is használják. Az egyes nemzetgazdaságoknak az a képessége, hogy a világgazdaságban egyre jövedelmezőbb árukkal vagy szolgáltatásokkal jelenjenek meg, különösen a kis és nyitott gazdaságok számára fontos, amelyek nem rendelkeznek a vállalkozásaik hatékony működéséhez szükséges méretű belső piaccal.

Az egyes országok versenyképességét befolyásoló gazdasági tényezőket, és az egyes országok teljesítményét sok módszerrel vetik össze. Az egyik legátfogobb elemzést a Világgazdasági Fórum végzi el évente, amelynek eredménye a Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) című kiadványban jelenik meg. Magyarország ezen a listán a világ 60. legversenyképesebb gazdaságának számít.[1]

Vállalatok versenyképessége

A piacgazdaságban működő vállalkozásoknak az a képessége, hogy egyre jövedelmezőbb kínálattal szolgálják ki a fizetőképes keresletet.”


Ok, ezt mondja a wikipedia, de mit mond az MNB? Hogy a erőforrás, meg nemzetgazdaság. Nézzük mit is jelent az a fogalom, hogy nemzetgazdaság?

Itt egy fogalom meghatározás:

nemzetgazdaság
„A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége

Itt egy másik:

Statisztikai Hivatal, Franciaország:

National economy

Set of resident units on the economic territory. The French economic territory includes Metropolitan France and overseas departments.
The overseas departments were brought under the jurisdiction of the economic territory from the national accounts base 95. In the previous bases (56, 59, 62, 71 and 80) they were part of the rest of the world.

Az, hogy mi is az a resident units, mint statisztikai fogalom, a finnek magyarázzák meg a legjobban:

"The total economy is defined in terms of resident units. A unit is said to be a resident unit of a country when it has a centre of economic interest on the economic territory of that country – that is, when it engages for an extended period (one year or more) in economic activities on this territory. The institutional sectors are groups of resident institutional units."


Itt kezdtem vakarni a fejemet, mivel mindenki mást mond, és mindenkinek más a lényeg, szóval van itt minden, mint a szeptemberi búcsúban, keveredik minden mindennel, ebből kellene kihozni a lényeget. Mit is látunk?
Az egyik azt mondja, hogy a nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha pl. az MNB szerint:

Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.

Ebben a fogalmi meghatározásban megjelenik, hogy számol ezekkel:
- Nemzetgazdaság
- Erőforrás
- Legmagasabb szintű, de fenntartható jólét

Mérnöki megközelítés mellett a fenti fogalom egy akkor állja meg a helyét, ha tisztázva van az, hogy hol is optimalizálgatunk erőforrást vagy erőforrásokat, úgy hogy ameddig a folyamat tart, szállítsa folyamatosan eredményként a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólétet.
Persze belátható, hogyha a folyamat túlpörög, akkor az erőforrás felhasználás nem lesz optimális, és ezért nem lesz meg pl. kimenetként a legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét. Vagy lesz jólét, de nem tartósan, vagy nem a legmagasabb szint közelében, vagy törekszünk rá, de nem fogjuk elérni ugye.


Hol is optimalizálgatjuk az erőforrások felhasználását? Persze, a válasz az, hogy a nemzetgazdaságban, mivel a versenyképesség fogalmát a nemzetgazdaságra értjük. Ok.


A nemzetgazdaság fogalma meg:
Egyszer találtuk ezt:
„A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége.”
Meg ezt pl.:
National economy
Set of resident units on the economic territory. The French economic territory includes Metropolitan France and overseas departments.


Ide meg kell ez:
The total economy is defined in terms of resident units. A unit is said to be a resident unit of a country when it has a centre of economic interest on the economic territory of that country – that is, when it engages for an extended period (one year or more) in economic activities on this territory. The institutional sectors are groups of resident institutional units.


Tehát a finnek szerint a nemzetgazdaság fogalmába azok a szereplők vannak a történet fókuszában, akik egy éve, vagy több ideje valamilyen gazdasági tevékenységet fejtenek ki a földrajzilag lehatárolt területen, ami történetesen legyen esetükben Finnország. Ok, jól van ez így.

Ez egy folyamat központú megközelítése a témának, amit a finnek használnak.
A nemzetgazdasági Minisztérium pl. gazdaságról beszél, a KSH meg ismeri a nemzetgazdasági ágakat, és e szerint közli statisztikáit.

Egy a közös minden megközelítésben, az pedig az, hogy egy földrajzilag lehatárolt teret tekint egy egységes piacnak, és itt, ezen piac, pl. teljesítményét határozza meg pénzben úgy, hogy pl. lebontja azt egy egyes nemzetgazdasági ágakra, ahogy teszi ezt pl. a KSH.

Térjünk vissza az MNB fogalom meghatározására, amikor is arról beszél, hogy vannak erőforrások, mivel fogalmi szinten nem határozza meg, mit is tekint erőforrásnak, ezt a történetet nyitva hagyja.

Ha mindent összevetünk, és szintetizáljuk a fentieket a következőket láthatjuk:

1. A nemzetgazdaság fogalma definiált, mivel egy lehatárolt földrajzi terület gazdasági aktivitását jeleníti meg
2. Piac fogalma definiált, mivel a nemzetgazdaságon belül a teljes nemzetgazdaságot tekinti piacnak
3. Erőforrás fogalma definiálható a nemzetgazdaságon belül
4. Legmagasabb szintű, de fenntartható jólét fogalmi környezete felállítható, szimulálható, és így meghatározható a nemzetgazdasági szintre
5. A legmagasabb szint fogalmi környezete értelmezhető nemzetgazdasági szinten
6. Az optimális erőforrás felhasználás értelmezhetővé válik, de csak nemzetgazdasági szinten

Ebből következik az, hogy erőforrásként akkor tekint valamit ez a versenyképesség fogalom meghatározás, ha az az erőforrás részt vesz a gazdasági körfolyamatban, adott időszakban, és így pénzbeli prompt ára megjelenik, realizálódik. 

A kérdés az, hogy mit tekintünk erőforrásnak, hogyan néz ki a lokalitás szerepe a fenti fogalom rendszerben.

Ha ezt a kettő fogalmat belevesszük a rendszerbe, és jól határozzuk meg, elég komoly kis innovációs mezőt hozhatunk létre, aminek működése szimulálgatható, és nézegethető, hogy akkor hogyan is néz ki az erőforrás felhasználás. aminek biztosítania kell optimálisan a jólétet.

Mivel élelmiszergazdasággal foglalkozom, és eléggé érdekel az üzemgazdaságtan, ezért úgy gondolom, hogy a fenti versenyképességi fogalmat a következőképpen lehet lefordítani üzemgazdasági szintre:


- Lokálisan globális business modell, a lokalitásból indul ki, oda csatol vissza

- Tér, és idő (időtartam, stb.) lehatárolhatóvá, és definiálhatóvá válik a lokalitásban
- Komplexen adoptív szinergia definiálható a nemzetgazdasági fejlesztési irányokkal
- Fókuszban az ember, és a lokális jóléte
- A globálisan lokális business modell komplex adoptációs foka tervezetten tartson a definiált maximumhoz 
- A globálisan lokális business modell legyen tervezetten optimálisan kompresszív, a tervezett célrendszer mentén.

Kezdetben kb. elég ennyi, nem kell több, ebből előállhat a versenyképes rendszer, benne a magát sikeresnek, és versenyképesnek tudó ember.

Ja persze, ezzel még adós vagyok. Miért is került a két énekesnő ide, a versenyképesség fogalmához?

Ezt találjátok ki ti, és írjátok meg nekem!


Érdekel a téma?
Írj a lecsómérnöknek!
lecsomernok@gmail.com

 

Kis linkgyűjtemény élelmiszer témában

2e6b82e227b427b5b78577424f3b441d.jpg

 

Kértétek, hogy legyen egy linkgyűjetmény. Kezdjük is el. Tematizálni fogom, most csak pár érdekességet osztanék meg, íme: 

Heidi így eszik egy hamburgert : )

Sexy Fries :) 

_______________

Nézzük ezt az élelmiszergazdaság témát kicsit komolyabban:

Food Engineering Magazine

The New Food Economy

______________________

FAO

A FAO honlapján vannak nagyon jó publikációk, pl:

Food supply chains for better nutrition

Developing sustainable food value chains -Guiding Principles -

Global Forum on Food Security and Nutrition  - FSN Forum -

_______________________

Nézzük tovább:

Vannak néha jó cikkek a Businessinsider lapján

 

_________________________

Food Value Chain, mi is az, ki hogy értelmezi?

Agri-food supply chain EU

Az EU eléggé komolyan veszi a témát, mivel itt van pl. egy friss tender a témában:

Innovative agri-food value chains: boosting sustainability- oriented competitiveness

--------

USDA - Local - Regional Food Value Chains értelmezése

CA, Ontario, igy érteélmezik: Value Chains in Agriculture, Food and Agri-Products Sectors

_________________________

Kis pénzügyi érdekesség kezdésnek: 

Finance through food and commodity value chains in a globalized economy

 

Lesz itt több is

 

16.jpg

Ez a kép kell még a végére :)

A termőföld értéke / ára, meg az értéklánc szerep második rész

women_model_women_outdoors-125566_jpg_d.jpeg

 

 

Igen, a képen a lány most érkezett vissza a mezőről, élvezte a délelőttöt, és közben szedett egy csokor virágot. Egy virág, egy lopott csók, pillantás a kedvesnek, aki épp most távozott árnyékként a fák takarásában, ilyen egy boldog pillanat.

Az előző bejegyzésben annak mentünk utána, hogy a termőföldnek van-e értéke, ára, és ez a történet hogyan nézhet ki pl. egy integrált értékláncban. Nem triviális a téma, ezt nézegetjük most tovább.

Az előző bejegyzést azzal hagytuk abba, hogy 1979-ben Schultz azért kapott Nobel- díjat, mert arról értekezett, hogy a termőföld túl van becsülve.

A termőföld ára vagy értéke hogyan is nézhet ki ez a történet egy értékláncban 

A termőföld ára, és értéke, kapargassuk tovább ezt a történetet. A XX. század közgazdaságtana a következőt meséli a termelési tényezőkről:

Termelési tényezők

Idézet a wikipediaról:

"A klasszikus közgazdaságtan képviselői, Adam Smith és David Ricardo három termelési tényezőt különböztettek meg. Ezek a következők:

 a munkaerő

a tőke

a föld,

amely ebben az értelemben nem csupán a termőföldet jelenti, hanem minden olyan, a természetben már meglévő erőforrást, amelyet a gazdasági tevékenység során felhasználnak például a vizek, a szél energiája.

Smith és Ricardo azt is megállapította, hogy a termelési tényezőknek birtokosai, tulajdonosai vannak, akik annak fejében, hogy tényezőjüket rendelkezésre bocsátják a termeléshez, részt kérnek a haszonból. Ennek megfelelően:

a munkaerő tulajdonosai, a munkások bért kapnak;

a tőke tulajdonosai, a tőkések vagy kapitalisták profitot;

a föld tulajdonosai, a földbirtokosok pedig (föld)járadékot. "

Tehát arról mesél a közgazdaságtan, hogy a termőföld tulajdonosai a földbirtokosok a föld használatáért (föld) járadékot kapnak.

2009-ben Erdélyi Tamás irt egy doktori disszertációt, melyben feszegeti azt, hogy hogyan néznek ki a földbirtokviszonyok az EU tagországaiban.

Földtulajdon és földbirtokviszonyok alakulása az EU tagországokban

A 16. oldalon mesél arról, hogy hogyan is néznek ki a törvény szerinti bérleti formák. Tehát van ilyen, hogy haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részesművelési szerződés, készpénzes bérlet, rugalmas bérlet

A 21. oldalon mesél a földárról.

Idézet:

„A termőföldet ökonómiai értékelésekor általában tőkeként kezelik. Értékesítésekor, vagy megvásárlásakor az átlagos tőkehozadékot tartják szem előtt. A tőkejavak árát nem keresletük és kínálatuk, hanem a velük előállított termékek kereslete és kínálata határozza meg. (BURGERNÉ 1996)“

Burgerné is azt mondja, hogy csak úgy lehet - ÉRTÉKEL-ni a földet, ha együtt vizsgáljuk azt, hogy akkor most arról a területen mennyi pénzben kifejezhető terméket lehet előállítani.

Azt mondja Burgerné, hogy a föld a tőkejavak közé lehet sorolni. Mit is jelent a fogalom, hogy tőkejavak?

tőkejavak

A.

A termelési tényezők egyike. Olyan megtermelt javak, amelyeket további termelési folyamatokba vonnak be. A vállalkozások elindításához is tőkére van szükség, Jele: K (Capital)

B.

Mindazok a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, stb. amelyeket a termelő folyamatokban felhasználunk.

C.

Olyan termelési tényezők, amelyeket az ember állított elő annak érdekében, hogy velük javakat hozzon létre. /Gép, autó, pénz, üzem, stb./ Kamat, osztalék, bérleti díj...

D.

3. K (származékos) termelt javak amelyek a további termelési folyamatokban használnak fel J: kamat

4. válalkozás, E: váll-i terv-ek össz, célja a profitszerzés J: profit

Na, ahogy ezt a fogalommagyarázatot ide levéstem, úgy gondoltam, hogy itt van az a pont, hogy innom kell jó kávét.

Nézzünk egy kicsit bele ebbe a játékba, hogy mit is mond Burgerné. Van egy darab földem, amin előállítok -megtermelek- valamit, ezt a valamit az adott piaci viszonyok között eladom, és az ezért kapott pénz határozza meg azt, hogy akkor most annak a darab földnek a prompt piaci ára mekkora, főleg akkor, ha van piaca az adott darab földnek, az adott helyen, és gazdasági térben.

Mivel a krumpliföld, az krumpliföld, ennyi ez. Ebből az következne, hogy nagyjából minden krumpliföldnek a forgalmi ára hasonló lesz, kis eltéréssel legyen az a krumpliföld bárhol az országban - ha most figyelembe vesszük az országhatárt, mint fizikai teret -. Ez nagyon nincs így.

Pl. van egy olyan országrész, ahol 1 ha termőföld 16- 55 millió HUF között mozog, és lehet krumplit is termelni rajta, nem is rossz termésátlag mellett.

Szóval ebben a 16- 55 millió HUF közötti hektáronkénti árcédulában kicsikét többet vizionáltak bele, mint tennék azt máshol az országban.

Úgy gondolom, Burgerné állítását ezzel simán lehet cáfolni. Itt nem érvényes az a mondás: „Oh, ez csak egy krumpliföld, semmi több“.

Menjünk vissza az elejére, a történetnek, amikor azt mondtuk Adam Smith és David Ricardo nyomán, hogy három termelési tényező van: a munkaerő. a tőke, és a föld.

Amire a választ keressük, az nem más, mint hogy a termőföldnek van-e értéke, vagy csak ára van?

Nagyon komoly szakirodalma van annak, hogy akkor most egy terület piaci árát hogyan lehet meghatározni, törvénybe rögzített varázslatos képletek is mesélnek arról, hogy akkor most hogyan lehet számolgatni azt, hogy akkor most az adott területre milyen árcédula ragasztható.

Általánosságban elmondható, hogy kb. akkora árcédula ragasztható 1 ha termőföldre, mint amilyen árcédula van a szomszédos területen. Itt azért eszembe jut az, hogy pl. a cár hogyan gondolkozott annak idején egy darab jeges föld áráról - Alaszka-, továbbá eszembe jutnak Barabási Albert- László, A Képlet - A siker egyetemes törvényei - című könyvében leírtak.

A cár kb. úgy gondolkodott, hogy neki mit ér az adott darab föld, és e szerint ragasztottak rá egy árcédulát, és kész.

Barabási azt mondja, hogy a hálózatokban való gondolkodás új axiómákat hoz a XXI. században.

Pl. azt mondja, hogy axióma szerint a teljesítmény korlátos, de a siker korlátlan.

Tehát az adott kor, adott gazdzadasági viszonyai határozzák meg azt, hogy akkor most mit is gondolunk egy darab föld árcédulájáról.

Az előző posztban azzal a felütéssel kezdtünk, hogy saját meglátásom szerint van a termőföldnek értéke, és lehet pillanatnyi ára, azaz lehet rá árcédulát ragasztani, és mivel ez így van, ezért van olyan, aki ki is fizeti ezt az árat, mért van piaca a földnek.

Schultz azért kapott 1979-ben Nobel-díjat, mert azt mondta, hogy a föld - termőföld - túl van értékelve.

A termőföldnek van értéke, ami független a rá kiakasztott árcédulától.

Az általam kidolgozott értéklánc elmélet - élelmiszergazdasági nézőpont- , azt mondja ki axióma szerint, hogy az élelmiszertermeléshez nem szükséges termőföld.

Ez simán belátható, a termőföld mnetes élelmiszergazdasági innovatív termelési rendszerek piaca a világon szignifikánsan növekszik, legyen az tenyészállat mentes hústermelés, vagy növénytermesztés.

Az értéklánc, mint fogalmi keret című bejegyzésben a minőség fogalmát a következőkép fogalmaztam meg:

Értéklánc, mint fogalmi keret

„A minőség a termék, vagy szolgáltatás sajátosságainak és jellemző tulajdonságainak összessége, amely összefüggésben van azzal a képességével, hogy kielégíti a megállapított, és a ki nem fizetett igényeket.“

Ha megjelenik a minőség fogalmi környezete, akkor megjelenik a termék, fogalmi környezete is az értékláncban. A termék az a valami, amit az értéklánc annak tekint az adott térben, és időben, se több, se kevesebb.

Olyan világban élünk, ahol kimondható az, hogy a helyi, lokális élelmiszer termelés alapestben - értéklánc oldaláról vizsgálva - nem függ a helyi diverz alapanyag termeléstől, mivel a platform független gyártási rendszerek korában élünk kb. 1960-as évek vége óta nyugaton.

Természetesen szervezhető lokális, vagy regionális inputokra épülő komplex értéklánc, léteznek is ilyenek.

Trendként elmondható az, hogy egy komplexen szervezett értékláncban maximálisan integrálták a termőföldet, mint termelési tényezőt, melynek szerepe átalakult az értékláncon belül.

Tehát pl. egy cég ha zsákos krumplit állít elő, és erre megvan a piaca, akkor értéklánc oldaláról nézve a történetre, madár mindegy, hogy hol , milyen termesztéstechnológiát használva -termőföld mentes termesztéstechnológia , vagy hagyományos termesztéstechnológia -állítja elő a zsákos krumplit.

Értéklánc oldaláról nézve az, hogy mi a termőföld értéke, eléggé sajátos jelentéstartalommal is bírhat, amit mérhetővé tesznek az értékláncon belül. Tehát megjelenik ezen működési keretek között is érték fogalmi környezete.

Az EU pl. belátta azt, hogy egy értéklánc így működik, és azt mondta, hogy olyan támogatási rendszert alkot meg, ami védi a helyi értékeket, a lokalitás tájképi jellegét megőrzi, és biztosítja a helyben való boldogulást. Ez kb. megfelel egy lokális, vagy regionális értékláncnak. Jobban ki kellene használni ennek a ténynek a lokális, vagy regionális lehetőségeit, az ebben a gazdasági térben rejlő innovációs potenciált.

Ebben a keretrendszerben megjelenik a termőföld érték fogalma, ami független az árcédulától.

Globálisan lokális - lokálisan globális - rendszerekben kellene elkezdenünk gondolkodni, kicsit jobban, mint eddig.

A következő posztban rámegyünk arra, hogy akkor hogyan is jelenhet meg a termőföld ára az adott végtermék árában.

 

Érdekel a téma?

Írj a lecsómérnöknek! 

lecsomernok@gmail.com

 

 

 

A termőföld ára, vagy értéke? Hogyan is nézhet ki ez a történet egy értékláncban?

Avagy egy költségmodell magánéletének mélyrétegei

depositphotos_116481366-stock-photo-beautiful-girl-feeling-free.jpg

 

Egy jó pohár bor mellett ültünk a barátaimmal, és arról folyt a szó, hogy akkor most menyiért is lehet előállítani egy liter bort manapság. Meg arról, hogy akkor ez az előállítási ár hogyan függ össze azzal, hogy akkor most ténylegesen mennyiért is lehet eladni egy liter bort.
Már akkor tudtam, hogy ezt meg kell írni, mivel a téma nem olyan faék egyszerű, mint aminek kinéz, olyan szinten nem az, hogy erről a kérdésről történő közgazdaságtani gondolkodás ért már Nobel-díjat, de ne szaladjunk ennyire előre.


A kérdés megint az, hogy akkor most honnan is nézzünk rá erre a témára, hogy akkor hogyan is kalkuláljunk például a termőföld árával pl. egy komplex költségmodellben. Mivel is kalkulálhatunk? A termőföld árával, és nem értékével.

Itt egy nagyon fontos fogalmi környezettel szembesülünk, mikor is árakról, és értékről beszélünk.

Mi is nagyvonalakban az, hogy valaminek van ára, azaz rá lehet ragasztani egy árcédulát?

Amikor azt mondjuk, hogy valaminek van ára, akkor azzal azt az igényt fejezzük ki, hogy az a valami, amire ráteszünk egy árcédulát, annak a valaminek van létező piaca, ezért standardizált kereskedelmi folyamatokon keresztül, mint áru, vagy azt megtestesítő értékkel rendelkező papír forgalomképes, mivel van olyan ember, vagy szervezet, aki a ráírt árcédulát levéve, kifizeti azt, és használja azt. Tegyük hozzá, hogy általánosságban ezt az árat abban a devizában fizeti ki, amiben az árcédulán feltüntették az értékesítési árat.

A termőföldnek tehát van ára, lehet rá árcédulát tenni.

Ez egy szép kerek szám szokott lenni általában, és amikor egy termőföld adás-vétel megköttetik, akkor szépen szerepeltetni kell a könyvelésben, a hatályos számviteli szabályok szerint lekönyvelve a történetet. /A termőföld adás-vételre eléggé speciális szabályok is vonatkozhatnak, ami most nem képezi jelen poszt tárgyát./

Tehát az eladó bevételt realizál, /ebből adózik/, a vevő termőföldet vásárol, ami számára termőföld, az árcédulán feltüntetett áron megvásárolva, a vétel pillanatában.


A vevő számára e tranzakció által megszerzett termőföld most eszköz, vagy forrás?

Tudjuk, hogy az eszköz az, ami pénzt tesz a zsebünkbe.
Tudjuk azt is, hogy a forrás az, ami pénzt vesz ki a zsebünkből.
Na, már megint helyben vagyunk: ár- érték- eszköz – forrás.


Mivel itt kezd bonyolódni a dolog, mivel ebben a történetben több van, mint ami az látszik első blikkre.
Nézzük, mit mond Dr. Tóth József, A GAZDASÁGI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ABSZTRAKT MATEMATIKAI VIZSGÁLATA című munkájában a termőföldről:

Letölthetitek a következő linkről:

Dr. Tóth József, A GAZDASÁGI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ABSZTRAKT MATEMATIKAI VIZSGÁLATA

Idézet a munkából:

45. tétel: A termőföld értékét csak az azon termesztendő növénnyel, vagy növényekkel (ágazatokkal) szoros kapcsolatban lehet megítélni.

46. tétel: A termőföld értékét csak a termőföld, az időjárás és a növény (ágazat) szoros kapcsolatában lehet megítélni.

47. tétel: A termőföld értékét csak az adott közgazdasági környezettel szoros kapcsolatban lehet megítélni. (A munkaerőhelyzet, eszközellátottság, piaci helyzet, árviszonyok, út és szállítási viszonyok stb.)

48. tétel: A föld közgazdasági értékét olyan komplex mutatóval célszerű meghatározni, amely a termőföld jellemzőit, a rajta termelt, illetve termelhető növényt, illetve növényeket, az éghajlati tényezőket, a közgazdasági tényezőket, a gazdálkodás minőségét, illetve mindezek kölcsönös kapcsolatának, kölcsönhatásának az eredményét juttattja kifejezésre. Ilyen mutató csak egy lehetséges, az eredménymutató, azaz az adott termőföldön elért, vagy elérhető (legcélszerűbben pénzértékben kifejezhető) eredmény, a jövedelem.
A termőföld közgazdasági értékelésének alapvetően két szempontból van jelentősége. Egyrészt a föld adás-vételi árának meghatározásához, a földbérleti díj és a földadó meghatározásához.
Előbbi esetben az eladó és vásárló számos lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy megközelítően helyes döntést hozzon. Elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen eredménnyel járhat a föld megvásárlása. (Mi a célja, mit kíván a termőföldön termelni, s az, milyen eredménnyel kecsegtet, esetleg magasabb értéken értékesítheti stb.). Utóbbi esetben célszerűbb lenne a földadó eltörlése, vagy egységesítése és a hangsúlyt alapvetően a jövedelemadóra helyezni.
A termőföld értékelése és célszerű felhasználása szoros kapcsolatban van, hiszen annál értékesebb egy adott földterület, minél célszerűbben tudjuk felhasználni, illetve (ha egyéb kényszerítő tényezők nem játszanak szerepet) annál célszerűbben használjuk fel az adott földterületet, minél értékesebb az számunkra. „


Mit is olvasunk?

Értékeli, hogy hozzá lehessen rendelni egy árat, azaz rá lehessen ragasztani egy árcédulát. Erről mesél, a termőföld áráról, nincs szó a termőföld valós értékéről.

Tehát az érték az nem ár, ez a Nobel –díjas meglátás ebben a történetben, nézzük miért. Itt van pl. Schultz, aki 1979-ben kapott Nobel- díjat. :

1979: közösen Theodore W. Schultz USA-beli (1902-1998), University of Chicago és Sir Arthur Lewis (1915-1991) nyugat-Indiai származású USA- beli, Princeton University. A gazdasági fejlődés kutatásában folytatott úttörő munkájukért, különös tekintettel a fejlődő országok problémáira.

A nobelpize.org ezt írja erről:


Land is overrated
A widely held view – the natural earth view – is that there is a virtually fixed land area suitable for growing food, and a supply of energy for tilling the land that is being depleted. According to this view, it is impossible to continue to produce enough food for the growing world population. An alternative view – the social-economic view – is that man has the ability and intelligence to lessen his dependence on cropland, on traditional agriculture and on depleting sources of energy and can reduce the real costs of producing food for the growing world population. By means of research we discover substitutes for cropland, which Ricardo could not have anticipated, and as incomes rise parents reveal a preference for fewer children, substituting quality for quantity of children, which Malthus could not have foreseen. It is ironic that economics, long labelled the dismal science, is capable of showing that the bleak natural earth view for food is not compatible with economic history; that history demonstrates that we can augment resources by advances in knowledge. I agree with Margaret Mead: “The future of mankind is open ended.” Mankind’s future is not foreordained by space, energy and cropland. It will be determined by the intelligent evolution of humanity. „

Ebből a nézőpontból nézve az érték egy kicsit mást jelent. – túl van becsülve a föld - Az 1979-es Nobel-díj előre vetítette 2019-et, de ezt majd a második részben egy kicsit kifejtjük.

Az értéklánc elmélet – kidolgozva általam - azt mondja, axióma szerint, hogy nem szükséges az élelmiszertermeléshez termőföld.

Ebből azért következik néhány innovációs potenciál a gazdasági térben.

Ebből alakult ki a végtermék alapú platform független gazdasági terek gazdaságtanának tudományága az 1970-es évek végétől.
Ez az értéklánc axióma fogja meghatározni a XXI. század élelmiszergazdaságát.

De ne szaladjunk ennyire előre, a következő bejegyzésben megnézünk a nézőpontokat, hogy akkor hogyan is lehet kalkulálni a föld árával, /de nem az értékével/ pl. a költségtervezésben.

Érték? Meg mi az érték?
Na, ezt a történetet vetíti előre a 2019-es Közgazdasági Nobel-díj.

Megyünk tovább.

 

Érdekel a téma, vagy kérdésed lenne?

Írj a Lecsómérnöknek!

e-mail:      lecsomernok@gmail.com

Review intercompany price.....

Egy álláshirdetés margójára.......

maxresdefault.jpg

 

Már nagyon bizsergett az ujjbegyem, hogy megírjam ezt a posztot. Mielőtt nagyon belecsapnánk a lecsóba, hallgassunk egy kis Rammsteint, csak azért, hogy kicsit ráhangolódjunk erre az ízes történetre, ami most következik.

 

 

 

Hobbim lett nézegetni a pénzügyekkel foglalkozó állásajánlatokat a hazai állásportálokon, mivel érdekel az, hogy mennyire keresett itthon az üzemgazdasági tudás. Túrtam a portálokat, és szembe jött velem ez a gyöngyszem:

 

..............   Contorller

 

Tasks:

  • 1 Ensure a follow-up of plan activity by identifying consumption and productivity gaps

    • 2 production cost follow-up of machines, labour, raw materials, other direct related and fixed production cost

    • margin analysis

    • stock follow-up (inventory, slow moving, destruction cost, scrapping …)

     

  • Calculate new item costs and cooperate with marketing departments within the division

  • Calculate and set-up standard costs and related basic data (BOM, Routings etc) for produced items

  • Review intercompany price

  • Participate in New Product Implementation

  • Create monthly manufacturing report

  • Prepare budget (manuf. & full company)

  • Monitor fixed assets

  • Manage CAPEXs

  • Plan exchange improvement with the management team

Hűha mondom, ez nem semmi. Angol nyelven, írva, hazai ajánlat, ez igazán komoly történet kell legyen. Megfogta a szemem a következő mondat: Review intercompany price

Itt gyulladt ki a piros lámpa az agyamban, azonnal tudtam, hogy ebből poszt lesz, de iziben.

 

Ezt fogjuk kielemezni, hogy mit is írtak le, meg azt, hogy hogyan írták le, a végén azt is látni fogjuk, hogy miért írták le.

 

Az első körben, ha elolvasod egyszer, azt látod, hogy ez egy nem magyar gyökerű cég, csak itt van egy gyáregysége, mivel olyan szavakat használ, ami a nemzetközi szlengben valahogy másképp néz ki, ilyen pl: - Manage CAPEX's - mert több van ám, aztán pl ez: - slow moving, destruction cost, scrapping …

 

Itt meg a három pontra érdemes fókuszálni, mert az is fontos, amit ez a három pont jelenthet, de valahogy nem fért ki, vagy nem akarták leírni. A scrapping fogalma is érdekes ebben a a szövegkörnyezetben ez simán hunglish, biztos ezt dobta fel a google fordító a képernyőre.

 

Elolvastam még egyszer, tényleg, becsülettel, szavanként átmentem rajta, és értelmeztem.

 

Az első gondolatom, azt volt, hogy miért írta meg valaki ezt az ajánlatot, meg ha megírta, akkor miért volt ennyire elkeseredve?

 

Mi látszik amikor elolvasod? Hol vannak a tételmondatok?

 

Meglátásom szerint ez a három:

 

1. Prepare budget (manuf. & full company)

2. Plan exchange improvement with the management team

3. Review intercompany price

 

1. Készítsd el a cég finanszírozási igényét "budget"-et, (a gyártásra, és teljes cégre)

 

2. Itt gondban vagyok..

A második mondaton erősen kell gondolkoznom, mivel csak az tudja mit akart ezzel, aki leírta, de a google fordítót használta, valami mást. Valami hasonlót akarhattak kifejezni angol szavakkal:

 

Készítsél fejlesztési terveket a mostani menedzsment csapattal - change management attitűd? -

 

Írjuk ide, hogy a google mit dob fel a change management fogalmára:

 

What do you mean by change management?

 

Change management is a systematic approach to dealing with the transition or transformation of an organization's goals, processes or technologies. The purpose of change management is to implement strategies for effecting change, controlling change and helping people to adapt to change.

 

Biztos ez, hagyjuk így.

 

3. A kedvencem ebben a leírásban: Review intercompany price

Azért, választottam címnek ezt, mert ebben a leírásban ez a legszebb. Mert van ilyen:

 

What is intercompany transfer pricing?

 

A transfer price is the price charged between related parties (e.g., a parent company and its controlled foreign corporation) in an intercompany transaction. ... Transfer prices directly affect the allocation of groupwide taxable income across national tax jurisdictions.

 

Oszt van ilyen is:

 

What is the meaning of transfer pricing?

 

Transfer pricing is the setting of the price for goods and services sold between controlled (or related) legal entities within an enterprise. For example, if a subsidiary company sells goods to a parent company, the cost of those goods paid by the parent to the subsidiary is the transfer price.

 

De ilyen, hogy intercompany price, ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetetlen!

Gondolom, -innen az asztaltól, ahol most ülök - arra gondoltok, hogy át kellene nézni azt, hogy akkor most hogyan is számítják ki a cégnél a transzferárakat. És itt álljunk meg egy polgári védelmi pillanatra, és lássuk azt, amit nem írtak le.

 

Mit is?

 

Ezt az állásajánlatot olyan valaki fogalmazta meg, aki csak félig tudta értelmezni a nem itthon ülő kinevezett döntésképes vezető leveléből azt, hogy mi is a lényeg, kellett hozzá a google fordító, de nem sikerült faszán a meló, mivel nem sikerült megvenni a profi angol lektor munkáját, ami azt jelenti, a cég kicsinyesen spórol. De mivel egy kurrens állásportálon van fent a hirdetés, - ott meg meg kell fizetni az árát a történetnek - azt jelenti, hogy kell az ember, de izibe, aki lenyomja ezt a melót...

Nézzük tovább.

 

Még mindig a Review intercompany price - nál tartok, amivel folytatnám az előbbi gondolatmenetet. Ez, a következőt jelenti:

 

Nem tudjuk azt, hogy milyen számot írjunk az árcédulára, azt sem tudjuk, hogy az üzem területén hol, és mikor kellene rátenni az árcédulát arra a valamire, amit úgy gondolunk, hogy talán az a termék, vagy mi.

 

Na most ez hajmeresztő, ha hozzá veszed a következőket is, ami le van oda írva:

 

Calculate and set-up standard costs and related basic data (BOM, Routings etc) for produced items

 

Számoljam ki, és állítsam be a gyártott termékek sztenderd költségeit, (Bills of Material, utvonalak, stb.)

 

Szóval van egy vállalatirányítási rendszer, - madár mindegy, hogy milyen, mindegyik hasonló elven működik - amit nem tudnak használni, mivel nincsenek beállítva benne a gyártott termékek alapadatai, pl. nincs felállítva a gyártott termékek anyagszámlája -

 

Ez így egyben hajmeresztő. nem tudják, hogy merre vannak arccal előre, magyarul nem tudják azt, hogy akkor most hogyan megy a gyártás, menyibe kerül az a gyártás időszakonként, és nem tudnak semmit.

 

Gondolom Joet, Boriszt, vagy Hansot marja a sárga ideg, ha ránéz az aggregált kimutatásokra a számítógépén, ahol pl. 3 ország 5 gyárának a napi költségadatai / végtermék futnak real time-ban, a hazai egység adatai falsok, és ezt neki jelzi a rendszer, mert van olyan nála, hogy üzleti intelligencia elemzés.

A haját tépi, és azt mondja a főnökének, hogy figyu, nem tudom hogy mennyivel kell finanszírozni az ottani történetet, mivel falsok, vagy nincsenek számok.

 

Szóval ezért íródott ez a kis állásajánlat, nem másért, vakon mennek, és ezt az anyavállalat kezdi megunni.

 

Review intercompany price történet - de csak ez - olyan 6- 16 M HUF körüli áron elérhető most tanácsadásként a szabadpiacon, mivel nem egyszerű játék az, oda többfajta drága tudás kell, amit meg kel fizetni.

Az adatbázis mágus, aki ért az ilyen dolgokhoz, az is tanácsadóként dolgozik, olyan 45 - 70 E HUF pénzért óránként - jó, lehet hogy vagy olcsóbbért is, de ez az átlag - tehát az sem olcsó játék.

 

A zéróról kellene felépíteni mindent, ahogy azt a külföldi kinevezett menedzser elvárja, mivel meg akarja nézni, hogy hogyan is néz ki ennek a gyáregységnek a szerepe az értékláncban. És ha ez a meló megvan, akkor jöhet a transzfer ár, meg az adatbázis mágus, meg a többi, addig semmi, de eddig el kellene jutni.

 

Egyre több ilyen történetet látok hogy kezdenek rájönni a cégek, hogy gond van, ment valahogy pl. 30 évig valami - pl. eddig Joe, vagy Jürgen, vagy Hans - nem kérdezte meg nagyon mélyen azt, hogy akkor mennyit kell utalni évente - mert elég volt a profit, amit hozott a cég évente. Most valami változott. Kellene az üzemgazdasági tudás, kellenének a tényleges számok, amit távolról akar látni.

 

Ez alapján meg valami rendszert kellene felépíteni, amiből kijön az, hogy mennyi a tényleges real-time finanszírozási igény. Ez meg roppant drága cucc, meg hiánycikk.

 

Egyre több az ilyen hirdetés, ami azt jelenti, hogy nagyon komoly átalakulás előtt van a KKV szektor.

 

Mi van ha nem tudják megoldani ezt a gondot? Szerintem akkor átírják az értékláncot a központban, de ez másik történet.....

 

 

Aki tényeg csinálja, azt amiről beszél

Aprómunkával, nem repülőúttal lehet milliókat keresni

Kenyában

Kontrolling, te drága...

macilany.jpg

 

Szóval túrtam a netet, és szembe jött velem ez a pozíció leírás - az ilyen copy-paste, vagy nemzetközi fordítások mondhatni általánosak a magyar weben - Blab, bala, bala, kik vagyunk, stb, és a következő szöveg:

 

Az éves tervezési feladatok koordinálása,

  • terv/tény elemzések készítése,

  • havi gazdasági jelentések, kimutatások, adatszolgáltatások elkészítése,

  • vállalati költség-, értékesítés-, önköltségelemzés,

  • fedezetszámítás,

  • vezetői riportok készítése, valamint

  • prezentációk összeállítása.

Feltétel:

Gazdasági egyetemi - igen, gazdasági.. nem gazdálkodási - , vagy főiskolai diploma, vagy gyakorlat

 

Na most ugyanezt a szöveget megtaláltam random módon 5-7 különböző cég, sokféle gazdasági pozíciójánál, most ezt nem akarom részletezni. A HR profi mindenhol, nagy merítést akar, és majd olvasgatja a CV- ket, és próbálja kiszűrni azt a "soft skillt", ami neki kell, tehát professzionálisan jár el, nagy valószínűséggel kap több CV majd 6 másodpercnél több időt, mint ami a szokásos.

 

Na most nézzük, hogy mi is a gondom ezzel a - copy- paste fordítom a nyugati cuccot, oszt majd jó lesz dologgal- .

 

Elolvasod a hat pontba szedett feladatsort, figyelmesen, és elolvasod még egyszer.

- Igen?

- Te is azt látod, ami oda e van írva betűvel, mint amit én?

- Persze, hogy ezt, ne is mondd.

- Ezek pénzügyest keresnek, nem mást.

 

De akkor mi is a következő két cucc, amit leírtak:

 

  • vállalati költség-, értékesítés-, önköltségelemzés,

  • fedezetszámítás

 

Hoppácska.,,

Na most ehhez érthet egy pénzügyet szakot végzett emberke, vagy nem?

 

Ez a négy szó, miszerint érteni kell a vállalati költség, értékesítés, önköltség, és fedezet számításhoz, hát.. hogyan is mondjam, eléggé tág fogalom ahhoz, hogy bárki, ismételem bárki azt mondja, hogy persze, én ehhez értek.

 

De ha másik oldalról nézek rá erre a pár szóra, akkor erre egy profi - pl. aki nagyon komoly szinten foglalkozik üzemgazdaságtannal, vagy olyan ember, aki azt mondja magáról, hogy Ő a Business model and pricing strategist, mint Tim Williams, nem biztos, hogy komolyan venne egy ilyen leírást. Mivel tudja azt, hogy itt nincs tisztázva az, hogy akkor most hogyan közelítjük a témát rendszerszinten. Nincs rendszer, vagy rosszul felrajzolt, az nem jó, mert csak szívni lehet vele, ezt minden rendszerben gondolkozó tudja.

 

Tim Williams írásait szeretem olvasgatni, mivel eléggé hasznos dolgokat oszt meg ebben a játékban, hogy akkor most hogyan is kell árazni, vagy hogy a cég költség modellje az nem a cég profitmodellje, és hogy ebből komoly gondok is adódhatnak.

Tim inkább a szolgáltató iparra koncentrál, és azon belül is inkább az ügynökségek, azon belül a többnyire a reklámügynökségek profitmodelljét szedi darabokra. Érdemes rákeresni írásaira a Linkedinen, eléggé hasznos olvasgatni.

 

Térjünk vissza, mi a gond:

 

  • vállalati költség-, értékesítés-, önköltségelemzés,

  • fedezetszámítás

 

Így egymás után leírva a négy szó azt sugallja az olvasó számára, hogy ez színtiszta pénzügyi játék, számlák vannak, "oszt aztat" kell elemezgetni, mert jönnek az adatok, kimutatások, és elemzések, számlák, bevételi, és kiadási pénztárbizonylatok a pénzügyről, meg a bevezetett VIR oénzügyi moduljából az adatok, és ebből kell kihozni a csodát.

 

Ez kb. a hazai vállalkozások 99%-ánál teljesen természetes.

Nézed a VIR-t /vállalatirányítási rendszert/ oszt nem találod, ezt nevezzük szívásnak. Felhívod inkább Mancikát a pénzügyről, és az küldi az excelt, mert ott megvan. Ennyi.

 

Na de tényleg ennyi?

 

Honnan is vannak az adatok?

Tehát azt gondolod, hogy ez egy pénzügyi meló, mivel az adatok a pénzügyről jönnek, így is van odaírva, magyarul, betűvel: költség- értékesítés- önköltség - csak vesszővel elválasztva, és nem kötőjellel - :)

Ebből meg nyomnak egy fedezet számítást, és szépen kék az ég, onnan nézve :)

 

Lehet hogy a valóságban nagyon komoly gondok vannak, és nem is igazán tudják miért, system error. Gond van, mert adat szinten nincs meg az alapinfó, mert nem is lehet, vagy nem úgy, nem abban a formában, ahogy annak lennie kellene.

A vállalatirányítási rendszer azt tudja, amit megtanítanak neki, de mi van akkor, ha változik a valóság? Na akkor van gond, és ez általában jóval később szokott kiderülni.  

 

Itt biza egy színtiszta pénzügyi szemlélet jelenik meg, semmi más.

 

A pénzügyi szemlélet csak egy megközelítés a sok közül, mivel létezik más szemlélet is, pl. amely mérnöki, erőforrás, vagy minőség ügy oldaláról közelíti a témát.

 

A pénzügyi személettel az a gond, hogy úgy néz ki, mintha mindenek felett állna... 

 

Más nézőpont, más alkalmazott tudomány. Más-más szaktudások szükségeltetnek, és mások a varázsszámok jönnek ki a végén.

 

Azt a varázsszámot, ami kijött a véén, meg tudni kellene validálni, mert ha rossz számot visz végig a vállalatirányítási rendszer, vagy Mancika excel táblája, még a végén elszáll a történet, és az drága mulatság szokott lenni, persze, ha túléli a rendszer, vagy a cég. 

 

Szóval kontrolling....

 

A gond ott kezdődik, hogy manapság a kontrolling, mint fogalmi környezet, az csak a pénzügyi szemléletű megközelítést jelenti itthon - olyan kb. 30 éve - pedig a kontrolling, mint tudomány sokkal több mindennel foglalkozik, persze, a tudomány része a pénzügyi szemléletű valóságvizsgálat is, de ez a szemlélet nem áll mindenek felett.

 

Ha nem hiszed, nézd meg magad:

 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kontrolling

 

Igazi minek nevezzelek a mai világban, mindenki mást ért alatta - sajnos 99%-ban pénzügyi szemlélettel néznek rá, ami alap hiba - :)

 

Ja, majdnem elfelejtettem.

Ez a téma azért kerül ide a lecsómérnök blogra, azért vág témába, mert a kaja oldaláról nézve a történetet a pénzügyi személetű rendszervizsgálat, vagy rendszertervezés az csak inkább egy a sok lehetőség közül, és ezért foglalkozni kell vele is néha.

 

Kép: Kontroll c. film - femina.hu - Mert ez nyuszifül :) :)

Azt mondja, hogy van rajta rendes „marzs”, az jó, és csörög a kassza, oszt ..

megahertz.png

Nem oly rég futottam bele a következő mondatba egy tulajdonos szájából:
- Van rajta elég szép „marzs”, nincs ezzel semmi gond, megy ez szépen.


Az első dolog, ami eszembe jutott, az a Megaherz - Wir Könnten Götter Sein című száma, - Lehetünk Istenek – a dal címe, majdnem el is kezdtem dúdolni magamban csak a magam szórakoztatására. Pár másodperc magam elé nézés után újra a valóságban voltam ott, a helyszínen.

Tehát van rajta elég szép „marzs”, ez a mai tételmondatunk.


A mentorom azt mondta, hogy az a tulajdonos, aki tudja azt, hogy az értékesítési árai mögött mi van, és miért, az nagy valószínűséggel pontosan, mondhatni három tizedesre pontosan tudja azt, mennyi az annyi.
Természetesen le tuja fordítani ezt a történetet az adott pillanatban, az adott folyamatra egy %-ra, persze.

Az ilyen tudással rendelkező ember olyan szavakat használ pl.:

- Most adtam el zsákkal, és van rajta nekem bruttó 45 000 Ft, ez kb. 6 %, ami egy átlagos árrésnek felel meg nálam.
Miről beszél?

Számolgatható forintokról. Nála ezek a megszámolgatható forintok fordultak le valamilyen varázslat során egy %- á, ami NÁLA, ismétlem: NÁLA pillanatnyilag 6 % árrésnek fele meg.

Tehát mi volt előbb?

A pénz az asztalon. Abból a megszámolható fizikai forintokból lett levezetve az, hogy NÁLA, ismétlem: NÁLA ez most pillanatnyilag: 6%.
45 000 kemény magyar bruttó forintból, ami a cégé – azt mondta: „van rajta nekem” – lehet tankolni, embert, vagy villanyszámlát fizetni, vagy elmenni rekreációs foglalkozásra valahova.

Mit mondott ezzel?
A lóvéból lesz a %, és nem fordítva! Lehet %-ot is osztogatni, de akkor is tudni kell azt, hogy akkor az nekem mennyi forintnak felel meg az adott feltételek mellett.

Tehát a feladat nem megúszható, tervezni kell, és jól kell tervezni.
A lőtéri kutyát nem érdekli az, hogy akkor most az egyes iparágakban mennyi az „átlagos árrés” Lehet nálad az „árrés„10 000 %, és mégis úgy fogsz tönkremenni, ahogy kell, mert nem is tudod, hogy miről beszélsz.

De vannak olyanok is, akik terveznek ezerrel, meg tudják azt, hogy mi a pálya, náluk meg pillanatnyilag a 6 % 45 000 HUF zsákonként, oszt szevasz.

Van rajta elég szép „marzs”..

Ne elégedjél meg ennyivel!

Mivel nem tudsz semmit, csak tudni vélsz! Fusson le a hátadon a hideg verték! Igyál egy jó pálinkát, és kezdj el számolni, hogy jó kérdéseket tudjál feltenni a megfelelő embereknek!
Vannak olyan helyzetek, hogy valós 6 % VALAKINÉL sokkal többet ér, mint MÁSNÁL a vélt 10 000 %.

 

 

Kép: Megaherz

Amikor a megbízhatóság, meg a költség kerül rá egy koordináta-rendszerre

Avagy mennyibe kerül a megbízhatóság??

31048435_m.jpg

 

 

 

 

Írtam már erről a témáról, csak érintőlegesen, de most úgy gondolom, hogy itt az idő, hogy egy kicsit mélyebben megturkáljuk a témát. Íme az ábra, ahol is az x tengelyen a megbízhatóság, az y tengelyen meg annak a költsége van jelölve.

abra3.jpg

Ami feltűnhet első blikkre, hogy ez az ábra egy kicsit mélyebb információtartalommal bír, mint egy szimpla "fedezeti pont ábra".

 

A haverral beszélgettünk a témáról, a következő párbeszéd alakult ki:

 

- Te figyuzzál, ahhoz, hogy ezt az ábrát fel tudják rajzolni az okosok, nagyon megizzadtak azzal, hogy elemezgették azt, hogy akkor most hogyan is néz ki a gyártás, meg a működés, a többi cucc a cégnél.

 

- Ja persze, és azonnal vágták, hogy akkor most mit is fognak érteni a kék vonalon ábrázolt költségcsoport alatt, amit úgy nevezetek el hogy: Hibák, és következmények költsége - Failure, and consequential costs -

 

- Tényleg, ja, mert aztat megmondani olyan egyszerű, csak kinyitom a főkönyvet, és ottan vannak a számok, hogy akkor ezt a költségszámla a kék vonalra illik, azért, mert csak oda mehet, mert máshova nem na :) :)

 

- Ja, ez még nem jutott eszembe, de így igaz-e, ahogyan te azt mondod :) :) :)

 

 

Első körben azt kellene azonosítani, hogy mit is látunk. Mire is vonatkozik ez az ábra?

 

Látunk ilyent, hogy van ilyen vonal hogy - üzemeltetési költség /operation cost / ez a vonal vonatkozhat cégre, vagy vonatkozhat az adott gépsorra is, "up to you", ahogy a művelt angol mondaná.

Na de van olyan vonal is, amit úgy neveztek el az ábrán, hogy -tiszta fenntartási költség / Pure maintenance cost -

 

És jön a többi elnevezett vonal az ábrán.

 

Tehát azonnal jön a kérdés, amit csípőből meg kell tudni válaszolni:

Mire is rajzoljuk fel az ábrát?

 

Ez az alapkérdés.

 

Az ábra arról mesél, hogy hogyan függenek össze feltüntetett költségek, de azt, hogy akkor most ez mire is vonatkozik, az szabadon választott. Ez az összefüggésrendszer bármire vonatkozhat az élet területén, ahol a gazdasági életben valamilyen költség egységben akarják mérni a megbízhatóságot.

 

Az élemiszergazdászok, akik gyártáselmélettel, és költségtudománnyal foglalkoznak, jól ismerik ezt az ábrát, az első ilyen ábrákat még a XX. század végén, a 90-es évek elején rajzolták fel, amikor egy-egy jól lehatárolt gazdasági tér -szűken vett termelő üzem, ami végtermék kibocsátással bír, ezt értették a jól lehatárolt gazdasági tér fogalma alatt ebben az összefüggésben - költségviszonyait elemezgették minőségügyi oldalról. Szimulálgattak, tolták az excelt, gondolkoztak, és rajzolgattak. És mindig ez az összefüggés jött ki.

 

Miért is rajzolgatták fel ezt az ábrát?

 

Ránézel, és azt látod, hogy a sok vonal majdnem egy pontban metszi egymást, ehhez meg tartozik egy megbízhatóság pont /reliability/ az x tengelyen- és a hozzá tartozó költség pont /cost/ pont az y tengelyen.

 

Ami azt jelenti, hogy az adott viszonyítási rendszerben ez a legoptimálisabb megbízhatósági szint, a legoptimálisabb költség mellett, ami rendes üzemmenet közben tartható, erőlködés nélkül hozható, és mindenki happy. Ez roppantul fontos lehet pl. egy befektetőnek.

 

A több nem optimális, a kevesebb meg roppantul árthat a cégnek, vagy extrém esetben szimplán törvénytelen, amit komolyan büntet minden magára valamit is adó állam, a fogyasztóról nem is beszélve.

 

Tehát létezik olyan, hogy optimális megbízhatósági költség, egy jól lehatárolható gazdasági térben.

 

Ha én lennék egy KKV tulajdonos, aki azon töri a fejét, hogy milyen terméket gyártson, és ahhoz milyen üzemet fejlesszen, mindaddig nem állnék fel a tervezőasztaltól a helyében, ameddig ez az ábra el nem készül.

 

Ehhez tudni kell mindent, de tényleg mindent, az utolsó szögig meg kell tervezni mindent, a gyártott terméket is, és magát a gyártást is. Ez meg nem egyszerű történet, ehhez meg kell izzadni a tervezőcsapatnak, de nagyon.

 

Ezt a munkát nem lehet megspórolni, ha valaki tényleg minőségi terméket akar piacra vinni, vagy egyáltalán szeretné az ajánlati árait egy ilyen történetre alapuló profitmodellre alapozni.

 

Sokan kérdezték, hogy van-e valamiféle sablon arra, hogy pl. milyen költségeket ábrázolnak pl. a hibák, és következmények költsége - Failure, and consequential costs - vonalán az ábrán?

 

A rövid válasz erre a kérdésre, hogy ilyen sablon nincs, ezt ki kell részletesen dolgozni, ezzel meg kell izzadni, és nagyon komolyan kell venni a történetet, csak akkor fog komoly versenyelőnyt biztosítani a cég számára, másképp nem.

 

Versenyelőny, meg versenyképesség. Erről fog szólni a következő poszt, amikor a fenti ábrával összefüggésben felvázolunk egy-egy versenyelőny faktort.

 

 

Az előző poszt linkje a témában:

 

Comparsion of cost and reliability for purchaser owner or user

 

 

Kép: vadaszujsag.hu

Inspiráció a Cambridge-ről! Kisüzemi kajagyárat rakunk egy konténerbe! Befektetsz?

Kisüzemi kajagyárakkal munkahelyeket teremtünk, és csinálunk havi 1 millát ezzel

hughes-hall-porters-lodge-neubau-architecture_dezeen_1704_col_4-1.jpg

 

A kép innen való:

https://www.dezeen.com/2018/07/20/cambridge-university-hughes-hall-porters-lodge-neubau-shipping-container-architecture/

Honnan is kezdjem?

Élelmiszermérnök lévén termèk tervezèssel, komplex gyártás szimulációval, minőségbiztosítással, és az ilyen történetekhez kapcsolódó költségrendszerek kidolgozásával foglalkozom szabadidőmben, adódott egy kis gond az egyik projekttel, amikor kerestem a megvalósításhoz a megfelelő helyet, cégformát a kidolgozott működési modell köré. A hely, ez itt a kulcskérdés.

A hely, ahol tanulni lehet a vállalkozást?

 

Tehát kellene egy olyan hely, amit már üzemnek lehetne nevezni, amit mehet működtetni, van kibocsátása, és szépen, mint innovációs platformra, „modulokra” rá lehetne építeni azt, hogy megtanítjuk a résztvevőket vállalkozni.

Vegyünk egy sztenderd méretű cargo konténert, és öltöztessük fel kisüzemi kajagyárnak!

Ebből lehet több félét tervezni, szépen lehetne cizellálni a dolgot, hogy akkor most milyen kaját akarunk előállítani, milyen piacra, de ezt a helyet moduláris élelmiszeripari berendezésekkel szépen be lehetne építeni.

Ha megvan a konténer alapterve, akkor ezt jóvá kell hagyatni a szakhatóságokkal, hogy egyszerűen lehessen telepíteni a történetet az ország bármely részére, amolyan tipustervként.

Egy ilyen játék egy gondolkodó mérnök csapatnak egy kiváló fejlesztési platform lenne, amire lehetne termékeket tervezni! Ilyen platformokra ègető szüksèg lenne, mivel ilyen platformokon tudna otthonra talàlni egy-egy elhivatott mèrnök,technikus csapat!

Lehetne jövőbe mutató technológiai fejlesztéseket tesztelni, mint mondjuk hogyan nézne ki pl. egy blockchain alapú minőségbiztosítási rendszer az ilyen mikroüzemek szintjén, regionálisan, vagy rendszer szintre globálisan.

Vagy pl. miképp nézne ki egy komplex integrált VIR ilyen környezetben. Lehetne tesztelni szépen az új online kereskedelmi rendszereket, kapcsolt logisztikai rendszereket, és félve mondom ki, de bejöhet a képbe az ipar 4.0 –nak nevezett játéktér pár aspektusa is, vagy az energia hatèkonysàg kèrdèsköre -elfèrne pàr napelem a konténer tetején, ès oldalán is akár :) -

Ha a cucc kész akkor kulcsrakészen adnánk át  az export megrendelőknek, -persze úgy, hogy a helyi viszonyokra optimalizálnánk a technológiát -  / ez lehet helyi alapanyag függő ha szükséges/, és technológia + tudás export valósulna meg.

Az, aki üzemeltetné ezt a teret, mindig minden pillanatban tudná azt, hogy mennyit keres az adott végterméken, amit épp legyártott

Bankok szeretnék az ilyen játékot, mert ezt lehet finanszírozni sztenderd banki termékekkel.

A történet kicsit megdobná a vidéki életminőséget. És persze a legfontosabb.

A történet felhasználói szinten egyszerű lenne, pofon egyszerű karbantartással, mivel ez a cél, nem lenne benne semmi titok.

Érdekel a dolog, téged, vállalkozó, aki hiszel az innovációban és részt akarsz venni a jövő felépítésében?

Igen? 

Írj e-mailt!

Itt érsz el:

   lecsomernok@gmail.com

 

Hogyan is veszed ki ebből a lóvét? – Ezt kérdezte valaki -

Itt a pökmérték :)

Kaptam egy kérdést, hogy magyarázzuk már el azt, hogy hol van ebben, a történetben a zsír. Hogy az a befektető, vagy „angyal” aki pénzt tesz ebbe, hogyan tudhat pénzt kivenni, és mikor, meg a satöbbi.

Na nézzünk egy kicsit szájbarágósabban, hogy mi is ezzel a helyzet.

Mi is ez a projekt? Konténerbe zártuk a kajagyárat, elvisszük valahová, és elkezdünk kaját gyártani. Mi a kérdés? Megéri-e, és ha igen, mikor éri meg, meg kinek? Lássuk a számokat nagyvonalakban.

Konténer: 10 000 000 HUF, odatéve, telepítve, csomagban van a gyártott végtermékhez kapcsolódó pár dolog, amit most nem részleteznék, mert kevés lesz az egy oldal, a cucc lényege – ebben is van -

1 ember kapjon havi nettó 200 000 HUF-ot, mert az jó, és kell minimum 3 ember műszakonként.  

Tehát ahogy a rendszer működik 10 hónapig: - Fagyasztott almás rétest fogunk gyártani, mert ez jutott eszembe éppen -  

Telepítési költség:                         10 000 000 HUF

3 alkalmazott : /200 000 HUF net. /hó            8 000 000 HUF / 10 hónap    

Energia / 10 hónap:                        2 000 000 HUF / 10 hónap

Alapanyag:                                    33 450 000 HUF / 10 hónap

Összes pénz ami kell / 10 hónap:               53 450 000 HUF / 10 hónap – Ennyi pénz kell-



Alapanyagot szedjük szét:     1 kg fagyasztott alma: 300 HUF / Kg     

              1 kg BL 55 liszt:        169 HUF / kg     

              „Minden egyéb”:     150 HUF / kg

              Doboz:             50 HUF / db

Összesen:                        669 HUF / kg

A fent felsorolt alapanyagokból én azt mondom, hogy alaphangon lehessen előállítani 1 kg-os végterméket. (Nem fogsz 1 kg almát tenni az 1 kg-os termékbe, mert akkor hol a tészta, pl.)    

Naponta gyártunk: 250 db-ot., 20 munkanapot dolgozunk 1 hónapban, és van 10 hónapos üzleti tervünk. Ekkor az alapanyag költség:

669 HUF x 250 db x 20 nap x 10 hónap = 33 450 000 HUF / 10 hónap, ezt a számot látod fent.

Gyártott darabszám a 10 hónap alatt: 250 db x 20 nap x 10 hónap:     50 000 db fagyasztott rétes

1 kg almás rétes a boltban, ami nem fagyasztott átlagban:    1 809 HUF / kg.

Fedezeti pont:     53 450 000 HUF / 50 000 db:             1069 HUF / Kg.

Adjuk az 1 db-ot :                         1230 HUF/ kg -ért

/A 251. darabon, amit legyártottunk aznap a tiszta profit: 1230 HUF- alapanyag: 669 HUF= 561 HUF lenne, feltéve, ha belefér a napi 8 órába, de ezért lenne érdemes dolgozni. /

Tehát 260-at gyártunk naponta.

+ Alapanyag költség: 10 db x20 nap x 10 hónap x 669 HUF: 1 338 000 HUF  

Értékesítés nettó árbevétele:     1230 HUF x 50 000 db =     63 960 000 HUF

Összes költség / 10 hónap:                        54 788 000 HUF

Bruttó profit / 10 hónap:                          9 172 000 HUF / 10 hónap

Bruttó profit havonta:                                      917 200 HUF / hónap

 

Tehát ezek után mi is a helyzet, mit kell mondani a befektetőnek, vagy egy banknak?

Találós kérdés : )   : ) :)

Ez nem egy 300 millìòs àrbevètelű jàtèk èvente, -nem “tipikus KKV, amit màr szeret a bank, aminek van mùltja, meg szìnes-szagos pènzügyi statisztikài” - hanem egy olyan vàllalkozàs, amiből lehet egy komoly dolog.

Erre mondjàk azt szaknyelven, hogy “radar alatti”. Ez a nulla - 150 milla közötti “senki földjèn” tud alkotni maradandòt, ebben a rendszerben ez a kulcs, ezért csináljuk! A “senki földjével” nem foglalkozik senki, pedig esszenciális lenne!!

Elemezzük kicsit a Padman cimű filmet, 2 rúpia / db. nem több, 2 rúpia

4840.jpg

 

Láttam egy filmet nem oly rég, és azt gondolom, hogy érdemes lenne mindenkinek megnézni, akit valamilyen mélységig érdekel az, hogy üzlet, meg cég. A film Arunachalam Muruganantham életének egy szakaszát mutatja be, és hol máshol készült, film, mint „Bollywoodban”. Pontosítsunk kicsit, mivel ilyen földrajzi hely, hogy Bollywood, nincs a térképen. A „Bollywood” mint elnevezés az indiai filmgyártás gyűjtőneve, és Mumbai /Bombay/ - „Hollywood” szavak összevonásából keletkezett annak idején. Amitábh Baccsan, Akshay Kumar, Radhika Apte, Urmila Mahanta nemzetközileg ismert filmszínésznők, és filmszínészek.


Igen, Bollywood, India, és a hindi filmgyártás. Boollywoodi filmek. Érdemes lenne több bollywoodi filmmel tömi az agyunkat, mivel olyan témákat dolgoznak fel, ami máshol elképzelhetetlen. Ilyen történet a Arunachalam Muruganantham életének egy szakaszát feldolgozó Padman című film.

Íme, a film reklámja. Több mint 49 millióan nézték már meg:

PADMAN Official Trailer | Akshay Kumar | Sonam Kapoor | Radhika Apte | 9th Feb 2018.

Na nézzük, miről szól ez a film.

Van egy ember, Lakshmikant Chauhan, aki észreveszi, hogy a felesége rongyokat használ a menstruációja alatt. Na most ez nem tetszik olyan nagyon Lakshmikantnak, és ezt közli is feleségével, aki azt mondja, hogy ez egy olyan dolog, amibe nagyon nem kellene beszólnia egy férfinak, mivel semmi köze hozzá, továbbá ha sokáig csinálja ezt, akkor meg fogják szólni a faluban, a viselkedésével szégyent hoz a saját házára. A film arról szól, hogy a semmiből Lakshmikant hogyan hozza létre a saját maga által megtervezett betétet, és annak kisüzemi gyártási infrastruktúráját a nulláról.

Olyan gépet tervezett, amivel bárki tud betétet gyártani egy garázsban akár, mivel a gép egyszerű felépítésű, mint a faék, bárhova telepíthető. ahol van egy garázsnyi hely, meg 220 Volt. Na most ebben nem ez a szép. Hanem az, hogy egy db betét értékesítési ára Indiában 2 rúpia. 2, - kiírom betűvel is: kettő - azaz 2 rúpia, nem több.

A mai napon egy INR – Indiai Rúpiáért - 4.12388 Ft-ot kell fizetni, ha át akarjuk váltani.
Tehát egy db betét 2 x 4.12388 = 8,24776 HUF. Itt az a kérdés, hogy mennyit is ér 2 rúpia Indiában, pl. vidéken?

Most ne azt nézzük, hogy egy városi középosztályba tartozó nőnek mit takar a két rúpia, nem ez a fontos. Hanem az, hogy egy vidéken élő, bármilyen életkorú nő ki tudja-e fizetni ezt az összeget, avagy nem.

Egy 2015-ös cikk azt írja, hogy egy vidéki háztartás napi 33 rúpiából él arrafelé. 33 INR x 31 nap= 1023 INR / hónap, aminek elégnek kell lennie miden költségre ami felmerül a háztartásban. Tehát akkor járunk el helyesen, ha a 2 rúpiás darabárat ehhez a kb. 1000 rúpiás havi rendelkezésre álló pénzhez viszonyítjuk. Tehát 20-30 rúpia hogyan aránylik a havi nagyjából 1000 rúpiás rendelkezésre álló havi családi költségvetéshez:

https://www.indiatoday.in/india/story/india-rural-household-650-millions-live-on-rs-33-per-day-282195-2015-07-13

A film arról szól, hogy Lakshmikant hogyan is tervezett betétet, jobbat akart tervezni, mint a forgalomba lévő márkák termékei. A film erre a történetre fókuszál, hogyan csinálja meg ez az ember a lehetetlent Indiában.

Hogyan egyszerűsíti le egy kb. egymillió dolláros automata gépsor munkáját a végletekig úgy, hogy az általa tervezett géppel, - ami elfér egy garázsban – jobb terméket lehessen előállítani, mint amit a nagy, és a drága gépsor tud.

Itt meg kell állnunk egy pillanatra, és nagyon komolyan elgondolkodni azon, hogy mit is jelentett számára az innováció fogalma. Azt, hogy hogyan gyártják betétet – hogyan szokták gyártani, mi a bevett gyártási metódus a nagykönyv szerint – nem is tudja, csak akkor kerül ezzel a valósággal szembe, amikor keresi a tudást ebben a témában – Lát egy videót erről. Addig nem is létezett számára ez a probléma – nevezzük inkább megoldandó feladatnak –

Tehát az ilyen mondatok, minthogy:
- „Így szoktuk”
- „Őrültséget csinálsz, ezt nem lehet így”
- „Ne fog menni”
És ehhez hasonló megnyilvánulásokkal nagyon nem tudott mit kezdeni. A végére megalkotta a gépet, ami képes volt a feladatot professzionálisan elvégezni. Érdemes rászánni a filmre a két órát, és végignézni azt, hogy Lakshmikant hogyan jutott el a semmiből a tökéletes megoldásig.


Megvolt a tökéletes termék, a gép, amivel elő lehet állítani, már csak el kell adni jól, és dőlhetnek a milliók. Általában ez lenne egy reális sztori, de mi a valóságot látjuk egy bollywoodi filmen. És itt jön be az, hogy miért is gondolkodott annyit Lakshmikant. Nem akart Ő mást, csak a feleségét megvédeni a fertőzésektől, Ennyit akart, nem többet, ezért tette azt, amit tennie kellett.

Na de honnan is volt ez a 2 rúpia, mint eladási ár?

Nagyon részletesen a film nem tér ki a részletes számításokra, annyit lehet tudni, hogy 90 000 rúpiába került neki gép, nem többe. Az, hogy a gép hogyan került neki 90 000 rúpiájába nem tudjuk, pedig itt kellene kicsit matekolni, ha olyan kérdésekre keressük a választ, hogy akkor most mennyi betétet lehet előállítani egy napon, vagy egy műszakban, vagy egy év alatt. Ez nem lényeges szempont, neki nem az, és igaza van!
Tehát nem akart Ő mást, csak a feleségét megvédeni a fertőzésektől, Ennyit akart, nem többet! Egy lány lesz segítségére Delhiből, akivel kidolgozzák azt a briliáns üzleti tervet, amivel Lakshmikant elérheti célját.
Nem fog soha többe kerülni egy darab termék, mint 2 rúpia, erre a kidolgozott pofon egyszerű business modell a garancia.


A business modell a következő:
A. Neki a gép legyártása 90 000 rúpiába fájt, nem többe.
B. Ő gépet tud gyártani, és ez 90 000 rúpiába fáj darabonként.
C. Azt mondja, 2 rúpia egy darab gyártott termék értékesítési ára /Nem a gyártási ára!!/
D. Megvan a szabadalma a gépre, ezt elérte /Nézd meg a filmet, kiderül, hogyan tette/

A business modell:
Eladja gépet egy-egy faluban női közösségeknek, akik megveszik a gépet 90 000 rúpiás hitelből, gyártják a terméket, eladják 2 rúpiáért, és visszafizetik a hitelt. Ennyi az üzleti terv, nem több.

A cég honlapja:
http://newinventions.in/


Itt van egy pár oldalas matek, hogy akkor most hogyan is néz ki a történet számokban:
https://www.johnson.cornell.edu/Portals/32/PDFs/1st%20place.pdf


Profit margin on Total Investment = 55%, ezt írja a fenti PDF utolsó sora, azaz magyarul:


Profit („margin” szó jelentheti magyar nyelven: ár, árfolyam különbözet, térképszegély, margó, szegély, szél, part, perem, határ, árrés, közgazdaság, fedezet, lapszél, óvadék, eltérés, tolerancia)
a tejes befektetésen: 55 %.
Itt hozzáfűzném, hogy számomra bármelyik szó elfogadható, kivéve az „árrés”. Rés a pajzson szokott lenni, vagy a kövek között, bárhol lehet rés a földben netán, de olyan, hogy az árnak rése lenne, az eléggé nevetséges.
Tehát itt van mögötte a matek.


Miért is beszélek erről?

Sokan feltehetik a kérdést, mivel ez egy élelmiszergazdasági blog, ami a kajáról szól, és a kaja köré szerveződő üzleti megoldásokról. Persze, ez így van, de amiről még itt szó van, az az innováció, és megnyilvánulási formái a világban. Padman üzleti meglátása maga lehet a jövő, vagy a jövőbe vezető híd, olyan helyeken, ahol a munkaerő nem mobil, de akar dolgozni.


Miért mondom ezt? Hogy függ ez össze az élelmiszergazdasággal?
A Padman üzleti modellje egy decentralizált üzleti modell, ami arra alapoz, hogy helyben képesek előállítani a terméket, minimális betanítással, Az üzemeltetéshez nem kell egyetemi diploma, mivel a technika nagyon egyszerűen van felépítve, de hatékonyan üzemeltethető.

A tágabb értelemben vett élelmiszergazdaságban ez lesz az egyik trend, a decentralizált rendszerek bevezetése, mint innovációs mag.

Például, lehet ezt a játékot helyi termelésre is alapozni, és kellő képen megtámogatni, ilyenekkel, mint IoT, vagy ipar 4.0, vagy megtámogatva egy kis minőségüggyel, a kellő képen integrálva.
Ilyen történetek bármilyen módon megnyilvánulhatnak a valóságban, és az, hogy ez van mögötte, csak később derül csak ki általában. Fel vagyunk készülve a decentralizált rendszerek gazdaságtanára? A nagy kérdés ez ebben a játékban. : )

Akkor lássuk, hogy hogyan működik az NJE – nettó jelenérték – alapú költségszámítási modell

Avagy hogyan alapozhatod meg a profit modelledet egy költségszámítási modellel, amiben azonnal látsz mindent másodpercre pontosan „real time” a költség felmerülésétől az eredmény kimutatásig?

sausageparty_6.jpg

Az előző blog bejegyzés arról szólt, hogy akkor most vannak olyan cégek, akik képesek azt számolgatni hogy egy csavart az alkatrészbe akkor 17 másodperc alatt kell becsavarni, mivel pár éve 20 másodperc volt ez az idő.

Ebbe a történetbe – hogy a 20 másodpercből legyen 17 másodperc – nagyon komoly pénzt, paripát, és egyéb erőforrást fektettek be. Mivel azt mondták, ha a csavart mára nem 20, hanem 17 másodperc alatt csavarja be a munkás az adott munkafázisban, ez a 3 másodpernyi idő nagyon komoly hatékonyságbeli növekedést képez le.

Pl. 3 másodperccel kevesebbet tartózkodik az adott alkatrész abban a pozícióban, feltételezhető, hogy az egész gyártási idő csökkent 3 másodperccel, de ezt innen megmondani – tőlem ettől az asztaltól, ahol ülök – nem olyan triviális, mint aminek látszik, mert vagy igen, vagy nem. Ki tudja? Ők igen, akik a rendszert megtervezték erre a 3 másodpercre. Induljunk ki innen.

Kezdjük is el a melót.

Fessük fel a játékteret, hogy akkor hogy a frászba is lehet megfogni ezt a 2 másodperces témát, és különben is, akkor hogyan is függ össze ez a 2 másodperc az egész business hatékonyságával? Hatékonyság alatt azt értem, amit te annak gondolsz abban az időszakban.


Alapfogalmak

Mielőtt belekezdenénk, meg kell érteni néhány alapfogalmat, amit használni fogunk, ebben a játékban. Ezekre szükség lesz, továbbá használni fogjuk az alsós matekot, és azt, amit a számlapos óráról tanultunk az alsóban, másra nagyon nem lesz szükség. Tehát összeadás, kivonás, szorzás, osztás, talán a százalékszámítás. A százalékszámítás már csak „levezetett” tudományossághoz kell inkább. : )


Lehet bárkinek, vagy vállalkozásnak, banknak, stb. ilyenje, hogy:

Jövedelem elszámolás
Ez áll két oldalból:
a. Bevétel
Megdolgozom érte, és kifizetik (ilyen jellegű bevétel a havi, heti fizetés), vagy lehet valamilyen tulajdon által „termelt bevétel”
b. Kiadás


Eredmény kimutatás:
Ennek a két oldala:
c. Eszköz
Ami pénzt tesz a zsebembe
d. Forrás
Ami pénzt vesz ki a zsebemből.


Álljon itt a téma nagy szakértője, Robert T. Kiyosaki briliáns könyvének kivonata, ami a Cash Flow Négyszög címre hallgat, olvassátok el, érdemes.

https://steemit.com/money/@brandonp/book-review-rich-dad-s-cashflow-quadrant-robert-kiyosaki

Robert T. Kiyosaki cizellálja tovább, érdekes egy ember, érdemes odafigyelni arra, amit tanít, pl. ilyent tol a youtubeon:


Keep them poor! Ez ellen dolgozik az ember, sok-sok gazdag embert akar látni, mivel egyszerűbb játszani a kapitalizmus játékot, ha az ember gazdag annyira, hogy részt tud venni benne.

A lényeg, hogyha melózol, és megkapod a fizetésed, és azt baromságokra költöd, akkor a melóból származó bevétel azonnal kiadás lesz, és minden baromság, amit vettél, az a forrásoldalt növeli – a forrás meg lóvét vesz ki a zsebedből, és nem lóvét tesz bele - Tehát nem mész semmire, nem fejlődik a pénzügyi tudatosságod.
Tehát minden szervezetnek, magánszemélynek van ebben a gazdasági rendszerben jövedelem elszámolása, és eredmény kimutatása, akkor is így van ez, ha nem tudatosul, vagy nem tud róla az illető.

NJE, nettó jelenérték
„Figyu, az van, hogy 5 év alatt nullára írom”


Ez egy roppant varázslatos fogalom, köd lengi körül, de roppant egyszerű a jelentése. Ha egy dolgot megveszel ma, és maximum 5 évig akarod használni, akkor a dolognak minden évben kiszámolható a nettó jelenértéke. Minden évben az eszközöd „könyvi értéke” csökken. Példa:
Vettem egy poharat ma – 2019.03.10 - , a sarki boltban, bruttó 100 HUF-ért. Ígérem, ha be vagyok rúgva, akkor sem fogom összetörni 5 évig, de 5 év múlva napra pontosan új poharat fogok venni.

 2019.03.10 : Pohár nettó jelenértéke: 100 HUF – ((100 HUF / 5 év)*0) = 100 – ((100/5)*0)= 100 HUF
A pohár amortizációja a megvétel pillanatában: 0 HUF
- Jól van na, Ne nevess, tankönyvi példát rántottam elő, nem új kocsi ez, hogy kifizeted a pultnál, kigurulsz a szalonból vele az első benzinkúthoz, és azonnal buktál rajta 20 %-ot. Olvass tovább, érdemes : ) : ) -

2020.03.10: Pohár nettó jelenértéke: 100 HUF – ((100 HUF / 5 év) * 1) = 100 – ((100/5)*1) = 80 HUF
A pohár amortizációja az első év végén: 20 HUF

2021.03.10: Pohár nettó jelenértéke: 100 HUF – ((100 HUF / 5 év) * 2) = 100 – ((100/5)*2) = 60 HUF
A pohár amortizációja a második év végén: 20 HUF

2022.03.10: Pohár nettó jelenértéke: 100 HUF – ((100 HUF / 5 év) * 3) = 100 – ((100/5)*3) = 40 HUF
A pohár amortizációja a harmadik év végén: 20 HUF

2023.03.10: Pohár nettó jelenértéke: 100 HUF – ((100 HUF / 5 év) * 4) = 100 – ((100/5)*4) = 20 HUF
A pohár amortizációja a negyedik év végén: 20 HUF

2024.03.10: Pohár nettó jelenértéke: 100 HUF – ((100 HUF / 5 év) * 5) = 100 – ((100/5)*5) = 0 HUF
A pohár amortizációja az ötödik év végén: 20 HUF

Na most te is mondhatsz ilyent a háztartásban, hogy meddig akarsz használni egy cuccot, míg újat nem veszel, de a vállalkozások életében ezt a történetet általában az adótörvények rögzítik, hogy akkor most egy-egy eszközt meddig kell használni értelem szerűen, és mennyi idő alatt lehet nullára írni. A számok a sor végén az adott eszköz „könyvi értéket” adják meg.
Ennyit az alapfogalmakról, többre nincs szükségünk, fogjuk még használni az összeadást, meg a százalékszámítást, meg azt, amit a számlapos óráról tanultunk az alsóban, többet nem.


Költségmodell NJE - nettó jelenérték - alapokon. Nagy business: 5 literes savanyú uborka konzerv

https://www.femcafe.hu/cikkek/recept/tokeletes-ecetes-uborka-savanyusag-recept

És akkor térjünk rá a példára: 1 üveg 5 literes savanyú uborka konzervet fogunk előállítani kereskedelmi célra. Ennek a történetnek állítjuk fel a költség modelljét.


Ami kell hozzá:
1. Egy telek, ami összközműves
a. Gáz
b. Víz
c. Villany
2. Egy 4 m x 4 m –es ház /egy helyiség/ négy ablakkal, ajtóval
3. Járda a ház ajtajától a kapuig, az utcára

4. A házban:
a. asztal (nagy, 2 m x 1.5 m –es szabvány asztal)
b. gáztűzhely (palackos gázzal)
c. mosogató, hideg vizes csappal
d. Meleg víz: átfolyó rendszerű elektromos melegítő a csap felett beszerelve
e. villany bekötve, egy db 120 w- al egyenértékű világítótest a plafonon
f. falon egy villanykapcsoló a 120 w-os kapcsoló a világítótesthez a plafonon.

g. két polc a falon
i. 1. polc: van rajta 5 db 5 literes üveg dísznek
ii. 2. polc: van rajta 1 db szakácskönyv: „A befőzés tudománya”

5. Az asztalon:
a. 5,2 kg uborka, egy saválló tálban
b. saválló tál, nagy 5,2 kg uborkának
c. saválló tál nagy, 5,2 kg uborkának
d. Egy szabvány kés
e. ecet 1 literes, 20 %-os
f. 7 liter víz egy szabvány saválló tálban
g. 50 dkg cukor egy saválló tartóban
h. kereskedelmi forgalomban kapható borkén szabvány dobozban, bontatlan, 200 g-os
i. digitális g-os mérleg
j. bors szabvány saválló tálban
k. koriander mag saválló tálban
l. mustármag saválló tálban
m. friss kapor
n. só 500 g-os kiszerelésben
o. 3 db 5 l-es befőttes üveg
p. 3 db 5 l-es üvegre való fedél

6. Egy ember, - azaz te - aki elkészíti az 5 literes befőttet, annak minden munkafolyamatát.

Szóval van itt minden, gáztűzhelytől elkezdve a koriandermagon át a 5.2 kg uborkáig, mint a búcsúban, ahogy kell. Ebből kellene kihozni egy tuti költségtervet. Rendszerezzük kicsit, mit tudunk:

Te eldöntöd, hogy 5 literes uborka konzervet fogsz készíteni.

A következő látszik:

Elindulsz az utcán, odaérsz a kertkapuhoz, kinyitod, bemész a járdán (maximum 5 méter hosszan) a 4 m x 4m-es helyiségbe, ahol az aszatlom ott van minden, ami az egy darab 5 literes uborka konzerv készítéséhez kell. Felkapcsolod a villanyt.
Valaki odatett minden alapanyagot az asztalra kimérve.
Szóval azért van ott minden alapanyag, mert valaki más azt odatette, úgy, hogy abból „meg tudd készteni” az 1 üveg 5 literes konzervet. Az alapanyagok ára jelen esetben azt az alapanyag árat jelenti, hogy kimérve az asztalon van az adott alapanyag.
Beérsz az asztalhoz, kikapcsolod az arckönyvet a telefonodon, odafordulsz a polc felé, leemeled a szakácskönyvet, és kikeresed a könyvből a következő receptet:
A tökéletes ecetes uborka receptje - Így lesz finom, roppanós

https://www.femcafe.hu/cikkek/recept/tokeletes-ecetes-uborka-savanyusag-recept

Egy db 5 literes uborkát készítünk, nem 2-3 darab kétlitereset.
Már azt is tudod, mit kell csinálnod, mivel elolvastad a receptet, azt is tudod, hogyan állj neki. És most ott vagy, épp nekiállnál elkészíteni. Itt nyomjuk meg a stop gombot a filmen egy pillanatra.

Stop.
Eddig a mozzanatig látnunk kellene a történetet komplexen, költség szinten. Mivel ha elindítjuk a filmet – megnyomjuk a play gombot – elkezdenek peregni a másodpercek, ami ugye pénzbe kerül, és tudnunk kellene, hogy mennyibe. Ha ezt meg tudnánk fogni, baromi sokat tudnánk, effektíve mindent, ami ott, abban a folyamatban történik. Hát gyere NJE alapú költségrendszer, vesd be magad, és mutass utat. Varázsolunk kicsit.

Tehát első körben rendszereznünk kell, hogy mi is van előttünk:
- Épület, és beépített technológia /víz, villany, gáz/
- Bútorok
- Edények
- Alapanyagok kimérve az ecetes uborkához
- Üveg, és fedél a konzervhez
- Egyéb eszközök, mint pl. a kés
- Meg ott áll egy ember az asztalnál, és éppen el akarja kezdeni a befőzést.

Számoljunk kicsit, és fogjuk meg a másodperceket.

Arra keressük a választ, hogy minden alapanyag rendelkezésre áll az adott helyen arra, hogy elkészítsük az 1 db. 5 literes uborka konzervet. odamegyünk, megállunk az asztal előtt, és állunk ott egy percet.


Mennyibe kerül nekünk ez az 1 perc, hogy ott állunk, és nem csinálunk semmit?


Első körben, ha már perceket keresünk, szükségünk lesz a következő adatokra:
1 év = 365 nap
1 év = 365 nap, ami 8760 óra, mivel 365 nap x 24 óra = 8760 óra
1 év = 525,600 perc, mivel 8760 óra x 60 perc = 525,600 perc
1 év = 31, 536 000 másodperc, mivel 525 600 x 60 = 31 536 000 másodperc

Én, vagy te akarj keresni havi 250 000 HUF nettót, az egy egyszerű cégnek olyan 500 000 HUF –jába kerül havonta.

Igen, a te általad megkapott nettó az kb. a nettó duplájába kerül a cégnek. Na, most ez bele kell venni a képletbe, mivel nem dolgozhatsz ingyen, mivel egy költségszámítási modellről beszélgetünk, és ezért valamilyen szinten bele kell venni az olyant, hogy létezik munkabér a modellben. Természetesen napi 8 órás munkarendben, heti 5 nap munkaidővel számolva, és legyen 6 hét szabadság, így legyen az éves munkaidőkeret:


52 hét – 6 hét = 46 hét, ami 46 x 5 nap = 230 munkanap
230 munkanap x 8 óra = 1 840 óra
500 000 HUF cégszintű költség / 1 alkalmazott / 1 hónap
500 000 HUF x 12 hónap = 6 000 000 HUF / év
6 000 000 HUF / év / 1 840 óra = 3260.86 HUF – bérköltség óránként -
3260. 86 HUF / 60 perc = 54. 34 HUF / perc – bérköltség percenként -

Ezzel megvolnánk. Most össze kell rakni a rendszert, hogy lássunk tisztán, ebben meg kulcs az amortizáció, ezt megbeszéltük már az elején. Ezzel a fogalommal kötjük össze a történetet úgy, hogy rendszerbe foglaljuk.

Ami előttünk van:
- Épület, és beépített technológia /víz, villany, gáz/
o Az épületnek legyen 50 év az időtáv, amikor tönkremegy /50 évre számoljuk el az amortizációt /
o Minden, ami épületgépészet, legyen most 10 év
- Bútorok
o 5 év amortizáció
- Edények
o 5 év amortizáció
- Alapanyagok kimérve az ecetes uborkához
o azonnali feldolgozás
- Üveg, és fedél a konzervhez
o nem törjük össze, nem tartunk belőle raktárkészletet ebben az esetben
- Egyéb eszközök, mint pl. a kés
o 5 év amortizáció
- Meg ott áll egy ember az asztalnál, és éppen el akarja kezdeni a befőzést.
o Tudjuk, hogy 3260.86 HUF – ba kerül óránként, továbbá azt is tudjuk, hogy 54.34 HUF-ba kerül a bérköltség percenként.


Szóval a rendszer a következőre épül:
Nincs ott senki az asztal előtt, de minden ott van, ami kell:
Amortizáció 1 / perc + Amortizáció 2 / perc + Amortizáció 3 –x / perc + éves karbantartási költség 1 –x / perc

Ott vagyunk, és állunk az asztal előtt, de nem kezdjük el a munkát. Álluk az asztal előtt 1 percig: Ennek az egy percnek a költsége
Amortizáció 1 / perc + Amortizáció 2 / perc + Amortizáció 3 –x / perc + éves karbantartási költség 1 –x / perc + munkaidő költség / perc
A konzervet 20 perc alatt készítjük el:
(Amortizáció 1 / perc + Amortizáció 2 / perc + Amortizáció 3 –x / perc + éves karbantartási költség 1 –x / perc + munkaidő költség / perc) x 20
A konzerv elkészült, kész, az asztal végén van, és mehet a kamrába – gyártás végi end pozíció -:
((Amortizáció 1 / perc + Amortizáció 2 / perc + Amortizáció 3 –x / perc + éves karbantartási költség 1 –x / perc + munkaidő költség / perc) x 20)+ alapanyag


Lássuk a táblázatot:
Épület 16 m2: Beszerzési ár: 250 000 HUF / m2 16 m2: 4 000 000 HUF, 50 évre
Amortizáció / perc: (4 000 000 HUF / 50 év ) / 525 600 perc = 0.1522 HUF
Naponta: 1440 perc x 0.1522 HUF = 219.168 HUF
Épületgépészet: Beszerzési ár: 750 000 HUF : 750 000 HUF, 10 évre
Amortizáció / perc: (750 000 HUF / 10 év) / 525 600 perc = 0.1426 HUF
Naponta: 1440 perc x 0,1426 HUF = 205.344 HUF
Bútorok Beszerzési ár: 120 000 HUF , 5 év
Amortizáció / perc: (120 000 HUF / 5 év) / 525 600 perc = 0.04566 HUF
Edények, eszközök (pl. kés) Beszerzési ár: 80 000 HUF , 5 év
Amortizáció / perc: (80 000 HUF / 5 év) / 525 600 perc = 0.03044 HUF

Összesen / perc:
0.1522 HUF + 0.1426 HUF + 0.04566 HUF + 0.03044 HUF = 0.3709 HUF

Tehát 37.09 filléredbe kerül percenként a ház tulajdonlása, abban az esetben, ha nem vagy ott akkor is, és ebben az esetben nem fűtesz, és nem használsz energiát semmire, nem fogyasztasz villanyt, vizet gázt. Naponta: 0.3709 HUF x 1440 perc = 534.066 Ft. Egy ropogós ötszázas, és egy kicsi. Na, ez az összeg már látható.


Azért, hogy ott állj a házban, nyáridőn, a villanykapcsoló előtt, ennyit kellett összespórolni:
4 000 000 HUF + 750 000 HUF + 120 000 HUF + 80 000 HUF = 4 950 000 HUF

Alapanyagok kimérve az ecetes uborkához, ahhoz az egy db 5 litereshez: 2 000 HUF
Azonnali feldolgozás
Üveg a konzervhez: 300 HUF
Fedél a konzervhez: 30 HUF
Készítsük el a konzervet 20 perc alatt, ebben az esetben a munkaerő költség: 54.34 x 20 perc= 1086.8 HUF
Tehát a konzerv elkészítése, adott helyen, a vázolt körülmények között, 20 perc alatt:
(0.3709 HUF amortizáció / perc x 20) + (munkaidő költség / perc 54.34 x 20) + 2 000 HUF + 300 HUF + 30 HUF = 7.418 + 1086.20 + 2000 HUF + 300 HUF + 30 HUF = 3, 423.618 HUF


Mindezek után, hogyha eddig eljutottál a gondolkodásban, el lehetne kezdeni optimalizálgatni a teret, amit kiszámoltunk. A történet 4 950 000 Ft befektetésről szól, ami minden egyes nap egy ropogós ötszázast és egy kicsit vesz ki a zsebedből, csak azért, mert létezik. Embernek, meg államnak munkabér címén ki fogsz fizetni havonta 500 000 Ft-ot.
Létre kellene hozni egy olyan business tervet, amivel minimum az első 31 napon legalább az amortizációt, és melós bérét „kitermeled”.

Ez meg a következőképp néz ki: Napi amortizáció: 534. 066 Ft x 31 nap = 16 566. 046 Ft + 500 000 Ft = 516 556.046 Ft havonta, legyen egy hónapban 20 munkanap,
Ekkor munkanaponként: 25, 827.8023 Ft a varázsszámod.
Erre még számold rá a tényleges alapanyagot, konzerves üveget, fedőt.

Na, innen kell indítani a business modellt, és a terméktervezést.
Ezt csak azért írtam le, mert egy ilyen cuccal – nevezzük költségmodellnek – másodpercre pontosan meg tudsz mondani mindent, ha akarod 4 tizedes pontossággal, és bármilyen üzleti formát tervezhetsz az ötleted köré. Legalább egy ilyen játékkal menj el a könyvelőhöz legközelebb, amikor üzleti tanácsot akarsz kérni tőle.
Ezzel tudsz gyártási árat tervezni, azonnal neki fogsz látni értékesítési árakat tervezni, ha a terméked már letisztult.


A modell használatával kis gyakorlással nagyon egyszerűen elővarázsolhatóak az eredmény kimutatás számai.

Amikor kulcskérdés az, hogy akkor most akkor 17 másodperc alatt, vagy 20 másodperc alatt csavarnak be egy csavart egy alkatrészbe egy gyárban.

Avagy a varázslatos költségtervezés rejtelmei.

4241536e256ec3f5dfe8f8b2c3d7c405.png

 

Nem is olyan régen, nézem a TV-t, épp egy riport megy, amiben egy munkás azt mondja, hogy x éve még 20 másodperc volt a megengedett idő, ami alatt be kellett csavarozni egy csavart egy alkatrészbe, ami mára 17 másodperc lett.

Igaz, hogy a cég ebbe az elvárásba nagyon sok időt, és pénzt, technológiai fejlesztést rakott bele, míg elérte ezt. Mondta a nyilatkozó, azt is, hogy ez a 17 másodperc mára szerinte a melós teljesítésének határa, mivel ez a szint, ami teljes koncentrációt igényel az egész műszak alatt.

Csak néztem a TV-t, és azt mondtam magamban, hogy van egy cég, aki tudja azt, hogy mit miért csinál, és ez számára komoly versenyelőnyt jelent lokális szinten.

Nézzük meg, hogy mi lehet a csízió mögött, amiről az ember beszélt a TV -ben. Milyen rendszer lehet a történet mögött.

Amikor fiatalon –voltam vagy 14 éves – azt mondta a mentorom – aki akkor volt 71 éves – hogy fiam, jegyezd meg a költségtervezés az nem varázslat, hanem tudomány. Ha tudod a költségeidet, akkor állhatsz neki egyáltalán annak, hogy akkor most tervezzünk egy vállalkozást.      

Pár évvel később, Németországban, a KKV tulajdonos mentorom, - aki akkor már több mint 200 embert foglalkoztatott több telephelyen – azt mondta, hogy madár mindegy, hogy kaját gyártasz, night klubbot üzemeltetsz, vagy szatócs boltod van, a költségszámítás mindenhol ugyanaz. És lőn.  

A költségtervezés, vagy más néven költségtudomány független gazdasági diszciplína, független a  vállalkozási ismeretektől, mivel nem cégforma függő tudományág. A költségtudomány arra fókuszál, hogy mennyibe kerül pl. egy óra működtetése valaminek, vagy mennyibe kerül az adott végtermék legyártása egy bizonyos feltételrendszer megléte mellett.

Na most a magyar egyetemeken, a klasszikus költségtudományi diszciplína nem oktatott tanszéki szinten a rendszerváltás után. A szakik, akik értették a csíziót, és a mesterei voltak ennek a tudománynak, lassan elmennek úgy, hogy alig adják át tudásukat nekünk, és ennek nem így kellene lennie. Ők voltak azok, akiket még a 1900-as évek elején kialakult új tudományág, a költségtudomány mestereinek képeztek ki, melynek megvoltak hazánkban is az intézményes oktatásának keretei akkoriban.

Az NSZK- ban ez a tudás általános volt. A költségtudomány általános gazdasági ismerete, és gyakorlati használata hozta el az ország számára a „Német gazdasági csodát” a 1970- es évek közepére.

Ennyi háttér után térjünk vissza az eredeti játékhoz, hogy a cég abba fektet be lóvét, hogy a 20 másodperc az legyen 17 pár év alatt.  

Mit is mondott ezzel?

  1. tudjuk, mi az a költségtudomány, használjuk is, úgy, ahogy azt a XXI. században használni kell.
  2. Tudjuk azt, hogyha 20 másodperc alatt tekernek be egy csavart az alkatrészbe, akkor ez a tény hogyan néz ki az eredménykimutatásunkban, és a mérlegünkben.
  3. Mivel tudjuk azt, hogy mi az a költségtudomány a XXI. században, tudjuk szimulálni a teljes működésünket, és mivel ez így van, ezért tudjuk tervezni a végtermék átadási árakat – értékesítési árakat-
  4. Mivel tudjuk tervezni az értékesítési árakat, tisztában vagyunk azzal, hogy mi az, hogy profit tervezés, és az hogyan jelenjen meg a könyveinkben.
  5. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a költségtudomány, az nem értékesítési ár tervezési tudomány, az másik diszciplína, de mesterei vagyunk ennek is.

Első megközelítésben egy ilyen játék csak egyfajta NJE – nettó jelenérték alapú – komplex költségtervezési modellel közelíthető, melyet teljesen integráltak az adott pillanatban működő cégforma köre.

A következő nagy játék az lesz itt a blogon, hogy ki fogunk vesézni egy NJE – nettó jelenérték alapú – modellt, ahogy azt a nagy öreg szakik, és a német Mittelstand komoly képviselői tanították a lecsómérnöknek. Talán hasznos lesz a KKV-nak.

 

Mennyi? 62.. Mi hatvankettő? A teljesítmény, azé mert annyi, oszt jóvan.

ideges-sefek.jpg

Megyek be a haverhoz a konyhába, - ipari termelőkonyha a javából, egy KKV részeként működik az egység – gyártogatnak ezt meg azt.
Megyek befelé, nézek jobbra, semmi, nézek balra, tábla. Megyek közelebb a táblához, hogy mi az a nagyon fontos, amit ki kell írni egy falnyi táblára, mi van ráírva betűvel, magyarul, nézem, oszt íme:

Kedd
Gipsz Jakab         67
Tank Aranka         80
Árokparti Virág      62
Gyenge Mágnes  134
Erős Áram            56

A következő nagyon tartalmas párbeszéd alakult ki:
- Te, mik ezek a számok, de tényleg, meg miért annyira fontos, hogy egy falnyi táblára kell ezt kiírni?
- Ez az egyes dolgozók teljesítménye.
- Tényleg?
- És mi ez, krumpli, banán, vagy mik ezek a számok?
- Ezek százalékok.
- Tényleg százalékok?
- Azok.

- És kedden időben végeztetek a termeléssel?
- Igen, nem volt semmi gond, minden a terv szerint haladt.
- Nem értem. Ha ez százalék, meg teljesítmény, akkor a szerény Micimackó számításom szerint a keddi gyártást be kellett bukjátok, mert nem tudtátok leszállítani, mert befejezetlenül maradt, és mindenki lelépett, mielőtt készen letettek volna, és a konyhát is ott hagyták a srácok, mint eb a szarát, a harmatos fűben nyáridőn.
- Mit nem értesz rajta?
- Az egészet. Mit jelentenek a számok? Mert nem a napi teljesítményt, az biztos.
- Tudod, az van, hogy minden gyártott termék / db szám / konyhai pozíció megvan, hogy mennyi idő alatt kell legyártani, ez a norma idő. Na, most ha teljesíti ezt az időt, akkor 100 a szám. Ha nem sikerül neki, az + idő, tehát nem 100, hanem arányosan kevesebb. Mondjuk +1 perc, - 1 %.
- Magyarul, ha 100 cuccot kell legyártani 1 óra alatt, az lenne 100. De ha csak 90 perc alatt sikerül, akkor csak 50. Jól értem? Mert veszett 30 percet. Igaz?
- Így e.
- Hát, te nagyon ügyesen kitaláltad ezt a történetet, és szépen be is normáztál minden receptet, ügyesen, ahogy kell. Olyan ügyes vagy, hogy képes vagy naponta a normarendszerbe belevenni minimum 90 – 400 változót, és az alapján meghatározni a bázist. Azt az időt, ami aznap a 100-at jeleni aznap.
- Egyszerűbb ez a történet, nincs ilyen szofisztikált rendszer mögötte.
- Akkor még nagyobb bajban vagy, mint gondoltam, azt gondoltam, hogy tudod hogy mit csinálsz, de látom, fingod nincs arról, mit csinálsz.
- Amúgy mit kezdesz a számokkal? Mi van, ha tartósan valaki, 60, vagy 55 hó végéig?
- Akkor nincs fagyi, vagy mi van?
- Nem, elbeszélgetek vele, hogy miért nem sikerül, és ha nem, akkor jönnek a szankciók.
- Eddig tűrték az emberek, nem akarta senki rád borítani az asztalt, vagy nem akartak felmondani?
- Nem még nem.
- Szerintem most kellene abbafejezned ezt, míg mindenkit jókedvében találsz, köztük engem is.
- Amúgy honnan szedted ezt kiváló teljesítménymérési módszert?
- Nyugaton elterjedt.
Mégis hun, te drága, mondjál nekem olyan helyet, ahol bevezették, és célszerűen hatékony, a melós baszogatásán kívül?
- Persze, lehetnek ilyen tervezett ipari környezetek, ahol ilyen játékot lehet játszani, de az nem a te konyhád. Ilyen cucchoz milligrammra kiforralt gyártási ciklusmenedzsment kell, meg totálisan gyártásintegrált környezet a munkás, és a munkapozíció köré. És ott se biztos, hogy célra vezet egy ilyen KPI. Elmegy hugyozni egyszer a delikvens, veszít 15 – 20 percet, és ugrott a teljesítménye.
- Na, most azonnal hagyd abba, de tényleg. Mondom miért.
- Tehát az egyes munkapozíciókat méred, cseszel arra, hogy van egy csapat, aki egyszerre dolgozik, egy műszakban. A csapatot bünteted, az egyént jutalmazod. Mindezt teszed egy konyhában? Ne mán vazze. Ez roppantul nagy királyság, egy konyhában, csak gratulálni tudok. Azon csodálkozom, hogy beszélgetnek veled az embereid.
- Tudod, mióta a világ, a világ, egy konyha működése a csapatmunkára épül. Mint a kéz ujjai úgy kell, hogy együtt dolgozzanak az emberek, elfogadva azt, hogy van egy felelősségi hierarchia, amit mindenki elfogad. Tudod, vannak ilyen a séf, séf helyettes, salátás pálya, sültes pálya, stb. Értesz ugye?
- Normális ember, ha meglátja a számokat, ezt látná:
- 67, 80, 62, 134, 56 a keddi varázsszámaid.
- Átlag: (67+ 80 + 62 + 134 + 56 ) / 5 = 79, 80
- A keddi termelést csak 79,80 %-ban teljesítették az emberek, tehát 20.20 % - a termelésnek nem került legyártásra.
- De te nem ezt méred.
- Hanem hogy pl.
- Gipsz Jakab 67. Ez kb. azt jelenti, hogy Jakab + 33 % -nyi idővel többet piszmogott a számára előírt penzummal. Kb. azt jelenti, hogy amit 1 óra alatt kellett volna elvégezni, 1 óra 20 perc alatt tette meg például. Biztos szar napja volt. Nem furcsa az, ha ránézel a varázsszámaidra, akkor a számokból az jön ki, hogy lehetetlen legyártani a keddi gyártást?
- Ez még nem tűnt fel?
- Nem.
- Nagyon ügyes vagy, csak így tovább.
- Szerintem, ha nem hagyod abba, le fognak cserélni az alkalmazottaid. Azt sem tudod, mit mérsz, de méred. Ennek a rendszernek nálad semmi értelme, nem visz előre, főleg nem a gyártás minőségét.
- Ha nekem kellene bevezetni egy teljesítménymérési eszközt a következőt tenném:
- Fókuszban a csapat, és napi gyártási minőség.
- Ha minden nap a csapat legyártja minőségi gyártási munkával a kiváló minőségű végterméket időre, akkor övék a napi gyártáson realizált nettó profit 6 % -a. Pénzben, azonnal fizetve a következő hét keddjén.
- Ha átlagosan csúsznak 1 órát, akkor az bizony – 1 % lóvé. Ennyi, kész, nem több. Bízd rájuk a többit, szakemberek, meg fogják oldani.
- A tábládat dobd ki, tedd meg azt, amit az előbb mondtam, addig tedd, míg van csapatod.
- De hogyan lehet kiszámolni azt, hogy mennyi volt a keddi gyártáson realizált profit?
- Ezt most komolyan kérded?
- Igen.
- Nagyon hosszú hetünk lesz, készülj fel.